2025. évi CXXI. törvény — mi változott? 2026. január 1.

#### 1. A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény módosítása

1. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § Átmeneti akadályoztatásának megszűnéséről, és annak – a nyilatkozattétel időpontjánál nem korábbi – időpontjáról a köztársasági elnök írásban nyilatkozik az Országgyűlés elnöke részére. A köztársasági elnök nyilatkozatának érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges. A köztársasági elnök nyilatkozatát a Sándor-palota honlapján haladéktalanul közzé kell tenni.”

2. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 2. alcíme a következő 6/A–6/E. §-sal egészül ki:

„6/A. § A köztársasági elnököt feladatainak ellátásában hivatal segíti. A köztársasági elnök hivatalának elnevezése Sándor-palota.

6/B. § A Sándor-palota alapító okiratát, valamint szervezeti és működési szabályzatát a köztársasági elnök adja ki.

6/C. § (1) A Sándor-palota vezetőinek és foglalkoztatottjainak jogviszonyára – az e törvényben foglalt eltérésekkel – a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A köztársasági elnök

- a) meghatározza a Sándor-palota szervezeti tagolódását és vezetői rendjét,

- b) az alapító okiratban meghatározottak szerint kinevezi a Sándor-palota vezetőit, gyakorolja felettük a munkáltatói jogokat, e vezetők tekintetében megállapítja az illetmény, a juttatások és a vezetői pótszabadság mértékét, valamint a közszolgálati jogviszonyukra irányadó esetleges különös szabályokat,

- c) a b) pont hatálya alá nem tartozó vezetők, valamint a további foglalkoztatottak tekintetében megállapíthatja a munkáltatói jogok gyakorlásának rendjét.

(3) A Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője – a (2) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak sérelme nélkül –

- a) gyakorolja a munkáltatói jogokat a Sándor-palotánál foglalkoztatottak felett,

- b) meghatározza a Sándor-palota feladatainak ellátásához szükséges álláshelyek rendszerét és meghatározhatja az álláshelyek besorolási kategóriáit,

- c) megállapítja a (2) bekezdés b) pont hatálya alá nem tartozó vezetőket megillető illetmény, juttatások és vezetői pótszabadság mértékére vonatkozó alapelveket,

- d) dönt a Sándor-palota további illetménypolitikai alapelveiről, valamint

- e) kijelöli azokat az álláshelyeket, amely álláshelyeken foglalkoztatottak a feladataikat munkaviszony keretében látják el.

(4) A Sándor-palotában foglalkoztatott köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről a felek közszolgálati munkaszerződésben állapodnak meg.

(5) A köztársasági elnök személyéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor is megszüntethető, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik.

(6) A Sándor-palota ellátja a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott feladatokat, és a köztársasági elnök feladatellátásának válsághelyzetben és különleges jogrend idején történő folyamatos biztosítására való felkészülés tekintetében együttműködik a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervével, a rendőrséggel, a honvédelmi szervezetekkel, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatokkal.

6/D. § (1) A Sándor-palota működési költségeit a központi költségvetés Köztársasági Elnökség fejezete biztosítja.

(2) A Sándor-palota központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó, központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkereset éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege. A tárgyévre meghatározott személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét év közben az e bekezdés szerinti index kilenc tizenketted részével korrigálni kell. A korrekció összegét a tárgyév március 31. napjáig kell a Sándor-palota rendelkezésére bocsátani. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni az egyéb működési kiadások előirányzatán belül a munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó előirányzata összegének meghatározása esetében is.

6/E. § (1) A köztársasági elnök – hivatalos és magánprogramokra, bel- és külföldi utazására is kiterjedően – állandó személyvédelemben részesül, amelynek biztosításáról a Kormány köteles gondoskodni.

(2) A személyvédelem kiterjed különösen a köztársasági elnök

- a) életének és testi épségének megóvására,

- b) elhelyezését biztosító, az 1. § (2) bekezdése szerinti ingatlan és az elnöki rezidencia, valamint tartózkodására szolgáló egyéb ingatlan őrszemélyzettel, illetve technikai eszközzel biztosított védelmére,

- c) közlekedési útvonalának biztosítására,

- d) részvételével lebonyolított hivatalos programok helyszínének biztosítására, valamint

- e) hivatalos programja során szükséges egészségügyi ellátás biztosítására.

(3) Ha alapos okból szükséges, a családtag is az (1) és a (2) bekezdésben foglaltak szerinti személyvédelemben részesül.

(4) A köztársasági elnök és a családtag a személyvédelemről vagy annak egyes elemeiről előzetesen és írásban jogosult lemondani.”

3. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 7. alcíme a következő 17/A. §-sal egészül ki:

„17/A. § (1) A volt köztársasági elnök a tisztsége megszűnését követő egy évig utóbiztosításra jogosult.

(2) Az utóbiztosítás kiterjed különösen a volt köztársasági elnök

- a) életének és testi épségének megóvására,

- b) munkahelyének, továbbá lakásának vagy egyéb tartózkodási helyének őrszemélyzettel vagy technikai eszközzel biztosított védelmére, valamint

- c) belföldi hivatalos programjaira.

(3) A volt köztársasági elnök az utóbiztosításról vagy annak egyes elemeiről írásban jogosult lemondani.”

4. § A köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény

- a) 22. § (2) bekezdésében az „az ebben az alcímben” szövegrész helyébe az „a 17. §-ban, valamint a 18–21. §-ban” szöveg,

- b) 22. § (3) bekezdésében az „az ebben az alcímben” szövegrész helyébe az „a 18–21. §-ban” szöveg,

- c) 24. §-ában a „ , valamint a 26–28. § az” szövegrész helyébe az „az” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény

- a) 3. alcíme,

- b) 6. alcíme,

- c) 26–28. §-a,

- d) 29. §-a.

#### 8. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása

18. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 29/B. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az Igazgatóságot igazgató (a továbbiakban e § alkalmazásában: igazgató) vezeti. Az igazgató – az Igazgatóság közreműködésével – az európai uniós források felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatosan a jogszabályokban meghatározott feladatokat látja el, így különösen:]

„d) az Igazgatóságot megillető, a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 58. §-ban meghatározott egyéb érdekelti jogállásból eredő jogosultságokra is tekintettel együttműködik a büntetőeljárásban eljáró szervekkel.”

19. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 33/C. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A Nemzeti Fejlesztési Központ a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény alkalmazásában központi kormányzati igazgatási szervként központi államigazgatási szervnek minősül.”

20. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 168. § (2) bekezdése a következő j)–l) ponttal egészül ki:

(A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat kézbesítésétől számított harminc napon belül lehet a Közszolgálati Döntőbizottsághoz benyújtani)

„j) a munkaszerződés egyoldalú módosítása,

k) a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény,

l) az Mt. 81. § (1) bekezdése szerinti értékelés”

(tárgyában.)

21. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 187. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Ha a politikai felsővezető – a miniszterelnök kivételével – megbízatása a politikai felsővezető halála miatt szűnik meg, a politikai felsővezető kinevezését a politikai felsővezető halálát követő naptól e törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni.”

22. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 222. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A biztosi jogviszonyban álló személy biztosi jogviszonya halálával megszűnik.

(6) Ha a biztosi jogviszony az (5) bekezdés alapján szűnik meg, a kinevezésére vonatkozó normatív határozat vagy normatív utasítás e törvény erejénél fogva hatályát veszti.”

23. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 228. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár megbízatása az (1) bekezdés a) pontja alapján szűnik meg, a közigazgatási államtitkár és a helyettes államtitkár kinevezését a közigazgatási államtitkár, illetve a helyettes államtitkár halálát követő naptól e törvény erejénél fogva visszavontnak kell tekinteni.”

24. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 304. §-sal egészül ki:

#### „304. § [Átmeneti rendelkezés a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvényhez]

E törvénynek a közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvénnyel módosított 168. §-a szerinti, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállalók jogvitájára vonatkozó rendelkezéseit e rendelkezés hatálybalépését követően meghozott munkáltatói intézkedésre kell alkalmazni.”

25. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

- a) 168. § (1) bekezdésében a „jogviszonyból” szövegrész helyébe a „jogviszonyból, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló a munkaviszonyból” szöveg,

- b) 168. § (2) bekezdés a) pontjában a „jogviszony” szövegrész helyébe a „jogviszony, illetve a munkaviszony” szöveg,

- c) 168. § (4) bekezdésében a „kormánytisztviselő, illetve” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő, a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló, illetve” szöveg,

- d) 168. § (5) bekezdésében a „kormánytisztviselő közvetlenül” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő, illetve a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló közvetlenül” szöveg,

- e) 168. § (6) bekezdésében a „kormánytisztviselő a” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő, illetve a kormányzati igazgatási szervnél foglalkoztatott munkavállaló a” szöveg,

- f) 278. § (2) bekezdésében a „f) pontját” szövegrész helyébe a „f) pontját, valamint a 168. §-t” szöveg

lép.

26. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

- a) 199. §-a,

- b) 201/B. § (3) bekezdése,

- c) 203. § (3) bekezdése,

- d) 231. § (6) bekezdése,

- e) 236. § (1a) bekezdése,

- f) 236. § (2) bekezdésében az „és a miniszter (1a) bekezdés szerinti közleménye alapján” szövegrész.

#### 9. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény módosítása

27. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény 257. § (43) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(43) A végkielégítésre és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati jogviszonyban töltött időt az e törvény hatálybalépése előtti időszak vonatkozásában a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott esetében a Hszt. 2020. december 31-én hatályos 280. § (1) bekezdése szerinti szolgálati idejének figyelembevételével kell megállapítani. Ha a pénzügyőri státuszú foglalkoztatott rendelkezik 1996. évi XLIII. törvény 341/D. §-a alapján kiadott szolgálati idő igazolással, akkor kérelmére az abban a végkielégítés és a jubileumi jutalom tekintetében elismert jogviszonyban töltött időszakokat a 2012. január 1. előtti időszakra vonatkozólag a végkielégítés és a jubileumi jutalom tekintetében szolgálati jogviszonyban töltött időként, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány tekintetében elismert jogviszonyban töltött időszakokat a 2012. január 1. előtti időszakra vonatkozólag a 232. § (1) bekezdése és a 257. § (25) bekezdése szerinti tényleges szolgálati időként figyelembe kell venni, feltéve, ha az a foglalkoztatottra nézve kedvezőbb, mint az e törvény szerinti szolgálati idő számítása.”