2025. évi XCIII. törvény — mi változott? 2026. január 1.

#### 1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. § (1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 36/A. § (2) bekezdése a következő 14. ponttal egészül ki:

(A foglalkoztatási igazolás tartalmazza)

„14. a munkaviszony megszűnését megelőző három évben a munkavállaló által igénybe vett, 30 napot meghaladó időtartamú fizetés nélküli szabadság kezdő és befejező időpontjait, valamint – ha annak igénybevételére a 25. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben került sor – az igénybevétel jogcímét vagy azt, hogy a munkavállaló ebben az időszakban nem vett igénybe 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadságot.”

(2) Az Flt. 36/B. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság az ellátásra való jogosultság igazolása céljából kérelemre igazolást ad ki az egyéni és társas vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő, valamint a Tbj. 87. §-a szerinti járulékfizetés esetén a külföldi vállalkozás által foglalkoztatott természetes személy részére a társadalombiztosítási járulék alapjáról és a járulék befizetéséről, megjelölve a járulékfizetési kötelezettség alól mentes időszakokat is.”

(3) Az Flt. 56/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Közigazgatási bírság kiszabása helyett – az (1) bekezdés a) pontja kivételével – figyelmeztetés alkalmazásának nincs helye.”

2. § Hatályát veszti az Flt. 27. § (1) bekezdés b) és c) pontja.

#### 4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

6. § (1) A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szoctv.) 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az alanyi és a normatív közgyógyellátásra való jogosultságról a járási hivatal dönt. Az alanyi közgyógyellátásra való jogosultságot a megállapítása alapjául szolgáló, az (1) bekezdésben foglalt körülmény fennállásának időtartamáig, de legalább négy évre, míg a normatív közgyógyellátásra való jogosultságot négy évre állapítják meg. A közgyógyellátásra való jogosultság kezdő időpontja – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a jogosultságot megállapító határozat meghozatalát követő harmadik nap.”

(2) A Szoctv. 94/L. §-a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A Kjt. illetményrendszerére vonatkozó szabályoktól a Kormány rendeletében eltérhet, ha az a közalkalmazott számára kedvezőbb. Az eltérő szabályok szerint megállapított illetményt a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi vagy nem állami fenntartású intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket – köteles biztosítani.”

(3) A Szoctv. 132. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)

„o) a szociális alapszolgáltatást és a szociális szakosított ellátást nyújtó intézménynél, szolgáltatónál foglalkoztatott személyek tekintetében a Kjt. illetményrendszerétől való eltérés és ennek végrehajtásának szabályait;”

#### 5. A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény módosítása

7. § (1) A találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban. Szabadalmi tv.) 74. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az iparjogvédelmi eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló jogszabályban meghatározott vizsgálati díj megfizetését önmagában úgy kell tekinteni, hogy a bejelentő érdemi vizsgálat iránti kérelmet nyújtott be.”

(2) A Szabadalmi tv. IX. FEJEZETE a következő alcímmel egészül ki:

### „Gyorsított szabadalmi eljárás

78/A. § (1) Gyorsított szabadalmi eljárásra kerül sor, ha a bejelentő a szabadalmi bejelentés benyújtásával egyidejűleg kéri a szabadalmi bejelentés tizennyolc hónapnál korábbi időpontban történő közzétételét és a bejelentés érdemi vizsgálatát, valamint az érdemi vizsgálati díját megfizette.

(2) Gyorsított szabadalmi eljárás esetén a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a bejelentés napjától számított három hónapon belül elvégzi a bejelentést követő vizsgálatot, az alaki vizsgálatot, valamint az újdonságkutatást, továbbá közzétételre készíti elő a szabadalmi bejelentést.

(3) A szabadalmi bejelentés a benyújtását követő harmadik hónap elteltével közzétételre kerül. A közzétételt követően a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala soron kívül megkezdi a bejelentés érdemi vizsgálatát és a szabadalom megadása tárgyában születő döntés előkészítését, amennyiben a szabadalmi bejelentés megfelel a 65. § és a 68. § (1) bekezdése alapján vizsgált feltételeknek, és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala a 69. § szerinti újdonságkutatás eredményeként nem tárt fel a szabadalom megadását kizáró körülményt.

(4) Ha a bejelentő az eljárás során az esetleges hiánypótlási felhívásra a megadott határidőn belül, megfelelően válaszol, a bejelentést követő hatodik hónap elteltével a szabadalom megadása kérdésében a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala meghozza végleges döntését.”

#### 6. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

8. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) 3. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) Az Szja tv. 11. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

#### 7. A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása

9. § (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 1. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az adóhatóság a 4/A. § (1) bekezdése szerinti kedvezményezett részére a rendelkező nyilatkozatot az újabb kedvezményezett megjelöléséig vagy a rendelkező nyilatkozat visszavonására irányuló nyilatkozat benyújtásáig veszi figyelembe. Az újabb kedvezményezett megjelölésére vagy a nyilatkozat visszavonására a nyilatkozattétel évét követően évente egy alkalommal, az 5. § (1) bekezdésben meghatározott határidőig kerülhet sor. A rendelkező nyilatkozat érvényes felajánlásként vehető figyelembe akkor is, ha a magánszemély az adóévet követő év május 20-áig nem nyújtott be személyijövedelemadó-bevallást vagy a benyújtott bevallása alapján adóköteles, összevonás alá eső jövedelme nem keletkezett.”

(2) Az Szftv. 1. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdés alkalmazása esetén, amennyiben felajánlható összeg nincs, arról az adóhatóság a magánszemély értesítését mellőzi.”

(2) A Gyvt. 15. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

„(18) A Kjt. illetményrendszerére vonatkozó szabályoktól a Kormány rendeletében eltérhet, ha az a közalkalmazott számára kedvezőbb. Az eltérő szabályok szerint megállapított illetményt a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő egyházi vagy nem állami fenntartású gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény, szolgáltató a munkavállalók számára – ide nem értve a munkakörüket sajátos egyházi szolgálati viszonyban ellátó személyeket – köteles biztosítani.”

(5) A Gyvt. 59/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„59/A. § (1) A gyermekotthon rendjének fenntartásában az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv

- a) hivatásos állományú rendőr szolgálatellátása, vagy

- b) iskolaőrség útján

közreműködhet.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben

- a) a szolgálatellátás nem irányulhat a gyermekotthon rendjének fenntartásával össze nem függő tevékenységre, és

- b) a szolgálatellátáshoz szükséges, térítés nélkül átadásra kerülő tárgyi eszközök, valamint a biztosított helyiségek használatára és visszavételére vonatkozó rendelkezéseket az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv és a gyermekotthon között létrejött együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”

(6) A Gyvt. 66/H. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A nevelőszülő díjazása a (3) és (4) bekezdésben foglaltak szerint meghatározott díjból és – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – az (5) bekezdés szerinti többletdíjból áll.

(3) A nevelőszülőt a foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt – ha nem helyeztek el nála gyermeket, fiatal felnőttet – alapdíjként havonta a kötelező legkisebb munkabér 60%-a illeti meg.

(4) A nevelőszülőt, ha a háztartásában

- a) egy gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a kötelező legkisebb munkabér 100%-a illeti meg,

- b) két gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a kötelező legkisebb munkabér 140%-a illeti meg,

- c) három vagy annál több gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a kötelező legkisebb munkabér 60%-a illeti meg annyiszor, ahány gyermeket a háztartásában elhelyeztek.

(5) A nevelőszülőt – az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel – a (4) bekezdésben meghatározott díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a kötelező legkisebb munkabér 15%-a illeti meg.”

(11) A Gyvt. 162. §-a a következő (1f) bekezdéssel egészül ki:

„(1f) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a gyermekjóléti alapellátást és gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynél, szolgáltatónál foglalkoztatott személyek tekintetében a Kjt. illetményrendszerétől való eltérés és ennek végrehajtásának szabályait;”

(2) Az Ebtv. 39/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az ügyfélnek az érdemi döntés véglegessé válását követő 30 napon belül benyújtott kérelme alapján – az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően – az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai és a baleseti táppénz összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőzően megszűnt biztosítási jogviszonyban az adóelőleg megállapításához bevallott jövedelmet is figyelembe kell venni abban az esetben, ha ez az ügyfélre nézve magasabb összegű ellátás megállapítását eredményezi.”

#### 11. A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény módosítása

14. § A fizetési, illetve értékpapír-elszámolási rendszerekben történő teljesítés véglegességéről szóló 2003. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Magyarországon bejegyzett cég cégkivonatát a kijelölő hatóság a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.”

15. § A Tvt. 11. § (4) bekezdés d) pontjában a „magyarországi bejegyzett cég esetében három hónapnál nem régebbi cégkivonatot, bejegyzés hiányában” szövegrész helyébe a „még be nem jegyzett magyarországi cég esetében” szöveg lép.

(2) A Kertv. 6. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kereskedő köteles

- a) az üzlet nyitvatartási idejét

- aa) az üzlet létesítésére vonatkozó bejelentésben vagy a működési engedély iránti kérelemben, illetve kormányrendeletben meghatározott esetekben az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül a kereskedelmi hatóságnak bejelenteni, vagy

- ab) befektetési arany forgalmazása esetében a 9/A. § (1) bekezdése szerinti engedély iránti kérelemben, illetve az SZTFH elnöke rendeletében meghatározott esetekben az abban bekövetkező változást az azt megelőző nyolc napon belül az SZTFH-nak bejelenteni, és

- b) az üzlet nyitvatartási idejéről és az abban bekövetkező változásokról a vásárlókat tájékoztatni.”

(3) A Kertv. 6. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A kereskedő az üzlet nyitvatartási idejének megváltozását a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvényben meghatározott írásbeli kapcsolattartás mellett a kereskedelmi hatóságnak elektronikus levelezési címén keresztül is bejelentheti.”

#### 13. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása

18. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény II. Fejezet 1. Címe a következő 11/C. §-sal egészül ki:

„11/C. § Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a cégjegyzék adatairól – cégbizonyítvány, cégkivonat és cégmásolat formájában – kizárólag a cégbíróság és a céginformációs szolgálat nyújt közhiteles tájékoztatást. A céginformáció más általi biztosítása esetén jól látható módon fel kell tüntetni, hogy az információ nem közhiteles, továbbá a cégadatra vonatkozó információ nem nevezhető cégbizonyítványnak, cégkivonatnak vagy cégmásolatnak.”

#### 15. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása

20. § (1) Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Éltv.) 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az élelmiszer- és a takarmányvállalkozás működése során)

„c) az (1a) bekezdésben foglaltak kivételével az üzemelés teljes időtartama alatt rendelkezésre kell állnia egy – az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott élelmiszer- vagy takarmánybiztonsági szaktudással rendelkező –, azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek.”

(2) Az Éltv. 22. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Élelmiszer- és a takarmány-mikrovállalkozások esetében az (1) bekezdés c) pontja szerinti azonnali intézkedésre feljogosított, felelős személynek oly módon kell rendelkezésre állnia, hogy szükség esetén rövid időn – legfeljebb 2 órán – belül meg tudjon jelenni a helyszínen.”

#### 16. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása

21. § (1) A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Hetv.) 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11. § A hagyatéki eljárásban a Pp. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó szabályait a Kjnp. 12/C. §-ában meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.”

(2) A Hetv. 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. § A hagyatéki eljárásban a Kjnp. 15/A–15/D. §-a alkalmazandó azzal, hogy a Kjnp. 15/A. § (7) bekezdése nem alkalmazható a végrendeletet, az öröklési szerződést, a halál esetére szóló ajándékozást, az öröklésről való lemondást, a várt öröklésről való rendelkezést, valamint ezek módosítását, visszavonását, felbontását vagy megszüntetését tartalmazó okiratra.”

(3) A Hetv. 104/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló 2020. évi LXXI. törvény 28/A. §-a szerinti hagyaték esetében a közjegyző a hirdetményi kézbesítés szabályai szerint hirdetményt bocsát ki, amelyben feltünteti a hagyatéki eljárás tárgyát képező ingatlanokat, illetve tulajdoni illetőségeket és felhív mindenkit, aki a hagyatékra öröklésben érdekeltként igényt tart, vagy a hagyatékkal szemben öröklésben érdekeltként igényt kíván érvényesíteni, hogy azt a közjegyzőnek a hirdetmény kézbesítésétől számított három hónapon belül (a továbbiakban: igénybejelentési határidő) írásban jelentse be (a továbbiakban: igénybejelentés).”

(4) A Hetv. a következő 128. §-sal egészül ki:

„128. § E törvénynek a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvénnyel megállapított 104/A. § (1) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a 104/A. § (1) bekezdése szerinti hirdetmény kézbesítésére még nem került sor.”

#### 19. A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény módosítása

26. § (1) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) 11. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A felnőttképző, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából választása szerint igénybe veheti a minőségirányítási rendszer külső értékelését.”

(2) A Felnőttképzési tv. 14. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„14. § A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet. A minőségirányítási rendszer külső értékelését a felnőttképző a Kormány rendeletében meghatározottak szerint önkéntesen veheti igénybe.”

27. § Hatályát veszti a Felnőttképzési tv. 11. § (2) bekezdés d) pontjában az „és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről” szövegrész.

#### 24. Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény módosítása

35. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 153. § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a kérelmező cégjegyzékben nyilvántartott cég és a képviselőjének közjegyzői aláírás-hitelesítéssel ellátott címpéldányát vagy ügyvéd által ellenjegyzett aláírásmintáját a cégbírósághoz benyújtotta és ezt a tényt a cégjegyzék tartalmazza, a vámhatóság az iratot a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi be.”

36. § Hatályát veszti a Vtv. 153. § (1) bekezdés c) pontjában az „vagy cégbírósághoz benyújtott, ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett aláírásmintát” szövegrész.

#### 27. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása

40. § (1) A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Vbö.) 5. §-a következő 29a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„29a. az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtér: a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve által kijelölt, lőtér-üzemeltetési engedéllyel rendelkező polgári rendeltetésű lőtér, amely folyamatos működésével és rendelkezésre állásával részt vesz a védelmi és biztonsági érdekből végzett felkészítésben és lőgyakorlathoz, kiképzéshez használnak,”

(2) A Vbö. a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § (1) Az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtérré kizárólag olyan lőtér jelölhető ki, amely a nemzeti ellenállóképesség fejlesztése érdekében állami szervvel kötött együttműködési megállapodás alapján közreműködik a Magyar Honvédség, rendvédelmi szerv, fegyveres biztonsági őrség vagy más, az állam védelmi és biztonsági feladataiban közreműködő szerv állományának felkészítésében, képzésében vagy kiképzésében.

(2) A kijelölő eljárásban a sommás eljárás kizárt.

(3) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve – a kijelölésre és a működés feltételeire vonatkozó, e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megállapított szabályok keretei között – meghatározza a lőtér folyamatos működésének követelményeit.”

(3) A Vbö. 52. §-a a következő l) ponttal egészül ki:

(A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve)

„l) kijelöli az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőteret.”

(4) A Vbö. 83. §-a a következő 7. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg)

„7. az ország védelme és biztonsága szempontjából jelentős lőtér kijelölésének részletes szabályait, valamint a működésének feltételeit,”

44. § (1) A magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény (a továbbiakban: Méptv.) 193. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az építési beruházás magáncélú kiemelt beruházássá és a kiemelt beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügy kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítható – abban az esetben is, ha az építési beruházás központi költségvetési vagy európai uniós támogatás felhasználása nélkül valósul meg, továbbá az (1) bekezdés g) pontja szerinti feltételek nem teljesülnek –, ha

- a) az építési beruházás fő célja a FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakásokat tartalmazó, egybefüggő területen elhelyezkedő egy vagy több lakóépület megépítése,

- b) a kiemelt beruházás keretében legalább 250 lakás valósul meg és

- c) a b) pont szerinti egy vagy több lakóépületben megvalósuló lakások legalább 70 százaléka megfelel a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszernek.”

(2) A Méptv. a következő 194/A. §-sal egészül ki:

#### „194/A. § [A FIX 3% hitelprogram feltételeit teljesítő lakásokat tartalmazó egy vagy több lakóépület megépítése érdekében magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházásokra vonatkozó szabályok]

(1) A 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítás kezdeményezése során az építtető közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozik – több építtető esetén az építtetők együttesen nyilatkoznak – arról, hogy a beruházás a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételeknek maradéktalanul megfelel, amelyhez csatolja – a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétett tájékoztató szerint – az e feltételeknek való megfelelést és a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánításának szükségességét alátámasztó, a tervezett lakásépítési beruházás megvalósításával kapcsolatos következő információkat tartalmazó dokumentumokat:

- a) a beruházási terület pontos meghatározását,

- b) a területen megvalósítani tervezett beruházások bemutatását,

- c) koncepciótervet, látványtervet,

- d) tulajdoni lapokat, térképmásolatot, földhasználati lapokat,

- e) szükség esetén a tulajdonosi hozzájárulásokat,

- f) a területen korábban folytatott tevékenységek bemutatását,

- g) a nyilatkozat (2) bekezdés szerinti benyújtásakor fennálló környezeti állapot, környezethasználat vizsgálatát, főbb jellemzőinek bemutatását,

- h) a beruházás becsült költségigényének meghatározását,

- i) a területtel kapcsolatos környezeti felelősségi kérdéseket,

- j) a fejlesztések pozitív és negatív hatásait, externáliákat,

- k) a terület fejlesztésre való alkalmassá tételének egyéb feltételeit és az ehhez szükséges intézkedések bemutatását,

- l) a beruházási területre vonatkozó, speciális jogi szabályozás szükségességének meghatározását, a hatályos jogszabályoktól való eltérések összefoglalását.

(2) Az építtető az (1) bekezdés szerinti nyilatkozatát és az ahhoz csatolt dokumentumokat a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszterhez nyújtja be az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett postai vagy elektronikus levelezési címre. A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a nyilatkozatot – véleményével kiegészítve – megküldi az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős miniszter részére.

(3) A beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítását követően

- a) a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételek teljesítéséért a mindenkori építtető felelős azzal, hogy a 193. § (3a) bekezdés c) pontja szerinti feltételnek legkésőbb az építési engedély véglegessé válásának napjától számított három éven belül kell teljesülnie, amely határidő a lakások kevesebb, mint 50 százalékának értékesítése esetén egy évvel meghosszabbodik, továbbá

- b) az építtető személyében bekövetkező változás esetén a régi és az új építtető köteles e tényt a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter részére az arra vonatkozó szerződés megkötésétől számított 30 napon belül a (2) bekezdés szerinti postai vagy elektronikus úton bejelenteni, az (1) bekezdés szerinti nyilatkozat új építtető általi megtételével együtt.

(4) Több építtető esetén a (3) bekezdés a) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételek, illetve az e § szerinti kötelezettségek teljesítéséért az építtetők egyetemlegesen felelősek.

(5) A 193. § (3a) bekezdése szerint magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető köteles a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter részére az általa vezetett minisztérium honlapján közzétett formanyomtatvány alkalmazásával beszámolót benyújtani

- a) első alkalommal a beruházásra vonatkozó építési engedély véglegessé válását követő év március 31. napjáig, valamint

- b) második alkalommal a kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás tekintetében a használatbavételi engedély véglegessé válásának napját követő 120 napon belül.

(6) Az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszámolónak tartalmaznia kell

- a) az építési engedéllyel rendelkező lakások számát és azok alapterületét, valamint

- b) a már értékesített lakások vonatkozásában a vevők természetes vagy jogi személy jellegére, valamint a természetes személy vevők állampolgárságára és életkorára vonatkozó összesített adatokat, továbbá e lakások számát és négyzetméterárát, az alábbi elkülönítésben:

- ba) az 1 500 000 forint/négyzetméterár felett és 100 000 000 forint vételár felett értékesített lakások,

- bb) az 1 500 000 forint/négyzetméterár felett és 100 000 000 forint vételár alatt értékesített lakások,

- bc) az 1 500 000 forint/négyzetméterár alatt és 100 000 000 forint vételár felett értékesített lakások,

- bd) az 1 500 000 forint/négyzetméterár alatt és 100 000 000 forint vételár alatt értékesített lakások,

azzal, hogy az egyes lakások négyzetméterárának számításakor a lakás nettó alapterületét és az erkély, loggia, valamint a terasz nettó alapterületének 50%-át kell figyelembe venni.

(7) A 193. § (3a) bekezdése szerint magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás esetén az építtető az építési engedélyezési eljárás megindításától számított 30 napon belül tájékoztatja a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős minisztert, valamint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős minisztert az építési engedélyezési eljárás megindításáról. Az építtető köteles továbbá az építési engedély véglegessé válásának napjától számított 60 napon belül az építési munkaterületet átadni a kivitelező részére.

(8) A beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása e törvény erejénél fogva megszűnik, és a Kormány gondoskodik a beruházást kiemelt beruházássá és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet ezzel összhangban történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről, ha az építtető a beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánításáról és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról szóló rendelkezés hatálybalépésének napjától számított hat hónapon belül

- a) a 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházásra vonatkozóan nem nyújt be építési engedély iránti kérelmet az építésügyi hatóság részére, vagy

- b) az a) pont szerinti kérelmet olyan tartalommal nyújtja be az építésügyi hatóság részére, hogy a kérelemben megjelölt, megvalósítandó lakások száma nem éri el a 193. § (3a) bekezdés b) pontja szerinti lakásszámot.

A kiemelt jelentőségű ügy koordinációjára kijelölt főispán a kormányrendeletben előírt tájékoztatási kötelezettségének teljesítése körében az a) és b) pontban foglaltakról tájékoztatja a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert, és ezzel egyidejűleg a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős minisztert, valamint az építésügyi szabályozásért és építéshatósági ügyekért felelős minisztert.

(9) A beruházás 193. § (3a) bekezdése szerinti magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánítását követően

- a) a 193. § (3a) bekezdése szerinti feltételek építtető által a (3) bekezdés a) pontja szerinti határidőn belüli nemteljesítésének, vagy

- b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési, az (5) bekezdés szerinti beszámolási, illetve a (7) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség határidőre történő nemteljesítésének, illetve az annak keretében történt hiányos vagy valótlan tartalmú adatszolgáltatás

észlelése esetén a Gazdasági Versenyhivatal – a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 67. § (2) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén – versenyfelügyeleti eljárást indít.

(10) A (9) bekezdés szerinti versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a Tpvt. 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy ha a Gazdasági Versenyhivatal jogsértést állapít meg, a versenyfelügyeleti eljárást lezáró határozatában

- a) elrendelheti a jogsértő magatartás megszüntetését és megtiltja annak folytatását, illetve

- b) bírságot szabhat ki.

(11) A (10) bekezdés b) pontja szerinti bírság

- a) összege a 193. § (3a) bekezdés c) pontjában meghatározott, a FIX 3% hitelprogram feltételeinek megfelelő, értékesített lakásoknak az építési engedély szerinti lakások számához viszonyított 70 százalékos arányszám elmaradása esetén

- aa) ha az értékesített és a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszerének megfelelő lakások aránya eléri legalább az építési engedély szerinti lakások számának 60 százalékát, de nem éri el a 70 százalékot, jogsértéssel érintett lakásonként legalább 1 000 000 forint, legfeljebb 3 000 000 forint,

- ab) ha az értékesített és a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszerének megfelelő lakások aránya eléri legalább az építési engedély szerinti lakások 50 százalékát, de nem éri el a 60 százalékát, jogsértéssel érintett lakásonként legalább 3 000 000 forint, legfeljebb 5 000 000 forint,

- ac) ha az értékesített és a FIX 3% hitelprogram lakásokra vonatkozó feltételrendszerének megfelelő lakások aránya nem éri el az építési engedély szerinti lakások 50 százalékát, jogsértéssel érintett lakásonként legalább 5 000 000 forint, legfeljebb 10 000 000 forint,

- b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési, az (5) bekezdés szerinti beszámolási, illetve a (7) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség határidőre történő nemteljesítésének, illetve az annak keretében történt hiányos vagy valótlan tartalmú adatszolgáltatás esetén ismételten is kiszabható, azzal, hogy a bírság összege

- ba) első alkalommal 5 000 000 forint,

- bb) második alkalommal 10 000 000 forint,

- bc) harmadik alkalommal 15 000 000 forint,

- bd) negyedik alkalommal 20 000 000 forint,

- be) ötödik és minden további alkalommal 25 000 000 forint.

(12) A (10) bekezdés b) pontja szerinti bírság az államháztartás központi alrendszerének bevétele.

(13) A (11) bekezdés a) pont aa)–ac) alpontja szerinti bírság kiszabása során a Gazdasági Versenyhivatal figyelembe veszi

- a) a 193. § (3a) bekezdése szerint kiemelt beruházássá nyilvánított beruházás nagyságát és területi elhelyezkedését,

- b) a jogsértéssel elért esetleges vagyoni előny mértékét,

- c) a 193. § (3a) bekezdés c) pontjában foglalt 70%-os arányszámtól történő eltérés mértékét,

- d) a jogsértés helyreállíthatóságát,

- e) a lakáspiac és az építőipari árak alakulását,

- f) a beruházás során alkalmazott értékesítési gyakorlatot, valamint

- g) a hatósággal tanúsított együttműködő magatartást.

(14) A (9) bekezdés szerinti jogsértő magatartás észlelése esetén – a bejelentésre vonatkozó szabályok kivételével – a Tpvt. IX. Fejezetét alkalmazni kell.

(15) A kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszámolókat a beérkezéstől számított nyolc napon belül továbbítja a Gazdasági Versenyhivatal részére. Amennyiben az építtető a beszámolót az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti határidőben nem nyújtja be, a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszter a mulasztást követő harminc napon belül e tényről tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt.”

(5) A Méptv. 234. §-a a következő (3)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvénynek a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 193. § (3a) bekezdését, továbbá 194/A. §-át e rendelkezések hatálybalépésekor hatályos építési engedéllyel rendelkező, azonban kiemelt beruházássá még nem nyilvánított építési beruházásokra, valamint az e beruházásokkal összefüggő, e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő hatósági eljárásokra is alkalmazni kell a 193. § (3a) bekezdése szerinti esetben.

(4) A magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházások körét meghatározó rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet] alapján magáncélú kiemelt beruházássá nyilvánított beruházások a 193. § (3a) bekezdése szerinti kiemelt beruházásnak minősülnek.

(5) E törvénynek a Módtv.-vel megállapított 194/A. § (3)–(15) bekezdését a (4) bekezdés szerinti beruházások esetén is alkalmazni kell azzal, hogy ha a 194/A. § (3) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési, illetve (7) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettség teljesítésére vonatkozó valamely határidő e rendelkezések hatálybalépésének napján már letelt vagy abból kevesebb, mint 30 nap van hátra, akkor azt az építtető e rendelkezések hatálybalépését követő 30 napon belül köteles teljesíteni.

(6) Ha a (4) bekezdés szerinti beruházások esetén a 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet 2. § (3) és (4) bekezdése alapján tett nyilatkozat nem felel meg a 194/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti követelményeknek, akkor az építtető a 194/A. § (1) és (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot, illetve az ahhoz csatolandó dokumentumokat a kormányzati stratégiák kidolgozásának támogatásáért felelős miniszterhez az e rendelkezések hatálybalépését követő 60 napon belül köteles benyújtani. Ha az építtető e kötelezettségének a 60 napos határidőn belül maradéktalanul nem tesz eleget, a beruházás kiemelt beruházássá nyilvánítása és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyek kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánítása e törvény erejénél fogva megszűnik, és a Kormány gondoskodik a beruházást kiemelt beruházássá és a beruházással összefüggő közigazgatási hatósági ügyeket kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánító kormányrendelet ezzel összhangban történő módosításáról, illetve hatályon kívül helyezéséről.”

46. § Nem lép hatályba a Méptv. 224. § (4) bekezdés b) pontjában az „és a NÉNY-nek” szövegrész.

- f) a magyar építészetről szóló törvény kiemelt beruházások körét meghatározó rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 257/2025. (VIII. 11.) Korm. rendelet.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. számú melléklet IV. A járművek költsége fejezet 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „7. A magánszemély az 1. vagy 3. pont szerinti költségelszámolási módszereket a teljes adóévre választja. Több gépjármű esetén a gépjárművek meghajtási módja szerint, csoportonként akár eltérő költségelszámolási mód is választható. Amennyiben a magánszemély a személygépkocsi mellett más járművei költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 3. pont szerinti elszámolási módszert. A 4–5. pont szerinti személygépkocsi használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozóan sem választható a 3. pont szerinti elszámolás.”

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 11. számú melléklet III. A járművek költsége fejezet 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „10. Az egyéni vállalkozó az 1. és 6. pont szerinti költségelszámolási módszereket a teljes adóévre választja. Több gépjármű esetén a gépjárművek meghajtási módja szerint, csoportonként akár eltérő költségelszámolási mód is választható. Amennyiben a személygépkocsi mellett más járművei költségeit is elszámolja, az nem zárja ki, hogy az összes személygépkocsijára egységesen alkalmazza a 6. pont szerinti elszámolási módszert. A 7–8. pont szerinti személygépkocsi-használat utáni költségelszámolás esetén a saját tulajdonú személygépkocsira vonatkozóan sem választható a 6. pont szerinti elszámolás.”