2025. évi XLVI. törvény egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

2025. évi XLVI. törvény

egyes sportcélú állami tulajdonú vagyonelemek ingyenes tulajdonba adásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

[1] Az Országgyűlés kiemelt fontosságot tulajdonít a nagy hagyományokkal rendelkező, sikeres sportszervezeteknek és országos sportági szakszövetségeknek.

[1a] Az Országgyűlés elismeri és támogatja a helyi önkormányzatok sporttal kapcsolatos feladatainak ellátását.

[2] E szervezeteknek az utánpótlás-nevelés, a sportolók eredményes felkészítése, a helyi közösségépítő és egészségmegőrző szabadidősport szervezése területén végzett tevékenységére és ezáltal a sportcélú közfeladatok ellátásában való közreműködésére figyelemmel, működésük megfelelő feltételeinek hosszú távú javítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja.

1. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (3) bekezdése és az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 36. § (1) bekezdése alapján az 1. mellékletben meghatározott állami tulajdonú sportcélú ingatlanok, a részben állami tulajdonú sportcélú ingatlanok esetében az állam tulajdonában álló tulajdoni hányadok, továbbá ezen ingatlanok és az állam tulajdonában álló tulajdoni hányadoknak természetben megfeleltethető ingatlanrészek működtetéséhez, az azokon végzett sporttevékenység ellátásához kapcsolódó állami tulajdonban álló ingó vagyonelemek (a továbbiakban együtt: vagyonelemek) e törvény erejénél fogva, a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonjog-átszállással ingyenesen az 1. mellékletben megjelölt sportszervezet, országos sportági szakszövetség vagy helyi önkormányzat (a továbbiakban együtt: szervezet) tulajdonába kerülnek sportcélú közfeladatai ellátásának elősegítése és a vagyonelemek egyéb, a közfeladat ellátását nem veszélyeztető hasznosítása céljából. A szervezet az 1. melléklet szerinti ingatlant, illetve ingatlanhányadot a fennálló terhekkel és az ingatlant, illetve ingatlanhányadot terhelő kötelezettségekkel együtt szerzi meg.

2. § (1) Az 1. melléklet szerinti ingatlan, illetve ingatlanhányad tulajdonjogának változását az ingatlanügyi hatóság a szervezet kérelme alapján jegyzi be az ingatlan-nyilvántartásba. Az ingatlan-nyilvántartási kérelemben elegendő kizárólag e törvény tulajdonjogátruházást tartalmazó rendelkezésére, valamint az érintett ingatlan helyrajzi számát tartalmazó 1. mellékletére hivatkozni.

(2) A szervezet független ingatlanforgalmi szakértő 2024. december 1-jénél nem régebbi szakvéleménye alapján meghatározott forgalmi értéken veszi nyilvántartásba az 1. melléklet szerinti ingatlant és ingatlanhányadot. Az ingatlan és ingatlan tulajdoni hányad tekintetében az (1) bekezdés szerinti tulajdonszerzést követő 60 napon belül állapotfelmérési jegyzőkönyvet kell felvenni, amely tartalmazza az e bekezdés szerinti forgalmi értéket és amelyet a Nemzeti Sportinfrastruktúra Ügynökség (a továbbiakban: átadó) és a szervezet képviseletére jogosult személy ír alá. Az e bekezdés szerinti forgalmi értéket is tartalmazó állapotfelmérési jegyzőkönyvet az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. sora szerinti ingatlanhányad tekintetében a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.), a MÁV Pályaműködtetési Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MÁV Pályaműködtetési Zrt.), 23. sora szerinti ingatlan tekintetében az MNV Zrt. és a szervezet képviseletére jogosult személy írja alá.

(3) Az 1. § szerint átszálló ingóságokról e törvény hatálybalépését követő 60 napon belül jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet az átadó – az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. sora szerinti ingatlanhányad tekintetében az MNV Zrt. és a MÁV Pályaműködtetési Zrt., 23. sora szerinti ingatlan tekintetében az MNV Zrt. – és a szervezet képviseletére jogosult személy ír alá. Az ingóságokat a szervezet független szakértő – 2024. december 1-jénél nem régebbi – értékbecslési szakvéleménye alapján meghatározott forgalmi értéken szerzi meg és veszi nyilvántartásba.

3. § (1) Az 1. melléklet szerinti ingatlanon, valamint ingatlanhányadon – azok megszerzésének időpontjától – e törvény erejénél fogva 30 éves időtartamú elidegenítési és terhelési tilalom keletkezik. Az elidegenítési és terhelési tilalom ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a szervezet kérelmezi.

(2) Ha az elidegenítési és terhelési tilalom 30 éves időtartama alatt a szervezet jogutód nélkül megszűnik, vagy a részére átruházott vagyonról lemond, a vagyonelemek tulajdonjoga az államra visszaszáll, amely esetben az állam a vagyonelemek tulajdonjogát ingyenesen szerzi meg, a szervezet vagyonelemekre fordított költségeit az állammal szemben nem téríttetheti meg.

4. § Az 1. § szerinti vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (1) bekezdésében és 18. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.

5. § (1) Az 1. § szerinti vagyonjuttatás tekintetében az Nvtv. 13. § (4) bekezdését azzal kell alkalmazni, hogy a szervezet az 1. § szerinti juttatási célnak megfelelő hasznosítási- és állagmegóvási kötelezettségének, valamint az erre vonatkozó beszámolási kötelezettségének a 3. § szerinti elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt köteles eleget tenni.

(2) A 3. § szerinti elidegenítési és terhelési tilalom ideje alatt a szervezet a vagyonelemek állapotáról és célhoz kötött használatáról évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-éig adatot szolgáltat az átadó és az 1. mellékletben foglalt táblázat 7. sora szerinti ingatlanhányad, valamint 23. sora szerinti ingatlan tekintetében az MNV Zrt. részére.

(3) Nem minősül juttatási céltól eltérő hasznosításnak az olyan hasznosítás, amely a szervezet sportcélú közfeladatainak ellátását nem veszélyezteti és nem jár az érintett vagyonelem rendeltetésellenes használatával.

6. § A vagyonelemeken fennálló vagyonkezelői jog és vagyonkezelési szerződés, valamint a vagyonelemek használatát biztosító egyéb jogcím és szerződés a 2. § (1) bekezdése szerinti tulajdonjog átszállásának napján megszűnik azzal, hogy a magyar állam és a tulajdont szerző szervezet a tulajdonba adással érintett vagyonelemek tekintetében egymással szemben követelést semmilyen jogcímen nem támaszthatnak.

7. § (1) Ha a szervezet nyilatkozata alapján az 1. melléklet szerinti ingatlan, ingatlanhányad elsődlegesen nem utánpótlás-, diák- és amatőr sporttevékenységre szolgál, és gazdasági célú használatának mértéke meghaladja a 20%-ot, az ingatlan vagyonjuttatással történő átadása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdésének hatálya alá tartozó, európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak minősül és a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2024. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti beruházási támogatás szabályait kell alkalmazni.

(2) A vagyonjuttatással érintett ingatlanok, ingatlanhányadok üzemeltetéséhez nyújtott működési támogatás, valamint a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 13. § (1) bekezdés f) pontja és 19. § e) pontja szerinti adómentesség az európai uniós állami támogatási szabályokkal összhangban, az állami sport célú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló jogszabályok szerint nyújtható.

8. § Ez a törvény 2025. július 1-jén lép hatályba.

9. § A 3. §, az 5. § és a 15. § az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

10. §¶

11. §¶

12. §¶

13. §¶

14. §¶

15. §¶

16. §¶

1. melléklet a 2025. évi XLVI. törvényhez¶

2. melléklet a 2025. évi XLVI. törvényhez¶