2025. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2025. november 21.

5. § Az Szja tv. 80. §-a a következő h) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„h) az Otthontámogatásra jogosult személyek körét, az Otthontámogatás mértékét, juttatásának részletes feltételeit és eljárási szabályait, továbbá a folyósítás és a visszafizetés szabályait.”

6. § Az Szja tv. a következő 110. §-sal egészül ki:

„110. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 7. pont 7.13. alpontja a 2024. december 31-ét követően adott juttatásokra alkalmazható.

(2) A 71. § (1) bekezdésétől eltérően a Széchenyi Pihenő Kártyával kezdeményezett fizetés a 2025. december 1. és 2026. április 30. közötti időszakban a kereskedő által értékesített – a Kormány rendeletében meghatározott – élelmiszer vásárlására is felhasználható.”

8. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

10. § Hatályát veszti az Szja tv. 24. § (1) bekezdés f) pontja.

12. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (137) bekezdéssel egészül ki:

„(137) Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 24/A. § (25) bekezdését a 2025. július 23. napját követően kiállított igazolásokra kell alkalmazni.”

- b) 22/G. § (3) bekezdésében a „hatodik” szövegrész helyébe az „ötödik” szöveg,

- d) 24/A. § (25) bekezdésében a „Magyar Olimpiai Bizottság” szövegrész helyébe a „sportakadémia és a Magyar Olimpiai Bizottság” szöveg

15. § (1) A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Minimumadó törvény) 3. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„23. egyszerűsített lefedett adó: a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport elismert pénzügyi beszámolójában kimutatott, tárgyévi adófizetési kötelezettségként elszámolt nyereségadó-ráfordítás, ideértve a halasztott adóráfordítást, de ide nem értve a 20. § (3) bekezdésében felsorolt adókat, az ugyanazon elismert pénzügyi beszámolóban kimutatott bizonytalan adópozícióra vonatkozó tényleges adóráfordítást és a kapcsolódó halasztott adóráfordítást, illetve azt a nyereségadó-ráfordítást, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti kettős adóbeszámítás során merül fel;”

(2) A Minimumadó törvény 3. §-a a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„23a. egyszerűsített tényleges adómérték: egy állam vonatkozásában az egyszerűsített lefedett adó és az elismert országonkénti jelentés szerinti adózás előtti eredmény hányadosa;”

(3) A Minimumadó törvény 3. §-a a következő 32a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„32a. elismert országonkénti jelentés: elismert pénzügyi beszámoló alapján készített (benyújtott) országonkénti jelentés, amely

a) az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 4. § (8) bekezdés 13. pontja szerinti országonkénti jelentés,

b) – amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport az a) alpont szerinti jelentéssel nem rendelkezik, akkor – a végső anyavállalat illetősége szerinti állam országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályainak megfelelő jelentés,

c) – amennyiben a multinacionális vállalatcsoport vagy nagyméretű belföldi vállalatcsoport az a) és b) alpont szerinti jelentéssel nem rendelkezik, akkor – az anyavállalat illetősége szerinti állam országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályai szerinti jelentés, ha az országonkénti jelentést nem a végső anyavállalat államában nyújtja be a vállalatcsoport, vagy

d) – amennyiben a)–c) pontok egyike sem teljesül, – megfelel az OECD Adóalap-erózió és Nyereség-átcsoportosítás Projekt 13. akciópontja kapcsán publikált jelentésnek és az ahhoz készült iránymutatásnak, feltéve, hogy a végső anyavállalat államában nincsenek országonkénti jelentéstételre vonatkozó szabályok vagy a vállalatcsoport egy államban sem köteles országonkénti jelentés benyújtására;”

(4) A Minimumadó törvény 3. §-a a következő 32b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„32b. elismert pénzügyi beszámoló:

a) a végső anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának elkészítéséhez használt, a csoporton belüli ügyletek kiszűrésére irányuló konszolidációs módosításokat nem tartalmazó dokumentáció,

b) a csoporttag egyedi éves beszámolója, amennyiben az megbízható, feltéve, hogy elfogadott pénzügyibeszámoló-készítési standard vagy engedélyezett pénzügyibeszámoló-készítési standard szerint készült, feltéve, hogy a csoporttag a könyvviteli nyilvántartását az említett számviteli standard alapján vezeti és a könyvviteli nyilvántartásában rögzített információk megbízhatóak,

c) a multinacionális vállalatcsoport összevont (konszolidált) éves beszámolójában kizárólag a méret vagy a lényegesség miatt soronként nem összevontan kimutatott csoporttag esetén az adott csoporttag azon egyedi éves beszámolója, amelyet a multinacionális vállalatcsoport országonkénti jelentésének elkészítésére használ;”

16. § A Minimumadó törvény 9. mellékletében a „következő naptári évek december 31. napját követően kezdődő adóévben” szövegrész helyébe a „következő naptári években kezdődő adóévben” szöveg lép.

18. § Hatályát veszti a Rega. tv. 8. § (4) bekezdése.

21. § Az Áfa tv. 99. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az adó-visszaigénylő lap kötelező adattartalma és az (1a) bekezdés b) pontja szerinti kiléptetést igazoló elektronikus adattartalom kötelező tartalmi elemei az alábbiak:

- a) a termék értékesítőjének neve, címe és adószáma;

- b) a külföldi utas neve, címe és úti okmányának száma;

- c) a termékértékesítés teljesítését tanúsító számla sorszáma;

- d) a termékértékesítés – adóval együtt számított – összellenértéke;

- e) a terméket a Közösség területéről kiléptető hatóság záradékának és bélyegzőjének helye, vagy a kiléptetést igazoló elektronikus adattartalom alkalmazásának lehetősége annak igazolására, hogy a termék a Közösség területét elhagyta.”

22. § Az Áfa tv. 362. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jogutódlás esetén – ide nem értve a 17. § (3) bekezdés g) és k) pontja, valamint 17. § (6) bekezdése szerinti jogutódlást – az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogutód a jogelődnek 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozóan fér először hozzá az állami adó- és vámhatóság által rendelkezésre bocsátott adatokhoz, valamint a jogutód a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogelőd által kizárólag ezen az elektronikus felületen a 2025. január 1-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan benyújtott bevallását 2025. január 1-jét követően helyesbítheti önellenőrzéssel.”

30. § (1) A Jöt. 15. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság által kiadott engedély hatályát veszti, ha)

„c) az engedélyes kérelmére az állami adó- és vámhatóság visszavonja.”

31. § A Jöt. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A jövedéki termék előállítására alkalmas berendezés birtokosaként nyilvántartásba vett személy kivételével közteher nem teljesítése, továbbá köztartozás megállapítása esetén a (4) bekezdéstől eltérően a 15. § (9) bekezdése alkalmazandó azzal az eltéréssel, hogy engedély visszavonása alatt nyilvántartásból törlést, engedélyes alatt nyilvántartásba vett személyt kell érteni.”

38. § A Jöt. 150. §-a a következő (42) bekezdéssel egészül ki:

„(42) E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 128. § (2) bekezdése szerinti adómértékeket az állami adó- és vámhatóság az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvény kihirdetését követő 5 munkanapon belül internetes honlapján és a Magyar Közlönyben közzéteszi. Az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 128. § (2) bekezdés szerinti adómértékekre első alkalommal a 2026. évet követő évre vonatkozóan kell alkalmazni a 132/A. § rendelkezéseit.”

39. § A Jöt. 95. § (1) és (2) bekezdésében az „SA.104781” szövegrész helyébe az „SA.117068” szöveg lép.

40. § Hatályát veszti a Jöt. 102. § (2a) bekezdésében a „végzés részét képező” szövegrész.

41. § A biztosítási adóról szóló 2012. évi CII. törvény

- a) 5. § (13) és (16) bekezdésében a „(4) bekezdés” szövegrész helyébe a „(11) bekezdés” szöveg,

- b) 5. § (14) bekezdésében a „(15) bekezdés” szövegrész helyébe a „(12) bekezdés” szöveg,

- c) 5. § (17) bekezdésében az „alkalmazni” szövegrész helyébe az „alkalmazni.” szöveg,

- d) 6. § (2) bekezdésében a „hónapjában elszámolt biztosítási díj” szövegrész helyébe a „hónapjára vonatkozó 4. § (2) bekezdés szerinti adóalap” szöveg,

- e) 6. § (4) bekezdésében a „hetedig” szövegrész helyébe a „hetedik” szöveg

lép.

44. § Hatályát veszti a Kiskeradó tv. 1. § 5. pontjában az „és az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése” szövegrész.

63. § Hatályát veszti a Szocho tv. 18. § (1) bekezdés e) pontja.

- d) 69. § (1) bekezdésében az „az Ebtv.” szövegrész helyébe az „a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet” szöveg,

72. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az Szja tv. szerinti egyéni vállalkozónak, ha e tevékenységét szünetelteti, az (1) bekezdés szerinti bevallással le nem fedett időszakra fennálló bevallási kötelezettségeit – törvény eltérő rendelkezése hiányában – nem kell teljesítenie, ha tevékenységét a bevallással le nem fedett időszak teljes időtartama alatt szüneteltette.”

73. § Az Art. 74/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (2) bekezdés szerinti túlfizetés elszámolásáról az adóhatóság – a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően – a soron kívüli adómegállapítást tartalmazó határozatban értesíti az örököst.”

74. § Az Art. 83. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerben elektronikus úton közvetlen hozzáférést biztosít az adóhatóságnak az (1a) bekezdés szerinti adatokhoz.”

75. § Az Art. 86. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság az Országos Építésügyi Nyilvántartás e-kezelő felületén keresztül hozzáfér az építésügyi hatóság által kiadott és véglegessé vált használatbavételi és fennmaradási engedélyekhez, használatbavétel tudomásulvételéről szóló dokumentumokhoz, továbbá az egyszerű bejelentéshez kötött épület felépítésének megtörténtét tanúsító hatósági bizonyítványokhoz.”

77. § Az Art. 131. §-a a következő (22a) bekezdéssel egészül ki:

„(22a) Az adóhatóság megkeresésre tájékoztatja az egyetemleges kötelezettet az egyetemleges kötelezettek önkéntes teljesítésének vagy az e kötelezettektől eredményes végrehajtás következtében befolyt köztartozás összegének mértékéről. Az adóhatóság a tájékoztatást a tájékoztatás kiadmányozásának napján fennálló állapotnak megfelelő adattartalommal adja meg.”

78. § Az Art. Harmadik Része a következő 134/A. §-sal egészül ki:

#### „134/A. § [Közös adatkezelési megállapodás]

Az állami adó- és vámhatóság vezetője a 256. § (1) bekezdésében meghatározott szolgáltatások hatékony nyújtásának céljából közös adatkezelési megállapodást köthet a Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelőjével és a kincstárral.”

80. § Az Art. 199. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A természetes személy adózó – ideértve a vállalkozási tevékenységet folytató és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személyt is – kérelmére az adóhatóság az általa nyilvántartott, legfeljebb kettőmillió forint összegű adótartozásra – kivéve a 198. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségeket – évente egy alkalommal legfeljebb tizenkettő havi pótlékmentes részletfizetést engedélyez a 198. § (1) és (2) bekezdésében foglalt feltételek vizsgálata nélkül. A részletfizetés az adó esedékessé válását megelőzően is engedélyezhető.”

84. § (1) Az Art. 246. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)

„d) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő törvényes képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz nem jelentette be,”

(2) Az Art. 246. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha)

„g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási, vagy az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított kilencven napon belül nem tesz eleget,”

87. § (1) Az Art. a következő 274/W. §-sal egészül ki:

#### „274/W. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényhez]

E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.14.) megállapított 2. melléklet I. rész B) Az egyes adóbevallások határideje alcím 3. pont 3.1 alpont 3.1.14. pontját a Módtv.14. hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó bejelentésekre és változásbejelentésekre is alkalmazni kell.”

89. § Az Art. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

90. § Az Art. 3. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

- 1. 114. § (1) bekezdésében a „külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének” szövegrész helyébe a „fióktelepnek” szöveg,

- 2. 138/A. § (1) bekezdésében az „eltérést” szövegrész helyébe az „eltérést, ellentmondást” szöveg,

- 3. 246. § (2) bekezdésében az „a), b) és h) pontja” szövegrész helyébe az „a), b), d), g) és h) pontja” szöveg,

- 4. 256. § (1) bekezdés 10. pontjában a „teljesítéséhez” szövegrész helyébe a „teljesítéséhez, kérelem benyújtásához” szöveg

92. § Hatályát veszti az Art. 266. § j) pontja.

94. § Az Air. 44. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha törvény vagy kormányrendelet későbbi időpontot nem állapít meg, az adózó kérelmével addig az időpontig rendelkezhet, amíg a tárgyában hozott döntés közlése iránt az adóhatóság nem intézkedik.”

95. § Az Air. 122. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)

„c) a bevallás, az adatbejelentés, a bejelentés, a fellebbezés vagy egyéb jogorvoslat határidejének elmulasztásával, az adószámlán nyilvántartott fizetési kötelezettség késedelmes megfizetése esetén előírt késedelmi pótlékkal kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,”

(végzés ellen.)

96. § Az Air. a következő 139/K. §-sal egészül ki:

#### „139/K. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvényhez]

E törvénynek az egyes adótörvények adminisztrációt csökkentő és jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2025. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 44. § (3) bekezdését a hatálybalépését követően indult eljárásokban és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

- 3. 84. § (1) bekezdésében az „adóellenőrzés” szövegrész helyébe az „ellenőrzés” szöveg

- 2. 87. § (1a) és (1b) bekezdése,

- 3. 139/B. § (3) bekezdése.

99. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) Az állami adó- és vámhatóság a helyszíni eljárása során felvett jegyzőkönyvet az Air. 70. §-a szerinti elektronikus formában is elkészítheti azzal, hogy az Air. 70. § (3d) és (3e) bekezdése nem alkalmazandó.

(2) Az adóhatóság az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet annak elkészültét követően haladéktalanul elektronikus úton megküldi

- a) az adósnak,

- b) távollévő adós esetén az adós képviselőjének,

- c) a behajtást kérőnek, illetve a behajtást kérő hatóságnak, valamint

- d) kérésére az eljárás azon résztvevőjének, aki az eljárási cselekményen jelen volt, és a jegyzőkönyvet aláírta.

(3) Ha az elektronikus formában készült jegyzőkönyvet az eljárás elektronikus kapcsolattartásra alkalmas elérhetőséggel nem rendelkező résztvevője részére kell megküldeni, az adóhatóság az elektronikus jegyzőkönyv hiteles papíralapú másolatát postai úton kézbesíti.”

102. § Az Avt.

- 1. 1. § (4) bekezdésében a „végzésen” szövegrész helyébe a „határozaton” szöveg,

- 2. 125/I. § (2) bekezdésében a „végzés” szövegrész helyébe a „határozat” szöveg, a „végzést” szövegrész helyébe a „határozatot” szöveg

lép.

103. § Az uniós vámjog végrehajtásáról szóló 2017. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vámtv.) a következő 11/A. §-al egészül ki:

#### „11/A. § [A vámhatóság által elektronikus úton felvett kézi aláírásokra vonatkozó adatvédelmi rendelkezések]

(1) A vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyben a természetes személy elektronikus úton felvett kézi aláírása kizárólag a természetes személynek az adott eljárási cselekmény során történő azonosítást szolgálja. Az elektronikus úton felvett kézi aláírás az aláírt elektronikus ügyirattól elválaszthatatlan.

(2) A vámhatóság az elektronikus úton felvett kézi aláírást az ellenőrzés befejezésétől, amennyiben hatósági eljárás indul, annak végleges befejezésétől számított 10 évig kezelheti.”

104. § A Vámtv. 62. §-a következő (3a)–(3e) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a vámhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben a helyszíni eljárás során a jegyzőkönyv – ideértve a vámellenőrzésről készült jegyzőkönyvet is – elektronikus formában készül, azt az eljárási cselekményen részt vevő személy a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas minősített, vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással látja el.

(3b) Ha az eljárási cselekményről a jegyzőkönyv elektronikus formában készül és az eljárási cselekményen részt vevő személy nem rendelkezik a jegyzőkönyv hitelesítésére alkalmas minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, a jegyzőkönyvet elektronikus úton felvett kézi aláírásával látja el.

(3c) Ha a helyszíni eljárásról a jegyzőkönyv elektronikus formában készül, annak megállapításait, valamint a jogokra és kötelezettségekre való figyelmeztetést szóban is közölni kell a jelenlévő ellenőrzött személlyel és az eljárás egyéb résztvevőjével. A szóbeli közlés megtörténtét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

(3d) Ha az ellenőrzött személy vagy az eljárás egyéb résztvevője megtagadja az elektronikus formában készült jegyzőkönyv aláírását, a (3c) bekezdés szerinti szóbeli közlés megtörténte és a jegyzőkönyv aláírásának megtagadása a hatósági tanú igénybevételével is igazolható.

(3e) Ha az ellenőrzés a hatósági tanú jelenlétében indul meg, az erről szóló jegyzőkönyv felvételére és aláírására a (3a) bekezdésben foglaltak alkalmazandók.”

109. § Hatályát veszti az Szt. 60. § (5) bekezdésében az „– ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján –” szövegrész.

110. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 50. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A 49/A. § a)–d) és g) pontja szerinti minősítések esetén a minősítés megadásának feltétele, hogy az adott minősítésre előírt szakmai minősítő vizsgával a könyvvizsgáló rendelkezik.”

111. § A Kkt.

- 1. 9/G. § (3) bekezdésében, 9/L. § (2) bekezdésében, 35/B. §-ában és 41. § (2) bekezdésében a „döntés véglegessé válásával egyidejűleg” szövegrész helyébe a „döntés véglegessé válását követő 30 napon belül” szöveg,

- 2. 50. § (6) bekezdésében az „értesíti” szövegrész helyébe „a döntés véglegessé válását követő 30 napon belül értesíti” szöveg

lép.

114. § Az Ebtv. 80. § (5) bekezdés b) pontjában az „a) pontja” szövegrész helyébe a „b) pontja” szöveg lép.

- 1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpont a következő f) ponttal egészül ki:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)

- „f) mint károsult, a pénzforgalmi szolgáltatások igénybevétele során használt érzékeny fizetési adatokkal való visszaélés – ideértve különösen az előbbiek felhasználásával elkövetett csalási események – eredményeképpen fellépő kár megtérítése esetén, bármely jogcímen, a károsulttal szerződéses kapcsolatban álló hitelintézet részéről, legfeljebb a kár összegéig.”

- 2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.13. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

- „7.13. a pedagógus továbbképzés más személy által viselt költsége vagy a továbbképzés költségeinek megtérítése (ideértve különösen a képzési költséget, a képzés időszaka alatt biztosított étkezést, utazást, szállást);”

- 1. Az Art. 2. melléklet I. rész B) Az egyes adóbevallások határideje alcím 3. pont 3.1. alpontja a következő 3.1.14. ponttal egészül ki:

(Az adóbevallás benyújtására vonatkozó különös rendelkezések

Az általános forgalmi adóról az adófizetésre kötelezett adózónak)

- „3.1.14. ha az általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettségével összefüggő bejelentési, változásbejelentési kötelezettségét visszamenőleges hatállyal teljesítette, a bejelentés, változásbejelentés napját megelőző, általánosforgalmiadó-fizetési kötelezettséggel érintett, bevallással le nem fedett időszakra vonatkozóan havonkénti adóbevallást kell benyújtania.”

- 1. Az Art. 3. melléklet I. rész „Határidők” alcím 2. pont 2.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az általános forgalmi adó)

- „2.2. Az éves bevallásra kötelezett adózó év közben negyedévenkénti, a negyedévenként bevallásra kötelezett adózó a havonkénti elszámolás és bevallás engedélyezését kérheti. Az adóhatóság a gyakoribb elszámolást – az adóév végéig – különösen abban az esetben engedélyezheti, ha az adózó beszerzéseit terhelő levonható előzetesen felszámított forgalmiadó-kulcs magasabb az áthárított forgalmiadó-kulcsnál, illetve az adózó beruházást valósít meg. Az adóhatóság megtagadja az engedély kiadását, ha

- 2.2.1. az adózó adószámát törölték, ha a törlés hatálya a kérelem benyújtásának napján fennáll,

- 2.2.2. az adóhatóság az adózót – számla-, nyugtakibocsátási kötelezettség elmulasztása, be nem jelentett foglalkoztatott foglalkoztatása miatt – a kérelem benyújtását megelőző két éven belül véglegessé vált határozatban mulasztási bírsággal sújtotta,

- 2.2.3. az adózó a kérelem benyújtását megelőző két éven belül szerepel(t) a 263. § vagy a 264. § alapján közzéteendő adózói listán,

- 2.2.4. az adózó ellen huszonötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó összegű adótartozás miatt a kérelem benyújtását megelőző két éven belül végrehajtási eljárás folyt vagy folyik,

- 2.2.5. az adózóval szemben csőd-, végelszámolási, kényszertörlési vagy felszámolási eljárás indult, amely a kérelem benyújtásának napján folyamatban van.”