2024. évi LXXXV. törvény
a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról
[1] A törvény célja a jogi versenyképesség hazai előmozdítása országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése céljából. A hazai jogszabályok deregulációs felülvizsgálatával a magyar jogrendszer alkalmasabbá válik a XXI. századi versenyképességi kihívásokra való gyorsabb és hatékonyabb reagálásra, illetve a hazai nemzetgazdaság erősítésére.
[2] A hazai vállalkozások és a magyar emberek kiegyensúlyozott és kiszámítható mindennapjai érdekében szükséges a magyar jogrendszeren belül a minőségi és hatékony jogalkotás és jogalkalmazás. A szükségtelen vagy túlszabályozottságot jelentő jogszabályok deregulációjával megteremthető a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangja, a már elavult jogi szabályozásokat, új és hatékony szabályok válthatják fel.
[3] Az Európai Unió elnökségi feladatainak ellátása során hazánk számára kiemelt prioritás a jogi versenyképesség biztosítása Európa egészében. Az Európai Unió jogi versenyképessége szempontjából a hazai jogrendszer példát kíván mutatni a vállalkozásokat és a magyar embereket terhelő szükségtelen jogi szabályozás deregulációjával. Magyarország élen jár Európában az állami működést meghatározó normák folyamatos monitorozásában és módosításában. Emellett folyamatos a gazdaság szereplőitől, illetve az állampolgároktól érkező visszajelzések feldolgozása és hasznosítása a jogrendszer hatékonyságának növelése érdekében.
[4] A törvénnyel a hazai versenyképességet meghatározó számos területen kerül sor a jogi szabályozás deregulációjára, az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egyszerűsítésre kerülnek a környezetvédelmi, bányászati igazgatási szabályozások.
[5] A munkavédelem területén is indokolt, hogy az elavult szabályokat új és versenyképes rendelkezések váltsák fel, amelyek biztosítják mind a munkavállalók egészségének védelmét, mind a hazai vállalkozások versenyképességét mind uniós szinten, mind világszerte.
[6] A vállalkozásokat és a magyar embereket terhelő szükségtelen jogi szabályozás deregulációjával a jogi versenyképesség hazai előmozdítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása¶
1. §¶
2. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása¶
2. §¶
3. §¶
4. §¶
3. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása¶
5. §¶
4. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása¶
6. §¶
5. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása¶
7. §¶
6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása¶
8. §¶
7. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása¶
9. §¶
10. §¶
11. §¶
8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása¶
12. §¶
9. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása¶
13. §¶
14. §¶
10. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása¶
15. §¶
11. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása¶
16. §¶
12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása¶
17. §¶
13. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása¶
18. §¶
14. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása¶
19. §¶
15. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása¶
20. §¶
16. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása¶
21. §¶
17. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása¶
22. §¶
23. §¶
18. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása¶
24. §¶
19. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása¶
25. §¶
20. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása¶
26. §¶
21. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása¶
27. §¶
22. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása¶
28. §¶
23. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról¶
29. §¶
30. §¶
31. §¶
24. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása¶
32. §¶
33. §¶
25. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása¶
34. §¶
26. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása¶
35. §¶
27. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása¶
36. §¶
28. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása¶
37. §¶
29. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása¶
38. §¶
39. §¶
30. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása¶
40. §¶
41. §¶
31. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása¶
42. §¶
32. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása¶
43. §¶
33. Záró rendelkezések¶
44. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1. napján lép hatályba.
(2) A 9. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdése 2025. július 1. napján lép hatályba.
45. § (1) A 3. § b) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(2) A 22. alcím az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(3) A 30. § (2) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.
(4) A 32. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.