2025. évi C. törvény — mi változott? 2026. január 12.

49. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 3/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések akkor alkalmazandóak a befektetési vállalkozás-csoportra, ha az (EU) 2019/2033 rendelet 1. cikk (2) vagy (5) bekezdése értelmében azon csoporton belül legalább egy befektetési vállalkozás az 575/2013/EU rendelet hatálya alá tartozik.”

50. § (1) A Bszt. 8/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 1. pont b) alpontjában foglaltakat teljesítő befektetési vállalkozás a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély iránti kérelmet nyújt be azon a napon, amikor a következő események bármelyike bekövetkezik:]

„b) eszközei havi összértékének tizenkét egymást követő hónapra számított átlaga legfeljebb harmincmilliárd euró, de olyan csoport tagja, amelynél a csoporthoz tartozó, az EGT-államban letelepedett valamennyi vállalkozás – ideértve azok valamennyi harmadik országban letelepedett fióktelepét és leányvállalatát – egyedi szinten harmincmilliárd eurónál kisebb összértékű eszközzel rendelkezik és befektetési szolgáltatásként sajátszámlás kereskedést vagy pénzügyi eszköz elhelyezését az eszköz (értékpapír vagy egyéb pénzügyi eszköz) vételére vonatkozó kötelezettségvállalással (jegyzési garanciavállalást) végez, a vállalkozások konszolidált eszközeinek összértéke legalább harmincmilliárd euró, és ezen összegek mindkét esetben a megelőző tizenkét egymást követő hónap átlagában kerültek kiszámításra.”

(2) A Bszt. 8/A. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) bekezdéstől eltérően, a befektetési vállalkozás kérelmére a Felügyelet eltekinthet a hitelintézetekre előírt tevékenységi (működési) engedély megszerzésének követelményétől, figyelembe véve az Európai Bankhatóságnak (a továbbiakban: EBH) a kérelemre vonatkozó véleményét.

(6) A Felügyelet a mentességre vonatkozó kérelem elbírásakor az (5) bekezdés szerinti véleményen túl figyelembe veszi legalább:

- a) a csoport szervezeti felépítését, a csoporton belül alkalmazott könyvelési gyakorlatokat, valamint az eszközöknek a csoporton belüli allokációját, ha a befektetési vállalkozás egy csoport része,

- b) a befektetési vállalkozás által a székhely szerinti tagállamban és az Európai Unió egészében végzett tevékenységek jellegét, volumenét és összetettségét, illetve a tevékenységek jelentőségét és az azokból fakadó rendszerszintű kockázatot.

(7) A Felügyelet a határozatát közli a befektetési vállalkozással és az EBH-val, megjelölve az EBH véleményétől történő esetleges eltérés indokait. A Felügyelet három évente újra értékeli a határozatát.”

57. § A Bszt. 161/C. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha egy magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás és egy más EGT-állam befektetési vállalkozása ugyanazon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalata, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, ha nincs a csoportban hitelintézet és a magyarországi székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás a legnagyobb mérlegfőösszeggel rendelkező befektetési vállalkozás a csoportban.

(9) Ha egy csoport esetében az 575/2013/EU rendelet 18. cikk (3) vagy (6) bekezdése alapján történik a konszolidáció, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, ha nincs a csoportban hitelintézet, és a legnagyobb mérlegfőösszegű befektetési vállalkozás magyarországi székhelyű.

(10) Ha a csoportban több azonos tagállamban székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás is van, és a csoportban nincs hitelintézet, akkor a Felügyelet abban az esetben látja el az összevont alapú felügyeleti feladatot, ha a magyarországi székhelyű befektetési vállalkozás mérlegfőösszegének az összege a legmagasabb az egy tagállamban lévő befektetési vállalkozások mérlegfőösszegeinek az összegei közül.”

58. § (1) A Bszt. 183. § (1) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„r) a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli vállalathoz tartozó fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1619 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

59. § A Bszt.

- a) 24/D. § (6) bekezdésében a „megküld az Európai Bankhatóság (a továbbiakban: EBH) számára” szövegrész helyébe a „megküld az EBH számára” szöveg,

- b)

- c)

- d)

lép.

108. § (1) A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mnbtv.) 4. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az MNB alapvető feladatai közé nem tartozó feladatok az MNB egyéb feladatai, amelyeket – jogszabályban meghatározottak szerint – csak elsődleges célja és alapvető feladatai teljesítésének veszélyeztetése nélkül folytathat azzal, hogy ez nem akadályozhatja az 1. § (3) bekezdésében és a (9) bekezdésben meghatározott feladatok ellátását.”

(2) Az Mnbtv. 4. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) Az MNB a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletének ellátása tekintetében nyilvánosságra hozza a világos, egyértelmű és jól körülhatárolt működési és stratégiai célkitűzéseit, figyelemmel a beszámolási kötelezettségeire is.”

109. § (1) Az Mnbtv. 13. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A Pénzügyi Stabilitási Tanács határozatképes, ha szavazásra jogosult tagjainak többsége jelen van. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntéseit a jelenlévő szavazásra jogosult tagjainak egyszerű szótöbbségével hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A Pénzügyi Stabilitási Tanács döntését a Pénzügyi Stabilitási Tanács elnöke, az elnök akadályoztatása esetén az (5) bekezdés b) pontja szerinti alelnökök közül a Pénzügyi Stabilitási Tanács ügyrendjében kijelölt alelnök írja alá.”

(2) Az Mnbtv. 13. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki

„(9a) A 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörökkel kapcsolatos döntéshozatal során a kizárólag a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatot felügyelő alelnök, az MNB elnöke által kijelölt azon vezető, amely ezen alelnök alá tartozik (a továbbiakban együtt: felügyeleti vezető), valamint az MNB elnöke rendelkezik szavazati joggal.

(9b) A felügyeleti vezető kinevezése nem lehet tizennégy évnél hosszabb, továbbá kinevezésükre objektív és átlátható nyilvános kritériumok alapján kerülhet sor, valamint elbocsáthatók, amennyiben már nem felelnek meg a kinevezés kritériumainak. Az elbocsátás okait nyilvánosságra szükséges hozni, kivéve, ha az érintett felügyeleti vezető kifogást emel a nyilvánosságra hozatallal szemben.”

111. § (1) Az Mnbtv. 35. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNB meghatározza, és évente felülvizsgálja a Magyarországon székhellyel rendelkező,

- a) globálisan rendszerszinten jelentős intézmények körét összevont alapon, valamint

- b) egyéb rendszerszinten jelentős intézmények körét egyedi, szubkonszolidált vagy összevont alapon,

és folyamatosan figyelemmel kíséri azok működését.”

(2) Az Mnbtv. 35. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az MNB a Hpt. 90. §-a alapján tőkepuffert határoz meg vagy mértékét módosítja az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozóan, akkor az arról szóló határozat nyilvánosságra hozatala előtt egy hónappal tájékoztatja az Európai Rendszerkockázati Testületet

- a) arról, hogy várhatóan miért fogja a tőkepuffer hatékonyan és arányosan csökkenteni az egyéb rendszerszinten jelentős intézmények rendszerszintű kockázatát,

- b) a tőkepuffer belső piacra gyakorolt várható hatásáról, és

- c) az egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferráta mértékéről.”

112. § (1) Az Mnbtv. 35/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a rendszerszintű vagy makroprudenciális kockázatok, többek között az éghajlatváltozásból származó makroprudenciális és rendszerkockázatok kialakulásának megelőzése és csökkentése, és a pénzügyi közvetítőrendszer ellenálló képességének növelése, a pénzügyi rendszerek zavarának kockázatából fakadó, a pénzügyi rendszerre és a reálgazdaságra ható súlyos és kedvezőtlen befolyás indokolja, akkor az 575/2013/EU rendeletben nem kezelt, valamint a globálisan rendszerszinten jelentős intézményekre és egyéb rendszerszinten jelentős intézményekre vonatkozó tőkepufferkövetelmény és az anticiklikus tőkepufferkövetelmény által nem kezelt kockázatokra, a pénzügyi szektor egy vagy több intézményére a Pénzügyi Stabilitási Tanács a Monetáris Tanács által meghatározott stratégiai keretek között rendszerkockázati tőkepufferrátát határozhat meg kitettségekre, intézményekre, intézmények csoportjára.”

(2) Az Mnbtv. 35/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az MNB három százalék vagy az alatti mértékben kíván rendszerkockázati tőkepufferrátát előírni, akkor a 141/A. § a) pontjában meghatározott tájékoztatást követően – legkorábban harminc nappal – alkalmazhatja azt a Hpt. 92. § (1) bekezdésében meghatározott valamennyi kitettségre vonatkozóan azzal, hogy minden EGT-államban lévő kitettségekre azonos rendszerkockázati tőkepufferrátát ír elő kivéve, ha azt egy másik EGT-tagállam által előírt rendszerkockázati tőkepufferrátának a (9) bekezdés szerinti elismerésével került megállapításra.”

(3) Az Mnbtv. 35/A. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az MNB elismerheti a másik EGT-államban megállapított rendszerkockázati tőkepufferrátát mérlegelve a 141/A. § a) pontja alapján kapott információkat, és előírhatja a Magyarországon székhellyel rendelkező hitelintézetek és befektetési vállalkozások számára annak alkalmazását az adott EGT-államban lévő kitettségeik tekintetében azzal, hogy

- a) ez a rendszerkockázati tőkepufferráta hozzáadódhat az e § szerint alkalmazott rátához, ha eltérő kockázatokra vonatkozik,

- b) a magasabb rendszerkockázati tőkepufferráta alkalmazandó, ha azonos kockázatokra vonatkozik.”

117. § Az Mnbtv. 75. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha az MNB a 62. § (2) bekezdése szerinti ellenőrzés végén vagy az általa hivatalosan ismert tények alapján megállapítja a 62. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályok vagy az MNB hatósági határozatában, illetve a 49/D. § (1) bekezdése szerinti végzésében meghatározott kötelezettség megszegését, elkerülését, elmulasztását, késedelmes vagy hiányos teljesítését, – ha törvény eltérően nem rendelkezik –]

„a) a 39. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy, szervezet esetén a 39. §-ban meghatározott, az adott tevékenységre vonatkozó jogszabály szerinti intézkedést, kivételes intézkedést alkalmazza, illetve bírságot, kényszerítő bírságot szab ki, vagy”

118. § (1) Az Mnbtv. 76. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A kiszabható bírság mértéke a Hpt. 184. §-ában és a Bszt. 164. §-ában meghatározott szabálysértés esetén, továbbá az engedély nélkül befolyásoló részesedést szerző jogi személy, valamint betétgyűjtést vagy más visszafizetendő pénzeszközt hitelintézeti engedély hiányában történő végzése tekintetében

- a) természetes személy esetében 1 555 850 000 forintig, vagy

- b) jogi személy esetében a jogsértést megállapító határozat meghozatalát megelőző teljes éves nettó árbevételének 10 százalékáig

terjedhet.”

(2) Az Mnbtv. 76. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (5c) bekezdéssel egészül ki:

„(5b) Az (5) bekezdés b) pontjának alkalmazásában teljes éves nettó árbevétel a következő, az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standarddal összhangban meghatározandó tételek összege:

- a) kamatbevételek;

- b) kamatráfordítások;

- c) kérésre visszafizetendő jegyzett tőke ráfordításai;

- d) osztalékbevétel;

- e) díj- és jutalékbevétel;

- f) díj- és jutalékráfordítások;

- g) kereskedési céllal tartott pénzügyi eszközökből és kötelezettségekből származó nyereség vagy veszteség, nettó;

- h) az eredménnyel szemben valós értéken értékeltnek megjelölt pénzügyi eszközök és kötelezettségek nyeresége vagy vesztesége, nettó;

- i) fedezeti elszámolásokból eredő nyereségek vagy veszteségek, nettó;

- j) árfolyam-különbözet (nyereség vagy veszteség), nettó;

- k) egyéb működési bevétel;

- l) egyéb működési költségek.

(5c) Az (5b) bekezdés alkalmazása során a számítás alapjaként a legutolsó olyan éves pénzügyi felügyeleti információt kell figyelembe venni, amely nulla feletti mutatót eredményez. Ha a jogi személy nem tartozik az intézmények felügyeleti adatszolgáltatása tekintetében történő alkalmazására vonatkozó végrehajtás-technikai standard hatálya alá, a figyelembe veendő teljes éves nettó árbevétel a rá vonatkozó számviteli szabályok szerinti teljes éves nettó árbevétel vagy annak megfelelő típusú bevétel. Ha a jogi személy olyan anyavállalat vagy egy anyavállalat olyan leányvállalata, amelynek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény értelmében összevont pénzügyi beszámolót kell készítenie, akkor az (5) bekezdés szerinti nettó árbevétel az anyavállalat konszolidált beszámolója alapján számított, tárgyévet megelőző üzleti évi nettó árbevétele.”

(3) Az Mnbtv. 76. §-a a következő (27a)–(27c) bekezdéssel egészül ki:

„(27a) A Hpt.-ben, az 575/2013/EU rendeletben vagy az MNB által hozott határozatban foglaltak megsértésének megszüntetése, valamint a természetes vagy jogi személyek arra való kötelezése, hogy újra megfeleljenek a megsértett rendelkezéseknek vagy határozatoknak miatt kiszabható kényszerítő bírság

- a) jogi személy esetében az átlagos napi nettó árbevétel legfeljebb 5%-a, amelyet folyamatos jogsértés esetén a jogi személy,

- b) természetes személy esetén legfeljebb 19 810 000 forint, amelyet folyamatos jogsértés esetén a természetes személy

a jogsértés minden napjára köteles megfizetni mindaddig, amíg a kötelezettség teljesítése nem áll helyre azzal, hogy a kényszerítő bírság az MNB-nek a jogsértés megszüntetését elrendelő és a kényszerítő bírságot kiszabó határozatában meghatározott időponttól számított legfeljebb hat hónapos időtartamra szabható ki.

(27b) A kényszerítő bírság heti vagy havi alapon is kiszabható. Ebben az esetben a jogsértés elkövetése szerinti heti vagy havi időszakban kiszabható kényszerítő bírság összege nem haladhatja meg a kényszerítő bírságnak az adott időszakra eső napokra számítható legmagasabb mértékének az összegét. A kényszerítő bírság egy adott időpontban úgy is kiszabható, hogy alkalmazása csak egy későbbi időpontban kezdődik meg.

(27c) A kényszerítő bírságnál az átlagos napi nettó árbevétel az (5b) és (5c) bekezdés szerint meghatározott teljes éves nettó árbevétel 365-öd része.”

(4) Az Mnbtv. 76. §-a a következő (28) és (29) bekezdéssel egészül ki:

„(28) A 260/2012/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 5d. cikkében foglaltak megsértése esetén a bírság mértéke:

- a) jogi személy esetében a jogi személy előző üzleti évi teljes éves nettó árbevételének legalább 10 %-a,

- b) természetes személy esetében legalább 1 950 750 000 forint.

(29) A (28) bekezdés a) pontjának alkalmazása során, amennyiben a jogi személy a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikkének 9. pontjában meghatározott anyavállalat vagy bármely olyan vállalkozás leányvállalata, amely ténylegesen meghatározó befolyást gyakorol az adott jogi személyre árbevételnek a legfelső szintű anyavállalat előző üzleti évi összevont beszámolója szerinti árbevétel tekintendő.”

122. § Az Mnbtv. 141/A. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[Az MNB a 4. § (7) bekezdésében meghatározott feladatkörével kapcsolatosan tájékoztatja]

„c) az Európai Rendszerkockázati Testületet, ha a 35. § alapján egyetlen kitettségcsoport vagy alcsoport esetében sem haladja meg a 3%-ot a tőkepufferráta mértéke, amelybe nem számítandó bele a más EGT-tagállam által megállapított és elismert rendszerkockázati tőkepufferráta.”

123. § Az Mnbtv. 44. alcíme a következő 156/A. §-sal egészül ki:

„156/A. § (1) Ezen alcím alapján az MNB mindent megtesz, hogy a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó munkavállalók és a vezető tisztségviselők tekintetében összeférhetetlenség ne alakuljon ki, ne álljon fenn. Ehhez az MNB szabályzatot és eljárást dolgoz ki a felelősségi körök alapján legalább a következőkre figyelemmel:

- a) felügyelt intézmények – ideértve azok anyavállalatát, leányvállalatát és ahhoz részesedési viszonnyal kapcsolódó vállalkozását függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett a részesedés – által kibocsátott instrumentummal való kereskedés, kivéve a harmadik felek által kezelt instrumentumokat, ha azok tulajdonosai ki vannak zárva a portfoliókezelésbe való beavatkozásból és a kollektív befektetési formába történő befektetést, amennyiben a harmadik felek, illetve a kollektív befektetési vállalkozások túlnyomórészt nem az e pontban meghatározott intézmények által kibocsátott vagy azokra hivatkozó instrumentumokba fektetnek be,

- b) várakozási időszak meghatározása, amely alatt munkaviszony nem létesíthető és szakmai szolgáltatás nyújtására vonatkozó szerződés nem köthető:

- ba) felügyelt intézményekkel, ideértve azok anyavállalatát, leányvállalatát és ahhoz részesedési viszonnyal kapcsolódó vállalkozását függetlenül attól, hogy közvetlen vagy közvetett a részesedés,

- bb) a ba) alpontbeli vállalkozásoknak szolgáltatást nyújtó vállalkozással

- bc) érdekérvényesítési vagy lobbiszervezetekkel, amelyekkel az MNB-vel való munkaviszony alatt felelősségi körébe tartozó feladata állt fenn.

(2) A várakozási időszak az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szervezetek felügyeletében való közvetlen részvétel megszűnésének napjától kezdődik. Az MNB biztosítja, hogy a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatokat ellátó munkavállalója és vezető tisztségviselője a várakozási időszak alatt nem rendelkezik hozzáféréssel az adott szervezetre vonatkozó bizalmas vagy érzékeny információkhoz.

(3) A várakozási időszak hossza

- a) az (1) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontja szerinti szervezetekkel létesített munkaviszony esetén

- aa) az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szervezet felügyeletében közvetlenül részt vevő munkavállalóra vonatkozóan legalább 6 hónap,

- ab) vezető tisztségviselőre vonatkozóan legalább 12 hónap,

- b) az (1) bekezdés b) pont bc) alpontja szerinti szervezetek esetében mind a munkavállalók, mind a vezető tisztségviselők esetében legalább három hónap.

(4) Az MNB az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti szervezetek felügyeletében részt vevő munkavállalóval és vezető tisztségviselővel szemben várakozási időszakot írhat elő, ha e személy az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja hatálya alá tartozó valamely szervezet közvetlen versenytársával létesít munkaviszonyt. Az így meghatározott várakozási időszak hossza munkavállaló esetében legalább három hónap, vezető tisztségviselő esetében legalább hat hónap.

(5) A (2)–(4) bekezdéstől eltérően az MNB rövidebb, legalább három hónapos várakozási időszakot alkalmazhat a szervezetek felügyeletében közvetlenül részt vevő munkavállaló esetében, de csak akkor, ha a hosszabb várakozási időszak:

- a) különösen a nemzeti munkaerőpiac kis méretére figyelemmel indokolatlanul korlátozná a Felügyelet azon képességét, hogy a felügyeleti feladatainak ellátásához megfelelő vagy szükséges készségekkel rendelkező új munkavállalókat alkalmazzon, vagy

- b) az Mt. bármely releváns rendelkezésének a megsértését jelentené.

(6) A Felügyelet az (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó munkavállalója és vezető tisztségviselője megfelelő kompenzációra jogosult.

(7) Az MNB 4. § (9) bekezdés szerinti feladatokat ellátó munkavállalója és vezetőségi tisztségviselője érdekeltségi nyilatkozattétel hatálya alá tartozik. E nyilatkozat tartalmazza a részvények, tulajdonviszonyt megtestesítő értékpapírok, kötvények vagy kollektív befektetési formák formájában fennálló olyan részesedésekre vonatkozó információkat, amelyek összeférhetetlenségi aggályokat vethetnek fel. Az érintett személy kinevezése előtt, azt követően pedig évente benyújtja érdekeltségi nyilatkozatát. Az érdekeltségi nyilatkozat nem érinti a vagyonnyilatkozat benyújtására vonatkozó követelményeket.

(8) Ha az MNB 4. § (9) bekezdése szerinti feladatokat ellátó bármely munkavállalója vagy vezető tisztségviselője a munkaviszony létesítésének vagy kinevezésének időpontjában vagy azt követően bármikor olyan instrumentumokkal rendelkezik, amelyek összeférhetetlenséghez vezethetnek, az MNB eseti alapon előírhatja vagy engedélyezheti ezen instrumentumok észszerű időn belüli értékesítését vagy elidegenítését.”

125. § Az Mnbtv. a következő 183/I. §-sal egészül ki:

„183/I. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel megállapított 13. § (9b) bekezdését a 2026. január 11-et követően kinevezett felügyeleti vezetőre kell alkalmazni.”

- b) 58. § (2) bekezdésében az „1. melléklet 1. pontja” szövegrész helyébe az „1. melléklet” szöveg,

- d) 90. § (3) bekezdésében a „39. § (1)–(2a) bekezdésében” szövegrész helyébe a „39. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg,

- e) 93. § (1) bekezdésében a „megállapítása esetén” szövegrész helyébe a „megállapítása, illetve a 90. § (1) bekezdés f) pontjában foglaltak esetén” szöveg,

- f) 93. § (5) bekezdés a) pontjában a „végzett tevékenység” szövegrész helyébe a „végzett, illetve a 90. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenység” szöveg,

134. § (1) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„7. belső módszerek: az 575/2013/EU rendelet 143. cikk (1) bekezdésében említett belső minősítésen alapuló módszer, a 221. cikkében említett belső modellen alapuló módszer, a 283. cikkében említett belső modell módszer, a 325az. cikkében említett alternatív belső modellen alapuló módszer, valamint a 265. cikk (2) bekezdésében említett belső értékelési módszer;”

(2) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 7a. és 7b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„7a. belsőkontroll-funkciók: kockázatkezelési, megfelelőség-ellenőrzési és belső ellenőrzési funkciók;

7b. belsőkontroll-funkciók vezetői: a hitelintézet belsőkontroll-funkcióknak napi szintű tényleges irányításáért felelős, a hierarchia legmagasabb szintjén álló személyek;”

(3) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 13a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„13a. ESG-kockázat: az 575/2013/EU rendeletben környezeti, társadalmi és irányítási kockázatként meghatározott fogalom;”

(4) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„14. egyéb rendszerszinten jelentős intézmény: olyan rendszerszinten jelentős hitelintézet, illetve EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság, EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság, tagállami anyavállalat, tagállami pénzügyi holding társaság, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság által vezetett csoport, amelynek felszámolása vagy nem prudens működése több EGT-állam tekintetében vagy EGT-állami szinten rendszerkockázathoz vezethet;”

(6) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 23a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„23a. felső vezetés: vezetői feladatot ellátó természetes személyek, akik közvetlenül elszámoltathatók a vezető testület előtt, de annak nem tagjai, és amelynek irányítása alatt felelősek a hitelintézet mindennapi vezetéséért;”

(7) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 25a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„25a. figyelembe vehető tőke: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;”

(8) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„32. globálisan rendszerszinten jelentős intézmény:

a) az EU-szintű anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat által vezetett csoport, vagy

b) olyan hitelintézet, amely nem leányvállalata valamely EU-szintű anyavállalatnak, EU-szintű pénzügyi holding társaságnak vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnak;”

(10) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 46. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„46. irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület: az intézmény irányításával kapcsolatos feladatkörében eljáró, az alapító okiratban vagy alapszabályban meghatározott olyan vezető testület, amely a döntéshozatalra jogosult, és amely az üzleti tevékenységet ténylegesen irányító személyeket foglalja magában;”

(12) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 53a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„53a. kényszerítő bírság: időszakos pénzbeli kényszerítő intézkedés, amelynek célja az e törvényben, az 575/2013/EU rendeletben, vagy a Felügyelet által hozott határozatban foglaltak megsértésének megszüntetése, valamint a természetes vagy jogi személyek arra való kötelezése, hogy újra megfeleljenek a megsértett rendelkezéseknek vagy határozatoknak;”

(13) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 57a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„57a. kiemelt funkciót betöltő személyek: azon személyek, akik jelentős befolyással rendelkeznek valamely hitelintézet irányítása felett, de nem tagjai a vezető testületnek, ideértve a belsőkontroll-funkciók vezetőit és a pénzügyi vezetőt is, amennyiben e vezetők nem tagjai a vezető testületnek;”

(14) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 58a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„58a. klímasemlegesség: a klímasemlegesség elérését célzó keret létrehozásáról és a 401/2009/EK rendelet, valamint az (EU) 2018/1999 rendelet módosításáról (európai klímarendelet) szóló, 2021. június 30-i (EU) 2021/1119 európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk (1) bekezdésében meghatározott azon általános célkitűzés, amely a klímasemlegesség 2050-ig való elérésére irányul;”

(15) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 68b. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„68b. kriptoeszköz: az (EU) 2023/1114 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott olyan kriptoeszköz, amely nem központi banki digitális fizetőeszköz;”

(16) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 82. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„82. modellkockázat: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;”

(17) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 83c. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„83c. nagy méretű intézmény: az 575/2013/EU rendeletben ekként meghatározott fogalom;”

(18) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 91a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„91a. pénzügyi vezető: a hitelintézet pénzügyi forrásainak kezeléséért, pénzügyi tervezéséért és pénzügyi jelentéstételért általánosan felelős személy;”

(19) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 103a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„103a. szolgáltatások ügyfelek részére történő ajánlása: a pénzügyi intézménnyel szerződéses kapcsolatban álló vállalkozás pénzügyi, befektetési és biztosítási szolgáltatásnak nem minősülő szolgáltatásnak a pénzügyi intézmény ügyfelei részére történő – az ügyfelek érdekeinek elsődlegességét figyelembe vevő és a pénzügyi intézmény hosszú távú prudens működését nem befolyásoló – ajánlása, amely során a pénzügyi intézmény az ügyfelek adatait hozzájárulásuk esetén a vállalkozás részére átadja, de a vállalkozást az ügyfelek felé nem képviseli, az ügyfelektől a vállalkozást megillető pénzt nem vesz át;”

137. § (1) A Hpt. 15/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet külön jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy

- a) a tagállami pénzügyi holding társaság, a tagállami vegyes pénzügyi holding társaság, az EU-szintű pénzügyi holding társaság, az EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat legyen felelős a csoport összevont alapú megfeleléséért, valamint

- b) a pénzügyi holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság legyen felelős a csoport szubkonszolidált alapon való megfeleléséért az e törvényben és az 575/2013/EU rendeletben foglalt követelményeknek megfelelően, vagy ha a pénzügyi holding társaságot, illetve vegyes pénzügyi holding társaságot jelölték ki a (2) bekezdés c) pontjának megfelelően a csoportszintű megfelelés biztosítására,

amennyiben az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el, vagy a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság Magyarországon van letelepedve.”

(2) A Hpt. 15/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Felügyeletnek rendszeresen, legalább évente felül kell vizsgálnia a hitelintézet anyavállalatait annak ellenőrzése érdekében, hogy a hitelintézet, tevékenységi (működési) engedélyt kérő hitelintézet vagy a csoportszintű megfelelés biztosítására kijelölt szervezet helyesen jelent minden olyan vállalkozást, amely megfelel azon kritériumoknak, amelyek alapján a tagállami pénzügyi holding társaságnak, tagállami vegyes pénzügyi holding társaságnak, EU-szintű pénzügyi holding társaságnak vagy EU-szintű vegyes pénzügyi társaság anyavállalatnak minősül.”

(3) A Hpt. 15/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság mentességet kérhet az (1) bekezdés szerinti külön jóváhagyás alól, amelyet a következő feltételek mindegyikének teljesülésekor a Felügyelet engedélyez:

- a) a pénzügyi holding társaság fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban, illetve a vegyes pénzügyi holding társaság pénzügyi intézményt, befektetési vállalkozást érintő fő tevékenysége tulajdoni részesedés szerzése leányvállalatban,

- b) a pénzügyi holding társaságot vagy a vegyes pénzügyi holding társaságot nem jelölték ki szanálás alá vonható szervezetnek,

- c) valamely leányvállalat hitelintézetet vagy leányvállalat pénzügyi holdingtársaságot vagy vegyes pénzügyi holdingtársaságot jelöltek ki felelősként azért, hogy biztosítsa a prudenciális követelmények összevont alapon történő csoportszintű megfelelését, és felruházták minden eszközzel és hatáskörrel ahhoz, hogy ezen követelményeket eredményesen tudja teljesíteni,

- d) a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság nem hoz olyan irányítási, működési vagy pénzügyi döntést, amely a csoport egészét vagy annak olyan leányvállalatát érinti, amely pénzügyi intézménynek, befektetési vállalkozásnak minősül, és

- e) nincs semmilyen akadálya a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletének.”

(4) A Hpt. 15/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Ha a Felügyelet látja el az összevont alapú felügyeletet, akkor a (2) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül eseti alapon engedélyezheti a jóváhagyás alól mentesített pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság konszolidációs körből történő kivonását, feltéve, hogy a következő feltételek teljesülnek:

- a) a kivonás nem érinti a leányvállalat hitelintézet vagy a csoport felügyeletének hatékonyságát,

- b) a pénzügyi holding társaságnak vagy vegyes pénzügyi holding társaságnak nincs más részvényjellegű kitettsége, mint a leányvállalat hitelintézetével, illetve a leányvállalat hitelintézetét ellenőrző pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság közbenső anyavállalatával szembeni részvényjellegű kitettség,

- c) a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság nem vesz igénybe jelentős mértékű tőkeáttételt, és nem rendelkezik olyan kitettséggel, amely nem kapcsolódik a leányvállalat hitelintézetében, illetve a leányvállalat hitelintézetét ellenőrző pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság közbenső anyavállalatában meglévő tulajdonához.”

139. § (1) A Hpt. 18. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A pénzügyi intézmény az alapítási engedély iránti kérelméhez mellékeli)

„g) amennyiben az alapítandó hitelintézet az alapítással összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá kerül, a csoport szerkezetének, az információátadás rendjének bemutatását és a csoport irányítójának nyilatkozatát arról, hogy a csoport szerkezete lehetővé teszi a hatékony felügyelet gyakorlását, az illetékes hatóságok közötti hatékony információcserét és az azok közötti hatáskörmegosztás meghatározását,

h) amennyiben az alapítandó hitelintézet az alapítással összevont alapú vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá kerül, az alapítandó hitelintézettel szoros kapcsolatba kerülő természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a hitelintézet részére átadott személyes adatainak az összevont alapú és a kiegészítő felügyelet ellátása céljából történő kezeléséhez és továbbításához, valamint”

(2) A Hpt. 18. § (5a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság működésének 15/A. § szerinti jóváhagyásához a kérelmező mellékeli)

„b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot ténylegesen irányító legalább két személy kinevezéséről, megválasztásáról szóló igazolást, valamint alkalmasságuk igazolását,”

(3) Hpt. 18. § (5b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5b) Ha a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság ezen alcím szerinti engedélyezés, valamint a 15/A. § és 100. § szerinti jóváhagyására a befolyásoló részesedése megszerzésének engedélyezésével egyidejűleg kerül sor, a Felügyelet egyeztet a csoporthoz tartozó vállalkozások illetékes felügyeleti hatóságaival. Ha a befolyásoló részesedés megszerzését a Felügyelet engedélyezi, a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezésére vonatkozó értékelését e § szerinti és a 173/A. §-ban meghatározott eljárás lezárultáig felfüggeszti.”

142. § A Hpt. a 28. §-t követően a következő 15/A. alcímmel egészül ki:

#### „15/A. Egyesülés és szétválás értékelése

28/A. § (1) Ezen alcím alkalmazásában

- 1. egyesülés a következők bármelyike:

- a) egy vagy több társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor az eszközeit és kötelezettségeit részben vagy egészben egy már létező társaságra, az átvevő társaságra ruházza át az átvevő társaság tőkéjéből kibocsátás útján a saját tagjainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- b) egy vagy több társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor az eszközeit és kötelezettségeit részben vagy egészben egy már létező társaságra, az átvevő társaságra ruházza át anélkül, hogy az átvevő társaság új társasági részesedést bocsátana ki, amennyiben az egyesülő társaságok összes részesedésével közvetlenül vagy közvetetten egy személy rendelkezik, vagy az egyesülő társaságok tagjai valamennyi egyesülő társaságban azonos arányú részesedéssel rendelkeznek,

- c) két vagy több társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor az eszközeit és kötelezettségeit részben vagy egészben egy általuk alapításra kerülő társaságra, az új társaságra ruházza át, az új társaság tőkéjéből kibocsátás útján a saját tagjainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- d) egy társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor az eszközeit és kötelezettségeit részben vagy egészben arra a társaságra ruházza át, amely a tőkéjében kizárólagos részesedéssel rendelkezik;

- 2. szétválás a következők bármelyike:

- a) olyan művelet, amelynek során egy társaság – felszámolási eljáráson kívüli – megszűnésekor eszközeinek és kötelezettségeinek összességét egynél több társaságra ruházza, a szétválásból eredő vagyoni hozzájárulást fogadó társaságok tőkéjéből allokáció útján a saját tulajdonosainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- b) olyan művelet, amelynek során egy társaság – felszámolási eljárások kívüli – megszűnésekor eszközeinek és kötelezettségeinek összességét egynél több újonnan alapított társaságra ruházza, a fogadó társaságok tőkéjéből allokáció útján a saját tulajdonosainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- c) az a) és a b) pontban leírtak kombinációja,

- d) olyan művelet, amelynek során egy szétváló társaság az eszközeit és kötelezettségeit részben átruházza egy vagy több fogadó társaságra, a fogadó társaságok tőkéjéből vagy a saját tőkéjéből vagy mind a fogadó társaságok, mind a saját tőkéjéből kibocsátás útján a saját tulajdonosainak biztosított részesedés és adott esetben – a tőkerészesedés névértékének, illetve névérték hiányában könyv szerinti értékének 10%-át vagy az alkalmazandó nemzeti jog szerinti arányát meg nem haladó összegű – pénzfizetés ellenében,

- e) olyan művelet, amelynek során egy szétváló társaság eszközeit és kötelezettségeit részben átruházza egy vagy több fogadó társaságra, a fogadó társaságok tőkéjéből kibocsátás útján biztosított részesedés ellenében.

(2) Ezen alcímben foglaltak nem alkalmazandóak a Szantv. szerinti szanálási intézkedések, szanálási eszközök alkalmazásakor, továbbá nem érintik a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet és a társasági jog egyes vonatkozásairól szóló 2017. június 14-i (EU) 2017/1132 európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályok alkalmazását.

28/B. § (1) A 15/A. § hatálya alá tartozó, egyesülést vagy szétválást (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: tervezett művelet) végrehajtó hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság (a továbbiakban: pénzügyi érdekelt fél) a tervezett művelet végrehajtását – a tervezett feltételeinek elfogadását követően, de a tervezett művelet végrehajtását megelőzően – a 28/C. § (7) bekezdésével összhangban meghatározott releváns információk közlésével bejelenti azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, amely hatóság felelős lesz a tervezett művelet alapján létrejövő szervezetek felügyeletéért. Szétválás esetén értesíteni kell a tervezett műveletet végrehajtó szervezet illetékes felügyeleti hatóságát, amely elvégzi a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelést.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a Felügyeletnek nem kell elvégeznie a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelést, amennyiben a tervezett művelet olyan egyesülés, amelyben kizárólag ugyanazon csoporthoz – többek között egy központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézetek csoportként felügyelt csoporthoz – tartozó pénzügyi érdekelt felek vesznek részt.

(3) A 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelés nem végezhető el, ha a tervezett művelethez újonnan alapítandó hitelintézet engedélyezése, vagy pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti külön jóváhagyás alóli mentesítésének engedélyezése szükséges.

(4) Ha a Felügyelet az (1) bekezdés szerinti illetékes felügyeleti hatóság, akkor haladéktalanul, de legkésőbb a bejelentés vagy a további információk átvételét követő tíz munkanapon belül írásban visszaigazolja az (1) bekezdés szerinti bejelentés vagy a (7) bekezdés alapján benyújtott további információk átvételét.

(5) Amennyiben a tervezet műveletben csak ugyanazon csoporthoz tartozó pénzügyi érdekelt felek vesznek részt, a Felügyeletnek a bejelentés írásos átvételi visszaigazolásának dátumától, valamint a 28/C. § (7) bekezdésével összhangban a bejelentéshez csatolandó valamennyi dokumentum kézhezvételétől számítva hatvan munkanap (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: értékelési időszak) áll rendelkezésre a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzésére.

(6) Az átvétel visszaigazolásakor a Felügyelet tájékoztatja a pénzügyi érdekelt feleket az értékelési időszak lejártának időpontjáról.

(7) A Felügyelet a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzéséhez írásban, azok pontos megjelölésével kiegészítő információkat kérhet be. Ha a tervezett műveletben csak ugyanazon csoporthoz tartozó pénzügyi érdekelt felek vesznek részt, a kiegészítő információk legkésőbb az értékelési időszak ötvenedik munkanapjáig kérhetők be.

(8) Az értékelési időszakot fel kell függeszteni a kiegészítő információk bekérésének időpontja és a pénzügyi érdekelt felek összes kért információit tartalmazó válaszának kézhezvételi időpontja között. Ezen felfüggesztés nem tarthat tovább húsz munkanapnál. A Felügyelet bármely, a benyújtott információk kiegészítésére vagy pontosítására irányuló további kérésről szabad mérlegelése szerint dönt, azonban ez már nem járhat az értékelési időszak felfüggesztésével.

(9) A Felügyelet a (8) bekezdés szerinti felfüggesztést legfeljebb harminc munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben

- a) a pénzügyi érdekelt felek legalább egyike harmadik országban van, vagy harmadik ország joghatálya alá tartozik, vagy

- b) a 28/C. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzéséhez információcserére van szükség a pénzügyi érdekelt felek pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szerveivel.

(10) A Felügyelet az értékelés elvégzését követő két munkanapon belül írásban, indokolással ellátott pozitív vagy negatív véleményt ad a pénzügyi érdekelt felek számára. A pénzügyi érdekelt feleknek ezen véleményt továbbítaniuk kell a tervezet művelet vizsgálatáért felelős további hatóságok részére.

(11) Amennyiben a tervezet műveletben csak ugyanazon csoporthoz tartozó pénzügyi érdekelt felek vesznek részt és a Felügyelet az értékelési időszakon belül a tervezett műveletet nem ellenzi, akkor a véleményt pozitívnak kell tekinteni.

(12) A Felügyelet az indokolással ellátott, pozitív véleményében rendelkezhet egy korlátozott időszakról, amelyen belül a tervezett műveletet végre kell hajtani.

(13) A tervezett művelet nem hajtható végre azelőtt, hogy az (1) bekezdés szerinti illetékes felügyeleti hatóság pozitív véleményt bocsátott ki.

28/C. § (1) Ha a Felügyelet a 28/B. § (1) bekezdése szerinti illetékes felügyeleti hatóság, akkor a tervezett művelet bejelentésének és az értékelés elvégzéséhez szükséges kiegészítő információk vizsgálata során – annak biztosítása érdekében, hogy megbízható profilt lehessen készíteni a pénzügyi érdekelt feleknek a tervezett művelet végrehajtását követő prudenciális helyzetéről és különösen azon kockázatok kezelése céljából, amelyeknek a pénzügyi érdekelt felek a tervezett művelet során ki vannak vagy ki lehetnek téve, valamint amelyeknek a tervezett művelet eredményeként létrejövő szervezet ki lehet téve – a következő kritériumokkal összhangban értékeli a tervezett műveletet:

- a) a tervezett műveletben részt vevő pénzügyi érdekelt felek hírneve,

- b) a tervezett műveletben részt vevő pénzügyi érdekelt felek pénzügyi stabilitása, különösen a tervezett művelet eredményeként létrejövő szervezet által folytatni szándékozott tevékenységgel kapcsolatban,

- c) a tervezett művelet eredményeként létrejövő szervezet képes lesz-e teljesíteni és képes-e folyamatosan teljesíteni az e törvényben, az 575/2013/EU rendeletben, valamint adott esetben más uniós jogi aktusokban, különösen a pénzügyi konglomerátumokhoz tartozó hitelintézetek, biztosítóintézetek és befektetési vállalkozások kiegészítő felügyeletéről szóló irányelvben meghatározott prudenciális követelményeket,

- d) a tervezett művelet végrehajtási terve prudenciális szempontból reális és megbízható-e,

- e) a tervezett művelettel kapcsolatban észszerű okok alapján feltételezhető-e, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ezek kockázatát.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti végrehajtási tervet a Felügyelet a tervezett művelet végrehajtásáig megfelelő figyelemmel kíséri.

(3) Az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kritérium értékelése céljából az ellenőrzés keretében konzultálni kell a pénzügyi érdekelt felek pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szerveivel.

(4) A Felügyelet a tervezett műveletre vonatkozóan kizárólag akkor adhat negatív véleményt, amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok nem teljesülnek, vagy a pénzügyi érdekelt felek által szolgáltatott információk a 28/B. § (7) bekezdése szerinti kérelme ellenére hiányosak.

(5) A Felügyelet az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kritériumra tekintettel a tervezett művelet értékelésekor megfelelően figyelembe veszi a pénzügyi érdekelt felek pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szervei által az eredeti kérelem dátumától számított harminc munkanapon belül kézhez kapott negatív véleményét, amely észszerű okát képezheti a (4) bekezdés szerinti negatív véleménynek.

(6) A Felügyelet a tervezett műveletet a piac gazdasági igényei alapján nem vizsgálhatja.

(7) A Felügyelet a honlapján közzéteszi az (1) bekezdés szerinti értékelés elvégzéséhez szükséges információk listáját. A pénzügyi érdekelt feleknek ezen információkat a 28/B. § (1) bekezdése szerinti bejelentéskor kell a Felügyelet rendelkezésére bocsátaniuk. A bekért információk arányosak és a tervezett művelet jellegéhez igazodóak. Nem kérhető az e § szerinti prudenciális értékelés szempontjából nem releváns információ.

28/D. § (1) A Felügyelet a 28/C. § (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzésekor konzultál az egyéb érintett ágazatok illetékes hatóságával, amennyiben a tervezett művelet – a pénzügyi érdekelt feleken túl – olyan szervezeteket is magában foglal, amelyek a következők bármelyikének minősülnek:

- a) egy másik EGT-államban vagy a tervezett művelet végrehajtásának ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság,

- b) egy másik EGT-államban vagy a tervezett művelet végrehajtásának ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság anyavállalata,

- c) egy másik EGT-államban vagy a tervezett művelet végrehajtásának ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság felett ellenőrzést gyakorló jogi személy.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásakor az illetékes felügyeleti hatóságok késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátanak minden – az értékelés szempontjából alapvető és releváns – információt. E tekintetben az illetékes felügyeleti hatóságoknak kérésre vagy saját kezdeményezésük alapján közölniük kell egymással valamennyi, az értékelés szempontjából releváns információt. Törekedni kell az értékelések összehangolására és a vélemények következetességének biztosítására.

(3) A Felügyelet a véleményében megjelöl minden olyan véleményt vagy fenntartást, amelyet az (1) bekezdésben felsorolt egy vagy több szervezet illetékes hatósága fogalmazott meg.”

143. § Hpt. 30. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet az alapítás iránti kérelmet elutasítja, ha a kérelmező)

„e) tevékenységével, a szándékolt befolyásoló részesedés szerzésével kapcsolatosan észszerűen feltételezhető, hogy az erre vonatkozó jogszabályok értelmében pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy, hogy a szándékolt tevékenység növelheti ennek kockázatát.”

144. § Hpt. 31/A. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a pénzügyi holding társaságnak és a vegyes pénzügyi holding társaságnak a 15/A. § szerinti külön jóváhagyást kizárólag akkor adja meg, ha)

„c) a hitelintézet részvényeinek a tulajdonosaira és a tagjaira teljesülnek a befolyásoló részesedés megszerzésének engedélyezési feltételei.”

145. § A Hpt. 33. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet a hitelintézet tevékenységi engedélyét akkor is visszavonhatja, ha a hitelintézet)

„c) teljesíti a következő feltételek mindegyikét:

ca) a Szantv. 17. § (1) bekezdés a) pontjával összhangban megállapításra került, hogy a hitelintézet fizetésképtelen vagy várhatóan fizetésképtelenné válik,

cb) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint a Szantv. 17. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott feltétel az adott hitelintézet tekintetében teljesül, és

cc) a szanálási feladatkörében eljáró MNB megítélése szerint az adott hitelintézet szanálását közérdek nem indokolja.”

148. § (1) A Hpt. 85/B. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha a hitelintézetre kötelezővé válik a tőke-küszöbérték alkalmazása, akkor a Felügyelet felülvizsgálhatja a hitelintézetnek adott tőke ajánlását annak biztosítása érdekében, hogy a kalibrációja továbbra is megfelelő legyen.”

(2) A Hpt. 85/B. §-a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ha a hitelintézet teljesíti az 575/2013/EU rendelet Harmadik, Negyedik és Hetedik Része, az (EU) 2017/2402 rendelet 2. fejezete, a felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján megállapítandó többlettőke-követelményre vonatkozó rendelkezéseket, valamint adott esetben a kombinált pufferkövetelményt vagy az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (1a) bekezdése értelmében előírt szavatoló tőke összeget meghaladó követelményt, akkor nem kötelező alkalmazni a 94. és a 96/A. §-ban meghatározott korlátozásokat.”

149. § A Hpt. 86. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Ha a hitelintézet nem teljesíti a tőkefenntartási pufferre vonatkozó követelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit a 94. § (1)–(3) bekezdésével megegyezően.”

150. § A Hpt. 87. § a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a hitelintézet nem teljesíti az anticiklikus tőkepufferre vonatkozó követelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit a 94. § (1)–(3) bekezdésével megegyezően.”

151. § A Hpt. 89. § (9)–(11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(9) A globálisan rendszerszinten jelentős intézményeket a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a (2) bekezdés alkalmazásával legalább öt alkategóriába sorolja. Az alkategóriák közötti határértékek egyértelműen meghatározottak. A legalacsonyabb alkategóriába a rendszerszinten legkevésbé jelentős intézmények kerülnek azzal, hogy alkategóriánként azonos mértékben növekedik a rendszerszintű jelentőség mértéke. A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB évente felülvizsgálja az alkategóriákba való besorolást. E bekezdés alkalmazásában a rendszerszinten jelentőség alatt a globálisan rendszerszinten jelentős intézmény működési zavarai által a globális pénzpiacra kifejtett várható hatás értendő.

(10) A legalacsonyabb alkategóriába tartozó intézmény az 575/2013/EU rendelet 92. cikke szerinti teljes kockázati kitettségérték 1 százalékának megfelelő, globálisan rendszerszinten jelentős intézményre vonatkozó tőkepuffert képez. Az egyes alkategóriákba sorolt intézményekre vonatkozó tőkepufferráta – az ötödik, valamint minden további, annál magasabb alkategória kivételével – 0,5 százalékponttal növekszik.

(11) A makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB a hatékony felügyelet sérelme nélkül

- a) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős intézményt alacsonyabb alkategóriából magasabb alkategóriába sorolhat,

- b) az intézményt, amely nem érte el a legalacsonyabb alkategóriára vonatkozó határértéket, valamely alkategóriába sorolhatja és ezáltal globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősítheti, és

- c) egy adott globálisan rendszerszinten jelentős intézményt a (2a) bekezdés szerinti kiegészítő meghatározás alapján magasabb alkategóriából alacsonyabb alkategóriába sorolhat.”

152. § A Hpt. 90. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti tőkepuffer-követelmény – a (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel – az 575/2013/EU rendelet 92. cikkében meghatározott teljes kockázati kitettségérték legfeljebb 3 százaléka azzal, hogy]

„c) ha van olyan egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézet, amelyik tőke-küszöbérték számítására kötelezett, akkor a Felügyelet a b) pontban meghatározott éves felülvizsgálat időpontjáig a megfelelő kalibrálás érdekében felülvizsgálja az adott egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelményt.”

153. § (1) A Hpt. 92. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a makroprudenciális feladatkörében eljáró MNB rendszerkockázati tőkepufferrátát határoz meg, akkor

- a) a rendszerkockázati tőkepuffer nem járhat aránytalan mértékű negatív hatással az EGT-államban vagy az EGT egészében a pénzügyi közvetítőrendszer egészére vagy részére nézve, akadályt képezve vagy teremtve ezáltal a belső piac megfelelő működése szempontjából,

- b) legalább kétévente felülvizsgálja a tőkepufferráta mértékét, és

- c) a rendszerkockázati tőkepuffer nem alkalmazható az anticiklikus tőkepuffer, valamint a globálisan és egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetekre vonatkozó tőkepuffer által figyelembe vett kockázatra, valamint az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott számítás alapján teljes mértékben fedezett kockázatokra,

- d) ha egy intézmény teljes kockázati kitettségértékére rendszerkockázati tőkepuffer alkalmazandó és tőke-küszöbérték alkalmazására is kötelezett, akkor a Felügyelet a b) pontban meghatározott kétéves felülvizsgálat időpontjáig a megfelelő kalibrálás érdekében felülvizsgálja az adott egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetre vonatkozó tőkepuffer követelményt.”

(2) A Hpt. 92. §-a a következő (8) és (9) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Ha a hitelintézet nem teljesíti a rendszerkockázati tőkepufferre vonatkozó követelményt, akkor a hitelintézet korlátozza az elsődleges alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetéseit a 94. § (1)–(3) bekezdésével megegyezően.

(9) Ha a (8) bekezdés alkalmazását követően sem javul a hitelintézet elsődleges alapvető tőkéjének aránya, akkor a Felügyelet további intézkedéseket tesz.”

154. § (1) A Hpt. 96/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A tőkeáttételi mutató pufferkövetelményt teljesítő hitelintézet az alapvető tőkéhez kapcsolódóan nem hajthat végre olyan mértékű kifizetést, amelynek eredményeképpen az alapvető tőkéje olyan alacsony szintre csökkenne, hogy nem teljesítené már a tőkeáttételi mutató pufferkövetelmény mértékét.”

(2) A Hpt. 96/A. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A (2) és (3) bekezdés alkalmazásában a (4) bekezdés szerinti kifizetések minősülnek alapvető tőkéhez kapcsolódó kifizetésnek.”

155. § A Hpt. 97. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet megbízható, hatékony és átfogó stratégiával és folyamatokkal rendelkezik annak érdekében, hogy a jelenlegi és jövőben felmerülő kockázatainak fedezetéhez szükséges nagyságú és összetételű szavatoló tőkéjét meghatározza és folyamatosan fenntartsa. Az ESG-kockázatok fedezésekor a hitelintézet kifejezetten figyelembe veszi a rövid, a közép- és a hosszú távot.”

156. § A Hpt. 48. alcím címe helyébe a következő cím lép és az alcím a következő 100–100/C. §-sal egészül ki:

#### „48. Jelentős részesedés megszerzése vagy elidegenítése

100. § (1) A 15/A. § hatálya alá tartozó hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság (a továbbiakban: részesedést szerezni kívánó személy) írásban előzetesen bejelenti a (3), illetve (4) bekezdés szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának, ha közvetlenül vagy közvetve jelentős részesedést kíván szerezni (a továbbiakban: szándékolt részesedésszerzés). A bejelentésben fel kell tüntetni a szándékolt részesedésszerzés nagyságát, és meg kell adni a 100/A. § (5) bekezdésében meghatározott információkat.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában egy részesedés akkor tekintendő jelentősnek, ha az a részesedést szerezni kívánó személy figyelembe vehető tőkéjének legalább 15%-a.

(3) Ha a részesedést szerezni kívánó személy hitelintézet, akkor a (2) bekezdés szerinti küszöbérték mind egyedi, mind a csoport konszolidált helyzete alapján alkalmazandó azzal, hogy

- a) amennyiben a küszöbérték túllépése csak egyedi alapon valósul meg, a csoporthoz tartozó hitelintézetnek a székhelye szerinti EGT-állam illetékes hatóságát kell értesítenie abból a célból, hogy a szándékolt részesedésszerzés értékelését elvégezze,

- b) amennyiben a küszöbérték túllépése mind egyedi alapon, mind a csoport konszolidált helyzete alapján megvalósul, akkor a csoporthoz tartozó hitelintézetnek azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát kell értesítenie a szándékolt részesedésszerzés értékelése céljából, amely hatóság ellátja a csoport összevont alapú felügyeletét.

(4) Ha a részesedést szerezni kívánó személy pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság, akkor a (2) bekezdés szerinti küszöbérték a csoport konszolidált helyzete alapján alkalmazandó és azon EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát kell értesíteni a szándékolt részesedésszerzés értékelése céljából, amely hatóság ellátja a csoport összevont alapú felügyeletét.

(5) Ha a Felügyelet a (3), illetve (4) bekezdés szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága, akkor a bejelentés vagy a (10) bekezdés alapján benyújtott esetleges további információk átvételét haladéktalanul, de legkésőbb az átvételüket követő tíz munkanapon belül írásban visszaigazolja.

(6) A Felügyeletnek a bejelentés és az ahhoz szükséges valamennyi dokumentum átvételi visszaigazolásának dátumától számítva hatvan munkanap áll rendelkezésre (a továbbiakban: értékelési időszak) a 100/B. § (1) bekezdésben előírt értékelés elvégzésére.

(7) Ha a szándékolt részesedésszerzés hitelintézetben történő befolyásoló részesedésre vonatkozik, akkor a részesedést szerezni kívánó személyre a hitelintézetben történő befolyásoló részesedés szerzésére vonatkozó rendelkezések is alkalmazandóak. Ebben az esetben mind a 100/A. § (1) bekezdésében előírt, mind pedig a hitelintézetben történő befolyásoló részesedés értékelésére az érintett EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága rendelkezésére álló idő csak akkor jár le, amikor a két értékelési időszak közül a későbbi lejár.

(8) Ha a jelentős részesedés szándékolt megszerzése az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (6) bekezdése szerinti azonos csoporthoz tartozó szervezetek között, vagy az 575/2013/EU rendelet 113. cikk (7) bekezdése szerinti intézményvédelmi rendszerbe tartozó szervezetek között kerül sor, akkor a 100/A. § (1) bekezdésben előírt értékelést nem szükséges elvégezni.

(9) A Felügyelet az (5) bekezdés szerinti visszaigazoláskor tájékoztatja a részesedést szerezni kívánó személyt az értékelési időszak lejártának időpontjáról.

(10) A Felügyelet az értékelési időszak során – de minden esetben legkésőbb az értékelési időszak ötvenedik munkanapján – szükség esetén a 100/A. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzéséhez írásban további információkat kérhet be, a szükséges kiegészítő információk pontos megjelölésével. Az értékelési időszakot fel kell függeszteni a további információk bekérésének időpontja és a részesedést szerezni kívánó személy összes kért információt tartalmazó válaszának kézhezvételi időpontja között azzal, hogy a felfüggesztés nem tarthat tovább húsz munkanapnál. A Felügyelet bármely, a benyújtott információk kiegészítésére vagy pontosítására irányuló további kérésről szabad mérlegelése szerint dönt, azonban ez már nem járhat az értékelési időszak felfüggesztésével.

(11) A Felügyelet a (10) bekezdés szerinti felfüggesztést legfeljebb harminc munkanappal meghosszabbíthatja, amennyiben

- a) a részesedésszerzés tárgyát képező szervezet harmadik országban van vagy harmadik ország szabályozási keretének hatálya alá tartozik, vagy

- b) a 100/A. § (1) bekezdésében előírt értékelés elvégzéséhez információcserére van szükség a részesedést szerezni kívánó személynek a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szervével.

(12) Ha valamely pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti külön jóváhagyására a 100/A. § (1) bekezdésében előírt értékeléssel egyidejűleg kerül sor, a külön jóváhagyást engedélyező EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága szükség szerint koordinál az összevont felügyeletet ellátó hatósággal, illetve – amennyiben eltérő – a pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával. Ebben az esetben az értékelési időszak felfüggesztésre kerül addig, amíg a külön jóváhagyásra irányuló eljárás le nem zárul.

(13) Ha a Felügyelet úgy dönt, hogy kifogást emel a szándékolt részesedésszerzéssel szemben, akkor erről a 100/A. § (1) bekezdésében előírt értékelés befejezésétől számított kettő munkanapon belül, de még az értékelési időszak lejárta előtt írásban értesíti a részesedést szerezni kívánó személyt, és közli a kifogásának indokait.

(14) Ha a Felügyelet az értékelési időszakon belül a szándékolt részesedésszerzéssel szemben nem emel írásban kifogást, akkor az jóváhagyott.

(15) A Felügyelet határozatban megszabhatja a szándékolt részesedésszerzés végrehajtásának maximális időtartamát, és azt adott esetben meghosszabbíthatja.

100/A. § (1) A szándékolt részesedésszerzésre vonatkozóan előírt bejelentéshez és az értékelés elvégzéséhez szükséges információk értékelése során a Felügyelet azt értékeli, hogy mennyire lehet arra számítani, hogy a részesedést szerezni kívánó személy a részesedésszerzést követően megbízható és prudens módon gyakorolja az irányítást, és különösen azt, hogy a részesedést szerezni kívánó személy a szándékolt részesedésszerzést követően milyen kockázatoknak van vagy lehet kitéve az alábbi kritériumokkal összhangban:

- a) a részesedést szerezni kívánó személy képes lesz-e teljesíteni és képes-e folyamatosan teljesíteni az e törvényben, az 575/2013/EU rendeletben, valamint adott esetben más uniós jogi aktusokban meghatározott prudenciális követelményeket,

- b) a szándékolt részesedésszerzéssel kapcsolatban észszerű okok alapján feltételezhető-e, hogy az erre vonatkozó jogszabályok alapján pénzmosást vagy terrorizmus-finanszírozást követnek vagy követtek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy hogy a szándékolt részesedésszerzés növelheti ezek kockázatát.

(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kritérium értékelése céljából konzultálni kell a részesedést szerezni kívánó személy pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szervével.

(3) A Felügyelet csak akkor emelhet kifogást a szándékolt részesedésszerzéssel szemben, ha erre az (1) bekezdésben meghatározott kritériumok alapján észszerű oka van, vagy ha a részesedést szerezni kívánó személy által szolgáltatott információ – a 100. § (10) bekezdése szerinti kérés ellenére – hiányos. A Felügyeletnek az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kritériumra tekintettel a szándékolt részesedésszerzés értékelésekor figyelembe veszi a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása felügyeletét ellátó szervnek az eredeti kérelem dátumától számított harminc munkanapon belül megadandó véleményét.

(4) A szándékolt részesedésszerzés aránya tekintetében nem szabható előzetes feltétel és a Felügyelet a szándékolt részesedésszerzést a piac gazdasági igényei alapján nem vizsgálhatja.

(5) A Felügyelet közzéteszi az értékelés elvégzéséhez szükséges információkat, amelyeket a részesedést szerezni kívánó személy a 100. § (1) bekezdése szerinti bejelentéskor a Felügyelet rendelkezésére bocsát. A kért információk arányosak és a szándékolt részesedésszerzés jellegéhez igazodóak azzal, hogy prudenciális értékelés szempontjából nem releváns információ nem kérhető.

(6) A 100. § (5)–(11) bekezdésének sérelme nélkül, amennyiben ugyanazon szervezetben kettő vagy több jelentős részesedés szerzésére vonatkozó bejelentés történik, a Felügyeletnek a részesedést szerezni kívánó személyeket megkülönböztetésmentesen kell kezelnie.

100/B. § (1) A Felügyelet a 100/A. § (1) bekezdése szerinti értékelés elvégzésekor konzultál az egyéb érintett ágazatok illetékes felügyeleti hatóságával, amennyiben a szándékolt részesedésszerzés a következők egyikére vonatkozik:

- a) egy másik EGT-államban vagy a részesedést szerezni kívánó személy ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság,

- b) egy másik EGT-államban vagy a részesedést szerezni kívánó személy ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság anyavállalata,

- c) egy másik EGT-államban vagy a szándékolt részesedésszerzés tárgyának ágazatától eltérő ágazatban engedélyezett hitelintézet, biztosító, viszontbiztosító, befektetési vállalkozás vagy eszközkezelő társaság felett ellenőrzést gyakorló jogi személy.

(2) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy egy csoporthoz tartozó hitelintézet és a 100. § (2) bekezdése szerinti küszöbérték túllépése csak egyedi alapon valósul meg, a szándékolt részesedésszerzést értékelő Felügyelet – ha nem a Felügyelet a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó hatóság – a részesedést szerezni kívánó személy bejelentésének kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül értesíti az összevont alapú felügyeletet ellátó hatóságot a szándékolt részesedésszerzésről. A Felügyelet ebben az esetben az értékelését is továbbítja a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó hatóságnak.

(3) Amennyiben a részesedést szerezni kívánó személy a 15/A. § hatálya alá tartozó pénzügyi holding társaság vagy vegyes pénzügyi holding társaság és a Felügyelet a szándékolt részesedésszerzést értékelő összevont alapú felügyeletet ellátó hatóság, akkor a Felügyelet részesedést szerezni kívánó személy bejelentésének kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül értesíti a részesedést szerezni kívánó személy székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságát a szándékolt részesedésszerzésről, feltéve, hogy az nem a Felügyelet. A Felügyelet ebben az esetben az értékelését is továbbítja a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának.

(4) Amennyiben a szándékolt részesedésszerzés értékelését a 100. § (3) bekezdésének megfelelően az összevont alapú felügyeletet ellátó Felügyelet végzi és a részesedést szerezni kívánó személy székhelye nem Magyarországon van, teljes körű konzultáció mellett együttműködik a részesedést szerezni kívánó személy székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával azzal, hogy

- a) a Felügyelet a szándékolt részesedésszerzésről készített értékelését továbbítja a részesedést szerezni kívánó személy székhelye szerinti EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságának,

- b) a Felügyelet minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy az értékelésnek a másik illetékes felügyeleti hatóság általi kézhezvételétől számított két hónapon belül az értékelésről együttes határozatot hozzanak,

- c) a b) pont szerinti együttes határozatot megfelelően dokumentálják és indokolják, amelyről a Felügyelet tájékoztatja a részesedést szerezni kívánó személyt.

(5) Ha az értékelés a (4) bekezdés b) pontja szerinti kézhezvételétől számított két hónapon belül nem került sor együttes határozat meghozatalára, a Felügyelet tartózkodik a határozathozataltól és az ügyet az 1093/2010/EU rendelet 19. cikkével összhangban az EBH elé utalja. Ebben az esetben az együttes határozatot az EBH határozatával összhangban hozzák meg.

(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásakor az illetékes felügyeleti hatóságok késedelem nélkül egymás rendelkezésére bocsátanak minden – az értékelés szempontjából alapvető és releváns – információt. E tekintetben az illetékes felügyeleti hatóságok kérésre vagy saját kezdeményezésük alapján közlik egymással valamennyi, az értékelés szempontjából releváns információt, törekednek az értékelések összehangolására és a határozatok következetességének biztosítására, valamint a határozatban jelzik a többi érintett felügyeleti hatóság véleményét és fenntartásait is.

100/C. § A 15/A. § hatálya alá tartozó hitelintézet, pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság írásban az elidegenítést megelőzően előzetesen az érintett részesedés nagyságát is feltüntetve bejelenti a Felügyeletnek, ha közvetlenül vagy közvetve a 100. § (2) bekezdése szerinti jelentős részesedést kíván elidegeníteni.”

157. § A Hpt. a 102. §-t követően a következő 50/A. alcímmel egészül ki:

#### „50/A. Jelentős eszköz- és kötelezettségátruházás

102/A. § (1) A hitelintézet, valamint a 15/A. § hatálya alá tartozó pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holdingtársaság írásban előre bejelenti a Felügyeletnek az olyan jelentős vagyonátruházásokat, amelyeket értékesítés vagy bármilyen más típusú ügylet útján hajtanak végre (a továbbiakban: tervezett művelet).

(2) Ha a tervezett művelet csak egy és ugyanazon csoporthoz tartozó szervezeteket érint, az (1) bekezdésben foglaltak ezekre a szervezetekre is vonatkoznak.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásakor az ugyanazon tervezett műveletben részt vevő minden egyes szervezet külön-külön eleget tesz a bejelentési kötelezettségének.

(4) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazásában a tervezett művelet a szervezet számára akkor minősül jelentősnek, ha értéke a szervezet összes eszközének vagy kötelezettségének legalább 10%-ával egyenlő, kivéve, ha a tervezett művelet ugyanazon csoporthoz tartozó szervezetek között megy végbe, amely esetben a tervezett művelet akkor minősül a szervezet számára jelentősnek, ha az értéke a szervezet összes eszközének vagy kötelezettségének legalább 15%-a.

(5) A (4) bekezdés alkalmazásakor a pénzügyi holding társaság anyavállalatnál és vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalatnál a százalékarányokat a konszolidált helyzet alapján kell alkalmazni.

(6) A százalékos arány kiszámításakor nem vehető figyelembe

- a) a nemteljesítő eszközök átruházása,

- b) a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben meghatározott fedezeti halmazba való felvétel céljából átadott eszközök átruházása,

- c) az értékpapírosítandó eszközök átruházása és

- d) az eszközöknek vagy kötelezettségeknek a Szantv.-ben meghatározott szanálási eszközök, hatáskörök és mechanizmusok alkalmazásával összefüggésben történő átruházása.

(7) A Felügyelet az (1)–(3) bekezdés szerinti bejelentés átvételét – haladéktalanul, de minden esetben a bejelentés átvételét követő tíz munkanapon belül – írásban visszaigazolja.”

159. § (1) A Hpt. 107. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül]

„d) hatékony eljárásokat alkalmaz azon kockázatok azonosítására, kezelésére, felügyeletére és jelentésére, amelyekkel rövid, közép- és hosszú távon szembesül vagy szembesülhet, ideértve az ESG-kockázatokat is,”

(2) A Hpt. 107. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hitelintézet az általa végzett pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységekben és az alkalmazott üzleti modellben rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével, összetettségével arányos átfogó, hatékony és megbízható vállalatirányítási rendszerrel és a (2) bekezdés szerinti belső kontroll funkcióval rendelkezik, amelynek keretén belül]

„f) a hitelintézet a hatékony és eredményes kockázatkezeléssel összhangban álló, annak alkalmazását előmozdító, a 117–121. §-ban meghatározott elveknek megfelelő, valamint a hitelintézetek ESG-kockázatokra vonatkozó kockázatvállalási hajlandóságát is figyelembe vevő, a nemek szempontjából semleges javadalmazási politikát és gyakorlatot valósít meg,”

(3) A Hpt. 107. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A hitelintézet előzetes értékelést végez az általa vállalandó, kriptoeszközökkel szembeni kitettségekről, valamint a partnerkockázat és a piaci kockázat kezelésére vonatkozó megfelelő folyamatok és eljárások megfelelőségéről. A hitelintézet az előzetes értékeléseit megküldi a Felügyelet részére.”

160. § (1) A Hpt. 108. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete jóváhagyja és legalább kétévente felülvizsgálja és értékeli a szervezeten belüli feladatok elkülönítésére és az összeférhetetlenség megelőzésére vonatkozó szabályzatokat, valamint azon kockázatok vállalására, kezelésére, nyomon követésére és mérséklésére szolgáló stratégiákat és politikát, amely kockázatoknak a hitelintézet ki van vagy ki lehet téve, beleértve a hitelintézet működési keretét jelentő makrogazdasági környezetből – a gazdasági cikluson belüli aktuális szakaszból – fakadó kockázatokat, továbbá a környezeti, társadalmi és irányítási tényezők (a továbbiakban: ESG-tényezők) aktuális, valamint rövid, közép- és hosszú távú hatásaiból fakadó kockázatokat is.”

(2) A Hpt. 108. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik:)

„b) az ügyféllel, a kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával, a partnerrel (ideértve a központi szerződő felet is), az ugyanazon gazdasági ágazatbeli, régióbeli vagy ugyanazon tevékenységet folytató partnerekkel, ügyfelekkel szembeni kitettségekből, a hitelkockázat-mérséklés alkalmazásából és különösen a közvetett nagymértékű kockázatvállalásból – például egyetlen biztosítéknyújtóból – származó kockázati koncentráció kezelésére azzal, hogy az azonosítható kibocsátó nélküli kriptoeszközöknél a koncentrációs kockázatot a hasonló jellemzőkkel bíró kriptoeszközökkel szembeni kitettség formájában veszi figyelembe,”

(3) A Hpt. 108. § (5) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hitelintézet írásban rögzített hatékony eljárásrendekkel, szabályzatokkal rendelkezik:)

„e) működési kockázatok – ideértve a kiszervezésből, valamint a kriptoeszközöknek vagy kriptoeszköz szolgáltatóknak való közvetlen vagy közvetett kitettségekből eredő kockázatot is – mérésére, kezelésére, valamint vészhelyzeti és üzletmenet-folytonossági tervvel a folyamatos működés fenntartása, továbbá a súlyos üzletviteli fennakadásokból következő esetleges veszteségek mérséklése érdekében,”

161. § A Hpt. a következő 108/A. §-sal egészül ki:

„108/A. § (1) A hitelintézet a vállalatirányítási rendszereinek részeként megbízható stratégiákkal, szabályzatokkal, eljárásokkal és rendszerekkel rendelkezik az ESG-kockázatok rövid, közép- és hosszútávon történő azonosítására, mérésére, kezelésére és nyomon követésére.

(2) Az (1) bekezdés szerinti stratégiák, szabályzatok, eljárások és rendszerek arányosak a hitelintézet üzleti modelljéhez és tevékenységi köréhez kapcsolódó ESG-kockázatok nagyságrendjével és összetettségével, valamint rövid és középtávú, továbbá egy legalább tíz éves, hosszú távú időhorizontot vesznek figyelembe.

(3) A hitelintézet egy adott időkereten belül mind az alapforgatókönyv, mind a kedvezőtlen forgatókönyvek figyelembevételével teszteli az ESG-tényezők hosszú távú negatív hatásaival szembeni rezilinciáját, elsőként az éghajlattal kapcsolatos tényezők vizsgálatával. Az ilyen sérülékenység vizsgálathoz számos olyan ESG-forgatókönyvet figyelembe kell venni, amelyek tükrözik a környezeti és társadalmi változásoknak és a kapcsolódó közpolitikáknak a hosszú távú üzleti környezetre gyakorolt lehetséges hatásait. A sérülékenység vizsgálatának folyamata során a hitelintézet a nemzetközi szervezetek által kidolgozott forgatókönyveken alapuló, hiteles forgatókönyveket alkalmaz.”

162. § A Hpt. 109. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület számszerűsíthető célértékeket és eljárásokat tartalmazó konkrét terveket dolgoz ki az ESG-tényezőkből rövid, közép- és hosszú távon fakadó pénzügyi kockázatok felügyeletére és kezelésére vonatkozóan, beleértve azokat a kockázatokat is, amelyek az alkalmazkodás folyamatából, valamint az ESG-tényezőkkel kapcsolatos releváns európai uniós és magyarországi szabályozási célkitűzésekkel és jogi aktusokkal – különösen a klímasemlegesség elérésének célkitűzésével – valamint, amennyiben ez a nemzetközileg aktív hitelintézetek esetében releváns, harmadik országok jogi és szabályozási célkitűzéseivel összefüggő átállási tendenciákból erednek, továbbá nyomon követi ezen tervek végrehajtását.

(2b) A (2a) bekezdés szerinti tervekben szereplő, az ESG-kockázatok kezelésére vonatkozó célértékek és eljárások meghatározása során figyelembevételre kerül az éghajlatváltozással foglalkozó európai tudományos tanácsadó testület legfrissebb jelentései és az általa előirányzott intézkedések, különösen az Európai Unió éghajlat-politikai célértékeinek elérésével kapcsolatban. Amennyiben a hitelintézet az ESG-tényezőkkel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó információkat tesz közzé, a (2a) bekezdés szerinti tervek összhangban vannak a fenntarthatósági jelentésekkel, és – különösen – olyan intézkedéseket tartalmaznak a hitelintézet üzleti modelljére és stratégiájára vonatkozóan, amelyek következetesek a tervek e két típusa közötti viszonylatában.

(2c) A kis méretű és nem összetett hitelintézet irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülete a (2a) és (2b) bekezdésben foglaltakat a Felügyelet döntése alapján – ide értve az alkalmazható mentességről vagy az egyszerűsített eljárásról szóló döntést is – arányosan alkalmazza.”

163. § (1) A Hpt. 110. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság feladata különösen)

„d) a javadalmazási politika vizsgálata abból a szempontból, hogy a kialakított javadalmazási rendszer ösztönző elemei figyelembe vegyék a hitelintézet kockázatait – ideértve az ESG-tényezők hatásaiból fakadókat is –, tőke- és likviditási helyzetét, és a bevételek valószínűségét és ütemezését.”

(2) A Hpt. 110. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kockázatvállalási-kockázatkezelési bizottság és a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület meghatározza a kockázatra vonatkozó általa igényelt információ jellegét, mennyiségét, formátumát és közlésének gyakoriságát.”

164. § (1) A Hpt. 111. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kockázatkezelési funkcióért felelős szervezeti egység feladata

- a) a kockázatok azonosításának, mérésének és megfelelő jelentésének biztosítása, átfogó képet adva a kockázatok teljes köréről,

- b) a kockázatkezelési stratégia kidolgozásában és a jelentős kockázatkezelési döntések meghozatalában való részvétel, a kockázatkezelési stratégia hatékony végrehajtásának független felülvizsgálata, és

- c) a hitelintézet kockázatairól átfogó áttekintés biztosítása, figyelemmel a kockázatok értékelésére és enyhítésére azzal, hogy a stratégia kitérjen ezekre és megfelelő megoldásokkal szolgáljon.”

(2) A Hpt. 111. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kockázatkezelési funkcióért felelős szervezeti egység munkáját – ideértve a kockázat felmérését, értékelését, probléma felvetését, megoldási javaslatok kidolgozását – az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testülettől függetlenül végzi és szükség esetén informálja, figyelmezteti a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testületet.

(7) Az e törvényben meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat figyelembe véve, ha a hitelintézetnek a mérete, tevékenységének jellege, nagyságrendje és összetettségének aránya indokolja, akkor a hitelintézet a kockázatkezelési funkció gyakorlására és irányítására kijelölhet olyan személyt, amely a szervezeten belül más feladatot is ellát, ha teljesíti az alkalmassági kritériumokat a tudás, készség és tapasztalat tekintetében, valamint elegendő idővel rendelkezik az együttes feladatok ellátására.”

165. § (1) A Hpt. 112. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A jelölések során törekedni kell arra, hogy a vezető testületben minél több szaktudás és képesség egyesüljön, valamint a vezető testületben arányosan előmozdítsák a sokszínűséget és a nemek egyensúlyát és ezért a vezető testület vonatkozásában a hitelintézet sokszínűséget előmozdító belső politikát dolgoz ki.”

(2) A Hpt. 112. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Felügyelet a (4) és (5) bekezdés szerinti politikát felhasználva elemzéseket és összehasonlításokat végez a hitelintézetek gyakorlatáról, amelyeket megküld az EBH számára.”

166. § A Hpt. 113. § (2)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A hitelintézet megfelelő humán és pénzügyi erőforrást biztosít a vezető testület tagjainak a feladatkörükkel való megismerésére és képzésére, többek között az ESG-kockázatok és -hatások, valamint az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 52c. pontjában meghatározott IKT-kockázatok tekintetében.

(3) A vezető testület megfelelő kollektív tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezik ahhoz, hogy képes legyen megérteni a hitelintézet tevékenységeit, azokat a kockázatokat, amelyeknek rövid, közép- és hosszú távon ki van téve, valamint a hitelintézet által rövid, közép- és hosszú távon gyakorolt hatásokat, figyelembe véve az ESG-tényezőket is. A vezető testület általános összetétele biztosítja a tapasztalatok megfelelően széles skáláját.

(4) A vezető testület minden egyes tagja tisztességesen, feddhetetlenül, befolyástól mentesen és függetlenül jár el annak érdekében, hogy szükség esetén az ügyvezetés döntéseit ténylegesen értékeljék és kifogásolják, valamint hatékonyan ellenőrizzék és felügyeljék a döntéshozatalt. A független eljárást önmagában az nem zárja ki, hogy a vezető testület tagja központi szervhez tartósan kapcsolt hitelintézet vezető testületének tagja.”

168. § A Hpt. 117. § (2a) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (2) bekezdés alkalmazásában azon munkavállalói kategóriákba, akiknek a szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a hitelintézet kockázati profiljára, legalább a következők tartoznak:]

„b) a belsőkontroll-funkcióért és a lényeges szervezeti egységekért vezetői felelősséggel tartozó munkavállalók,”

169. § A Hpt. 119. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép

[A 118. § (11) és (12) bekezdése, valamint a (4) bekezdés nem alkalmazandó]

„a) az olyan hitelintézetre, amely nem minősül nagy méretű intézménynek, és az egyedi alapon számított, előző négy év végi mérlegfőösszegének átlaga nem haladja meg az ezerötszáz-milliárd forintot,”

170. § A Hpt. 120. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hitelintézet belsőkontroll-funkciók működtetését végző alkalmazottak függetlenek az általuk felügyelt szervezeti egységektől, megfelelő jogosultsággal, hatáskörrel, reputációval és erőforrásokkal rendelkeznek, valamint javadalmazásuk független az általuk ellenőrzött szervezeti egységek teljesítményétől, az a feladatkörükhöz kapcsolódó célkitűzések elérésén alapul.

(2) A belsőkontroll-funkciók vezetőinek a javadalmazását – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület felügyeli.”

171. § A Hpt. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet

- a) az 575/2013/EU rendelet Nyolcadik részében meghatározott információknak az 575/2013/EU rendelet 433–433c. cikkében előírtaknál gyakoribb nyilvánosságra hozataláról is dönthet, ha a hitelintézet tevékenységi volumene, tevékenységi köre, más országban folytatott tevékenysége, különböző pénzügyi szektorokban folytatott tevékenysége, nemzetközi pénzügyi piacon való részvétele, illetve a klíring- és elszámolási rendszerekben való részvétele indokolja azt,

- b) határidőket állapíthat meg a kis méretű és nem összetett intézményektől eltérő hitelintézet számára azzal kapcsolatban, hogy az EBH-nak az EBH honlapján való központi közzététel céljából információkat nyújtson be,

- c) kötelezheti a hitelintézetet arra, hogy a központi közzétételek vagy a pénzügyi kimutatásai közzététele esetén az EBH honlapjától eltérő, meghatározott kommunikációs eszközöket és helyszíneket vegyen igénybe.”

172. § A Hpt. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmező bemutatja a 18. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott iratokat.

(2a) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben, amennyiben a hitelintézet a tervezett részesedésszerzés eredményeképpen összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá kerül, vagy amennyiben a hitelintézet, amelyben részesedést szereznek összevont alapú, vagy a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott kiegészítő felügyelet alá tartozik, az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott engedély iránti kérelemhez a kérelmező benyújtja a 18. § (1) bekezdés g) és h) pontjában meghatározott iratokat.”

173. § A Hpt. 131. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásakor

- a) a Pmt.-ben meghatározott felügyeletet ellátó szervként a Felügyelet harminc munkanapon belül értékeli a szándékolt részesedésszerzést, és

- b) a Felügyelet abban az esetben is elutasítja az engedély iránti kérelmet, ha a részesedést szerezni kívánó személy olyan harmadik országban található, amely a Pmt. alkalmazásában stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik ország vagy olyan harmadik országban, amely uniós korlátozó intézkedések hatálya alatt áll, és a Felügyelet megítélése szerint ez befolyásolja a részesedést szerezni kívánó személy azon képességét, hogy rendelkezzen a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni rendszer követelményeinek való megfeleléshez szükséges gyakorlatokkal és eljárásokkal.”

174. § (1) A Hpt. 137. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A Felügyelet a természetes személy megválasztására, vagy kinevezésére irányuló engedélykérelmet akkor utasítja el, ha a (4) és (5) bekezdésben felsorolt kizáró okok valamelyike a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személlyel szemben fennáll, a kinevezésre vagy megválasztásra javasolt személy nem felel meg a 137/A. § szerinti alkalmassági követelményeknek vagy ügyvezető esetén, ha a javasolt személy a 155. §-ban foglalt feltételeknek nem felel meg.”

(2) A Hpt. 137. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A pénzügyi intézmény és vegyes pénzügyi holding társaság vezető állású személye, ha nem rendelkezik a 15/A. § szerinti jóváhagyással, akkor is megfelel a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(4b) A pénzügyi intézmény és vegyes pénzügyi holding társaság vezető állású személye alkalmasságának biztosításáért a pénzügyi intézmény és vegyes pénzügyi holding társaság felelős.”

175. § A Hpt. a következő 137/A. és 137/B. §-sal egészül ki:

„137/A. § (1) A hitelintézet, a 15/A. § szerint jóváhagyott pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szervezet) viseli elsődleges felelősségét annak biztosításáért, hogy a vezető állású személyek – ide nem értve a felügyeleti biztost és a szanálási biztost – mindenkor jó üzleti hírnévvel rendelkezzenek, tisztességesen, feddhetetlenül és függetlenül járjanak el, valamint feladataik ellátásához kellő tudással, készségekkel és tapasztalattal bírjanak, továbbá teljesítsék a vezető állású személyekre e törvényben előírt követelményeket.

(2) A szervezet biztosítja, hogy a vezető állású személyek mindenkor megfeleljenek az (1) bekezdésben meghatározottaknak, továbbá az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a szervezet értékeli a vezető állású személyek alkalmasságát megválasztásuk, kinevezésük előtt, majd pedig rendszeres időközönként, a jogszabályokban foglaltakon túl figyelembe véve a belső alkalmassági politikákban meghatározott elvárásokat is.

(3) Amennyiben a vezető állású személyek többségét egyidejűleg újonnan kinevezendő, megválasztandó tagok váltanák fel, amely olyan helyzetet eredményezne, amelyben az új vezető állású személyek alkalmassági értékelését a távozó vezető állású személyek végeznék, – a (2) bekezdésben meghatározottaktól eltérően – a Felügyelet dönthet úgy, hogy a vezető állású személyek megválasztását vagy kinevezését engedélyező határozatát azzal a feltétellel adja ki, hogy az alkalmasság értékelését a szervezet a Felügyelet által meghatározott időn belül benyújtja.

(4) Ha a szervezet (2) bekezdés szerinti belső alkalmassági értékelése alapján arra a következtetésre jut, hogy valamely jelenlegi, vagy leendő vezető állású személy nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, akkor

- a) amennyiben az értékelés azelőtt befejeződik, hogy a leendő vezető állású személy megkezdené megbízatását, az érintett személy nem választható meg, illetve nem nevezhető ki,

- b) a vezető állású személy megbízatását kellő időben meg kell szüntetni, vagy

- c) kellő időben olyan további intézkedéseket tesz, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az érintett vezető állású személy alkalmas legyen vagy alkalmassá váljon a megbízatás betöltésére.

(5) Az irányítási jogkörrel rendelkező vezető testület valamely tagjának vagy a felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület elnökének megválasztására vagy kinevezésére irányuló szándék esetén indokolatlan késedelem nélkül – de legkésőbb harminc munkanappal az adott megbízatásnak a leendő tag által megkezdése előtt – a Felügyelet részére a szervezet alkalmassági kérelmet nyújt be, amennyiben az érintett szervezet

- a) nagy méretű intézménynek minősülő EU-szintű anyaintézmény,

- b) nagy méretű intézménynek minősülő tagállami anyaintézmény, kivéve, ha központi szervhez van kapcsolva,

- c) olyan központi szerv, amely nagy méretű intézmények minősül, vagy amely hozzájuk kapcsolt, nagy méretű intézmény felügyeletét látja el,

- d) nagy méretű intézménynek minősülő hitelintézet,

- e) az 575/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés 147. pontjában meghatározott nagy méretű leányvállalat,

- f) azon tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat, tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat és EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, amelynek csoportjában nagy méretű intézmény található, a 15/A. § szerinti jóváhagyás alól mentesített pénzügyi holding társaság és vegyes pénzügyi holding társaság kivételével.

(6) Az (5) bekezdés szerinti alkalmassági kérelemhez a Felügyelet által meghatározott módon a szervezet a következőket csatolja:

- a) az alkalmassági kérdőív és önéletrajz,

- b) a (2) bekezdés szerinti belső alkalmassági értékelés, kivéve, ha a (3) bekezdés alkalmazandó,

- c) a büntetlen előéletre vonatkozó igazolás, amint rendelkezésre áll,

- d) a Felügyelet honlapján előírt egyéb dokumentumok, amint rendelkezésre állnak, és

- e) a kinevezés, illetve megválasztás időpontjának, továbbá az adott feladatkör tényleges ellátása kezdő időpontjának megjelölése.

(7) Ha a Felügyelet az alkalmassági kérelemhez csatolt dokumentumok alapján az alkalmassági értékelés elvégzéséhez nem rendelkezik elegendő információval, akkor a leendő tag a Felügyelet által kért információk rendelkezésre bocsátása előtt nem kezdheti meg megbízatását, kivéve, ha a Felügyelet meggyőződött arról, hogy az adott információk rendelkezésre bocsátása nem lehetséges.

(8) Ha a Felügyeletnek aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy a leendő tag megfelel az e törvényben előírt követelményeknek, akkor megerősített párbeszédet folytat a hitelintézettel az aggályos kérdések rendezése céljából, annak biztosítása érdekében, hogy a leendő tag a megbízatás megkezdésekor alkalmas legyen vagy alkalmassá váljon.

(9) A szervezet biztosítja, hogy a vezető állású személyek alkalmasságára vonatkozó információk mindenkor naprakészek legyenek, továbbá – kérésre – azokat a Felügyelet rendelkezésére bocsátja a Felügyelet által meghatározott eszközökön keresztül. A Felügyelet további információkat vagy dokumentumokat is kérhet, ideértve az interjút vagy a meghallgatást is.

(10) A Felügyelet különösen abban az esetben győződik meg arról, hogy teljesülnek a vezető állású személyekre előírt követelmények, ha észszerű okok alapján feltételezhető, hogy pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozást követnek vagy követek el, vagy kísérelnek vagy kíséreltek meg elkövetni, vagy ezen cselekmények fokozott kockázata áll fenn az adott szervezetnél.

(11) Ha bármely olyan új tény vagy körülmény válik ismerté, amely befolyásolhatja a vezető állású személyek alkalmasságát, akkor a szervezet újraértékeli az érintett tagok alkalmasságát, és az értékelésről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Felügyeletet.

(12) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy a vezető állású személy alkalmasságára vonatkozó lényeges információk megváltoztak, és ez a változás befolyásolhatja az érintett személy alkalmasságát, a személy alkalmasságát újraértékeli.

(13) A vezető állású személy megbízatásának megújításakor, illetve újraválasztásakor a Felügyelet kizárólag akkor értékeli újra az alkalmasságot, ha a Felügyelet előtt ismert lényeges információk megváltoztak és ez a változás befolyásolhatja az érintett személy alkalmasságát.

137/B. § (1) A 137/A. § szerinti szervezet viseli elsődleges felelősségét annak biztosításáért, hogy a kiemelt funkciót betöltő személyek mindenkor jó üzleti hírnévvel rendelkezzenek, tisztességesen és fedhetetlenül járjanak el, valamint feladataik ellátásához kellő tudással, készségekkel és tapasztalattal rendelkezzenek.

(2) A szervezet egyrészt biztosítja, hogy a kiemelt funkciót betöltő személyek mindenkor megfeleljenek az (1) bekezdésben meghatározottaknak, másrészt az adott pozíció elfoglalása előtt, majd rendszeres időközönként értékeli a kiemelt funkciót betöltő személyek alkalmasságát, a jogszabályokban foglaltakon túl figyelembe véve a belső alkalmassági politikában meghatározott elvárásokat is.

(3) Ha a szervezet (2) bekezdés szerinti belső alkalmassági értékelése alapján arra a következtetésre jut, hogy valamely személy nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, akkor

- a) amennyiben az értékelés azelőtt befejeződne, hogy a személy elfoglalná az adott pozíciót, akkor nem nevezheti ki az adott személyt kiemelt funkciót betöltő személynek,

- b) a kiemelt funkciót betöltő személy pozícióját megszünteti, vagy

- c) kellő időben olyan további intézkedéseket tesz, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az érintett személy alkalmas legyen vagy alkalmassá váljon a pozíció betöltésére.

(4) A szervezet minden szükséges intézkedéseket megtesz annak érdekében, hogy a kiemelt funkciót betöltő személy pozíciója megfelelően legyen ellátva, ideértve a kiemelt funkciót betöltő személy leváltását is, amennyiben az adott személy már nem felel meg az alkalmassági követelményeknek.

(5) A Felügyelet a 137/A. § (5) bekezdése szerinti szervezeteknél a kinevezésüket megelőzően előzetesen értékeli a belsőkontroll-funkciók vezetői és a pénzügyi vezető (1) bekezdés szerinti követelményeknek való megfelelését.

(6) Ha bármely olyan új tény vagy körülmény válik ismerté, amely befolyásolhatja a belsőkontroll-funkciók vezetői vagy a pénzügyi vezető alkalmasságát, akkor a szervezet újraértékeli az érintett személyek alkalmasságát, és az értékelésről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a Felügyeletet.

(7) Ha a Felügyelet tudomására jut, hogy a belsőkontroll-funkciók vezetői vagy a pénzügyi vezető alkalmasságára vonatkozó lényeges információk megváltoztak, és ez a változás befolyásolhatja az érintett személy alkalmasságát, a személy alkalmasságát újraértékeli.”

177. § A Hpt. 152. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A felügyeleti jogkörrel rendelkező vezető testület elnöke nem töltheti be egyidejűleg ugyanazon intézményen belül a vezérigazgatói funkciót.”

178. § A Hpt. 155. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez a hitelintézet csatolja a kinevezni tervezett vagy megválasztani kívánt személy szakmai önéletrajzát, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésére vonatkozó okiratokat vagy azok hiteles másolatát, valamint az érintett személynek a 137. § (6) bekezdésében meghatározott büntetőeljárásra vonatkozó nyilatkozatát.”

180. § (1) A Hpt. 167. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdéstől eltérően az 575/2013/EU rendelet harmadik rész IV. cím 1a. fejezetében meghatározott alternatív sztenderd módszert alkalmazó hitelintézet benyújtja a kitettségekre és a portfólióra számított eredményt, ha a piaci kockázatnak kitett mérleg szerinti és mérlegen kívüli üzleti tevékenység nagysága az 575/2013/EU rendelet 325a. cikk (1) bekezdés b) pontjával összhangban eléri vagy meghaladja az 500 millió EUR-t.

(4b) A (4) bekezdéstől eltérően az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II. cím 3. fejezetében meghatározott belső módszer és az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II. cím 2. fejezetében meghatározott sztenderd módszer alkalmazása esetén a hitelintézet benyújtja a referenciaérték (benchmark)-portfóliókban szereplő kitettségei vagy pozíciói várható hitelezési vesztesége összegének meghatározásához alkalmazott módszerek számításainak eredményeit, ha

- a) a beszámolóikat a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló, 2002. július 19-i 1606/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel összhangban alkalmazott nemzetközi számviteli standardokkal összhangban készíti el,

- b) az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését és szavatolótőkéjük meghatározását az 575/2013/EU rendelet 24. cikk (2) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardokkal összhangban végzi el, vagy

- c) a számviteli standardoknak megfelelően végzik az eszközök és a mérlegen kívüli tételek értékelését, és a várható hitelezési veszteségekre vonatkozóan ugyanazt a modellt használják, mint amelyet az 1606/2002/EK rendelettel összhangban alkalmazott nemzetközi számviteli standardok irányoznak elő.”

(2) A Hpt. 167. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a Felügyelet azt állapítja meg, hogy a hitelintézet által a tőkekövetelmény számításra alkalmazott belső módszer indokolatlanul jelentősen alulbecsüli a tőkekövetelmény mértékét, akkor a Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet a belső módszer módszertanának vagy az egyes paramétereknek a megváltoztatására. A Felügyelet a módszerek tekintetében az értékelését legalább az EBH erre kialakított kétévenkénti felügyeleti összevetésével összehangolva aktualizálja.”

181. § Hpt. 172. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A Felügyelet az összevont alapú felügyelésben érintett felügyeleti hatóságokkal együttesen dönthet úgy, hogy az összevont alapú felügyeletért felelős illetékes hatóság az olyan hitelintézet és befektetési vállalkozás felügyeleti hatósága legyen, amelyre az összevont alapú felügyelet kiterjed és az adott tagállambeli relatív súlya magas.”

182. § (1) A Hpt. 173. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A többoldalú eljárás keretében hozott (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti határozatot teljeskörű indokolással ellátott dokumentumba kell foglalni, amelyet az összevont alapú felügyeletet ellátó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága bocsát az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat rendelkezésére.”

(2) A Hpt. 173. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha az eljárásban résztvevő EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága egyetértésének hiánya miatt a többoldalú eljárás eredménytelen, akkor a (3) bekezdésben rögzített határidőn belül az eljárásban résztvevő bármelyik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága kérésére a Felügyelet az EBH-val a többoldalú eljárás eredménytelensége vonatkozásában egyeztetést folytat, vagy saját kezdeményezésére egyeztetést folytathat. A (3) bekezdésben rögzített határidőn túl, valamint a határozat meghozatalát követően az ügy már nem terjeszthető az EBH elé.”

(3) A Hpt. 173. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha az (1) bekezdés szerinti határozatot a Felügyeletnek az EU-szintű hitelintézeti anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat leányvállalatára hozza meg egyedi, vagy szubkonszolidált alapon, akkor határozatát az összevont alapú felügyeletet ellátó EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága által kifejtett álláspontok és fenntartások figyelembevételét követően hozza meg.”

(4) A Hpt. 173. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha a Felügyelet a (4) bekezdés szerinti egyeztetést folytat az EBH-val, akkor a (3) bekezdéstől eltérően az eljárás határideje az EBH-nak az 1093/2010/EU rendelet 19. cikk (3) bekezdése szerinti határozatnak a Felügyelet részére történő átadását követő tíz munkanap múlva jár le.”

183. § (1) A Hpt. 173/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Felügyelet a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság 15/A. § szerinti külön jóváhagyása, jóváhagyás alóli mentesítése, jóváhagyás alól mentesített pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság konszolidációs körből történő kivonásának engedélyezése, valamint a jóváhagyás feltételeit már nem teljesítő pénzügyi holding társasággal, vegyes pénzügyi holding társasággal szemben alkalmazott intézkedések, kivételes intézkedések tekintetében együttműködik a másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatóságával, ha

- a) a pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság másik EGT-államban van letelepedve és a csoport összevont alapú felügyeletét a Felügyelet látja el, vagy

- b) a pénzügyi holding társaságot, vegyes pénzügyi holding társaságot tartalmazó csoport összevont alapú felügyeletét másik EGT-állam illetékes felügyeleti hatósága látja el.”

(2) A Hpt. 173/A. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A többoldalú eljárás keretében hozott határozat a pénzügyi holding társaság vagy a vegyes pénzügyi holding társaság székhelye szerinti EGT-államban akkor is végrehajtható, ha az eltér a csoport összevont alapú felügyeleti hatóságának EGT-államától.”

(3) A Hpt. 173/A. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A pénzügyi holding társaság, vegyes pénzügyi holding társaság külön jóváhagyás iránti, illetve jóváhagyás alóli mentesítés iránti kérelme elutasítása esetén, a csoport összevont alapú felügyeletét ellátó illetékes felügyeleti hatóság az engedély iránti kérelem kézhezvételét követő négy hónapon belül, vagy amennyiben a kérelem hiányos, a határozathoz szükséges összes információ kézhezvételétől számított négy hónapon belül az elutasításról és annak indokairól tájékoztatja a kérelmezőt.”

185. § A Hpt. 175. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a magyarországi székhelyű hitelintézet anyavállalata tagállami pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy EU-szintű pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy tagállami vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, vagy EU-szintű vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat, akkor az összevont alapú felügyeletet a Felügyelet látja el.”

186. § (1) A Hpt. 177. § (5) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A felülvizsgálatnak és értékelésnek a hitel-, piaci és működési kockázatokon kívül ki kell terjednie:)

„k) arra, hogy a hitelintézet milyen mértékben vezetett be megfelelő szakpolitikákat és operatív intézkedéseket a 109. § (2a) bekezdésével összhangban elkészítendő tervekben meghatározott számszerűsíthető célértékekhez és mérföldkövekhez kapcsolódóan,”

(2) A Hpt. 177. §-a a következő (10b)–(10e) bekezdéssel egészül ki:

„(10b) A felülvizsgálat és értékelés magában foglalja a hitelintézet ESG-kockázatok kezelésére szolgáló irányítási és kockázatkezelési folyamatainak, valamint a hitelintézet ESG-kockázatoknak való kitettségének az értékelését. A hitelintézet eljárásai és kitettségei megfelelőségének meghatározásakor a Felügyelet figyelembe veszi a hitelintézet üzleti modelljét.

(10c) A hitelintézet ESG-kockázatokkal szembeni kitettségeit a 109. § (2a) bekezdésével összhangban elkészítendő tervei alapján is értékeli. A hitelintézet irányítási és kockázatkezelési folyamatait az ESG-kockázatok tekintetében összhangba hozza az ezen tervekben meghatározott célkitűzésekkel.

(10d) A felülvizsgálat és értékelés magában foglalja a hitelintézet 109. § (2a) bekezdésével összhangban elkészítendő terveinek értékelését, valamint a klímasemlegesség eléréséhez és az ESG-tényezőkkel kapcsolatos egyéb releváns uniós szabályozási célkitűzések teljesítéséhez szükséges alkalmazkodás folyamatából eredő ESG-kockázatok kezelése terén elért eredmények értékelését.

(10e) A felülvizsgálat és értékelés magában foglalja a hitelintézet kriptoeszközökkel szembeni kitettségekkel és kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásával kapcsolatos irányítási és kockázatkezelési folyamatainak értékelését, többek között a hitelintézet kockázatazonosítási szabályzatainak és eljárásainak, valamint 107. § (3a) bekezdése szerinti értékelések eredményei megfelelőségének a figyelembevétele révén.”

(3) A Hpt. 177. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A felülvizsgálat és az értékelés gyakoriságát, mértékét és részletezettségét a Felügyelet a hitelintézet mérete, tevékenységének jelentősége, jellege, nagyságrendje és összetettsége alapján arányosan határozza meg azzal, hogy a felülvizsgálatot és értékelést legalább évente egyszer elvégzi. A Felügyelet az arányosság elvét a honlapján közzétett feltételeknek megfelelően alkalmazza. A Felügyelet a hitelintézet felülvizsgálatának és értékelésének elvégzése céljából különösen figyelembe veheti, hogy

- a) a hitelintézet nem globálisan rendszerszinten jelentős intézmény, nem unióbeli globálisan rendszerszinten jelentős intézmény, illetve nem globálisan rendszerszinten jelentős intézménynek minősülő szervezet az 575/2013/EU rendelettel összhangban,

- b) a hitelintézetet egyéb rendszerszinten jelentős intézményként azonosították,

- c) a hitelintézet olyan csoport része, amelyben anyaintézmény és a leányintézmények túlnyomó többsége kapcsolatban áll egymással a 2013/34/EU irányelv 22. cikkének megfelelően és

- d) a c) pont szerinti leányintézmények teljesítik a következő feltételek mindegyikét:

- da) a leányintézmények, vagy túlnyomó többségük az 575/2013/EU rendelet 27. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében hitelegyesülésnek, szövetkezeti társaságnak vagy takarékpénztárnak minősül, és a kifizetések maximális szintjére vonatkozóan jogszabály felső korlátot vagy korlátozást tartalmaz,

- db) egyedi vagy szubkonszolidált alapon eszközeik összértéke nem haladja meg a harmincmilliárd eurót.”

(4) A Hpt. 177. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:

„(14a) A hitelintézetnek és a hitelintézettel a stressz-tesztelési gyakorlattal összefüggésben folytatott konzultáció keretében eljáró harmadik fél tartózkodik minden olyan tevékenységtől, amely akadályozhatja a stressz-tesztet, így különösen a teljesítményértékeléstől, az egymás közötti információcserétől, a közös magatartásra vonatkozó megállapodások vagy a stressz-tesztek keretében benyújtott beadványok optimalizálásától. A Felügyelet jogosult ezen tevékenységek vizsgálatára.”

187. § A Hpt. 179. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha a piaci kockázat esetén a hitelintézet által alkalmazott belső modell alkalmazásakor az 575/2013/EU rendelet 366. cikkében említett több túllépés jelzi, hogy a belső modell nem vagy már nem kellően pontos, akkor a Felügyelet

- a) visszavonja a belső modell alkalmazására vonatkozó engedélyt, vagy

- b) megfelelő intézkedést hoz a belső modell azonnali kiigazításának biztosítása érdekében.”

188. § (1) A Hpt. a következő 180. §-sal egészül ki:

„180. § (1) A Felügyelet felülvizsgálja, értékeli és figyelemmel kíséri a hitelintézet ESG-stratégiákkal és -kockázatkezeléssel kapcsolatos gyakorlatának alakulását, ideértve a 109. § (2a) bekezdésével összhangban elkészítendő azon terveket, amelyek a rövid, közép- és hosszú távon felmerülő ESG-kockázatok felügyeletét és kezelését célzó, számszerűsíthető célértékeket és folyamatokat is magukban foglalnak. Az értékelés figyelembe veszi a hitelintézet fenntarthatósággal kapcsolatos termékkínálatát, az átállásfinanszírozási politikáikat, a kapcsolódó hitelnyújtási politikákat, valamint az ESG-célértékeket és -korlátokat.

(2) Az értékelés tekintetében a Felügyelet adott esetben együttműködhet az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépésért és a környezetvédelmi felügyeletért felelős hatóságokkal, szervekkel.”

190. § (1) Hpt. 184. § (1) bekezdése a következő n)–r) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet mérlegeli az intézkedés szükségességét, ha a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő, pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy, ezek vezető állású személye vagy tulajdonosa megsérti az e törvény, az eredményes, megbízható és független tulajdonlásra vagy a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok előírásait, vagy tevékenységét nyilvánvalóan nem elvárható gondossággal végzi, így különösen ha)

„n) a tulajdonos a Felügyelet engedélye nélkül vagy a Felügyelet engedély megadásának megtagadása ellenére hajtotta végre a 28/B. § szerinti egyesülést vagy szétválást,

o) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nem teljesíti a 15/A. §-ban foglalt kötelezettséget,

p) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat a 100. §-t megsértve elmulasztja a részesedésszerzés bejelentését,

q) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat elmulasztja e törvény 100/C. §-ában meghatározott bejelentési kötelezettségét,

r) az anyavállalat, a pénzügyi holding társaság anyavállalat vagy vegyes pénzügyi holding társaság anyavállalat nem teljesíti e törvény 102/A. §-a szerinti kötelezettségét.”

(2) A Hpt. 184. § (2) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

(A Felügyelet e törvény, a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működésére vonatkozó jogszabályok, tevékenységre vonatkozó jogszabályok előírásainak jelentős megsértése esetén – a rendelkezésére álló adatokat és információkat mérlegelve – megteszi a szükséges intézkedést, ha a pénzügyi intézmény, a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy)

„l) ha a hitelintézet nem teljesíti

la) az 575/2013/EU rendelet második részében meghatározott, a szavatoló tőkéhez kapcsolódóan a tőkeösszetételre, feltételekre, kiigazításokra és levonásokra vonatkozó követelményeket,

lb) az 575/2013/EU rendelet negyedik részében meghatározott, az ügyfelekkel vagy egymással kapcsolatban álló ügyfelek csoportjával szembeni nagykockázat vállalásokra vonatkozó követelményeket,

lc) a tőkeáttételi mutató kiszámítására vonatkozó követelményeket, ideértve az 575/2013/EU rendelet hetedik részében meghatározott eltérések alkalmazását is,

ld) a kockázattal súlyozott kitettségérték vagy a szavatoló tőke kiszámítására vonatkozó követelményeket, vagy nem rendelkezik az 575/2013/EU rendelet harmadik rész II–VI. címében meghatározott irányítási intézkedésekkel,

le) az 575/2013/EU rendelet hatodik rész I. és IV. címében, valamint az (EU) 2015/61 felhatalmazáson alapuló rendeletben a likviditásfedezeti ráta vagy a nettó stabil forrásellátottsági ráta kiszámítására vonatkozóan meghatározott követelményeket.”

(3) A Hpt. 184. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Felügyelet e törvény, továbbá a prudens működésre vonatkozó jogszabályok, valamint a tevékenységére vonatkozó egyéb előírásainak súlyos megsértése esetén megteszi a szükséges intézkedéseket, vagy kivételes intézkedéseket, ha a pénzügyi intézmény,)

„d) az azonnali fizetőképesség vagy a források és az eszközök lejárati összhangjának biztosítására vonatkozó előírások be nem tartásával a hitelintézet likviditásának fenntartását súlyosan veszélyezteti, az 575/2013/EU rendelet 413. vagy 428b. cikkét megsértve nem biztosít nettó stabil forrásellátottsági rátát, vagy az 575/2013/EU rendelet 412. cikkét megsértve ismételten és tartósan megszegi a likvid eszközök tartására vonatkozó követelményt,”

(4) A Hpt. 184. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Felügyelet megteszi a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha az intézmény vagy a természetes személy ismételten nem tesz eleget a Felügyelet e törvény vagy az 575/2013/EU rendelettel összhangban hozott határozatának.”

(5) A Hpt. 184. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Felügyelet kötelezheti a hitelintézetet leányvállalatának vagy fióktelepének tevékenységét korlátozó kockázatcsökkentő intézkedések végrehajtására, ide értve a betétgyűjtést korlátozó intézkedéseket és a működés részben vagy egészben történő megszüntetését is, ha a leányvállalat vagy a fióktelep működése olyan túlzott kockázatot jelent a hitelintézet számára, amelynek alapján fennáll a veszélye annak, hogy a hitelintézet az elkövetkező 12 hónapban nem fog megfelelni az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályokban foglalt követelményeknek.”

(6) A Hpt. 184. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A Felügyeletnek akkor is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket, kivételes intézkedéseket, ha a 177. § szerinti felügyeleti felülvizsgálat és értékelés alapján a hitelintézet

- a) szavatoló tőkéje nem biztosítja a kockázatok fedezetét és megbízható kezelését,

- b) irányítási rendszere, vállalatirányítási rendszere és kockázatkezelése, belső tőkemegfelelés értékelési folyamata, nagykockázatainak kezelése nem felel meg az e törvényben, valamint a prudens működésre vonatkozó jogszabályban meghatározott követelményeknek, vagy

- c) nem felel meg a javadalmazási követelményeknek, illetve nem rendelkezik nemek szempontjából semleges javadalmazási politikával.”

191. § (1) A Hpt. 185. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Az előírások megsértése vagy hiányosság megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény, valamint a pénzügyi intézménynek nem minősülő pénzügyi szolgáltatást, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatást nyújtó egyéb jogi személy prudens működését jelentősen vagy súlyosan nem veszélyeztetik – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:)

„i) a befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos számára előírja a megfelelő szavazati jog gyakorlásának felfüggesztését vagy a leadott szavazatok semmissé nyilvánítását, ha a tulajdonos a Felügyelet engedélye nélkül vagy a Felügyelet engedély megadásának megtagadása ellenére megszerezte a befolyásoló részesedést.”

(2) A Hpt. 185. § (2) bekezdés a) pontja a következő ac) és ad) alponttal egészül ki:

(Az előírások megsértése vagy hiányosságok megállapítása esetén – ha azok a pénzügyi intézmény prudens működését jelentősen vagy súlyosan veszélyezteti – a Felügyelet a következő intézkedéseket alkalmazhatja:

előírhatja)

- „ac) az intézmény számára, hogy csökkentse az ESG-tényezőkből rövid, közép- és hosszú távon megvalósuló kockázatot, ideértve az alkalmazkodás folyamatából, a releváns uniós, tagállami és harmadik országbeli jogi és szabályozási célkitűzésekkel összefüggő átállási tendenciákból eredő kockázatokat, valamint az ESG kezelésére készített üzleti terv, stratégia és kockázatkezelés kiigazításából fakadó célok, intézkedések és fellépések miatt fennálló kockázatokat,

- ad) az intézmény számára, hogy stressz-tesztet vagy forgatókönyv-elemzést végezzen a kriptoeszközökkel szembeni kitettségekből és a kriptoeszköz-szolgáltatások nyújtásából eredő kockázatok értékelése céljából,”

192. § (1) A Hpt. 186. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A (9) bekezdés a) pontjától eltérően a túlzott tőkeáttételi kockázatoktól eltérő kockázatok kezelése céljából előírt többlettőke-követelmény egészének alapvető tőkével kell eleget tenni.”

(2) A Hpt. 186. §-a a következő (12a)–(12c) bekezdéssel egészül ki:

„(12a) Ha a hitelintézetre kötelezővé válik az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdésében meghatározott tőke-küszöbérték alkalmazása, akkor

- a) a Felügyelet által a túlzott tőkeáttétel kockázatától eltérő kockázatok kezelésére előírt többlettőke összege nem növekedhet abból adódóan, hogy a hitelintézetre kötelezővé válik a tőke-küszöbérték alkalmazása,

- b) a Felügyelet haladéktalanul, de minden esetben legkésőbb a következő felügyeleti felülvizsgálat és értékelés végéig felülvizsgálja az előírt többlettőkét, és csökkenti azt minden olyan elemmel, amelyek által azokat a kockázatokat, amelyeket már teljes mértékben fedez a tőke-küszöbérték alkalmazása, kétszeresen vennének figyelembe és

- c) a b) pont szerinti felülvizsgálatot követően az a) pont nem alkalmazható.

(12b) E törvény alkalmazásában a tőke-küszöbérték alkalmazását a hitelintézetre kötelezőnek tekinteni, ha a hitelintézetnek az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (3) bekezdés első albekezdése szerint kiszámított teljes kockázati kitettség értéke meghaladja az 575/2013/EU rendelet 92. cikk (4) bekezdésének megfelelően kiszámított (a tőke-küszöbérték alkalmazása nélküli) teljes kockázati kitettség értékét.

(12c) A (3) bekezdés alkalmazása céljából mindaddig, amíg a hitelintézetre nézve a tőke-küszöbérték alkalmazása kötelező, a Felügyelet nem írhat elő olyan többlettőke-követelményt, amely kétszeresen venné figyelembe azokat a kockázatokat, amelyeket már teljes mértékben fedez a kötelező tőke-küszöbérték alkalmazása.”

194. § (1) A Hpt. 257/A. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Az (1) bekezdés szerinti szervezet közzéteszi, hogy kötött-e csoportszintű pénzügyi támogatási megállapodást, valamint bármely ilyen megállapodás általános feltételeit és a megállapodásban részes felek nevét, továbbá legalább évente aktualizálja ezen információkat.”

197. § (1) A Hpt. 290. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„a) a 3. § (1) bekezdésében, valamint a 3. § (2) bekezdés a), d) és f) pontjában meghatározott szolgáltatások végzésére, illetve kiegészítő pénzügyi szolgáltatások végzésére, valamint a szolgáltatások nyújtása során kötött szerződések kötelező tartalmi elemeire,”

(vonatkozó részletes szabályokat.)

(2) A Hpt. 290. § (4) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az MNB elnöke arra, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos jogkörében eljárva rendeletben állapítsa meg az 575/2013/EU rendelet)

„n) 129. cikk (3) bekezdésének megfelelően az ingatlanok értékének megállapítása céljából alkalmazandó értékelés elveit.”

199. § A Hpt. 294. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A Felügyelet határozhat úgy, hogy a már tevékenységet folytató, harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepének a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel (a továbbiakban: 2025. évi C. törvény) megállapított 15/B. § szerinti engedélyt legkésőbb 2027. január 10-ig kell megszereznie, ha a harmadik országbeli pénzügyi intézmény fióktelepe megfelel a 2025. évi C. törvénnyel megállapított 9/B. §-ban, 105/A. §-ban, 115/A. §-ban és 181/A. §-ban meghatározott minimumkövetelményeknek.”

200. § A Hpt. 5. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

201. § A Hpt.

- 1.

- 2.

- 3.

- 4. 21. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében a „hitelintézetet” szövegrész helyébe a „hitelintézetet és a biztosítási tevékenységről szóló törvény szerinti biztosítót” szöveg,

- 5. 74. § (1) bekezdés b) pont bc) alpontjában a „szakvizsgával” szövegrész helyébe a „szakvizsgával (kivéve jelzáloghitel közvetítés esetén)” szöveg,

- 6. 89. § (1), (2) és (2a) bekezdésében a „globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetek” szövegrészek helyébe a „globálisan rendszerszinten jelentős intézmények” szöveg,

- 7. 89. § (3), (4), (5) és (6) bekezdésében az „egyéb rendszerszinten jelentős hitelintézetek” szövegrész helyébe az „egyéb rendszerszinten jelentős intézmények” szöveg,

- 8. 89. § (6) bekezdésében a „hitelintézetekre” szövegrészek helyébe az „intézményekre” szöveg,

- 9. 89. § (7) bekezdésében a „jelentős hitelintézet összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős hitelintézetre” szövegrész helyébe a „jelentős intézmény összevont alapon globálisan rendszerszinten jelentős intézményre” szöveg,

- 10. 89. § (8) bekezdésében az „A hitelintézet” szövegrész helyébe az „Az intézmény” szöveg, a „jelentős hitelintézet” szövegrész helyébe a „jelentős intézmény” szöveg,

- 11. 90. § (1), (4) bekezdésében és 91. §-ában a „hitelintézet” szövegrészek helyébe az „intézmény” szöveg,

- 12. 91. §-ában a „hitelintézetekre” szövegrész helyébe az „intézményekre” szöveg és a „hitelintézetre” szövegrészek helyébe az „intézményre” szöveg,

- 13. 96. § (4) bekezdésében a „pufferkövetelményeket a Felügyelet” szövegrész helyébe a „pufferkövetelményeket – figyelemmel a (3) bekezdés e) pontjára is – a Felügyelet” szöveg,

- 14. 107. § (1) bekezdés e) pontjában a „belső ellenőrzési mechanizmusokat” szövegrész helyébe a „belső kontroll mechanizmusokat” szöveg,

- 15. 118. § (8) bekezdésében a „hitelintézet eredményét.” szövegrész helyébe a „hitelintézet eredményét, ideértve a 108. § (1) bekezdés szerinti kockázatok kezelését is.” szöveg,

- 16. 129. § (1) bekezdésében a „két munkanapon” szövegrész helyébe a „tíz munkanapon” szöveg,

- 17. 129. § (3) bekezdésében az „az átvételi” szövegrész helyébe az „a teljességi”szöveg,

- 18. 184. § (1) bekezdésében a „vezető állású személye vagy tulajdonosa” szövegrész helyébe a „vezető állású személye, felső vezetése, kiemelt funkciót betöltő személye vagy tulajdonosa, továbbá azon alkalmazottja, akinek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol az intézmény kockázati profiljára” szöveg,

- 19. 184. § (10) bekezdésében a „társaság már nem” szövegrész helyébe a „társaság nem teljesíti vagy már nem” szöveg,

- 20. 186. § (8) bekezdésében a „tőkeáttételi kockázattól eltérő kockázat” szövegrész helyébe a „tőkeáttételi kockázat” szöveg és a „(3)–(7) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3)–(6) bekezdés” szöveg,

- 21. 213. § (1) bekezdés d) pontjában a „biztosító pénztár” szövegrész helyébe a „biztosító pénztár, a foglalkoztatói-” szöveg,

- 22. 213. § (1) bekezdés k) pontjában az „illetve a Pénztárak Garancia Alapja,” szövegrész helyébe az „a Pénztárak Garancia Alapja és a Kártalanítási Alap,” szöveg,

- 23. 228. § (6) bekezdésében az „egy munkanapon belül” szövegrész helyébe a „a kérést követő munkanap 18 óráig” szöveg,

- 24.

- 25.

- 26.

- 27.

lép.

202. § (1) Hatályát veszti a Hpt. 214. § (1) bekezdésében az „először a tőke, majd a kamat összegét” szövegrész.

- 1. A Hpt. 5. melléklet 1. pontja a következő q)–t) alponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

- „q) a hitelgondozókról és a hitelfelvásárlókról, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. november 24-i (EU) 2021/2167 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- r) az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- s) a fogyasztói hitelmegállapodásokról és a 2008/48/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2023. október 18-i (EU) 2023/2225 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- t) a 2013/36/EU irányelvnek a felügyeleti hatáskörök, a szankciók, a harmadik országbeli vállalathoz tartozó fióktelepek, valamint a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1619 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

- 2. A Hpt. 5. melléklet 3. pontja a következő h) alponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

- „h) a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)