2025. évi C. törvény — mi változott? 2026. január 1.

18. § (1) A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény (a továbbiakban Jht.) 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végezheti:

- a) visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését;

- b) pénzkölcsön nyújtása Magyarország vagy másik EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel);

- c) jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezességvállalás esetén;

- d) pénzkölcsön nyújtása Magyarország területén lévő ingatlanon alapított társasházi építményi jogon alapított zálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: építményi hitel);

- e) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (a továbbiakban együtt: bankári kötelezettség);

- f) letéti szolgáltatás;

- g) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;

- h) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír letéti őrzés;

- i) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-számla vezetés;

- j) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan ügyfélszámla vezetés;

- k) saját kibocsátású jelzáloglevél, kötvény, továbbá letéti jegy forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása.”

(2) A Jht. 3. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az építményi hitel nyújtása során a jelzálog-hitelintézet jogosult kiegészítő fedezetként óvadék kikötésére. Amennyiben az építményi hitel fedezetéül szolgáló, a társasházi építményi jogot terhelő zálogjog helyébe ingatlanon alapított jelzálogjog lép, a jelzálogjog bejegyzésével egyidejűleg az építményi hitel jelzáloghitelnek minősül.”

22. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) IX. Fejezete a következő 154/C. §-sal egészül ki:

„154/C. § (1) A 95/E. § (1) bekezdésének vagy a 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozó az éves beszámolónak, az összevont (konszolidált) éves beszámolónak, az IFRS-ek szerinti éves beszámolónak, az IFRS-ek szerinti összevont (konszolidált) éves beszámolónak, a könyvvizsgálói jelentésnek, a fenntarthatósági jelentésnek, az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésnek, a bizonyossági véleménynek (a bizonyossági jelentésnek) és adott esetben a nyilatkozatnak, a kormányok részére fizetett összegekről szóló jelentésnek, valamint a kormányok részére fizetett összegekről szóló összevont jelentésnek a közzétételével egyidejűleg teljesíti az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESAP rendelet) 2. cikk 2. pontjában meghatározott gyűjtőszervezetnek történő benyújtási kötelezettségét, az információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából.

(2) Az (1) bekezdésben említett információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából gyűjtőszervezetként a céginformációs szolgálat jár el az ESAP rendelet előírásainak alkalmazásával.”

23. § (1) Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„k) az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. december 13-ai (EU) 2023/2864 európai parlamenti és tanácsi irányelv.”

(2) Az Szt. 175. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvény a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló, 2023. december 13-ai (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

24. § Az Szt. 177. §-a a következő (116) bekezdéssel egészül ki:

„(116) A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel megállapított 154/C. § (1) bekezdése szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőségét 2028. január 10-étől kell biztosítani.”

40. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 4. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A 33. § (4) bekezdése, a 44. § (3) bekezdése, a 70. § (2) bekezdése és a 72. § (2) bekezdése szerinti adatoknak, valamint a 158. § (1) bekezdése szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából az (EU) 2023/2859 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: ESAP rendelet) szerinti gyűjtőszervezetként a kamara jár el az ESAP rendelet előírásainak alkalmazásával.”

41. § A Kkt. 9/E. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 193. § (6) bekezdése és a Rendelet 13a. cikke szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetővé tétele céljából az ESAP rendelet szerinti gyűjtőszervezetként a közfelügyeleti hatóság jár el az ESAP rendelet előírásainak alkalmazásával.”

42. § A Kkt. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 208/X. §-sal egészül ki:

„208/X. § A pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló 2025. évi C. törvénnyel megállapított 4. § (9) bekezdése és 9/E. § (4) bekezdése szerinti információknak az egységes európai hozzáférési ponton való hozzáférhetőségét 2030. január 10-étől kell biztosítani.”

43. § (1) A Kkt. 209. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„d) az Európai Parlament és a Tanács 2023. december 13-i, az egyes irányelveknek az egységes európai hozzáférési pont létrehozása és működése tekintetében történő módosításáról szóló (EU) 2023/2864 irányelvének”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) A Kkt. 209. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2023. december 13-i, a pénzügyi szolgáltatások, a tőkepiacok és a fenntarthatóság szempontjából lényeges, nyilvánosan elérhető információkhoz központosított hozzáférést biztosító egységes európai hozzáférési pont létrehozásáról szóló (EU) 2023/2859 rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.”

71. § (1) Az Fhtv. 3. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1a. építményi hitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított társasházi építményi jogon alapított zálogjog fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön,”

(2) Az Fhtv. 3. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön, ideértve a halasztott fizetés vagy más ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában nyújtott kölcsönt is, továbbá az építményi hitel,”

- 11. 4. § (3) bekezdés b) pontjában az „ingatlanra bejegyzett jelzálogjog” szövegrész helyébe az „ingatlanra bejegyzett jelzálogjog, vagy társasházi építményi jogra bejegyzett zálogjog” szöveg,

124. § Az Mnbtv. 168. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A díjfizetésre kötelezett – a Hpt. szerinti független közvetítő és a Bit. szerinti többes ügynök és alkusz kivételével – a 167. § (2) bekezdésében meghatározott módon kiszámított változó díj összegét félévente, a tárgyfélévet követő 45. napig utalja át az MNB számlájára. A Hpt. szerinti független közvetítő és a Bit. szerinti többes ügynök és alkusz a változó díj összegét félévente, a tárgyfélévet követő 60. napig utalja át az MNB számlájára.”

(2) Az Mnbtv.

- a) 167. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben meghatározott nyomtatványt a megfizetésre” szövegrész helyébe az „a felügyeletidíj-számítást a jogszabály szerinti tartalommal és formában – felügyleti díjbevallásként – a felügyeleti díj megfizetésére” szöveg,

- b) 168. § (3) bekezdésében a „negyedévente” szövegrész helyébe a „félévente” szöveg, a „negyedévére” szövegrész helyébe a „félévére” szöveg,

- c) 168. § (4) bekezdésében a „negyedéves” szövegrész helyébe a „féléves” szöveg, a „negyedévében” szövegrész helyébe a „fél évében” szöveg

lép.

(2) Hatályát veszti az Mnbtv. 167. § (1) bekezdése.

(5) A Hpt. 6. § (1) bekezdése a következő 21a. ponttal egészül ki:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„21a. építményi hitel: fogyasztó részére ingatlanon alapított társasházi építményi jogon alapított zálogjog fedezete mellet nyújtott hitel vagy kölcsön;”

(11) A Hpt. 6. § (1) bekezdés 50. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok vonatkozásában)

„50. jelzáloghitel: a fogyasztó részére ingatlanon alapított jelzálogjog – ideértve az önálló zálogjogként alapított zálogjogot is – fedezete mellett nyújtott hitel vagy kölcsön, ideértve a halasztott fizetés vagy más ezekhez hasonló pénzügyi megoldás formájában nyújtott kölcsönt is, továbbá az építményi hitel;”

- 1. 6. § (1) bekezdés 76. pontjában az „ingatlanra alapított jelzálog” szövegrész helyébe az „építményi hitel, valamint az ingatlanra alapított jelzálog” szöveg,

- 2. 6. § (1) bekezdés 120. pont a) alpontjában a „hitel és pénzkölcsön” szövegrész helyébe a „hitel és pénzkölcsön, továbbá az építményi hitel” szöveg,

- 3. 6. § (1) bekezdés 120. pont b) alpontjában a „hitel és pénzkölcsön” szövegrész helyébe a „hitel és pénzkölcsön, illetve építményi hitel” szöveg,

203. § A kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Kbftv.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed)

„a) a Magyarország területén székhellyel rendelkező, e törvény szerinti kollektív befektetési forma és befektetési alapkezelő létrehozatalára, működésére és felügyeletére, kivéve a 2. § (2) bekezdése szerinti kockázati tőkealap-kezelő (és az általa kezelt kockázati tőkealap és magántőkealap) felügyeletét – ide nem értve az alapkezelőben történő minősített befolyás megszerzésére vagy növelésére, valamint a kezelési szabályzatra vonatkozó engedélyt –, valamint az olyan egy vagy több, de kizárólag zártkörű ABA-t kezelő ABAK-ok (és az általuk kezelt zártkörű ABA-k) felügyeletét – ide nem értve az ABAK-ban történő tulajdonosváltásra vonatkozó engedélyt –, amelyeknek ugyanezen ABAK-ok vagy azok anyavállalatai vagy leányvállalatai, vagy ezen anyavállalatok egyéb leányvállalatai az egyedüli befektetői, feltéve, hogy e befektetők maguk nem ABA-k,”

(2) A Kbftv. 11. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Felügyelet jóváhagyása szükséges a zártkörű befektetési alap alapkezelője minősített befolyással rendelkező tulajdonosának megváltozására vonatkozó rendelkezéseihez, ahol legalább a 21. § feltételeit figyelembe veszi.

(3b) A Felügyelet jóváhagyása szükséges a zártkörű alap kezelési szabályzat jóváhagyásához.”

220. § (1) A Kbftv. 73. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Zártkörű alap – ideértve a kockázati és magántőkealapot is – kezelési szabályzatában részletesen meg kell határozni a kezelési szabályzat módosítására vonatkozó eljárást, ezen belül azokat a feltételeket, amelyek módosításához a befektetési alap befektetői által birtokolt befektetési jegyek arányában meghatározott többségi vagy egyhangú jóváhagyás szükséges. A befektetési alapkezelő a kezelési szabályzatot minden egyéb esetben egyoldalúan módosíthatja.”

(2) A Kbftv. 73. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata esetében a 72. § (1) és (4) bekezdése szerint kell eljárni az e §-ban foglalt eltérésekkel. A zártkörű befektetési alap kezelési szabályzatának jóváhagyásakor a 163. § (1) bekezdése szerint kell eljárni.”

(3) A Kbftv. 73. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A kezelési szabályzat módosítása esetén a Felügyelet jóváhagyása szükséges, figyelemmel az (1a) bekezdésre.”

(4) A Kbftv. 73. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A kezelési szabályzathoz és annak módosításához beadott felelősségvállaló nyilatkozatnak tartalmaznia kell azt, hogy a kezelési szabályzat a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmazza, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek a befektetési jegy, valamint a zártkörű befektetési alap megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, továbbá nem mellőzi azon körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információkból levonható fontos következtetéseket.”

221. § A Kbftv. 74. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Zártkörű befektetési alap kezelésének átadása esetén a (4) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettségének az átadó befektetési alapkezelő a kezelési szabályzat ez irányú módosításának a 73. § (3) bekezdése szerinti benyújtása napjával tesz eleget, az átruházásról rendelkező szerződés a módosított kezelési szabályzattal egyidejűleg lép hatályba.”

222. § A Kbftv. 82. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Zártkörű alapok egyesülésére a kockázati és magántőkealapok egyesülésére vonatkozó szabályok megfelelően irányadók.”

223. § A Kbftv. 83. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az egyesülés napja a kezelési szabályzat ezirányú – a 73. § (3) bekezdése szerinti – módosítása hatálybalépésének napja.”

235. § (1) A Kbftv. 163. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha a befektetési alap első alkalommal hoz befektetési jegyet nyilvánosan forgalomba, a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap részalapjának, illetve újabb sorozatú értékpapírjának forgalomba hozatala esetén a kezelési szabályzat módosítására irányuló felügyeleti engedélyezési eljárás időtartama 20 munkanap. Nyilvános befektetési alap kezelési szabályzatának egyéb módosítására, valamint az átalakulással kapcsolatos tájékoztató jóváhagyására irányuló eljárás esetén a Felügyelet eljárásának időtartama 20 munkanap. Zártkörű befektetési alap esetén a kezelési szabályzat jóváhagyásának időtartama 5 munkanap azzal, hogy ha a Felügyelet 30 napon belül nem nyilatkozik, akkor az egyetértést megadottnak kell tekinteni.”

(2) A Kbftv. 163. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Zártkörű befektetési alap alapkezelőjének minősített befolyásszerzése esetén az engedélykérelem benyújtását követően a Felügyelet eljárásának időtartama 10 munkanap.”

246. § (1) A Kbftv. 3. és 5. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

- d) 20. §-ában az „Az ÁÉKBV-alapkezelőben” szövegrész helyébe az „A befektetési alapkezelőben” szöveg, az „azon ÁÉKBV-alapkezelőt” szövegrész helyébe az „azon befektetési alapkezelőt” szöveg,

- g) 68. § (7) bekezdésében a „legkésőbb az alapítást követő hat éven belül” szövegrész helyébe a „legkésőbb ötszáz nappal a futamidő vége előtt” szöveg,

- h) 69. § (2) bekezdésében a „hogy” szövegrész helyébe a „hogy az engedélyezett kezelési szabályzattal együtt” szöveg,

- i) 74. § (2) bekezdésében a „nélkül” szövegrész helyébe az „alapján és” szöveg,

- j) 81. § (1) bekezdésében a „Tpt. 14. § (1) bekezdés a)–e) pontban meghatározott korlátok között” szövegrész helyébe a „Tpt. 14. § (1) bekezdése figyelembevételével” szöveg,

- d) 11. § (3) bekezdés c) pontja,

- e) 69. § (2) bekezdés b) pontja,

- f) 69. § (4) bekezdésében a „b) és” szövegrész,

- h) 203/B. § (2) bekezdése.

- 1. A Kbftv. 3. melléklet I. Fejezet III. alcím 25. pontja a következő 25.10. alponttal egészül ki:

(Ingatlanalapra, vegyes alapra vonatkozó speciális rendelkezések)

- „25.10. Annak megjelölése, hogy a nyilvános nyílt végű ingatlanalap alkalmazza-e a külön jogszabály szerinti, zártkörű ingatlanalap befektetési jegyeire vonatkozó beszámítás lehetőségét”

- 2. A Kbftv. 3. melléklet III. Fejezet 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A befektetési alapkezelőre vonatkozó információk

A befektetési alapkezelő)

- „a) cégneve, székhelye és a minősített befolyással rendelkező tulajdonosai,”

- 3. A Kbftv. 5. melléklet I. alcím 3. pont 3.10. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a pont a 3.11. alponttal egészül ki:

(A befektetési alap kockázati profilja)

- „3.10. Amennyiben a nyilvános nyílt végű ingatlanalap alkalmazza a külön jogszabály szerinti, zártkörű ingatlanalap befektetési jegyei beszámításának lehetőségét, az erre vonatkozó figyelemfelhívás

- 3.11. Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ”