2025. évi LXXIX. törvény
a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról
[1] A törvény alapvető célja a közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósághoz fordulás egyszerűsítése az állampolgárok számára, és ezeken keresztül Magyarország jogi versenyképességének javítása.
[2] Cél a közigazgatási perekben eljáró bíróság összetételére vonatkozó szabályok pontosítása, az eljárási forma és az ügyek összetettsége közötti arányosság biztosítása, valamint a bírósági eljárások egységesebbé és kiszámíthatóbbá tételének előmozdítása.
[3] Cél a közigazgatási perindítás és az eljárás során benyújtott beadványok tartalmi és formai követelményeinek észszerűsítése, a jogkereső állampolgárok számára egyaránt átlátható és kiszámítható eljárási szabályok megteremtése.
[4] A közigazgatási per hatékony és rendeltetésszerű lefolytatásának biztosítása, az eljárások időtartamának szándékos elhúzásával való visszaélések megelőzése érdekében indokolt a jogsértés és a jogsérelem fogalmának pontos elhatárolása. Ezzel együtt pedig a keresetlevél tartalmának egyértelműbbé tétele, a jogvita tárgyának világos körülhatárolása és az eljárás kiszámíthatósága.
[5] Cél a közigazgatási perek időszerű és hatékony lefolytatásának biztosítása, az eljárás indokolatlan elhúzásának megelőzése, valamint a bírósági eljárás zavartalanságának érdekében, az eljárás során előterjeszthető beadványok és nyilatkozatok időbeli korlátozásának a bevezetése, továbbá a határidők elmulasztása esetén a bíróság számára mellőzési és pénzbírság kiszabására való jogosultság biztosítása.
[6] A hatékony jogorvoslati rendszer kialakítása, valamint a közigazgatási perek gyorsabb és eredményes lefolytatása érdekében szükséges a polgári perrendtartásban megújított rövidített indokolást tartalmazó ítéletek alkalmazásának átültetése a közigazgatási perrendtartásba, azzal az eltéréssel, hogy az elsőfokú, fellebbezéssel nem támadható ítéletek esetében a fellebbezés kizártsága nem akadálya a rövidített indokolás alkalmazásának.
[7] A közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósági eljárások időszerűségének és észszerű időn belüli lezárásának biztosítása, valamint a közigazgatási döntések feletti bírósági kontroll megerősítése érdekében, a jogbiztonság elvének és a tisztességes eljáráshoz való jognak megfelelően, az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott bírói feladatok hatékony ellátásának előmozdítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása¶
1. §¶
2. §¶
2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása¶
3. §¶
3. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása¶
4. §¶
5. §¶
6. §¶
7. §¶
8. §¶
9. §¶
10. §¶
11. §¶
12. §¶
13. §¶
14. §¶
15. §¶
16. §¶
17. §¶
18. §¶
19. §¶
20. §¶
21. §¶
22. §¶
23. §¶
24. §¶
25. §¶
26. §¶
27. §¶
28. §¶
29. §¶
30. §¶
31. §¶
32. §¶
33. §¶
34. §¶
35. §¶
36. §¶
4. Záró rendelkezések¶
37. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(2) A 12. § (1) bekezdése 2026. július 1-jén lép hatályba.