2025. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2025. december 20.

11. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 22/G. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés b) pontja alkalmazásában az adókedvezmény elszámolható költség arányában meghatározott mértéke nem haladhatja meg

- a) a 4. § 23/h. pontja szerinti alapkutatás esetében az elszámolható költség 100 százalékát;

- b) a 4. § 23/i. pontja szerinti alkalmazott (ipari) kutatás esetében az elszámolható költség 50 százalékát;

- c) a 4. § 23/j. pontja szerinti kísérleti fejlesztés esetében az elszámolható költség 25 százalékát.”

- a) 7. § (17) bekezdésében a „kutatóhely, valamint” szövegrész helyébe a „kutatóhely, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaság, valamint” szöveg,

- c) 22/G. § (6) bekezdés b) pontjában a „kutatóhely, valamint” szövegrész helyébe a „kutatóhely, továbbá az ezen intézmények 100 százalékos tulajdonában álló és fő céljaként ezen intézmények tudáshasznosítási feladatait ellátó gazdasági társaság, valamint” szöveg, az „az elszámolható költség” szövegrész helyébe a „(6a) bekezdés szerint meghatározott mérték” szöveg,

17. § A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Rega. tv.) 4. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a tulajdonos és az üzembentartó személye elválik egymástól, az adó alanya a tulajdonos.”

20. § (1) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A képviselő ilyen minőségében történő megszűnése esetén a tagoknak az új képviselő (3) bekezdés a) pontja szerinti kijelölését és bejelentését a megszűnést követő 15 napon belül kell megtenni. Ennek hiányában, az állami adó- és vámhatóság a legnagyobb adóteljesítménnyel rendelkező tagot jelöli ki képviselőként.

(4b) A képviselő ilyen minősége megszűnik abban az esetben is, ha felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá kerül, az eljárás alá kerülés napjával.

(4c) Ha a képviselő a csoportos adóalanyiság megszűnését követően jogutód nélkül szűnik meg, kerül felszámolási eljárás vagy kényszertörlési eljárás alá, a kijelölést és bejelentést azoknak a tagoknak vagy jogutódjaiknak kell megtenniük, akik (amelyek) a megszűnt csoportos adóalany megszűnését megelőző utolsó adómegállapítási időszakában tagoknak minősültek. A jogutód nélküli megszűnéssel esik egy tekintet alá, ha a képviselő belföldi székhellyel rendelkező jogutód nélkül szűnik meg.”

(2) Az Áfa tv. 8. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A csoportos adóalanyiságban részt vevő bármely tag – mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően – egyetemlegesen felelős a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi többi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak)

„b) a csoportos adóalanyiság időszakában, e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért, ideértve ezen kötelezettségek megszegéséből fakadó, az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) szerinti jogkövetkezményeket is.”

(3) Az Áfa tv. 8. § (7) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kívül maradó adóalany – mind a csoportos adóalanyiság időszakában, mind azt követően – egyetemlegesen felelős a csoportos adóalanyiságban részt vevő valamennyi taggal együtt a csoportos adóalanyiságban részt vevő tagnak)

„b) a csoportos adóalanyiság időszakában, e törvény szerinti kötelezettségek teljesítéséért, ideértve ezen kötelezettségek megszegéséből fakadó Art. szerinti jogkövetkezményeket is.”

(4) Az Áfa tv. 8. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A csoportos adóalanyiságban részt vevő tag, valamint a kívül maradó adóalany jogutódlással történő megszűnése esetén az átalakulást véglegesen jóváhagyó határozat meghozatalát követően, de legkésőbb a jogutód bejegyzéséig a (8) bekezdés szerinti kérelmet a jogutód képviseletében a jogelőd, több jogelőd esetén a jogelődök együttesen nyújthatják be.”

- a) 8. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „nevét, címét és adószámát” szövegrész helyébe a „nevét és adószámát” szöveg,

- b) 8. § (3) bekezdés b) pont bc) alpontjában az „a nyilvántartási rendszer bemutatását, amely” szövegrész helyébe az „a tag nyilatkozatát arról, hogy a nyilvántartási rendszere” szöveg,

- c) 8. § (3) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „nevét, címét és adószámát” szövegrész helyébe a „nevét és adószámát” szöveg,

- d) 8. § (4) bekezdésében a „tagok által kijelölt képviselő” szövegrész helyébe a „tagok vagy az állami adó- és vámhatóság által kijelölt képviselő” szöveg,

- e) 85/A. § (1) bekezdésében a „tagok által kijelölt képviselő” szövegrész helyébe a „tagok vagy az állami adó- és vámhatóság által kijelölt képviselő” szöveg,

- f) 89/A. § (3) bekezdésében az „az adózás rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: Art.)” szövegrész helyébe az „az Art.-ben” szöveg,

- a) 8. § (11) bekezdés b) pontja,

(2) A Jöt. 15. § (9) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (3) bekezdéstől eltérően közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén az állami adó- és vámhatóság abban az esetben vonja vissza az engedélyt, ha az engedélyes]

„a) bármely adónemben fennálló közteherfizetési kötelezettségét vagy tartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az állami adó- és vámhatóság – kötelezettség teljesítésére felszólító – végzésében meghatározott határidőn belül a kötelezettségét megfizette, vagy arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, vagy”

33. § (1) A Jöt. 98. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott postai szolgáltató vagy postai közreműködő által szállított vagy kezelt postacsomagot (e § alkalmazásában a továbbiakban: csomagküldemény) az állami adó- és vámhatóság legalább két tagjából álló bizottság az adófizetési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében felbontás nélkül megvizsgálhatja.”

(2) A Jöt. 98. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A postai szolgáltatásokról szóló törvényben meghatározott postai szolgáltató vagy postai közreműködő terhére a tevékenységi körében nyújtott szolgáltatás során talált adózatlan jövedéki termék után jogkövetkezmény nem állapítható meg, ha kétséget kizáróan igazolja, hogy a vonatkozó jogszabályi előírásoknak és az üzleti szabályzatában foglaltaknak megfelelően járt el.

(7) Ha a felbontott vagy sérült csomagküldemény adózatlan jövedéki terméket tartalmaz és bizonyított, hogy a jövedéki terméket a címzett rendelte, a címzett birtokosi minőségét vélelmezni kell.”

34. § A Jöt. 103. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(El kell kobozni

a lefoglalt dolgot,)

- „ab) ha a jövedéki kötelezettségszegés elkövetésének véglegessé vált döntésben történő megállapítására az elkövető ismeretlen személye vagy halála következtében nem került sor,”

- c) 6. § (1a) bekezdésében a „2025-ben” szövegrész helyébe a „2025-ben és a 2026-ban” szöveg

- 2. 92. §-a.