# 2024. évi LXXXV. törvény a jogi versenyképesség érdekében egyes törvények deregulációs célú módosításáról [1] A törvény célja a jogi versenyképesség hazai előmozdítása országunk gazdasági és társadalmi fejlődésének elősegítése céljából. A hazai jogszabályok deregulációs felülvizsgálatával a magyar jogrendszer alkalmasabbá válik a XXI. századi versenyképességi kihívásokra való gyorsabb és hatékonyabb reagálásra, illetve a hazai nemzetgazdaság erősítésére. [2] A hazai vállalkozások és a magyar emberek kiegyensúlyozott és kiszámítható mindennapjai érdekében szükséges a magyar jogrendszeren belül a minőségi és hatékony jogalkotás és jogalkalmazás. A szükségtelen vagy túlszabályozottságot jelentő jogszabályok deregulációjával megteremthető a jogi szabályozás és a gyakorlat összhangja, a már elavult jogi szabályozásokat, új és hatékony szabályok válthatják fel. [3] Az Európai Unió elnökségi feladatainak ellátása során hazánk számára kiemelt prioritás a jogi versenyképesség biztosítása Európa egészében. Az Európai Unió jogi versenyképessége szempontjából a hazai jogrendszer példát kíván mutatni a vállalkozásokat és a magyar embereket terhelő szükségtelen jogi szabályozás deregulációjával. Magyarország élen jár Európában az állami működést meghatározó normák folyamatos monitorozásában és módosításában. Emellett folyamatos a gazdaság szereplőitől, illetve az állampolgároktól érkező visszajelzések feldolgozása és hasznosítása a jogrendszer hatékonyságának növelése érdekében. [4] A törvénnyel a hazai versenyképességet meghatározó számos területen kerül sor a jogi szabályozás deregulációjára, az ügyfelek adminisztratív terheinek csökkentése érdekében egyszerűsítésre kerülnek a környezetvédelmi, bányászati igazgatási szabályozások. [5] A munkavédelem területén is indokolt, hogy az elavult szabályokat új és versenyképes rendelkezések váltsák fel, amelyek biztosítják mind a munkavállalók egészségének védelmét, mind a hazai vállalkozások versenyképességét mind uniós szinten, mind világszerte. [6] A vállalkozásokat és a magyar embereket terhelő szükségtelen jogi szabályozás deregulációjával a jogi versenyképesség hazai előmozdítása érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja: #### 1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása #### 1. § #### 2. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása #### 2. § #### 3. § #### 4. § #### 3. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása #### 5. § #### 4. A közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény módosítása #### 6. § #### 5. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása #### 7. § #### 6. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása #### 8. § #### 7. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása #### 9. § #### 10. § #### 11. § #### 8. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása #### 12. § #### 9. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása #### 13. § #### 14. § #### 10. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása #### 15. § #### 11. A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény módosítása #### 16. § #### 12. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása #### 17. § #### 13. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása #### 18. § #### 14. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása #### 19. § #### 15. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása #### 20. § #### 16. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása #### 21. § #### 17. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény módosítása #### 22. § #### 23. § #### 18. Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény módosítása #### 24. § #### 19. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosítása #### 25. § #### 20. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása #### 26. § #### 21. A hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény módosítása #### 27. § #### 22. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása #### 28. § #### 23. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény módosításáról #### 29. § #### 30. § #### 31. § #### 24. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása #### 32. § #### 33. § #### 25. A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény módosítása #### 34. § #### 26. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása #### 35. § #### 27. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása #### 36. § #### 28. A gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásáról szóló 2013. évi CLXXV. törvény módosítása #### 37. § #### 29. Az állami projektértékelői jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2016. évi XXXIII. törvény módosítása #### 38. § #### 39. § #### 30. A választottbíráskodásról szóló 2017. évi LX. törvény módosítása #### 40. § #### 41. § #### 31. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása #### 42. § #### 32. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása #### 43. § #### 33. Záró rendelkezések 44. § (1) Ez a törvény – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – 2025. január 1. napján lép hatályba. (2) A 9. § (1)–(3) és (6)–(9) bekezdése 2025. július 1. napján lép hatályba. 45. § (1) A 3. § b) pontja az Alaptörvény 38. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (2) A 22. alcím az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (3) A 30. § (2) bekezdése az Alaptörvény VI. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül. (4) A 32. alcím az Alaptörvény 23. cikke alapján sarkalatosnak minősül.