# 2025. évi CXVII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról [1] A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítását a törvénnyel kapcsolatban az elmúlt több mint tíz évben szerzett jogalkalmazói tapasztalatok alapján megfogalmazott gyakorlati problémák kezelése iránti igény tette szükségessé. A módosítások a polgári bíráskodás tapasztalatait elemző – a jogászi hivatásrendek képviselőiből álló – munkacsoport eredményeire támaszkodnak. [2] A törvény a korlátozottan cselekvőképes és cselekvőképtelen nagykorú személyek védelmében egyértelművé teszi, hogy a nevükben a gondnok még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen olyan jognyilatkozatot, amellyel ajándékoz, idegen kötelezettségért megfelelő ellenérték nélkül felelősséget vállal, vagy amellyel jogokról ellenérték nélkül lemond. [3] A törvény a tényleges vállalatcsoportra vonatkozó szabályok alkalmazásának megkönnyítése érdekében tisztázza a jogilag érdekeltek körét. [4] A törvény célja a követelés- és jogátruházás kérdésének az egyértelmű jogértelmezést, egységes jogalkalmazást segítő szabályozása. [5] A törvény továbbá az engedményes igényérvényesítésének elősegítése érdekében módosítja az engedményezés szabályait. [6] Az öröklési jog egyes rendelkezései közül a kiesési okokra, a közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet érvényességére, az öröklési szerződés megszűnésére és az ági öröklésre vonatkozó előírásokat vizsgálja felül a törvény, és a szabályokat egyértelműsíti, pontosítja a jogviták elkerülése érdekében. [7] Az ügyvédi letétkezelésre vonatkozó szabályozás módosításának célja a letétkezelési rendszer megbízhatóságát biztosító garanciák további erősítése. Ezt a célt szolgálja, hogy a módosítás kötelezővé teszi a letétenként elkülönített számlás vagy alszámlás letétkezelést, annak érdekében, hogy a letéti rendszer átláthatóságát növelje a felügyeletet ellátó területi ügyvédi kamarák és a letéthez kapcsolódó alszámla egyenlegébe akár közvetlen betekintést nyerő ügyfelek számára is. [8] Az ügyvédi letétkezelés megbízhatóságát és átláthatóságát növeli továbbá, hogy az ügyvédi kamarai letéti nyilvántartásba való bejelentés kamarai visszaigazolását az ügyvéd köteles az ügyféllel közölni, amely a letéti szerződés hatályosulásának és a bankszámlás letétkezelés szabályszerűségének feltételévé válik. [9] E célokra figyelemmel az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: #### 1. A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény módosítása #### 1. § #### 2. § #### 3. § #### 2. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosítása #### 4. § #### 5. § #### 6. § #### 7. § #### 8. § #### 9. § #### 10. § #### 11. § #### 12. § #### 13. § #### 14. § #### 15. § #### 16. § #### 17. § #### 18. § #### 19. § #### 3. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény módosítása #### 20. § #### 4. Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény módosítása #### 21. § #### 22. § #### 23. § #### 24. § #### 25. § #### 26. § #### 27. § #### 28. § #### 29. § #### 30. § #### 31. § #### 32. § #### 33. § #### 34. § #### 35. § #### 36. § #### 37. § #### 38. § #### 39. § #### 40. § #### 41. § #### 5. Záró rendelkezések 42. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2026. március 1-jén lép hatályba. (2) A 25–30. §, a 40. § és a 41. § a) pontja 2026. július 1-jén lép hatályba.