2025. évi CXVIII. törvény — mi változott? 2026. július 2.

1. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 104. §-a a következő o) és p) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„o) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv,

p) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

2. § Az Rtv. 29/B. § (1) bekezdésében a „lefoglalható, valamint” szövegrész helyébe a „lefoglalható, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény szerint ideiglenesen elvehető, valamint” és a „három munkanapra” szövegrész helyébe a „három munkanapra vagy törvényben meghatározott ettől eltérő időtartamra” szöveg lép.

3. § A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nbjt.) 64. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(Az eljárási jogsegély formái különösen:)

„d) elektronikus adat beszerzése,”

4. § Az Nbjt. V. Fejezete a következő 8. Címmel egészül ki:

### „8. Cím

Elektronikus adat beszerzése

68. § A Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményhez csatolt második kiegészítő jegyzőkönyv (a továbbiakban: jegyzőkönyv) 6. és 7. cikkében meghatározott együttműködés során a megkeresést vagy a határozatot közvetlenül a szolgáltatásokat nyújtó szervezet részére kell megküldeni.

68/A. § (1) Ha az a külföldi állam, amelynek területén a szolgáltató székhelye vagy telephelye van, a jegyzőkönyv 7. cikk 5. bekezdés a. pontja alapján nyilatkozatot tett, az előfizetői adatok átadása iránti határozat kibocsátása esetén a határozat szolgáltatónak történő megküldésével egyidejűleg a külföldi állam illetékes hatóságát a kibocsátásról értesíteni kell.

(2) A külföldi állam előfizetői adatok átadása iránti határozata esetén az adatoknak a külföldi állam részére történő megküldése előtt a magyar igazságügyi hatóság és a megkeresett, Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező szolgáltató egyeztetést folytathat egymással. Az egyeztetés keretében az igazságügyi hatóság kérheti, hogy a szolgáltató az előfizetői adatokat ne adja át.

(3) Ha az előfizetői adatok átadása iránti határozat eredményes teljesítése érdekében a magyar igazságügyi hatóság és a megkereső igazságügyi hatóság egyeztetést folytat egymással, a magyar igazságügyi hatóság a megkereső igazságügyi hatóság által küldött kiegészítő információkat annak engedélye nélkül nem adhatja át a Magyarország területén székhellyel, telephellyel rendelkező szolgáltatónak.

68/B. § Ha a külföldi államban székhellyel, telephellyel rendelkező szolgáltató az előfizetői adatok átadása iránti határozatot nem teljesíti, a magyar igazságügyi hatóság a jegyzőkönyv 8. cikkében meghatározott megkereséssel fordulhat a külföldi állam illetékes hatóságához.

68/C. § (1) A jegyzőkönyv 9. cikke alapján a NEBEK megkeresést küldhet a külföldi állam kijelölt kapcsolattartási pontjának, és megkeresést fogadhat a külföldi állam kapcsolattartási pontjától.

(2) Veszélyhelyzetnek kell tekinteni azt a helyzetet, amelyben valakinek életét vagy testi épségét közvetlen és súlyos veszély fenyegeti, és amely a hatóságok haladéktalan intézkedését teszi szükségessé a veszély vagy a lehetséges következmények elhárítása, megelőzése érdekében, ideértve különösen a túszejtést, a gyermekkel szemben folytatólagosan elkövetett szexuális bántalmazást, a terrortámadást közvetlenül követő helyzeteket, valamint a kritikus infrastruktúra biztonságát érintő fenyegetéseket.”

5. § A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Jszbt.) 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a zár alá vétel elrendelésére a bírósági határozat meghozatala olyan késedelemmel járna, amely a zár alá vétellel elérni kívánt célt jelentősen veszélyeztetné, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a bíróság döntéséig elrendelheti a zár alá vételt. Ilyen esetben a nyomozó hatóság a zár alá vétel elrendelésétől számított nyolc napon belül kezdeményezi az ügyészségen a bíróság döntésének a beszerzését, az ügyészség pedig ennek érdekében a zár alá vétel elrendelésétől számított egy hónapon belül tesz indítványt. Ha a zár alá vételt a bíróság nem rendeli el, a zár alá vétel feloldásáról rendelkezik, és késedelem nélkül intézkedik annak végrehajtása iránt.”

6. § A Jszbt. 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § Ez a törvény

- a) az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- b) az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

7. § A Jszbt. a következő 31. §-sal egészül ki:

„31. § E törvény a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

8. § A Jszbt.

- a)

- b)

- c) 11. § (9) bekezdésében a „329. § (1)–(6) bekezdését” szövegrész helyébe a „333/G. §-át” szöveg,

- d)

lép.

10. § A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény) 8. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Az együttműködés formái:)

„k) a dolog ideiglenes elvétele,”

11. § A 2002. évi LIV. törvény III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

### „Dolog ideiglenes elvétele

39. § (1) Ha külföldi hatóság a 8. § (1) bekezdés a)–j) pontja szerinti együttműködés keretében közölt információk alapján megkeresésben kéri valamely egyedileg azonosítható dolog, elektronikus adat (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: dolog) ideiglenes elvételét, akkor a magyar bűnüldöző szerv a megkeresésben foglalt dolgot legfeljebb hét munkanapra átvételi elismervény ellenében elveheti, áthelyezheti.

(2) Ha az ideiglenesen elvett dolog jogsegély keretében történő átvételére hét munkanapon belül nem kerül sor, akkor a magyar bűnüldöző szerv a dolgot a jogosultnak visszaadja.”

12. § A 2002. évi LIV. törvény 52. § (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[E törvény – az a)–d) pont tekintetében az EUtv.-nyel együtt –]

„f) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

[való megfelelést szolgálja.]

19. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) a következő 36/R. §-sal egészül ki:

„36/R. § A pénzügyőr a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény 39. §-ában meghatározott dolgot a jogosultnak vagy az eljáró hatóságnak történő átadásig, de legfeljebb hét munkanapra átvételi elismervény ellenében ideiglenesen elveheti.”

20. § A NAV tv. 105. §-a a következő a) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelv,”

22. § A Btk. 250. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a 250. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) E § alkalmazásában nukleáris vagy radioaktív anyag alatt az atomenergiáról szóló törvényben meghatározott fogalmat kell érteni.

(6) Nem büntethető nukleáris vagy más radioaktív anyaggal való visszaélés miatt az, akinek a nukleáris vagy radioaktív anyag tárolására jogosító sugárvédelmi vagy fizikai védelmi engedélyének (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: engedély) időbeli hatálya az engedély időbeli hatályának meghosszabbítására vagy az új engedély megszerzésére irányuló, az atomenergia-felügyeleti szerv előtt folyamatban lévő közigazgatási hatósági eljárás során szűnik meg, és az általa birtokolt nukleáris vagy radioaktív anyagot az atomenergia-felügyeleti szerv által korábban kiadott, megszűnt időbeli hatályú engedélyben meghatározott tárolási helyen tárolja.”

23. § A Btk. 252. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„252. § (1) Aki az atomenergia alkalmazásához szükséges engedély megszerzése, az engedély időbeli hatálya korlátozásának, visszavonásának, illetve az engedélyezett tevékenységtől eltiltás elkerülése érdekében, vagy a rendkívüli esemény kivizsgálása során a döntésre jogosult szervet vagy személyt megtéveszti, bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos jelentéstételi és bejelentési kötelezettségét elmulasztja, ha ez rendkívüli esemény bekövetkezéséhez vezet, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) E § alkalmazásában rendkívüli esemény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. § 20. pontja és az ionizáló sugárzás elleni védelemről és a kapcsolódó engedélyezési, jelentési és ellenőrzési rendszerről szóló 2/2022. (IV. 29.) OAH rendelet 36. § (1) bekezdése szerinti rendkívüli esemény.”

26. § A Btk.

- a) 192. § (2) bekezdésében a „munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb szolgáltatásra,” szövegrész helyébe a „munka jellegű tevékenység végzésére, egyéb szolgáltatásra – ideértve a házasságkötést, az örökbefogadást, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárástól eltérő emberi reprodukciós eljárást is –” szöveg,

- b) 250. § (1) bekezdésében a „veszélyes radioaktív” szövegrész helyébe a „nukleáris vagy más radioaktív” szöveg,

- c) 251. § (1) bekezdésben a „nukleáris létesítményt” szövegrész helyébe a „nukleáris létesítményt vagy radioaktívhulladék-tárolót” szöveg

lép.

29. § Az EUtv. a következő VI/A. Fejezettel egészül ki:

### „VI/A. Fejezet — A BÜNTETŐELJÁRÁS SORÁN AZ ELEKTRONIKUS BIZONYÍTÉKOKKAL KAPCSOLATBAN, VALAMINT A BÜNTETŐELJÁRÁST KÖVETŐEN A SZABADSÁGVESZTÉS-BÜNTETÉSEK VÉGREHAJTÁSA CÉLJÁBÓL KIBOCSÁTOTT, KÖZLÉSRE KÖTELEZŐ EURÓPAI HATÁROZATOKRÓL ÉS MEGŐRZÉSRE KÖTELEZŐ EURÓPAI HATÁROZATOKRÓL SZÓLÓ (EU) 2023/1543 EURÓPAI PARLAMENTI ÉS TANÁCSI RENDELETTEL KAPCSOLATOS ELJÁRÁSI JOGSEGÉLY

103/A. § E fejezet rendelkezéseit az Európai Unió azon tagállamaival folytatott eljárási jogsegélyre kell alkalmazni, amelyek tekintetében az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: rendelet) alkalmazandó.

#### 41/A. A közlésre kötelező európai határozattal összefüggésben küldött értesítések fogadása és a végrehajtási eljárás

103/B. § (1) Ha a tagállami hatóság a rendelet I. mellékletében szereplő, a közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványnak magyar, vagy a rendelet 3. cikk 18. pontjában meghatározott sürgős esetben angol, francia vagy német nyelven történő megküldésével arról értesíti az ügyészséget, hogy megkeresést küldött valamely, Magyarország területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező szolgáltatónak, akkor az ügyészség a továbbiakban e § és a 103/C. § szerint jár el.

(2) A közlésre kötelező európai határozat fogadására a rendeletben meghatározott végrehajtó hatóságként az ügyészség közvetlenül jogosult, és a jogsegély végrehajtása során a tagállami hatóság és az ügyészség egymással közvetlenül tart kapcsolatot.

(3) Az eljárási jogsegély teljesítése során a közlésre kötelező európai határozat alapjául szolgáló bűncselekmény tekintetében hatáskörrel rendelkező, a közlésre kötelező európai határozattal érintett szolgáltató kijelölt telephelyének vagy jogi képviselőjének címe szerint illetékes járási ügyészség vagy főügyészség jár el.

(4) Ha a (3) bekezdés alapján az ügyészség hatásköre vagy illetékessége nem állapítható meg, a jogsegélyt a Legfőbb Ügyészség által kijelölt ügyészség teljesíti.

(5) A Legfőbb Ügyészség a közlésre kötelező tagállami határozat hatékony végrehajtása érdekében a jogsegély teljesítésére a (3) bekezdés alapján hatáskörrel és illetékességgel nem rendelkező ügyészséget is kijelölhet.

103/C. § (1) Az ügyészség a tanúsítvány átvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 10 napon belül, a rendelet 3. cikk 18. pontjában meghatározott sürgős esetben 96 órán belül megvizsgálja, hogy a magyar jogszabályok alapján van-e helye a rendelet 12. cikk (1) bekezdésében foglalt valamely megtagadási okra való hivatkozásnak.

(2) A rendelet 12. cikk (1) bekezdés a) pontjában meghatározott mentességek és kiváltságok megállapítása során a Be. XCVII. Fejezetében foglaltakat, valamint a Be.-nek a vallomástétel akadályára vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(3) Az ügyészség a döntéséről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot és a rendelet 3. cikk 3. pontjában meghatározott szolgáltatót.

103/D. § (1) Ha a tagállami hatóság végrehajtási eljárás miatt fordul az ügyészséghez, az ügyészség a rendelet 16. cikke szerint jár el.

(2) Az ügyészség a közlésre kötelező európai határozatot vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot nem teljesítő szolgáltatóval szemben a rendelet 15. cikke alapján rendbírságot szabhat ki. A rendbírságra a Be. rendelkezéseit a (3)–(5) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3) A rendbírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni a szolgáltató vagyoni és jövedelmi helyzetét is.

(4) A szolgáltatóval szemben kiszabható rendbírság legnagyobb mértéke legfeljebb a szolgáltató rendbírság kiszabását megalapozó magatartását megelőző pénzügyi évre vonatkozó, világszintű éves összforgalma 2%-ának megfelelő összeg lehet.

(5) Ha a szolgáltatónak a rendbírság kiszabását megalapozó magatartását megelőző évben elért forgalma nem állapítható meg, a rendbírság (4) bekezdés szerinti legnagyobb összegét az alábbiak szerint megállapítható legnagyobb forgalom alapul vételével kell meghatározni:

- a) a szolgáltatónak a rendbírság kiszabását megalapozó magatartásának évében elért forgalma, vagy

- b) a szolgáltatónak a rendbírság kiszabását megelőző évben elért forgalma.

(6) Ha a szolgáltató forgalma a (4)–(5) bekezdés alapján nem határozható meg, a rendbírság legnagyobb összegét a szolgáltató forgalmára vonatkozóan rendelkezésre álló adatok alapulvételével becsléssel kell megállapítani.

(7) A szolgáltató a rendbírságot kiszabó határozattal szemben a határozat kézbesítésétől számított nyolc napon belül a Be. alapján felülbírálati indítványt terjeszthet elő, amelyet az ügyészségnél kell benyújtani.

103/E. § (1) Ha a szolgáltató a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtásával kapcsolatban az ügyészséghez fordul, az ügyészség a szükséges felvilágosítást, segítséget haladéktalanul megadja.

(2) A szolgáltató (1) bekezdés szerinti megkeresésének a végrehajtásra nincs halasztó hatálya.

(3) Ha a szolgáltató a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat teljesítését az ügyészség tájékoztatása alapján tagadta meg, vagy annak megfelelően teljesítette, a szolgáltatóval szemben rendbírság kiszabásának nincs helye.

(4) A szolgáltató megkeresése alapján eljáró ügyészség a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat teljesítése, illetve teljesíthetősége érdekében a szolgáltatóval, valamint a kibocsátó hatósággal is egyeztetést folytathat.

(5) Az ügyészség az (1)–(4) bekezdésben foglaltak szerint jár el akkor is, ha a szolgáltató a rendelet III. melléklete szerinti formanyomtatvány megküldésével az ügyészséget végrehajtási akadályról tájékoztatja.

103/F. § Az ügyészség megtagadja a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtását, ha

- a) a rendelet 5. cikk (10) bekezdése vagy 16. cikk (5) bekezdés e) pontja alapján az adattal érintett személy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentesség felfüggesztésére vonatkozó indítványt elutasították, vagy

- b) a vallomástétel tilalma volt megállapítható, továbbá ha az érintett adatra nézve a szolgáltató tekintetében a tanúvallomás megtagadása állapítható meg, feltéve, hogy a jogszabályban meghatározottak szerinti felmentésére nem került sor.

#### 41/B. A közlésre kötelező európai határozat és a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátása az (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján

103/G. § (1) Közlésre kötelező európai határozatot előfizetői adatok, valamint kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok beszerzése céljából a bíróság, az ügyészség vagy – az ügyészség jóváhagyásával – a nyomozó hatóság bocsáthat ki.

(2) Közlésre kötelező európai határozatot forgalmi, illetve tartalmi adatok beszerzése céljából

- a) a bíróság,

- b) – a bíróság jóváhagyásával – az ügyészség, vagy

- c) – a bíróság jóváhagyásával – a nyomozó hatóság

bocsáthat ki.

(3) A (2) bekezdés c) pontja esetében a nyomozó hatóság a közlésre kötelező európai határozat kibocsátását az ügyészség útján kezdeményezi a bíróságnál.

(4) A közlésre kötelező európai határozatot az (1) és (2) bekezdés szerinti jogosult szerv a rendelet I. melléklete szerinti tanúsítvány alkalmazásával bocsátja ki, illetve azon hagyja jóvá, a tanúsítvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt hivatalos uniós nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával.

(5) Megőrzésre kötelező európai határozatot a bíróság, az ügyészség vagy – az ügyészség jóváhagyásával – a nyomozó hatóság bocsáthat ki. A megőrzésre kötelező európai határozatot az arra jogosult szerv a rendelet II. melléklete szerinti tanúsítvány alkalmazásával bocsátja ki, illetve azon hagyja jóvá, a tanúsítvány tagállam hivatalos nyelvén, hivatalos nyelveinek egyikén vagy a tagállam által megjelölt hivatalos uniós nyelven rendelkezésre álló fordításának felhasználásával.

(6) Ha a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátására szabadságvesztés büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából az ismeretlen helyen tartózkodó elítélt felkutatása érdekében van szükség, a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvény, valamint a körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló törvény rendelkezéseire figyelemmel a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátására a körözést elrendelő, illetve az elfogatóparancsot kibocsátó büntetés-végrehajtási bíró jogosult. A körözési eljárást lefolytató szervre a nyomozó hatóságra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(7) A rendelet 3. cikk 18. pontja szerint megállapított sürgős esetben a nyomozó hatóság kivételesen kibocsáthat közlésre kötelező európai határozatot az előfizetői adatokra vagy kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokra vonatkozóan, vagy megőrzésre kötelező európai határozatot az érintett határozat előzetes ügyészségi jóváhagyása nélkül, amennyiben a jóváhagyás nem szerezhető be időben. A nyomozó hatóság haladéktalanul, de legkésőbb 48 órán belül kezdeményezi az ügyészség jóváhagyásának utólagos beszerzését. Ha a rendelet 4. cikk (5) bekezdésében foglalt esetben az utólagos jóváhagyásra nem kerül sor, a nyomozó hatóság haladéktalanul visszavonja a határozatot, és az esetlegesen beszerzett adatokat törli.

(8) Közlésre kötelező európai határozat akkor bocsátható ki, ha a Be. alapján adatkérésnek lenne helye.

(9) Megőrzésre kötelező európai határozat akkor bocsátható ki, ha a Be. alapján elektronikus adat megőrzésére kötelezés elrendelésének lenne helye.

(10) Azokban az esetekben, amikor a szolgáltató az adatokat foglalkozásánál vagy közmegbízatásánál fogva titoktartásra köteles személy részére e minőségében végzett feladatának ellátása érdekében tárolja, vagy más módon kezeli, közlésre kötelező európai határozat csak forgalmi adatok – kivéve a kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat – beszerzése vagy tartalmi adatok beszerzése céljából bocsátható ki a következő esetekben:

- a) ha a foglalkozásánál vagy közmegbizatásánál fogva titoktartásra köteles személy lakóhelye Magyarországon található;

- b) ha a foglalkozásánál vagy közmegbizatásánál fogva titoktartásra köteles személynek való címzés veszélyeztetné a nyomozás érdekeit; vagy

- c) ha a jogszabályban meghatározottak szerint

- ca) a titoktartási kötelezettség alól az arra jogosult felmentette, vagy

- cb) a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság kérése alapján a titoktartási kötelezettség alá eső adat továbbítása kötelező.

(11) A rendelet 10. cikk (6) bekezdésében és 11. cikk (5) bekezdésében foglalt esetben a magyar kibocsátó hatóság a szükséges felvilágosítást haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül köteles megadni.

(12) Ha a rendelet 5. cikk (7) bekezdésével kapcsolatban a kibocsátó hatóság mellőzi az adatkéréssel érintett személy tájékoztatását, akkor ennek indokait feltünteti a közlésre kötelező európai határozatban. A határozatot egy rövid indokolással is ki kell egészíteni.

(13) Ha a magyar hatóság úgy ítéli meg, hogy a közlésre kötelező európai határozat kibocsátásáról és az adatszolgáltatás tényéről történő tájékoztatás a büntetőeljárás eredményességét veszélyeztetné, a kibocsátó hatóság a határozatban rendelkezik arról, hogy a szolgáltató a határozat kibocsátásáról és az annak során teljesített adattovábbítás tartalmáról az érintett személynek nem adhat tájékoztatást, vagy a tájékoztatást – a határozatban szereplő időtartamra – el kell halasztania, vagy a tájékoztatással érintett adatok körét korlátoznia kell.

103/H. § (1) Ha a közlésre kötelező európai határozatot nem a bíróság bocsátotta ki vagy azt nem a bíróság hagyta jóvá, a rendelet 17. cikkében meghatározott kifogás elbírálása során a kibocsátó hatóság székhelye szerint illetékes nyomozási bíró jár el.

(2) A kifogást a nyomozási bíró a felülbírálati indítványra vonatkozó szabályok szerint bírálja el.

(3) Ha a rendelet 17. cikk (1) bekezdése szerinti kifogást elkésetten nyújtják be, a bíróság a kifogást elutasítja, és tájékoztatja a szolgáltatót, hogy a határozatban meghatározott kötelezettsége változatlanul fennáll.

(4) Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy nem áll fenn a rendelet 17. cikk (1) és (4) bekezdése értelmében a kötelezettségek releváns ütközése, fenntartja a közlésre kötelező európai határozatot, egyéb esetben a felülbírálati indítványt elutasítja.

(5) A bíróság a kifogás elbírálása során tájékoztatást kérhet

- a) jogsegélykérelem előterjesztésével vagy bármely más hivatalos kapcsolattartási módon a végrehajtó állam vagy harmadik ország hatóságától,

- b) a megkeresett szolgáltatótól, valamint

- c) a büntetőeljárás lefolytatásához fűződő érdek, illetve a nyomozás egyéb körülményei tekintetében az ügyészségtől.

103/I. § Ha a kibocsátó hatóság vagy a határozattal érintett szolgáltató tájékoztatta a közlésre kötelező európai határozat alapján adatkéréssel érintett személyt az adatközlésről, a tájékoztatás kézbesítését követő nyolc napon belül a szolgáltató a rendelet 18. cikke értelmében a Be. alapján felülbírálati indítványt terjeszthet elő a határozattal szemben, amelyet az ügyészségnél kell benyújtani. Ha a tájékoztatás mellőzésének a feltételei nem állnak fenn, akkor a tájékoztatást haladéktalanul pótolni kell.

103/J. § (1) Ha a rendelet 19. cikke szerinti, a decentralizált informatikai rendszeren keresztül folytatott kommunikáció nem lehetséges, a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat bármely olyan módon előterjeszthető, amely lehetővé teszi a tanúsítvány hitelességének megállapítását.

(2) A közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat szabályszerű továbbításának minősül az is, ha a tagállami igazságügyi hatóság a tanúsítványt az Európai Igazságügyi Hálózat vagy az Eurojust biztonságos távközlési rendszerén keresztül továbbítja.

#### 41/C. Statisztikák

103/K. § A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a rendelet 28. cikk (2) bekezdésében meghatározott statisztikai adatokat éves bontásban gyűjti, és folyó év január 31. napjáig megküldi az igazságügyi miniszternek.”

31. § Az EUtv. 67. alcíme a következő 179/D. §-sal egészül ki:

„179/D. § Ez a törvény a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

40. § A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az e törvényben meghatározottak szerint a lefoglalás vagyoni értékként kezelhető tárgya, valamint a zár alá vétel tárgya (a továbbiakban együtt: bűnügyi vagyon), illetve az elkobzás biztosítása érdekében vagy a bizonyítási eszközként lefoglalt tárgyak kezelésében a bűnjel és a bűnügyi vagyon kezeléséért felelős szerv, illetve a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kijelölt szervezeti egysége (a továbbiakban együtt: bűnjelkezelő szerv) a jogszabályban meghatározottak szerint közreműködik.”

41. § A Be. 270. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az Europol, illetve külföldi állam bűnüldözési feladatot ellátó szervének tisztviselője az (1) bekezdés alapján a büntetőeljárásban szaktanácsadóként vehető igénybe.”

42. § A Be. 308. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„308. § (1) A lefoglalás a lefoglalás tárgya feletti tulajdonjogot korlátozza, illetve annak egyes részjogosítványait függeszti fel. A lefoglalás célja a lefoglalás tárgyának a biztosítása

- a) a bizonyítás eredményes lefolytatása,

- b) az elkobzás elősegítése, illetve

- c) a vagyonelkobzás elősegítése

érdekében.

(2) A lefoglalás tárgya

- a) tárgyi bizonyítási eszköz, valamint elektronikus adat,

- b) elkobozható dolog vagy elkobozható elektronikus adat vagy

- c) vagyonelkobzás alá eső vagyon

lehet.

(3) El kell rendelni a lefoglalást, ha megalapozottan feltehető, hogy a lefoglalás tárgyának biztosítása nélkül a lefoglalás célja nem lenne elérhető.

(4) A lefoglalást elrendelő határozatban rendelkezni kell arról, hogy a lefoglalás tárgyának biztosítása mely, az (1) bekezdésben meghatározott célból szükséges. Ha a lefoglalás tárgyának biztosítása több célból szükséges, akkor valamennyi célról rendelkezni kell. Ha a lefoglalás elrendelésére kizárólag vagyonelkobzás elősegítése érdekében kerül sor, a lefoglalást elrendelő határozatban rendelkezni kell arról, ha a lefoglalt vagyon vagyoni értékként történő kezelésének lehetősége kizárt.

(5) Ha a lefoglalás elrendelését követően a lefoglalás célja megváltozik vagy megszűnik, akkor a lefoglalás céljának megváltozásáról vagy megszűnéséről rendelkezni kell.

(6) A lefoglalás tárgya vagyoni értékként akkor kezelhető, ha

- a) a lefoglalás célja a vagyonelkobzás elősegítése és a vagyoni értékként történő kezelés lehetőségét nem zárták ki, vagy

- b) az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalás tárgyának vagyoni értékként történő kezeléséről rendelkezik, különösen, ha a lefoglalás tárgya kényszerértékesítésének van helye.

(7) Ha az a lefoglalás tárgyának értékéhez képest aránytalan vagy jelentős költséggel vagy egyébként indokolatlan nehézséggel nem járna, törekedni kell arra, hogy a vagyoni értékként történő kezelést akadályozó körülmények megszüntethetők legyenek, különösen, hogy a bizonyítás eredményes lefolytatása érdekében a lefoglalás tárgyának biztosítására ne legyen szükség. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a vagyoni értékként történő kezelés kizárása lenne szükséges.

(8) Lefoglalni az ingó dolgot, a számlapénzt, az elektronikus pénzt vagy az elektronikus adatot lehet.”

43. § A Be. „A lefoglalás megszüntetése és a lefoglalt dolog elkobzása” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „A lefoglalás megszüntetése és a lefoglalás tárgyának elkobzása”

44. § A Be. 320. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 320. § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A lefoglalást meg kell szüntetni, ha

- a) az elrendelésének oka megszűnt,

- b) az eljárást megszüntették, vagy

- c) a nyomozás határideje lejárt.

(1a) Ha a lefoglalás célja kizárólag a vagyonelkobzás alá eső vagyon biztosítása, a lefoglalást a Btk. 74. § (5) bekezdés a) pontjára figyelemmel akkor kell megszüntetni, ha a lefoglalás tárgyára nézve a polgári jogi igény biztosítása érdekében zár alá vétel elrendelésére került sor.

(1b) Ha a lefoglalás megszűnik, a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság erről a vagyoni érdekelt indítványára határozatot hoz.”

45. § A Be. 321. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Ha a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a lefoglalást megszünteti és a lefoglalás tárgyát kiadni rendeli, de az annak átvételére jogosult vagyoni érdekelt a lefoglalás megszüntetéséről és kiadásáról szóló határozat vagy a lefoglalás tárgyának átvételére vonatkozó felhívás, továbbá a vádemelés után a jogerős vagy véglegessé vált határozat közlésétől számított három hónapon belül nem veszi át a lefoglalás tárgyát, akkor az az állam tulajdonába kerül. Erről a lefoglalás megszüntetéséről szóló határozatban kell rendelkezni.”

46. § A Be. „A lefoglalt dolog visszatartása” alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „A lefoglalás tárgyának visszatartása”

47. § A Be. 324. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„324. § (1) A zár alá vétel a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot függeszti fel. A zár alá vétel célja a zár alá vétel tárgyának a biztosítása

- a) a vagyonelkobzás elősegítése vagy

- b) a polgári jogi igény kielégítése

érdekében.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján elrendelt zár alá vételt a Btk. 74. § (5) bekezdés a) pontjára figyelemmel akkor kell feloldani, ha a zár alá vétel tárgyára nézve az (1) bekezdés b) pontja alapján zár alá vétel elrendelésére került sor.

(3) A zár alá vétel tárgya vagyoni értékként kezelhető, kivéve, ha a vagyoni értékként történő kezelés lehetőségét a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság kizárta.

(4) Zár alá vétel tárgya

- a) a dolog, továbbá az ingatlan,

- b) az elektronikus pénz, továbbá a számlapénz,

- c) a befektetési vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott pénzügyi eszköz,

- d) bármely más vagyoni értékű jog, vagy

- e) bármely más vagyoni jellegű követelés

[az a)–e) pont a továbbiakban együtt: zár alá vett vagyon] lehet.

(5) Zár alá vételt akkor lehet elrendelni, ha megalapozottan feltehető, hogy a zár alá vétel tárgyának biztosítása nélkül a zár alá vétel célja nem lenne elérhető, mert a vagyonelkobzás végrehajtását, illetve a polgári jogi igény kielégítését meghiúsítanák.

(6) Ha ingatlan elkobzásának vagy vagyonelkobzásának biztosítása érdekében vagyont érintő kényszerintézkedés elrendelésének van helye, a zár alá vételt el kell rendelni.”

48. § A Be. LII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

### „LII. Fejezet — A LEFOGLALÁS ÉS A ZÁR ALÁ VÉTEL VÉGREHAJTÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A VAGYONKEZELÉS

### Általános szabályok

333. § (1) A lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtására e fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni, ha azt a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv hajtja végre.

(2) A lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtásához a bíróság és az ügyészség a nyomozó hatóság közreműködését is igénybe veheti.

(3) A lefoglalás tárgyával és a zár alá vett vagyonnal kapcsolatos, jogszabályban meghatározott adatokat, valamint azok változását országos központi nyilvántartásban kell rögzíteni.

333/A. § (1) A lefoglalás és a zár alá vétel végrehajtása érdekében, ha az a végrehajtáshoz szükséges és a büntetőeljárás eredményes lefolytatását, illetve a végrehajtás eredményességét nem veszélyezteti, a lefoglalás vagy a zár alá vétel tárgyának birtokosát vagy kezelőjét fel kell szólítani, hogy a tárgy hollétét fedje fel, illetve tegye hozzáférhetővé. A felszólítás teljesítésének megtagadása esetén a keresett tárgyat kutatással vagy motozással kell felkutatni. Erre az érintettet figyelmeztetni kell.

(2) Ha az érintett a felszólításnak nem tesz eleget, rendbírsággal sújtható, kivéve

- a) a terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy,

- b) az a személy, aki a tanúvallomás megtagadására jogosult, illetve

- c) az a személy, aki tanúként nem hallgatható ki.

(3) A terhelt vagy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy kivételével a végrehajtást akadályozó személy rendbírsággal sújtható.

333/B. § (1) A büntetőeljárás alatt a lefoglalás és a zár alá vétel fenntartásának indokoltságát jogszabályban meghatározottak szerint vizsgálni kell. Ha a lefoglalásra vagy a zár alá vételre a továbbiakban az eljárás érdekében nincs szükség, haladéktalanul intézkedni kell a kényszerintézkedés megszüntetése, illetve feloldása iránt, vagy a lefoglalás tárgyának az elkobzását kell indítványozni.

(2) Ha a vagyoni értékként történő kezelés nem kizárt, és az nem járna a lefoglalás tárgyának értékéhez képest aránytalan vagy jelentős költséggel, vagy egyébként indokolatlan nehézséggel, akkor lefoglalás esetén törekedni kell arra, hogy a vagyoni értékként történő kezelést akadályozó körülmények megszüntethetők legyenek.

333/C. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a lefoglalást és a zár alá vételt

- a) birtokba vétellel,

- b) a megőrzés más módon történő biztosításával,

- c) az érintett őrizetében hagyással, vagy

- d) jogszabályban meghatározott más módon

lehet végrehajtani.

(2) A végrehajtást a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon kezelhetőségére figyelemmel, a kényszerintézkedés céljának elérésére alkalmas, legkisebb korlátozással járó módon kell elrendelni. A végrehajtási mód meghatározása során törekedni kell a végrehajtással felmerülő költségek mérséklésére.

(3) A lefoglalás vagy a zár alá vétel vagyoni értékként kezelhető tárgya esetén a kényszerintézkedés végrehajtása során a vagyontárgy értékének, működőképességének megőrzését is biztosítani kell. Ennek során figyelembe kell venni a vagyoni érdekeltnek a vagyoni értékként kezelhető tárgy használatához fűződő jogos érdekét, valamint a vagyoni értékként kezelhető tárggyal összefüggő más megalapozott igényét is.

(4) A kényszerintézkedés végrehajtásának módjáról a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv a kényszerintézkedés elrendeléséről szóló határozatban vagy a végrehajtás megkezdésekor dönt.

(5) A büntetőeljárás során indokolt esetben, különösen a lefoglalás vagy a zár alá vétel céljának vagy a végrehajtás körülményeinek változására, valamint a végrehajtás költségeinek növekedésére figyelemmel a kényszerintézkedés végrehajtásának módját felül kell vizsgálni.

(6) A kölcsönzött kulturális javak különleges védelméről szóló törvényben meghatározott különleges védelemmel érintett dolog lefoglalása vagy zár alá vétele a védelem időtartamának leteltét követően hajtható végre.

333/D. § (1) Ha van olyan közhiteles vagy egyéb nyilvántartás, amelyben a zár alá vett vagyont nyilván kell tartani, a zár alá vétel végrehajtása során a zár alá vétel tényét a közhiteles vagy egyéb nyilvántartásba is be kell jegyezni, ennek hiányában a zár alá vétel végrehajtására a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet is kijelölhető.

(2) Az (1) bekezdés alapján a közhiteles vagy egyéb nyilvántartást vezető szerv, illetve a kijelölt gazdálkodó szervezet köteles a bejegyzést vagy a felfüggesztést haladéktalanul végrehajtani, és ennek megtörténtéről a zár alá vételt végrehajtó szervet tájékoztatni.

(3) Ha a zár alá vett vagyon olyan követelés, amelyet fizetésre használt elektronikus adat értékében tartanak nyilván, és a zár alá vett vagyon feletti rendelkezési jog felfüggesztését érvényesíteni képes gazdálkodó szervezet megkeresésétől eredmény nem várható vagy a megkeresés aránytalan nehézséggel járna, akkor a zár alá vétel végrehajtható olyan információs rendszerben végzett művelettel is, amely az érintettnek a követelés fölötti rendelkezési lehetőségét megakadályozza.

(4) Ha a zár alá vétel végrehajtására a (3) bekezdésben meghatározott művelettel kerül sor, annak megtörténtéről az információs rendszer üzemeltetőjét abban az esetben is tájékoztatni kell, ha a zár alá vétel a tulajdonosi részjogosultságát nem érinti.

(5) A polgári jogi igény biztosítása érdekében elrendelt zár alá vételt a 333/C. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerint kell végrehajtani.

(6) Ha a lefoglalás vagy a zár alá vétel tárgya számlapénz vagy – ha az elektronikus pénz birtokba vételének technikai feltételei fennállnak – elektronikus pénz, azt birtokba vétellel kell végrehajtani, és a jogszabályban meghatározott számlán kell kezelni.

333/E. § (1) Ha a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon birtokba vételre alkalmas, akkor az érintett hozzájárulása nélkül abban az esetben hagyható az érintett őrizetében, ha a birtokba vétel aránytalan és jelentős többletköltséggel vagy a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon értékének a jelentős csökkenésével járna. Ebben az esetben nyomatékosan figyelembe kell venni az érintettnek a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon használatához fűződő jogos érdekét, valamint a vagyoni értékként kezelhető tárggyal összefüggő más megalapozott igényét is.

(2) Ha a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon birtokba vételre nem alkalmas, akkor a lefoglalást vagy a zár alá vételt az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más módon történő biztosításával lehet végrehajtani.

(3) Az érintett őrizetében hagyás vagy a megőrzés más módon történő biztosítása esetén rendelkezni kell

- a) a használat engedélyezéséről vagy annak kizárásáról, valamint a használat engedélyezése esetén annak feltételeiről, ideértve azt is, ha a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon más birtokába adható,

- b) az érintettnek vagy a vagyoni érdekeltnek a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon értékének a megőrzésével kapcsolatos kötelezettségeiről, valamint

- c) az érintett vagy a vagyoni érdekelt végrehajtás ellenőrzésében való együttműködési kötelezettségeiről.

(4) Az érintett őrizetében hagyás vagy a megőrzés más módon történő biztosítása esetén, ha a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv engedélyezi a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak más birtokába adását, akkor annak megőrzésére az új birtokos köteles.

(5) Az érintett, a megőrzés más módon történő biztosításában közreműködő személy vagy a (4) bekezdésben meghatározott új birtokos rendbírsággal sújtható, ha a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeit megszegi.

### A vagyoni biztosíték

333/F. § (1) A vagyoni biztosíték olyan, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv által meghatározott összeg, amelynek célja annak biztosítása, hogy a lefoglalás vagy a zár alá vétel vagyoni értékként kezelhető tárgya tekintetében a lefoglalás vagy a zár alá vétel az érintett őrizetében hagyással vagy a megőrzés más módon történő biztosításával legyen végrehajtható.

(2) A vagyoni értékként kezelhető tárgy tekintetében a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv hivatalból vagy a vagyoni érdekelt indítványára rendelkezhet arról, hogy vagyoni biztosíték letétele esetén a lefoglalás vagy a zár alá vétel az érintett őrizetében hagyással vagy a vagyoni érdekelt által indítványozott más módon történő biztosításával végrehajtható.

(3) A vagyoni biztosítékot a vagyoni érdekelt teheti le. A vagyoni biztosíték tárgya pénz lehet, annak összegét a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv határozza meg, de az nem haladhatja meg a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékét, és nem lehet kevesebb százezer forintnál. A vagyoni biztosíték letételét követően a kényszerintézkedést a (2) bekezdésben meghatározottak szerint a vagyoni biztosíték letevőjénél kell végrehajtani vagy a megőrzést az általa indítványozott más módon kell biztosítani. A letett vagyoni biztosítékot nem lehet visszavonni.

(4) A vagyoni biztosíték letevője elveszti jogát a letett vagyoni biztosíték összegére, ha a lefoglalás tárgyával vagy a zár alá vett vagyonnal kapcsolatosan a határozatban előírt kötelezettségeit ismételten vagy súlyosan megsérti vagy a tárgy ellenőrzését meghiúsítja. Erre a vagyoni biztosítékról rendelkező határozatban a vagyoni biztosíték letevőjét figyelmeztetni kell. A vagyoni biztosíték elvesztéséről a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság határozatot hoz.

(5) A vagyoni biztosíték összegét – amennyiben arra való jogát a vagyoni biztosíték letevője nem veszítette el – vissza kell adni, ha a kényszerintézkedést megszüntették vagy a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az elkobzását rendelték el, vagy arra nézve vagyonelkobzást rendeltek el, és a végrehajtás érdekében a kényszerintézkedés tárgyát birtokba vették.

### A lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon megváltása

333/G. § (1) A lefoglalás vagy a zár alá vétel vagyoni értékként kezelhető tárgyának a megváltásáról a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv dönt.

(2) A megváltásnak akkor van helye, ha azt a vagyoni érdekelt indítványozza, vagy a megváltáshoz hozzájárul és a megváltás összegét a vagyoni érdekelt elfogadta.

(3) A megváltás összegét a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv állapítja meg. A megváltás összegeként a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon becsült értékét kell megállapítani. Ha a lefoglalás vagy a zár alá vétel célja kizárólag a pénzösszegben kifejezve elrendelt vagyonelkobzás biztosítása, a megváltás összegeként legfeljebb a pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítására szolgáló összeget lehet megállapítani.

(4) A megváltás elfogadására irányuló indítványt el kell utasítani, ha

- a) a megállapított összeget a vagyoni érdekelt – több vagyoni érdekelt esetén bármelyik vagyoni érdekelt – vitatja,

- b) a megváltás összegének a megállapítása az eljárás elhúzódását eredményezné, vagy

- c) a megváltás összegének a megállapítása aránytalan költséggel járna.

(5) A megváltás elfogadására irányuló indítvány elutasítása ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(6) A megváltás során kifizetett összeg a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon helyébe lép, amelyre a lefoglalás vagy a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed, és a kényszerintézkedés annak eredeti tárgya tekintetében a megváltással megszűnik.

(7) Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a zár alá vett vagyon megváltására az (1)–(6) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy

- a) a zár alá vett vagyon megváltása a magánfél, a vádemelés előtt a sértett hozzájárulása nélkül nem fogadható el,

- b) a megváltás összege a magánfél, a vádemelés előtt a sértett által megjelölt követelés összegét nem haladhatja meg, és

- c) a zár alá vett vagyon megváltásának elfogadásáról a bíróság határoz.

### A lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon kényszerértékesítése

333/H. § (1) Ha a lefoglalás megszüntetésének vagy a zár alá vétel feloldásának nincs helye, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, vagy a bűnjelkezelő szerv a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak a kényszerértékesítését rendeli el, ha a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon

- a) gyors romlásnak van kitéve,

- b) huzamos tárolásra alkalmatlan,

- c) kezelése, tárolása, illetve őrzése – különösen a vagyontárgy értékére vagy az előreláthatólag hosszú ideig tartó tárolására tekintettel – aránytalan és jelentős költséggel járna, illetve

- d) értéke a kényszerintézkedés várható ideje miatt lényegesen csökkenne vagy ennek veszélye megalapozottan feltehető.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alkalmazásában aránytalan és jelentős költségnek különösen az tekinthető, ha a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak a kezelésével, tárolásával, illetve őrzésével kapcsolatos éves költség eléri a biztosításkori értékének a 20 százalékát. Az (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában lényeges értékcsökkenésnek különösen az tekinthető, ha a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékcsökkenése éves szinten eléri az elrendeléskori értékének 20 százalékát.

(3) Az (1) bekezdés c), illetve d) pontjában meghatározott esetben a kényszerértékesítés elrendelése előtt legalább nyolcnapos, legfeljebb tizenöt napos határidő tűzésével fel kell hívni a vagyoni érdekeltet, hogy írásban nyilatkozzon, hogy az értékesítés elrendelése helyett vállalja-e

- a) a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az éves tárolási, gondozási és kezelési költségeinek a megelőlegezését, vagy

- b) a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az éves értékcsökkenésének a megfizetését.

(4) A felhívásban meg kell jelölni a tárolási, gondozási és kezelési költségek éves összegét. Ha a fizetésre kötelezett valószínűsíti, hogy a (3) bekezdés szerinti kötelezettség egy összegben való teljesítése magának, vagy tartásra szoruló hozzátartozójának jelentős anyagi nehézséget okozna, és megalapozottan feltehető, hogy fizetési kötelezettségének határidőben pontosan eleget tesz, részére háromhavi, egyenlő részletekben történő részletfizetés engedélyezhető. A részletfizetés iránti kérelemnek nincs halasztó hatálya.

(5) Ha a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv felhívására a (3) bekezdésben meghatározott személy nem nyilatkozik, a megállapított költségek előlegezését nem vállalja vagy az előírt fizetési kötelezettségét határidőn belül nem teljesíti, akkor a kényszerértékesítés haladéktalanul elrendelhető.

(6) A vagyoni érdekelt által megelőlegezett tárolási, gondozási és kezelési költség az első évben bűnügyi költség, azt követően nem bűnügyi költség, utóbbi esetben a költséget az előlegező viseli.

(7) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon értékcsökkenésének megfizetésére fordított összeg nem bűnügyi költség, arra a lefoglalás vagy a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed. Ha az értékcsökkenés megfizetésére fordított összeg eléri a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az elrendeléskor fennálló értékét vagy pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás biztosítása esetén a biztosítandó összeget, akkor a lefoglalást a lefoglalás eredeti tárgyára meg kell szüntetni.

(8) A kényszerértékesítés végrehajtására egyebekben a vagyonkezelési célú értékesítés szabályait kell alkalmazni.

### A lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak a vagyonkezelési célú értékesítése

333/I. § (1) A vagyoni értékként kezelhető tárgy tekintetében folyamatosan vizsgálni kell, hogy van-e helye vagyonkezelési célú értékesítésnek.

(2) A lefoglalás vagy a zár alá vétel vagyoni értékként kezelhető tárgyának vagyonkezelési célú értékesítésére akkor kerülhet sor, ha ez a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékére, illetve értékvesztésére, továbbá a tárolási, gondozási, kezelési és várható értékesítési költségekre tekintettel indokolt.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek fennállása esetén a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság vagy a bűnjelkezelő szerv a vagyoni értékként kezelhető lefoglalás tárgya vagy zár alá vett vagyon értékesítését rendelheti el, ha azt a vagyoni érdekelt indítványozza, vagy az értékesítéshez hozzájárul.

(4) Az értékesítéshez a vagyoni érdekelt a hozzájárulását feltételhez kötötten, különösen legalacsonyabb értékesítési ár meghatározásával is megadhatja.

(5) Több vagyoni érdekelt esetén a vagyoni érdekeltek együttes indítványa, illetve hozzájárulása szükséges.

(6) Ha a zár alá vételt a polgári jogi igény biztosítására rendelték el, a zár alá vett vagyon vagyonkezelési célú értékesítésére az (1)–(5) bekezdést kell alkalmazni azzal, hogy

- a) a zár alá vett vagyon értékesítése a magánfél, a vádemelés előtt a sértett hozzájárulása nélkül nem rendelhető el, és

- b) az értékesítésről a bíróság határoz.

333/J. § (1) A lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékesítéséből befolyt ellenértéke a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak a helyébe lép, amelyre a kényszerintézkedés külön határozat nélkül kiterjed, és a lefoglalás vagy a zár alá vétel eredeti tárgya tekintetében az értékesítéssel megszűnik.

(2) Ha a későbbi bizonyítás érdekében szükséges, a lefoglalt dolog értékesítése esetén a dologból olyan mintát kell biztosítani, illetve a dologról olyan kép- vagy kép- és hangfelvételt kell készíteni, amely az eljárás későbbi szakaszában kétséget kizáróan bizonyítja a dolog lényeges tulajdonságait.

### Az értékesítés közös szabályai

333/K. § A lefoglalt dolog értékesítését jogszabályban meghatározott módon kell végrehajtani. A bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság az értékesítéshez jogszabályban meghatározott esetben árverési felületet vehet igénybe.

### A bűnügyi vagyon kezelése

333/L. § (1) A bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a bűnjelkezelő szerv gondoskodik arról, hogy a bűnügyi vagyon megőrizze az értékét.

(2) A bűnügyi vagyon kezelése során a rendes gazdálkodás szabályai szerint kell gondoskodni.

(3) A bűnügyi vagyon kezelése során a zár alá vétel elrendelésétől, illetve attól kezdve, hogy a lefoglalás tárgya vagyoni értékként kezelhető, gondoskodni kell a bűnügyi vagyon egyedi értékeléséről. Az egyedi értékelés során vizsgálni kell a vagyon pénzben kifejezhető értékét, az őrzésével és kezelésével kapcsolatos költségeket és feladatokat, és a vagyon kezelésének, őrzésének várható időtartamát. Az egyedi értékelést a bűnügyi vagyon tulajdonságaiban, illetve a kezelésében bekövetkezett változásokhoz igazodóan kell felülvizsgálni.

(4) Az egyedi értékelés célja az olyan, az e törvényben meghatározott intézkedések alkalmazhatóságával, különösen a lefoglalás vagy a zár alá vétel végrehajtásának módjával, a lefoglalás tárgyának vagy a zár alá vett vagyonnak az értékesítésével, megváltásával, a vagyoni biztosíték letételével kapcsolatos döntések előkészítése,

- a) amelyek alapján elkerülhető vagy mérsékelhető a bűnügyi vagyon értékének a csökkenése, továbbá

- b) amelyekkel mérsékelhetők a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon kezelésének költségei.

(5) A vagyonkezelés során tett intézkedés alapján átalakuló vagyontárgy az eredeti vagyontárgy helyébe lép, arra a lefoglalás és a zár alá vétel külön határozat nélkül kiterjed. A bűnügyi vagyon értékének a vagyonkezelés során történő növekedéséből vagy hasznából jogszabályban meghatározottak szerint le kell vonni a felmerült vagyonkezelési költséget. A levonható vagyonkezelési költség nem haladhatja meg a növekedés, illetve a haszon értékét.

(6) Ha a lefoglalás vagy a zár alá vétel megszűnésével vagy megszüntetésével a bűnügyi vagyont a vagyoni érdekelt számára ki kell adni vagy rendelkezésre kell bocsátani, akkor az (5) bekezdés szerint levonható vagyonkezelési költség megfizetéséig az érintett bűnügyi vagyon visszatartható. Ha a levonható vagyonkezelési költség megfizetésére 2 hónap elteltével nem kerül sor, a bűnügyi vagyon – vagy annak meghatározott része – értékesíthető, és a befolyt összegből a levonható vagyonkezelési költség elszámolható.

(7) Az (5) bekezdés alapján levonható költség nem bűnügyi költség, az annak a bíróságnak, ügyészségnek, nyomozó hatóságnak vagy bűnjelkezelő szervnek a bevételét képezi, amely a vagyonkezelési költséget előlegezte.

### Bűnjelkezelő közreműködése

334. § (1) A bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalás tárgyának kezelésében – jogszabályban meghatározottak szerint – bűnjelkezelő szerv is közreműködhet.

(2) A bűnjelkezelő szerv a kényszerintézkedés tárgyának hatékony és költségkímélő kezelésének biztosítása, és a 333/B. § (1) bekezdésében meghatározott cél érdekében

- a) hozzáfér a lefoglalás tárgyával, valamint a zár alá vett vagyonnal kapcsolatos – jogszabályban meghatározott – adatokat, valamint azok változását rögzítő országos központi nyilvántartáshoz, továbbá az ügyiratok megismerésére jogosult,

- b) végzi a bűnügyi vagyon egyedi értékelését, valamint a bűnügyi vagyonnal kapcsolatban a jogszabályban meghatározott más feladatokat,

- c) árverés útján történő értékesítés esetén dönt a becsértékről,

- d) az e törvényben meghatározott kérdésekben önállóan dönthet a lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon végrehajtásával kapcsolatban,

- e) javaslatot tesz a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság e törvényben meghatározott döntésére.

(3) A bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság

- a) a bűnjelkezelő szerv önállóan meghozható döntését előzetesen megtilthatja, valamint az önállóan meghozott döntését visszavonhatja, valamint

- b) a bűnjelkezelő szervet a bűnügyi vagyon egyedi értékelése érdekében megkeresheti.

(4) A bűnjelkezelő szerv az önállóan meghozott döntését – az (5) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – akkor hajtja végre, ha azt a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság jóváhagyja, vagy azt a döntésről való tudomásszerzést követő öt munkanapon belül nem vonja vissza.

(5) A bűnjelkezelő szerv a döntését írásban közli a vagyoni érdekelttel. A vagyoni érdekelt a döntés közlését követő öt munkanapon belül indítványozhatja, hogy a bűnjelkezelő szerv döntéséről a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság hozzon határozatot. A vagyoni érdekelt indítványára a bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság

- a) jóváhagyja vagy visszavonja a bűnjelkezelő szerv döntését vagy

- b) önálló határozatot hoz.

(6) A bűnjelkezelő szerv törvényben meghatározott esetekben minden olyan intézkedést köteles megtenni, illetve a döntésre jogosult bíróságnál, ügyészségnél vagy nyomozó hatóságnál minden olyan büntetőeljárási döntést kezdeményezhet, amely a bűnügyi vagyon, illetve a lefoglalás tárgya értékének vagy állagának a megóvásához, továbbá a hatékony és költségkímélő kezeléséhez szükséges.”

50. § A Be. 374. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felülbírálati indítvány terjeszthető elő)

„i) az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a vagyoni biztosíték összegének elvesztéséről hozott határozatával szemben.”

56. § (1)

(2) A Be. 878. §-a a következő 38. és 39. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„38. a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

39. az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

57. § A Be. „Az Európai Unió jogának való megfelelés” alcíme a következő 878/D. §-sal egészül ki:

„878/D. § E törvény a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

58. § A Be.

- 1. 57. § (1) bekezdés a) pontjában a „vagy lefoglalt dolog” szövegrész helyébe a „dolog vagy a lefoglalás tárgyának” szöveg, 320. § (2) bekezdésében és 856. § (3) bekezdésében a „lefoglalt dolog” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgya” szöveg,

- 2. 320. § (4) bekezdésében a „lefoglalt dolog” szövegrészek helyébe a „lefoglalás tárgyának” szöveg,

- 3. 320. § (4a) bekezdésében a „lefoglalt dolog birtoklása” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgyának birtoklása” szöveg és a „lefoglalt dolog megsemmisítéséről” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgyának megsemmisítéséről” szöveg,

- 4. 320. § (5)–(7) bekezdésében, 535. § (2) bekezdésében, 820. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában, 822. § (1) bekezdésében, (2) bekezdés a) és c) pontjában, 824. § (1) bekezdésében a „lefoglalt dolog” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgyának” szöveg,

- 5. 320. § (8) bekezdésében a „dolog lefoglalását” szövegrész helyébe a „lefoglalást” szöveg és a „lefoglalt dolgot” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgyát” szöveg,

- 6. 321. § (1) és (4) bekezdésében a „lefoglalt dolgot” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgyát” szöveg,

- 7. 321. § (2) és (3) bekezdésében a „dolgot” szövegrészek helyébe a „lefoglalás tárgyát” szöveg,

- 8. 321. § (5) bekezdésében a „lefoglalt dolog” szövegrész helyébe az „a lefoglalás tárgya” szövegrész, a „dolog kiadását” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgyának a kiadását” szöveg,

- 9. 321. § (5b) bekezdés a) pontjában a „dolog kiadásáról” szövegrész helyébe a „kiadásról” szöveg,

- 10. 321. § (5b) bekezdés b) pontjában az „a dolog átvételére” szövegrész helyébe az „az átvételre” szöveg,

- 11. 323. § (1) és (2) bekezdésében a „terheltnek kiadandó dolgot” szövegrész helyébe a „lefoglalás terheltnek kiadandó tárgyát” szöveg,

- 12. 323. § (3) bekezdésében a „nyújtott be” szövegrész helyébe a „nyújtott be vagy a biztosítási intézkedést nem rendelték el” szöveg,

- 13. 337. § (3) bekezdésében a „bíróság” szövegrész helyébe a „bíróság, az ügyészség vagy a nyomozó hatóság” szöveg,

- 14.

- 15. 374. § (1) bekezdés d) pontjában a „lefoglalt dolog” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgya vagy a zár alá vett vagyon” szöveg,

- 16.

- 17. 609. § (4) bekezdésében és 671. § 12. pontjában a „lefoglalt dologról” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgyáról” szöveg,

- 18.

- 19. 820. § (1) bekezdésében a „lefoglalt dologra” szövegrész helyébe a „lefoglalás tárgyára” szöveg,

- 20.

- 21.

- 22.

- 23.

- 24.

lép.

60. § Hatályát veszti a Be.

- 1. „A lefoglalás végrehajtása” alcíme,

- 2. 317. §-a,

- 3. „A lefoglalt dolog megváltása” alcíme,

- 4. „A lefoglalt dolog értékesítése” alcíme,

- 5. 322. §-a,

- 6. 327. § (2) bekezdés b) és c) pontja,

- 7. 327. § (3) bekezdésében a „(2) bekezdés a) pontja esetén a” szövegrész,

- 8. 327. § (4) és (5) bekezdése,

- 9. „A zár alá vétel végrehajtása” alcíme,

- 10. „A zár alá vett vagyon megváltása” alcíme,

- 11. 332. § (1) bekezdésében az „A bíróság által elrendelt zár alá vételt a vádemelés előtt az ügyészség is feloldhatja.” szövegrész,

- 12.

- 13.