§Nyílt Jogtár

2024. évi LXXXVII. törvény a klímagázokról

Hatályos szöveg — 2026. január 2. napjától. 10 időállapot 2025 óta; minden módosításnál szó szerint megnézhető, mi került bele a szövegbe és mi került ki belőle.

IdőállapotokLegutóbbi módosítás2024. évi törvényekHiteles szöveg (njt)Nyers szöveg (.md)RSS

2024. évi LXXXVII. törvény

a klímagázokról

Az Országgyűlés az éghajlatvédelem és a jövő nemzedékekért érzett felelőssége jegyében a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésére irányuló törvényi szabályok megalkotásával kívánja előmozdítani az üvegházhatásúgáz-kibocsátás csökkentését.

1. Hatály

1. § E törvény hatálya a klímagázokkal összefüggő tevékenységekre, klímagázt tartalmazó vagy ilyen gázokkal működtetett termékekre és berendezésekre, valamint azok részeire terjed ki.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

(2) Az (1) bekezdésben nem szereplő fogalmak vonatkozásában

meghatározottak az irányadóak.

3. A klímagázokra vonatkozó általános szabályok

3. § (1) A klímagázokkal kapcsolatos tevékenység végzése során törekedni kell a klímagázok minél hatékonyabb használatára, és a klímagázok mennyiségének, valamint az éghajlatra gyakorolt közvetett hatásainak csökkentésére.

(2) A klímagázok minél nagyobb mennyiségben történő újrahasznosítása, ártalmatlanítása érdekében törekedni kell a klímagáz, továbbá az azt tartalmazó alkalmazás lehető legnagyobb arányú újrahasznosításra való előkészítésére, újrafeldolgozására, valamint a klímagáz és az azt tartalmazó alkalmazás alternatív megoldással történő helyettesítésére.

(3) A klímagázok gyártóinak meg kell tenniük minden olyan intézkedést, amely alkalmas a klímagázok mennyiségének lehető legnagyobb arányú csökkentésére.

4. A klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek és az azokhoz kapcsolódó kötelezettségek

4. § (1) Vállalkozás – ideértve az egyéni vállalkozót is – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel csak a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott képesítési igazolás birtokában jogosult klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végezni. A képesítési igazolás a vállalkozásnak a klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázisban történő regisztrációját és a vállalkozó által a klímavédelemért felelős hatósághoz benyújtott megfelelési nyilatkozat elfogadását követően kerül kiadásra.

(2) Vállalkozás – ideértve az egyéni vállalkozót is – csak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint, a klímavédelemért felelős hatóság által kiadott véglegessé vált engedély birtokában, a véglegessé vált engedély keretei között jogosult a klímagázok (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendeletben nem szabályozott felhasználása céljából, különösen kutatási, fejlesztési, gyógyászati célból klímagázzal kapcsolatos tevékenységet – felügyeletidíj-fizetési kötelezettség nélkül – végezni, köteles továbbá

(3) Természetes személy kizárólag az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti képesítéssel, a képesítésének megfelelő kategóriájú képesített vállalkozás alkalmazottjaként végezheti a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott alkalmazások telepítését, beüzemelését, szervizelését, karbantartását, javítását vagy használaton kívül helyezését, szivárgásvizsgálatát, valamint a visszanyerést.

(4) A klímagázokkal összefüggő tevékenységet végzőkkel kapcsolatos képzési, képesítési és vizsgáztatási feladatok ellátásáról a klímavédelemért felelős hatóság gondoskodik. A hatósági képzésért, a képzést lezáró vizsgáért és a képesítést igazoló okirat kiállításáért képzési és vizsgáztatási díjat kell fizetni. A képzési és vizsgáztatási díjat a klímavédelemért felelős hatóság a képzési, képesítési és vizsgáztatási tevékenységével összefüggő feladatainak ellátására fordítja.

(5) A klímavédelemért felelős hatóság e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági eljárás keretében elismeri az Európai Unió más tagállamában kiadott képesítéseket. A képesítés elismerése érdekében a képesített személy, valamint a képesített vállalkozás köteles benyújtani a kiállított képesítési, képzési igazolást.

(6) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben és miniszteri rendeletben meghatározottak szerint gondoskodik a klímagázokkal kapcsolatos képzésen oktatási tevékenységet ellátókkal kapcsolatos képzési és vizsgáztatási feladatok ellátásáról.

5. § (1) A klímagázokat tartalmazó vagy azzal működtetett alkalmazásoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tulajdonosai, üzemeltetői, valamint az e gázokkal tevékenységet folytató vállalkozások az e törvényben, valamint e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben foglaltak szerint nyilvántartásokat vezetnek.

(2) Minden olyan vállalkozás, amely klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet végez, klímagázt tartalmazó hűtőkört, alkalmazást gyárt, klímagázt gyárt, ártalmatlanít, regenerál, valamint az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet, illetve az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti egyéb tevékenységet végez, köteles

(3) Az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet 5. cikk (1)–(3) bekezdése szerint szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások, az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendelet 21. cikk (3) bekezdése szerint szivárgásvizsgálatra kötelezett alkalmazások, valamint üvegházhatású gázokkal töltött elektromos kapcsolóberendezések üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek

(4) Az 1. melléklet 3. pontjában meghatározott klímagázokat legalább 5 kg mennyiségben tartalmazó hűtőkörök üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.

(5) Az 1. melléklet 4. pontjában meghatározott klímagázokat tartalmazó hűtőkörök üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni.

(6) Az 1. melléklet 5. pontjában meghatározott klímagázokat tartalmazó hűtőkörök üzemeltetői és tulajdonosai kötelesek a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrálni és éves klímavédelmi felügyeleti díjat fizetni, ha a hűtőkörök legalább 150 g vagy lakáscélra használt helyiségben telepített hűtőkörök esetén legalább 1 kg mennyiségben tartalmaznak klímagázt.

(7) Az a vállalkozás, amely a gépjárművek légkondicionáló rendszereiből eredő kibocsátásokról és a 70/156/EGK tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2006. május 17-i 2006/40/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá nem tartozó mobil légkondicionáló berendezés tulajdonosa vagy üzemeltetője, és amelynek a hivatkozott berendezések vonatkozásában a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs kötelezettsége nem áll fenn, köteles dokumentálni az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikkében foglalt követelmények betartása érdekében megtett intézkedéseket. A dokumentációt a klímavédelemért felelős hatóság kérésére a vállalkozás köteles átadni.

(8) A dokumentációnak tartalmaznia kell

(9) A (2)–(6) bekezdés szerinti felügyeleti díj éves mértéke a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendeletben meghatározott

(10) A felügyeleti díj megfizetésére kötelezettek a felügyeleti díjat két egyenlő részletben, naptári félévenként utólag, minden év szeptember 30. napjáig és március 31. napjáig kötelesek megfizetni. A január 1. és június 30., valamint július 1. és december 31. közötti időszakra vonatkozó felügyeleti díj összegéről az energiapolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium részeként működő klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül, egyenlegértesítő megküldése útján, augusztus 31. és február 28. napját követő 5 munkanapon belül tájékoztatja a felügyeleti díj megfizetésére kötelezetteket. A tevékenység tárgyév január 1. és június 30. napja vagy július 1. és december 31. napja között történő megkezdése esetén a felügyeleti díjat a tevékenység megkezdésétől időarányosan kell megfizetni.

(11) Egyéni vállalkozói tevékenység szünetelése esetén az egyéni vállalkozó a szünetelés kezdő időpontját követő naptári félév első napjától kezdődően a szünetelés időtartama alatt mentesül a felügyeleti díj megfizetésére vonatkozó kötelezettsége alól.

(12) A felügyeleti díj a klímavédelemért felelős hatóság bevétele. A (2)–(6) bekezdés szerinti felügyeleti díjat a klímavédelemért felelős hatóság a működésére, valamint az adatbázis üzemeltetésére és fejlesztésére fordítja.

(13) A felügyeleti díj határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén, a klímavédelemért felelős hatóság a határidő lejártát követően kötelezettség teljesítésének elmulasztását megállapító és a felügyeleti díj megfizetésére kötelező határozatot hoz. A tartozás végrehajtásához való jog az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény alapján évül el azzal, hogy a határozat szerint a tartozás esedékességének naptári éve utolsó napjától számított 5 év elteltével a határozat nem hajtható végre.

(14) A felügyeleti díj egyenlegértesítőben meghatározott határidőben történő megfizetésének elmulasztása esetén a felügyeleti díj megfizetéséig a klímavédelemért felelős hatóság az adatbázison keresztül korlátozza a vállalkozás tevékenységét oly módon, hogy a vállalkozás képesített személy által végezhető tevékenység tekintetében új megbízást nem fogadhat el. A klímavédelemért felelős hatóság a fizetési kötelezettség teljesítésének jóváhagyását követő 3 napon belül intézkedik a korlátozás adatbázison keresztül történő megszüntetése iránt.

(15) Felügyeleti díj, valamint klímavédelmi bírság megfizetésének elmulasztása esetén késedelmi pótlék felszámításának nincs helye.

(16) A klímavédelemért felelős hatóság e törvény szerinti feladatait elsősorban saját bevétele terhére látja el.

(17) A (4)–(6) bekezdés szerinti regisztrációs kötelezettséget az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(18) Ha az üzemeltető személye kétséget kizáróan nem megállapítható, azt kell üzemeltetőnek tekinteni, akinek a regisztrációja alatt az adatbázis saját üzemeltetésben lévő alkalmazások nyilvántartására szolgáló felületén az alkalmazás szerepel, azzal, hogy a felelősség – az üzemeltető személyének tisztázásáig – az alkalmazás mindenkori tulajdonosát terheli.

(19) A tulajdonos mentesül a felelősség alól, ha megnevezi az alkalmazás üzemeltetőjét, és kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a felelősség az üzemeltetőt terheli. Ha az üzemeltető vagy a tulajdonos kizárólagos felelőssége kétséget kizáróan nem állapítható meg, egyetemlegesen felelnek.

6. § (1) A gyártók és importőrök az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott klímagázokat csak az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint hozhatják forgalomba Magyarország területén.

(2) Magyarország területén az 1. melléklet 1. pontjában meghatározott klímagázt tartalmazó alkalmazásokat az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint lehet forgalomba bocsátani, és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni.

7. § (1) A gyártók és importőrök az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott klímagázokat csak az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint hozhatják forgalomba Magyarország területén.

(2) Magyarország területén az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott klímagázt tartalmazó alkalmazásokat az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak szerint lehet forgalomba bocsátani és az ott meghatározott adattartalommal rendelkező címkével kell ellátni.

8. § A klímagázokkal töltött alkalmazások Magyarország területén való gyártása és Magyarország területére történő behozatala során a gyártóknak és az importőröknek az uniós jogi aktusokban előírtak szerint kell eljárniuk azzal, hogy a klímavédelemért felelős hatóság által üzemeltetett adatbázisban regisztrációs, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségüknek kötelesek eleget tenni a 11. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon.

9. § Az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt esetekben mentességi kérelem a klímavédelemért felelős hatóság útján az Európai Bizottság felé nyújtható be. A kérelem benyújtásának részletes szabályait az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet határozza meg.

10. § (1) Az 1. melléklet 1.1. és 1.2. pontjában meghatározott klímagázokat tartalmazó alkalmazások általános szivárgásvizsgálati követelményeit, annak gyakoriságát, a szivárgásészlelő rendszerekre vonatkozó feltételeket az (EU) 2024/573 európai parlamenti és tanácsi rendeletben és az általános szivárgásvizsgálati követelmények megállapításáról szóló európai uniós rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(2) Az 1. melléklet 2. pontjában meghatározott klímagázokat tartalmazó alkalmazások általános szivárgásvizsgálati követelményeit és annak gyakoriságát az (EU) 2024/590 európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározottak szerint kell teljesíteni.

(3) Az 5. § (6) bekezdése szerinti üzemeltetők és tulajdonosok kötelesek gondoskodni szivárgásészlelő rendszer telepítéséről, valamint a szivárgásészlelő rendszerek megfelelő működésének legalább háromévente történő ellenőrzéséről. A szivárgásészlelő rendszereknek alkalmasnak kell lenniük arra, hogy szivárgás esetén automatikusan riasszák az üzemeltetőt vagy egy szervizelő vállalatot.

(4) Klímagázokat tartalmazó alkalmazások szivárgásvizsgálatát kizárólag képesítéssel rendelkező vállalkozás folytathatja.

(5) A szivárgásvizsgálatról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 11. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést tenni.

(6) Magyarország területén klímagázokat tartalmazó alkalmazásokban lévő gázok visszanyerése, újrahasznosítása és regenerálása során kizárólag az uniós jogi aktusokban meghatározott képesítéssel és képzettséggel rendelkező vállalkozások járhatnak el. A visszanyerés, újrahasznosítás és regenerálás során az ezen tevékenységet végző vállalkozásoknak, üzemeltetőknek és tulajdonosoknak az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint kell eljárniuk. A visszanyerésről, újrahasznosításról és regenerálásról a klímavédelemért felelős hatóság részére a 11. §-ban és az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adattartalommal és módon kell jelentést és adatszolgáltatást tenni.

5. A klímagázokkal kapcsolatos egyes hatósági tevékenységek

11. § (1) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokról – vállalkozásonként F-Gáz ügyfél-azonosító alkalmazásával – a (2) bekezdésben meghatározott adatokkal nyilvántartást vezet a végzett tevékenység megszűnésének, megszüntetésének időpontjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott adatbázis részeként az alábbi célok érdekében:

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célra az F-Gáz ügyfél-azonosító alatt az adatbázisban kezelt adatok:

(3) A klímavédelemért felelős hatóság által vezetett adatbázis a klímagázokkal kapcsolatos tevékenység végzésére való jogosultság ténye, valamint annak keletkezési és megszűnési időpontja tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(4) A nyilvántartásban szereplők – a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban, a cégnyilvántartásban, vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő adatok kivételével – az adataikban bekövetkezett változást kötelesek a klímavédelemért felelős hatóságnak a változást követő 8 munkanapon belül bejelenteni. A változásbejelentési kötelezettségeket a klímavédelemért felelős hatóság által az erre a célra rendszeresített nyomtatványon kell teljesíteni.

(5) A nyilvántartásban szereplők

az irányadók.

(6) A klímavédelemért felelős hatóság a lakcímre is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett lakcímadat nem egyezik meg a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

(7) A klímavédelemért felelős hatóság a cégadatokra is kiterjedő adatfelhasználás esetén a nyilvántartásba bejegyzett cégadatot – az adatfelhasználást megelőzően – összeveti a cégnyilvántartásban – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában – szereplő adattal. Ha a nyilvántartásba bejegyzett cégadat nem egyezik meg a cégnyilvántartásban – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában – szereplő adattal, a klímavédelemért felelős hatóság a cégnyilvántartásban – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában – szereplő adatot használja fel, és az adatváltozást az adatbázisban hivatalból átvezeti.

(8) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kknyt.) 19. § (2) bekezdés d) pontja alapján a nyilvántartásból a gépjármű, annak tulajdonosa, valamint üzemben tartója adataira vonatkozóan a Kknyt. 9. § (1) és (1b) bekezdésében, a Kknyt. 9. § (2) bekezdés a), d–f) pontjában, a Kknyt. 9. § (4) bekezdésében és 9/D. §-ában meghatározott adatok részére történő továbbítását kérheti.

(9) Az adatbázisban tárolt, F-Gáz ügyfél-azonosítóhoz tartozó személyes adatokat a tevékenység megszűnését vagy megszüntetését követő 5 év elteltével törölni kell.

(10) A klímavédelemért felelős hatóság hivatalból törli azokat az F-Gáz azonosítóhoz tartozó adatokat, amelyek a cégnyilvántartás – egyéni vállalkozó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartása – szerint jogutód nélkül megszűnt vállalkozáshoz vagy a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető hatóság nyilvántartása szerint elhunyt személyhez tartoztak.

12. § A klímavédelemért felelős hatóság megkeresésére az állami adó- és vámhatóság megküldi a vámtitkot képező adatot, ha az az ügyfél személyének vagy a vámhatósági eljárásban érintett anyagok, keverékek azonosításához vagy a klímavédelemért felelős hatóság engedélyezési, ellenőrzési, felügyeleti és nyilvántartási feladatának ellátásához szükséges.

13. § (1) Hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

(2) Bizonyítási eszközök – az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvényben meghatározottakon túl – különösen az adatbázisban nyilvántartott adatok, a próbavásárlás, a fel nem fedett próbavásárlás, a helyszíni leltározás, a klímagázokkal tevékenységet végző más ügyfélnél elrendelt ellenőrzés (a továbbiakban: összefüggő vizsgálat) megállapításai, valamint nyilvánosan elérhető elektronikus adat.

(3) A klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzésre jogosult alkalmazottja (a továbbiakban: ellenőr) az ellenőrzés, továbbá a klímavédelemért felelős hatóság eljárásának lefolytatására jogosult alkalmazottja az eljárás során

(4) A klímavédelemért felelős hatóság eljárásának lefolytatására jogosult alkalmazottja jogosultságát a klímavédelemért felelős hatóság által kiállított megbízólevéllel vagy klímavédelmi felügyeleti igazolvánnyal igazolja.

(5) A klímavédelmi felügyeleti igazolvány tartalmazza

14. § (1) Próbavásárlás esetén az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor kell igazolni. Ezzel egyidejűleg az eladó a vételárat köteles visszatéríteni, ennek megtörténte után a klímavédelemért felelős hatóság a terméket visszaszolgáltatja.

(2) A klímavédelemért felelős hatóság a termék visszaszolgáltatására csak abban az esetben köteles, ha annak vételárát az eladó – az erre vonatkozó felszólítást követően – visszatérítette. Ha az eladó a termék visszavételét és a vételár visszafizetését megtagadja, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eladó visel, illetve a terméket a klímavédelemért felelős hatóság a bírósági végrehajtásról szóló törvényben foglaltak szerint értékesíti, ennek meghiúsulása esetén megsemmisíti.

(3) Ha a próbavásárlással lefolytatott hatósági ellenőrzés során a termék károsodik, részben vagy egészben megsemmisül, a vételár eljárási költségnek minősül, amelyet az eljáró klímavédelemért felelős hatóság visel, és a terméket a forgalmazónak nem kell visszavennie.

(4) Ha a próbavásárlásra elektronikus kereskedelmi szolgáltatást nyújtó vagy egyéb, megrendelésen alapuló termékértékesítést végző klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet folytatónál kerül sor, és a kiszállított termékhez az értékesítéshez kapcsolódó bizonylatot nem mellékelték, az ellenőr jogosult annak csomagolását megbontani és meggyőződni arról, hogy a bizonylatot az eladó a csomagoláson belül elhelyezte-e. A megrendelt termék kiszállításában közreműködő személyt a hatóság az ellenőrzés során hatósági tanúként történő közreműködésre felkérheti.

(5) Szolgáltatás próbavásárlása esetén a szolgáltatás díja eljárási költségnek minősül.

(6) Ellenőrzéshez, próbavásárláshoz, mintavételhez a klímavédelemért felelős hatóság közreműködő személyt vehet igénybe. A klímavédelemért felelős hatóság a közreműködő személlyel megbízási szerződést köt, amely alapján a közreműködő személy megbízási díjra jogosult. A közreműködő személyre az ügyintézőre vonatkozó kizárási szabályokat kell alkalmazni. A közreműködő személy részére a közreműködést igénybe vevő klímavédelemért felelős hatóság megbízólevelet állít ki.

(7) A közreműködő személy részére kiállított megbízólevél az erre utaló megnevezés mellett a következőket tartalmazza:

(8) A közreműködő személy részére kiállított megbízólevél hatálya kiterjed a benne szereplő ellenőrzés alá vont ügyfél ellenőrzésével kapcsolatban a klímavédelemért felelős hatóság által elrendelt összefüggő vizsgálatban való részvételre is. A közreműködő személy a megbízólevél birtokában próbavásárlást, fel nem fedett próbavásárlást önállóan is végezhet, egyéb ellenőrzési tevékenységben kizárólag a klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzés, eljárás lefolytatására jogosult alkalmazottja jelenlétében vehet részt.

(9) Fel nem fedett próbavásárlás esetén – ha a klímavédelemért felelős hatóság ellenőrzés, eljárás lefolytatására jogosult alkalmazottja jogsértést nem állapít meg – az ellenőrzési jogosultságot a próbavásárlás befejezésekor nem kell igazolni, azt a klímagázokkal kapcsolatos tevékenységet folytató részére kézbesített jegyzőkönyv tanúsítja. Ha a klímavédelemért felelős hatóság jogsértést állapít meg, az (1) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni. A fel nem fedett próbavásárlásra egyebekben az e törvény próbavásárlásra vonatkozó rendelkezéseit – a fel nem fedett próbavásárlás sajátosságaira tekintettel – kell alkalmazni.

(10) A klímavédelemért felelős hatóság az e törvényben előírt feladatainak teljesítése érdekében jogosult a magánszemélyt személyazonosságának igazolására felhívni akkor, ha a körülmények arra utalnak, hogy e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytat, abban közreműködik, közvetít, vagy részt vesz. A magánszemély köteles a személyazonosító adatait hitelt érdemlően igazolni.

15. § (1) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha a jogsértő magatartásnak a klímavédelemért felelős hatóság tudomására jutásától számított egy év eltelt, illetve ha az elkövetéstől számított öt év eltelt.

(2) Ha az alkalmazás az e törvényben, európai uniós jogi aktusokban vagy jogszabályokban foglalt követelményeknek nem felel meg, vagy az azokban foglalt tilalomba ütközik, a klímavédelemért felelős hatóság jogosult az alkalmazást elkobozni, és annak megsemmisítését elrendelni. Az elkobzással és megsemmisítéssel kapcsolatban felmerült valamennyi költség a jogsértés elkövetőjét terheli.

(3) A klímavédelemért felelős hatóság döntését megtámadó keresetlevél benyújtásának a végrehajtásra halasztó hatálya van.

(4) A klímavédelemért felelős hatóság döntése elleni perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

16. § (1) Aki tevékenységével vagy mulasztásával a klímagázokkal kapcsolatos jogszabály, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy a klímavédelemért felelős hatóság határozatában foglalt előírásait megsérti, az azokban foglalt kötelezettségeit nem vagy nem megfelelően teljesíti, vagy a tevékenységet regisztráció nélkül vagy attól eltérően végzi, azt a klímavédelemért felelős hatóság klímavédelmi bírság megfizetésére kötelezi.

(2) A klímavédelmi bírság mértékét illetően az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak az irányadók.

(3) A klímavédelemért felelős hatóság a mérlegelési jogkörben megállapított, a klímavédelmi bírság mértékének meghatározásakor a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló törvényben meghatározott szempontok mellett figyelembe veszi különösen a jogsértő magatartás konkrét veszélyességét vagy károsító hatását, továbbá a termékekben és alkalmazásokban használt klímagázok mennyiségét és annak a klímavédelemmel összefüggésben kitűzött célok megvalósítására való veszélyességét.

(4) A klímavédelemért felelős hatóság – figyelemmel az eset összes körülményére, mérlegelve különösen a jogsértéssel érintett klímagázok mennyiségét – méltányosságból, a jogsértés tényének megállapítása mellett az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott bírság mértékénél alacsonyabb összegű klímavédelmi bírság kiszabásáról vagy annak mellőzéséről is dönthet.

(5) Az e törvény hatálya alá tartozó hatósági eljárásban figyelmeztetés szankció alkalmazásának nincs helye, kivéve

esetén.

17. § (1) A klímavédelmi bírság a központi költségvetés bevétele.

(2) A klímavédelmi bírságot a határozat véglegessé válásától számított 45 napon belül kell átutalás vagy postai befizetés útján megfizetni. A klímavédelmi bírság kiszabásáról szóló határozatban rendelkezni kell arról a számlaszámról is, amelyre a klímavédelmi bírságot meg kell fizetni.

(3) A klímavédelemért felelős hatóság az ügyfél részére a klímavédelmi bírság megfizetésére, a megfizetésre nyitva álló határidőben előterjesztett kérelemre, egy alkalommal legfeljebb tizenkét havi fizetési halasztást adhat vagy engedélyezheti a klímavédelmi bírság legfeljebb tizenkét hónapon keresztül, részletekben történő megfizetését. A kérelem benyújtására irányadó határidő jogvesztő, a határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem benyújtásának nincs helye. A kérelem elbírálása tárgyában hozott végzés ellen közigazgatási pernek van helye.

(4) A fizetési halasztás és részletfizetés a 16. § (3) bekezdésében foglalt szempontok figyelembevétele mellett abban az esetben engedélyezhető, ha

(5) A fizetési halasztás határidejének elmulasztása esetén a végleges döntéssel kiszabott klímavédelmi bírságot, illetve annak meg nem fizetett részét az e törvényben foglaltak szerint kell végrehajtani. Részletfizetés engedélyezése esetén az első részlet megfizetésének elmulasztásakor a végleges döntéssel kiszabott klímavédelmi bírság teljes összege, részleges teljesítés esetén az abból még fennmaradó összeg egésze azonnal esedékes.

(6) Ha a jogsértő a klímavédelmi bírságot kiszabó határozat véglegessé válását követő 45 napon belül nem tesz eleget a határozat rendelkezésének, ismételt bírság kiszabásának van helye.

(7) A klímavédelmi bírság kiszabása nem mentesít a büntetőjogi, polgári jogi és egyéb közigazgatási jogi felelősség alól.

6. Záró rendelkezések

18. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:

19. § (1) Ez a törvény – a (2)–(5) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 55. § (1) és (5) bekezdése, az 57. § és a 64. § (4) bekezdése 2025. január 16-án lép hatályba.

(3) Az 54. § (2) bekezdése 2025. január 31-én lép hatályba.

(4) Az 1–5. alcím, a 18. §, a 20. §, a 21. § (2) bekezdés a) pontja és a 22. § f)–i) és k)–n) pontja 2025. március 1-jén lép hatályba.

(5) A 23. § (5) bekezdése, a 47. § 1. és 7. pontja, a 48. § (3) bekezdése, az 51. § (1) bekezdése, az 58. §, az 59. §, a 64. § (1) bekezdése, a 66. § 3–16. pontja és a 67. § b) és c) pontja 2026. január 1-jén lép hatályba.

20. § A 2025. január 1. és június 30. közötti időszakra vonatkozó klímavédelmi felügyeleti díj mértékét a klímavédelemért felelős hatóság időarányosan állapítja meg. A felügyeleti díj 2025. január 1. és 2025. március 1. közötti időszakra vonatkozó időarányos része az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvényben meghatározottak szerint, a 2025. március 1. és 2025. június 30. közötti időszakra vonatkozó időarányos része az e törvényben meghatározottak szerint kerül megállapításra. A kötelezett a 2025. év első félévi felügyeleti díjat – a klímavédelemért felelős hatóság által megküldött egyenlegértesítő alapján – 2025. szeptember 30. napjáig fizeti meg.

21. § (1) E törvény

való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

7. Az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve végrehajtási keretrendszeréről szóló 2007. évi LX. törvény módosítása

22. §

8. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása

23. §

24. §

25. §

26. §

27. §

28. §

29. §

30. §

31. §

32. §

33. §

34. §

35. §

36. §

37. §

38. §

39. §

40. §

41. §

42. §

43. §

44. §

45. §

46. §

47. §

9. Az energiahatékonyságról szóló 2015. évi LVII. törvény módosítása

48. §

49. §

50. §

51. §

52. §

53. §

54. §

55. §

56. §

57. §

58. §

59. §

60. §

61. §

62. §

63. §

64. §

65. §

66. §

67. §

1. melléklet a 2024. évi LXXXVII. törvényhez

Klímagázok

2. melléklet a 2024. évi LXXXVII. törvényhez

3. melléklet a 2024. évi LXXXVII. törvényhez