2025. évi XLIX. törvény igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

2025. évi XLIX. törvény

igazságügyi tárgyú törvények módosításáról

[1] A törvény célja egyes igazságügyi tárgyú törvények módosítása.

[2] A jogszabály módosítása biztosítja Magyarország nemzetközi és uniós jogi kötelezettségeinek teljesítését, különösen az (EU) 2024/1226 irányelv végrehajtását, amely előírja a nemzetközi gazdasági szankciók megsértésének büntetőjogi szankcionálását.

[3] A jogszabály célja a büntetőeljárások hatékonyságának növelése és elhúzódásuk visszaszorítása, e megoldások nagyrészt a büntetőeljárások elhúzódásának okait vizsgáló munkacsoport eredményein alapulnak. A módosítások révén egyszerűsödnek az elektronikus adatok eltávolítására és hozzáférhetetlenné tételére vonatkozó eljárások, csökken a párhuzamos eljárások száma, valamint hatékonyabbá válik a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelem. A jogszabály biztosítja az egyensúlyt a közbiztonság és az egyéni szabadságjogok védelme között, miközben megerősíti a sértettek jogait és az állam lehetőségeit a bűncselekményből származó vagyon visszaszerzésére.

[4] A büntetés-végrehajtási szabályok módosításának célja az elítéltek és a sértettek jogainak kiegyensúlyozott védelme, az eljárási határidők pontosítása és az adminisztratív terhek csökkentése. A jogszabály erősíti a sértettek jogait azáltal, hogy lehetőséget biztosít számukra álláspontjuk kifejtésére a feltételes szabadság elbírálásában, valamint fokozott védelmet nyújt számukra az eljárás során. Az elektronikus ügykezelés és az adminisztratív terhek csökkentése hozzájárul a büntetés-végrehajtási rendszer hatékonyabb működéséhez és az ügyintézési idő csökkentéséhez.

[5] Az online csalások visszaszorítása érdekében nemcsak a büntetőjog, hanem a pénzügyi jogterület is változik a módosítások eredményeként. A pénzügyi visszaélések elleni hatékony fellépés érdekében a módosítás lehetővé teszi a pénzügyi szektoron belüli kockázati információk megosztását, biztosítva, hogy a pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás elleni fellépés során a pénzintézetek időben értesüljenek a kockázatos tranzakciókról, és megelőzzék a bűncselekményből származó vagyon elrejtését a vagyon-visszaszerzési tevékenységet végző hatóságok elől.

[6] A jogi személyek büntetőjogi felelősségének reformja lehetővé teszi, hogy a jogi személyekkel szembeni eljárás az állami büntetőjogi igény érvényesítésének, a bűncselekménnyel okozott hátrányok megtérülésének és helyreállításának hatékony eszközévé váljon. A szabályozás egyúttal biztosítja, hogy a természetes személyekre irányadó eljárási garanciák a jogi személyek esetén is érvényesüljenek, biztosítva, hogy a nemzetgazdaságból indokolatlanul ne zárják ki a törvényes működés helyreállítására hajlandóságot mutató jogi személyeket. Mindezek érdekében a jogi személyt érintően is biztosítani szükséges a hatóságokkal történő együttműködés lehetőségét. A módosítások célja egy gyorsabb és hatékonyabb eljárás a jogellenes gazdasági tevékenységet folytató szervezetekkel szemben, amelyben továbbra is érvényesülnek a tisztességes eljárás követelményei.

[7] A jogszabály kiemelt célja az áldozattá vált gyermekek védelme olyan szélsőséges esetekben, amikor a törvényes képviselő nem feltétlenül a gyermek érdekei szerint járna el. A módosítás biztosítja, hogy a gyermek ilyen helyzetekben is – függetlenül a képviseletét ellátó személytől – ténylegesen igénybe vehesse az áldozatsegítő szolgáltatásokat.

[8] A Kormány az igazságügyi hivatásrendekkel együttműködve célul tűzte ki az igazságszolgáltatás hatékonyságának folyamatos fejlesztését, a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítését.

[9] A bírói, ügyészi, közjegyzői hivatás öregségi nyugdíjkorhatár elérését követő 70. életévig tartó gyakorlására vonatkozó lehetőség megadásával az igazságügyi szervezetrendszer keretei között tartható az akár évtizedek alatt megszerzett és felhalmozódott speciális szaktudás, ami a színvonalas jogalkalmazói gyakorlat folyamatosságát szolgálja.

[10] A digitális technológia rohamos fejlődése alapjaiban változtatja meg a kommunikáció és az információ feldolgozás eddig alkalmazott, hagyományosnak tekinthető módjait. Az Alaptörvény XXVI. cikke kimondja, hogy az állam − a működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek jobb átláthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében − törekszik az új műszaki megoldásoknak és a tudomány eredményeinek az alkalmazására, ezért Magyarországon – e célok érvényesítése érdekében – az ügyek digitális intézése elsőbbséget élvez.

[11] A bírósági tárgyalások lefolytatásával összefüggésben is megmutatkozik az igény az elektronizációs és telekommunikációs lehetőségek bővítésére, amelyet a közelmúltban lezajlott világméretű koronavírus-járvány tapasztalatai még időszerűbbé tettek. A rendelkezésre álló technikai-informatikai eszközök alkalmazásával indokolt megteremteni a bírósági tárgyalások online nyilvánosságát annak érdekében, hogy a bírósági eljárások átláthatósága és ezáltal a törvényesség társadalmi ellenőrzése a kor technológiai lehetőségeihez igazodva – az állampolgári költség- és időráfordítás szükségletét minimalizálva – növekedhessen.

[12] Az online nyilvánosság megteremtése ugyanakkor nemcsak a társadalmi kontroll kiteljesedését szolgálja, hanem a jogi oktatás és tudományos kutatás korszerűsítésében is jelentős szerepet tölthet be. A modern technológiai eszközök és digitális platformok használata ugyanis lehetővé teszi, hogy a jogi vagy államtudományi képzési területen tanuló hallgatók, illetve e képzési területeken képzést folytató oktatók és kutatók is közvetlenül bekapcsolódjanak a tárgyalások követésébe, valós idejű betekintést nyerve a bírósági eljárások működésébe és dinamikájába.

[13] Az online nyilvánosság polgári peres szabályozásával kapcsolatban ugyanakkor indokolt arra utalni, hogy az online nyilvánosság a tárgyalás nyilvánosságával összefüggő szabályrendszer részét képezi, ezért a tárgyalás nyilvánosságával összefüggő hatályos szabályokat értelemszerűen az online nyilvánossággal összefüggésben is alkalmazni kell. Ezért nem szükséges külön rendelkezni arról, hogy az online nyilvánosság biztosítása kizárt zárt tárgyalás tartása esetén, ha ugyanis a bíróság a tárgyalásról a nyilvánosságot kizárja, akkor értelemszerűen az online nyilvánosságot is kizárja, illetve ha bármilyen védendő köz vagy magánérdek biztosítása miatt a nyilvánosságot korlátozza vagy kizárja, akkor ez a korlátozás vagy kizárás az online nyilvánosság vonatkozásában is irányadó.

[14] A felesleges adminisztrációs teher csökkentése és az érdemi munkavégzésre fordítható idő növelése érdekében indokolt olyan szabályozás kialakítása, amely alapján az eljáró bíróság elsőfokú polgári ügyekben rövidített indokolást tartalmazó ítéletet hozhat, és csak akkor válik szükségessé az ítélet részletes indokolása, ha a felek azt kérik, mert jogorvoslati jogukkal valószínűsíthetően élni kívánnak.

[15] Tekintettel arra, hogy az ítélet részletes indokolása a fellebbezési szándék bejelentéséhez kapcsolódik, már e kérelem előterjesztésekor indokolt a fellebbezési illeték egy részének megfizetését előírni annak érdekében, hogy a felek e körben megfontolt döntést hozzanak, és így ne kerüljön sor az eljárás szükségtelen elhúzódására és ne merüljön fel felesleges adminisztrációs teher. Tekintettel arra, hogy ez esetben a fellebbezési illeték egy részének megfizetésére kerül sor, ez a megfizetett illeték beszámít a fellebbezés benyújtása esetén a fellebbezési illetékbe.

[16] A minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének megteremtése érdekében indokolt a Kúria szerepkörét – a nemzetközi tendenciákhoz is igazodva – a jogegységesítő funkció vonatkozásában bővíteni. A Kúriának ezért a tényleges felülvizsgálatot az elsősorban jogegységi szempontokat figyelembe vevő engedélyezési mérlegelést követően indokolt biztosítani. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a felülvizsgálat engedélyezését indokolt kiterjeszteni minden ügyre, ezáltal reális esélyt biztosítva minden ügyben arra, hogy a vitás jogkérdésben a Kúria az egységes jogalkalmazás érdekében állást foglaljon. Ha ugyanis bizonyos pertípusokban, nemperes eljárásokban hozott érdemi határozatok felülvizsgálatára még kivételesen sincs lehetőség, akkor a Kúria jogegységesítő szerepköre nem tud hatékonyan érvényesülni. Ez a szabályozás összhangban van az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága Ajánlásában megfogalmazott követelményekkel is. Az Európa Tanács szerint a harmadik bírósághoz (legfőbb bírói fórumokhoz) folyamodást azokra az ügyekre kell korlátozni, amelyeknél indokolt a harmadfokú felülvizsgálat, mint például amelyek a jog fejlődéséhez, vagy a törvény alkalmazásának egységéhez hozzájárulnak.

[17] A jogegységi és egyéni jogvédelmi funkcióknak ez az egyensúlya tükröződik vissza az Alaptörvény 25. cikkéből, valamint az Európai Unió tagállamainak szabályozásából is, amelyek meghatározó többsége ugyancsak abszolút engedélyezési rendszert vezetett be a legfelsőbb bírói fórum előtti felülvizsgálat vonatkozásában. A szabályozás ugyanakkor – jelentős – kivételt fogalmaz meg: nem szükséges engedélyezés iránti kérelmet előterjeszteni abban az esetben, ha az ítélőtábla megváltoztatja a törvényszék mint általános elsőfokú hatáskörrel rendelkező bíróság ítéletét, illetve, ha a törvényszék személyi állapotot érintő perben megváltoztatja a járásbíróság ítéletét. Ezekben az ügyekben tehát főszabály szerint engedélyezési kérelem nélkül is megnyílik az út a jogerős ítélet felülvizsgálatára, a feleket alanyi jogon illeti meg a felülvizsgálati eljárás kezdeményezésének joga. Ehhez képest az általános hatáskörű törvényszék előtt indított ügyekben hozott helybenhagyó másodfokú (egybehangzó) ítéletek és a kivételesen a járásbíróság hatáskörébe utalt ügyekben meghozott jogerős ítéletek kizárólag sikeres engedélyezést követően vizsgálhatók felül.

[18] A megújult felülvizsgálati szabályozás az ügyteher optimalizálásával is hozzájárul ahhoz, hogy a Kúria eleget tudjon tenni az Alaptörvényben konstituált alkotmányos feladatának (egységes jogalkalmazás biztosítása), ugyanakkor az általános hatáskörű bírósághoz tartozó ügyek esetében ellentétes döntések fennállásakor egyedi ügyekben is jogvédelmet biztosítson a peres feleknek. A járásbíróság hatáskörébe tartozó személyi állapotot érintő perek esetén a védett jogtárgy kiemelt fontosságára tekintettel indokolt az eltérő szabályozás, ami elősegíti az Alaptörvény L) cikk (1) bekezdésében és a XV cikk (5) bekezdésében rögzített személyi kör védelmét. Szükséges azt is kiemelni, hogy ezek az ügyek az állam nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségét is érintik (a család, a kiskorú gyermekek, a gondnokoltak védelme), amely szintén alátámasztja az eltérő szabályozás szükségességét.

[19] Az állampolgárok elvárása és valamennyi jogkereső érdeke, hogy az állam a jogszabályokban meghatározott határidők pontos betartásával lássa el feladatait. Ennek részeként fogalmazódik meg az elvárás a bíróságokkal szemben is, a perek észszerű időn belül történő befejeződésével kapcsolatban. E cél megvalósítását szolgálja az új jogintézmény, amely alapján, ha a bíróság bármely polgári vagy közigazgatási perben, a törvényben részére megállapított intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve a késedelemmel arányos vagyoni elégtételt nyújt a felek részére.

[20] Az igazságszolgáltatás hatékonyságának növelése érdekében bevezetésre kerül az egyszerűsített polgári per. A per alkalmazásáról maguk a jogkeresők dönthetnek azzal, hogy már az általuk kötött szerződésben ennek az eljárásnak az alkalmazását rögzíthetik és vállalhatják, – hasonlóan a választottbírósági út kikötéséhez – hogy jogvitájukat egyszerűsített polgári perben döntse el a bíróság. Az eljárás gyorsaságát, hatékonyságát biztosítja annak írásbelisége, valamint az, hogy az eljárást teljes mértékben a felperesnek kell előkészítenie, már a keresetlevélhez csatolni kell valamennyi okirati bizonyítékot, valamint szakkérdés felmerülése esetén a szakvéleményt. A bíróság az ítéletét a felperes keresetlevele, az alperes ellenkérelme, valamint a szükség esetén beszerzett írásbeli nyilatkozatok, továbbá a keresetlevélhez és az ellenkérelemhez csatolt okirati bizonyítékok és szakvélemény alapján hozza meg rövid határidő alatt.

[21] Az igazságszolgáltatás hatékonyságának fejlesztése és a minőségi igazságszolgáltatás feltételrendszerének szélesítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása¶

1. §¶

2. §¶

2. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása¶

3. §¶

4. §¶

5. §¶

6. §¶

7. §¶

8. §¶

9. §¶

10. §¶

3. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása¶

11. §¶

12. §¶

13. §¶

14. §¶

15. §¶

4. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása¶

16. §¶

5. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása¶

17. §¶

18. §¶

19. §¶

20. §¶

21. §¶

22. §¶

23. §¶

24. §¶

25. §¶

26. §¶

27. §¶

28. §¶

29. §¶

30. §¶

31. §¶

32. §¶

33. §¶

34. §¶

35. §¶

36. §¶

37. §¶

38. §¶

39. §¶

40. §¶

41. §¶

42. §¶

43. §¶

44. §¶

45. §¶

6. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása¶

46. §¶

47. §¶

7. Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény módosítása¶

48. §¶

49. §¶

50. §¶

8. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása¶

51. §¶

52. §¶

53. §¶

54. §¶

9. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása¶

55. §¶

56. §¶

57. §¶

58. §¶

59. §¶

60. §¶

10. A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény módosítása¶

61. §¶

62. §¶

11. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása¶

63. §¶

64. §¶

12. A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény módosítása¶

65. §¶

66. §¶

67. §¶

68. §¶

13. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása¶

69. §¶

70. §¶

71. §¶

72. § A Bjt.

• a)
• b)

lép.

14. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása¶

73. §¶

74. §¶

75. §¶

76. §¶

77. §¶

78. §¶

79. §¶

80. §¶

81. §¶

82. §¶

83. §¶

84. §¶

85. §¶

86. §¶

15. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása¶

87. §¶

88. §¶

89. §¶

90. §¶

91. §¶

92. §¶

93. §¶

94. §¶

95. §¶

96. §¶

97. §¶

98. §¶

99. §¶

16. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása¶

100. §¶

101. §¶

102. §¶

103. §¶

104. §¶

105. §¶

17. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása¶

106. §¶

107. §¶

18. Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény módosítása¶

108. §¶

109. §¶

110. §¶

111. §¶

19. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása¶

112. §¶

20. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása¶

113. §¶

114. §¶

115. §¶

116. §¶

117. §¶

118. §¶

119. §¶

120. §¶

121. §¶

122. §¶

123. §¶

124. §¶

125. §¶

126. §¶

127. §¶

128. §¶

129. §¶

130. §¶

131. §¶

132. §¶

133. §¶

134. §¶

135. §¶

136. §¶

137. §¶

138. §¶

139. §¶

140. §¶

141. §¶

21. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény módosítása¶

142. §¶

143. §¶

144. §¶

145. §¶

146. §¶

147. §¶

148. §¶

149. §¶

150. §¶

151. §¶

152. §¶

153. §¶

154. §¶

155. §¶

156. §¶

157. §¶

158. §¶

159. §¶

160. §¶

161. §¶

162. §¶

163. §¶

164. §¶

165. §¶

166. §¶

167. §¶

168. §¶

22. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása¶

169. §¶

170. §¶

171. §¶

23. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény módosítása¶

172. §¶

173. §¶

24. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása¶

174. §¶

175. §¶

176. §¶

177. §¶

178. §¶

179. §¶

180. §¶

181. §¶

182. §¶

183. §¶

184. §¶

185. §¶

186. §¶

187. §¶

188. §¶

189. §¶

190. §¶

191. §¶

192. §¶

193. §¶

194. §¶

195. §¶

196. §¶

197. §¶

198. §¶

199. §¶

200. §¶

201. §¶

202. §¶

203. §¶

204. §¶

205. §¶

206. §¶

207. §¶

208. §¶

209. §¶

210. §¶

211. §¶

212. §¶

213. §¶

214. §¶

215. §¶

216. §¶

217. §¶

218. §¶

219. §¶

220. §¶

221. §¶

222. §¶

223. §¶

224. §¶

225. §¶

226. §¶

227. §¶

228. §¶

229. §¶

230. §¶

231. §¶

232. §¶

233. §¶

234. §¶

235. §¶

236. §¶

25. A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény módosítása¶

237. §¶

26. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása¶

238. §¶

27. A vagyonkezelő alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény módosítása¶

239. §¶

240. §¶

241. §¶

28. A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény módosítása¶

242. §¶

29. Záró rendelkezések¶

243. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. alcím, a 7. alcím, az 55–59. §, a 10. alcím, a 11. alcím, a 65. §, a 72. § a) pontja, a 73. §, a 74. § (2) bekezdése, a 79–81. §, a 84. § c) és d) pontja, a 85. § a)–d) pontja, a 92. §, a 107. §, a 19. alcím, a 113–133. §, a 136–145. §, a 148–152. §, a 164. §, a 166. §, a 167. § b)–f) pontja, a 169. §, a 171. § b) pontja, a 178. §, a 195. §, a 202. §, a 204. §, a 206. §, a 235. § g)–i) pontja, a 25. alcím és a 28. alcím a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(3) A 3. alcím, a 4. alcím, a 6. alcím, a 8. alcím, a 87–90. §, a 93–99. §, a 16. alcím, a 134. §, a 174–177. §, a 180–189. §, a 191–194. §, a 198–201. §, a 203. §, a 205. §, a 211–216. §, a 218–219. §, a 221–224. §, a 231. §, a 233–234. §, a 235. § a)–e) pontja, a 236. § a), c)–i) pontja, valamint a 27. alcím 2025. szeptember 1. napján lép hatályba.

(4) A 3–6. § , a 8–10. §, az 5. alcím, a 66–71. §, a 72. § b) pontja, a 74. § (1) bekezdése, a 75–78. §, a 82. § , a 83. §, a 84. § a) és b) pontja, a 85. § e) pontja, a 86. §, a 91. §, a 146. §, a 147. §, a 153–163. §, a 165. §, a 167. § a) pontja, a 168. §, a 179. §, a 190. §, a 196–197. §, a 207–210. §, a 217. §, a 220. §, a 225–230. §, a 232. §, a 235. § f) és j) pontja, a 236. § b), j) és k) pontja és a 26. alcím 2026. január 1. napján lép hatályba.

(5) A 170. §, a 171. § a) pontja és a 23. alcím 2026. július 1. napján lép hatályba.

244. § Az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény e törvénnyel megállapított 6/A. §-át, 14. § (4a) bekezdését, 18. § (6) bekezdését és 32/A. §-át, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény e törvénnyel megállapított 3:321. § (1a) bekezdését azokra az átalakulásokra, egyesülésekre, szétválásokra kell alkalmazni, amelyeknél a végleges döntést a jogi személy döntéshozó szerve e törvény hatálybalépését követően hozta meg.

245. § (1) A 12. alcím az Alaptörvény 25. cikk (6) és (8) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 69–71. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése és 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) A 73–79. §, a 82–84. § és a 86. § az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(4) A 182. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

246. § (1) E törvény

• a) 22. §-a, 43. §-a, 94. §-a, 95. §-a, 97. § (1) és (2) bekezdése, 98. §-a, 99. §-a, 104. §-a, 139. §-a, 182. §-a és 233. §-a az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• b) 190. §-a, 197. §-a, 207–210. §-a, 225–228. §-a, 235. § k) pontja, valamint 236. § b), j) és k) pontja a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának erősítéséről szóló, 2016. március 9-i 2016/343/EU parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

• a) 95. §-a és 97. § (3) bekezdése a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• b) 180. §-a és 234. §-a a belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. április 11-i (EU) 2024/1083 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.