2025. évi XCIII. törvény — mi változott? 2025. december 18.

3. § A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény 36/E. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a kötelezett az előírtnál nagyobb összegű felügyeleti díjat fizetett be a Hatósághoz (túlfizetés), a Hatóság a túlfizetés összegét az engedélyes azon bankszámlájára, amelyről a túlfizetés érkezett, 5 munkanapon belül visszatéríti.”

4. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 46. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) Az (5) bekezdésben meghatározott követelések – kivéve az 57. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követeléseket, valamint a bűnügyi hitelezői igénybejelentést – nyilvántartásba vételének feltétele, hogy a 28. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott 40 napos határidőben a hitelező a követelése tőkeösszegének 0,5%-át, de legalább 5000 forint és legfeljebb 40 000 forint költségátalányt a felszámoló 27/C. § (4) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti pénzforgalmi számlájára – a bírósági ügyszámra hivatkozással – is befizessen, és ezt a felszámolónak igazolja. A hitelezők által befizetett összeget mint hitelezői követelést, az 57. § (1) bekezdés f) pontja szerint kell besorolni. A költségátalány teljes összege a felszámolót illeti a díján felül. A felszámoló a költségátalány összegét a vagyonkutatási és vagyonvisszaszerzési tevékenységével összefüggő költségek kiegyenlítésére, illetve a felszámoló szervezet fenntartásával kapcsolatos általános költségek, így különösen munkabér, közüzemi díjak, számítástechnikai és elektronikus eszközök fenntartásával kapcsolatos kiadások, valamint az amortizációs költségek fedezetére használhatja fel.”

5. § Hatályát veszti a Cstv. 46. § (7b) és (7c) bekezdése.

16. § (1) A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 3. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Üzlet)

„a) ha a (4) bekezdés szerint vagy az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa alapján meghatározott termék forgalmazása kizárólag üzletben megengedett, csak a kereskedelmi hatóság által, a (7) bekezdés szerint kiadott működési engedéllyel vagy – befektetési arany forgalmazása esetében – a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: SZTFH) által, a 9/A. § (1) bekezdése szerint kiadott engedéllyel;”

(üzemeltethető.)

(4) A Kertv. 9. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység vonatkozásában az 5. § (2) és (4) bekezdésében, valamint a 6. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt rendelkezések megsértése esetén fogyasztóvédelmi hatóságként az SZTFH jár el.”

(5) A Kertv. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9/A. § (1) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység az SZTFH engedélyével, részvénytársasági vagy korlátolt felelősségű társasági formában működő jogi személyként végezhető. Az engedélyezés részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg. Az SZTFH eljárása során a sommás eljárás alkalmazása kizárt. Befektetési arany forgalmazása kizárólag üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység kereskedési formában folytatható. Ha az üzletben a befektetési arany forgalmazásán kívül más termék kereskedelmére is sor kerül, ezen termékek kereskedelmi tevékenységére e törvény általános szabályai és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak az irányadóak.

(2) Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére irányuló kérelmet elutasítja, ha

- a) a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül az SZTFH a kérelmező befektetési arannyal folytatott kereskedelemre vonatkozó engedélyét visszavonta, vagy

- b) a kérelem benyújtását megelőző 2 éven belül az SZTFH a kérelmezővel szemben a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó szabályok megsértése miatt közigazgatási bírságot szabott ki.

(3) A befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésének részletes feltételeit az SZTFH elnöke rendeletben határozza meg.

(4) A befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező (a továbbiakban: engedélyes) – ha tart készleten befektetési aranyat, akkor – a készletéről, illetve annak forgalmáról, ha az engedélyes nem tart készleten befektetési aranyat, akkor az értékesített, illetve vásárolt befektetési arany mennyiségéről az SZTFH elnökének rendeletében meghatározottak szerint nyilvántartást vezet és adatot szolgáltat az SZTFH részére.

(5) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

- a) a természetes személy eladó vagy vevő természetes személyazonosító adatait, személyazonosságát igazoló hatósági okmánya számát, valamint – külföldi állampolgár kivételével – adóazonosító jelét,

- b) az SZTFH elnökének rendeletében előírt további, személyes adatnak nem minősülő adatokat.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetésének és az adatok kezelésének célja a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben (a továbbiakban: Pmt.) és a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítésének támogatása.

(7) Befektetési arannyal történő kereskedelmi tevékenységet csak olyan jogi személy végezhet, amelynek a Pmt. szerinti tényleges tulajdonosa (a továbbiakban: tényleges tulajdonos), illetve vezető tisztségviselője jó hírnévvel rendelkezik.

(8) Jó hírnévvel rendelkezőnek minősül az a természetes személy, aki

- a) büntetlen előéletű,

- b) nem volt vezető állású személy vagy vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságnál, amelyet felszámoltak vagy csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt áll, vagy amelyet kényszertörlési eljárásban töröltek vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért öt évnél nem régebbi, jogerős bírósági vagy végleges hatósági határozat megállapította és

- c) nem áll olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, amely a vezető tisztségviselői feladat ellátását nem teszi lehetővé.”

(6) A Kertv. 9/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az SZTFH hatósági felügyeletet gyakorol a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység felett. Ennek keretében az SZTFH megteszi a szükséges intézkedéseket az engedélyesek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségei megsértésének felderítése, megszüntetése és megelőzése érdekében, valamint eljár a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységet engedély nélkül végzőkkel szemben azzal, hogy az ellenőrzés lefolytatásának részletes szabályait az SZTFH elnöke rendeletben állapítja meg.”

(7) A Kertv. 9/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az SZTFH a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt kötelezettséget megsértő személlyel szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabhat ki, és döntésében – határidő biztosításával – kötelezi a jogsértést elkövetőt annak megszüntetésére és a szükséges megelőző, illetve korrekciós intézkedések megtételére azzal, hogy a bírság kiszabása a kötelezés teljesítésének elmulasztása esetén megismételhető. Befektetési arannyal folytatott engedély nélküli kereskedelmi tevékenység végzése esetén figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.”

(8) A Kertv. 9/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha az SZTFH véglegessé vált döntésében megállapítja, hogy egy üzletben engedély nélkül kerül sor befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésére, akkor a kereskedelmi tevékenység helye szerinti települési önkormányzat, Budapesten a kerületi önkormányzat jegyzője, a Fővárosi Önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi főjegyző – az SZTFH értesítése alapján – elrendeli az üzlet 30 napra történő ideiglenes bezárását.”

(9) A Kertv. 9/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 9/B. § a következő (7)–(9) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az SZTFH – a körülmények mérlegelését követően és e törvény eltérő rendelkezésének hiányában – az engedélyes engedélyét visszavonhatja, ha

- a) az engedély kiadása után merül fel olyan tény, adat vagy körülmény, amely miatt az engedély iránti kérelem elutasításának lett volna helye,

- b) az engedélyes az engedélyében foglaltakat, illetve az e törvényben vagy a végrehajtására kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségeket súlyosan megsérti.

(7) Az SZTFH a (6) bekezdés szerinti esetben a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 10. § (1) bekezdésében meghatározott szempontokat mérlegeli.

(8) Az SZTFH az engedélyes engedélyét visszavonja, ha

- a) az engedélyes a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenységre vonatkozó, e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban előírt kötelezettségét megsértette (a továbbiakban e § alkalmazásában: kötelezettségszegés), és – függetlenül attól, hogy e kötelezettségszegés miatti jogsértés tényét az SZTFH mikor állapította meg, illetve határozata mikor vált véglegessé – ezen kötelezettségszegés elkövetésének időpontját megelőző két éven belül elkövetett kötelezettségszegés miatt az SZTFH már két alkalommal olyan végleges határozatot hozott az engedélyessel szemben, amelyekben – jogsértésenként – legalább a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szabott ki;

- b) az engedélyes kéri,

- c) az engedélyes gazdasági társaság felszámolását, vagy ellene a csődeljárást vagy a kényszertörlési eljárást elrendelték,

- d) az engedélyes gazdasági társaság jogutód nélkül megszűnik, vagy

- e) jogutódlásra került sor, és nem kezdeményezik az engedély jogutódlás tekintetében való módosítását vagy az új engedély kiadása iránti eljárást.

(9) Az SZTFH az engedélyes engedélyét a Pmt. szerinti eltiltás időtartama alatt felfüggeszti.”

(11) A Kertv. 9/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az SZTFH az engedélyes engedélyét visszavonta, akkor az (1) bekezdés szerinti adatokat az SZTFH az engedélyt visszavonó határozat véglegessé válását követő öt év elteltével a nyilvántartásból törli.”

(14) A Kertv. 12. § (8) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„a) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésének részletes feltételeit, e tevékenység engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat,”

(15) A Kertv. 12. § (8) bekezdése a következő d) és e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az SZTFH elnöke arra, hogy rendeletben állapítsa meg)

„d) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység esetében a vásárlók könyve hitelesítésének rendjét,

e) a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges képesítéseket.”

- a) 3. § (3) és (4) bekezdésében a „Külön törvény” szövegrész helyébe a „Törvény” szöveg,

- b) 5. § (3) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter vagy – befektetési arany esetében – az SZTFH elnökének” szöveg,

- c) 5. § (4) bekezdésében a „hatóság által” szövegrész helyébe a „hatóság – befektetési arany forgalmazása esetében az SZTFH – által” szöveg,

- d) 5. § (5) bekezdésében a „hatóság” szövegrész helyébe a „hatóság, vagy – a 9/A. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi tevékenység esetében – az SZTFH” szöveg,

- e) 9. § (1) bekezdésében az „A kereskedelmi” szövegrész helyébe az „A – 9/A. § (1) bekezdése szerinti kereskedelmi tevékenység kivételével a – kereskedelmi” szöveg,

- f) 9. § (2) bekezdésében az „A fogyasztóvédelmi” szövegrész helyébe az „A – (2a) bekezdésben foglalt eltéréssel a – fogyasztóvédelmi” szöveg,

- j) 9/C. § (5) bekezdésében a „közül az” szövegrész helyébe a „közül az érvényes engedéllyel rendelkező engedélyes” szöveg, az „adatokat” szövegrész helyébe az „adatait” szöveg,

- k) 12. § (1) bekezdés k) pontjában a „szabályait,” szövegrész helyébe a „szabályait, továbbá a 9/B. § (8) bekezdés a) pontja szerinti bírságösszeg mértékét,” szöveg

24. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 49/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E Fejezetet nem kell alkalmazni – az országgyűlési képviselők választása kampányköltségeinek támogatásai kivételével – az 1. § 14. pont a)–d) alpontja szerinti támogatásokra, valamint az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszerébe tartozó jogi személy munkáltató tekintetében az 1. § 14. pont h) alpontjában meghatározott Otthontámogatásra, ideértve esetükben ezen támogatás fedezetének állam általi biztosítását is azzal, hogy a jogosulatlan igénybevétel okán visszafizetendő Otthontámogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül.”

25. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 106/F. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A kincstár a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti Otthontámogatással összefüggésben kezeli – a (2) bekezdésben meghatározott adatkörön túlmenően – az alábbiakban meghatározott adatokat az Otthontámogatás nyújtásának és igénybevétele ellenőrzésének céljából, az Otthontámogatás nyújtásához és igénybevétele ellenőrzéséhez szükséges időtartamban:

- a) a jogosult azonosításához szükséges adatok:

- aa) családi állapot,

- ab) adóazonosító jel,

- ac) fizetési számlaszám;

- b) foglalkoztató szerv megnevezése, címe, adószáma;

- c) foglalkoztatás jellege:

- ca) a foglalkoztatás időtartama,

- cb) a jogviszony típusa,

- cc) részmunkaidős foglalkoztatás;

- d) az Otthontámogatás igénybevételére vonatkozó adatok:

- da) az Otthontámogatás tervezett célja és időpontja,

- db) a támogatás típusa és összege;

- e) a lakáskölcsön-szerződés adatai:

- ea) a lakáskölcsön-szerződés száma,

- eb) a hitelintézet adatai,

- ec) a hitelfelvétel és a szerződéskötés dátuma,

- ed) a szerződési összeg,

- ee) az aktuális havi törlesztőrészlet összege,

- ef) a hitel lejárati dátuma;

- f) önerő összege,

- g) az adóstársra vonatkozó adatok:

- ga) az adóstárs természetes személyazonosító adatai,

- gb) az adóstárs tekintetében foglalkoztató szerv megnevezése, címe, adószáma.

(10) A (9) bekezdésben meghatározott célból és időtartamban az Otthontámogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott munkáltató és fenntartó is kezeli a (2) és (9) bekezdés szerinti adatokat, amelynek keretében az adatokat a kincstár részére az Otthontámogatásról szóló kormányrendeletben meghatározott módon átadja.”

32. § Az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény 17. § (4) bekezdésében az „i) pontjában” szövegrész helyébe az „i) és s) pontjában” szöveg lép.

33. § (1) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező]

„j) – az s) pont kivételével – nemesfémmel vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedőre;”

(2) A Pmt. 1. § (1) bekezdése a következő s) ponttal egészül ki:

[E törvény hatálya – a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező]

„s) a befektetési arany forgalmazásával, vagy felvásárlásával foglalkozó személyekre.”

(3) A Pmt. 5. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés]

„b) i) és s) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága;”

(4) A Pmt. 66. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felügyelet ellátása során – az e törvényben meghatározott eltérésekkel – az 5. § e) és f) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, az 5. § a) és g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és az MNBtv., az 5. § b) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló törvény, továbbá az 1. § (1) bekezdés i) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény, az 1. § (1) bekezdés s) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a kereskedelemről szóló törvény, az 5. § c) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló törvény és az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el.”

(5) A Pmt. 69. § (1) bekezdés e) pontja a következő ee) alponttal egészül ki:

[E törvény vagy a pénzmosás- és terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tárgyú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok rendelkezéseinek megsértése, megkerülése vagy az e törvényben meghatározott kötelezettségek nem megfelelő teljesítése, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály megsértése vagy megkerülése, vagy a felügyeletet ellátó szerv döntésében foglaltak megsértése vagy figyelmen kívül hagyása, valamint a pénzmosás- és a terrorizmusfinanszírozás-megelőzési tevékenységgel összefüggő egyéb jogszabályban foglalt rendelkezések megsértése, megkerülése esetén az 5. § a)–c) és e)–g) pontjában meghatározott felügyeletet ellátó szerv a jogsértés súlyával arányosan a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

a felügyeletet ellátó szerv]

- „ee) az 1. § (1) bekezdés s) pontjában meghatározott szolgáltató esetében visszavonja a szolgáltató engedélyét vagy a tevékenység végzésétől legalább egy, de legfeljebb tizenkét hónapra eltiltja;”

(6) A Pmt. 77. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) az 1. § (1) bekezdés i) és s) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében

- aa) a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére,

- ab) a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére,

- ac) az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira,

- ad) az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimumkövetelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására,

- ae) a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére,

- af) a képzési programra,

- ag) az ügylet felfüggesztésére,

- ah) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására,

- ai) a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára;

- b) az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére;

- c) az 1. § (1) bekezdés s) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében a tényleges tulajdonos kilétének, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási szerkezetének megértése és megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre

vonatkozó részletszabályokat.”

34. § A Pmt.

- a) 1. § (1) bekezdés q) pontjában a „forintot; és” szövegrész helyébe a „forintot;” szöveg,

- b) 1. § (1) bekezdés r) pontjában a „székhelyszolgáltatóra.” szövegrész helyébe a „székhelyszolgáltatóra; és” szöveg,

- c) 3. § 40. pont a) alpontjában az „m–r)” szövegrész helyébe az „m)–s)” szöveg,

- d) 3. § 44. pontjában a „j)–r)” szövegrész helyébe a „j)–s)” szöveg,

- e) 3. § 45. pont a) alpontjában a „j)–r)” szövegrész helyébe a „j)–s)” szöveg,

- f) 14. § (4) bekezdésében a „p) és q)” szövegrész helyébe a „p), q) és s)” szöveg,

- g) 65. § (9) bekezdésében a „j) és n)–q)” szövegrész helyébe a „j), n)–q) és s)” szöveg,

- h) 69. § (1) bekezdés h) pont hc) alpontjában az „m)–r)” szövegrész helyébe az „m)–s)” szöveg,

- i) 69. § (1) bekezdés k) pontjában az „a)–r)” szövegrész helyébe az „a)–s)” szöveg

lép.

37. § (1) A Budapest és az agglomeráció fejlesztésével összefüggő állami feladatokról, valamint egyes fejlesztések megvalósításáról, továbbá egyes törvényeknek a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.50768 számú Európai Bizottsági határozattal összefüggő módosításáról szóló 2018. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Budapest tv.) 19/A. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott, állami tulajdonban álló ingatlanok e törvény erejénél fogva közfeladat ellátásához szükséges vagyonként ingyenesen a 17. § (2) bekezdése szerinti Vagyonkezelő vagyonkezelésébe kerülnek.”

(2) A Budapest tv. 11. alcíme a következő 23/B. §-sal és 23/C. §-sal egészül ki:

„23/B. § A Vagyonkezelő a vállalkozói adminisztratív terhek csökkentésére irányuló egyes törvények módosításáról szóló 2025. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Módtv3.) hatálybalépése napjától a Citadella Vagyonkezelő Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (1013 Budapest, Ybl Miklós tér 6.; Cg.01–09–374211) (a továbbiakban: Citadella Nonprofit Kft.) – a 23/C. §-ban foglalt kivétellel – ellátja a 19/A. §-ban foglalt feladatokat. Az átvett feladatokhoz kapcsolódó közbeszerzési eljárások, minősített és egyszerű beszerzések, valamint a szerződések tekintetében a Citadella Nonprofit Kft. helyébe jogutódként a Vagyonkezelő lép.

23/C. § (1) A 19/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanok vonatkozásában a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő fejlesztések és beruházások tekintetében a Citadella Nonprofit Kft.

- a) látja el

- aa) a Méptv. szerinti építtetői feladatokat,

- ab) az építési, környezetrendezési és belsőépítészeti tevékenységeket,

- ac) a beruházói és megrendelői feladatokat,

- b) folytatja le a Citadella erőd és környezete megújításához és értékőrző fenntartásához szükséges beruházásokkal összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról, valamint az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 339/2020. (VII. 10) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése szerinti beruházások kapcsán a műszaki átadás-átvételi eljárást.

(2) A Citadella Nonprofit Kft. a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő fejlesztések és beruházások tekintetében mint építtető a 19/A. § (4) bekezdése szerinti beruházások vonatkozásában ellátja a 19. § (2) és (6)–(10) bekezdésében meghatározott feladatokat.

(3) A Citadella Nonprofit Kft. a Módtv3. hatálybalépésekor folyamatban lévő fejlesztések és beruházások tekintetében, a 19/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon értékmegőrző, valamint értéknövelő fejlesztéseket és beruházásokat végez az e törvényben rögzített, előkészítésre és megvalósításra vonatkozó részletszabályok szerint, amelyekkel összefüggésben e törvény erejénél fogva jogosult a bontással járó munkálatok elvégzésére a saját selejtezési szabályzata alapján azzal, hogy köteles a vagyonelemek selejtezéséből származó hulladékok kezeléséről, valamint hulladékgyűjtő helyen történő elhelyezéséről gondoskodni, illetve jogosult a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok értékesítésére megbízási szerződést kötni a tulajdonosi joggyakorlóval.

(4) A Citadella erőd és környezete részét képező ingatlanok vagyonkezelése, illetve az építtető által végzett beruházások során a 17. § (7) és (8) bekezdésében foglaltak alkalmazandóak azzal, hogy ezen vagyonelemekkel a Citadella Nonprofit Kft. és a Vagyonkezelő által az e törvény alapján végzett építtetői és vagyonkezelői tevékenység – ideértve a vagyonelemek vagyonkezelő általi hasznosítását is – közfeladatnak minősül, továbbá a Citadella Nonprofit Kft. és a Vagyonkezelő által teljesített értéknövelő beruházás, felújítás megvalósításával, új eszköz létrehozatalával vagy beszerzésével összefüggésben a feleknek egymással szemben megtérítési kötelezettsége nem keletkezik.

(5) A Citadella Nonprofit Kft. az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatait az állam érdekében, saját nevében és az állam javára eljárva látja el.

(6) A Citadella Nonprofit Kft. az (1)–(3) bekezdésben meghatározott feladatai elvégzéséhez közreműködőt, valamint beruházás-lebonyolítót vehet igénybe.

(7) A Citadella Nonprofit Kft. által a 19/A. § (1) bekezdése szerinti ingatlanokon végzett beruházások előkészítésével és megvalósításával összefüggő beruházási és fejlesztési, valamint az ezekkel összefüggő közbeszerzési és beszerzési tevékenység ellátása közérdekű célú fejlesztésnek minősül.”

38. § (1) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh.tv.) 13. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

„m) megállapítja a Pmt. 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére, a Pmt. 1. § (1) bekezdés s) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében a tényleges tulajdonos kilétének, valamint az ügyfél tulajdonosi és irányítási szerkezetének megértése és megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre, a Pmt. 1. § (1) bekezdés i) és s) pontjában meghatározott szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók) számára kiadandó, a Pvkit. szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat, a szolgáltatók tekintetében a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére, a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira, az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfélátvilágítás végrehajtására, a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére, valamint a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára, a képzési programra, az ügylet felfüggesztésére, az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására vonatkozó részletszabályokat,”

(2) Az Sztfh.tv. 13/A. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

„5. megállapítja a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzésének részletes feltételeit, e tevékenység engedélyezésével, ellenőrzésével kapcsolatos részletes szabályokat; a Kertv. 9/C. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmával és a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat; az engedélyes adatszolgáltatására vonatkozó részletes szabályokat; a vásárlók könyve hitelesítésének rendjét; a befektetési arannyal folytatott kereskedelmi tevékenység végzéséhez szükséges képesítéseket, valamint a befektetési arany kereskedelmi felügyeleti díj mértékére, megfizetésére, beszedésére, kezelésére, nyilvántartására, visszatérítésére vonatkozó részletes szabályokat.”

(3) Az Sztfh. tv. 34/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34/C. § Az 1. § (1) bekezdés 5. és 6. pontját, valamint a 13. § t) pontját a Hatóság elnökének a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazást nyújtó szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó részletes szabályokat tartalmazó rendelete hatálybalépését követő 60. naptól kötelesek alkalmazni a poszt-kvantumtitkosítás alkalmazásra kötelezett szervek.”

- b) 3. § (2) bekezdésében a „bekezdése” szövegrész helyébe a „bekezdése, továbbá a Kertv. 9. § (2a) bekezdése” szöveg,

- c) 3. § (12) bekezdésében a „tevékenység – ideértve a bizományosi, a közvetítői, az őrzési, tárolási, szállítási és egyéb kapcsolódó tevékenységet – engedélyezésével” szövegrész helyébe a „tevékenység engedélyezésével” szöveg,

- d) 6/A. § (1) bekezdésében a „szerinti felügyelettel kapcsolatos, valamint” szövegrész helyébe a „szerinti felügyelettel kapcsolatos, a befektetési arannyal folytatott tevékenység felügyeletével kapcsolatos valamint” szöveg,

- e) 36/A. § (1) bekezdésében a „h) pontja” szövegrész helyébe a „8. pontja” szöveg,

- f) 36/B. § (1) és (2) bekezdésében a „g) pontja” szövegrész helyébe a „7. pontja” szöveg

41. § (1) Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény (a továbbiakban: Inytv.) 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az ingatlanügyi hatóság jogszabályban meghatározott feladataival összefüggésben, az ingatlan-nyilvántartási eljárás lefolytatásához, továbbá a tulajdoni lapon és a tulajdonilap-másolaton történő megjelenítés céljából kezeli a természetes személy lakcímadatát. Az adatkezelés az eljáráshoz kapcsolódó iratok selejtezési idejével megegyező, tulajdonilap-bejegyzés esetén határozatlan idejű.”

(2) Az Inytv. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bejegyzések hatályának kezdetére irányadó időpontnak – az azonos időpontban érkezett beadványokra vonatkozó eltéréssel – a bejegyzés iránt benyújtott kérelem, bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ingatlanügyi hatóság általi iktatásának az időpontját kell tekinteni feltéve, hogy az e törvény 34. § (2) bekezdése szerinti esetben a bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás ennél korábbi időpontot nem határoz meg.”

(3) Az Inytv. 34. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Bejegyzett jog (2) bekezdés szerinti törléséhez és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállításához, továbbá törölt jog eredeti ranghelyen történő visszajegyzéséhez jogerős bírósági vagy hatósági határozat, illetve végleges közigazgatási hatósági határozat szükséges.

(2) Bejegyzett jognak a törlésére és az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítására, valamint törölt jog eredeti ranghelyen történő visszajegyzésére

- a) a jogügylet érvénytelenségét vagy a bejegyzés utólagos helytelenné válását megállapító jogerős bírósági határozat és a törlésre vagy visszajegyzésre irányuló elrendelés alapján,

- b) a jogbejegyzés vagy jogtörlés alapjául szolgáló bírósági határozat hatályon kívül helyezéséről vagy megváltoztatásáról szóló bírósági határozat, valamint a hatályon kívül helyező vagy megváltoztató határozatot hozó bíróság törlésre vagy visszajegyzésre irányuló bírósági elrendelése alapján, vagy

- c) a jogbejegyzés vagy jogtörlés alapjául szolgáló hatósági határozatnak saját hatáskörben, illetve ügyészi felhívás nyomán történő visszavonása vagy módosítása, vagy bíróság vagy felügyeleti szerv általi megsemmisítése vagy hatályon kívül helyezése, valamint a törlésre vagy visszajegyzésre irányuló bírósági elrendelés vagy hatósági felhívás alapján

kerülhet sor.

(3) Az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása a (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben csak akkor lehetséges, ha az ingatlanügyi hatóság részére – az eredeti ingatlan-nyilvántartási állapot visszaállítása érdekében – a bírósági elrendelést kiadó bíróság a bírósági elrendeléssel, illetve a hatósági felhívást kiadó hatóság a hatósági felhívással egyidejűleg igazolja, hogy azokat a személyeket, akik az eredeti állapot visszaállításával érintettek, a közigazgatási perbe érdekeltként vagy az eredeti állapot visszaállítása alapjául szolgáló hatósági eljárásba ügyfélként bevonták. Nincs szükség külön igazolásra, ha ez a tény magából a megsemmisítő, hatályon kívül helyező vagy megváltoztató határozatból megállapítható.”

(7) Az Inytv. 40/C. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „40/C. A 2025. január 14-én meglévő – közérdekű használati joggal nem biztosított – közművek helyzetének rendezése”

(8) Az Inytv. 72/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„72/C. § A 2025. január 15-ét megelőzően létesített olyan közműhálózatok esetében, amelyeknél az érintett ingatlanok vonatkozásában a közérdekű használati jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése bármely okból elmaradt, a közművek helyzetének rendezésével kapcsolatos e § szerinti eljárás részletszabályait 2027. december 31-ig a Kormány kormányrendeletben állapítja meg.”

(9) Az Inytv. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„79. § A földkönyv a tulajdonilap-másolaton szereplő adatoknak a földkönyv igénylője igényei szerint az ingatlanügyi hatóság által leválogatott és összeállított elektronikus dokumentuma. Földkönyvként – ha törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet másként nem rendelkezik – a tulajdonilap-másolat valamennyi adata nem szolgáltatható. A földkönyv az ingatlan-nyilvántartás tartalmáról tanúsító erővel nem rendelkezik. Földkönyv szolgáltatására az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben kijelölt ingatlanügyi hatóság jogosult.”

42. § Az Inytv.

- a) 46. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „kérelem” szövegrész helyébe a „beadvány” szöveg, a „kérelmet” szövegrész helyébe a „beadványt” szöveg,

- b) 91. § (2b) bekezdésében a „2024. szeptember 30-át” szövegrész helyébe a „2025. január 15-ét” szöveg

lép.

43. § Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 2021. évi C. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről, valamint egyes, az ingatlan-nyilvántartással, területrendezéssel, településrendezéssel kapcsolatos és kulturális tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi CXLVI. törvény 3/C. § (1) és (2) bekezdésében a „2029” szövegrész helyébe a „2031” szöveg lép.

(3) A Méptv. 226. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 224. § (1)–(4) bekezdése 2026. január 1-jén lép hatályba.”

(4) A Méptv. 226. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 20. § (2) bekezdés b) pontja, a 184. § (2) bekezdés c) és d) pontja és (5) bekezdése, a 202. § (3) bekezdés a) pontja és (5) bekezdése, a 216. § (1) bekezdés h) pontja, a 47. alcím és a 224. § (5) bekezdése 2028. január 1-jén lép hatályba.”

(6) A Méptv. 2. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

- a) 158. § (9) bekezdésében a „(6)” szövegrész helyébe a „(8)” szöveg,

- c) 225. § (1) bekezdés 61. pontjában az „emlékhely használati tervének” szövegrész helyébe az „emlékhelyre vonatkozó éves jelentés” szöveg,

- d) 226. § (1) bekezdésében a „(2)–(4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(2)–(5) bekezdésben” szöveg

47. § Az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A belgazdaságért felelős miniszterhez tett bejelentés és a bejelentés tudomásulvétele szükséges a stratégiai társaság tevékenysége folytatásához nélkülözhetetlen infrastruktúrák, berendezések és eszközök átruházása, használati vagy működtetési jogának átengedése vagy ilyen vagyontárgyak biztosítékba adása esetén is, ide nem értve hitelintézet által nyújtott finanszírozás biztosítékait (a továbbiakban együtt: üzemeltetési jog), ha az üzemeltetési jogot külföldi befektető vagy olyan jogi személy vagy szervezet szerzi meg, amelyben a külföldi befektető közvetlenül vagy közvetetten a Ptk. szerinti többségi befolyással rendelkezik.”

48. § Hatályát veszti az Ukrajna területén fennálló fegyveres konfliktusra tekintettel kihirdetett veszélyhelyzeti rendeletek törvényi szintre emeléséről szóló 2025. évi L. törvény 76. §-a.

49. § Hatályát veszti

- a) az átmeneti bányászjáradékban részesülők közérdekű nyugdíjas szövetkezeten keresztül történő foglalkoztatása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi CXLVI. törvény,

- b) a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény,

- c) az egyes törvények ipar- és kereskedelemszabályozási szempontból történő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi LXXXIII. törvény.

- a) az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény hatálybalépésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 217/2016. (VII. 22.) Korm. rendelet,

- b) a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 379/2016. (XII. 2.) Korm. rendelet,

- c) a központi hivatalok felülvizsgálatával és a járási (fővárosi kerületi) hivatalok megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 473/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet,

- d) a területi közigazgatás megerősítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 20/2017. (II. 2.) Korm. rendelet,

- e) a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 360/2019. (XII. 30.) Korm. rendelet,

„2. melléklet a 2023. évi C. törvényhez

Nemzeti emlékhely

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1 | A nemzeti emlékhely megnevezése | A nemzeti emlékhely lehatárolása |

| 2 | Budapest I. kerület, Várnegyed | A várfalon belüli közterületek közül a Szentháromság tér Budapest belterület 6531 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a Dísz tér Budapest belterület 6514 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan és a Szent György tér Budapest belterület 6456/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan A Budai Vár (Királyi Palota) épülete cím: 1014 Budapest, Szent György tér 2. Budapest belterület 6452/4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a Várkert Bazár épülete cím: 1013 Budapest, Ybl Miklós tér 2–6. Budapest belterület 6452/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a Sándor-palota épülete cím: 1014 Budapest, Szent György tér 1. Budapest belterület 6457 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a Mátyás-templom épülete cím: 1014 Budapest, Szentháromság tér 2. Budapest belterület 6532 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a volt József-kaszárnya épülete cím: 1014 Budapest, Táncsics Mihály utca 9. Budapest belterület 6546 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a 1014 Budapest, Kapisztrán tér 2–4. szám alatti műemlék épület Budapest belterület 6636 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára Bécsi kapu téri épülete cím: 1014 Budapest, Bécsi kapu tér 2–4. Budapest belterület 6627 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 3 | Budapest VIII. kerület, Fiumei úti temető | A Fiumei úti temető, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16–18. Budapest belterület 38821/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 4 | Budapest VIII. kerület, Magyar Nemzeti Múzeum | A Magyar Nemzeti Múzeum épülete és a Múzeumkert cím: 1088 Budapest, Múzeum krt. 14–16. Budapest belterület 36560 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 5 | Budapest X. kerület, Rákoskeresztúri Újköztemető, 298., 300. és 301. parcella és a Kisfogház Emlékhely, valamint a váci, a márianosztrai és a sopronkőhidai rabtemető | A parcellák, kivéve a Nemzeti Sírkert részévé nem nyilvánított temetési helyeket cím: 1108 Budapest, Kozma u. 8–10. Budapest belterület 42536/1, 42536/3 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlan a Kisfogház Emlékhely által felölelt terület cím: 1108 Budapest, Kozma utca 13. Budapest belterület 42511/2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a váci rabtemető cím: Vác belterület 1769 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a márianosztrai rabtemető cím: Márianosztra külterület 0181/1, 0181/2 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok a sopronkőhidai rabtemető cím: Sopron külterület 01055 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 6 | Budapest XIV. kerület, Hősök tere | A tér közutak által körbefogott területe cím: 1146 Budapest, Dózsa György út Budapest belterület 29732/11 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 7 | Debrecen, Református Nagytemplom és Kollégium | A Református Nagytemplom épülete cím: 4026 Debrecen, Kossuth tér 1. Debrecen belterület 8326 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a Debreceni Református Kollégium épülete cím: 4026 Debrecen, Kálvin tér 16. Debrecen belterület 8324 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 8 | Egri Vár | cím: 3300 Eger, Vár köz 1. Eger belterület 5488, 5440, 5472, 5477/1, 5481, 5489, helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok |

| 9 | Esztergom, Várhegy és Víziváros | A Főszékesegyház (Bazilika) épülete cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 1. Esztergom belterület 16240 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a királyi palota maradványa és a vár épületei cím: 2500 Esztergom, Szent István tér 2. Esztergom belterület 16241, 16242 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok az Érseki Palota épülete: a Prímási Levéltár, a Simor Érseki Könyvtár és a Keresztény Múzeum cím: 2500 Esztergom, Mindszenty hercegprímás tere 2. Esztergom belterület 16302 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 10 | Győri Káptalandomb és a vár megmaradt részei | A Győri Nagyboldogasszony-székesegyház épülete cím: 9021 Győr, Apor Vilmos püspök tere 4. Győr belterület 7456 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a Püspökvár épülete cím: 9021 Győr, Káptalandomb 1. Győr belterület 7479 és 7480 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok a Győri Egyházmegyei Kincstár és Könyvtár épülete cím: 9021 Győr, Káptalandomb 26. Győr belterület 7411 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, a Brenner János Hittudományi Főiskola épülete cím: 9021 Győr, Káptalandomb 7. Győr belterület 7474 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan a győri vár megmaradt káptalandombi és azon túlnyúló részei cím: Győr belterület 7486/A helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 11 | Katonai Emlékpark Pákozd | cím: 8095 Pákozd külterület Mészeg-hegy, a 087, 086/1 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok |

| 12 | Máriapócs Nemzeti Kegyhely | cím: 4326 Máriapócs, Kossuth tér 26. Máriapócs belterület 2 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan cím: 4326 Máriapócs, Kossuth tér 27. Máriapócs belterület 1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 13 | Mátraverebély-Szentkút Nemzeti Kegyhely | cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 5. Mátraverebély belterület 1604 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 6. Mátraverebély belterület 1630 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 7. Mátraverebély belterület 1605 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 8. Mátraverebély belterület 1621 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 9. Mátraverebély belterület 1606 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 10. Mátraverebély belterület 1625 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan cím: 3077 Mátraverebély-Szentkút 12. Mátraverebély belterület 1614/41 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan 3077 Mátraverebély-Szentkút 14. Mátraverebély belterület 1614/23, 1614/24, 1614/25, 1614/34, 1614/35, 1614/39, 1615, 1617, 1620, 1624, 1626, 1629/8, 1629/9, 1634, 1640/2 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok |

| 14 | Mohácsi Nemzeti Emlékhely | cím: 7785 Sátorhely, Törökdomb Sátorhely külterület 0266 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 15 | Nagycenk, Széchenyi-kastély műemléki együttese | cím: 9485 Nagycenk, Kiscenki utca 3. Nagycenk belterület 658/1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan, továbbá a 658/2, 658/4, 658/6, 660 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok |

| 16 | Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark | cím: 6767 Ópusztaszer, Szoborkert tanya 68. Ópusztaszer külterület 054/8, 055/4, 055/10, 055/10/A,B,C,D,F,G,H,J,K,L,M,N,P,R,S,T,V, 055/11, 055/11/A,B,C,D,F,G,H,J,K,L,N,P,R,S,T,V,X,Y, 055/12, 055/12/A,B,C,J,K,L,M,N,P,R,S,V helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok |

| 17 | Pannonhalmi Bencés Főapátság | cím: 9090 Pannonhalma, Várkerület 1. Pannonhalma belterület 1 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 18 | A rákosmezei Királydomb | cím: Budapest, Nagyicce utca–Pilisi utca–Dorogi utca által határolt terület Budapest belterület 42717/1, 42717/2, 42717/3 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok |

| 19 | Somogyvár-Kupavár | Szent Egyed-bazilika és bencés apátság romjai cím: 8698 Somogyvár, Kupavár-hegy, Besliahegy 64. Somogyvár külterület 0149/1, 0149/2, 0150, 0151 helyrajzi számokon nyilvántartott ingatlanok |

| 20 | A Szegedi Dóm és a Dóm tér | A Szegedi Dóm épülete cím: 6720 Szeged, Dóm tér 16. Szeged belterület 3734 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan A Dóm tér és épületei 6720 Szeged belterület 3733, 3735/2, 3736 helyrajzi szám alatt nyilvántartott ingatlanok, továbbá a 3735/1 helyrajzi számon nyilvántartott „kivett torony” megnevezésű ingatlan, valamint a 6720 Szeged belterület 3728/1, 3729, 3737/2, 3737/4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlanok Dóm térre néző, térfalat képező homlokzata |

| 21 | Székesfehérvár, Romkert | cím: 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 6. Székesfehérvár belterület 134 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér 2/A., Székesfehérvár belterület 399 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan 8000 Székesfehérvár, Koronázó tér Székesfehérvár belterület 282/4 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

| 22 | Szigetvár, vár | cím: 7900 Szigetvár, Vár utca 19. Szigetvár belterület 1733 helyrajzi számon nyilvántartott ingatlan |

”