2025. évi CXVIII. törvény
büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról
[1] Az Országgyűlés, tiszteletben tartva Magyarország Alaptörvényét és nemzetközi kötelezettségvállalásait, elkötelezetten törekszik a jogállamiság, az alapvető jogok és a közbiztonság erősítésére. A társadalmi igazságérzet és a jogbiztonság fenntartása megköveteli, hogy a büntetőjog a modern társadalom kihívásaira időszerű, világos és hatékony választ adjon.
[2] A szabályozás legfőbb célja, hogy megerősítse a gyermekek és más sérülékeny csoportok jogainak érvényesülését, az igazságszolgáltatás hatékonyságát és a bűncselekményből származó vagyon hatékony visszaszerzését.
[3] A törvény megalkotása egyben Magyarország nemzetközi kötelezettségvállalásának teljesítését is célozza azáltal, hogy egyes uniós jogi aktusokat és nemzetközi egyezményeket szervesen beilleszt a hazai jogrendszerbe. Az uniós irányelvek átültetése nem pusztán jogi kötelezettség, hanem lehetőség arra, hogy a magyar büntetőjog rendszere igazodjon a legmodernebb európai és nemzetközi elvárásokhoz, és így erősítse az állampolgárok biztonságát.
[4] A törvény teljes körű megfelelést biztosít továbbá az emberkereskedelem elleni fellépést megerősítő, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 irányelvnek is. Az irányelv új formákkal bővíti a kizsákmányolás fogalmát: a béranyaság, a kényszerházasság és a jogellenes örökbefogadás is emberkereskedelemnek minősülhet. A törvény célja, hogy ezeket a cselekményeket a magyar jog is kifejezetten büntetni rendelje, biztosítva, hogy minden áldozat megfelelő büntetőjogi védelmet kapjon, és az elkövetők felelősségre vonása is kellően szigorú és következetes legyen.
[5] A törvény célja továbbá a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 irányelv átültetése mellett olyan bűnügyi vagyonkezelési rezsim létrehozása, amely nemcsak az uniós szabályozásnak felel meg, hanem messzemenően biztosítja a bűnügyi vagyon értékének megőrzését, kezelését, egységes nyilvántartását, egyúttal biztosítja, hogy a bűncselekményekből származó vagyon minél nagyobb mértékben kerüljön vissza a közösség szolgálatába. A törvény ezért megteremti a bűnügyi vagyon átlátható és egységes kezelésének az alapvető jogi kereteit, és bevezeti az ismeretlen eredetű vagyon elkobzásának intézményét is.
[6] A törvény kisebb, koherenciát biztosító módosításokat is végrehajt az uniós korlátozó intézkedések megsértéséről szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 irányelvnek való teljes megfelelés érdekében.
[7] A digitális korban nélkülözhetetlen, hogy a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékokhoz gyorsan és jogszerűen lehessen hozzáférni. A törvény megteremti az (EU) 2023/1543 rendelet alkalmazásához szükséges végrehajtási kereteket, lehetővé téve, hogy a hatóságok közvetlenül fordulhassanak a szolgáltatókhoz adatok kiadása vagy megőrzése érdekében. Ez biztosítja, hogy a bűnüldözési célok ne kerüljenek számottevő lépéshátrányba a technológiai fejlődés újabb formáit alkalmazó és nemzetközi színtéren is egyre gyarapodó elkövetők mögött.
[8] A törvény emellett módosítja a kapcsolódó jogszabályokat is az Európa Tanács Számítástechnikai Bűnözésről szóló Egyezményéhez fűzött második kiegészítő jegyzőkönyv végrehajtása érdekében. A jogalkotói cél ebben az esetben is a hatékonyabb nemzetközi együttműködés, és ezen keresztül hatékonyabb hozzáférés a büntetőeljárás eredményességéhez szükséges elektronikus adatokhoz.
[9] A törvény továbbá korszerűsíti a közvetítői eljárások szabályait, annak érdekében, hogy jobban érvényesülhessenek a helyreállító igazságszolgáltatás elvei. A közvetítő szakmai felkészültsége alapján választhatja ki az adott ügyhöz legjobban illeszkedő módszert, ami elősegíti a felek közötti megegyezést és a társadalmi békét.
[10] A büntetés-végrehajtás területén a törvény célja, hogy reagáljon a gyakorlatban felmerült problémákra, úgymint az elévülésre vonatkozó szabályok egyértelműsítése és a külföldön élő elítéltek esetén a közérdekű munka pénzbüntetéssel való megválthatóságának megteremtése, amely módosítások a büntetőigény érvényesítését segítik. A feltételes szabadságra bocsátás szempontrendszerének kiegészítése által az elítélt reintegrációja érdekében kifejtett tevékenysége nagyobb hangsúlyt kap az értékelésben.
[11] Az Országgyűlés mindezek megvalósítása érdekében, a magyar jogrendszer koherenciájának biztosítása, valamint az uniós és nemzetközi kötelezettségek teljesítése céljából a következő törvényt alkotja:
1. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása¶
1. §¶
2. §¶
2. A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása¶
3. §¶
4. §¶
3. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló 2001. évi CIV. törvény módosítása¶
5. §¶
6. §¶
7. §¶
8. §¶
9. §¶
4. A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény módosítása¶
10. §¶
11. §¶
12. §¶
5. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása¶
13. §¶
6. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény módosítása¶
14. §¶
15. §¶
16. §¶
7. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása¶
17. §¶
18. §¶
8. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása¶
19. §¶
20. §¶
9. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása¶
21. §¶
22. §¶
23. §¶
24. §¶
25. §¶
26. §¶
10. Az Európai Unió tagállamaival folyatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása¶
27. §¶
28. §¶
29. §¶
30. §¶
31. §¶
11. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása¶
32. §¶
12. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása¶
33. §¶
34. §¶
35. §¶
36. §¶
37. §¶
38. §¶
39. §¶
13. A büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosítása¶
40. §¶
41. §¶
42. §¶
43. §¶
44. §¶
45. §¶
46. §¶
47. §¶
48. §¶
49. §¶
50. §¶
51. §¶
52. §¶
53. §¶
54. §¶
55. §¶
56. §¶
57. §¶
58. §¶
59. §¶
60. §¶
61. §¶
14. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása¶
62. §¶
15. Záró rendelkezések¶
63. § (1) Ez a törvény – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. január 2-án lép hatályba.
(2) A 49. §, az 51–55. §, az 58. § 14., 16. és 20–24. pontja, az 59. §, a 60. § 12. és 13. pontja, valamint a 61. § az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.
(3) Az 1. alcím, a 2. alcím, az 5–7. §, a 8. § c) pontja, a 4. alcím, a 8. alcím, a 22. §, a 23. §, a 26. §, a 29. §, a 31. §, a 40–48. §, az 50. §, az 56. § (2) bekezdése, az 57. §, az 58. § 1–13., 15., 17. és 19. pontja, valamint a 60. § 1–11. pontja 2026. július 1-jén lép hatályba.
64. § E törvény 2. §-a, 59. §-a és 61. §-a az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
65. § (1) E törvény
- a) 1. alcíme, 4. alcíme, 8. alcíme, 25. §-a, 40–48. §-a, 50. §-a, 56. § (2) bekezdése, 58. § 1–13., 15., 17. és 19. pontja, valamint 60. § 1–11. pontja a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- b) 6. §-a, 13. §-a, 25. §-a, 26. § a) pontja és 56. § (2) bekezdése az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
- c) 6. §-a, 8. § b) pontja és 24. §-a az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 7. §-a, 29. §-a, 31. §-a és 57. §-a a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanács rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.