2025. évi XLIX. törvény — mi változott? 2026. január 1.

3. § A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Kjtv.) 18. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A területi kamara elnöksége a közjegyzői szolgálat megszűnése miatt megüresedő vagy megüresedett közjegyzői állásról

- a) ha a közjegyzői szolgálat előreláthatólag azért szűnik meg, mert a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik és a közjegyző nem nyújtott be közjegyzői szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet, legkésőbb a szolgálat megszűnésének várható időpontját 7 hónappal megelőzően; vagy

- b) ha a közjegyzői szolgálat a közjegyző halála miatt szűnik meg, a halál tényének a területi elnökség tudomására jutásától számított 8 napon belül

tájékoztatja a minisztert. A közjegyzői álláshelyre a pályázatot a miniszter a tájékoztatás kézhezvételét követő 45 napon belül, hirdetmény közzététele útján írja ki.

(3) A közjegyzői álláshelyre a pályázatot a miniszter

- a) a közjegyző lemondása esetén a felmentésről szóló határozat véglegessé válását;

- b) a közjegyzői szolgálat megszűnése esetén az ennek megállapításáról szóló határozat véglegessé válását;

- c) a fegyelmi bíróság hivatalvesztést, érdemtelenséget vagy alkalmatlanságot megállapító jogerős határozatának kézhezvételét;

- d) a pályázati eljárás eredménytelenné vagy érvénytelenné nyilvánítását;

- e) a közjegyzői álláshely kérelemre történő áthelyezés miatti megüresedését;

- f) újonnan létrehozott álláshely esetén az álláshelyet létrehozó jogszabály kihirdetését;

- g) a területi kamara elnökségének a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatása hiányában az álláshely megüresedéséről való tudomásszerzést; valamint

- h) a közjegyző a szolgálatának meghosszabbítása iránti kérelmét visszautasító vagy elutasító döntés véglegessé válását

követő 45 napon belül, hirdetmény közzététele útján írja ki.

(4) A területi kamara a honlapján a közjegyzői álláshely megüresedéséről

- a) a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás iránti intézkedésével egyidejűleg, vagy

- b) a miniszternek a (3) bekezdés szerinti körülmény bekövetkezéséről való tájékoztatása alapján, legkésőbb a miniszteri tájékoztatás közlését követő munkanapon

tájékoztatást tesz közzé. A tájékoztatás közzétételétől számított 15 napon belül a 20. § (3) bekezdése szerinti áthelyezési kérelem előterjesztésének van helye.

(5) Nincs helye pályázat kiírásának, ha a közjegyzői álláshely vonatkozásában közjegyző áthelyezési kérelme kerül benyújtásra, ebben az esetben a pályázat kiírásának határideje az áthelyezési kérelmet visszautasító vagy elutasító döntés véglegessé válását követő napon újra kezdődik.”

4. § A Kjtv. 20. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3a)−(3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A miniszter a közjegyzőt kérelmére megüresedett, megüresedő vagy újonnan létrehozott közjegyzői székhelyre (álláshelyre) pályázat kiírása nélkül áthelyezheti. Az áthelyezési kérelmet a betölteni kívánt székhely (álláshely) szerint illetékes területi kamara elnöksége útján az országos kamara bevonásával kell a miniszterhez benyújtani.

(3a) A (3) bekezdés szerint nincs helye áthelyezésnek a közjegyző kinevezését követő 3 éven belül és azon időpontot megelőző 5 éven belül, amikor a közjegyző betölti azt a kort, amikor a törvény alapján a közjegyzői szolgálata megszűnik.

(3b) A területi kamara a kérelmet a benyújtástól számított 15 napon belül véleményével együtt küldi meg az országos kamarának. A területi kamara a véleményét

- a) a legutóbbi működési vizsgálat eredménye,

- b) az áthelyezési kérelem benyújtását megelőző két évben a közjegyzővel szemben felmerült panaszok száma és jellege,

- c) a közjegyző továbbképzési kötelezettségének teljesítése, valamint

- d) a kamarában végzett tevékenysége

alapján alakítja ki.

(3c) Az országos kamara – amennyiben szükségesnek tartja saját véleményével együtt – a kérelmet és a területi kamara véleményét annak megküldésétől számított 8 napon belül továbbítja a miniszter részére.

(3d) A miniszter a kérelemről – miniszteri rendeletben rögzített mérlegelési szempontok figyelembevételével –, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt.

(3e) A miniszter a meghozott döntéséről értesíti a területi kamara elnökségét, valamint az országos kamarát.”

5. § A Kjtv. a 21/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

### „A közjegyzői szolgálat meghosszabbítása

21/B. § (1) A közjegyző kérheti a szolgálatának meghosszabbítását, az ezen alcím szerinti feltételekkel.

(2) A kérelem engedélyezése esetén a közjegyzői szolgálat felső korhatára a betöltött hetvenedik életév.

(3) A kérelem benyújtásának feltétele, hogy a közjegyző a szolgálata meghosszabbítása érdekében rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton vegyen részt.

(4) A kérelem engedélyezésének – az (5) bekezdésben foglalt kivétellel – előfeltétele, hogy a közjegyző

- a) a rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálaton „alkalmas” minősítést kapjon, valamint

- b) a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor betöltése előtt, a szolgálati jogviszony várható megszűnésével összefüggésben lefolytatott működési vizsgálat eredményeként „megfelelt” értékelést kapjon.

(5) Ha a szolgálati viszony várható megszűnésével összefüggésben lefolytatott működési vizsgálat eredményének megállapítására a kérelem benyújtásáig nem kerül sor, a szolgálat meghosszabbításának engedélyezése során a közjegyző működését nem kell értékelni, a közjegyző az egyéb feltételek fennállása esetén a szolgálatának meghosszabbítására jogosult.

(6) Az e § szerinti rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálat, valamint a szolgálati viszony várható – meghatározott életkor betöltése miatti – megszűnésével összefüggésben lefolytatott működési vizsgálat során e törvény pályaalkalmassági vizsgálatra, valamint a közjegyzők működési vizsgálatára vonatkozó szabályait – a jelen alcím szerinti eltérésekkel – kell alkalmazni.

21/C. § (1) A kérelmet a területi kamara elnöksége útján kell a miniszterhez benyújtani.

(2) A kérelmet legkorábban azon a napon lehet benyújtani, amely a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor betöltésének napját egy évvel megelőzi. A kérelmet legkésőbb azon a napon lehet benyújtani, amely a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor betöltésének napját 8 hónappal megelőzi.

(3) A közjegyzőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolnia kell, hogy rendelkezik érvényes – a szolgálatának meghosszabbítása érdekében elvégzett, a kérelem benyújtásának időpontjában 6 hónapnál nem régebbi – rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálati eredménnyel.

21/D. § (1) A területi kamara a kérelmet – véleményével és az elbíráláshoz szükséges iratokkal együtt – a benyújtástól számított 15 napon belül küldi meg a miniszternek. A területi kamara a véleményét

- a) a szolgálati viszony várható – meghatározott életkor betöltése miatti – megszűnésével összefüggésben lefolytatott működési vizsgálat eredménye,

- b) a kérelem benyújtását megelőző két évben a közjegyzővel szemben felmerült panaszok száma és jellege,

- c) a közjegyző továbbképzési kötelezettségének teljesítése, valamint

- d) a kamarában végzett tevékenysége,

alapján alakítja ki.

(2) A miniszter a kérelemről, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül dönt.

(3) A miniszter a kérelem elbírálása során

- a) vizsgálja, hogy a kérelem engedélyezésének előfeltételei a közjegyző vonatkozásában teljesülnek-e, valamint

- b) mérlegeli a területi kamara véleményében foglaltakat,

és döntéséről értesíti a területi kamara elnökségét.

(4) Nincs helye pályázat kiírásának, ha a közjegyző a szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet nyújt be, ebben az esetben a pályázat kiírásának határideje a szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító döntés véglegessé válását követő napon újra kezdődik.

(5) A miniszter a közjegyző ezen alcím szerinti – a közjegyzői szolgálat meghosszabbítása iránti – ügyében az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”

6. § A Kjtv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A közjegyzői szolgálat megszűnik:

- a) a közjegyző felmentéséről szóló határozatban megjelölt napon, ha e napig a felmentésről szóló határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,

- b) a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozatban megjelölt napon, ha e napig a közjegyzői szolgálat megszűnését megállapító határozat nem válik véglegessé, akkor a határozat véglegessé válásának,

- c) a közjegyzői fegyelmi bíróság hivatalvesztést, a közjegyző alkalmatlanságát vagy érdemtelenségét megállapító határozata jogerőre emelkedésének,

- d) – ha nem terjesztett elő szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet vagy korábban előterjesztett szolgálat meghosszabbítása iránti kérelme elutasításra került – a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor közjegyző általi betöltésének,

- e) a közjegyző halálának,

- f) a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor közjegyző általi betöltését követően a szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmet visszautasító vagy elutasító döntés véglegessé válásának, vagy

- g) a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkor betöltését követően a szolgálat meghosszabbítása esetén a hetvenedik életév betöltésének

napján.”

8. § A Kjtv. 182. §-a a következő (22) bekezdéssel egészül ki:

„(22) Az a közjegyző, aki 2026. január 1. napja és 2026. október 31. napja között tölti be a szolgálati jogviszonyt megszüntető életkort, a szolgálat meghosszabbítása iránti kérelmét legkésőbb 2026. január 31. napjáig nyújthatja be.”

9. § A Kjtv. 183. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy – a 12. § (3) bekezdésében foglaltakon túl – rendelettel állapítsa meg:]

„c) a pályázat kiírása nélkül történő közjegyzői áthelyezéssel kapcsolatos döntés mérlegelési szempontjaira vonatkozó szabályokat,”

10. § A Kjtv. 31/F. § (5a) és (6) bekezdésében az „a) vagy d)” szövegrész helyébe az „a), d), f) vagy g)” szöveg lép.

#### 5. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása

17. § (1) A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 1. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. jogi személy: minden szervezet és annak önálló képviseleti joggal rendelkező szervezeti egysége, amelyet jogszabály jogi személyként ismer el, valamint az a szervezet, amely a polgári jogi viszonyok önálló jogalanya lehet, és a tagoktól elkülönülő vagyonnal rendelkezik, ideértve a Polgári Törvénykönyv szerinti előtársaságokat is, valamint a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 459. § (1) bekezdés 8. pontja szerinti gazdálkodó szervezetet.”

(2) A Jszbt. 1. § (1) bekezdése a következő 3. és 4. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„3. jogi személy vezetője: a jogi személy vezető tisztségviselője, a képviseletre feljogosított tag, alkalmazott, tisztségviselő, cégvezető, valamint felügyelőbizottsági tag, illetve ezek megbízottja.

4. eljárás alá vont jogi személy: az a jogi személy, amellyel szemben a 12. § alapján közölték, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésnek van helye.”

(3) A Jszbt. 1. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A jogi személyre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni

- a) akkor is, ha a jogi személy a bűncselekmény elkövetése után a jogerős ügydöntő határozat meghozatala előtt jön létre, illetve

- b) a külföldi jogi személyre is.”

18. § A Jszbt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések akkor alkalmazhatók, ha:

- a) a Btk. XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekményt a jogi személy vezetője a jogi személy tevékenységi körében követte el,

- b) a bűncselekményt a jogi személy vezetője

- ba) követte el és a bűncselekmény elkövetése a jogi személy javára előny szerzését célozta vagy eredményezte, vagy

- bb) a jogi személy tevékenységi körében, a jogi személy tevékenységének, eszközeinek, erőforrásainak felhasználásával követte el,

- c) a jogi személy tagja vagy alkalmazottja

- ca) a jogi személy tevékenységi körében a Btk. XXVII. Fejezete szerinti korrupciós bűncselekményt követett el, vagy a bűncselekményt a b) pont ba) alpontjában meghatározott célból, vagy a b) pont bb) alpontjában meghatározott módon a jogi személy tevékenységi körében követte el, és

- cb) a jogi személy vezetője szándékosan nem teljesítette az irányítási vagy ellenőrzési kötelezettségét, amely a bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna, vagy egyébként gondatlanságból nem tudott arról, hogy bűncselekmény elkövetése készül vagy bűncselekményt követnek el és ezért a bűncselekmény elkövetése megakadályozásához szükséges intézkedést nem teljesített, vagy

- d) az a) és b) pont szerinti bűncselekményeket más személy követte el, és a jogi személy vezetője a bűncselekmény elkövetéséről tudott.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazása szempontjából a jogi személy vezetőjének kell tekinteni azt a személyt is, aki a bűncselekmény elkövetése után vált a jogi személy vezetőjévé.

(3) A jogi személy javára előnyszerzés érdekében elkövetett bűncselekmény vonatkozásában a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának e törvény alapján a Btk. XIII–XX. Fejezete, XXIII. Fejezete, XXV. Fejezete, XXXI. Fejezete, XXXIV–XLIII. Fejezete szerinti bűncselekmények esetén van helye.

(4) Jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatóak a jogi személy jogutódja ellen is.

(5) Nincs helye az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazásának az olyan bűncselekmény tekintetében, amelynek a jogi személy a sértettje.”

19. § A Jszbt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § (1) A bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

- a) a jogi személy megszüntetése,

- b) a jogi személy tevékenységének korlátozása,

- c) pénzbírság.

(2) Az (1) bekezdés szerinti intézkedések alkalmazásának nem akadálya, ha az elkövető halála, kegyelem, kóros elmeállapot vagy tevékeny megbánás miatt nem büntethető, vagy vele szemben törvényben meghatározott egyéb büntethetőséget megszüntető ok állapítható meg, vagy az elkövetőt megrovásban részesítették.

(3) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazásának célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy a jogi személy érintettségével újabb, a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt kövessenek el.

(4) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon

- a) a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűncselekménnyel okozott kár, vagyoni hátrány, elkövetési érték, a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett jogtalan előny mértékéhez,

- b) a jogi személy vagyoni viszonyaihoz,

- c) a jogi személy vezetője bűnösségének a fokához, illetve a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyek ellenőrzésére vonatkozó kötelezettség elmulasztásának mértékéhez, valamint

- d) a jogi személlyel szembeni intézkedés céljával kapcsolatos egyéb körülményhez.

(5) A (4) bekezdés d) pontja szempontjából figyelembe kell venni különösen, hogy a jogi személy

- a) számára a bűncselekmény elkövetése milyen előny szerzését célozta vagy eredményezte,

- b) a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítette-e,

- c) a bűncselekményből származó előnyt átadta-e a hatóságnak,

- d) a bűncselekmény káros következményeit helyreállította-e és

- e) foganatosított-e olyan intézkedéseket, amellyel biztosította, hogy a továbbiakban a büntetőeljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésére a jogi személy érintettségével ne kerülhessen sor.

(6) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az intézkedés alkalmazása mellőzhető, ha az az intézkedés céljára tekintettel már nem szükséges, ideértve azt az esetet is, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a büntetőeljárás tárgyát képező cselekménnyel azonos cselekmény miatt közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában joghátrány alkalmazására került sor, és erre tekintettel nem indokolt a jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedés alkalmazása.

(7) Ha a (6) bekezdésben meghatározott esetben a közigazgatási hatóság, állami adó- és vámhatóság végleges határozatában vagy közigazgatási perben a bíróság jogerős határozatában megállapított fizetési kötelezettséget a pénzbírság összegének meghatározásánál figyelembe kell venni.”

20. § (1) A Jszbt. 4. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A bíróság az eljárás alá vont jogi személyt megszünteti, ha jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása nem várható és

- a) a jogi személy bűncselekmény eredményeképpen jött létre,

- b) a jogi személyt bűncselekmény elkövetésének leplezése céljából, bűncselekmény elkövetése érdekében, vagy a bűncselekményből származó előny biztosítása érdekében hozták létre, vagy

- c) a jogi személy tevékenysége elsődlegesen bűncselekmény elkövetésének a leplezését szolgálja.

(2) Az eljárás alá vont jogi személyt meg kell megszüntetni, ha más módon nem biztosítható, hogy a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést megalapozó újabb bűncselekmény elkövetésére ne kerüljön sor.”

(2) A Jszbt. 4. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés alkalmazásában a jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása várható különösen akkor, ha az eljárás alá vont jogi személy

- a) a bűncselekménnyel okozott kárt megtérítette,

- b) a bűncselekményből származó vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadta,

- c) a bűncselekmény káros következményeit más módon helyreállította, illetve

- d) megfelelő intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a jogi személy vezetője, tagja vagy alkalmazottja ne kövessen el újabb, a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bűncselekményt, vagy a 2. § (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott esetekre vonatkozóan a jogi személy vezetője fellépjen a más személy által elkövetett bűncselekménnyel szemben.”

21. § (1) A Jszbt. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A bíróság az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét a (2) bekezdésben meghatározott körben egy évtől öt évig terjedő időtartamra korlátozhatja, ha ez a jogszerű gazdasági tevékenységének helyreállítása érdekében szükséges. A korlátozás tartamát években kell meghatározni. A korlátozás kiterjedhet a (2) bekezdésben felsorolt valamennyi tevékenység vagy egyes tevékenységek gyakorlására.”

(2) A Jszbt. 5. § (2) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az eltiltás ideje alatt a jogi személy)

„g) nem folytathat egyéb olyan – a jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést megalapozó bűncselekménnyel összefüggő – tevékenységet, amelynek gyakorlásától a bíróság eltiltotta.”

22. § A Jszbt. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„6. § (1) A pénzbírság mértékét úgy kell megállapítani, hogy az igazodjon az eljárás alá vont jogi személy vagyoni és jövedelmi helyzetéhez is.

(2) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben kiszabható pénzbírság legalacsonyabb mértéke egymillió forint, legnagyobb mértéke

- a) három évet meghaladó tartamú szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény elkövetését megelőző évben elért forgalmának 5%-a,

- b) három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény esetén az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény elkövetését megelőző évben elért forgalmának 3%-a.

(3) Ha az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény elkövetését megelőző évben elért forgalma nem állapítható meg, a pénzbírság (2) bekezdés szerinti legnagyobb összegét az alábbiak szerint megállapítható legnagyobb forgalom alapul vételével kell meghatározni:

- a) az eljárás alá vont jogi személy bűncselekmény elkövetésének évében elért forgalma vagy

- b) az eljárás alá vont jogi személynek a pénzbírság kiszabását megelőző évben elért forgalma.

(4) Ha a bűncselekményt több éven keresztül követték el, a pénzbírság (2) bekezdés szerinti legnagyobb összegét az eljárás alá vont jogi személy bűncselekményt megelőző és a bűncselekmény elkövetésének évében elért forgalma közül a legnagyobb forgalom alapul vételével kell meghatározni. Ha ez alapján a pénzbírság legnagyobb összege nem állapítható meg a pénzbírság (2) bekezdés szerinti legnagyobb összegét a pénzbírság kiszabását megelőző év szerinti forgalom alapulvételével kell meghatározni.

(5) Ha az eljárás alá vont jogi személy forgalma a (2)–(4) bekezdés alapján nem határozható meg, a pénzbírság legnagyobb összegét az eljárás alá vont jogi személy forgalmára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapulvételével becsléssel kell megállapítani.

(6) Ha az eljárás alá vont jogi személy vagyonára e törvény alapján zár alá vételt rendeltek el, a pénzbírság akkor is kiszabható, ha az eljárás alá vont jogi személyt a felszámolási eljárásban megszüntették.

(7) A pénzbírságot – meg nem fizetése esetén – az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályai szerint kell behajtani.

(8) E § alkalmazásában forgalom alatt a számvitelről szóló törvényben meghatározott eredménykimutatásban vagy összevont (konszolidált) eredménykimutatásban szerepeltetett – a belföldi és az exportértékesítés – összesített árbevétele értendő.”

23. § A Jszbt. I. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

### „A jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának elévülése

6/A. § (1) Ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket a 2. §-ban meghatározott személy elleni büntetőeljárásban alkalmazzák, akkor az intézkedések alkalmazhatósága mindaddig nem évül el, ameddig az eljárás tárgyát képező cselekmény büntethetősége el nem évült.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározottakon kívül a Btk. 26. §-át kell alkalmazni azzal, hogy az elévülést a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés érdekében foganatosított büntetőeljárási cselekmény szakítja félbe.

(3) A jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetése miatt a 2. §-ban meghatározott személy elleni büntetőeljárásban meghozott ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő egy év elteltével a jogi személlyel szemben büntetőeljárás nem indítható, valamint az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a büntetőeljárás megindításától számított két év elteltével nem kerülhet sor a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásának indítványozására.”

24. § A Jszbt. 7. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az ügyészség, a nyomozó hatóság és az előkészítő eljárást folytató szerv az eljárása során hivatalból vizsgálja, hogy az eljárás alá vont jogi személlyel szemben van-e helye intézkedés alkalmazásának, és minden szükséges eljárási cselekményt köteles elvégezni ennek felderítése és az ehhez szükséges bizonyítási eszközök biztosítása érdekében.

(4) A büntetőeljárásban az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásához szükséges bizonyítási eszközök beszerzése érdekében minden, a Be.-ben meghatározott eljárási cselekmény és vagyont érintő kényszerintézkedés alkalmazható, ha annak törvényi feltételei egyébként fennállnak.”

25. § (1) A Jszbt. „A bíróság hatásköre és illetékessége” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „Az eljáró szervek hatásköre és illetékessége”

(2) A Jszbt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § (1) Az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárásban a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság hatáskörére és illetékességére a Be. általános szabályai irányadóak, azzal, hogy azok alkalmazása során az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt kell figyelembe venni.

(2) Ha a Be. 21. §-a vagy 22. § (1)–(2) bekezdése alapján más illetékesség ok nem állapítható meg, vagy a büntetőeljárást az eljárás alá vont jogi személlyel szemben önállóan folytatják le, az eljáró bíróság illetékességét az eljárás alá vont jogi személy székhelye is meghatározhatja.”

26. § (1) A Jszbt. „A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „Az eljárás alá vont jogi személy védője és a jogi személy törvényes képviselője”

(2) A Jszbt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § (1) Az eljárás alá vont jogi személy érdekében meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvéd vagy meghatalmazás alapján kamarai jogtanácsos, európai közösségi jogász, alkalmazott ügyvéd vagy alkalmazott európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: eljárás alá vont jogi személy védője) jár el.

(2) Ha az eljárás alá vont jogi személy védőjének meghatalmazására nem kerül sor, akkor az eljárás alá vont jogi személy védőjét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság rendeli ki. Ebben az esetben az eljárás alá vont jogi személy védőjének kijelölése az eljáró bíróság, ügyészség vagy nyomozó hatóság székhelye szerint illetékes területi ügyvédi kamara feladata.

(3) Az eljárás alá vont jogi személy védője részére meghatalmazást – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – a jogi személy törvényes képviselője adhat.

(4) A terhelt védője nem lehet az eljárás alá vont jogi személy védője.

(5) Az eljárás alá vont jogi személy védőjére – a (6) bekezdésben meghatározott eltérésekkel – a védőre vonatkozó szabályok irányadók. Ha az eljárás alá vont jogi személy részére több védő meghatalmazására kerül sor, akkor a Be. 42. § (6) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(6) Az eljárás alá vont jogi személy védője

- a) a vádemelés előtt jelen lehet

- aa) az általa, illetve az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője által indítványozott tanú kihallgatásán, és az ilyen tanú részvételével tartott bizonyítási cselekményen, valamint az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekményt érintő körben a szakértő meghallgatásán, a szemlén, a helyszíni kihallgatáson, a bizonyítási kísérleten, a felismerésre bemutatáson, és szembesítésen,

- ab) a jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggésben foganatosított kutatáson,

- b) az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó, a 2. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggő ügyiratait a Be. 100. §-ának megfelelő alkalmazásával megismerheti,

- c) az eljárás alá vont jogi személyt érintő körben bizonyítékot terjeszthet elő, indítványokat és észrevételeket tehet, és a bírósági eljárásban felszólalhat.”

27. § A Jszbt. „A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd” alcíme a következő 9/A. §-sal egészül ki:

„9/A. § (1) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjeként az a személy járhat el, aki a jogi személyre vonatkozó jogszabályok, valamint a jogi személy létesítő okirata alapján jogosult a jogi személy képviseletére és ezt igazolja.

(2) Ha az eljárás alá vont jogi személy ügyvezetését több vezető tisztségviselő vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület látja el, akkor az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjeként az a személy járhat el, akit az érintettek maguk közül kijelölnek. Megegyezés hiányában az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét az eljáró nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság – a jogi személy nyilvánvaló érdekére figyelemmel – jelöli ki. Ha az eljárás alá vont jogi személy nyilvánvaló érdeke nem határozható meg, a jogi személy döntéshozó szervét kell megkeresni.

(3) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, valamint gyakorolhatja a 9. § (6) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott jogokat.

(4) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője személyesen vagy meghatalmazott képviselője útján is eljárhat.

(5) Ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az eljárásban terheltként vesz részt, az e törvényben meghatározott jelenléti jogát a nyomozás során meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja.”

28. § A Jszbt. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § (1) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben zár alá vétel pénzbírság biztosítása érdekében is elrendelhető, ha megalapozottan lehet tartani attól, hogy a pénzbírság végrehajtását meghiúsítják.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltétel vizsgálata, valamint a zár alá vétellel biztosítandó vagyon mértékének meghatározása során, a 3. § (4) bekezdésben meghatározott körülményekre is figyelemmel, különösen az alábbi körülményeket kell vizsgálni:

- a) az eljárás alá vont jogi személy folytat-e jogszerű gazdasági tevékenységet,

- b) a bűncselekménnyel okozott kárt, vagyoni hátrányt, elkövetési értéket, a bűncselekménnyel összefüggésben szerzett jogtalan előny mértékét, az eljárás alá vont jogi személy vagyoni helyzetét,

- c) a bűncselekmény elkövetését követően az eljárás alá vont jogi személy vagyonát csökkentő ügyleteket, pénzügyi műveleteket vagy az erre irányuló kísérleteket,

- d) az eljárás alá vont jogi személy által a bűncselekménnyel okozott kár megtérítését vagy az előnynek a hatóság rendelkezésére bocsátását, a bűncselekmény káros következményeinek helyreállítását, az ezek érdekében kifejtett magatartást, valamint az annak érdekében tett intézkedéseket, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésére ismételten ne kerülhessen sor,

- e) az eljárás alá vont jogi személy együttműködését a bűncselekmény felderítésében.

(3) A pénzbírság biztosítása érdekében zár alá kell venni az eljárás alá vont jogi személlyel kötött egyezség alapján az eljárás alá vont jogi személy által rendelkezésre bocsátott összeget. Ha az egyezség alapján biztosítandó összeg kisebb, mint az eljárás során pénzbírság biztosítása érdekében korábban zár alá vett vagyon, akkor a zár alá vételt az egyezségben meghatározott összegen felüli részben fel kell oldani. Ha az eljárás során pénzbírság biztosítása érdekében korábban zár alá vett vagyon helyett az egyezség alapján az eljárás alá vont jogi személy más pénzösszeget bocsát rendelkezésre, a zár alá vételt az eljárás alá vont jogi személy által rendelkezésre bocsátott pénzösszegre kell elrendelni, amellyel együtt a korábban elrendelt zár alá vételt fel kell oldani.

(4) A pénzbírság biztosítása érdekében a zár alá vételről – a vádemelés előtt az ügyészség indítványára – a bíróság határoz.

(5) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelhető zár alá vétel vonatkozásában a Be. 327. § (5) bekezdését alkalmazni kell.

(6) A zár alá vételt elrendelő határozat rendelkező részében meg kell jelölni, hogy a zár alá vétel pénzbírság biztosítására szolgál, valamint azt, hogy a zár alá vétel mekkora összeg biztosítására szolgál.

(7) Ha a zár alá vételt elrendelő határozat nem tartalmazza a (6) bekezdésben foglaltakat, a bíróság – a vádemelés előtt az ügyészség, a terhelt, valamint a vagyoni érdekelt vagy a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekelt indítványára, a vádemelés után hivatalból – a (6) bekezdésnek megfelelően határoz a zár alá vételről rendelkező határozat megváltoztatásáról.

(8) A (6) és (7) bekezdés szerinti határozatokat haladéktalanul kézbesíteni kell a vagyoni érdekeltnek, valamint a jogszabály alapján a bűnügyi hitelezői igény képviseletére jogosult egyéb érdekeltnek is.

(9) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelt zár alá vétel esetén a zár alá vétel megváltására a Be. 329. § (1)–(6) bekezdését kell alkalmazni azzal, hogy

- a) a megváltásnak nincs helye, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben felszámolást rendeltek el,

- b) a megváltás nem utasítható el, ha a bíróság végzésében meghatározott, biztosítandó összeg kifizetését vállalják,

- c) a zár alá vétel megváltását az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője vagy az eljárás alá vont jogi személy védője indítványozhatja.

(10) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelt zár alá vételt fel kell oldani akkor is, ha

- a) az elrendelés feltételei már nem állnak fenn,

- b) az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárást megszüntetik, vagy

- c) az eljárást pénzbírság kiszabása nélkül fejezték be.

(11) A pénzbírság biztosítása érdekében elrendelt zár alá vételnek a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvényben meghatározott cégjegyzékbe történő bejegyzése érdekében az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróság megkeresésének akkor van helye, ha a 12/A. § (1), illetve (2) bekezdésben meghatározott értesítésre kerül sor.”

29. § A Jszbt. a 11. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

### „Szignalizáció, jogsértő tevékenység folytatásának megakadályozása

11/A. § Az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárás során a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság köteles az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szerv tájékoztatására, ha az eljárás alá vont jogi személy 2. §-ban meghatározott bűncselekménnyel összefüggő jogsértő tevékenysége folytatásának megszüntetése érdekében indokolt.”

30. § A Jszbt. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján megalapozottan feltehető, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában a jogi személlyel szemben az e törvényben meghatározott intézkedés alkalmazásának van helye, akkor a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség – írásban vagy szóban – közli az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjével a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését, a jogi személy 2. §-ban meghatározott érintettségére vonatkozó tényállást, valamint azt, hogy a jogi személy a 2. § mely rendelkezése vagy rendelkezései szerint érintett a bűncselekmény elkövetésével (a továbbiakban: a jogi személy érintettségének közlése).

(2) A jogi személy érintettségének az (1) bekezdésben meghatározottak szerinti szóbeli közlésére a jogi személy törvényes képviselőjének – a büntetőeljárásban való részvételéhez igazodóan – a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatása során kerülhet sor.

(3) Ha a jogi személy érintettségének közlésére írásban került sor, akkor a jogi személy törvényes képviselőjének vagy az eljárás alá vont jogi személy védőjének az indítványára a nyomozó hatóság vagy az ügyészség három hónapon belül intézkedik – a büntetőeljárásban való részvételéhez igazodóan – a jogi személy törvényes képviselőjének a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatása érdekében.

(4) A jogi személy törvényes képviselőjének a figyelmét a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatásra szóló idézésben, valamint a jogi személy érintettségének írásbeli közlésekor fel kell hívni a 9. § (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakra is.

(5) A jogi személy érintettségének a közlésével egyidejűleg az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét figyelmeztetni kell:

- a) a 9. § (3), (5) és (6) bekezdésében foglaltakra,

- b) arra, hogy az eljárás alá vont jogi személy érintettségével kapcsolatban közöltek vonatkozásában az azt közlő hatóságnál panaszt terjeszthet elő,

- c) arra, hogy írásban vagy szóban, tanúkénti kihallgatás – vagy, ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az eljárásban terheltként vesz részt, akkor gyanúsítotti kihallgatás – keretében indítványt és észrevételt tehet, valamint

- d) az eljárás alá vont jogi személy együttműködésének lehetőségére.

(6) A jogi személy törvényes képviselője a jogi személy érintettségével kapcsolatban közöltek vonatkozásában panaszt terjeszthet elő. A panaszt jogi személy törvényes képviselője a jogi személy érintettségének az (1) bekezdésben meghatározott szóbeli közlésekor, vagy írásbeli közlés esetén a kézbesítésétől számított nyolc napon belül terjesztheti elő. A panaszra egyebekben a gyanúsítás elleni panaszra vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a pénzbírság biztosítása érdekében a 11. § alapján zár alá vételt rendeltek el, akkor az (1) bekezdésben meghatározott közlést tizenöt napon belül kell végrehajtani.

(8) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének terhelti vagy tanúként történő kihallgatásán az eljárás alá vont jogi személy védőjének jelenléte nem kötelező.

(9) Ha jogi személy törvényes képviselője a gyanúsítottként vagy tanúként történő kihallgatásán kijelenti, hogy nem kíván védőt meghatalmazni, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség nyomban védőt rendel ki. Egyebekben a Be. 387. § (3)–(5) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

(10) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben a nyomozás tartamára a Be. 351. § rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a nyomozás határidejét a jogi személy érintettségének közlésétől kezdve kell számítani.”

31. § A Jszbt. „A nyomozás” alcíme a következő 12/A–12/C. §-sal egészül ki:

„12/A. § (1) Ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás alá vont jogi személy 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott megszüntetése szükséges, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárás alá vont jogi személy érintettségének közlését követően értesíti az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróságot, valamint az eljárás alá vont jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szervet is, amennyiben ez nem azonos az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bírósággal.

(2) Az (1) bekezdés alapján az értesítés különös méltánylást érdemlő esetben mellőzhető.

(3) A (2) bekezdés szempontjából különösen azt kell vizsgálni, ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás alá vont jogi személy

- a) a bűncselekménnyel okozott kárt megtéríti,

- b) a bűncselekményből származó vagyoni előnyt vagy annak ellenértékét a hatóságnak átadja,

- c) a bűncselekmény káros következményeit más módon helyreállítja, illetve

- d) megfelelő intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy a jogi személy vezetője, tagja vagy alkalmazottja ne kövessen el újabb, a 2. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott bűncselekményt, vagy a 2. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetekre vonatkozóan a jogi személy vezetője fellépjen a más személy által elkövetett bűncselekménnyel szemben.

(4) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség (1), illetve (2) bekezdés szerinti intézkedéséről értesíteni kell az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét és az eljárás alá vont jogi személy védőjét, akik az értesítéstől számított nyolc napon belül panaszt terjeszthetnek elő az intézkedést elrendelő nyomozó hatóságnál vagy ügyészségnél.

(5) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az (1) vagy (2) bekezdés alapján értesített bíróságot vagy szervet értesti arról, hogy az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti értesítés alapján tett intézkedést meg kell szüntetni, ha

- a) az (1), illetve a (2) bekezdés szerinti értesítés feltételei már nem állnak fenn,

- b) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az eljárást megszüntették.

(6) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség (3) bekezdés szerinti intézkedése ellen panasznak nincs helye.

12/B. § (1) A nyomozó hatóság a jogi személy törvényes képviselőjének gyanúsítottként vagy tanúként történt kihallgatásától számított nyolc napon belül megküldi az ügyészségnek a nyomozás ügyiratait, egyidejűleg beszámol a nyomozás állásáról, javaslatot tesz a vizsgálat során szükségesnek tartott eljárási cselekményekre vagy a nyomozás befejezésére.

(2) A jogi személlyel szemben a nyomozást az eljárás alá vont jogi személy érintettségével kapcsolatos közlést követően a Be. LXI. Fejezete szerinti vizsgálat szabályai alapján kell folytatni.

(3) Ha az eljárás adatai alapján a jogi személy érintettségével kapcsolatban a 12. § (5) bekezdésében foglaltak változására került sor, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárás alá vont jogi személy érintettségével kapcsolatos változás közlésekor a 12. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával jár el.

12/C. § (1) A nyomozás során a Be. 100. §-ának rendelkezéseit folyamatosan és oly módon kell alkalmazni, hogy a jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője az eljárás ügyiratait a vádemelés előtt legalább egy hónappal, teljes terjedelmében megismerhesse, és indítványait, észrevételeit megtehesse.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott egy hónapos időköz a jogi személy törvényes képviselőjének és az eljárás alá vont jogi személy védőjének a hozzájárulásával rövidíthető vagy mellőzhető.”

32. § A Jszbt. az „A nyomozás” alcímet követően a következő alcímekkel egészül ki:

### „Az eljárás alá vontjogi személlyel szembeni eljárás megszüntetése, felfüggesztése, az eljárás elkülönítése és egyesítése

12/D. § (1) A nyomozó hatóság vagy az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni eljárást megszünteti, ha

- a) a rendelkezésre álló adatok és bizonyítási eszközök alapján az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvényben meghatározott intézkedés alkalmazásának nincs helye,

- b) az eljárás alá vont jogi személy jogutód nélkül megszűnt és a pénzbírság kiszabásának a 6. § (6) bekezdése alapján sincs helye, vagy

- c) törvényben meghatározott egyéb eljárást megszüntető ok áll fenn.

(2) A jogi személlyel szembeni eljárás az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény alapján alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény miatt folytatott nyomozástól csak akkor különíthető el, ha

- a) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az eljárás a 3. § (2) bekezdésében foglaltak alapján önállóan is lefolytatható, vagy

- b) az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt vádemelésnek van helye, és a jogi személlyel szembeni eljárás a terhelttel szembeni vádemelés indokolatlan elhúzódását eredményezné.

(3) Az eljárás megszüntetéséről, felfüggesztéséről, folytatásáról, elkülönítéséről vagy egyesítéséről szóló határozatot a jogi személy részére is kézbesíteni kell.

### Együttműködés a jogi személlyel

12/E. § (1) Az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy a vádemelés előtt egyezséget köthet, ha az eljárás alá vont jogi személy képviselője a jogi személlyel szemben e törvény alapján alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény vonatkozásában az eljárás alá vont jogi személy 2. § szerinti érintettségét elismeri, és vállalja, hogy

- a) a bűncselekménnyel okozott kárt megtéríti vagy előnyt a hatóságnak rendelkezésre bocsátja,

- b) a bűncselekmény káros következményeit helyreállítja,

- c) olyan intézkedéseket foganatosít, amelyek biztosítják, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetésére ismételten ne kerülhessen sor,

- d) együttműködik a bűncselekmény felderítésében, a rendelkezésére álló adatokat, okirati és egyéb bizonyítási eszközöket a hatóság rendelkezésére bocsátja, illetve

- e) a megállapodás szerinti pénzbírság összegét rendelkezésre bocsátja.

(2) Ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője terheltként vesz részt a büntetőeljárásban, akkor az egyezségkötés feltétele az is, hogy a bűncselekmény elkövetését beismerje.

(3) Az (1) bekezdés e) pontja szerint rendelkezésre bocsátott összeget a pénzbírság biztosítása érdekében zár alá kell venni.

(4) Az egyezség megkötésének nem akadálya, ha az eljárás alá vont jogi személy az (1) bekezdés szerinti feltételeket részben vagy egészben már teljesítette.

(5) Az egyezség megkötését az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője, az eljárás alá vont jogi személy védője és az ügyészség egyaránt kezdeményezheti. Az egyezség megkötése érdekében az ügyészség, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője egyeztetést folytathat. Az ügyészség az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjével az eljárás alá vont jogi személy védője nélkül is, illetve az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének hozzájárulásával az eljárás alá vont jogi személy védőjével külön is egyeztethet.

(6) Ha az egyezség nem jön létre, a kezdeményezés, az ezzel összefüggésben keletkezett ügyiratok a büntetőeljárásban bizonyítékként, illetve bizonyítási eszközként nem használhatók fel, azok nem képezik az eljárás ügyiratainak részét.

(7) Az egyezséget az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének meghallgatásáról készült jegyzőkönyvbe kell foglalni.

(8) Az ügyészség az egyezség megkötése érdekében történő meghallgatáshoz a nyomozó hatóságot is igénybe veheti.

(9) Ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel egyezséget köt, az ügyészség a 12/A. § (1) bekezdés alapján értesített bíróságot vagy szervet értesti arról, hogy az értesítés alapján tett intézkedést meg kell szüntetni.

(10) A bíróságot és az ügyészséget nem köti az egyezség, ha

- a) az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő ülés megkezdéséig az egyezségben vállalt megtérítési, helyreállítási kötelezettségét nem teljesítette vagy annak teljesítésére vonatkozó megfelelő garanciát nem nyújtott,

- b) az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő ülés megkezdéséig az újabb bűncselekmény elkövetésének megelőzésére alkalmas intézkedését nem hajtja végre,

- c) az eljárás alá vont jogi személy a bűncselekmény felderítésével kapcsolatos együttműködését a vádemelésig nem teljesíti,

- d) az eljárás alá vont jogi személy az előkészítő ülés megkezdéséig az egyezségben meghatározott pénzbírság összegét nem bocsátja rendelkezésre,

- e) az eljárás alá vont jogi személy érintettsége elismerésének elfogadását a bíróság megtagadja.”

33. § A Jszbt. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény szerint intézkedés alkalmazásának akkor van helye, ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény szerinti intézkedés alkalmazását – ha e törvény másként nem rendelkezik – az azt megalapozó bűncselekmény miatt a bírósághoz benyújtott vádiratban indítványozza.

(2) A vádiratnak tartalmaznia kell

- a) az eljárás alá vont jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

- b) az eljárás alá vont jogi személy védője, törvényes képviselője, meghatalmazott képviselője adatait,

- c) a vád tárgyát képező bűncselekmény és az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazhatóságát alátámasztó tények, valamint az eljárás alá vont jogi személy 2. § szerinti érintettségének pontos leírását és az ezzel összefüggő, rendelkezésre álló bizonyítási eszközök megjelölését, valamint

- d) indítványt arra vonatkozóan, hogy a bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szemben – e törvény szerinti – intézkedést alkalmazzon.

(3) A vádiratban az ügyészség indítványt tehet az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésekre és azok mértékére arra az esetre, ha az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az előkészítő ülésen az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedést megalapozó bűncselekménnyel kapcsolatban az eljárás alá vont jogi személy érintettségét elismeri.

(4) Ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel egyezséget kötött, a vádirat tartalmazza az egyezségkötés tényét, valamint az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az egyezségben meghatározott intézkedések alkalmazására és azok mértékére vonatkozó indítványát is.

(5) Ha az ügyészség a vádiratban az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a vádemelésről tájékoztatja az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét és az eljárás alá vont jogi személy védőjét.”

34. § A Jszbt. „A vádemelés” alcíme a következő 13/A. §-sal egészül ki:

„13/A. § (1) Az ügyészség a jogi személlyel szemben e törvény szerint akkor indítványozhatja önállóan az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést,

- a) ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt bírósági eljárás van folyamatban,

- b) ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős határozatot hoztak, vagy

- c) az e törvényben meghatározott esetekben.

(2) A jogi személlyel szembeni intézkedésre irányuló önálló indítvány tartalmazza a 13. § (2) bekezdésében foglaltakat, valamint az indítványban megjelölt bűncselekmény miatt folyamatban lévő vagy befejezett bírósági eljárás megjelölését.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az eljárás alá vont jogi személlyel szemben indult eljárást az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt folyamatban lévő elsőfokú eljáráshoz kell egyesíteni.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a bíróság az eljárást felfüggeszti, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását megalapozó bűncselekmény miatt másod- vagy harmadfokú eljárás van folyamatban. Ebben az esetben a bíróság az eljárás folytatását hivatalból rendeli el, ha az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az eljárás az (1) bekezdés b) pontja alapján lefolytatható.”

35. § A Jszbt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ítélet és az ügydöntő végzés az alábbiakat is tartalmazza:

- a) a rendelkező rész:

- aa) az eljárás alá vont jogi személynek a bírósági nyilvántartásban történő azonosítására alkalmas adatait,

- ab) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazott intézkedést, az erre irányuló indítvány elutasítását, az intézkedés alkalmazásának mellőzését, vagy – ha e törvény másként nem rendelkezik – az eljárás jogi személlyel kapcsolatos részének megszüntetését,

- b) az indokolás az eljárás tárgyát képező bűncselekmény és a jogi személy kapcsolatának bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló tényét és körülményeit, valamint a jogi személy 2. § szerinti érintettségének leírását és azon bizonyítékoknak a megjelölését, amelyekre a bíróság e döntését alapozta, valamint annak rövid indokolását, hogy a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének megállapításánál milyen bizonyítékokat és miért vagy miért nem fogadott el.”

36. § A Jszbt. „A bírósági eljárás általános szabályai” alcíme a következő 15/A. §-sal egészül ki:

„15/A. § (1) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője a tárgyaláson jelen lehet, az eljárás alá vont jogi személy védőjének jelenléte a tárgyaláson kötelező.

(2) Ha az eljárás több bűncselekmény miatt folyik, az eljárás alá vont jogi személy védőjének jelenléte nem kötelező a tárgyalásnak az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedést megalapozó bűncselekménytől eltérő bűncselekményt érintő részében.”

37. § A Jszbt. 16/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„16/B. § (1) Ha az ügyészség a vádiratban az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, az előkészítő ülésen az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjének és védőjének jelenléte kötelező.

(2) Az előkészítő ülésre szóló idézésben a bíróság arra is figyelmezteti az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét és az eljárás alá vont jogi személy védőjét, hogy

- a) az előkészítő ülésen kifejthetik az álláspontjukat az eljárás alá vont jogi személyt érintő intézkedést megalapozó bűncselekménnyel, az eljárás alá vont jogi személy érintettségével, valamint az eljárás alá vont jogi személyt érintő ügyészségi indítvánnyal kapcsolatban, ennek keretében az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője az eljárás alá vont jogi személyt érintő intézkedést megalapozó bűncselekménnyel kapcsolatban az eljárás alá vont jogi személy érintettségét a vádiratban foglaltakkal egyezően elismerheti,

- b) az eljárás alá vont jogi személlyel kötött egyezség esetén nyilatkozhatnak az abban foglaltakkal, valamint az egyezségben vállaltak teljesítésével kapcsolatban,

- c) előadhatják az eljárás alá vont jogi személyt érintő tényeket és ezek bizonyítékait, illetve bizonyítás lefolytatását és bizonyíték kirekesztését indítványozhatják.

(3) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője részére szóló figyelmeztetésnek ki kell terjednie a Be. 500. § (2) bekezdés d) pontjában foglaltakra is.

(4) A bíróság az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjét az előkészítő ülésen nyilatkoztatja, hogy az eljárás alá vont jogi személyt érintő intézkedést megalapozó bűncselekménnyel kapcsolatban az eljárás alá vont jogi személy érintettségét a vádiratban foglaltakkal egyezően elismeri-e.

(5) A bíróság az eljárás ügyiratai alapján vizsgálja meg, hogy az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését elfogadja-e. A bíróság az elismerő nyilatkozatot akkor fogadja el, ha az eljárás alá vont jogi személy érintettségét az eljárás ügyiratai alátámasztják és azzal összefüggésben észszerű kétely nem merül fel. A bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését végzésével fogadja el. E végzés ellen nincs helye fellebbezésnek.

(6) Ha a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését elfogadta, az eljárás alá vont jogi személy érintettségére nézve a bizonyítást mellőzi és az eljárás alá vont jogi személy érintettségét az elismerés elfogadására és az eljárás ügyirataira alapítja.

(7) Az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője a védőt követően a vádlotthoz és a polgári jogi igény tekintetében a magánfélhez kérdést intézhetnek.

(8) Ha a bíróság nem látja akadályát az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni ügy előkészítő ülésen történő elintézésének, akkor az ügyész, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője felszólalhat. A bíróság ezt követően a jogi személlyel szemben az előkészítő ülésen is ügydöntő határozatot hozhat.

(9) Az előkészítő ülés vádlottanként, illetve az eljárás alá vont jogi személyenként külön-külön, az ügyek elkülönítése nélkül is megtartható.

(10) Az ügy előkészítő ülésen történő befejezésének önmagában nem akadálya, ha az ügyészség a vádiratban az eljárás alá vont jogi személlyel szemben e törvény alapján alkalmazható intézkedés alkalmazását indítványozta.

(11) Ha az eljárásnak az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazására irányuló része az előkészítő ülésen nem intézhető el, akkor a bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szembeni intézkedés alkalmazásáról tárgyalás alapján határoz.”

38. § A Jszbt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17. § (1) A bizonyítási eljárás során az eljárás alá vont jogi személy védője, valamint az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője a védőt követően terjeszthet elő indítványokat és észrevételeket, és a kihallgatottakhoz a védőt követően jogosult kérdéseket feltenni.

(2) Nem kell bizonyítani azokat a tényeket, amelyek valóságát az ügyész, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője az eljárás alá vont jogi személy érintettsége vonatkozásában együttesen elfogadja.

(3) Ha az ügyész a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedés feltételei a vádiratban megjelölt más bűncselekmény vonatkozásában is fennállnak, a vádat e körben kiterjesztheti. A vád kiterjesztése esetén a bíróság az ügyész, az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője vagy az eljárás alá vont jogi személy védője indítványára vagy hivatalból a tárgyalást legalább nyolc napra elnapolhatja.

(4) A Be. 520. § (1)–(7) bekezdésének rendelkezéseit az eljárás alá vont jogi személy védőjének indítványára is megfelelően alkalmazni kell az első olyan tárgyalási határnapot követően, amelyen jelen volt, vagy jelen lehetett.

(5) Az ügyész a perbeszédben indokolt indítványt terjeszt elő arra, hogy a bíróság az eljárás alá vont jogi személlyel szemben milyen intézkedést alkalmazzon, de az intézkedés meghatározott mértékére nem tehet indítványt.

(6) A védő perbeszéde után az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője, valamint az eljárás alá vont jogi személy védője felszólalhat és az eljárás alá vont jogi személyt érintő körben indítványokat és észrevételeket tehet.

(7) Az eljárás alá vont jogi személy védője, valamint a jogi személy törvényes képviselője a jogorvoslati nyilatkozatot a védő jogorvoslati nyilatkozata után teheti meg.”

39. § A Jszbt. 18. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18. § (1) Ha az ügyészség az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazását indítványozza, a bíróság ítéletében

- a) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben intézkedést alkalmaz,

- b) az indítványt elutasítja, vagy

- c) az intézkedés alkalmazását különös méltánylást érdemlő esetben mellőzi, ha

- ca) – a bűncselekménnyel okozott kár vagy előny megtérítésére, a bűncselekmény káros következményeinek helyreállítására, az eljárás alá vont jogi személy által az eljárás tárgyát képező bűncselekmény ismételt elkövetésének elkerülése érdekében foganatosított intézkedésekre, valamint az eljárás alá vont jogi személynek a bűncselekmény felderítésében való közreműködésére figyelemmel – az az eljárás alá vont jogi személyre nézve méltánytalan hátrányt jelentene, vagy

- cb) a 3. § (6) bekezdés alkalmazásának van helye.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja nem alkalmazható a 4. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben.

(3) Ha az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy egyezséget kötött, és a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettségének elismerését elfogadta, a bíróság

- a) az eljárás alá vont jogi személy megszüntetéséről nem határozhat,

- b) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az egyezségben meghatározott pénzbírságot szab ki, és

- c) az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét az egyezségben meghatározott módon és időtartamra korlátozza.

(4) Ha a bíróság az eljárás alá vont jogi személy képviselőjének az eljárás alá vont jogi személy érintettségére vonatkozó elismerését elfogadta

- a) az eljárás alá vont jogi személlyel szemben az ügyészség indítványában megjelölt pénzbírságnál magasabb összegű pénzbírságot nem szabhat ki,

- b) az eljárás alá vont jogi személy tevékenységét az ügyészség indítványában megjelöltnél súlyosabban nem korlátozhatja.

(5) Ha az ügyészség és az eljárás alá vont jogi személy egyezséget kötött és a bíróság az eljárás alá vont jogi személy érintettsége elismerésének elfogadását megtagadta, azonban a bíróság a tárgyaláson lefolytatott bizonyítás eredményeként a jogi személy érintettségét az egyezségben foglaltak szerint állapítja meg, az ítéletben az egyezségben meghatározott intézkedéstől súlyosabbat nem alkalmazhat.”

40. § A Jszbt. 26/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26/A. § (1) E törvény rendelkezéseit az ezen alcímben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, ha a jogi személlyel szemben intézkedés alkalmazásának van helye, de

- a) nyomozás nem indult,

- b) a büntetőeljárást azért függesztették fel, mert

- ba) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,

- bb) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,

- bc) az elkövető ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, vagy

- c) a büntetőeljárást azért szüntették meg vagy a terheltet azért mentették fel, mert

- ca) nem ő követte el a bűncselekményt,

- cb) a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján nem volt megállapítható, hogy a bűncselekményt ő követte el.

(2) Az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a jogi személlyel szemben intézkedés feltételeinek tisztázása érdekében nyomozást rendelhet el. A nyomozást az a nyomozó hatóság folytatja le, amely a jogi személlyel szemben intézkedés alapjául szolgáló bűncselekmény miatt a nyomozás lefolytatására hatáskörrel és illetékességgel rendelkezik.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyomozás során az e törvényben meghatározottak szerint

- a) adatszerző tevékenység folytatása,

- b) bizonyítási eszköz beszerzése, valamint bizonyítási cselekmény elvégzése,

- c) a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések kivételével kényszerintézkedés

rendelhető el.

(4) Az eljárás alá vont jogi személy részére ügygondnokot kell kirendelni, ha a jogi személy törvényes képviselője ismeretlen helyen tartózkodik.”

41. § A Jszbt. „Eljárás a büntetőeljárás felfüggesztése, megszüntetése esetén” alcíme a következő 26/B. §-sal egészül ki:

„26/B. § Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján a jogi személlyel szembeni intézkedések alkalmazásának van helye, az ügyészség a jogi személlyel szemben önállóan indítványozza az eljárás alá vont jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést. A továbbiakban az eljárást az általános szabályok szerint kell lefolytatni.”

42. § A Jszbt. a következő 27. §-sal egészül ki:

„27. § (1) E törvény módosítása esetén a módosító törvény rendelkezéseit – e §-ban meghatározott eltérésekkel – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket érintő rendelkezéseinek a módosítása esetén a módosító törvény jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedéseket érintő rendelkezései akkor alkalmazhatók, ha a módosító törvény alapján jogi személlyel szemben enyhébb intézkedés alkalmazására kerül sor.

(3) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőző szabályai szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróság jár el, ha az ügy a módosító törvény hatálybalépése előtt a bírósághoz érkezett.

(4) E törvénynek a módosító törvény hatálybalépését megelőző szabályozása szerint végzett eljárási cselekmény akkor is érvényes, ha ezt a módosító törvény másként szabályozza.

(5) A jogi személy érdekében eljáró ügyvéd kirendelése vagy meghatalmazása nem veszti hatályát az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően sem, az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését követően a jogi személy érdekében eljáró ügyvédre az eljárás alá vont jogi személy védőjére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(6) Ha a rendelkezésre álló adatok, illetve bizonyítási eszközök alapján megalapozottan feltehető, hogy az eljárás tárgyát képező bűncselekmény vonatkozásában a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedésnek van helye, és arra az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőzően nem került sor, akkor a nyomozó hatóság, illetve az ügyészség – írásban vagy szóban – közli az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselőjével a jogi személlyel szemben alkalmazható intézkedést megalapozó bűncselekmény tényállását és annak Btk. szerinti minősítését, a jogi személy 2. §-ban meghatározott érintettségére vonatkozó tényállást, valamint azt, hogy a jogi személy a 2. § mely rendelkezése vagy rendelkezései szerint érintett a bűncselekmény elkövetésével.

(7) Ha az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését megelőzően az eljárás alá vont jogi személyt nyilvántartó bíróság, illetve az eljárás alá vont jogi személy felett törvényességi, illetve szakmai felügyeletet gyakorló szerv értesítésére már sor került, a nyomozó hatóság vagy az ügyészség az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény hatálybalépését követő három hónapon belül felülvizsgálja, hogy az értesítés az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvény rendelkezései alapján szükséges-e, és ha az értesítés feltételei nem állnak fenn, haladéktalanul intézkedik az értesítés alapján tett intézkedés megszüntetése iránt.”

43. § A Jszbt. a következő 30. §-sal egészül ki:

„30. § Ez a törvény az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

44. § A Jszbt.

- a) 19. § (5) bekezdésében a „meghatalmazással a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd” szövegrész helyébe az „– amennyiben meghatalmazás alapján jár el – az eljárás alá vont jogi személy védőjének” szöveg,

- b) 20. § (1) bekezdésében, 23. § (3) bekezdésében, 24. § (3) bekezdésében, 25/D. § (3) és (4) bekezdésében az „a jogi személy érdekében eljáró ügyvéd és a törvényes képviselő” szövegrész helyébe a „az eljárás alá vont jogi személy törvényes képviselője és az eljárás alá vont jogi személy védője” szöveg,

- c) 20. § (4) bekezdésében a „másodfokú bíróság hivatalból” szövegrész helyébe a „másodfokú bíróság a vádlott felmentése vagy az eljárás megszüntetése esetén hivatalból” szöveg

- d) 25/D. § (5) bekezdésében a „(6)–(8) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(6) és (7) bekezdésben” szöveg,

- e) 25/D. § (7) bekezdésében a „hátrányosabb” szövegrész helyébe a „súlyosabb” szöveg

lép.

45. § Hatályát veszti a Jszbt.

- a) 7. § (1) bekezdése,

- b) „Az eljárás felfüggesztése” alcíme,

- c) 20. § (3) bekezdése,

- d) 21/A. § (2) bekezdés c) pontja,

- e) 25/C. §-a,

- f) 25/D. § (8) bekezdése.

66. § A Bszi. 76. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében)

„k) a bíró általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását – a bíró kérelmére – jóváhagyja,”

67. § A Bszi. 117. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:

(A Kúria elnöke)

„u) a kúriai bíró általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását – a kúriai bíró kérelmére – jóváhagyja.”

68. § A Bszi. 41/B. § (1) bekezdésében a „jogsértést határozatában” szövegrész helyébe a „jogsértést – lehetőség ellenére – határozatában” szöveg lép.

69. § A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) a következő 13/A. alcímmel egészül ki:

#### „13/A. A bíró általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatása

25/B. § (1) A bíró kérheti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását.

(2) A bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatás felső korhatára a betöltött hetvenedik életév.

(3) A jelen alcím rendelkezéseit kell alkalmazni az OBH-ba, a Kúriára vagy az érintett szervhez beosztott bíró vonatkozásában is azzal az eltéréssel, hogy a továbbfoglalkoztatást – a bíró kérelmére – a munkáltatói jogkör gyakorlója engedélyezi.

25/C. § (1) A kérelmet a munkáltatói jogkör gyakorlójához kell benyújtani.

(2) A kérelmet legkorábban azon a napon lehet benyújtani, amely az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját tizenöt hónappal megelőzi. A kérelmet legkésőbb azon a napon lehet benyújtani, amely az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját 12 hónappal megelőzi.

25/D. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója visszautasítja a kérelmet, ha az idő előtti, vagy elkésett.

(2) Az (1) bekezdés szerinti visszautasító döntést a bíró annak közlésétől számított 3 napon belül az elsőfokú szolgálati bíróság előtt kifogásolhatja. Az elsőfokú szolgálati bíróság a kifogást, annak előterjesztését követő 8 napon belül – a felek meghallgatása nélkül, tanácsülésen – bírálja el, és döntését nyomban közli a bíróval és a munkáltatói jogkör gyakorlójával. Ha az elsőfokú szolgálati bíróság a kérelemnek helyt ad, a visszautasító döntést hatályon kívül helyezi. Az elsőfokú szolgálati bíróság határozatával szemben további jogorvoslatnak nincs helye.

(3) A kérelmet idő előttiség vagy elkésettség miatt visszautasító döntéssel szemben benyújtott kifogás elbírálása iránti eljárást a szolgálati bíróság – a (3) bekezdésben foglalt eltérésekkel – a fegyelmi eljárás szabályainak megfelelő alkalmazásával folytatja le azzal, hogy

- a) a kifogást a döntéshozónál az elsőfokú szolgálati bírósághoz címezve írásban kell benyújtani,

- b) a kifogást a döntéshozó a kifogásra vonatkozó nyilatkozatával és a döntését megalapozó iratokkal együtt 3 munkanapon belül megküldi az elsőfokú szolgálati bíróságnak,

- c) a kifogás elbírálására vizsgálóbiztos kijelölése és előzetes vizsgálat nélkül, tanácsülésen, szükség esetén iratok beszerzése és a felek meghallgatása mellett kerül sor.

25/E. § A kérelmet az OBH elnöke vagy – kúriai bíró esetén – a Kúria elnöke érdemi vizsgálat nélkül, annak benyújtásától számított 15 napon belül hagyja jóvá.

25/F. § Ha a katonai bíró Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik és a bíró az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását kéri, a 97. § (3) bekezdése szerint kell eljárni.”

70. § A Bjt. 90. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bírót fel kell menteni)

„h) ha a bíró

ha) betölti az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatárt és nem kérte az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő bírói szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását,

hb) a felmentési okként meghatározott életkor betöltése előtt, maga kéri nyugállományba helyezését a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny.) 18. § (2) vagy (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással,

hc) az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő továbbfoglalkoztatása esetén betölti a hetvenedik életévét,

hd) az Alaptörvény 26. cikk (2) bekezdése szerinti általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő továbbfoglalkoztatása esetén – a Tny. 18. § (2) vagy (2a) bekezdésben foglalt feltételek fennállására hivatkozással – maga kéri nyugállományba helyezését,”

71. § A Bjt. a következő 234. §-sal egészül ki:

„234. § Az a bíró, aki 2026. január 1. napja és 2027. január 31. napja között tölti be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, és a 90. § h) pont hb) alpontja szerinti felmentésére nem került sor, a továbbfoglalkoztatásra irányuló kérelmét legkésőbb 2026. január 31. napjáig nyújthatja be.”

74. § (1) Az Üjt. 24. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)

„c) ügyészségi szolgálati viszonya megszűnését eredményező életkora betöltésével;”

75. § Az Üjt. a következő 10/A. alcímmel egészül ki:

#### „10/A. Az ügyész általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő ügyészségi szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatása

26/A. § (1) Az ügyész kérheti az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő ügyészségi szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatását, az ezen alcím szerinti feltételekkel.

(2) A kérelem engedélyezése esetén az ügyészségi szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatás felső korhatára a betöltött hetvenedik életév.

(3) A kérelmet a legfőbb ügyészhez kell benyújtani.

(4) A kérelmet legkorábban azon a napon lehet benyújtani, amely az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját tizenöt hónappal megelőzi. A kérelmet legkésőbb azon a napon lehet benyújtani, amely az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének napját tizenkét hónappal megelőzi.

26/B. § (1) Az idő előtti vagy elkésett kérelem érdemben nem bírálható el.

(2) A kérelem elbírálója a legfőbb ügyész, aki a továbbfoglalkoztatást engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja.

(3) A kérelem elbírálásának eredményéről a kérelmező ügyészt a kérelem benyújtását követő három hónapon belül írásban kell tájékoztatni.

26/C. § Ha a katonai ügyész Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya a honvédek jogállásáról szóló jogszabály szerint az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével megszűnik, a 26/A. § szerinti továbbfoglalkoztatása csak az alkalmasságának megfelelő másik betölthető ügyészi munkakörben lehetséges.”

76. § (1) Az Üjt. 34. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)

„d) a 26/A. § szerinti továbbfoglalkoztatás esetét kivéve az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével;”

(2) Az Üjt. 34. §-a a következő p) ponttal egészül ki:

(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)

„p) az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő továbbfoglalkoztatása esetén a hetvenedik életév betöltésével.”

77. § Az Üjt. 36. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a bekezdés a következő g) ponttal egészül ki:

(Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonyát a legfőbb ügyész felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha)

„f) – az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt – a Tny. 18. § (2) vagy (2a) bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel legkésőbb a felmentési idő leteltekor rendelkező ügyész felmentését e jogcímre hivatkozással maga kéri, vagy

g) – az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően – a Tny. 18. § (2) vagy (2a) bekezdésében foglalt öregségi nyugdíjjogosultság feltételeivel legkésőbb a felmentési idő leteltekor rendelkező továbbfoglalkoztatott ügyész hetvenedik életévének betöltése előtt felmentését maga kéri.”

78. § Az Üjt. 37. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ügyész felmentési ideje egy hónap, ha felmentése

- a) – egészségügyi okot kivéve – alkalmatlansága miatt történik, vagy

- b) – az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követő továbbfoglalkoztatása esetén – hetvenedik életévének betöltése előtt saját kezdeményezésére történik.”

82. § Az Üjt. 151. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A katonai ügyésznek és más hivatásos állományba tartozó ügyészségi alkalmazottnak a Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya – a lemondása, a 26/A. § szerinti továbbfoglalkoztatása és a (2a) bekezdés kivételével – akkor szüntethető meg, ha ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik.

(2a) A Magyar Honvédség hivatásos állományába is tartozó tisztviselőnek, írnoknak és fizikai alkalmazottnak az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével a Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszonya megszűnik. A Magyar Honvédséggel fennálló szolgálati viszony megszűnése nem érinti a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott ügyészségi szolgálati viszonyát.”

83. § Az Üjt. a következő 165/Z. §-sal egészül ki:

„165/Z. § (1) Az az ügyész, aki 2026. január 1. napja és 2026. január 31. napja között tölti be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, és a 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felmentésére nem került sor, a 26/A. § (4) bekezdésétől eltérően a továbbfoglalkoztatásra irányuló kérelmét legkésőbb 2026. január 6. napjáig nyújthatja be. Az az ügyész, aki 2026. február 1. napja és 2027. január 31. napja között tölti be az általános öregségi nyugdíjkorhatárt, és a 36. § (1) bekezdés f) pontja szerinti felmentésére nem került sor, a 26/A. § (4) bekezdésétől eltérően a továbbfoglalkoztatásra irányuló kérelmét legkésőbb 2026. január 31. napjáig nyújthatja be.

(2) A kérelem elbírálásának eredményéről a 26/B. § rendelkezéseitől eltérően az ügyészt a kérelem benyújtását követő egy hónapon belül kell írásban tájékoztatni.”

- a) 36. § (6) bekezdésében az „f) pontja” szövegrész helyébe az „f) vagy g) pontja”, valamint a „jogcímen” szövegrész helyébe a „jogcímeken” szöveg,

- b) 41. § (1) bekezdésében a „hathavi átlagilletményének” szövegrész helyébe a „hathavi, a 34. § p) pontjában említett esetben egyhavi átlagilletményének” szöveg,

- e) 159. § (1) bekezdésében a „165/Y. §-a,” szövegrész helyébe a „165/Y. §-a, 165/Z. §-a,” szöveg

86. § Hatályát veszti az Üjt.

- a) 11. § (4a) bekezdés b) pontjában az „Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdése szerinti”, szövegrész.

- b) 24/A. §-ában az „Alaptörvény 29. cikk (3) bekezdésében meghatározott” szövegrész.

91. § A Btk. 219. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a személyes adattal visszaélést

- a) hivatalos személyként,

- b) közmegbízatás felhasználásával, vagy

- c) bírósági eljárási cselekményről – a helyszínen vagy a tárgyalás online nyilvánosságáról szóló jogszabály megsértésével – jogosulatlanul készített kép- vagy hangfelvétellel, illetve kép- és hangfelvétellel

követik el.”

146. § A Pp. 231. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az eljáró bíróság a hallgatóság azon tagjának tárgyaláson – vagy annak egy részén – történő részvételét kizárhatja, akinek jelenléte a bizonyítás eredményességének hátrányos befolyásolására valószínűsíthetően alkalmas lehet. A bíróság e személyt a tárgyalóteremből kiutasíthatja, illetve kivezettetheti.”

147. § A Pp. a következő 69/A. alcímmel egészül ki:

#### „69/A. A tárgyalás online nyilvánossága

#### 232/A. § [Online hallgatóságként történő részvétel a tárgyaláson]

(1) A hallgatóság online felületen keresztül is részt vehet a tárgyaláson (a továbbiakban: online hallgatóság), ha az ehhez szükséges technikai feltételek a bíróságon rendelkezésre állnak. A tárgyalás nyilvánosságára vonatkozó rendelkezéseket a tárgyalás online nyilvánossága tekintetében – a jelen alcímben foglalt eltérésekkel – kell alkalmazni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti online felületet, valamint a tárgyalás ideje alatt az eljáró bíróság és az online hallgatóság közötti egyirányú – a kapcsolatfelvétel szükségessége esetén kétirányú – kép- és hangkapcsolatot biztosító összeköttetést, az erre szolgáló informatikai rendszer működtetésével, az Országos Bírósági Hivatal biztosítja.

(3) Egy tárgyaláson online hallgatóságként legfeljebb az első 100 eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt.

(4) Az online hallgatóságként történő részvétel feltétele az arra szolgáló elektronikus felületen történő regisztráció, amely nem minősül e törvény szerinti eljárási cselekménynek. A regisztráció a Dáptv. szerinti eAzonosításhoz kötött.

(5) Az online hallgatóságként jelentkező személynek a regisztráció során kifejezett nyilatkozatával el kell fogadnia az online hallgatóságként történő részvétel szabályait, valamint nyilatkoznia kell, hogy a személyes adatok védelmére vonatkozó adatkezelési tájékoztatót megismerte. Ezek hiányában eredményes regisztrációra nem kerülhet sor.

(6) Ha a tárgyaláson az online hallgatóságként történő részvétel biztosított, az eljáró bíróság a tárgyalás megkezdését követően tájékoztatja a jelenlévőket, hogy

- a) a tárgyalás online felületen keresztül is követhető,

- b) az online hallgatóság mely tagjának kizárására került sor, valamint

- c) mennyi a regisztrált online hallgatók száma.

#### 232/B. § [Online hallgatóságként történő részvétel tanulmányi, oktatási, illetve kutatási célból]

(1) A felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatót, valamint a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóját vagy kutatóját – jogszabályban meghatározott – elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg, ha tanulmányi, oktatási, vagy kutatási célból kíván online hallgatóságként a kitűzött tárgyaláson részt venni és hallgatói, oktatói, vagy kutatói minősége az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti felsőoktatási információs rendszer adatai alapján igazolást nyer.

(2) Az oktató felel azért, hogy a tárgyalás tanóra keretében, online felületen keresztül történő nyomon követése, illetve a megtekintett tárgyaláson történtek megvitatása során, a tanóra helyszínén

- a) kizárólag egyénileg visszaigazolt regisztrációval rendelkező személyek legyenek jelen, valamint

- b) ne legyen jelen olyan személy, akinek a tárgyaláson történő részvételét – az oktató tudomásával – az eljáró bíróság kizárta.

#### 232/C. § [A személyiségi jogok védelmének és a tárgyalás eredményességének biztosítása]

(1) Az online hallgatóság a tárgyalásról kép- vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt nem készíthet, a tárgyalás nyomon követését más személynek egyidejű vagy késleltetett hozzáférés lehetővé tételével nem biztosíthatja, a tárgyalás anyagát más módon, részben vagy egészben nyilvánosságra nem hozhatja. Az online hallgatóság tagjait előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a tárgyalásról történő felvételkészítés illetve a felvétel, vagy a tárgyalás anyagának nyilvánosságra hozatala, valamint más személy részére a tárgyalás nyomon követésének bármilyen módon történő lehetővé tétele büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősség megállapítását vonhatja maga után.

(2) Az eljáró bíróság – ha arról hivatalos tudomást szerez – az online hallgatóság tagjai közül kizárja azt a személyt, akinek az (1) bekezdésben meghatározott okból korábban büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősségét jogerős, végleges, vagy egyéb, további jogorvoslattal nem támadható határozat megállapította.

(3) Az eljáró bíróság az online hallgatóság tagjai közül kizárja azt a személyt, aki a hallgatóságként történő részvétel szabályait megszegi.

(4) A tárgyaláson résztvevő peres fél, más perbeli személy, közreműködő, illetve érdekelt a tárgyalás megkezdésekor, illetve meghallgatása kezdetekor kérheti a tárgyalásra online hallgatóságként regisztrált személyek viselt és születési nevének, valamint arcképmásának megismerését, amelyet az eljáró bíróság a kérelmező számára biztosít.

(5) Ha az arra jogosult az online hallgatóságként regisztrált személyek nevének és arcképmásának megismerését követően úgy nyilatkozik, hogy meghatározott személy tárgyaláson történő részvételét kizáró ok áll fenn és ezt valószínűsíti, a bíróság döntése előtt az ezzel kapcsolatos körülményeket megvizsgálja. A bíróság szükség szerint az online hallgatóságként bejelentkezett személyt, valamint a tárgyaláson részt vevő egyéb érintetteket nyilatkoztathatja, illetve szembesítheti.

(6) A bíróság az online hallgatóság tárgyaláson történő részvételét a tárgyalás kitűzésekor előzetesen kizárhatja, ha a tárgyalásra megidézett személyek és közreműködők jelentős számára tekintettel az online hallgatóság tagjainak kizárásával kapcsolatos körülmények vagy a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének feltételeivel kapcsolatos körülmények ellenőrzése veszélyeztetné a tárgyalás időszerű lefolytatását.

(7) A bíróság a tárgyaláson történő részvétel kizárása esetén az online hallgatóságként regisztrált személy bejelentkezését meggátolja, a bejelentkezett személy vonatkozásában az összeköttetést megszakítja.

#### 232/D. § [Az online hallgatóságként történő részvétellel kapcsolatos egyedi adatkezelés]

(1) A Dáptv. szerinti digitális állampolgárság szolgáltató a hallgatóságként regisztráló személy azonosíthatósága érdekében az eAzonosítást – valamint az f) és g) pont szerinti adatok tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatást – követően átadja az Országos Bírósági Hivatal részére a regisztráló személy következő azonosító adatait:

- a) viselt neve,

- b) születési neve,

- c) születési helye,

- d) születési ideje,

- e) anyja neve,

- f) lakcíme, valamint

- g) arcképmása.

(2) Az oktatási nyilvántartás vezetéséért felelős szerv a rendelkezésére álló adatok alapján – az eAzonosítást követően – tájékoztatást nyújt a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatóként, illetve a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóként vagy kutatóként regisztráló személy hallgatói, oktatói, illetve kutatói minősége fennállásáról vagy fenn nem állásáról.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal a regisztráció eredményes befejezését követően haladéktalanul tájékoztatja az eljáró bíróságot az online hallgatóságként regisztrált személyre vonatkozó (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról.

(4) Az online hallgatóságnak jelentkező személy eredményes regisztrációját követően, a személye és az általa követni kívánt tárgyalás azonosítására szolgáló, összekapcsolt adatokat az Országos Bírósági Hivatal, valamint az eljáró bíróság az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.

(5) Az online hallgatóságnak jelentkező személy viselt és születési nevén kívül az egyéb személyes adatait az eljáró bíróság zártan kezeli, azokat csak a bíróság, a jegyzőkönyvvezető, a leíró, az ügyész vagy az annak megismerésére törvény alapján feljogosított személy jogosult megismerni, azokról felvilágosítás csak a 162. § (4) bekezdése szerinti feladat ellátása érdekében adható.”

153. § A Pp. 406. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felülvizsgálatnak van helye az ítélettel szemben, ha

- a) a törvényszék hatáskörébe tartozó perben és a személyi állapotot érintő perben az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság megváltoztatta,

- b) azt személyiségi jog érvényesítése iránt indított perben vagy közérdekű adat megismerésére irányuló igénnyel összefüggésben indítható perben kezdeményezik, vagy

- c) ha a Kúria azt az e fejezetben foglalt feltételek fennállása esetén engedélyezi.”

154. § A Pp. 407. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „407. § [A felülvizsgálatból kizárt határozatok]

Nincs helye felülvizsgálatnak

- a) az első fokon jogerőre emelkedett ítélet ellen, kivéve, ha azt törvény lehetővé teszi,

- b) abban az esetben, ha a fél a fellebbezési jogával nem élt és a másik fél fellebbezése alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helybenhagyta,

- c) a jogerős ítéletnek a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére, a teljesítési határidőre, a részletfizetésre vonatkozó rendelkezései ellen vagy a jogerős ítéletnek csupán az indokolása ellen,

- d) a Kúria által hozott ítélet ellen,

- e) – a 406. § (3) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivétellel – a másodfokú bíróság ítélete ellen, valamint

- f) ha azt törvény egyéb esetben kizárja.”

155. § A Pp. 409. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „409. § [A felülvizsgálat engedélyezésének feltételei]

(1) Ha felülvizsgálatnak a 407. § e) pontja alapján nincs helye, a Kúria engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata

- a) a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,

- b) a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,

- c) – a másodfokú bíróság erről való döntése hiányában – az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, illetve

- d) a fél alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, illetve az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés

miatt indokolt.

(2) Ha felülvizsgálatnak a 407. § f) pontja alapján nincs helye, a Kúria engedélyezheti a felülvizsgálatot, ha az a joggyakorlat egységének biztosítása miatt indokolt.

(3) Ha felülvizsgálatnak a 407. § e) vagy f) pontja alapján nincs helye, de az ítélet a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben eltér, a Kúria engedélyezi a felülvizsgálatot.

(4) Nincs helye felülvizsgálat engedélyezésének – az (1)−(3) bekezdésben foglaltaktól eltérően –

- a) a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítélet vonatkozásában az érvénytelenítés vagy felbontás kérdésében, valamint

- b) az apaság vélelmét megdöntő ítélet apaság vélelmét megdöntő része vonatkozásában, ha az apaság vélelmének megdöntését követően a gyermeket valamely személy teljes hatályú apai elismeréssel a magáénak ismerte el, vagy az apaságot jogerős bírói ítélet állapította meg.”

156. § A Pp. 411. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Kúria tárgyaláson kívül, harminc napon belül határoz a felülvizsgálat engedélyezéséről vagy annak megtagadásáról. A Kúria a felülvizsgálatot mérlegelési jogkörében csak olyan okból engedélyezheti, amelyre a fél az engedélyezés iránti kérelmében hivatkozik.

(2) A felülvizsgálat megtagadásáról szóló végzést röviden, kizárólag annyiban kell megindokolni, hogy a felülvizsgálat engedélyezésére milyen okból nem került sor. A felülvizsgálat engedélyezésének indokait az érdemi határozat indokolásában kell megjelölni.”

157. § A Pp. 412. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha felülvizsgálatnak a 407. § e) vagy f) pontja alapján nincs helye, a felülvizsgálat engedélyezésének kezdeményezése esetén a felülvizsgálati kérelemnek elkülönülten kell tartalmaznia a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. A felülvizsgálati kérelmen ebben az esetben a felülvizsgálat engedélyezésének illetékét kell leróni.”

158. § (1) A Pp. 413. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A felülvizsgálati kérelemnek a beadványokra vonatkozó általános szabályok mellett tartalmaznia kell:)

„b) a jogszabálysértés pontos megnevezésével, a jogszabályhely megjelölésével azt az eljárási, illetve anyagi jogi szabálysértést, amely kihatott az ügy érdemi eldöntésére, valamint annak indokait, hogy a fél az új határozat hozatalát vagy a határozat hatályon kívül helyezését vagy a jogsértés tényének megállapítását milyen okból kívánja,

c) – ha a felülvizsgálat engedélyhez kötött – az engedélyezést megalapozó

ca) okokat, amelyek a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében indokolják a felülvizsgálat engedélyezését,

cb) jogkérdés megjelölését, amelynek különleges súlya vagy társadalmi jelentősége indokolja a felülvizsgálat engedélyezését,

cc) jogkérdés megjelölését, amely az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségességét indokolja,

cd) a fél alapvető eljárási joga sérelmének vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés megjelölését, illetve

ce) – a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkozás esetén – a Kúria közzétett határozatát és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálattal támadott ítéleti rendelkezés jogkérdésben eltér,”

(2) A Pp. 413. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A felülvizsgálati eljárásban hiánypótlás elrendelésének csak az alaki kellékek hiányossága miatt van helye.”

159. § A Pp. 415. § (1) bekezdés d)−f) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az eljárás bármely szakaszában visszautasítja, ha)

„d) felülvizsgálatnak nincs helye a 407. § a)−d) pontja alapján,

e) felülvizsgálatnak nincs helye a 407. § e) vagy f) pontja alapján és a fél nem kéri a felülvizsgálat engedélyezését,

f) a felülvizsgálati kérelem nem felel meg a törvény által meghatározott követelményeknek, és az ennek megfelelő kiegészítése a kérelem benyújtására biztosított törvényes határidőn belül nem történt meg, vagy”

160. § A Pp. 419. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a felülvizsgálatnak a Kúria engedélye alapján van helye, a felülvizsgálatot engedélyező végzést és a felülvizsgálati kérelmet a Kúria azzal küldi meg az ellenérdekű félnek, hogy csatlakozó felülvizsgálati kérelmet a Kúria végzése által meghatározott jogértelmezési kérdéssel összefüggő, az ügy érdemi elbírálására kiható jogszabálysértésre hivatkozással terjeszthet elő.”

161. § A Pp. 424. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az elsőfokú bíróság ítéletét a másodfokú bíróság helybenhagyta, és a Kúria azt állapítja meg, hogy ez a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, a Kúria a határozatot részben vagy egészben hatályon kívül helyezi és az első- vagy másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasítja.

(3b) Ha a felülvizsgálat engedélyezésére olyan ügyben került sor, amelyben törvény kizárja a felülvizsgálatot és a Kúria megállapítja, hogy a határozat az ügy érdemére kiható módon jogszabálysértő, illetve jogkérdésben eltér a Kúria hivatkozott, közzétett határozatától, de a jogszabálysértés a jogviszony természete vagy a beállt joghatások jellege miatt nem orvosolható, a Kúria kizárólag a jogsértés tényét állapítja meg.”

162. § A Pp. a következő 435/A. §-sal egészül ki:

#### „435/A. § [A tárgyalás online nyilvánosságának kizártsága]

Személyi állapotot érintő perekben a tárgyalás online felületen keresztül nem követhető a hallgatóság számára.”

163. § A Pp. a következő 492/A. §-sal egészül ki:

#### „492/A. § [A tárgyalás online nyilvánosságának kizártsága]

A kiskorú gyermek tartása iránt indított perben a tárgyalás online felületen keresztül nem követhető a hallgatóság számára.”

165. § A Pp. 628. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„o) a polgári per tárgyalásán online hallgatóságként történő részvételre”

(vonatkozó részletes szabályokat rendeletben állapítsa meg.)

- a) 231. § (3) bekezdésében a „kizáró végzését” szövegrész helyébe a „kizáró vagy korlátozó végzését” szöveg,

168. § Hatályát veszti a Pp.

- a) 408. §-a,

- b) 410. §-a, valamint

- c) 523. §-a.

179. § A Be. 107. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A nyilvánosság tájékoztatására, illetve a büntetőeljárásról történő tájékoztatásra vonatkozó szabályok nem érintik a tárgyalás nyilvánosságára és a tárgyalás telekommunikációs eszköz útján történő nyomon követésére vonatkozó szabályok alkalmazását.”

190. § A Be. 394. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(Az ügyészség és a nyomozó hatóság felfüggeszti az eljárást, ha)

„a) az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható,

b) az elkövető tartós, súlyos betegsége vagy a bűncselekmény elkövetése után bekövetkezett elmebetegsége miatt az eljárásban nem vehet részt,

c) az elkövető ismeretlen helyen tartózkodik és a távollévő terhelttel szemben a CI. Fejezet alapján a bírósági eljárás lefolytatásának nincs helye vagy

d) az elkövető külföldön ismert helyen tartózkodik és a CII. Fejezet alapján a bírósági eljárás lefolytatásának nincs helye.”

196. § A Be. a következő LXXI/A. Fejezettel egészül ki:

### „LXXI/A. Fejezet — HALLGATÓSÁG ONLINE JELENLÉTE A TÁRGYALÁSON

438/A. § (1) Ha annak a technikai feltételei fennállnak, a hallgatóság számára a nyilvános tárgyalás nyomon követése jogszabályban meghatározottak szerint, a bíróság által biztosított telekommunikációs eszköz útján is megvalósulhat (a továbbiakban: online hallgatóság).

(2) A tárgyalás ideje alatt az eljáró bíróság és az online hallgatóság közötti egyirányú – a kapcsolatfelvétel szükségessége esetén kétirányú – kép- és hangkapcsolatot biztosító összeköttetést, az erre szolgáló informatikai rendszer működtetésével, az Országos Bírósági Hivatal biztosítja.

(3) A tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követése esetén – ha jogszabály kivételt nem tesz – a használt telekommunikációs eszközzel felvételt kell rögzíteni.

438/B. § (1) Az online hallgatóság létszáma legfeljebb száz személy lehet.

(2) Az online hallgatóságnak a nyilvános tárgyalás nyomon követéséhez regisztrálnia kell. A regisztráció a Dáptv. szerinti eAzonosításhoz kötött.

(3) A nyilvános tárgyaláson online hallgatóságként az első száz eredményesen regisztráló nagykorú természetes személy vehet részt.

(4) A regisztráció eredménytelen, ha a jelentkező kifejezett nyilatkozatával nem fogadja el az online hallgatóságra vonatkozó szabályokat, valamint nem nyilatkozik arról, hogy a személyes adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatást megismerte.

438/C. § (1) A felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatót, valamint a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóját vagy kutatóját – jogszabályban meghatározott – elsőbbségi regisztrációs jog illeti meg, ha tanulmányi, oktatási, vagy kutatási célból kíván online hallgatóságként a kitűzött tárgyaláson részt venni és hallgatói, oktatói, vagy kutatói minősége az oktatási nyilvántartásról szóló törvény szerinti felsőoktatási információs rendszer adatai alapján igazolást nyer.

(2) Az oktató felel azért, hogy online hallgatóságként, illetve a megtekintett tárgyaláson történtek megvitatása során, a tanóra helyszínén

- a) kizárólag egyénileg visszaigazolt regisztrációval rendelkező személyek legyenek jelen, valamint

- b) ne legyen jelen olyan személy, akit online hallgatóként – az oktató tudomásával – a bíróság kizárt.

438/D. § Az online hallgató a tárgyalásról kép- vagy hangfelvételt, illetve kép- és hangfelvételt nem készíthet, a tárgyalás nyomon követését más személynek egyidejű vagy késleltetett hozzáférés lehetővé tételével nem biztosíthatja, a tárgyalás anyagát más módon, részben vagy egészben nyilvánosságra nem hozhatja. Az online hallgatót előzetesen figyelmeztetni kell, hogy a tárgyalásról történő felvételkészítés illetve a felvétel, vagy a tárgyalás anyagának nyilvánosságra hozatala, valamint más személy részére a tárgyalás nyomon követésének bármilyen módon történő lehetővé tétele büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősség megállapítását vonhatja maga után.

438/E. § (1) A Dáptv. szerinti digitális állampolgárság szolgáltató a hallgatóságként regisztráló személy azonosíthatósága érdekében az eAzonosítást – valamint az f) és g) pont szerinti adatok tekintetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartásból történő adatszolgáltatást – követően átadja az Országos Bírósági Hivatal részére a regisztráló személy következő azonosító adatait:

- a) viselt neve,

- b) születési neve,

- c) születési helye,

- d) születési ideje,

- e) anyja neve,

- f) lakcíme, valamint

- g) arcképmása.

(2) Az oktatási nyilvántartás vezetéséért felelős szerv – az eAzonosítást követően – tájékoztatást nyújt a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatóként, illetve a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatóként vagy kutatóként regisztráló személy hallgatói, oktatói, illetve kutatói minősége fennállásáról vagy fenn nem állásáról.

(3) Az Országos Bírósági Hivatal a regisztráció eredményes befejezését követően haladéktalanul tájékoztatja a bíróságot az online hallgatóként regisztrált személyre vonatkozó (1) és (2) bekezdés szerinti adatokról.

(4) Az online hallgató eredményes regisztrációját követően, a személye és az általa követni kívánt tárgyalás azonosítására szolgáló, összekapcsolt adatokat az Országos Bírósági Hivatal, valamint a bíróság az eljárás tárgyát képező ügyirat selejtezéséig vagy levéltárba adásáig kezeli.

(5) Az online hallgatóságnak jelentkező személy viselt és születési nevén kívül az egyéb személyes adatait a bíróság zártan kezeli.

438/F. § (1) Nincs helye a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének,

- a) nemi élet szabadsága vagy nem erkölcs elleni bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárásban,

- b) gyermekek érdekét sértő és a család elleni bűncselekmények miatt folyamatban lévő eljárásban,

- c) ha az különleges bánásmódot igénylő személy kímélete vagy védelme érdekében szükséges,

- d) ha védett adat védelme más módon nem biztosítható,

- e) ha az eljárás adatai alapján feltételezhető, hogy a hallgatóság online jelenlétének biztosítása a bizonyítás eredményes lefolytatását veszélyeztetné,

- f) ha az más büntetőeljárás eredményességét veszélyezteti, valamint

- g) ha a tárgyaláson jelen lévő vádlottak vagy más, büntetőeljárásban részt vevő személyek jelentős számára tekintettel az online hallgatóság tagjának kizárásával kapcsolatos körülmények vagy a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének feltételeivel kapcsolatos körülmények ellenőrzése veszélyeztetné a tárgyalás időszerű lefolytatását.

(2) A bíróság kizárja az online hallgatóság azon tagját,

- a) akinek a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésével kapcsolatos szabályok megszegése miatt büntetőjogi, illetve polgári jogi felelősségét jogerős, végleges, vagy egyéb, további jogorvoslattal nem támadható határozat megállapította,

- b) aki a tárgyaláson hallgatóságként nem vehet részt, valamint

- c) aki a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésével kapcsolatos szabályokat megszegi.

438/G. § (1) Ha a tárgyalást online hallgatóság nyomon követi, akkor a bíróság a tárgyalás megnyitását követően tájékoztatja a jelenlévőket arról, hogy

- a) a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésére kerül sor,

- b) az online hallgatóság mely tagjának kizárására került sor, valamint

- c) mennyi a regisztrált online hallgatók száma.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást követően az ügyész, a terhelt és a védő, valamint a tárgyaláson jelen lévő személyek indítványra az online hallgatók viselt és születési nevét, valamint arcképmását – erre irányuló indítvány alapján – megismerhetik és indítványt tehetnek a hallgatóság online jelenlétének, illetve az online hallgatók kizárására.”

197. § A Be. 488. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bíróság felfüggesztheti az eljárást, ha)

„a) a vádlott ismeretlen helyen vagy külföldön tartózkodik, és a távollevő terhelttel szemben a CI. vagy a CII. Fejezet alapján a bírósági eljárás lefolytatásának nincs helye,”

207. § (1) A Be. 637. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő h) ponttal egészül ki:

(A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával befejezett büntetőeljárás esetén perújításnak van helye, ha)

„g) az alapügyet a CI. Fejezet szerint fejezték be, vagy

h) az alapügyet a CII. Fejezet szerint fejezték be és végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására került sor.”

(2) A Be. 637. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott esetben a perújítás lefolytatása kötelező, ha a terhelt Magyarországon tartózkodik.”

208. § A Be. 639. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A terhelt és a védő a 637. § (1) bekezdés h) pontjára alapított perújítási indítványt attól a naptól számított egy hónapon belül terjesztheti elő, amelyen a terhelt

- a) magyarországi tényleges tartózkodási helyét a bírósággal közölte,

- b) a terheltet Magyarországon elfogták, vagy

- c) a terheltet Magyarországra szállították.”

209. § (1) A Be. 644. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 637. § (1) bekezdés g) és h) pontja alapján a perújítást csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárásra vonatkozóan kell elrendelni, ha a terhelt vagy a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében csak a másodfokú, illetve csak a harmadfokú bírósági eljárást folytatták le.”

(2) A Be. 644. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az alaptalan, illetve a törvényben kizárt, az arra nem jogosulttól származó vagy elkésett perújítási indítványt a bíróság nem ügydöntő végzésével elutasítja. A bíróság a perújítási indítványt elutasítja akkor is, ha

- a) az indítványozó, illetve a 637. § (1) bekezdés g) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt elérhetetlenné vált vagy

- b) a 637. § (1) bekezdés h) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt tényleges magyarországi tartózkodási helye megszűnt vagy elérhetetlenné vált.”

210. § A Be. 647. § (2) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:

(A bíróság a perújítást elutasítja, ha)

„a) azt alaptalannak találja,

b) a 637. § (1) bekezdés g) pontja alapján elrendelt perújítás során a terhelt elérhetetlenné vált, illetve,

c) a 637. § (1) bekezdés h) pontjára alapított perújítási indítvány esetén a terhelt tényleges magyarországi tartózkodási helye megszűnt vagy elérhetetlenné vált.”

217. § A Be. 691. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Fiatalkorú elleni büntetőeljárásban a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének nincs helye.”

220. § A Be. 728. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Bíróság elé állítás esetén a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének nincs helye.”

225. § A Be. 747. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„747. § (1) Az előkészítő eljárás és a nyomozás lefolytatásának nem akadálya, ha az elkövető, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt ismeretlen helyen tartózkodik vagy elérhetetlenné vált.

(2) A távollévő terhelttel szemben a bíróság eljárásának akkor van helye, ha

- a) a vád tárgyává tett cselekmény elkövetése miatt elfogták, gyanúsítottként hallgatták ki, vagy a gyanúsítás közlésére azért nem került sor, mert szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a kihallgatáson,

- b) a vádlott az eljárás során elszökött, elrejtőzött, vagy megalapozottan feltehető, hogy a büntetőeljárás elkerülése érdekében más módon elérhetetlenné vált,

- c) a vádiratban az ügyészség a terhelttel szemben végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására indítványt tesz és

- d) az eljárás lefolytatása a cselekmény tárgyi súlyára, az elkövetés körülményeire, az ügy megítélésére tekintettel nem mellőzhető és a bizonyítási eljárás a terhelt személyes részvétele nélkül is lefolytatható.

(3) A távollévő terhelttel szembeni eljárás esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A távollévő terhelttel szemben a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménytől eltérő további bűncselekmény miatt vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a további bűncselekmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménnyel szoros összefüggésben van és ezért együttes elbírálásuk célszerű.

(5) A (2) bekezdés a) pontja szerinti idézés esetén a 132. § (2) bekezdése és a 135. § (1) bekezdése nem alkalmazható.

(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel akkor állapítható meg, ha

- a) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy felkutatása érdekében bizonyítási eszközök beszerzésére, adatszerző tevékenység folytatására, vagy – ha annak feltételei fennállnak – leplezett eszközök alkalmazására került sor,

- b) a nyomozó hatóság, ügyészség vagy a bíróság elfogatóparancsot bocsátott ki, és

- c) az elfogatóparancs a kibocsátásától számított tizenöt napon belül nem vezetett eredményre.

(7) Ha a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának feltételei nem állnak fenn, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az eljárást felfüggeszti.

(8) A távollévő terhelttel szembeni eljárásban a védő részvétele kötelező.”

226. § A Be. 748. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„748. § (1) Ha a távollévő terhelttel szemben vádemelésnek lehet helye, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a terhelt részére védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője.

(2) A terhelt védője részére az ügyiratok megismerését a 352. § (1) bekezdése rendelkezései szerint biztosítani kell.

(3) Ha a távollévő terhelttel szemben vádemelésre került sor, az ügyészség tájékoztatja a terheltet, hogy

- a) az ügyészség a terhelt távollétében vádat emelt,

- b) a védő kirendeléséről és a védő elérhetőségéről, ha az (1) bekezdés alapján védő kirendelésére került sor,

- c) az elfogatóparancs kibocsátására került sor, valamint

- d) az eljárásról a továbbiakban a nyomozó hatóságnál vagy az ügyészségnél kaphat tájékoztatást, megjelölve az érintett hatóságok elérhetőségét.

(4) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatást az ügyészség és a nyomozó hatóság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján, és a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen olyan módon kell közzétenni, hogy az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és a honlapon belül kereshető legyen legalább

- a) a tájékoztatást közzétevő ügyészség vagy nyomozó hatóság megnevezése alapján,

- b) az ügy száma alapján,

- c) a tájékoztatás közzétételének időpontja alapján,

- d) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján, és

- e) a terhelt neve alapján.

(5) A terhelt részére a (3) bekezdés szerinti tájékoztatást az eljárás befejezéséig kell közzétenni.

(6) A (3) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételét követően az ügyészség és a nyomozó hatóság a terhelt részére kézbesítendő ügyirat kézbesítését mellőzi.”

227. § A Be. 749–751. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„749. § (1) A bíróság a távollévő terhelttel szemben az ügyészség erre irányuló indítványára járhat el.

(2) A távollévő terhelt tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye.

(3) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke felfüggeszti az eljárást, ha

- a) az ügyészség a vádiratban, vagy ha a vádlott a vádemelés után vált elérhetetlenné, a bíróságnak az erről való tájékoztatását követő tizenöt napon belül nem tesz indítványt, hogy a tárgyalást a távollévő vádlottal szemben folytassák, vagy

- b) a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatásának nincs helye.

(4) Az eljárás (3) bekezdés szerinti felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.

750. § (1) Ha az ügyészség indítványt tett a távollévő terhelttel szembeni eljárás lefolytatására és annak feltételei fennállnak, akkor a bíróság a vádlott részére védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője.

(2) Ha az ügyészség a bírósági eljárás távollévő terhelttel szembeni lefolytatását indítványozza, és annak feltételei fennállnak, akkor a bíróság tájékoztatja a terheltet arról, hogy

- a) a bíróság ez eljárást a terhelt távollétében folytatja,

- b) a védő kirendeléséről és a védő elérhetőségéről, ha az (1) bekezdés alapján védő kirendelésére került sor,

- c) az elfogatóparancs kibocsátására került sor,

- d) az eljárásról a továbbiakban a bíróságon kaphat tájékoztatást, megjelölve az érintett bíróság elérhetőségét.

(3) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatást a bíróság központi elektronikus tájékoztatásra szolgáló honlapján és a Kormány által rendeletben meghatározott közzétételi felületen olyan módon kell közzétenni, hogy

- a) az interneten keresztül széleskörűen elterjedt böngészőprogramokkal folyamatosan elérhető és megtekinthető legyen, és

- b) a honlapon belül kereshető legyen legalább

- ba) a tájékoztatást közzétevő bíróság megnevezése alapján,

- bb) az ügy száma alapján,

- bc) a közzététel időpontja alapján,

- bd) az eljárás tárgyát képező bűncselekmény, több bűncselekmény esetén valamennyi bűncselekmény megnevezése alapján, és

- be) a terhelt neve alapján.

(4) A terhelt részére a (2) bekezdés szerinti tájékoztatást az eljárás befejezéséig kell közzétenni.

(5) A (2) bekezdés szerinti tájékoztatás közzétételét követően a bíróság a terhelt részére kézbesítendő határozat – ideértve az ügydöntő határozatot is – vagy egyéb ügyirat kézbesítését mellőzi.

(6) Ha a bíróság a távollévő vádlott részére védőt rendel ki, a bíróság a tárgyalást a tárgyalás korábbi anyaga lényegének ismertetésével folytatja.

(7) A távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban – a távollévő terhelt vonatkozásában –

- a) a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező rész kézbesítésének és az 562. § (1)–(3) bekezdés szerinti rövidített indokolásnak nincs helye,

- b) a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet teljes körűen és arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

(8) Az (1)–(7) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is.

751. § (1) Ha az ügyészség távollévő terhelttel szemben emelt vádat, és a vádlott elérhetősége a tárgyalás megkezdéséig ismertté válik, a bíróság tájékoztatja az ügyészséget és az eljárást az általános szabályok szerint kell folytatni.

(2) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala előtt eredményre vezettek, a bíróság folytatja a tárgyalást és azon a vádlottat kihallgatja, ha arra a bírósági eljárás korábbi szakaszában nem került sor. A tárgyaláson az ügyész, a vádlott vagy a védő indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is.

(3) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések az elsőfokú bíróság ügydöntő határozatának meghozatala után vezettek eredményre, a vádlott a fellebbezésre nyitva álló határidőn belül fellebbezést jelenthet be.

(4) A (2) és (3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú bírósági eljárásban is.

(5) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bírósági eljárásban vezettek eredményre, a harmadfokú bíróság – feltéve, hogy a 625. § (3) bekezdés alkalmazásának nincs helye – a másodfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(6) Ha a vádlott felkutatására tett intézkedések a harmadfokú bíróság hatályon kívül helyező végzése ellen bejelentett jogorvoslat elbírálása során vezettek eredményre, a Kúria a másodfokú és a harmadfokú bíróság határozatát hatályon kívül helyezi, és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja.

(7) Ha a terhelt tartózkodási helye a jogerős ügydöntő határozat meghozatala után válik ismertté, a javára perújítási indítványt lehet előterjeszteni.”

228. § A Be. 754. és 755. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„754. § (1) Az előkészítő eljárás és a nyomozás lefolytatásának nem akadálya, ha az elkövető, a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy vagy a terhelt külföldön ismert helyen tartózkodik.

(2) Külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bíróság eljárásának akkor van helye, ha

- a) a vád tárgyává tett cselekmény tekintetében sor került a gyanúsított kihallgatására,

- b) az eljárás lefolytatása a cselekmény tárgyi súlyára, az elkövetés körülményeire, az ügy megítélésére tekintettel nem mellőzhető és a terhelt személyes részvétele nélkül is lefolytatható, és

- c) biztosított, hogy a terhelt a részére kézbesítendő ügyiratokat átvegye.

(3) A külföldön ismert helyen lévő terhelt távolléte esetén e törvény rendelkezéseit az e Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte estén a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekménytől eltérő további bűncselekmény miatt vádemelésnek és azt követően a bíróság eljárásának akkor van helye, ha a további bűncselekmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti bűncselekmény tényállásával szoros összefüggésben van és ezért együttes elbírálásuk célszerű.

(5) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte esetén a külföldön ismert helyen tartózkodó vádlott tekintetében előkészítő ülés tartásának nincs helye.

(6) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte esetén a védő részvétele kötelező.

(7) Nincs helye külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bíróság eljárásának, ha a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárás során a terhelt elérhetetlenné vált, majd külföldi elérhetősége ismét ismertté válik. Ebben az esetben az eljárás a CI. Fejezet szerint folytatható.

(8) Ha e Fejezet rendelkezései alapján a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében az eljárás lefolytatásának nincs helye, az nem akadálya az eljárás a CI. Fejezet szerint lefolytatásának, ha annak feltételei fennállnak.

755. § (1) Ha az ügyészség az Európai Unió tagállamának területén ismert helyen tartózkodó terhelttel szemben emelt vádat, a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bírósági eljárás lefolytatásának az 754. § (1) bekezdésében foglaltak esetén is csak akkor van helye, ha

- a) a terhelt szabadlábon van,

- b) a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondott le és jelenléte a tárgyaláson nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem alapján telekommunikációs eszköz használatával, illetve egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel sem biztosítható,

- c) európai elfogatóparancs kibocsátásának nincs helye, vagy arra azért nem kerül sor, mert a vádiratban az ügyészség végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására nem tesz indítványt, az európai elfogatóparancsot a terhelt elfogását követő tizenkét hónapon belül nem hajtották végre vagy a végrehajtását megtagadták.

(2) Ha az ügyészség az Európai Unió tagállamán kívüli ország területén ismert helyen tartózkodó, szabadlábon lévő terhelttel szemben emelt vádat, a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében a bírósági eljárás lefolytatásának a 754. § (1) bekezdésében foglaltak esetén is csak akkor van helye, ha

- a) a vádlott szabadlábon van,

- b) a vádiratban az ügyészség a külföldön tartózkodó terhelt vonatkozásában végrehajtandó szabadságvesztés büntetés kiszabására tett indítványt, vagy az indítványozott büntetés végrehajtásának átadása nemzetközi bűnügyi jogsegély útján a terhelt tartózkodási helye szerinti államba lehetséges,

- c) a külföldön tartózkodó terhelt tartózkodási helye szerinti államba a nemzetközi bűnügyi jogsegély szabályai alapján az ügyiratok közvetlen kézbesítésére lehetőség van, vagy az ügyiratok a terhelt részére elektronikus kapcsolattartás – ideértve az egyszerűsített elektronikus úton történő kézbesítést is – útján kézbesíthetők,

- d) a vádlott szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondott le, és jelenléte a tárgyaláson nemzetközi bűnügyi jogsegélykérelem alapján telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenléttel, illetve egyszerűsített telekommunikációs eszköz alkalmazása útján nem biztosítható,

- e) a vádlott vonatkozásában kiadatási kérelem előterjesztésének nincs helye, a kiadatási kérelmet a terhelt elfogását követő tizenkét hónapon belül nem hajtották végre vagy a kiadatási kérelem végrehajtását megtagadták.

(3) Ha a bíróság megállapítja, hogy a bírósági eljárás a külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatható, erről tájékoztatja az ügyészséget.

(4) Az egyesbíró vagy a tanács elnöke az eljárást felfüggeszti, ha

- a) a bíróság megállapítja, hogy a bírósági eljárás külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatásának nincs helye,

- b) az ügyészség a (3) bekezdés szerinti tájékoztatás kézbesítésétől számított 15 napon belül nem indítványozza a bírósági eljárás külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatását.

(5) Az eljárás felfüggesztése nem akadálya annak, hogy az ügyészség az indítványát utóbb előterjessze.

(6) A bíróság a vádlott részére védőt rendel ki, ha a terheltnek nincs védője. Az ügyész, a védő a tárgyaláson indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is.

(7) A bíróság tájékoztatja a vádlottat, hogy

- a) a bíróság az eljárást a távollétében folytatja,

- b) a védő kirendeléséről és a védő elérhetőségéről, ha a (6) bekezdés alapján védő kirendelésére került sor,

- c) megjelenése a tárgyaláson nem kötelező, a tárgyalásról a bíróság a vádlottat a továbbiakban értesíteni fogja, az egyéb kézbesítendő ügyiratokat a vádlott részére kézbesíti,

- d) védekezéshez való jogát írásban gyakorolhatja, amely keretében előadhatja, hogy személyes jelenléte és kihallgatása nélkül az eljárás miért nem folytatható, továbbá arról, hogy írásban észrevételt, indítványt tehet, a tárgyaláson megjelenhet és indítványozhatja, hogy a tárgyaláson való jelenlétét egyszerűsített telekommunikációs jelenléttel biztosítsák,

- e) a tárgyalást abban az esetben is e Fejezet szerint fogja lefolytatni, ha a vádlott a tárgyaláson önként megjelenik vagy más módon önként részt vesz.

(8) A (7) bekezdés szerinti tájékoztatást követően a vádlott jelenléte a tárgyaláson nem kötelező. Ha a terhelt a tájékoztatást követően a tárgyaláson önként megjelenik vagy azon más módon önként rész vesz, a bíróság a vádlottat kihallgatja, ha arra a bírósági eljárás korábbi szakaszában nem került sor, továbbá az ügyész, a terhelt vagy a védő a tárgyaláson indítványozhatja a korábban lefolytatott bizonyítási eljárás lényegének ismertetését, valamint bizonyítás felvételére irányuló indítványt terjeszthet elő, ideértve a korábban már kihallgatott tanú kihallgatására, szakértő meghallgatására vagy más eljárási cselekmény elvégzésére irányuló indítványt is. A tárgyaláson önként megjelent vádlott a tárgyaláson való jelenlét jogáról nem mondhat le.

(9) A bíróság az eljárást az általános szabályok szerint folytatja, ha

- a) a terhelttel szemben kibocsátott európai elfogatóparancsot vagy a kiadatási kérelmet végrehajtják,

- b) a terhelt a tárgyaláson önként megjelenik és igazolja, hogy a tartózkodási helye Magyarországon van,

- c) a terhelt az ítélet kihirdetéskor jelen van.

(10) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távolléte estén – a külföldön tartózkodó terhelt vonatkozásában –

- a) a kihirdetés előtt írásba foglalt rendelkező rész kézbesítésének és az 562. § (1)–(3) bekezdése szerinti rövidített indokolásnak nincs helye,

- b) a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet – a (12) bekezdésben meghatározott kivétellel – teljes körűen és arra tekintet nélkül bírálja felül, hogy ki, milyen okból fellebbezett.

(11) Az (1)–(10) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell a másodfokú és a harmadfokú bírósági eljárásban is, azzal, hogy a vádlottat a bírósági eljárásban egy alkalommal, e Fejezet szerinti eljárás megindulásakor kell tájékoztatni a (7) bekezdésben foglaltakról.

(12) A külföldön ismert helyen tartózkodó terhelt távollétében folytatott eljárásban az 590. § (3)–(4) bekezdése szerinti felülbírálatnak is helye van.”

229. § A Be. 773. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Magánvádas eljárásban a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésének nincs helye.”

230. § A Be. 866. § (2) bekezdése a következő 6. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„6. a büntetőeljárásban a tárgyalás online hallgatóság által történő nyomon követésére vonatkozó szabályokat,”

(rendeletben megállapítsa.)

232. § A Be. 876. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A 2026. január 1. napján, a CI. vagy a CII. Fejezet alapján folyamatban levő eljárásban a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság – a (2c) bekezdésben meghatározott kivétellel – az eljárást felfüggeszti, ha e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel megállapított 394. § (1) bekezdés c) pontja, 747. § (2) bekezdése, 749. § (3) bekezdése, 754. § (2) bekezdése, 755. § (4) bekezdése szerint az eljárás lefolytatásának nem lenne helye.

(2c) A 2026. január 1. napján a CI. vagy a CII. Fejezet alapján folyamatban levő eljárásban a bíróság az eljárást lefolytatja, ha az eljárás lefolytatásának kizárólag az e törvénynek az egyes igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel megállapított 747. § (2) bekezdés a) pontjában vagy a 754. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel hiánya lenne az akadálya.”

- f) 445. § (1) bekezdés i) pontjában a „hallgatóság jelen van-e” szöveg helyébe a „hallgatóság jelen van-e vagy az online hallgatóság a tárgyalást nyomon követi-e” szöveg,

- j) 646. § (6) bekezdés a) pontjában a „g) pontjában” szövegrész helyébe a „g) és h) pontjában” szöveg

- b) 394. § (3) bekezdés a) pontja,

- j) 752. §-a,

- k) 756. §-a.

#### 26. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

238. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 7. §-a a következő (40) bekezdéssel egészül ki:

„(40) Az oktatási nyilvántartás vezetéséért felelős szerv a felsőoktatási információs rendszerből adatot szolgáltat az Országos Bírósági Hivatal részére a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi képzési területén tanuló hallgatójának hallgatói, valamint a felsőoktatási intézmény jogi vagy államtudományi karán foglalkoztatott oktatójának, illetve kutatójának oktatói vagy kutatói jogviszonya igazolása érdekében, a bírósági tárgyaláson online hallgatóságként történő elsőbbségi részvétel biztosítása céljából.”

- b) 190. §-a, 197. §-a, 207–210. §-a, 225–228. §-a, 235. § k) pontja, valamint 236. § b), j) és k) pontja a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának erősítéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/343/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek