2025. évi CXXI. törvény — mi változott? 2025. december 24.

6. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 1/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„1/C. § (1) Az Egyetem alaptevékenységként – a szervezeti és működési szabályzatában kijelölt szervezeti egysége útján – ellátja az 1/B. § hatálya alá nem tartozó, kormányrendeletben meghatározott kormányzati képzési, oktatási feladatok ellátásához kapcsolódó központosított közbeszerzés során ajánlatkérésre feljogosított szervezet feladatait, valamint egyéb kapcsolódó feladatokat.

(2) Ha az Egyetem a kormányzati képzési és oktatási beszerzésekről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Felnőttképzési tv.) hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenység végzésére keretmegállapodást köt vagy – akár más ajánlatkérő meghatalmazásával vagy vele közösen – visszterhes szerződés megkötésére irányuló képzési beszerzési eljárást valósít meg, e felnőttképzési tevékenység végzése során

- a) az azt ellátó nyertes ajánlattevő képzőszervnek a Felnőttképzési tv. 11. § (3) bekezdését nem kell alkalmaznia, és

- b) ha e tevékenység csak engedéllyel, más hatósági vagy egyéb aktussal, illetve jogszabályi kijelölés alapján végezhető, akkor ezen engedély, hatósági vagy egyéb aktus a nyertes ajánlattevő képzőszerv által bevont szervezet útján is teljesíthető, valamint a jogszabályban kijelölt jogalany is bevonható bevont szervezetként,

azzal, hogy a bevonással érintett tevékenység tekintetében a bevont szervezetnek meg kell felelnie a Felnőttképzési tv. és az annak végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseinek, továbbá a tevékenység ellátását szabályozó egyéb ágazati jogszabályokban foglaltaknak.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a bevont szervezet minősül a jogok és kötelezettségek tekintetében a Felnőttképzési tv. szerinti felnőttképzőnek, ha

- a) a bevonással érintett tevékenység csak engedéllyel, hatósági vagy egyéb aktussal végezhető, és a nyertes ajánlattevő képzőszerv ezen engedéllyel nem rendelkezik, vagy

- b) a tevékenység végzésére jogszabályban kijelölt jogalany került bevonásra,

minden más esetben a nyertes ajánlattevő képzőszerv látja el a felnőttképzői feladatokat. A bevont szervezet mint felnőttképző a bevonással érintett tevékenység végzésére – a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével – más jogalannyal nem állapodhat meg.”

7. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 13. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az Egyetemen munkakört, vezetői beosztást)

„i) köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló személy”

(tölthet be.)

8. § A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 5. alcíme a következő 57/A. §-sal egészül ki:

„57/A. § A közszolgálati tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXXI. törvénnyel megállapított 1/C. § (2) és (3) bekezdését e rendelkezések hatálybalépésekor már megkötött keretmegállapodásokra és egyéb szerződésekre is alkalmazni kell.”

9. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A polgármester illetményének, tiszteletdíjának összegét az (1)–(4a) bekezdés alapján a jegyző állapítja meg.”

10. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A főállású polgármester foglalkoztatási jogviszonya a képviselő-testület és a polgármester között – a (2) bekezdés b) pontja kivételével – választással létrejövő, sajátos közszolgálati jogviszony. A polgármester tekintetében – az illetmény, tiszteletdíj megállapításának kivételével – a képviselő-testület gyakorolja a munkáltatói jogokat. A polgármester illetményét, tiszteletdíját a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)–(4b) bekezdésének megfelelően a jegyző állapítja meg. A rendelkezés nem alkalmazható az alpolgármesternek, a vármegyei közgyűlés alelnökének, a főpolgármester-helyettes illetményének, illetve tiszteletdíjának a megállapításánál.”

11. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 131. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a polgármester illetményének összegét a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 71. § (1)–(4b) bekezdésének megfelelően kell megállapítani.”

12. § Hatályát veszti a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 225/L. § (1) bekezdésében a „131. § (1) bekezdését; a” szövegrész.

13. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hivatásos állomány tagja – beleegyezésével –

- a) határozott vagy határozatlan időtartamra szolgálati beosztásba vagy közalkalmazotti oktatói, nevelői munkakör vagy feladat ellátására, vagy

- b) a vezénylő rendvédelmi szerv és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megállapodása alapján elkülönített és célzott forrással rendelkező, kutatási, fejlesztési, innovációs tevékenységhez kötődő feladatra

a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vezényelhető. A vezénylésre a 63. § (1)–(4) és (5) bekezdését, valamint a 64/A. §-t az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 68. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatra vezényelt a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően a Nemzeti Közszolgálati Egyetem foglalkoztatottjaira irányadó besorolásnak megfelelő illetményre, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult, amelyeket a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyósít. A kizárólag a vezénylő rendvédelmi szerv által megállapítható illetményelemeket, az erről szóló megállapodás alapján, a vezénylő rendvédelmi szerv folyósítja. A vezényelt rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre nem jogosult.”

14. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 123. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fizetési fokozatban nem sorolható előre, illetve rendfokozatban nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja a 121. §-ban meghatározott feltételek megléte esetén sem,)

„b) ha ellene büntetőeljárás – ide nem értve a magánvádas eljárást vagy azt a pótmagánvádas eljárást, amelyet munkáltatói intézkedéssel összefüggésben indítottak meg –, méltatlansági vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.”

15. § (1) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 111. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő)

„i) a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 3. § 5., 7. és 9. pontja, veszélyhelyzet vagy egészségügyi válsághelyzet esetén humánjárvány vagy az állatok járványos megbetegedésének megelőzése vagy elhárítása, a súlyos ipari vagy közlekedési baleset okozta kár, vízkár, illetve vízminőségi kár közvetlen megelőzése, elhárítása, védekezési készültség vagy az azt közvetlenül követő helyreállítás, növény-egészségügyi veszélyhelyzet megelőzése vagy elhárítása, valamint növény-egészségügyi közérdekű védekezés érdekében történő beszerzésre;”

(2) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 138. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek, illetve közösen ajánlatot tevőknek vagy – ha az ajánlatkérő gazdálkodó szervezet létrehozásának kötelezettségét előírta vagy azt lehetővé tette [35. § (8) és (9) bekezdése] – a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők), vagy az ajánlatkérő, illetve a 140. § (5a) bekezdése szerinti jogi személy és a nyertes ajánlattevő (ajánlattevők) kizárólagos részesedésével létrehozott gazdálkodó szervezetnek (a továbbiakban: projekttársaság) kell teljesítenie.”

(3) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 140. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A projekttársaságban a nyertes ajánlattevőn vagy ajánlattevőkön kívül más nem szerezhet részesedést, kivéve azt az esetet, amikor az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban megjelöli, hogy a projekttársaságot a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők és az ajánlatkérő vagy az (5a) bekezdés szerint az ajánlatkérő által kijelölt más jogi személy hozzák létre. A projekttársaság jegyzett tőkéjét és a jegyzett tőkén felüli vagyonát – ide nem értve az osztalékot – az alapítók nem vonhatják el.”

(4) A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 140. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő megjelölhet olyan jogi személyt, amely a nyertes ajánlattevő vagy ajánlattevők mellett a projekttársaságban részesedéssel rendelkezik, feltéve, hogy a megjelölt jogi személyben magántőke-részesedés nincsen és a projekttársaságban való részvétele megfelel a 2. § (1) és (2) bekezdésében foglaltaknak és nem okozza a verseny torzulását.”

16. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény

- a) 41. § (3) bekezdésében a „98. § (4) bekezdés c)–d) pontja szerinti eljárásra,” szövegrész helyébe a „98. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti eljárásra, egyedi művészeti alkotás megszerzésekor a 98. § (2) bekezdés d) pontja szerinti eljárásra,” szöveg,

- b) 99. § (1) bekezdésében a „98. § (4) bekezdés c)–d) pontja” szövegrész helyébe a „98. § (4) bekezdés c) és d) pontja, valamint egyedi művészeti alkotás megszerzésekor a 98. § (2) bekezdés d) pontja” szöveg,

- c) 103. § (1) bekezdésében a „napján az” szövegrész helyébe a „napján – egyedi művészeti alkotás árverésen történő megszerzése kivételével – az” szöveg,

- d) 103. § (3) bekezdésében a „98. § (4) bekezdés c) és d) pontja szerinti” szövegrész helyébe a „98. § (4) bekezdés c) és d) pontja, valamint egyedi művészeti alkotás árveréstől eltérő módon történő megszerzésekor a 98. § (2) bekezdés d) pontja szerinti” szöveg,

lép.