<!-- 2025. évi LXXIX. törvény a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról
     Hatályos állapot: 2026-07-02, 4 időállapotból.
     Forrás: https://njt.jog.gov.hu/jogszabaly/2025-79-00-00 (hiteles szöveg)
     Ez a fájl automatikus feldolgozás eredménye — nem hiteles jogforrás. -->
# 2025. évi LXXIX. törvény

a közigazgatási bíráskodással összefüggő törvények módosításáról

[1] A törvény alapvető célja a közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósághoz fordulás egyszerűsítése az állampolgárok számára, és ezeken keresztül Magyarország jogi versenyképességének javítása.

[2] Cél a közigazgatási perekben eljáró bíróság összetételére vonatkozó szabályok pontosítása, az eljárási forma és az ügyek összetettsége közötti arányosság biztosítása, valamint a bírósági eljárások egységesebbé és kiszámíthatóbbá tételének előmozdítása.

[3] Cél a közigazgatási perindítás és az eljárás során benyújtott beadványok tartalmi és formai követelményeinek észszerűsítése, a jogkereső állampolgárok számára egyaránt átlátható és kiszámítható eljárási szabályok megteremtése.

[4] A közigazgatási per hatékony és rendeltetésszerű lefolytatásának biztosítása, az eljárások időtartamának szándékos elhúzásával való visszaélések megelőzése érdekében indokolt a jogsértés és a jogsérelem fogalmának pontos elhatárolása. Ezzel együtt pedig a keresetlevél tartalmának egyértelműbbé tétele, a jogvita tárgyának világos körülhatárolása és az eljárás kiszámíthatósága.

[5] Cél a közigazgatási perek időszerű és hatékony lefolytatásának biztosítása, az eljárás indokolatlan elhúzásának megelőzése, valamint a bírósági eljárás zavartalanságának érdekében, az eljárás során előterjeszthető beadványok és nyilatkozatok időbeli korlátozásának a bevezetése, továbbá a határidők elmulasztása esetén a bíróság számára mellőzési és pénzbírság kiszabására való jogosultság biztosítása.

[6] A hatékony jogorvoslati rendszer kialakítása, valamint a közigazgatási perek gyorsabb és eredményes lefolytatása érdekében szükséges a polgári perrendtartásban megújított rövidített indokolást tartalmazó ítéletek alkalmazásának átültetése a közigazgatási perrendtartásba, azzal az eltéréssel, hogy az elsőfokú, fellebbezéssel nem támadható ítéletek esetében a fellebbezés kizártsága nem akadálya a rövidített indokolás alkalmazásának.

[7] A közigazgatási bíráskodás hatékonyságának növelése, a bírósági eljárások időszerűségének és észszerű időn belüli lezárásának biztosítása, valamint a közigazgatási döntések feletti bírósági kontroll megerősítése érdekében, a jogbiztonság elvének és a tisztességes eljáráshoz való jognak megfelelően, az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésében meghatározott bírói feladatok hatékony ellátásának előmozdítása céljából az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

#### 1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

#### 1. §

#### 2. §

#### 2. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény módosítása

#### 3. §

#### 3. A közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény módosítása

#### 4. §

#### 5. §

#### 6. §

#### 7. §

#### 8. §

#### 9. §

#### 10. §

#### 11. §

#### 12. §

#### 13. §

#### 14. §

#### 15. §

#### 16. §

#### 17. §

#### 18. §

#### 19. §

#### 20. §

#### 21. §

#### 22. §

#### 23. §

#### 24. §

#### 25. §

#### 26. §

#### 27. §

#### 28. §

#### 29. §

#### 30. §

#### 31. §

#### 32. §

#### 33. §

#### 34. §

#### 35. §

#### 36. §

#### 4. Záró rendelkezések

37. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(2) A 12. § (1) bekezdése 2026. július 1-jén lép hatályba.
