2024. évi LXXXVII. törvény — mi változott? 2025. január 2.

- a) 5. § (4) és (5) bekezdése,

- b) 8. §-a,

- c) 9. § (4) bekezdése,

- d) 9. § (7) és (8) bekezdése,

- e) 10. §-a,

- j) 14. § (5) bekezdés e) pontja,

23. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény hatálya kiterjed:)

„a) a kibocsátási egységek kereskedelmére”

(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (1) bekezdése a következő d)–f) ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya kiterjed:)

„d) az üzemeltető üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszere hatálya alá tartozásra irányuló nyilatkozata esetén az érintett üzemeltető által folytatott tevékenységre,

e) a 2. mellékletben meghatározott bejelentés-köteles tevékenységekre, és

f) olyan hajózási társaságokra, amelyek az 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3ga. cikke szerinti tengeri közlekedési tevékenységet folytatnak.”

(3) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag kutatásra, fejlesztésre és új termékek és folyamatok tesztelésére használt létesítményekre vagy létesítményrészekre.”

(4) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem terjed ki e törvény hatálya a kizárólag biomasszát használó létesítményekre.”

(6) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora szerinti tevékenység esetében olyan légi jármű üzembentartóra, amely tekintetében nem Magyarország az adminisztrációért felelős tagállam. Nem terjed ki a törvény hatálya továbbá az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában meghatározott kivételnek számító tevékenységekre.”

24. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 2. és 3. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„2. akkreditált hitelesítő szervezet: az (EU) 2018/2067 bizottsági végrehajtási rendeletnek megfelelően, az Európai Unió bármely tagállamának nemzeti akkreditáló testülete által akkreditált olyan hitelesítő szervezet, amely üvegházhatású gázok kibocsátói által elkészített kibocsátási adatokat tartalmazó jelentéseket hitelesít,

3. aukciós platform: az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikke alapján kijelölt aukciós platform,”

(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„11. jelentési időszak: egy naptári év, amely alatt a kibocsátást nyomon kell követni és jelentést kell róla készíteni,”

(3) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 14. és 15. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„14. kibocsátások: üvegházhatású gázoknak az 1. mellékletben foglalt táblázat 2–36. sorában és a 2. mellékletben meghatározott tevékenységet folytató létesítményben található forrásokból történő kiengedése, vagy az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában meghatározott légiközlekedési tevékenységet folytató légi járműből az említett tevékenység folytán meghatározott gázok kibocsátása, vagy az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sorában meghatározott tengeri közlekedési tevékenységet folytató hajókból a táblázat 40. sorában említett tevékenység tekintetében meghatározott gázok kibocsátása,

15. kibocsátási egység: az e törvény szerinti kötelezettségek teljesítésére az 1. mellékletben foglalt táblázat 2–36. sorában meghatározott tevékenységet folytató létesítmény, az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában meghatározott tevékenységet folytató légi jármű üzembentartó és az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sorában meghatározott tengeri közlekedési tevékenységet folytató hajózási társaságok által felhasználható, egy tonna szén-dioxid-egyenérték meghatározott időn belül történő kibocsátását lehetővé tevő forgalomképes vagyoni értékű jog,”

(4) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„20. légi jármű üzembentartó: az 1. melléklet szerinti táblázat 38. sorában és – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott légiközlekedési tevékenység folytatásának idején légi járművet üzembentartó személy, illetve ha ez a személy ismeretlen vagy a légi jármű tulajdonosa által nem azonosított, a légi jármű tulajdonosa,”

(5) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„23. légiközlekedésnek tulajdonított kibocsátások: az 1. melléklet szerinti táblázat 38. sorában felsorolt légiközlekedési tevékenységek közé tartozó összes olyan repülésből származó kibocsátás, amely egy tagállam területén található repülőtérről indul vagy egy ilyen repülőtérre harmadik országból érkezik, továbbá – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében meghatározott repülésből származó kibocsátás,”

(6) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 29. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:

új belépő:)

- „b) a negyedik kereskedési időszakban a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk h) pontjában meghatározott létesítmény, vagy a 2003/87/EK irányelv 24. cikk (1) bekezdése értelmében az e törvény hatálya alá került létesítmény.”

(7) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 33. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„33. visszaadás: kibocsátási egység elszámolása az üzemeltető vagy légi jármű üzembentartó által saját létesítménye vagy légi járműve hitelesített kibocsátási adatainak terhére a jegyzékkezelő felé,”

(8) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. § 42. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„42. szezonális üzemmód: egy éven belül rendszeresen idényszerű, időszakos ütemtervet követve üzemeltetett létesítmény működési jellemzője; ide nem értve a folyamatosan, tehát normál üzemmódban üzemeltetett, készenléti- vagy tartalék üzemmódban működő létesítményeket,”

(9) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 2. §-a a következő 51–56. ponttal egészül ki:

(E törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„51. hajózási társaság: a hajótulajdonos vagy bármely más szervezet vagy személy, amely a hajótulajdonostól átvállalta a hajó üzemeltetésének felelősségét, és amely e felelősség átvállalásával beleegyezett abba, hogy átveszi a hajók biztonságos üzemeltetéséről és a környezetszennyezés megelőzéséről szóló nemzetközi szabályzat által előírt, a 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. mellékletében meghatározott valamennyi kötelezettséget és felelősséget,

52. kibocsátási engedély: az 1. mellékletben foglalt táblázat 2-36. sorában meghatározott tevékenységek folytatására jogosító, hatóság által kiadott engedély,

53. létesítményrész: az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének 2., 3., 5., 6. és 10. pontjában meghatározott létesítményrész,

54. meglévő létesítmény: az (EU) 2019/331 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkének 1. pontjában meghatározott meglévő létesítmény,

55. nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatások: az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sorában felsorolt légiközlekedési tevékenységek, továbbá – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletben meghatározott kötelezettségek teljesítése tekintetében – az (EU) 2019/1603 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 2. cikkében meghatározott repülést végző légi jármű által az üzemanyag égése során kibocsátott nitrogén-oxidok, koromrészecskék, oxidált kénvegyület-fajták éghajlatra gyakorolt hatása, valamint a kibocsátott vízgőz, többek között kondenzcsík hatásai,

56. út: az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikkének c) pontjában meghatározott út.”

25. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 4. § (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3b) A hatóság a térítésmentes kiosztásra megállapított kibocsátási egységek mennyiségének alapjául szolgáló adatok megfelelőségének felülvizsgálatát hatósági ellenőrzés keretében végezheti.”

26. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A hatóság az engedélyezési, a nyomonkövetési terv és a nyomonkövetési módszertani terv jóváhagyási és kiosztási eljárást felfüggeszti, ha az előkérdés más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el.”

27. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A légi jármű üzembentartó az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora szerinti, az üzemeltető a kibocsátási engedély hatálya alá tartozó tevékenységből származó üvegházhatású gáz kibocsátását az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nyomon követi, kibocsátásáról hitelesített kibocsátási jelentést készít, amelyet a hatóság részére benyújt.”

(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Ha a légi jármű üzembentartó légiközlekedési tevékenysége megszűnik vagy a tevékenysége az 1. mellékletben foglalt táblázat 38. sora alóli kivételnek minősül, azt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint bejelenti és hitelesített jelentést tesz. Ha a bejelentett eseményre az adott év február 15-ig kerül sor, a jelentés és az (1) bekezdés szerinti jelentéstétel együttesen teljesítendő.”

28. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 4. alcíme a következő 10/A. és 11. §-sal egészül ki:

„10/A. § A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 14. cikk (5) bekezdésének megfelelően a légijármű-üzemeltetők évente egyszer jelentést tesznek a 2025. január 1. után bekövetkező, nem szén-dioxiddal kapcsolatos légiközlekedési hatásokról az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint.

11. § (1) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sora szerinti, a tengeri közlekedési tevékenységekkel kapcsolatban az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben megjelölt hatóság jár el.

(2) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 40. sora szerinti, a tengeri közlekedési tevékenységekből származó kibocsátásokkal kapcsolatban a hajózási társaság tekintetében felelős igazgatási hatóság biztosítja, hogy a felelősségi körébe tartozó hajózási társaság a jelentési időszakban nyomon kövesse és jelentse a vonatkozó paramétereket, valamint az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. fejezetével összhangban nyújtsa be a társasági szintű összesített kibocsátási adatokat.

(3) A hajózási társaság tekintetében felelős igazgatási hatóság biztosítja, hogy a hajózási társaság által a (2) bekezdés szerint benyújtott, hajózási társasági szintű összesített kibocsátási adatok jelentését az (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet III. fejezetében meghatározott hitelesítési és akkreditációs szabályokkal összhangban hitelesítsék.”

29. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 7. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „7. A kibocsátási egységek kiosztása a légi jármű üzembentartók részére”

30. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„23. § A kibocsátási egységek légi jármű üzembentartók részére történő kiosztására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány e törvény végrehajtására kiadott rendeletében állapítja meg.”

31. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„24. § Az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó és a hajózási társaság kibocsátási egységekre vonatkozó visszaadási kötelezettségét a Kormány az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében szabályozza.”

32. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam tulajdonában lévő, értékesíthető kibocsátási egységeket a miniszter az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletében foglaltaknak megfelelően értékesíti. Az állam által értékesíthető kibocsátási egységek éves mennyiségét az Európai Bizottság állapítja meg.”

(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek árverés útján történő értékesítésére Magyarország a tagállamok által az (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 26. cikk (1) bekezdésének megfelelően kiválasztott aukciós platformot veszi igénybe.”

(3) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 25. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A kibocsátási egységek térítés ellenében történő értékesítése során az Nvtv. átlátható szervezetre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni.”

33. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„26. § A miniszter a kibocsátási egységek állam általi, árverés útján történő értékesítéséből származó, a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 10. cikk (3) bekezdésében meghatározott céloknak megfelelő felhasználásáról a Kormány által meghatározott prioritások alapján, az Energia- és klímapolitikai modernizációs rendszer előirányzat keretében, a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályairól szóló miniszteri rendelet szerint gondoskodik.”

34. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 28. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„28. § A kibocsátási egység, mint forgalomképes vagyoni értékű jog az állami vagyonból történő kikerülést követően szabadon átruházható az EGT-megállapodásban részes államokban lakóhellyel rendelkező természetes személyek, székhellyel rendelkező jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, illetve olyan, harmadik állambeli természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek között, amelyek harmadik állama elismeri az e törvénynek megfelelően létrejött kibocsátási egységeket.”

35. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 30/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam tulajdonában lévő kibocsátási egységek és a 38/A. § (1) bekezdésben meghatározott ESR-egységek nyilvántartására szolgáló számlák kivételével nem lehet a forgalmi jegyzékben vezetett számla tulajdonosa, meghatalmazott képviselője, illetve további meghatalmazott képviselője olyan személy, aki munkakörének ellátása során a forgalmi jegyzék kezeléséhez kapcsolódó feladatokat lát el.”

36. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 11. alcíme a következő 30/C. §-sal egészül ki:

„30/C. § Kereskedési számla tulajdonosa

- a) Magyarországon bejegyzett jogi személy, vagy

- b) Magyarországon adószámmal és állandó lakcímmel rendelkező magánszemély

lehet.”

37. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 31/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés során a létesítményt üzemeltető képviselőjének jelenlétében az ellenőrzés alá vont létesítmény tekintetében]

„a) átvizsgálhatja az ellenőrzés alá vont létesítmény nyomonkövetési tervében, nyomonkövetési módszertani tervében, kibocsátási engedélyében, valamint a kibocsátási jelentésében és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti, a térítésmentes kibocsátási egység megállapítására, vagy kiosztására vonatkozó jelentésekben, adatszolgáltatásokban található adatok és információk valóságtartalmát a tevékenység végzésének a helyszínén,”

38. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 31/B. § (2) bekezdés c) pontja a következő ch) alponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az elektronikus rendszerben a hatóság kezeli a következő adatokat:

létesítmény esetében:]

- „ch) THÉ-azonosító;”

39. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény a következő alcímmel egészül ki:

#### „12/A. Bejelentés-köteles tevékenységek

31/C. § (1) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységre a kibocsátási jelentésre és hitelesítésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységekre e törvénynek a nyomonkövetési terv elkészítésére és benyújtására vonatkozó rendelkezéseit az ebben az alcímben meghatározott eltéréssel kell alkalmazni.

(3) A 2. mellékletben meghatározott tevékenységet végző üzemeltető által benyújtott nyomonkövetési tervet a hatóság nyilvántartásba veszi.”

40. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 32. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Ha az üzemeltető a kibocsátási engedély megszerzésére, a kibocsátások nyomon követésére, jelentésére és a jelentés hitelesítésére, a tevékenységi szintről szóló jelentés és nyomonkövetési módszertani terv, valamint módosítása határidőre történő benyújtására, a kibocsátási egység visszaadására vonatkozó kötelezettségének, a hatóság felé történő adatszolgáltatások és változások bejelentésére irányuló kötelezettségének, és a hatóság döntésében foglalt kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltetőt az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott mértékű bírság megfizetésére kötelezi.”

41. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, ha az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság a jelentési és hitelesítési kötelezettségének, vagy a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének határidőre részben vagy egészben nem tesz eleget, a megfelelően hitelesített jelentés benyújtásáig vagy a kibocsátási egységek visszaadásáig nem jogosult kibocsátási egységek átruházására és kiosztására.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a hatóság kezdeményezi az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számlájának felfüggesztését. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az (1) bekezdés szerinti kötelezettségszegések már nem állnak fenn.

(3) A 32. § (1) bekezdése és a 33. § (1) bekezdése szerinti bírság megfizetésére tekintet nélkül, amennyiben az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság a jelentési vagy hitelesítési kötelezettségének, vagy a kibocsátási egységek visszaadására irányuló kötelezettségének részben vagy egészben nem tesz eleget, a hatóság az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság nevét és a kötelességszegés tényét honlapján nyilvánosságra hozza.”

(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A visszaadás elmulasztása esetén a hatóság felfüggeszti az üzemeltető, légi jármű üzembentartó vagy hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számláját. A felfüggesztést a jegyzékkezelő akkor oldja fel, ha az előírt kibocsátási egység visszaadásra kerül.”

42. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 34/A. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Ha az üzemeltető, légijármű-üzembentartó vagy hajózási társaság a számlavezetési díjat határidőben nem fizeti meg, a hatóság a határidő lejártát követően fizetési kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a számlavezetési díj megfizetésére kötelező határozatot hoz.

(2) A számlavezetési díj megfizetéséig a hatóság felfüggeszti az üzemeltető, a légijármű-üzembentartó vagy hajózási társaság forgalmi jegyzékbeli számláját. A számla felfüggesztésének feloldását a jegyzékkezelő a követelés teljesítésének beérkezését követő 15 napon belül végzi el. A számlavezetési díj üzemeltetői, légijármű-üzembentartói vagy hajózási társaság általi teljesítéséhez kapcsolódó felfüggesztésről és a felfüggesztés feloldásának tényéről a jegyzékkezelő minden esetben értesíti az érintetteket.”

43. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdés 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„26. a kibocsátási egységekre vonatkozóan az üzemeltető, a légi jármű üzembentartó vagy a hajózási társaság visszaadási kötelezettségére vonatkozó részletes szabályokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 39. § (1) bekezdése a következő 32. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„32. a forgalmi jegyzékhez kapcsolódó számlavezetési díj mértékét és fizetésének szabályait”

(rendeletben állapítsa meg.)

44. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 42. § (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki:

(E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –)

„g) az üvegházhatást okozó gázok kibocsátási egységei Unión belüli kereskedelmi rendszerének létrehozásáról szóló 2003/87/EK irányelv, valamint az üvegházhatású gázok uniós kibocsátáskereskedelmi rendszeréhez piaci stabilizációs tartalék létrehozásáról és működtetéséről szóló (EU) 2015/1814 határozat módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/959 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

h) a 2003/87/EK irányelvnek a légi közlekedésnek az uniós gazdaság egészére vonatkozó kibocsátáscsökkentési célhoz való hozzájárulása és egy piaci alapú globális intézkedés megfelelő végrehajtása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. május 10-i (EU) 2023/958 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 42. § (2) bekezdése a következő u)–y) ponttal egészül ki:

(E törvény – a végrehajtására a 39. §-ban foglalt felhatalmazások alapján kiadott jogszabályokkal együtt –)

„u) a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a kibocsátáskereskedelmi egységek árverés útján történő értékesítésének időbeli ütemezésével, lebonyolításával és egyéb vonatkozásaival kapcsolatos szabályok meghatározása tekintetében történő kiegészítéséről szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2830 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,

v) az egyes tagállamok energiarendszereinek korszerűsítését és energiahatékonyságának javítását célzó beruházásokat támogató modernizációs alap működése tekintetében a 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv részletes alkalmazási szabályainak megállapításáról szóló (EU) 2020/1001 bizottsági végrehajtási rendelet módosításáról szóló 2023. november 22-i (EU) 2023/2606 bizottsági végrehajtási rendelet,

w) az (EU) 2018/2066 végrehajtási rendeletnek az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti nyomon követésének és jelentésének naprakésszé tétele tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 12-i (EU) 2023/2122 bizottsági végrehajtási rendelet,

x) a tengeri közlekedésből eredő üvegházhatásúgáz-kibocsátások nyomon követéséről, jelentéséről és hitelesítéséről, valamint a 2009/16/EK irányelv módosításáról szóló, 2015. április 29-i (EU) 2015/757 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

y) a hajók biztonságos üzemeltetéséről szóló nemzetközi szabályzat Közösségen belüli végrehajtásáról és a 3051/95/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2006. február 15-i 336/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

45. § (1) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény 1. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

(2) Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény a 3. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

46. § Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény

- 1. 5. alcím címében az „Az ÜHG-egység” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egység” szöveg,

- 2. 12. § (1) bekezdésében az „Az ÜHG-egység” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egység” szöveg,

- 3. 12. § (2) bekezdésében az „ÜHG-egységek” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységek” szöveg,

- 4. 12. § (3) bekezdésében az „ÜHG-egységek” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységek” szöveg,

- 5. 13. § (1) bekezdésében az „ÜHG-egységek” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységek” szöveg,

- 6. 13. § (3) bekezdésében az „ÜHG-egységek” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységek” szöveg,

- 7. 15. § (1) bekezdésében a „Nemzeti Végrehajtási Intézkedés” szövegrészek helyébe a „nemzeti kiosztási tábla” szöveg,

- 8. 8. alcím címében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,

- 9. 9. alcím címében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,

- 10. 29/A. §-ában az „a Zöld Beruházási Rendszer keretében” szövegrész helyébe a „saját hatáskörében” szöveg,

- 11. 30. § (1) bekezdésében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,

- 12. 30/B. § (1) bekezdésében az „üzemeltetőnek és” szövegrész helyébe az „üzemeltetőnek,” szöveg és az „üzembentartónak az” szövegrész helyébe az „üzembentartónak és a hajózási társaságnak az” szöveg,

- 13. 12. alcím címében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,

- 14. 31. § nyitó szövegrészében az „Az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „A kibocsátási egységek” szöveg,

- 15. 31/B. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „létesítményenként ÜHG” szövegrész helyébe a „létesítményenként üvegházhatású gáz azonosító (a továbbiakban: ÜHG” szöveg és az „azonosító alkalmazásával” szövegrész helyébe az „azonosító) és települési hulladékégető (a továbbiakban: THÉ) azonosító alkalmazásával” szöveg,

- 16. 31/B. § (2) bekezdés e) pontjában az „azonosítóval rendelkező” szövegrész helyébe az „azonosítóval vagy THÉ-azonosítóval rendelkező” szöveg,

- 17. 15. alcím címében az „az ÜHG-egység” szövegrész helyébe az „a kibocsátási egység” szöveg,

- 18. 38/A. § (6) bekezdésében az „a Zöld Beruházási Rendszer” szövegrész helyébe az „az Energia és Klímapolitikai Modernizációs Rendszer előirányzat” szöveg,

- 19. 39. § (1) bekezdés 3. pontjában az „az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „a kibocsátási egységek” szöveg,

- 20. 39. § (1) bekezdés 4. pontjában az „ÜHG-egységekkel” szövegrész helyébe a „kibocsátási egységekkel” szöveg,

- 21. 39. § (1) bekezdés 7. pontjában az „az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „a kibocsátási egységek” szöveg,

- 22. 39. § (1) bekezdés 10. pontjában az „az ÜHG-egységek” szövegrész helyébe az „a kibocsátási egységek” szöveg,

- 23. 39. § (1) bekezdés 21. pontjában az „ESD-egységek” szövegrész helyébe az „ESR-egységek” szöveg,

- 24. 39. § (1) bekezdés 22. pontjában az „ESD-egységekkel” szövegrész helyébe az „ESR-egységekkel” szöveg

lép.

- 2. 2. § 9. pontja,

- 3. 2. § 12. és 13. pontja,

- 4. 2. § 21. pontja,

- 5. 2. § 28. pontja,

- 6. 2. § 29. pont a) alpontja,

- 8. 2. § 39–41. pontja,

- 9. 2. § 44. és 45. pontja,

- 10. 9. § (3) bekezdésében az „új létesítményrész jelentéssel,” szövegrész,

- 11. 18. §-a,

- 12. 6/A. alcíme,

- 13. 6/B. alcíme,

- 14. 19. §-a,

- 15. 25. § (3) bekezdése,

- 16. 10. alcíme,

- 17. 33. § (1) bekezdésében a „légiközlekedési” szövegrész,

- 18. 33. § (4) bekezdés a) pontjában az „és tonnakilométer-adatokat tartalmazó jelentést” szövegrész,

- 19. 36. § (3) bekezdése,

- 20. 16. alcím címében a „2020-ig tartó” szövegrész,

- 21. 38. §-a,

- 22. 39. § (1) bekezdés 5. pontja,

- 23. 39. § (1) bekezdés 31. pontja.

48. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. adatközpont: az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. melléklet 2.6.3.1.16. pontjában meghatározott adatközpont;”

(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„1a. effektív névleges teljesítmény: a gyártó által előírt és garantált maximális leadott hőteljesítmény (kW-ban kifejezve), amely a folyamatos működés során átadható, ugyanakkor megfelel a gyártó által megjelölt hasznos teljesítménynek;”

(4) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. energia: az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk d) pontja szerinti energiatermékek;”

(5) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„4. energiagazdálkodási rendszer: az energiahatékonysági célkitűzést, valamint az annak elérését célzó tervet meghatározó stratégia egymással összefüggő vagy kölcsönhatásban lévő elemeinek összessége, ideértve a tényleges energiafogyasztás nyomon követését, az energiahatékonyság növelésére hozott intézkedéseket és a haladás mérését is;”

(6) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„13. energetikai auditálás: olyan, meghatározott módszerrel végzett eljárás, amelynek célja megfelelő ismeretek gyűjtése valamely épület vagy épületcsoport, ipari vagy kereskedelmi művelet vagy létesítmény, magán- vagy közszolgáltatás aktuális energiafogyasztási profiljára vonatkozóan, továbbá amely meghatározza és számszerűsíti a költséghatékony energiamegtakarítási lehetőségeket, azonosítja a megújuló energia költséghatékony felhasználásának vagy előállításának potenciálját és beszámol az eredményekről;”

(7) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. §-a a következő 22a. és 22b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„22a. környezeti energia: az (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk 2. pontja szerinti környezeti energia;

22b. középület: a közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész;”

(8) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„23. közintézmény: állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szerv, valamint a többségben ezen szervek által finanszírozott és igazgatott olyan jogi személy és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely nem ipari vagy kereskedelmi jellegű tevékenységet folytat;”

(9) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„28. primerenergia-fogyasztás: a bruttó rendelkezésre álló energia, a nemzetközi vízi közlekedés fogyasztása, a végső nem energetikai célú fogyasztás és a környezeti energia kivételével;”

(10) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. §-a a következő 28c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„28c. telepített információtechnológiai teljesítményigény: az adatközpont gépterem alapterületén telepített hálózatok, szerverek és tárolóberendezések kW-ban kifejezett névleges teljesítményigényének összege;”

(11) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 1. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„32. végsőenergia-fogyasztás: az ipar, a közlekedés – ideértve a nemzetközi légi közlekedés energiafogyasztását is –, a háztartások, a köz- és magánszolgáltatások, a mezőgazdaság, az erdészet, a halászat és egyéb végfelhasználói ágazatok számára szolgáltatott energia összessége, amely nem foglalja magában a nemzetközi vízi közlekedés energiafogyasztását, a környezeti energiát, az energiaátalakítási ágazatnak és az energiaágazatnak történő szállítást, valamint a szállítási és elosztási veszteségeket az 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet A. mellékletében meghatározottak szerint;”

49. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„9. § A felújítási kötelezettség alá eső kormányzati épületekről nyilvántartást kell vezetni, amely tartalmazza az épületek négyzetméterben kifejezett alapterületét, energetikai tanúsítványát, valamint ha ezen adatok rendelkezésre állnak, a fűtés, a hűtés, a villamos energia és a meleg víz mért éves energiafogyasztását. A nyilvántartást közzé kell tenni az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján.”

50. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény a következő 10/A. §-sal egészül ki:

„10/A. § Az energiapolitikáért felelős miniszter a közbeszerzésekért felelős miniszter, a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter és az építésgazdaságért felelős miniszter bevonásával kétévente az integrált nemzeti energia- és klímaterv részeként jelentést nyújt be az Európai Bizottság részére az alábbi adatokról:

- a) az energiahatékonyságra irányuló közberuházások volumene és az energiahatékonysági intézkedéseket támogató közfinanszírozás révén elért átlagos tőkeáttételi tényező;

- b) az energiahatékonysági hiteltermékek volumene, különbséget téve a különböző termékek között;

- c) adott esetben az energiahatékonyság és a legjobb gyakorlatok elterjedésének fokozása érdekében bevezetett nemzeti finanszírozási programok, valamint az energiahatékonyságra irányuló innovatív finanszírozási rendszerek.”

(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 11/A. §-a a következő j) ponttal egészül ki:

(A közintézményi tulajdonban és használatban álló, közfeladat ellátását szolgáló épület vagy épületrész üzemeltetéséért és fenntartásáért felelős szervezet vezetője:)

„j) teljesíti a 9. § szerinti nyilvántartás vezetésével összefüggő adatszolgáltatási kötelezettséget.”

52. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 14. § (1c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1c) Ha az (1) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti adatszolgáltatás az egyéni fellépések megvalósulása szerinti tárgyévet követő év május 31-éig nem valósul meg, a Hivatal erről tájékoztatja az energiapolitikáért felelős minisztert, és a bevonásával egyeztetést kezdeményez a végrehajtó hatósággal a hiányzó adatok előállítása érdekében. Az egyeztetés eredményeként megállapított módszertan alapján előállított adatokat a végrehajtó hatóság haladéktalanul átadja a Hivatal számára.”

53. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Vet. és a Get. szerinti villamos energia és földgáz kereskedelmi és egyetemes szolgáltatói engedélyes, saját jogon eljáró felhasználó részére szerződés keretében földgázt szállíttató fél, valamint közlekedési célú üzemanyagot végső felhasználók részére – ideértve a saját célra történő felhasználást is – értékesítő gazdálkodó szervezet, egyesület (a továbbiakban együtt: kötelezett fél)]

„d) a 2024–2030. években az egyes éveket megelőző második évben általa végső felhasználók részére Magyarországon értékesített, szállított, kötelezettség alá vont energiamennyiség 0,5%-ának”

[megfelelő mértékű éves energiamegtakarítást köteles elérni a végső felhasználók körében (a továbbiakban: energiamegtakarítási kötelezettség).]

(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) Az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az energiapolitikáért felelős miniszter bevonásával az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek meghatározásával egyező formában meghatározza, hogy az adott alternatív szakpolitikai intézkedés mely feltételek fennállása esetén vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére, amely esetben az elszámolásra a (3) és (4) bekezdés szerinti arány alkalmazandó. Ha az alternatív szakpolitikai intézkedés végrehajtó hatósága az adott alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételeket nem határoz meg, az adott alternatív szakpolitikai intézkedés nem vehető igénybe energiamegtakarítási kötelezettség teljesítésére.”

(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. §-a a következő (4b) és (4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A (4a) bekezdés szerint keletkező megtakarítást a végrehajtó hatóság a 14. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontja, a Hivatal a 13. § (5) bekezdése szerinti adatszolgáltatásában külön feltünteti.

(4c) Az alternatív szakpolitikai intézkedés igénybevételére vonatkozó feltételek (4a) bekezdés szerinti meghatározása esetén az adott alternatív szakpolitikai intézkedésből származó energiamegtakarítást kizárólag az igénybevételi feltételek végrehajtó hatóság általi igazolt teljesítése esetén lehet hitelesíteni.”

(4) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Nem számolható el az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszerben az alábbi intézkedésekből származó energiamegtakarítás:

- a) üzemanyag adalékolásából származó energiamegtakarítás,

- b) gépjármű abroncsnyomás korrekciójával elért energiamegtakarítás,

- c) perlátor felszereléséből vagy cseréjéből származó energiamegtakarítás,

- d) világításkorszerűsítés esetén az egyes veszélyes anyagok elektromos és elektronikus berendezésekben való alkalmazásának korlátozásáról szóló kormányrendeletben foglaltaknak nem megfelelő világítótestekkel végrehajtott világításkorszerűsítésből származó energiamegtakarítás.”

(5) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A (7) bekezdésben foglaltakat a Hivatal piacfelügyeleti jogkörében eljárva érvényesíti.”

54. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyéni fellépésekből származó, energiamegtakarítási kötelezettségként elszámolni vagy más kötelezettek számára átruházni kívánt energiamegtakarítást a Hivatal által névjegyzékbe vett – kötelezett félnek nem minősülő – energetikai auditáló szervezet (a továbbiakban: hitelesítő szervezet) hitelesíti. Az egyéni fellépésekből származó energiamegtakarítás az intézkedés megvalósulását követő 14 hónap elteltével nem hitelesíthető, kivéve a technológiai fejlesztéseket létrehozó egyéni fellépéseket, amelyek esetében az energiamegtakarítás az intézkedés megvalósulását követő 18 hónapig hitelesíthető. A hitelesítő szervezet nem válhat a saját maga által hitelesített energiamegtakarítás első jogosultjává. Hitelesítés nélküli energiamegtakarítás a Hivatalhoz nem jelenthető be és a Hivatal részéről nem számolható el energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként.”

(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hitelesítő szervezet hitelesítésével igazolja az egyéni fellépés tényleges megvalósulását, valamint azt, hogy az (1) bekezdés szerinti energiamegtakarítás megállapítása során megfelelően vették figyelembe az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti átváltási tényezőket, számítási módszereket és elveket, a lényeges hozzájárulás meglétét, továbbá az energiamegtakarítás addicionális mértékét a tárgyévre és az azt követő évekre egyaránt.”

(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Azon egyéni fellépésekből származó megtakarítások esetében, amelyeknél az intézkedés élettartama nem éri el a második kötelezettségi időszak végét, a hitelesítő szervezet a megtakarításokat a második kötelezettségi időszak végéhez arányosítva, csökkentett értékkel vezeti fel a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába.”

(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A kötelezett fél a tárgyévet követő év március 31-ig nyilatkozik arról, hogy a számára az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarításból mennyit kíván a korábbi évekre visszamenőlegesen elszámolni. A korábbi évekre el nem számolt, adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli energiamegtakarítást a Hivatal a következő évek energiamegtakarítási kötelezettsége teljesítéseként veszi figyelembe. Az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal másfélszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább három év. 2024. január 1-től a lakossági és középületekben megkezdett, az adott évre előírt kötelezettség teljesítésén felüli, a korábbi évekre el nem számolt energiamegtakarítást a Hivatal kétszeres szorzóval veszi figyelembe a következő évek megtakarítási kötelezettsége teljesítéseként, feltéve, hogy az energiamegtakarítás hitelesített élettartama eléri a második kötelezettségi időszak végét. A másfélszeres vagy kétszeres szorzóval egyszer már beszámított energiamegtakarítás ismételten nem többszörözhető. A másfélszeres vagy kétszeres szorzó igénybevétele esetén a 15. § (4) bekezdésében foglalt kedvezmény egyidejűleg nem alkalmazható. A 2025. évi és az azt követő évekre meghatározott kötelezettség teljesítésére a másfélszeres szorzóval történő elszámolás akkor alkalmazható, ha az érintett energiamegtakarítás hitelesített élettartama legalább öt év.”

(4) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. § (7) és (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A tárgyévben hitelesített energiamegtakarítások reprezentatív módon kiválasztott, statisztikailag jelentős részének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi, függetlenül attól, hogy azt a kötelezett fél az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként az (1) bekezdés alapján elszámolásra bejelentette-e. A statisztikailag jelentős hányadot a Hivatal éves ellenőrzési tervben határozza meg. A Hivatal a hitelesítő szervezet által hitelesített energiamegtakarításokat akkor is ellenőrizheti, valamint a hitelesítést elvégző szervezettel szemben a hitelesítő szervezetekkel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket akkor is alkalmazhatja, ha a hitelesítést elvégző szervezet már bármely okból nem szerepel az energetikai auditáló szervezetek nyilvántartásában.

(7a) Ha a Hivatal az ellenőrzés során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, a hitelesítő szervezetet a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítással egyező mértékű energiamegtakarításnak a végső felhasználók körében történő 180 napon belüli teljesítésére kötelezi, amely kötelezettség – a hitelesítő szervezet választása szerint – a Hivatal elnökének az e törvény végrehajtására kiadott rendeletében megállapított mértékű megváltási díj (a továbbiakban: megváltási díj) megfizetésével is teljesíthető. A Hivatal az energiamegtakarítás teljesítésére nyitva álló határidő elmulasztása esetén a hitelesítő szervezetet minden nem teljesített 1 GJ energiamegtakarítás után 70 000 Ft mértékű bírság fizetésére kötelezi. A jogkövetkezmény meghatározására irányuló, illetve bírságot kiszabó eljárásban figyelmeztetés közigazgatási szankció nem alkalmazható. Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja, hogy az energiamegtakarítás, vagy annak egy része nem megfelelően került megállapításra, az nem befolyásolja az energiamegtakarításnak az energiamegtakarítási kötelezettség teljesítéseként történő teljes mértékű elszámolhatóságát. A Hivatal a nem megfelelően megállapított energiamegtakarítási mennyiséget, valamint azt, hogy milyen korrekciókat és intézkedéseket tett a nem megfelelő megtakarítások kiküszöbölésére, külön feltünteti a 13. § (5) bekezdése szerinti jelentésében. Ha a Hivatal ellenőrzése során megállapítja, hogy a hitelesítő szervezet adatszolgáltatásában jelentett hitelesített megtakarítás a Hivatal által megállapítottnál kevesebb, a Hivatal a (7b) bekezdésben foglaltak szerint jár el.”

(6) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 15/D. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Ha a Hivatal az ellenőrzése során megállapítja az energiamegtakarítás nem megfelelő megállapítását, és a hitelesítő szervezettel szemben a (7a) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket alkalmazza, a Hivatal a döntéséről szóló határozatot honlapján közzéteszi a határozat véglegessé válását követő 10 napon belül.”

56. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 21. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Magyar Mérnöki Kamara az energetikai tanácsadással összefüggő tájékoztató és nyomonkövetési tevékenysége ellátása érdekében kezeli a tanácsadásra jelentkező ügyfelek adatait és a végrehajtó hatósági tevékenysége ellátása keretében adatot szolgáltat az erre kijelölt szerveknek.

(6) A Magyar Mérnöki Kamara tájékoztatási feladatai ellátásának fedezetét a központi költségvetés az energiapolitikáért felelős minisztérium fejezeti kezelésű előirányzata keretében biztosítja.”

60. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 25. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:

„42/A. § (1) Az energiapolitikáért felelős miniszter a Magyar Mérnöki Kamara és a Hivatal bevonásával négyévente értékeli, hogy a nemzeti tanúsítási vagy az azzal egyenértékű képesítési rendszerek:

- a) az energiahatékonysági szolgáltatók, az energetikai auditokat végző szolgáltatók, az energiakezelők, a független szakértők, a kivitelezők számára biztosítják-e a szükséges kompetenciaszintet,

- b) a megkülönböztetésmentesség elvének megfelelően mindenki számára biztosítják-e az egyenlő hozzáférést.

(2) Az értékelésnek ki kell terjednie a rendelkezésre álló és a keresett szakemberek száma közötti eltérés vizsgálatára is.

(3) Az értékelést az energiapolitikáért felelős miniszter közzéteszi és benyújtja az Európai Bizottság részére az (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet 28. cikkével összhangban létrehozott e-platformon keresztül.”

61. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43. §-a a következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Nem szükséges energetikai felülvizsgálat azon épületautomatizálási és -szabályozási rendszerrel felszerelt nem lakóépületek vonatkozásában, amelyekben az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemel, és amelyek épületautomatizálási és -szabályozási rendszere megfelel a (4) bekezdés a)–c) pontjának.

(4b) Nem szükséges energetikai felülvizsgálat azon épületek vonatkozásában, amelyekben az (1) bekezdésben meghatározott rendszer üzemel, és amelyekben a rendszer működtetése

- a) az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tartalmi elemeket rögzítő energiahatékonyság-alapú szerződés, vagy

- b) távhőszolgáltatóval megkötött rendszerüzemeltetési szerződés

hatálya alá tartozik.”

(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az energetikai felülvizsgálati kötelezettség alól a (3)–(4b) bekezdésben meghatározottak alapján mentesülő épület esetében a rendszerüzemeltető gondoskodik az energetikai felülvizsgáló útján a mentességi kérelem Magyar Mérnöki Kamarához történő benyújtásáról a (6) bekezdés szerinti Adatbázison keresztül. A Magyar Mérnöki Kamara a mentességi kérelemről hatósági eljárásban dönt. A Magyar Mérnöki Kamara a döntéséről az ügyféllel való közlésen felül az Adatbázis útján értesíti a Hatóságot.”

(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 43. §-a a következő (12) és (13) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A mentességi kérelem elbírálásáért az energetikai felülvizsgáló kérelmenként a Magyar Mérnöki Kamara külön szabályzatában meghatározott díjat köteles fizetni a Magyar Mérnöki Kamarának. A díj a Magyar Mérnöki Kamara bevételét képezi, amelyet a Magyar Mérnöki Kamara a mentességi kérelem elbírálásával kapcsolatos tevékenységei ellátására fordít. A Magyar Mérnöki Kamara a tárgyévre vonatkozó díjat a tárgyévet megelőző év december 31-ig a honlapján közzéteszi.

(13) A (4b) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben a mentesség az energiahatékonyság-alapú szerződés időtartamáig érvényes.”

62. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 44. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„z) az adatközpontok által az adatközpontok európai adatbázisába történő adatszolgáltatási kötelezettség keretében történő – személyes adatnak nem minősülő – adatszolgáltatás kötelező tartalmi elemeit”

(rendeletben állapítsa meg.)

63. § Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 46. §-a a következő n) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy)

„n) a 15/D. § (1h) bekezdésében meghatározott esetben a hitelesített energiamegtakarítások bejelentésének felfüggesztésével kapcsolatos technikai részletszabályokat”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A nemzeti tanúsítási vagy az azzal egyenértékű képesítési rendszerek értékelésének 42/A. § (3) bekezdés szerinti benyújtására első alkalommal 2025. június 30-ig kerül sor.

(6b) A 10/A. § szerinti jelentés benyújtására első alkalommal 2025. március 15-ig kerül sor.”

(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 48. §-a a következő (22)–(24) bekezdéssel egészül ki:

„(22) E törvénynek a klímagázokról szóló 2024. évi LXXXVII. törvénnyel (a továbbiakban: Klímagáz tv.) megállapított 15. § (4a) bekezdését nem kell alkalmazni a Klímagáz tv. hatálybalépését megelőzően megindult alternatív szakpolitikai intézkedésekre.

(23) E törvénynek a Klímagáz tv.-vel megállapított 15. § (5a) bekezdését nem kell alkalmazni a Klímagáz tv. hatálybalépését megelőzően megkezdett intézkedésekre, amennyiben az intézkedésből származó energiamegtakarítást 2025. március 31-ig felvezetik a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába.

(24) E törvénynek a Klímagáz tv.-vel megállapított 15/D. § (2a) bekezdését nem kell alkalmazni a Klímagáz tv. hatálybalépését megelőzően megkezdett intézkedésekre, amennyiben az intézkedésből származó energiamegtakarítást 2025. március 31-ig felvezetik a hitelesített energiamegtakarítások nyilvántartásába.”

65. § (1) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 49. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„f) a megújulóenergia-forrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelv 15. cikk (5) és (6) bekezdésének,”

(való megfelelést szolgálja.)

(2) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 49. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„g) az energiahatékonyságról és az (EU) 2023/955 rendelet módosításáról szóló, 2023. szeptember 13-i (EU) 2023/1791 európai parlamenti és a tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

(3) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 49. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 2. § (3) és (4) bekezdése, a 4. § (4) bekezdése, a 6. § 6. és 18. pontja, a 7. § a) és b) pontja, a 13. § (6) bekezdése, továbbá a 42/A. § (3) bekezdése az energiaunió és az éghajlat-politika irányításáról, valamint a 663/2009/EK és a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 94/22/EK, a 98/70/EK, a 2009/31/EK a 2009/73/EK, a 2010/31/EU, a 2012/27/EU és a 2013/30/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, a 2009/119/EK és az (EU) 2015/652 tanácsi irányelv módosításáról, továbbá az 525/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/1999 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

(4) Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény 49. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az 1. § 1a., 3., és 32. pontja az energiastatisztikáról szóló, 2008. október 22-i 1099/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

- 1. 7. § a) pontjában az „e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott egyes szakpolitikai” szövegrész helyébe az „egyes alternatív” szöveg,

- 2. 15. § (3) bekezdésében az „a 13” szövegrész helyébe az „a (4a) bekezdés szerinti esetben a 13” szöveg,

- 17. 25. alcím címében a „szabályai” szövegrész helyébe a „szabályai, tanúsítási, képesítési rendszerek értékelése” szöveg,

- 18. 43/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a „(3) és (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „(3)–(4b) bekezdésében” szöveg,

- 19. 43/C. § (2) bekezdésében az „ellenőrzéséről a Hatóság a” szövegrész helyébe az „ellenőrzését a” szöveg és az „útján, megállapodás keretében gondoskodik” szövegrész helyébe a „látja el” szöveg

- a) 15. § (1) bekezdés e)–g) pontja,

„1. melléklet a 2012. évi CCXVII. törvényhez

Üvegházhatású gázkibocsátással járó kibocsátási engedélyköteles és légiközlekedési tevékenységek

| | A | B | C |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | | Tevékenység | Üvegházhatású gáz |

| 2 | | Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek | |

| 3 | I. | Tüzelőanyagok égetése a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben (kivéve a veszélyes hulladék- és települési hulladékégető létesítményeket) | Szén-dioxid |

| 4 | II. | Olajfinomítás, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű égetőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |

| 5 | III. | Kokszolás | Szén-dioxid |

| 6 | | Fémek termelése és feldolgozása | |

| 7 | IV. | Fémércek (beleértve a szulfidércet) pörkölése és zsugorítása | Szén-dioxid |

| 8 | V. | Vas vagy acél előállítása (elsődleges vagy másodlagos olvasztás), beleértve a folyamatos öntést is 2,5 tonna/óra kapacitás felett | Szén-dioxid |

| 9 | V.a | Vasfémek (beleértve a vasötvözeteket is) előállítása vagy feldolgozása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezéseket működtetnek. A feldolgozás magában foglalja többek között a hengerműveket, a fűtőberendezéseket, a temperáltkohókat, kovácsműhelyeket, öntödéket, bevonatolást és a lemaratást is | Szén-dioxid |

| 10 | V.b | Elsődleges alumínium vagy timföld előállítása | Szén-dioxid és perfluorkarbonok (PFC-k) |

| 11 | V.c | Másodlagos alumínium előállítása, amennyiben 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |

| 12 | V.d | Nemvasfémek előállítása vagy feldolgozása, beleértve az ötvözetek előállítását, a finomítást, az öntést stb., amennyiben (a redukálóanyagokként alkalmazott tüzelőanyagokat is beleszámítva) 20 MW-ot meghaladó teljes bemenő hőteljesítményű tüzelőegységeket működtetnek | Szén-dioxid |

| 13 | | Ásványanyagipar | |

| 14 | VI.a | Cementklinker napi 500 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében történő előállítása vagy napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező más típusú kemencében történő kalcinálása | Szén-dioxid |

| 15 | VI.b VI.c | Mész előállítása vagy dolomit és magnezit napi 50 tonnát meghaladó gyártókapacitással rendelkező forgókemencében vagy más típusú kemencében történő kalcinálása | Szén-dioxid |

| 16 | VI.d | Gipszszárítás vagy -kalcinálás, illetve gipszkarton és más gipsztermékek előállítása, a kalcinált gipsz vagy szárított másodlagos gipsz esetében 20 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett | Szén-dioxid |

| 17 | VII. | Üveg gyártása, beleértve az üvegszálat is, 20 tonna/nap olvasztókapacitáson felül | Szén-dioxid |

| 18 | VII.a | Ásványi gyapot szigetelőanyag előállítása, kőzet, üveg vagy salak felhasználásával, napi 20 tonnát meghaladó olvasztási kapacitással | |

| 19 | | Kerámiatermékek égetéssel történő gyártása | |

| 20 | VIII.a | Kerámiatermékek, tetőcserepek, téglák, tűzálló téglák gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |

| 21 | VIII.b | Csempék, kőáruk vagy porcelánok gyártása 75 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |

| 22 | | Egyéb tevékenységek | |

| 23 | IX. | Faanyagból származó pép (cellulóz) vagy egyéb szálas anyagok gyártása | Szén-dioxid |

| 24 | X. | Papír és karton gyártása 20 tonna/nap termelési kapacitáson felül | Szén-dioxid |

| 25 | | Vegyipar | |

| 26 | XI. | Salétromsav előállítása | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |

| 27 | XII. | Adipinsav előállítása | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |

| 28 | XIII. | Glioxál és glioxilsav előállítása | Szén-dioxid és dinitrogén-oxid |

| 29 | XIV. | Ammónia előállítása | Szén-dioxid |

| 30 | XV. | Nátrium-karbonát (Na2CO3) és nátrium-hidrogén-karbonát (NaHCO3) előállítása | Szén-dioxid |

| 31 | XVI. | Ömlesztett szerves vegyszerek előállítása krakkolással, reformálással, részleges vagy teljes oxidálással vagy hasonló eljárással, 100 tonna/napot meghaladó gyártókapacitással | Szén-dioxid |

| 32 | XVII. | Hidrogén (H2) és szintézisgáz előállítása 5 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett | Szén-dioxid |

| 33 | XVIII. | Korom szerves anyagok – mint például olaj, kátrány, krakkoló, desztillációs maradékok – karbonizálásával járó előállítása 50 tonna/napot meghaladó termelési kapacitás mellett | Szén-dioxid |

| 34 | XIX. | Üvegházhatású gázoknak szállítás és a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából való elkülönítésére használt létesítmények | Szén-dioxid |

| 35 | XX. | Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv alapján engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolás céljából történő szállítása, az ezen irányelv szerinti más tevékenység hatálya alá tartozó kibocsátások kivételével | Szén-dioxid |

| 36 | XXI. | Üvegházhatású gázoknak a 2009/31/EK irányelv értelmében engedélyezett tárolóhelyen történő geológiai tárolása | Szén-dioxid |

| 37 | | Légi közlekedési tevékenységek | |

| 38 | XXII. | 1. Az Európai Unió működéséről szóló szerződés hatálya alá tartozó tagállam területén található repülőtérről induló vagy oda érkező légi járatok. E tevékenység nem vonatkozik az alábbiakra: a) nem tagállam országok uralkodóinak és azok közvetlen családjának, állam- és kormányfőinek, valamint minisztereinek hivatalos út alkalmával történő szállítása során megvalósult repülések, amelyeknél ezt a megfelelő státusindikátornak a repülési terven történő feltüntetésével indokolni kell; b) katonai légi járművek által végzett katonai célú repülések, valamint a vámhatóságok és rendőri szervek által végrehajtott repülések; c) kereséssel és mentéssel kapcsolatos repülések, tűzoltási repülések, az illetékes hatóság által engedélyezett humanitárius és sürgősségi egészségügyi célú repülések; d) a kizárólag a Chicagói Egyezmény 2. mellékletében meghatározott látvarepülési szabályok szerint végzett repülések; e) az olyan repülőtéren végződő repülések, amelyről a légi jármű felszállt, amennyiben közbenső leszállásra nem kerül sor; f) kizárólag a szakszolgálati engedély megszerzése vagy a repülőszemélyzet esetében a fokozat megszerzése érdekében végzett gyakorlórepülések, abban az esetben, ha ezt a repülési tervben szereplő megfelelő megjegyzés alátámasztja, feltéve hogy a repülés célja nem utas- illetve teherszállítás, illetve a légi jármű kiindulási helyre juttatása vagy további személyszállítási cél; g) a kizárólag tudományos kutatás, vagy akár a levegőben, akár a szárazföldön lévő légi járművek vagy berendezések ellenőrzése, tesztelése vagy hitelesítése céljából végzett repülések; h) az 5 700 kg-nál kisebb maximális felszállótömegre hitelesített légi járművel végzett repülés; i) a Tanács 2408/92/EGK rendelete (1992. július 23.) a közösségi légifuvarozók Közösségen belüli légi útvonalakhoz jutásáról értelmében előírt közszolgáltatási kötelezettségek keretében végrehajtott repülések az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében meghatározott legkülső régiók útjain vagy olyan utakon, amelyeken a felajánlott kapacitás nem haladja meg az évi 50 000 ülőhelyet; j) repülőutak, amelyek – e pont kivételével – e tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket olyan kereskedelmi légiközlekedési üzemeltető hajt végre, amely – három egymást követő négy hónapban időszakonként 243-nál kevesebb repülőutat teljesít, vagy – repülőútjainak éves összkibocsátása kevesebb, mint évi 10 000 tonna. Az l) és m) pontban említett járatok, valamint a tagállamok uralkodói és közvetlen családjuk, a tagállamok állam- és kormányfői, valamint miniszterei hivatalos út alkalmával történő szállítása e pont alól nem képezhet kivételt; k) 2013. január 1-jétől 2030. december 31-i azok a repülések, amelyek e ponttól eltekintve a szóban forgó tevékenység körébe tartoznának, és amelyeket kevesebb, mint évi 1 000 tonna összkibocsátással járó repüléseket végző nem kereskedelmi légijármű-üzemeltető hajt végre beleértve az l) és m) pontban említett járatok kibocsátásait is; | Szén-dioxid |

| | | l) a Svájcban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok; m) az Egyesült Királyságban található repülőterekről induló és az EGT területén található repülőterekre érkező járatok. 2. A 2003/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 25a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt két különböző államban található repülőterek közötti, a Svájc vagy az Egyesült Királyság és a 25a. cikk (3) bekezdése alapján elfogadott végrehajtási jogi aktusban felsorolt államok közötti, valamint a 12. cikk (6) bekezdése és (8) bekezdése, valamint a 28c. cikk alkalmazásában a két különböző harmadik államban található repülőterek közötti bármely egyéb, olyan légijármű-üzemeltetők által végrehajtott légi járatok, amelyek megfelelnek az alábbi feltételek mindegyikének: a) a légijármű-üzemeltetők rendelkeznek a tagállamok egyike által kiállított üzembentartási engedéllyel vagy valamelyik tagállamban vannak lajstromba véve, az adott tagállam legkülső régióit, függő területeit és egyéb területeit is beleértve; és b) 2021. január 1-től az éves szén-dioxid-kibocsátásuk meghaladja a 10 000 tonnát az olyan légi járművek használatából eredően, amelyek e melléklet hatálya alá tartozó repüléseket teljesítenek és 5 700 kg-ot meghaladó maximális engedélyezett felszállótömeggel rendelkeznek, kivéve az ugyanazon tagállamból - ideértve ugyanazon tagállam legkülső régióit - induló és ugyanazon tagállamba érkező légi járműveket. E pont alkalmazásában az alábbi típusú repülésekből származó kibocsátásokat figyelmen kívül kell hagyni: i. állami repülések; ii. humanitárius célú repülések; iii. egészségügyi célú repülések; iv. tűzoltási célú repülések; v. humanitárius, egészségügyi vagy tűzoltási célú repülést megelőző vagy azt követő repülések, feltéve, hogy ezeket a repüléseket ugyanazzal a légi járművel hajtották végre, és ezek a repülések szükségesek voltak a vonatkozó humanitárius, egészségügyi vagy tűzoltási célú tevékenységek elvégzéséhez vagy az említett tevékenységeket követően a légi jármű következő tevékenységéhez annak áthelyezésére volt szükség. | |

| 39 | | Tengeri közlekedési tevékenységek | |

| 40 | XXIII. | Az (EU) 2015/757 rendelet hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek, az említett rendelet 2. cikk (1a) bekezdésének és 2026. december 31-ig 2. cikk (1b) bekezdésének hatálya alá tartozó tengeri közlekedési tevékenységek kivételével. | Szén-dioxid; metán és dinitrogén-oxid |

”

„2. melléklet a 2012. évi CCXVII. törvényhez

Üvegházhatású gázkibocsátással járó bejelentés-köteles tevékenység

| | A | B | C |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | | Tevékenység | Üvegházhatású gáz |

| 2 | | Energiatermeléssel kapcsolatos tevékenységek | |

| 3 | I. | Települési hulladék tüzelőanyag égetése a 20 MWth-ot meghaladó teljes névleges bemenő hőteljesítményű létesítményekben | Szén-dioxid |

”