2024. évi LXXXIV. törvény — mi változott? 2025. március 1.

83. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 5. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles)

„b) magát távol tartani a bántalmazott tartózkodására szolgáló ingatlantól,”

(2) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 5. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a bántalmazó a tartózkodására szolgáló ingatlant – a használat jogcímétől függetlenül – a bántalmazottal közösen használja, a bántalmazó nem kötelezhető a bántalmazott tartózkodására szolgáló ingatlantól való távoltartásra, ha

- a) a bántalmazott az ingatlan használatára a szívességi lakáshasználaton kívül egyéb jogcímmel nem rendelkezik, de a bántalmazó igen, és

- b) a bántalmazott a bántalmazóval folytatott életközösségében gyermeket nem nevel.”

84. § (1) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 8. § a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:

a rendőrség döntését arról, hogy)

- „aa) a bántalmazó köteles a bántalmazott tartózkodására szolgáló ingatlant elhagyni, és oda az ideiglenes megelőző távoltartó határozat hatálya alatt nem térhet vissza, vagy”

(2) A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 8. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az ideiglenes megelőző távoltartó határozat rendelkező részének tartalmaznia kell:)

„b) a bántalmazott tartózkodására szolgáló ingatlan címét,”

85. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelem elbírálására a bántalmazott tartózkodási helye szerinti járásbíróság jogosult. A kérelmet a határozat közlésétől számított három napon belül kell a bíróságnál benyújtani. A bíróság a kérelemről annak beérkezésétől számított három munkanapon belül határoz.”

86. § A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az eljárásra a bántalmazott tartózkodási helye szerinti járásbíróság illetékes.”

#### 46. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

93. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem állapítható meg szabálysértés, ha a tevékenység vagy mulasztás bűncselekményt valósít meg, úgyszintén, ha a tevékenységre vagy mulasztásra törvény vagy önkormányzati rendelet – az eljárási bírság kivételével – közigazgatási eljárásban kiszabható bírság alkalmazását rendeli el.”

94. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 21. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a XXVII. és XXVIII. Fejezetben meghatározott szabálysértés több közlekedési szabályszegéssel valósul meg, a szabálysértési büntetésként a pénzbírság kiszabására az általános szabályok alkalmazandóak azzal, hogy a pénzbírság összege nem lehet kevesebb, mint a kormányrendeletben meghatározott legmagasabb kötelező mértékű pénzbírság, de nem haladhatja meg az általános szabályok szerinti pénzbírság legmagasabb összegét.”

95. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 62. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A tizennyolcadik életévét be nem töltött tanú meghallgatására a törvényes képviselő jelenlétében kerül sor, kivéve, ha

- a) a törvényes képviselő érdekei a tanú érdekeivel ellentétesek,

- b) a törvényes képviselő a jogainak gyakorlásában akadályozva van, vagy

- c) nincs törvényes képviselője, illetve nem állapítható meg, hogy ki a törvényes képviselője.”

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 62. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A (6) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetekben a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki, akit a kiskorú tanú meghallgatásának időpontjára idézni kell.”

(3) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 62. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Kiskorút a törvényes képviselője útján kell idézni, illetve értesíteni, továbbá a kiskorú tanú törvényes képviselőjét a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell idézni, hogy a törvényes képviselő a kiskorú megjelenéséről gondoskodjék. Ha a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság a (6a) bekezdés szerint jár el.”

96. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az eljárás alá vont személyt az (1) bekezdés a) pontja alapján felmerült, az állam által a büntetőeljárásban előlegezett bűnügyi költségnek csak arra a részére lehet kötelezni, amely az eljárás tárgyát képező szabálysértéssel azonos cselekménnyel kapcsolatban merült fel a büntetőeljárásban.”

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 92. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a szabálysértési eljárást azért szüntetik meg, mert a cselekmény nem szabálysértés, hanem bűncselekmény, akkor abban az esetben viseli az állam a szabálysértési költséget, ha a büntetőeljárás megindítására nem kerül sor. Erről az eljárást megszüntető határozatban kell rendelkezni.”

97. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A (3) bekezdés szerinti esetekben a közlésétől számított hat hónapon belüli ügyészségi kezdeményezésre – az ügyész rendelkezése szerint – a helyszíni bírságot megállapító döntést vissza kell vonni, vagy módosítani kell.”

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 99/A. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Az ügyész tájékoztatja a bíróságot, ha a (4a) bekezdés alapján a helyszíni bírság felülvizsgálatát kezdeményezte.”

98. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 128. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Nem minősül a határozat elkövető terhére történő megváltoztatásának, ha a perújítás során az elzárásra átváltoztatásról szóló új végzésben a bíróság az elzárás tartamát a törvénynek megfelelően állapítja meg.”

99. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fiatalkorú törvényes képviselőjét, gondozóját a meghallgatásról, illetve a tárgyalásról azzal a felhívással kell idézni, hogy a fiatalkorú megjelenéséről gondoskodjék. Ha a törvényes képviselő megjelenésének akadálya van, a gyámhatóság eseti gyámot rendel ki, akit a fiatalkorú meghallgatásának időpontjára idézni kell.”

100. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 139. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szabálysértési elzárás végrehajtásáról, valamint a tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben kiszabott szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről az elkövető lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában az elkövetés helye szerint illetékes általános szabálysértési hatóság gondoskodik.”

(2) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 139. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A tizennegyedik életévét betöltött kiskorú gyermekét egyedül nevelő szülővel, gyámmal szemben az egyéb büntetés helyébe lépő szabálysértési elzárás esetén a gyámhatóság értesítéséről a végrehajtást foganatosító szabálysértési hatóság gondoskodik.”

101. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 141. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Ha az ügyész arról tájékoztatja a bíróságot, hogy a 99/A. § (4a) bekezdése alapján a helyszíni bírság felülvizsgálatát kezdeményezte, a bíróság az elzárásra átváltoztatást mellőzi, amelyről az ügyészt, a szabálysértési hatóságot és az elkövetőt értesíti.”

102. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 250. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter, hogy)

„e) az igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével a tanú költségtérítésének,”

(részletes szabályait rendeletben szabályozza.)

103. § A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény 89. § (2) bekezdésében az „a jogszabályban jogosultként megjelölt személy aláírásával ellátott tértivevény” szövegrész helyébe a „kézbesítési igazolás” szöveg lép.