2025. évi CXVIII. törvény — mi változott? 2026. január 3.

- a) 3. § (3) bekezdésében az „a jogi személy” szövegrész helybe az „az eljárás alá vont jogi személy vagy más jogi személy” szöveg,

- b) 6. § (2) bekezdés a) pontjában a „bűncselekmény esetén” szövegrész helyébe a „bűncselekmény, valamint a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [Btk. 327. § (1)–(4) bekezdés, 327/A. § (1) bekezdés, 327/B. § (1) bekezdés] esetén” szöveg,

- d) 27. § (7) bekezdésében a „nyomozó hatóság vagy az ügyészség” szövegrész helyébe a „vádemelés előtt a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a vádemelés után a bíróság” szöveg

9. § Hatályát veszti a Jszbt.

- a) 12/A. § (4) bekezdésében az „ , illetve (2)” szövegrész,

- b) 12/A. § (5) bekezdésében a „vagy (2)” és az „ , illetve a (2)” szövegrész,

- c) 12/A. § (5) bekezdés a) pontjában az „ , illetve a (2)” szövegrész.

13. § A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 47. §-a a következő (9) és (10) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Ez a törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(10) Ez a törvény az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

14. § (1) A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Bktv.) 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A sértett és a terhelt indítványozhatja, hogy a (2) bekezdésben írt személyek közül az általa megnevezett legfeljebb két-két személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében a közvetítő által meghatározott rendben felszólalhasson. A közvetítő az indítvány – ide nem értve a sértett meghatalmazott képviselője és a védő jelenléti jogát – teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.”

(2) A Bktv. 7. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A sértett helyett eljáró törvényes vagy meghatalmazott képviselő a sértett e törvény szerinti jogait gyakorolja.”

(3) A Bktv. 7. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A (2) bekezdésben meghatározott segítők, illetve a védő a közvetítői megbeszélésen tanácsadó és támogató szerepet töltenek be. A sértett meghatalmazott képviselője és a védő a közvetítői eljárásban képviselőként jár el, továbbá a jelenlét, az ügyirat-megismerés és felvilágosítás-kérési jogát gyakorolhatja és felszólalhat. A büntetőügyben a képviseletre adott meghatalmazás – ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki – és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.”

15. § A Bktv. 8. §-a a következő (1) és (2) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A közvetítő a büntetőeljárás ügyiratai és az előkészítés során megismert adatok alapján dönt arról, hogy mely helyreállító technikát alkalmazza közvetítői eljárása során.

(2) A közvetítő a közvetítői eljárás lefolytatása során alkalmazott módszernek megfelelően határozza meg a megbeszélés kereteit, valamint a felek és a közvetítői eljárás egyéb résztvevőinek a felszólalási rendjét. A sértett és a terhelt a közvetítői megbeszélés alatt a közvetítő engedélyével tanácskozhat a meghatalmazott képviselőjével, illetve a védőjével.”

16. § A Bktv.

- a) 7. § (2) bekezdésében az „a), c)” szövegrész helyébe az „a)–c)” szöveg,

- b) 9. § (3) bekezdésében az „illetve a jogi képviselőt” szövegrész helyébe az „illetve a meghatalmazott képviselőt és a védőt” szöveg

lép.

17. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Ávt.) 1. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(5) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a vagyon, amelynél az állami tulajdonszerzésre az állam közjogi kötelezettségeinek, jogainak gyakorlása következtében, vagy azzal összefüggésben kerül sor – különösen a szabálysértési és büntetőeljárásban elkobzás, vagyonelkobzás útján állami tulajdonba kerülő vagyon –, ide nem értve a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 318. § (4a) és (4b) bekezdésében meghatározott, állami tulajdonba került gépjárművet, valamint azt a vagyont, amely az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a és 125/D. §-a szerinti eljárás útján kerül állami tulajdonba.

(6) Az (5) bekezdés szerinti vagyon hasznosítása, értékesítése során e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy az államot megillető tulajdonosi jogokat az az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerinti központi költségvetési szerv – ide nem értve az állami adó- és vámhatóságot –, továbbá az a 100%-ban állami tulajdonban álló gazdasági társaság gyakorolja, amely az állami tulajdonjogot keletkeztető hatósági határozatot hozta, illetve amely szervezetet megillető követelés fejében került sor a vagyonnak az állam általi elfogadására.”

18. § Az Ávt. a következő 69/I. §-sal egészül ki:

„69/I. § (1) A büntetőjogi tárgyú törvények módosításáról szóló 2025. évi CXVIII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 318. § (4a) és (4b) bekezdése, valamint az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. § (2d) bekezdése szerint a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gépjárművek a Módtv. hatálybalépésekor az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá és a rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerülnek.

(2) A rendvédelmi szervek (1) bekezdés szerint létrejövő vagyonkezelői joga tekintetében külön vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges. Az (1) bekezdés szerinti vagyonelemek az egyes rendvédelmi szervek és az MNV Zrt. között fennálló vagyonkezelési szerződés hatálya alá kerülnek azzal, hogy az érintett rendvédelmi szerv köteles – a vagyonnyilvántartási szabályoknak megfelelő – adatszolgáltatással bejelenteni az MNV Zrt. felé a fennálló vagyonkezelési szerződése hatálya alá került új vagyonelemeket.”

21. § A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 242. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Nem büntethető az (1) bekezdés c) pontja alapján, aki a természetkárosítást elhanyagolható mennyiségű egyedre követi el, ha jogszabály meghatározza a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó élő szervezet egyedének elhanyagolható mennyiségét.”

24. § A Btk. 327/D. §-a a következő d) ponttal egészül ki:

(A 327–327/C. § alkalmazásában:)

„d) zárolás: az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 5. és 6. pontjában meghatározott pénzeszközök befagyasztása, valamint gazdasági erőforrások befagyasztása.”

25. § A Btk. 465. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„465. § (1) Ez a törvény

- 1. a magánszektorban tapasztalható korrupció elleni küzdelemről szóló, 2003. július 22-i 2003/568/EK tanácsi kerethatározatnak,

- 2. a tiltott kábítószer-kereskedelem területén a bűncselekmények tényállási elemeire és a büntetésekre vonatkozó minimumszabályok megállapításáról szóló, 2004. október 25-i 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak,

- 3. a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni, büntetőjogi eszközökkel történő küzdelemről szóló, 2008. november 28-i 2008/913/IB tanácsi kerethatározatnak

való megfelelést szolgálja.

(2) Ez a törvény

- 1. az illegálisan tartózkodó harmadik országbeli állampolgárokat foglalkoztató munkáltatókkal szembeni szankciókra és intézkedésekre vonatkozó minimumszabályokról szóló, 2009. június 18-i 2009/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 2. az emberkereskedelem megelőzéséről, és az ellene folytatott küzdelemről, az áldozatok védelméről, valamint a 2002/629/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. április 5-i 2011/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 3. az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelvnek a hamisított gyógyszerek jogszerű ellátási láncba való bekerülésének megakadályozása tekintetében történő módosításáról szóló, 2011. június 8-i 2011/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 4. a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB kerethatározat felváltásáról szóló, 2011. december 13-i 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 5. az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 6. a bűncselekmény elkövetési eszközeinek és az abból származó jövedelemnek az Európai Unión belüli befagyasztásáról és elkobzásáról szóló, 2014. április 3-i 2014/42/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 7. a piaci visszaélések büntetőjogi szankcióiról (piaci visszaélésekről) szóló, 2014. április 16-i 2014/57/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 8. az euro és más pénznemek hamisítás elleni, büntetőjog általi védelméről, valamint a 2000/383/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2014. május 15-i 2014/62/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 9. a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 10. a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről szóló 2016. március 9-i (EU) 2016/343 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 11. a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 12. a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 13. a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2017. március 15-i (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 14. az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 15. a 2004/757/IB tanácsi kerethatározatnak a kábítószer fogalommeghatározása új pszichoaktív anyagokkal való kiegészítése céljából történő módosításáról és a 2005/387/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2017. november 15-i 2017/2103/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 16. a pénzmosás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2018. október 23-i (EU) 2018/1673 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 17. a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2019. április 17-i (EU) 2019/713 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 18. a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 19. a 2005/671/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 4-i (EU) 2023/2123 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 20. az uniós korlátozó intézkedések megsértése bűncselekményi tényállásainak és szankcióinak meghatározásáról és az (EU) 2018/1673 irányelv módosításáról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1226 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 21. a vagyonvisszaszerzésről és -elkobzásról szóló, 2024. április 24-i (EU) 2024/1260 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- 22. az emberkereskedelem megelőzéséről és az ellene folytatott küzdelemről, valamint az áldozatok védelméről szóló, 2011/36/EU irányelv módosításáról szóló, 2024. június 13-i (EU) 2024/1712 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(3) Ez a törvény

- 1. a kábítószer-prekurzorokról szóló, 2004. február 11-i 273/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 2. a kábítószer-prekurzoroknak a Közösség és harmadik országok közötti kereskedelme nyomon követésére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 2004. december 22-i 111/2005/EK tanácsi rendelet,

- 3. a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 4. az egyes, a halálbüntetés, a kínzás vagy más kegyetlen, embertelen vagy megalázó bánásmód vagy büntetés során alkalmazható áruk kereskedelméről szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/125 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

- 5. a kettős felhasználású termékek kivitelére, az azokkal végzett brókertevékenységre, az azokkal kapcsolatos technikai segítségnyújtásra, valamint azok tranzitjára és transzferjére vonatkozó uniós ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2021. május 20-i (EU) 2021/821 európai parlamenti és tanácsi rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

27. § Az Európai Unió tagállamaival folyatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EUtv.) 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés f) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha az európai elfogató parancs végrehajtását Magyarország vagy az Európai Unió más tagállama által menekültként elismert személlyel szemben bocsátotta ki olyan állam, ahonnan elmenekült. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az eljárási cselekménnyel érintett személy menekült jogállása azért szűnt meg, mert Magyarországon vagy az Európai Unió más tagállamában állampolgárságot kapott, azonban a menekültkénti elismerés feltételei – ideértve a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is – továbbra is fennállnak. A menekültkénti elismerés feltételeinek fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó. Ha a menekültkénti elismerésre a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetben került sor, akkor ennek feltételeit – e § vonatkozásában fennállónak kell tekinteni.”

28. § Az EUtv. 40. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés a) pontját kell alkalmazni abban az esetben is, ha az európai nyomozási határozatot Magyarország vagy az Európai Unió más tagállama által menekültként elismert személlyel szemben bocsátotta ki olyan állam, ahonnan elmenekült. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az eljárási cselekménnyel érintett személy menekült jogállása azért szűnt meg, mert Magyarországon vagy az Európai Unió más tagállamában állampolgárságot kapott, azonban a menekültkénti elismerés feltételei – ideértve a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetet is – továbbra is fennállnak. A menekültkénti elismerés feltételeinek fennállása tekintetében az idegenrendészetért és menekültügyért felelős miniszter állásfoglalása irányadó. Ha a menekültkénti elismerésre a menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 7. § (4) bekezdésében meghatározott esetben került sor, akkor ennek feltételeit – e § vonatkozásában – fennállónak kell tekinteni.”

30. § Az EUtv. 179. §-a a következő 30. és 31. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„30. a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

31. a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről szóló 2016. október 26-i (EU) 2016/1919 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

32. § A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ez a törvény a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról szóló, 2016. május 11-i (EU) 2016/800 európai parlamenti és tanácsi irányelv végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

33. § A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban Bv. tv.) 29. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elévülés határidejébe nem számít be)

„a) a halasztás, a büntetés-félbeszakítás és a 14. § szerinti végrehajtási sorrendre tekintettel történő megszakítás, valamint a szabadságvesztés, az elzárás és a közérdekű munka esetén a megelőzően megkezdett azonos nemű büntetés végrehajtásának időtartama,”

34. § A Bv. tv. III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

### „A közérdekű munka átváltoztatása pénzbüntetésre

64/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró az ügyészség indítványára, a 291/A. §-ban meghatározott ok fennállása esetén az iratok alapján a közérdekű munkát pénzbüntetésre változtatja át.

(2) Az eljárást az eljáró pártfogó felügyelői szolgálat szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró folytatja le.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli.”

35. § A Bv. tv. 142. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az elítélt a jogszabályban előírt élettér hiányából eredő alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt – írásban – közvetlenül panasszal élhet a bv. intézet parancsnokához. A panaszt a benyújtástól számított tizenöt napon belül kell elbírálni azzal, hogy a (2) bekezdés a) pontja alkalmazásának nincs helye. A panaszt és az elbírálásának eredményét a jogszabályhely megjelölésével kell nyilvántartani.

(6) Ha a panasz alapos, a bv. intézet parancsnoka a 75/I. §-ban foglaltak szerint jár el azzal, hogy ha e körülmény megszüntetése sem az adott bv. intézeten belül, sem átszállítással nem oldható meg, a bv. intézet parancsnoka a sérelem ellensúlyozása érdekében – az e körülmények között töltött napok számával arányosan – kedvezményt biztosíthat az elítéltnek, így különösen a szabad levegőn tartózkodás időtartamának, illetve az egyes kapcsolattartási formák gyakoriságának vagy időtartamának megnövelése, a személyes szükségletekre fordítható összeg, illetve a vásárlások gyakoriságának megnövelése, a jogszabályban meghatározott többletszolgáltatás ingyenes biztosítása, a kondicionáló terem használatának, illetve közös sport- vagy kulturális eseményen való részvétel engedélyezése által.

(7) A panasz benyújtása nem tekinthető kártalanítási kérelemnek. Ha a panasz tartalmából ez egyértelműen nem állapítható meg, az elítéltet nyilatkoztatni kell, és szükség szerint tájékoztatást kell adni részére a kártalanítási kérelem benyújtásának feltételeiről.”

36. § A Bv. tv. 188. § (1a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel szempontjából a büntetés-végrehajtási bíró különösen]

„b) az elítélt büntetés végrehajtása alatt tanúsított magatartását, kiemelten – a kezdeti kategória besoroláshoz és a szabadságvesztés letöltendő tartamához képest – a kategória-rendszerben való előmenetelét, valamint a visszaesési kockázatot csökkentő reintegrációs tevékenységben való részvételét,”

[vizsgálja.]

37. § A Bv. tv. VIII. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

### „A közérdekű munka átváltoztatása pénzbüntetésre

291/A. § (1) Ha az elítélt tényleges tartózkodási helye – igazoltan – külföldön van, és a büntetés átadására azért nem kerülhet sor, mert az adott állam részéről a közérdekű munkára vonatkozó határozat nem feleltethető meg, a közérdekű munka vagy annak hátralévő része pénzbüntetésre változtatható át, feltéve, hogy annak megfizetését az elítélt vállalja, és a végrehajtás során együttműködő volt.

(2) A pénzbüntetést úgy kell megállapítani, hogy négy óra közérdekű munkának a helyébe egynapi tétel pénzbüntetés lép, az egynapi tétel összege nyolcezer forint. Az átváltoztatás után fennmaradó közérdekű munkának egynapi tétel felel meg.

(3) Ha a közérdekű munka pénzbüntetésre történő átváltoztatásának törvényi feltételei fennállnak, a pártfogó felügyelő – az elítélt pénzbüntetés megfizetését vállaló írásbeli nyilatkozatának a beszerzését követően – jelentést készít, és az iratokkal együtt az ügyészségnek küldi meg. A közérdekű munka pénzbüntetésre történő átváltoztatása iránt az ügyészség indítványt tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.

(4) A pénzbüntetést a IX. Fejezet rendelkezései szerint kell végrehajtani azzal, hogy a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén nem változtatható át közérdekű munkára.”

38. § A Bv. tv. 436/E. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A büntetés-végrehajtás országos parancsnoka a külföldi elítélt szabadságvesztésének félbeszakítását határozattal megszünteti, ha az igazságügyért felelős miniszter tájékoztatása szerint a szabadságvesztés végrehajtását a másik állam nem vette át vagy az meghiúsult. A határozattal szemben felülvizsgálati kérelem nyújtható be. Az eljárás lefolytatására a szabadságvesztés átadása során eljáró büntetés-végrehajtási bíró illetékes.

(6) A félbeszakítás megszüntetéséről az elítéltet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell, és fel kell hívni, hogy a megadott időpontban a szabadságvesztést végrehajtó intézetben jelentkezzen. Ha a határozat azért nem volt kézbesíthető, mert az elítélt ismeretlen helyre távozott, a 19. § szerint intézkedni kell a felkutatása érdekében.”

39. § A Bv. tv.

- a) 168. § (1) bekezdésében a „vétkesen” szövegrész helyébe a „szándékosan” szöveg,

- b) 318. § (4a) bekezdésében a „tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek – a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától – a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet illetik meg, illetve terhelik.” szövegrész helyébe a „– a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától – a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül.” szöveg,

- c) 318. § (4b) bekezdésében az „a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet a gépjármű tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek az elkobzás elrendelésének a jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő naptól illetik meg, illetve terhelik.” szövegrész helyébe az „a gépjármű az elkobzás elrendelésének jogerőre emelkedését vagy véglegessé válását követő naptól kerül a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv vagyonkezelésébe.” szöveg,

- d) 318. § (4c) bekezdésében a „tulajdonosi joggyakorlóvá válás” szövegrész helyébe a „vagyonkezelői jog létrejöttének” szöveg

lép.

56. § (1) A Be. 866. § (2) bekezdése a következő 24. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy)

„24. az online csalások megelőzése érdekében a végfelhasználóknak internethozzáférést nyújtó elektronikus hírközlési szolgáltatók által alkalmazandó védelmi intézkedések részletes szabályait, az általuk e célból üzemeltetendő technikai eszközök körét és a velük szemben támasztott műszaki követelményeket”

(rendeletben megállapítsa.)

- 18. 750. § (2) bekezdés a) pontjában az „ez” szövegrész helyébe az „az” szöveg,

62. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény

- a) 125/C. § (2d) bekezdésében a „tekintetében a tulajdonosi jogok és kötelezettségek – a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától – a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szervet illetik meg, illetve terhelik.” szövegrész helyébe az „– a nyilatkozatnak az eljáró szerv részére történő kézbesítésének napjától – a nyomozó hatóság nyilatkozatában megjelölt rendvédelmi feladatot ellátó költségvetési szerv vagyonkezelésébe kerül.” szöveg,

- b) 125/C. § (2e) bekezdésében a „tulajdonosi joggyakorlóvá válás” szövegrész helyébe a „vagyonkezelői jog létrejöttének” szöveg

lép.