2025. évi CXVII. törvény
a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról
[1] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítását a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző – a jogászi hivatásrendek képviselőiből álló – munkacsoport eredményeire támaszkodnak.
[2] A törvény a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személyek védelmében egyértelművé teszi, hogy a nevükben a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond.
[3] A törvény a tényleges vállalatcsoportra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében tisztázza a jogilag érdekeltek körét.
[4] A törvény célja a követelés- és jogátruházás kérdésének az egyértelmű jogértelmezést, egységes jogalkalmazást segítő szabályozása.
[5] A törvény továbbá az engedményes igényérvényesítésének elősegítése érdekében módosítja az engedményezés szabályait.
[6] Az öröklési jog egyes rendelkezései közül a kiesési okokra, a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet érvényességére, az öröklési szerződés megszűnésére és az ági öröklésre vonatkozó előírásokat vizsgálja felül a törvény, és a szabályokat egyértelműsíti, pontosítja a jogviták elkerülése érdekében.
[7] Az ügyvédi letétkezelésre vonatkozó szabályozás módosításának célja a letétkezelési rendszer megbízhatóságát biztosító garanciák további erősítése. Ezt a célt szolgálja, hogy a módosítás kötelezővé teszi a letétenként elkülönített számlás vagy alszámlás letétkezelést, annak érdekében, hogy a letéti rendszer átláthatóságát növelje a felügyeletet ellátó területi ügyvédi kamarák és a letéthez kapcsolódó alszámla egyenlegébe akár közvetlen betekintést nyerő ügyfelek számára is.
[8] Az ügyvédi letétkezelés megbízhatóságát és átláthatóságát növeli továbbá, hogy az ügyvédi kamarai letéti nyilvántartásba való bejelentés kamarai visszaigazolását az ügyvéd köteles az ügyféllel közölni, amely a letéti szerződés hatályosulásának és a bankszámlás letétkezelés szabályszerűségének feltételévé válik.
[9] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása¶
1. §¶
2. §¶
3. §¶
2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása¶
4. §¶
5. §¶
6. §¶
7. §¶
8. §¶
9. §¶
10. §¶
11. §¶
12. §¶
13. §¶
14. §¶
15. §¶
16. §¶
17. §¶
18. §¶
19. §¶
3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása¶
20. §¶
4. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása¶
21. §¶
22. §¶
23. §¶
24. §¶
25. §¶
26. §¶
27. §¶
28. §¶
29. §¶
30. §¶
31. §¶
32. §¶
33. §¶
34. §¶
35. §¶
36. §¶
37. §¶
38. §¶
39. §¶
40. §¶
41. §¶
5. Záró rendelkezések¶
42. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. március 1-jén lép hatályba.
(2) A 25–30. §, a 40. § és a 41. § a) pontja 2026. július 1-jén lép hatályba.