2025. évi XLIX. törvény — mi változott? 2025. augusztus 20.

1. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 42. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Az egyszerűsített polgári perben az illeték az (1) bekezdés a) pontja alapján megállapított illeték 70%-a, de legalább 18 000 forint.”

2. § Az Itv. 46. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a fellebbezés előzetes szándékbejelentéshez kötött, a fellebbezési szándék bejelentésének illetéke a fellebbezés illetékének 5%-a, de legalább 5000 forint, legfeljebb 100 000 forint.

(1b) Az egyszerűsített polgári perben a fellebbezés illetéke az (1) bekezdés alapján megállapított illeték 70%-a, de legalább 15 000 forint.”

48. § (1) Az igazságügyi szakértő nemperes eljárásban történő kirendeléséről és ezzel összefüggésben a Polgári Perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló 2005. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Sznptv.) 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakértő kirendelése iránti kérelemben meg kell jelölni az eljáró bíróságot, a kérelmező nevét, lakóhelyét (székhelyét), a szakértői vizsgálat tárgyát és annak helyét, a rövid tényállást, a kérelem előterjesztésének indokait, valamint azokat a kérdéseket, amelyekre a szakértőnek véleményt kell nyilvánítania. Ha az igazságügyi szakértő kirendelését a kérelmező az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kéri, a kérelemben meg kell jelölni az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét) is.”

(2) Az Sznptv. 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a szakértő kirendelésére az egyszerűsített polgári perben felhasználandó szakvélemény elkészítése céljából kerül sor, a kirendelő végzésben a szakértőt tájékoztatni kell a 3/A. §-ban foglalt kötelezettségeiről.”

49. § A Sznptv. a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § A szakértő az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében köteles

- a) az ellenfelet értesíteni a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,

- b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a kirendelés tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze,

- c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon, az ellenfél kérdéseit is megválaszolva elkészíteni.”

50. § Az Sznptv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében 45 napon belül – köteles előterjeszteni. A bíróság a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.”

55. § Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kjnp.) 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az eljárásban a Pp. határidő-túllépésre, valamint ítélkezési szünetre vonatkozó szabályai nem alkalmazhatóak.”

56. § (1) A Kjnp. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az igazságügyi szakértő kirendelése iránti kérelemben ellenfelet megjelölni – a (3) bekezdés szerinti kivétellel – nem kell.”

(2) A Kjnp. 23. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha az igazságügyi szakértő kirendelését a kérelmező az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kéri, a kérelemben meg kell jelölni az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét) is.”

57. § A Kjnp. 25. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a szakértő kirendelésére az egyszerűsített polgári perben felhasználandó szakvélemény elkészítése céljából kerül sor, a kirendelő végzésben a szakértőt tájékoztatni kell a 25/A. §-ban foglalt kötelezettségeiről.”

58. § A Kjnp. a következő 25/A. §-sal egészül ki:

„25/A. § A szakértő az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében köteles

- a) az ellenfelet értesíteni a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,

- b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a kirendelés tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze,

- c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon, az ellenfél kérdéseit is megválaszolva elkészíteni.”

59. § A Kjnp. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szakértő a szakvéleményt a szakértőt kirendelő végzés kézhezvételétől számított 30 napon belül – az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében 45 napon belül – köteles előterjeszteni. A közjegyző a szakértő – határidő lejárta előtt előterjesztett – kérelmére a határidőt egy alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbíthatja.”

61. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 17. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A fizetési meghagyásos eljárásban nincs helye a Pp. határidő-túllépésre vonatkozó szabályai alkalmazásának.”

62. § A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 36. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) Az ellentmondás benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a közjegyző a jogi képviselő nélkül eljáró egyéni vállalkozó ellentmondását az (5) bekezdés c) pontja alapján utasította vissza, és az egyéni vállalkozó a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított öt nap alatt az ellentmondást a közjegyzőnél az e törvényben foglaltaknak megfelelően újra benyújtja.”

63. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény a következő III/A. Fejezettel egészül ki:

### „III/A. Fejezet — ELÍTÉLTTEL SZEMBEN ELRENDELHETŐ MEGELŐZŐ TÁVOLTARTÁS

### Általános rendelkezések

17/C. § (1) Az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartás a személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt jogerősen elítélt személy tartózkodási hely szabad megválasztásához fűződő jogát, illetve cselekvési szabadságát korlátozza.

(2) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás célja, hogy a személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje számára jogi védelmet nyújtson a végrehajtandó szabadságvesztésre ítélt elkövető önkényes kapcsolatfelvételével szemben a büntetés kiszabását követően. Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésének kizárólag a sértett kérelmére van helye.

(3) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás hatálya – a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a végrehajtandó szabadságvesztés kitöltését követő időszakra terjed ki.

(4) Ha az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartást a büntetőbíróság a jogerős ítéletében vagy a büntetés-végrehajtási bíró a szabadságvesztés büntetés kitöltését megelőzően rendeli el, az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás hatálya kiterjed a jogerős bírósági döntés és a szabadságvesztés kitöltése közötti időszakra is.

(5) E Fejezet alkalmazásában sértett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 50. §-ában meghatározottak szerinti személy, akivel szemben személy elleni erőszakos bűncselekményt követtek el és emiatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték az elkövetőt.

17/D. § (1) A sértett kérelmére az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartást el kell rendelni, ha az elítéltet a sértett sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték.

(2) Fiatalkorú elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésének nincs helye.

(3) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás végleges hatályú.

(4) Az elítélt a sértettől való távoltartás elrendelése esetén köteles

- a) magát a sértettől távol tartani,

- b) véletlenszerű találkozás esetén a sértett felhívására tőle a lehetséges mértékben eltávolodni,

- c) ha ez számára ismert, akkor a sértett lakóhelyétől, tartózkodási helyétől és munkahelyétől, illetve az általa látogatott nevelési-oktatási intézménytől magát távol tartani, vagy ha a sértett ezen adatai számára nem ismertek, azok felkutatásától tartózkodni,

- d) tartózkodni attól, hogy a sértettel közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen, és

- e) tartózkodni attól, hogy a sértett magánéletébe, illetve mindennapi életébe egyéb módon önkényesen beavatkozzon.

(5) A bíróság a sértett kérelmére vagy a terhelt kezdeményezésére a sértett hozzájárulásával, a (4) bekezdésben meghatározott korlátozások végrehajtására vonatkozó részletes szabályokat, illetve ezzel kapcsolatban az elítélt részére magatartási szabályokat határozhat meg, valamint azokat módosíthatja vagy megszüntetheti.

(6) A korlátozások végrehajtása, illetve a magatartási szabályok betartásának ellenőrzése érdekében az elítélt mozgását nyomon követő technikai eszköz alkalmazásának nincs helye.

(7) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás nem akadálya annak, hogy az elítélt

- a) a sértett képviselője útján vagy jogszabályban meghatározott más módon kapcsolatfelvételt kezdeményezzen vagy

- b) hivatalos eljárásban a jogait gyakorolja.

(8) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás nem érinti az elítélt gyermekével történő kapcsolattartását, illetve a szülői felügyeleti jogának a gyakorlását, ezeket a polgári jogi jogszabályok és a gyermekvédelmi jogszabályok határozzák meg.

(9) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartása elrendelésének nem akadálya, hogy az elítélttel szemben a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátás mellett a pártfogó felügyelet külön magtartási szabályaként távoltartást, vagy más büntetőügyben a bíróság távoltartás kényszerintézkedést rendelt el.

(10) A bíróság a sértett kérelmére az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartást megszünteti. Ez esetben ugyanezen a jogalapon újabb, elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésének nincs helye.

17/E. § (1) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelését a sértett

- a) a büntetőeljárásban a jogerős ítélet meghozataláig a nyomozó hatóságnál vagy az ügyben eljáró bíróságnál indítványozhatja,

- b) a szabadságvesztés büntetés végrehajtása, illetve az elítélt feltételes szabadságra bocsátása ideje alatt a büntetőügyben elsőfokon eljárt bíróságnál kérelmezheti,

- c) a szabadságvesztés büntetés kitöltését követő legfeljebb egy év elteltéig a lakóhelye, ennek hiányában a tartózkodási helye szerinti járásbíróságnál kérelmezheti.

(2) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendeléséről

- a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a büntetőeljárás során eljáró bíróság a büntetőeljárásról szóló törvény szabályai szerint,

- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint,

- c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az e törvény szerint eljáró bíróság e Fejezet szabályai szerint

dönt.

(3) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendeléséről hozott határozatban a bíróság a sértett lakóhelyét, illetve tartózkodási helyét csak abban az esetben jelölheti meg, ha ez a 17/D. § (5) bekezdése szerinti magatartási szabályok meghatározása miatt szükséges.

(4) A bíróság a sértett kérelmére utóbb

- a) az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartást megszünteti vagy

- b) a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározott feltételeket módosítja.

(5) A (4) bekezdés szerinti kérelemről

- a) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a büntetés-végrehajtási bíró,

- b) a szabadságvesztés kitöltését követően az e törvény szerint eljáró bíróság

dönt.

(6) Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben, így különösen a jogorvoslatra, illetve a sértett és a terhelt meghallgatására vonatkozóan, a büntetőeljárás során a büntetőeljárásról szóló törvény, a büntetés végrehajtása során a büntetés-végrehajtásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

### Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésére és az ezzel kapcsolatos egyéb döntésekre irányuló polgári nemperes eljárás különös szabályai

17/F. § (1) A 17/E. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendeléséről, illetve a 17/E. § (5) bekezdés b) pontja szerinti kérelemről a bíróság polgári nemperes eljárásban dönt.

(2) Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás elrendelésére irányuló nemperes eljárásban azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket e törvény eltérően nem szabályoz, a Pp. szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) Az eljárásra a sértett lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes.

(4) A Pp. kizárásra irányuló szabályait azzal kell alkalmazni, hogy nem járhat el bíróként az ideiglenes megelőző távoltartás során eljáró rendőr, valamint annak Ptk. szerinti hozzátartozója sem.

(5) Az eljárásban nem járhat el bírósági titkár.

17/G. § (1) A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,

- b) a büntetést kiszabó ítéletet hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,

- c) a kérelmező nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

- d) az elítélt nevét.

(2) A kérelmet írásban lehet előterjeszteni, vagy az illetékes bíróságon jegyzőkönyvbe lehet mondani. A sértett kérheti a lakóhelyére, illetve a tartózkodási helyére vonatkozó adatai zárt kezelését.

(3) A sértett kérheti, hogy a bíróság a személyes meghallgatáson az elítélttől elkülönítve hallgassa meg, vagy hogy a meghallgatására egyszerűsített telekommunikációs jelenlét útján kerüljön sor.

17/H. § (1) A bíróság az elítélés alapjául szolgáló ítéletet hivatalból szerzi be.

(2) A bíróság a feleket szükség esetén, kérelemre a 17/D. § (5) bekezdésében meghatározottak tisztázása érdekében meghallgatja. A döntés meghozatalának nem akadálya az, ha a felek nem jelennek meg személyesen a meghallgatáson.

(3) A (2) bekezdésben foglaltakra a feleket a személyes meghallgatásra szóló idézésben figyelmeztetni kell.

(4) Az eljárásban felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye.

(5) Az eljárást a kérelem beérkezésétől számított tizenöt napon belül le kell folytatni.

(6) A személyes meghallgatáson a bíróság a feleket külön hallgatja meg és a bíróság gondoskodik annak megakadályozásáról is, hogy a sértett és az elítélt a bíróság épületében személyesen találkozzon. A határozat közlésére ez esetben is a 17/I. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.

17/I. § (1) A bíróság határozata előzetesen végrehajtható. A bíróság határozatában arra is figyelmezteti az elítéltet, hogy a távoltartó határozat szabályainak szándékos megszegése bűncselekményt valósít meg.

(2) Ha a bíróság meghallgatást tart, a bíróság a határozatát a meghallgatás alkalmával közli a felekkel, azt nekik átadja. Ha a bíróság meghallgatást nem tart, a határozatát kézbesíti. Ez esetben a határozatot az elítélt részére, továbbá ha a meghallgatáson az elítélt nem jelent meg, a bíróság – szükség esetén elektronikus úton – a rendőrség útján intézkedik a kézbesítésről. A rendőrség köteles a határozat kézbesítéséről gondoskodni és a kézbesítés megtörténtéről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni.

(3) A határozatban foglaltak nemteljesítése esetén bírósági végrehajtásnak nincs helye.

(4) A bíróság határozata ellen a közléstől számított három munkanapon belül van helye fellebbezésnek. A fellebbezést az arra jogosult a személyes meghallgatáson szóban is bejelentheti.

(5) Fellebbezés bejelentése esetén az elsőfokú bíróság – ha a fellebbezési határidő valamennyi fellebbezésre jogosultra letelt – az iratokat haladéktalanul felterjeszti a másodfokú bírósághoz. A felek a fellebbezésre észrevételeiket az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztését követően a másodfokú bíróságnál tehetik meg. Ha a fél a fellebbezésre vonatkozó észrevételét az iratok felterjesztését követően az elsőfokú bírósághoz nyújtja be, az elsőfokú bíróság azt haladéktalanul továbbítja a másodfokú bírósághoz.

(6) A másodfokú bíróság a fellebbezést az iratok alapján nyolc napon belül bírálja el. Az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezésének a Pp. 381. §-a alapján nincs helye. A másodfokú bíróság határozatát a rendőrség útján közli az elítélttel.”

64. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény IV. Fejezete a 24. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

### „Átmeneti rendelkezések

24/A. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 17/E. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kérelmet a Módtv. hatálybalépését követő egy éven belül az a sértett is benyújthatja, akinek az esetében a sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt elítélt személy a szabadságvesztés büntetését a Módtv. hatálybalépéséig már kitöltötte.”

65. § A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az indítványt – ha azt nem a legfőbb ügyész nyújtotta be, és a jogegységi panasz tanács vagy a tanács elnöke nem utasította vissza – a jogegységi panasz tanács elnöke az indítvánnyal érintett bírósági határozat kiadmányával együtt megküldi a legfőbb ügyésznek. A legfőbb ügyész az indítvány kézbesítésétől számított harminc napon belül megküldi nyilatkozatát a Kúriának.”

- a) 221. § (1) bekezdésében a „vagy közalkalmazotti” szövegrész helyébe a „ , közalkalmazotti vagy köznevelési foglalkoztatotti” szöveg,

73. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Üjt.) 23. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1), a (3) és az (5) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést az újonnan megválasztott legfőbb ügyész, ennek hiányában a legfőbb ügyész helyettes teszi meg. A volt legfőbb ügyészt a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb szintű ügyészségen más – lehetőleg vezető – ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A volt legfőbb ügyészt áthelyezése esetén „címzetes főügyész” cím és legalább főosztályvezető ügyészi illetmény illeti meg.”

(2) Az Üjt. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) és (5) bekezdésben említett munkáltatói intézkedést a legfőbb ügyész teszi meg. A volt legfőbb ügyész helyettest a Legfőbb Ügyészségen vagy kérésére alacsonyabb szintű ügyészségen más − lehetőleg vezető − ügyészi munkakörbe kell áthelyezni. A volt legfőbb ügyész helyettest áthelyezése esetén „címzetes főügyész” cím és legalább főosztályvezető-helyettes ügyészi illetmény illeti meg.”

79. § Az Üjt. 77. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az ügyész a beosztási pótlékára a korábbi beosztásának megfelelően jogosult. A legfőbb ügyészségi ügyész a korábbi illetményére jogosult. Ha az ügyész korábban járási ügyészségen működött, részére a főügyészségi ügyészre vonatkozó mértékű beosztási pótlékot kell megállapítani, és a minisztériumba beosztott ügyészként eltöltött szolgálati idő tartamát főügyészségen eltöltött időnek kell tekinteni. A minisztériumba beosztott ügyész a beosztási pótlékon felül az ügyészi illetményalap összegének harminc százalékára jogosult. Ez az összeg a legfőbb ügyészségi ügyészt nem illeti meg.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztériumban szakmai vezetői álláshelyen foglalkoztatott ügyész – a legfőbb ügyészségi magasabb vezető állású és vezető állású ügyész kivételével – vezetői pótlékra a következők szerint jogosult:

- a) a főosztályvezető vezetői pótléka az ügyészi illetményalap száz százaléka,

- b) az osztályvezető vezetői pótléka az ügyészi illetményalap hatvan százaléka.”

80. § Az Üjt. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„139. § (1) A szolgálati időt – a (2)–(3) bekezdésben foglalt kivétellel – a kinevezés (alkalmazás) napjától kell számítani.

(2) Szolgálati időként kell figyelembe venni az igazságügyi szolgálati jogviszonyban hasonló jellegű munkakörben eltöltött időt.

(3) Részben vagy egészben szolgálati időként lehet figyelembe venni a 154. § (1), (3) és (4) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban, illetve a szakirányú végzettségnek megfelelő tevékenységgel eltöltött időt.

(4) A szolgálati idő kezdetének megállapítása során a kezdő évet (töredékévet) egész évként kell figyelembe venni.”

81. § Az Üjt. 147. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tisztviselő és az írnok esetén a pótszabadság mértéke a szolgálati idő 4. évétől 2 munkanap, 8. évétől 4 munkanap, 12. évétől 6 munkanap, 19. évétől 8 munkanap, 26. évétől 10 munkanap, 31. évétől 12 munkanap, 36. évétől 13 munkanap. Az ügyészségi megbízott esetén a pótszabadság mértéke 3 év szolgálati időig 1 munkanap, a szolgálati idő 4. évétől 3 munkanap, 8. évétől 5 munkanap, 12. évétől 7 munkanap, 19. évétől 9 munkanap, 26. évétől 11 munkanap, 31. évétől 13 munkanap. A tisztviselő, az írnok és az ügyészségi megbízott pótszabadságának mértéke a tizenhárom munkanapot nem haladhatja meg.”

- c) 61. § (1) bekezdésében az „ügyészség” szövegrész helyébe az „ügyészségi” szöveg,

- d) 64. § (5) bekezdésében az „illetményére” szövegrész helyébe az „illetményre”, valamint a „minősül” szövegrész helyébe a „minősül különösen” szöveg,

- a) 131/A. § (2) bekezdés a) pontjában az „írnok a” szövegrész helyébe az „írnok, fizikai alkalmazott a” szöveg,

- b) 135. § (1) bekezdésében az „A tisztviselőt, írnokot és fizikai alkalmazottat” szövegrész helyébe az „A tisztviselők, írnokok és fizikai alkalmazottak tekintetében” szöveg,

- c) 137. § (1) bekezdés b) pontjában az „elismerést” szövegrész helyébe az „elismerés” szöveg,

- d) 148. § c) pontjában az „alapilletmény” szövegrész helyébe az „illetmény” szöveg,

92. § A Btk. 222. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki abból a célból, hogy a sértettet megfélemlítse vagy a magánéletébe, illetve mindennapi életvitelébe önkényesen beavatkozzon, a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás szabályait megszegi.”

107. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény

- a) 4:178. § (3) bekezdésében és 4:186. § (1) bekezdés i) pontjában a „távoltartó határozat hatálya” szövegrész helyébe a „távoltartó határozat – ide nem értve a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján az elítélttel szemben elrendelt megelőző távoltartásról szóló határozatot – hatálya” szöveg,

- b) 6:20. § (1) bekezdésében az „Az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „A gyámhatóság” szöveg,

- c) 6:20. § (5) bekezdésében az „Az eljáró hatóság” szövegrész helyébe az „A gyámhatóság” szöveg,

lép.

112. § A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény V. Fejezete a következő 20/A. alcímmel egészül ki:

#### „20/A. Az építményi jog

[A Ptk. 5:159/B. § (6) bekezdéséhez]

49/A. § A Ptk. 5:159/B. § (6) bekezdésének alkalmazása során a természetes személyt az üzleti tevékenysége körében eljáró személynek kell tekinteni, ha az építményi jog alapításával érintett ingatlan a rendeltetéséből következően jellemzően üzleti tevékenység folytatására szolgál.”

113. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 20. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a kérelmet nem a végrehajtásért felelős szerv elbírálásra jogosult szervezeti egységéhez nyújtották be, a kérelem áttételéről a kérelem beérkezésétől számított öt munkanapon belül, kivéve, ha az ügy jellege soron kívüli elintézést kíván, a végrehajtásért felelős szerv azon szervezeti egységének vezetője intézkedik, ahová a kérelmet benyújtották.”

114. § (1) A Bv. tv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelemnek vagy panasznak helyt adó határozatot nem kell indokolni. A kérelemnek vagy panasznak érdemi vizsgálat nélküli elutasítása esetén az indokolásban elegendő az alkalmazott jogszabályhelyre utalni.”

(2) A Bv. tv. 22. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A határozatot azzal kell közölni, aki a kérelmet vagy panaszt benyújtotta, illetve akire nézve az rendelkezést tartalmaz. A határozatot a jelenlévőkkel kihirdetés, egyéb esetben kézbesítés útján kell közölni. A határozat kihirdetését írásban kell igazolni. A határozat kézbesítése iránt a meghozatalát követő három munkanapon belül intézkedni kell. A határozat közlésének napja az a nap, amelyen azt kihirdették vagy kézbesítették.”

115. § A Bv. tv. „A végrehajtásért felelős szerv határozata” alcíme a következő 23/A. §-sal egészül ki:

„23/A. § (1) A végrehajtásért felelős szerv, illetve szervezeti egység vezetője hivatalból vagy panasz alapján a határozatát módosítja vagy visszavonja, ha megállapítja, hogy a határozat jogszabályt sért.

(2) A módosításról és a visszavonásról önálló határozatot kell hozni és mindazokkal közölni kell, akikkel az alaphatározatot közölték, valamint akikre nézve a megváltoztatás folytán rendelkezést tartalmaz.

(3) A módosítással és a visszavonással szemben ugyanolyan jogorvoslatnak van helye, mint amely az eredeti határozattal szemben benyújtható. Ha a határozat visszavonását követően új határozat meghozatala szükséges, de a végrehajtásért felelős szerv azt elmulasztja, erre tekintettel panasz nyújtható be.

(4) Nincs helye a határozat módosításának vagy visszavonásának, ha a határozat közlésétől számítva hat hónap eltelt.

(5) A (4) bekezdés nem alkalmazható, ha a végrehajtásért felelős szervet a törvényességi felügyeletet ellátó ügyész hívja fel, illetve rendelkezik arról, hogy saját hatáskörben intézkedjék.”

116. § (1) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem terjed ki a megismerés joga)

„c) a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részére és az előterjesztéshez csatolt, valamint a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt esetében hivatalból induló kegyelmi eljárás (a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás) lefolytatásához szükséges előkészítő iratként készült pszichológusi véleményre,”

(2) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a bekezdés a következő i) ponttal egészül ki:

(Nem terjed ki a megismerés joga)

„h) a sértett 188/A. § (1) bekezdés szerinti nyilatkozatára és a sértett meghallgatása esetén a nyilatkozatáról felvett jegyzőkönyvre, valamint

i) azon iratokra, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult.”

117. § A Bv. tv. 48. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a rendbírság helyébe lépő elzárás esetén, ha az elítélt vagy az elzárásra kötelezett szabadlábon van, a büntetés, illetve az elzárás végrehajtásának megkezdésére szóló felhívást a büntetés-végrehajtási bíró adja ki.”

118. § (1) A Bv. tv. 51. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Fellebbezésre jogosult az ügyészség, az elítélt, a védő az elítélt hozzájárulása nélkül is, és a fiatalkorú törvényes képviselője, továbbá e törvényben meghatározott esetben az egyéb jogcímen fogvatartott, a jogi képviselő, a sértett, a kényszergyógykezelt házastársa, élettársa és törvényes képviselője.”

(2) A Bv. tv. 51. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Ha a feltételes szabadságra bocsátásról hozott határozattal szemben kizárólag a sértett jelentett be fellebbezést a távoltartás elrendelésének mellőzése miatt, a másodfokú bíróság a büntetés-végrehajtási bíró határozatát kizárólag e tekintetben bírálja felül.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró és a törvényszék másodfokú határozatával szemben a Be. szerinti törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslatnak van helye. A törvényesség érdekében bejelentett jogorvoslat alapján hozott határozat tekintetében a Be. 669. §-ában meghatározott rendelkezések nem képezik akadályát annak, hogy a Kúria az elítéltre nézve hátrányosabb határozatot hozzon, így a Kúria a törvénysértés megállapítása esetén a megtámadott határozatot

- a) megváltoztathatja, vagy

- b) hatályon kívül helyezheti, és az eljárást megszüntetheti, vagy szükség esetén az eljárt bíróságot új eljárásra utasíthatja.

(7) Nincs helye a határozat elítéltre nézve hátrányosabb megváltoztatásának, a büntetés vagy az intézkedés végrehajthatósága megszűnését, de legkésőbb a jogerős határozat közlésétől számított egy év elteltét követően, kártalanítás tárgyában hozott határozat esetén a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év elteltét követően.”

119. § A Bv. tv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

### „Az elítélttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás

75/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján a sértett kérelmére a szabadságvesztés büntetését töltő elítélt sértettől való megelőző távoltartását rendeli el.

(2) A kérelemnek tartalmaznia kell:

- a) az eljárás lefolytatására irányuló kérelmet,

- b) a büntetést kiszabó ítéletet hozó bíróság megnevezését és ügyszámát,

- c) a kérelmező nevét, lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

- d) az elítélt nevét.

(3) A büntetés-végrehajtási bíró az iratok alapján hozhatja meg a döntést, az eljárásban bírósági titkár nem járhat el. A büntetés-végrehajtási bírónak eljárása során a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 17/C–17/E. §-ait is alkalmaznia kell.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró szükség szerint, vagy a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 17/D. § (5) bekezdése szerinti szabályok tisztázása érdekében meghallgatást tarthat.

(5) A sértett meghallgatását a bíróság épületében kell lefolytatni, vagy ha a sértett ezt indítványozta, arra telekommunikációs eszköz útján is sor kerülhet.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró a határozatában arra is figyelmezteti az elítéltet, hogy a távoltartó határozat szabályainak szándékos megszegése bűncselekményt valósít meg.

(7) A határozattal szemben a sértett is élhet fellebbezéssel.

(8) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(9) A büntetés-végrehajtási bíró az (1)–(7) bekezdése alkalmazásával jár el a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 17/D. § (5) bekezdése szerinti szabályok módosítása, valamint a megelőző távoltartás megszüntetése esetén.”

120. § A Bv. tv. 76. § (2) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép.

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

„q) a büntetőeljárásban vagy az elítélttel kapcsolatos egyéb – bírósági, ügyészségi, közjegyzői, közigazgatási – eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a végrehajtásért felelős szerv részére meg kell küldeni, továbbá az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal szemben a bv. intézetben elkövetett bűncselekmény gyanúja miatt tett feljelentés alapján indult büntetőeljárási ügyiratokra, ideértve a mintavétel alapján beküldött anyagminta szerológia szakértői vizsgálatának eredményét,”

121. § A Bv. tv. 82. §-a a következő 10. és 11. ponttal egészül ki:

(E fejezet alkalmazásában)

„10. kábítószer: a Btk. 459. § (1a) bekezdésében kábítószerként meghatározott anyag,

11. tiltott tudatmódosító szer: az elítélt által magánál nem tartható, kábítószernek nem minősülő, bódult állapot előidézésére alkalmas anyag.”

122. § A Bv. tv. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A BVOP a kiadott felhívásokat a bv. intézet számára hozzáférhetővé teszi.”

123. § A Bv. tv. 92. § (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot – ideértve a 14. § (3) bekezdés alkalmazásával foganatba vett újabb szabadságvesztést, vagy ha már a befogadáskor ismert, hogy az elítélten több szabadságvesztést kell végrehajtani –]

„b) az a) pontban meghatározott kivétellel a KKMI agglomerációs szervezeti egysége végzi, ha a szabadságvesztés vagy több szabadságvesztés esetén azok együttes tartama, illetve a Btk. 92–92/B. §-a szerinti beszámítás esetén a még végrehajtásra váró tartama az öt évet meghaladja, továbbá ha az elítélt kategória-besorolása abban a bv. intézetben esedékes, amelyben a szervezeti egység működik.”

124. § A Bv. tv. 106. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Gyógyító-terápiás részlegre kell elhelyezni – pszichiátriai kivizsgálást követően – azt az elítéltet,

- a) akinek korlátozott beszámítási képességét állapították meg,

- b) akit a szabadságvesztés végrehajtása alatti időben – kóros elmeállapota miatt – az IMEI-ben kezeltek, és elmeállapota olyan mértékben javult, hogy az a szabadságvesztés bv. intézetben történő folytatását nem akadályozza,

- c) akinek a pszichiátriai zavar jellege, vagy annak súlyossága miatt a gyógyító-terápiás részlegen való elhelyezése indokolt.

(1a) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén az elítélt pszichiátriai kivizsgálását az IMEI végzi.”

125. § A Bv. tv. „Egyéb végrehajtási szabályok” alcíme a következő 115. §-sal egészül ki:

„115. § Ha a szabadságvesztés végrehajtása során a pártfogó felügyelői vélemény és a környezettanulmány elkészítésével, a 185. § (6) bekezdés a)–d) pontja szerinti gondozás körébe tartozó tevékenységgel, a reintegrációs őrizettel, a pártfogó felügyelettel, valamint az utógondozással kapcsolatos feladatok elvégzésére vonatkozó illetékességi szabály szerinti vármegyében nincs bv. intézet, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka által kijelölt bv. intézet büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelője jár el.”

126. § A Bv. tv. 122. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elítélt jogosult)

„k) jogszabályban meghatározottak szerint saját ruha viselésére, illetve használati tárgyak tartására; az elítélt magánál tartható tárgyainak köre a bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel, valamint az egyes kategóriákra vonatkozó jogszabályi rendelkezések szerint korlátozható,”

127. § A Bv. tv. 129. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az elítélt magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége a bv. intézet rendjére és biztonságára figyelemmel – így különösen fegyelemsértés, illetve önsértés megakadályozása, biztonsági elkülönítés, fegyelmi elkülönítés és magánelzárás fenyítés érvényesítése érdekében – korlátozható, valamint az az egyes kategóriákban eltérhet. A korlátozás – a magánelzárás fenyítés végrehajtását kivéve – a tankönyvekre, illetve a tanszerekre, a könyvtári könyvekre és az engedélyezett sajtótermékre nem terjedhet ki. A biztonsági elkülönítés, a fegyelmi elkülönítés és a magánelzárás fenyítés esetén az ideiglenes elhelyezésre figyelemmel a birtokban tartható tárgyak mennyisége is korlátozható. A családi fényképek és levelek, valamint az engedélyezett kegytárgyak és az imakönyv birtokban tartása nem korlátozható.”

128. § A Bv. tv. 142. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A panasz elbírálására jogosult a határozatban

- a) a döntés, intézkedés jogszerűségének megállapítása esetén a panaszt elutasítja,

- b) a jogsértő döntést megváltoztatja vagy megsemmisíti, és ezzel egyidejűleg az elsőfokú eljárás lefolytatóját új eljárásra utasítja,

- c) az intézkedésre jogosultat a jogszerű intézkedés megtételére utasítja,

- d) mulasztás esetén felhívja a jogosultat a döntés meghozatalára, illetve az intézkedés megtételére.”

129. § A Bv. tv. 170. §-a a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Fegyelmi ügyben az eljárás alá vont elítélt elkülönítése akkor rendelhető el, ha az eredményes vizsgálat érdekében indokolt, így különösen, ha tartani lehet az összebeszélés veszélyétől, valamint attól, hogy a tanút, illetve a sértettet befolyásolná. A fegyelmi elkülönítés az első fokú eljárás tartamáig, de legfeljebb húsz napig tarthat, amely idő alatt a fogvatartott nem érintkezhet a fegyelemsértés többi elkövetőjével, a tanúkkal és a sértettekkel.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott cél biztosítása érdekében a fegyelmi elkülönítés ideje alatt az elítélt

- a) a munkáltatásból kivehető, ha a többi elkövetőtől, vagy a tanúktól, illetve a sértettektől való elkülönítése másképp nem biztosítható,

- b) az intézet csoportos művelődési, sportolási és szabadidő lehetőségeit nem veheti igénybe abban az esetben, ha a többi elkövetőtől vagy a tanúktól, illetve a sértettektől való elkülönítése másképp nem biztosítható,

- c) önképzést folytathat,

- d) magánál tartható tárgyainak köre és mennyisége korlátozható.

(9) Fegyelmi elkülönítés esetén, ha az egyszemélyes elhelyezéssel jár, a 146. § (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.”

130. § (1) A Bv. tv. 188. § (1a) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a büntetés-végrehajtási bíró különösen]

„c) az elítéltnek az általa elkövetett bűncselekményhez való viszonyulását és a bűncselekménnyel okozott hátrány jóvátételét eredményező vagy azt célzó magatartását,”

[vizsgálja.]

(2) A Bv. tv. 188. § (2a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a feltételes szabadságra bocsátásnak a Btk. 38. § (5) bekezdésében meghatározott bűncselekmény vonatkozásában van helye, az előterjesztéshez csatolni kell]

„d) a Btk. XIX. Fejezetében meghatározott, tizennyolcadik életévet be nem töltött sértett sérelmére elkövetett bűncselekmény miatti elítélés esetén az elítéltről – az előterjesztést megelőző két hónapon belül – készült pszichológusi véleményt.”

(3) A Bv. tv. 188. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2a) bekezdés d) pontja szerinti pszichológusi véleményt megalapozó pszichológiai vizsgálatot a KKMI módszertani iránymutatása alapján – lehetőség szerint – az elítélt alapellátásában részt nem vevő pszichológus végzi. A pszichológusi vélemény tartalmazza az erre a célra rendszeresített mérőeszközzel mért visszaesési kockázat eredményét is. A pszichológusi véleményt a KKMI állományába tartozó pszichológusokból álló háromfős bizottság véglegezi, és a KKMI közvetlenül küldi meg a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2c) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását rendelte el, de annak esedékességéig az elítélt súlyos fegyelmi vétséget követett el, a bv. intézet erről haladéktalanul értesíti.”

131. § (1) A Bv. tv. 188/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A sértett az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatában

- a) a személyes adatainak a zártan kezelését kérheti,

- b) a nyilatkozata lényegének az elítélttel történő ismertetésének a mellőzését kérheti,

- c) az elítéltnek a személyétől, valamint rá való tekintettel hozzátartozójától vagy más személytől történő távoltartásának elrendelését indítványozhatja.”

(2) A Bv. tv. 188/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A sértett nyilatkozatát és a sértett meghallgatása esetén a nyilatkozatáról felvett jegyzőkönyvet az iratok között zártan kell kezelni. A sértett nyilatkozatának lényegét a (6a) bekezdésben foglaltak kivételével a büntetés-végrehajtási bíró az elítélttel a meghallgatásán ismerteti.”

(3) A Bv. tv. 188/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A büntetés-végrehajtási bíró – a sértett kérelmére – a sértetti nyilatkozat lényegének ismertetését mellőzi. A büntetés-végrehajtási bíró a sértetti nyilatkozat lényege ismertetésének mellőzése esetén is vizsgálja a nyilatkozatban szereplő tényállítás valóságtartalmát. A büntetés-végrehajtási bíró a sértetti nyilatkozat lényegének ismertetését akkor is mellőzheti, ha az elítélt feltételes szabadságra bocsátását más indok alapján nem engedélyezte.”

(4) A Bv. tv. 188/A. §-a következő (11)–(13) bekezdéssel egészül ki:

„(11) Ha a sértett az elítélttel szemben elrendelhető távoltartás elrendelését indítványozta, és a büntetés-végrehajtási bíró a feltételes szabadságra bocsátás engedélyezésekor annak elrendelését mellőzte, a sértett részére a határozatot kézbesítenie kell azzal a tájékoztatással, hogy a határozattal szemben a kézbesítéstől számított nyolc napon belül fellebbezést jelenthet be.

(12) Ha sértett az eljárás során nyilatkozatot tett, és a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt feltételes szabadságra bocsátását nem rendelte el, a határozat jogerő emelkedésével erről a sértettet tájékoztatja.

(13) Ha a büntetés-végrehajtási bíró az elítélttel szemben a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény III/A. Fejezete alapján már elrendelt megelőző távoltartást, az ott meghatározott, a korlátozás végrehajtását szolgáló részletes szabályokat, illetve magatartási szabályokat a pártfogó felügyelet külön magatartási szabályaként is elő kell írni.”

132. § (1) A Bv. tv. 288. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A büntetés-végrehajtási bíró a közérdekű munka végrehajtását hivatalból vagy az elítélt kérelmére félbeszakítja, ha az elítélt)

„d) legénységi állománycsoportba tartozóként a honvédek jogállásáról szóló jogszabály szerinti szolgálati viszonyt (a továbbiakban: szolgálati viszony) létesített, egy évi időtartamra.”

(2) A Bv. tv. 288. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A (2) bekezdés alkalmazása esetén a büntetés végrehajtását haladéktalanul folytatni kell, ha]

„d) az elítélt szolgálati viszonya egy év eltelte előtt megszűnik.”

133. § A Bv. tv. 289. §-a a következő e) ponttal egészül ki.

(A közérdekű munka vagy annak hátralévő része nem hajtható végre, ha az ügydöntő határozat jogerőre emelkedése után az elítélt)

„e) legénységi állománycsoportba tartozóként legalább egy évig katonai szolgálatot teljesített.”

136. § A Bv. tv. 432. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat az (1a)–(3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik.”

137. § A Bv. tv. 436/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a Mód. tv. 1. hatálybalépésekor az elítélt reintegrációs őrizetben, feltételes szabadságon volt, vagy a szabadságvesztés végrehajtását vele szemben félbeszakították, ezek megszüntetése esetén, illetve a félbeszakítás leteltével az elítélt újbóli befogadásakor a bv. intézet elvégzi az elítélt rezsimbe sorolásának az (1) bekezdés szerinti kategória-besorolás szerinti megfeleltetését, kivéve, ha az elítélttel szemben a 14. § (3) bekezdésének az alkalmazásával újabb szabadságvesztést kell foganatba venni.”

138. § A Bv. tv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 436/F. §-sal egészül ki:

„436/F. § E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv. 3.) módosított 99. § (4) bekezdését a Mód. tv. 3. e rendelkezésének hatályba lépését követően foganatba vett újabb szabadságvesztés esetén kell alkalmazni.”

139. § A Bv. tv. 438. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) E törvény az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

140. § A Bv. tv.

- a) 20. § (3) bekezdésében a „benyújtásától” szövegrész helyébe a „beérkezésétől” szöveg,

- b) 20. § (4) bekezdésében az „a hiánypótlásnak” szövegrész helyébe az „a (3a) bekezdés szerinti áttételnek, a hiánypótlásnak” szöveg,

- c) 23. § (2) bekezdésében a „ha az ügy” szövegrész helyébe a „ha jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy” szöveg,

- d) 85. § (6) bekezdésében, és 92. § (9) bekezdésében az „igényű részlegre” szövegrész helyébe az „igényű elítéltek részlegére” szöveg,

- e) 92. § (6) bekezdésében az „igényű részlegre helyezésére” szövegrész helyébe az „igényű elítéltek részlegére helyezésre” szöveg,

- f) 92. § (11) bekezdésében az „igényű részlegre helyezésére” szövegrész helyébe az „igényű elítéltek részlegére helyezésre” szöveg, valamint a „BVOP-t” szövegrész helyébe a „BVOP elhelyezésért felelős szakterületét” szöveg,

- g) 95. § (6) bekezdésében a „BVOP-nál” szövegrész helyébe a „BVOP elhelyezésért felelős szakterületéténél” szöveg,

- h) 95. § (8) bekezdés a) pontjában a „más pszichoaktív szer,” szövegrész helyébe a „tiltott tudatmódosító szer,” szöveg,

- i) 99. § (4) bekezdésében az „a 97. § (3) bekezdése szerinti kedvezőbb” szövegrész helyébe az „a legalább a 97. § (3) bekezdés b), illetve d) pontja szerinti szigorúbb” szöveg,

- j) 99. § (9) bekezdésében az „Ez utóbbi feltételnek” szövegrész helyébe az „A legalább három kreditpont megszerzésére vonatkozó feltételnek” szöveg,

- k) 106. § (2) bekezdésében az „az IMEI-be történő” szövegrész helyébe az „a pszichiátriai” szöveg,

- l) 108. § (1) bekezdésében a „kábítószer-mentesség” szövegrész helyébe a „kábítószer- és tiltott tudatmódosító szer-mentesség” szöveg,

- m) 108. § (5) bekezdés a) pontjában a „kábítószer-mentesség” szövegrész helyébe a „kábítószer- és tiltott tudatmódosítószer-mentesség” szöveg, valamint a „kábítószert” szövegrész helyébe a „kábítószert vagy tiltott tudatmódosító szert” szöveg,

- n) 133. § (2) bekezdés g) pontjában az „az alkohol-, bódítószer-, illetve kábítószer-fogyasztás” szövegrész helyébe az „a kábítószer-, illetve tiltott tudatmódosítószer-fogyasztás” szöveg,

- o) 167. § (5) bekezdés b) pontjában a „pszichoaktív szer” szövegrész helyébe a „kábítószer, illetve tiltott tudatmódosító szer” szöveg,

- p) 172. § (8) bekezdésében a „más pszichoaktív szer,” szövegrész helyébe a „tiltott tudatmódosító szer,” szöveg,

- q) 188/A. § (1) bekezdésében a „bocsátásával kapcsolatban” szövegrész helyébe a „bocsátása esedékes, és hogy” szöveg,

- r) 188/A. § (3) bekezdésében a „kérheti” szövegrész helyébe az „indítványozhatja” szöveg

lép.

141. § Hatályát veszti a Bv. tv.

- a) 26. § (4) bekezdés g) pontjában a „valamint” szövegrész,

- b) 46/A. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás)” szövegrész,

- c) 92. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „tettesként történő” szövegrész,

- d) 169. § (8) bekezdése.

142. § A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) a következő 147/A. §-sal egészül ki:

#### „147/A. § [A határidő túllépése]

(1) Ha a bíróság a számára törvényben megállapított intézkedési határidőt túllépi, a határidő lejártát követő naptól kezdve naponta, a késedelem első napján érvényes, a minimálbér 1,5 százalékának megfelelő mértékű vagyoni elégtételt nyújt hivatalból a felek részére.

(2) A vagyoni elégtételt az a bíróság nyújtja, amelynek eljárásában a határidőtúllépés megvalósult. Ha az eljárt bíróság nem jogi személy, a vagyoni elégtételt az a jogi személyiséggel rendelkező bíróság nyújtja, amelynek illetékességi területén az eljárt bíróság található.

(3) A bíróság a vagyoni elégtétel nyújtására vonatkozó kötelezettségről – a vagyoni elégtételre jogosultak nevének, lakóhelyének (székhelyének), valamint a vagyoni elégtétel összegének megjelölésével – a határidőtúllépéssel érintett intézkedés megtételétől számított nyolc napon belül értesíti a vagyoni elégtételt nyújtó bíróság gazdasági hivatalát. A gazdasági hivatal az értesítés kézhezvételétől számított 30 napon belül intézkedik a kifizetés iránt.”

143. § (1) A Pp. 157. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A fél az ügyben eljáró bíróság előtt kifogást nyújthat be, ha)

„d) a bíróság a határidőtúllépés miatti vagyoni elégtétel megfizetése iránt határidőben nem intézkedett.”

(2) A Pp. 157. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kifogást az ügyben eljáró bíróságnál írásban lehet benyújtani, a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bírósághoz címezve, kérve a kifogás elbírálására hatáskörrel rendelkező bíróságtól a mulasztás tényének megállapítását, valamint – megfelelő határidő tűzésével – a mulasztó bíróságnak az (1) bekezdés a), c) és d) pontjában foglalt esetben az elmulasztott eljárási cselekmény, intézkedés elvégzésére vagy határozat meghozatalára, az (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására történő utasítását.”

144. § A Pp. 158. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a kifogást elbíráló bíróság a kifogásban foglaltaknak helyt ad, a mulasztó bíróságot határidő tűzésével a 157. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ügy továbbviteléhez szükséges intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az intézkedés megtételére, a 157. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt esetben pedig az adott ügyben leghatékonyabb intézkedés foganatosítására hívja fel. A felhívásban – a 157. § (1) bekezdés a) és d) pontjában foglalt esetet kivéve – a kifogást elbíráló bíróság az eljáró bíróságot meghatározott eljárási cselekmény lefolytatására nem utasíthatja. A kifogás alaptalansága esetén azt indokolt határozattal elutasítja.”

145. § A Pp. 160. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az elsőfokú bíróság az ítélete kihirdetésekor felhívja a jelen lévő feleket, hogy nyilatkozzanak, kérnek-e részletes indokolást tartalmazó ítéletet, a bíróság ennek megtörténtét, valamint a nyilatkozatok tartalmát a jegyzőkönyvben – folyamatos felvétel készítése esetén a jegyzőkönyv írásbeli kivonatában is – feltünteti.”

148. § (1) A Pp. 347. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az ítélet rövidített indokolást tartalmaz, ha

- a) az ítélet jogról való lemondáson vagy a jog és a kérelem elismerésén alapul,

- b) az ügy ténybeli és jogi megítélése egyszerű,

- c) a fellebbezésre jogosultak e jogukról a határozat kihirdetését követően valamennyien lemondtak,

- d) – fellebbezéssel támadható ítélet esetén – annak kihirdetésekor egyik fél sincs jelen, vagy

- e) – fellebbezéssel támadható ítélet esetén – annak kihirdetésekor, bírói felhívás ellenére, a jelenlévő felek egyike sem kér részletes indokolást tartalmazó ítéletet.”

(2) A Pp. 347. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti esetekben az ítélet perorvoslati része a fellebbezési szándék előzetes bejelentésével és a fellebbezés előterjesztésével kapcsolatos különös eljárási szabályokra vonatkozó tájékoztatást is tartalmaz.”

149. § A Pp. 351. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A bíróság a rövidített indokolást tartalmazó ítéletet annak meghozatalától számított legkésőbb tizenöt napon belül írásba foglalja és az írásba foglalást követő három napon belül elrendeli annak kézbesítését.”

150. § A Pp. 358. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 347. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti rövidített indokolást tartalmazó ítélet a fellebbezési szándék bejelentésére nyitva álló határidő leteltét követő naptól kezdve jogerős, ha az arra jogosultak egyike sem jelentette be fellebbezési szándékát vagy valamennyi bejelentett fellebbezést a bíróság jogerősen visszautasította.”

151. § A Pp. 365. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A 347. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti rövidített indokolást tartalmazó ítélet esetében a fellebbezőnek fellebbezési szándékát az elsőfokú bíróságnál az ítélet kézbesítésétől számított öt munkanapon belül írásban be kell jelentenie és ezzel egyidejűleg igazolnia kell a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését, vagy – ha arra korábban nem került sor – költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve költségkedvezményre történő hivatkozást kell előterjesztenie. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.

(6b) Ha a szándékbejelentésre előírt határidő valamennyi féllel szemben lejárt, és legalább egy fellebbezni szándékozó fél a bejelentését hiánytalanul megtette, az elsőfokú bíróság az ítéletét tizenöt napon belül részletes indokolással látja el, és az írásba foglalást követő három napon belül elrendeli annak kézbesítését. A bíróság a fellebbezési szándékot hiánytalanul bejelentő fél részére azzal a felhívással rendeli el a részletes indokolással ellátott ítélet kézbesítését, hogy a határozat közlésétől számított tizenöt napon belül a 371. §-nak megfelelő tartalmú fellebbezést terjesszen elő és – ha szükséges – felhívja, hogy a fellebbezési szándékbejelentés illetékét a fellebbezési eljárás illetékére egészítse ki. E fellebbezés vonatkozásában – eltérő rendelkezés hiányában – a bíróság e törvény fellebbezésre vonatkozó általános szabályainak alkalmazásával jár el.”

152. § A Pp. 366. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az elsőfokú bíróság a 347. § (1) bekezdés d) és e) pontja szerinti rövidített indokolást tartalmazó ítélettel szembeni fellebbezési szándékbejelentést visszautasítja, ha

- a) a fellebbezési szándék bejelentése elkésett;

- b) a fellebbezési szándék bejelentésére nyitva álló határidőben a fellebbező nem igazolta a fellebbezési szándékbejelentés illetékének megfizetését és – ha arra korábban nem került sor – költségkedvezmény iránti kérelmet, illetve költségkedvezményre történő hivatkozást sem terjesztett elő; vagy

- c) a fellebbezési szándék bejelentését követően a bíróság felhívása ellenére – az arra nyitva álló határidőben – fellebbezést nem terjesztett elő.

E végzések ellen külön fellebbezésnek van helye.”

164. § A Pp. a következő NYOLCADIK/A RÉSSZEL egészül ki:

## „NYOLCADIK/A RÉSZ — EGYSZERŰSÍTETT POLGÁRI PER

#### 591/A. § [Az általános szabályok alkalmazása]

Az egyszerűsített polgári perben e törvény rendelkezéseit az e részben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

#### 591/B. § [Az egyszerűsített polgári per szabályainak alkalmazása]

(1) Az egyszerűsített polgári per szabályai alkalmazásának – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a felek közös megegyezésén alapuló, írásba foglalt szerződéses kikötése alapján van helye.

(2) Az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötésnek nincs helye

- a) személyi állapotot,

- b) az 508. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyt, valamint

- c) fogyasztói jogviszonyt

érintő jogvitában.

#### 591/C. § [Az egyszerűsített polgári perre vonatkozó általános rendelkezések]

(1) Az egyszerűsített polgári perben a jogi képviselet kötelező.

(2) Az egyszerűsített per nem különül el perfelvételi és érdemi tárgyalási szakra.

(3) Az egyszerűsített polgári perben előterjesztett kereset nem kapcsolható össze más keresettel.

(4) Az egyszerűsített polgári perben nincs helye

- a) keresetváltoztatásnak,

- b) ellenkérelem-változatásnak,

- c) beavatkozásnak,

- d) viszontkereset előterjesztésének,

- e) beszámításnak,

- f) szünetelésnek,

- g) tárgyalás és meghallgatás tartásának,

- h) csatlakozó fellebbezésnek, és

- i) felülvizsgálatnak.

(5) A Pp. 121. § (1) bekezdés c)–f) pontjában meghatározott ok bekövetkezése esetén a pert az általános szabályok szerint kell folytatni.

(6) A bíróság az egyszerűsített polgári perben soron kívül jár el, a bíróság általános intézkedési kötelezettségének határideje legfeljebb nyolc nap.

#### 591/D. § [Bizonyítás]

(1) Az egyszerűsített polgári perben kizárólag okirati és szakértői bizonyításnak van helye.

(2) Az egyszerűsített polgári perben

- a) az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerinti, megbízás alapján eljáró,

- b) közjegyzői nemperes eljárásban kirendelt, vagy

- c) polgári nemperes eljárásban kirendelt

szakértő – szakvéleménye használható fel.

(3) A szakértő az egyszerűsített polgári perben történő felhasználás céljából kért szakvélemény esetében köteles

- a) az ellenfelet értesíteni a kirendelés tárgyáról, a vizsgálandó kérdések köréről, az általa kitűzött helyszíni szemléről és vizsgálatról,

- b) lehetővé tenni, hogy az ellenfél a kirendelés tárgyára vonatkozó nyilatkozatát, a vizsgálat tárgya szempontjából lényeges észrevételeit és kérdéseit előterjessze,

- c) a szakvéleményét az ellenfél vele közölt nyilatkozatát, észrevételeit is értékelő módon, az ellenfél kérdéseit is megválaszolva elkészíteni.

(4) Aggályos a szakvélemény akkor is, ha a szakértő a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesítette.

(5) A szakvélemény kiegészítésének, új szakértő, más szakértő alkalmazásának a perben nincs helye.

#### 591/E. § [Keresetlevél és keresetet tartalmazó irat]

(1) A keresetlevélnek a 170. §-ban meghatározottakon túl tartalmaznia kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződésre történő utalást.

(2) A keresetlevélhez a 171. §-ban meghatározottakon túl csatolni kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződést, valamint az okirati bizonyítékok mellett – amennyiben a perben szakértői bizonyítás szükséges – az e rész szerint előírásoknak megfelelő szakértői véleményt.

(3) A keresetet tartalmazó iratnak a 257. § (1) bekezdésében meghatározottakon túl tartalmaznia kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződésre történő utalást, továbbá a keresetet tartalmazó irathoz csatolni kell az egyszerűsített polgári perre vonatkozó kikötést tartalmazó szerződést, valamint az okirati bizonyítékok mellett – amennyiben a perben szakértői bizonyítás szükséges – az e rész szerint előírásoknak megfelelő szakértői véleményt.

#### 591/F. § [Ellenkérelem, további írásbeli nyilatkozat, áttérés az általános szabályokra, egyezség]

(1) Az írásbeli ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő a keresetlevél kézbesítésétől számított tizenöt nap, amelynek határideje nem hosszabbítható meg.

(2) A bíróság az ellenkérelem előterjesztését követően – a felperesnek az ellenkérelmet is megküldve – rövid határidővel felhívja a feleket, hogy írásban nyilatkozzanak

- a) kérik-e a per általános szabályok szerinti folytatását, vagy

- b) esetleges megegyezési szándékukról és azzal egyidejűleg nyújtsák be egyezségi megállapodásukat.

(3) Ha a felek közösen kérik a per általános szabályok szerinti folytatását, a bíróság perfelvételi tárgyalást tűz ki, és a továbbiakban az általános szabályok szerint folytatja az eljárást.

(4) Ha a felek benyújtják egyezségi megállapodásukat a bírósághoz, a perbeli egyezséget a bíróság – ha az egyezség jóváhagyásának feltételei fennállnak – az írásbeli eljárás keretében végzésével jóváhagyja.

(5) A bíróság – szükség esetén – az írásbeli ellenkérelem előterjesztését követően, kizárólag a korábban megtett állítások, tagadások, vitatások, csatolt okiratok vonatkozásában, legfeljebb egy alkalommal, rövid határidővel írásbeli nyilatkozattételre hívhatja fel bármelyik felet.

#### 591/G. § [Ítélet]

A bíróság az 591/F. § (2) bekezdés szerinti felhívás kiadásától számított harminc napon belül ítéletet hoz.

#### 591/H. § [Fellebbezés, másodfokú eljárás]

(1) Az egyszerűsített polgári perben a fellebbezési határidő nyolc nap.

(2) Végzés elleni fellebbezés esetén a fellebbező fél ellenfele az észrevételét öt nap alatt teheti meg. A végzés elleni fellebbezést a másodfokú bíróság tizenöt napon belül bírálja el.

(3) Az ítélet elleni fellebbezésnek az elsőfokú eljárás szabályainak lényeges megsértésére vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással van helye.

(4) A (3) bekezdés alkalmazásában lényeges eljárási szabálysértésnek az olyan jogszabálysértés minősül, amelynek az ügy érdemi elbírálására kihatása volt.

(5) Az ítélet elleni fellebbezést az elsőfokú bíróság az iratok felterjesztését megelőzően azzal a figyelmeztetéssel kézbesíti a fellebbező fél ellenfelének, hogy a fellebbezés átvételétől számított nyolc napon belül az elsőfokú bíróságnál fellebbezési ellenkérelmet terjeszthet elő.

(6) Az ítélet elleni fellebbezés esetén az elsőfokú bíróság legkésőbb a fellebbezési ellenkérelem előterjesztésére nyitva álló határidő letelte után az iratokat felterjeszti a másodfokú bírósághoz.

(7) A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést harminc napon belül bírálja el.”

166. § A Pp. 630. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) E törvénynek az igazságügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi XLIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított, a határidő-túllépésre vonatkozó rendelkezéseit a Módtv. 142. §-ának hatálybalépését követő – kizárólag peres eljárásban megvalósuló – határidő-túllépés esetén kell alkalmazni.”

- b) 351. § (3) bekezdésében a „– kivéve, ha az ítélet meghozatalát és kihirdetését elhalasztotta –” szövegrész helyébe az „– a (4) és (4a) bekezdésben foglalt kivétellel –” szöveg,

- c) 358. § (3) bekezdésében a „határozat a fellebbezési” szövegrész helyébe a „határozat – a (3a) bekezdés szerinti kivétellel – a fellebbezési” szöveg

- d) 416. §-ában a „bíróságnak” szövegrész helyébe a „Kúriának” szöveg,

- e) 417. § (1) bekezdésében az „eljáró tanács” szövegrész helyébe az „eljáró tanács előzetes döntéshozatali indítvány előterjesztésével” szöveg,

- f) 608. § (2) bekezdésében a „tekinteni” szövegrész helyébe a „tekinteni – a 75. § (2) bekezdés a) pontja alapján eljáró személy kivételével –” szöveg

169. § A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A felülvizsgálati kérelem befogadásáról vagy a befogadás megtagadásáról a Kúria tanácsban, tárgyaláson kívül, a felterjesztéstől számított harminc napon belül határoz. A felülvizsgálati kérelmet befogadó vagy a befogadását megtagadó végzést indokolni kell. A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását legkésőbb az érdemi határozatában is megindokolhatja.”

- b) 117. § (4) bekezdésében az „indokolni” szövegrész helyébe a „részletesen indokolni” szöveg

178. § A Be. „Védelem az önkényes kapcsolatfelvétellel szemben” alcíme a következő 51/B. §-sal egészül ki:

„51/B. § (1) A személy elleni erőszakos bűncselekmény sértettje indítványozhatja, hogy a bíróság a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény (a továbbiakban: Hketv.) III/A. Fejezete alapján a terhelt tőle való megelőző távoltartását rendelje el.

(2) A sértett az (1) bekezdés szerinti indítványát a nyomozás során, valamint az ügydöntő határozat meghozatalát megelőzően bármikor előterjesztheti. A sértett az indítványát bármikor visszavonhatja.

(3) A bíróság a Hketv. alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartásról az ügydöntő határozatában rendelkezik.

(4) A sértett úgy is nyilatkozhat, hogy attól a személytől kéri az (1) bekezdés szerinti megelőző távoltartást, akinek a büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős ügydöntő határozatában a vele szemben elkövetett bűncselekmény elkövetőjeként megállapítja.”

195. § A Be. 419. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ügyészség a feltételes ügyészi felfüggesztéssel egyidejűleg elrendelheti a gyanúsított pártfogó felügyeletét. Az ügyészség a (2) bekezdés e) pontja szerinti kötelezettség előírása esetén elrendeli a gyanúsított pártfogó felügyeletét.”

202. § A Be. a következő LXXIX/A. Fejezettel és 560/A. §-sal egészül ki:

### „LXXIX/A. Fejezet — A HKETV. ALAPJÁN A TERHELTTEL SZEMBEN ELRENDELHETŐ MEGELŐZŐ TÁVOLTARTÁS ELINTÉZÉSE

560/A. § (1) A sértett 51/B. § (1) bekezdése szerinti indítványát a bíróság a tárgyalás során közli a terhelttel.

(2) A bíróság a Hketv. III/A Fejezete alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartás kérdésében, így különösen a Hketv. 17/D. § (5) bekezdése szerinti korlátozások, illetve magatartási szabályok megállapítása érdekében, a sértettet meghallgathatja.”

204. § A Be. az 572. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:

### „Rendelkezés a Hketv. alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartásról

572/A. § A bíróság a Hketv. rendelkezései alapján a sértett indítványára a Hketv. III/A. Fejezete szerinti, a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartást rendel el, és a Hketv. 17/D. § (5) bekezdése szerinti magatartási szabályokat állapíthat meg, ha a terheltet a sértett sérelmére elkövetett személy elleni erőszakos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztésre ítéli.”

206. § A Be. 581. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésre jogosult)

„h) a sértett a vádlottal szemben, a Hketv. III/A. Fejezet alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartásra irányuló indítvány elutasítása ellen.”

- g) 562. § (6) bekezdésében az „igényre vagy a szülői felügyeleti jog megszüntetésére” szövegrész helyébe az „igényre, a szülői felügyeleti jog megszüntetésére vagy a Hketv. III/A. Fejezet alapján a terhelttel szemben elrendelhető távoltartásra” szöveg,

- h) 583. § (3) bekezdés b) pontjában az „indítványt, illetve” szövegrész helyébe az „indítványt, valamint a Hketv. III/A. Fejezet alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartásra irányuló indítványt elbíráló, illetve” szöveg,

- i) 590. § (7) bekezdésében és a 618. § (2) bekezdésében a „jogra és” szövegrész helyébe a „jogra, a Hketv. III/A. Fejezet alapján a terhelttel szemben elrendelhető megelőző távoltartásra és” szöveg,

237. § A bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló 2017. évi CXVIII. törvény 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az eljárásban a Pp.

- a) határidőtúllépésre, valamint

- b) ítélkezési szünetre

vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.”

242. § A polgári peres eljárás elhúzódásával kapcsolatos vagyoni elégtétel érvényesítéséről szóló 2021. évi XCIV. törvény 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a bíróság törvényben megállapított intézkedési határidő túllépése miatt a bírósági eljárásban vagyoni elégtételt nyújt a felek részére, akkor ugyanezen bírósági eljárás vonatkozásában további vagyoni elégtétel iránti igény csak a nyújtott elégtétellel nem kompenzált időszak vonatkozásában érvényesíthető. Ez utóbbi esetben – a bírósági eljárás figyelembe vehető időtartamának számítása során – a bírósági eljárásban nyújtott elégtétellel érintett napokat is figyelembe kell venni, ugyanakkor e napok tekintetében további vagyoni elégtétel nem érvényesíthető.”