2024. évi LXXXIV. törvény a kritikus szervezetek ellenálló képességéről

2024. évi LXXXIV. törvény

a kritikus szervezetek ellenálló képességéről

Az Országgyűlés a szövetségesi feladatok, a nemzetközi egyezmények és előírások teljesítése, az állam, a társadalom és a gazdaság ellenálló képességének növelése céljából, az élet és az anyagi javak védelme, az állampolgárok jólétének és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítása érdekében, a nemzeti ellenálló képességi rendszer fejlesztésére, különösen a kormányzat folytonossága, az energetika, a tömegmozgások, az élelmezés és vízellátás, az egészségügyi ellátás, a polgári kommunikációs rendszerek, valamint a közlekedés, és szállítás területére vonatkozó alapkövetelmények teljesítésére, és az egyes függőségekből eredő ellátási láncok üzemfolytonos biztonságára figyelemmel, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ — ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK¶

I. Fejezet — ALAPVETŐ SZABÁLYOK¶

1. A törvény hatálya és az alapelvek¶

1. § (1) E törvény szabályozza a Magyarország területén székhellyel rendelkező kritikus szervezetek ellenálló képességének fokozását célzó intézkedéseket, támogatási és felügyeleti rendszerüket.

(2) E törvény hatálya kiterjed a kritikus szervezetekre, kritikus infrastruktúrákra, valamint a közreműködő természetes és jogi személyekre, közigazgatási szervekre, érintett ágazatokra és szervezetekre.

(3) Az 1. mellékletben meghatározott digitális infrastruktúra alágazatban kijelölt kritikus szervezetekre

• a) a IV. Fejezet,
• b) az V. Fejezet,
• c) a 13. alcím,
• d) a 15–17. alcím, és
• e) a 34. § (2) és (3) bekezdés

nem alkalmazandó.

(3a) Az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bankra

• a) a 19. § (2) bekezdés és a 19. § (5) bekezdés b) pont bc)–be) alpontja,
• b) a 21. § (1)–(5) bekezdése,
• c) a 28. §, valamint
• d) a 32. § (5) bekezdése

nem alkalmazandó.

(4) A kritikus szervezetekre és kritikus infrastruktúrákra e törvényben foglalt rendelkezéseket az (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvet (a továbbiakban: NIS 2 irányelv) átültető nemzeti jogszabályokban foglaltak elsőbbségével kell alkalmazni.

(5) A földgáz, hidrogén és villamos energia alágazatra e törvény rendelkezései – e törvényben meghatározott eltérésekkel – alkalmazandók.

(6) E törvény hatálya a villamosenergia-termelés alapvető szolgáltatás vonatkozásában a nukleáris létesítmény esetén a nukleáris létesítmény villamosenergia-átvitelre szolgáló részeire terjed ki. E törvény rendelkezései nem érintik az uniós szerződések és az uniós jog hatálya alá tartozó, kifejezetten nukleáris elemekre vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit. A nukleáris létesítmény nukleáris elemei ellenálló képességének fokozását célzó intézkedések, támogatások és felügyeleti rendszerek az atomenergia békés célú, biztonságos és védett alkalmazásának követelményeit érvényesítő hatóság (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv) feladat- és hatáskörébe tartoznak.

2. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességének szervezése és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtása során a kritikus szervezetek és természetes személyek részéről biztosítani kell a következő alapelvek érvényesülését:

• a) a kritikus szervezetek ellenálló képessége a nemzeti ellenálló képesség rendszerének meghatározó része,
• b) az alapvető szolgáltatások folyamatossága, a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képessége nemzeti érdek,
• c) a hatóságok, a kritikus szervezetek és érintett személyek kötelesek egymás jogait tiszteletben tartani és jóhiszeműen együttműködni,
• d) a kritikus szervezet az ellenálló képességi követelmények teljesítése során figyelembe veszi a rendelkezésre álló erőforrásokat, a kockázatokat és a rendkívüli események hatásait,
• e) figyelmet kell fordítani az alapvető szolgáltatások, a kritikus infrastruktúrák, a kritikus szervezetek, az alágazatok, az ágazatok országhatáron túlnyúló kölcsönös függőségeire,
• f) a bizalmasság elve alapján a kritikus szervezetekkel összefüggésbe hozható adatot csak az és csak olyan mértékben ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához az feltétlenül szükséges, és a bizalmasság elvének értelmében titoktartási kötelezettsége a fentiekkel kapcsolatos jogviszonya megszűnését követően is fennmarad, továbbá ilyen adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé,
• g) a kritikus szervezetek ellenálló képességével kapcsolatban hozott intézkedéseknek az arányosság elvének értelmében alkalmasnak és szükségesnek kell lenniük a kívánt cél eléréséhez, és
• h) atomenergia alkalmazása esetében figyelembe kell venni az atomenergia-felügyeleti szerv feladat- és hatásköreit, továbbá azt, hogy a biztonságnak minden más szemponttal szemben elsőbbsége van.

(2) Ha e törvény másként nem rendelkezik, az e törvény szerinti eljárásokat a kijelölő hatóság hivatalból folytatja le.

(3) Ha a kritikus szervezet nukleáris létesítményt üzemeltet, a 7. § (1) bekezdésében, a 17. § (1) bekezdésében, a 19. § (1) bekezdésében, a 21. § (2) bekezdés d) pontjában, valamint a 25. § (1) bekezdésében foglaltak tekintetében a nukleáris biztonságnak elsőbbsége van.

2. Értelmező rendelkezések¶

3. § E törvény alkalmazásában

• 1. alapvető szolgáltatás: a kritikus szervezet által nyújtott, az 1. mellékletben foglalt táblázat „C” oszlopában meghatározott szolgáltatás, amely elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához, és a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához,
• 2. ágazati kritérium: olyan az 1. melléklet szerinti ágazattól függő, kormányrendeletben meghatározott szempont, amely alapján egy szervezet, eszköz, létesítmény elengedhetetlenként azonosítható Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához, és amely alapján az kritikus szervezetté, kritikus infrastruktúrává jelölhető ki,
• 3. ágazati szakhatóság: az általános kijelölő hatóság kivételével, az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben kijelölt szerv, amely az ott meghatározott szakkérdésben szakhatósági állásfoglalást ad ki a kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra kijelölésére, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárásában, továbbá ellátja az e törvényben számára meghatározott egyéb feladatokat,
• 4. általános kijelölő hatóság: a földgáz, hidrogén és villamos energia alágazatok kivételével kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra kijelölésére, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására kormányrendeletben kijelölt hatóság, amely az energetikai ágazati kijelölő hatóság kijelölési eljárása során az egyes közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján eljáró szakhatóságok kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott esetekben szakhatóságként is közreműködik,
• 5. beszállító: az a szervezet vagy természetes személy, amely vagy aki a kritikus szervezet számára a folyamatok biztonságos fenntarthatósága érdekében terméket értékesít vagy szolgáltatást nyújt,
• 6. egyedüli kapcsolattartó pont: az a hatóság, amely összekötő funkciót lát el az Európai Unió többi tagállamának egyedüli kapcsolattartó pontjaival és az Európai Bizottsággal,
• 7. ellátási lánc: olyan kapcsolat, amelytől a kritikus szervezet által nyújtott szolgáltatás fenntartása függ, és amely sérülése esetén a szolgáltatás fenntartása ellehetetlenül vagy az üzemfolytonosság sérül,
• 8. ellenálló képesség: valamely kritikus szervezet vagy infrastruktúra azon képessége, hogy egy rendkívüli eseményt, kontrollált rendkívüli eseményt megelőzzön, azzal szemben védekezzen, arra reagáljon, annak ellenálljon, azt semlegesítse, azt enyhítse, ahhoz alkalmazkodjon és az esemény bekövetkezését követően működését helyreállítsa,
• 9. Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága: az általános kijelölő hatóság által, jogszabályban foglaltak szerint megszervezett és működtetett olyan bizottság, amelynek célja a kritikus szervezetek ellenálló képességének támogatása,
• 10. ellenálló képességi mátrix: a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességével összefüggő kockázatok, a kockázatok következményei, hatásuk, gyakoriságuk, a szervezet kitettségének megjelenítésére, a kockázat jelentőségére vonatkozó értékelés és a kockázatok kezelésének, a maradványkockázatok megjelenítésének módja,
• 11. ellenálló képességi terv: a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességével összefüggésben a rendkívüli események bekövetkezésének megelőzése, következményeire való reagálás, a kockázatkezelési eljárások, riasztási folyamatok végrehajtása, a kritikus infrastruktúrák fizikai védelmének biztosítása, az alternatív megoldások azonosítása, az alapvető szolgáltatás nyújtásának újraindítása érdekében, valamint a kritikus munkakörben foglalkoztatottak feladatrendszerének, oktatásának, gyakorlatok megszervezése érdekében megtett technikai, biztonsági és szervezeti intézkedéseket leíró dokumentum,
• 12. energetikai ágazati kijelölő hatóság: az energetikai ágazaton belül a földgáz, a hidrogén és a villamos energia alágazatokban a kritikus szervezetek kijelölésére, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló közigazgatási hatósági eljárás lefolytatására kormányrendeletben kijelölt hatóság,
• 13. európai kritikus infrastruktúra: olyan kritikus infrastruktúra, amelyet európai kritikus szervezet üzemeltet,
• 14. európai kritikus szervezet: az a kritikus szervezet, amely elengedhetetlen további tagállamok társadalmi, gazdasági stabilitásához és a IV. Fejezetben meghatározottak szerint kijelölésre került,
• 15. európai tanácsadó misszió: az Európai Bizottság, az európai kritikus szervezetet kijelölő tagállam vagy az a tagállam, amely számára, illetve amelyben az alapvető szolgáltatást nyújtják, kezdeményezésére az Európai Bizottság által megszervezett, az európai kritikus szervezetet kijelölő tagállam által jóváhagyott eljárás, amelynek célja az európai kritikus szervezet V. Fejezetben található kötelezettségeinek teljesítése érdekében hozott intézkedések értékelése,
• 16. függőség: legalább két infrastruktúra, kritikus infrastruktúra, alapvető szolgáltatás, kritikus szervezet, alágazat, ágazat vagy állam (a továbbiakban együtt: entitás) közötti olyan logikai információs, fizikai vagy földrajzi kapcsolat, illetve összeköttetés, amely révén az egyik entitás állapota befolyásolja a másik entitásét, vagy összefügg annak állapotával,
• 17. horizontális kritérium: olyan ágazattól független szempont, amely alapján egy szervezet, eszköz, létesítmény – figyelemmel a kölcsönös függőségre, alternatív ellátási lehetőségekre, kritikus kitettségre, ellátási láncban betöltött szerepére – kritikus szervezetté, kritikus infrastruktúrává jelölhető ki,
• 18. infrastruktúra: olyan eszköz, létesítmény, építmény, berendezés, hálózat, rendszer, vagy ezek része, amely szükséges egy szervezet működéséhez vagy egy szolgáltatás nyújtásához, azonban nem az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges;
• 19. kijelölő hatóság: az általános kijelölő hatóság és az energetikai ágazati kijelölő hatóság,
• 20. kockázat: valamely esemény által okozott veszteség vagy zavar lehetősége, amelyet az ilyen veszteség vagy zavar mértékének, és az esemény bekövetkezési valószínűségének kombinációjaként kell kifejezni,
• 21. kockázat alapú gondolkodás: a kockázatmenedzsment működtetése során egyfajta szemlélet alkalmazása, amelyben a kockázatok azonosításának, a kockázatelemzésnek, a kockázatértékelésnek és a kockázatkezelésnek olyan általános folyamata valósul meg, amely célja, hogy megalapozott döntést hozzanak arról, hogyan kezeljék a lehető legmagasabb szinten a felmerülő kockázatokat, mindezt hitelesen dokumentált információ, azaz az ellenálló képességi terv és ellenálló képességi mátrix formájában,
• 22. kockázatazonosítás: az a folyamat, amelynek célja olyan kockázatok felkutatása, felismerése és leírása, amelyek befolyásolhatják a szervezeti célok elérését,
• 23. kockázatelemzés: az a folyamat, amely célja a kockázat jellegének és jellemzőinek megértése, a kockázati szint megállapítása, a bizonytalanságok, a kockázati források, a következmények, a valószínűség, az események, a forgatókönyvek, az intézkedések valamint azok eredményességének részletes vizsgálata,
• 24. kockázatértékelés: az azonosított kockázatok átfogó elemzésének olyan folyamata, amelyben a kockázatelemzés eredményeinek az előzetesen meghatározott kritériumokkal való összehasonlítása során megállapítható, hogy hol szükséges további intézkedés,
• 25. kockázatkezelés: kockázatmenedzsment által alkalmazott, jóváhagyott döntésen alapuló tervezett folyamat, módszer vagy eszköz, amely egy várható negatív esemény bekövetkezésének valószínűségét, a felmerülő kockázatok hatásait és a kitettséget olyan módon befolyásolja, hogy általa csökkenjen a kockázatpotenciál, valamint a lehetséges kár hatásait enyhítse, ellensúlyozza,
• 26. kontrollált rendkívüli esemény: olyan esemény, amely a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás olyan mértékű károsodását, sérülését, minőségének romlását vagy mennyiségének fennakadását eredményezi, amely nem jár a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnésével, kiesésével, nem éri el a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervek irányába történő bejelentés küszöbértékét, és amelynek kezelését a kritikus szervezet és szerződött partnerei önállóan képesek végrehajtani,
• 27. kölcsönös függőség: két entitás között fennálló kétirányú függőség,
• 28. kritikus infrastruktúra: olyan eszköz, létesítmény, építmény, berendezés, hálózat, rendszer, vagy ezek része, amely az alapvető szolgáltatás nyújtásához szükséges,
• 29. kritikus munkakör: a kritikus szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosításához szükséges nélkülözhetetlen munkakör,
• 30. kritikus szervezet: olyan alapvető szolgáltatást nyújtó szervezet, amelyet a kijelölő hatóság a III. Fejezetben meghatározottak szerint kijelölt és elengedhetetlen Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitásához és a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartásához,
• 31. nyilvántartó hatóság: kormányrendeletben kijelölt szerv, amely az e törvény alapján, az e törvényben meghatározott adatokról nyilvántartást vezet,
• 32. rendkívüli esemény: olyan esemény, amely eléri a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervek irányába történő bejelentés kormányrendeletben vagy annak hiányában a kritikus szervezet ellenálló képességi tervében meghatározott küszöbértékét, és
• a) a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás olyan mértékű károsodását, sérülését, minőségének romlását vagy mennyiségének fennakadását okozza, amely a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnését, kiesését eredményezi, vagy
• b) a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnését, kiesését nem eredményezi, de a kritikus infrastruktúra vagy az alapvető szolgáltatás megszűnésének, kiesésének elhárításához szükségessé vált a rendkívüli esemény kezelésében érintett más szervek közreműködése.

II. Fejezet — A KRITIKUS SZERVEZETEKRE VONATKOZÓ NEMZETI CÉLKITŰZÉSEK¶

3. Nemzeti stratégia a kritikus szervezetek ellenálló képességének növeléséhez¶

4. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégia (a továbbiakban: stratégia) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben meghatározott Biztonság- és Védelempolitika Alapelvei és a Nemzeti Biztonsági Stratégia alapján más biztonsági és ágazati stratégiákra építve a Kormány határozatában kiadott középtávú stratégiai, több ágazatra kiterjedő tervezési dokumentum, amely tartalmazza

• a) a kritikus szervezetek általános ellenálló képességének fokozására és az alapvető szolgáltatások folyamatosságának biztosítására vonatkozó stratégiai célkitűzéseket és prioritásokat, figyelembe véve a határokon átnyúló ágazati és ágazatközi függőségeket és kölcsönös függőségeket,
• b) a stratégiai célkitűzések és prioritások elérését szolgáló irányítási keretrendszert, a kritikus szervezetek és a stratégia végrehajtásában részt vevő hatóságok szerepkörének és felelősségének a leírását,
• c) a kritikus szervezetek általános ellenálló képességének fokozásához szükséges intézkedések leírását,
• d) a kritikus szervezetek támogatását célzó eljárás leírását,
• e) a közszektor, a magánszektor, valamint a közjogi és magánjogi szervezetek közötti együttműködés erősítését célzó intézkedéseket,
• f) az érintett főbb hatóságokat, eljárásokat és érdekelt feleket, a bevezetett releváns intézkedéseket, és
• g) a kijelölő hatóságok, az ágazati szakhatóságok, valamint a NIS 2 irányelvnek való megfelelést szolgáló hazai jogszabályok szerinti hatóságok közötti koordinációt szolgáló szakpolitikai keretet a kiberbiztonsági kockázatokra, a kiberfenyegetésekre és kiberbiztonsági jellegű eseményekre figyelemmel.

(2) Az egyedüli kapcsolattartó pont a 4 évente felülvizsgált stratégiát az elfogadását követő három hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.

4. Nemzeti kockázatértékelés a kritikus szervezetek ellenálló képességének növeléséhez¶

5. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti kockázatértékelés (a továbbiakban: nemzeti kockázatértékelés) a Kormány által határozattal elfogadott tervezési dokumentum, amelyet a kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének támogatása érdekében

• a) az 1. melléklet szerinti ágazatokra,
• b) Magyarország nemzeti katasztrófakockázat-értékelésére,
• c) az általános és ágazatspecifikus kockázatokra, és az azokra kidolgozott ágazati védekezési tervekre,
• d) az uniós jogi normák alapján készített, így különösen a terrorizmus elleni küzdelemről, a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről, a villamosenergia-ágazati kockázatokra való felkészülésről, az árvízkockázatok értékeléséről és a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek veszélyének kezeléséről szóló szabályozások alapján készített ágazati kockázatelemzésekre vagy -értékelésekre,
• e) a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti védelmi és biztonsági célú tervezéshez kapcsolódó feladatokra, és
• f) a rendkívüli események jelentésére és kezelésére vonatkozó információkra

figyelemmel kell elkészíteni.

(2) A nemzeti kockázatértékelés figyelembevételével alakítja ki a kritikus szervezet

• a) a kockázatértékelését, az ellenálló képességi mátrixot és
• b) az ellenálló képességi intézkedéseit.

(3) Az egyedüli kapcsolattartó pont a 4 évente felülvizsgált nemzeti kockázatértékelés releváns információit az elfogadását követő három hónapon belül az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.

MÁSODIK RÉSZ — A KRITIKUS SZERVEZETEK ÉS A KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK KIJELÖLÉSE¶

III. Fejezet — KRITIKUS SZERVEZETEK ÉS KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK KIJELÖLÉSE¶

5. Kritikus szervezetek kijelölése¶

6. § (1) Az általános kijelölő hatóság a kijelölési, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárás során vizsgálja az eljárás alá vont szervezet, infrastruktúra esetében a horizontális kritériumok, valamint kormányrendeletben meghatározott esetekben ágazati szakhatóság bevonásával az ágazati kritériumok fennállását.

(2) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság a kijelölési, a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárása során vizsgálja az ágazati kritériumok, meghatározott esetekben az általános kijelölő hatóság bevonásával a horizontális kritériumok fennállását, valamint – az általános kijelölő hatóság javaslatának figyelembevételével – meghatározza a szervezet ellenálló képességi szintjét.

7. § (1) A kijelölő hatóság rendszeresen monitorozza és értékeli az ágazatok, az alágazatok, az alapvető szolgáltatások, a lehetséges kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ellenálló képességi helyzetét.

(2) Az ágazati szakhatóságok az (1) bekezdés szerinti értékelés támogatása érdekében a kijelölő hatóság megkeresése alapján megküldik az ágazati szakhatóság rendelkezésére álló azon adatokat és hatósági döntéseket, amelyek naprakész információt biztosítanak a horizontális kritériumok megítéléséhez.

(3) A védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve javaslatot tehet a kijelölő hatóság részére kritikus szervezet kijelölésére irányuló hatósági eljárás megindítására.

(4) Az (1)–(3) bekezdés szerint gyűjtött adatok, javaslatok értékelésének eredménye alapján a kijelölő hatóság a kijelölési eljárást megindítja.

(5) A kijelölő hatóság a kijelölési eljárás során az alábbiak alapján dönt a kritikus szervezet kijelöléséről:

• a) a nemzeti ellenálló képességi stratégia,
• b) a nemzeti ellenálló képességi kockázatértékelés,
• c) az ágazati szakhatóság, további hatóság, állami szerv vagy gazdasági társaság adatszolgáltatása,
• d) a lehetséges kritikus szervezet adatszolgáltatása,
• e) a horizontális kritériumok teljesülése,
• f) az ágazati szakhatóság szakhatósági állásfoglalása,
• g) az ágazati kritériumok teljesülése, ha ágazati szakhatóság nem került kijelölésre, és
• h) más olyan jellemző, amely az érintett szervezet esetében kihatással van Magyarország társadalmi, gazdasági stabilitása, továbbá a biztonság, a környezet, a közegészségügy, a védelmi képességek és a nemzeti ellenálló képességi rendszer fenntartására.

8. § Az általános kijelölő hatóság a kijelölési eljárásban az alábbi horizontális kritériumokat vizsgálja:

• a) a szervezet alapvető szolgáltatása más entitástól függ vagy kölcsönösen függenek az alábbiak szerint:
• aa) más kritikus szervezetnek nyújt szolgáltatást és ennek a kritikus szervezetnek nincs alternatív ellátási lehetősége,
• ab) olyan közműszolgáltató szervezet, amelynek alapvető szolgáltatását más kritikus szervezet a saját alapvető szolgáltatása vonatkozásában kritikusként jelöl meg, vagy
• ac) olyan közúti vagy vasúti építményeket üzemeltet, amely nélkül más kritikus szervezet kritikus infrastruktúrája nem megközelíthető,
• b) a szervezet nettó árbevétele a vizsgálatot megelőző 5 év során bármely évben meghaladta a 10 milliárd forintot,
• c) a szervezet Magyarországon egyedüliként nyújtja az adott alapvető szolgáltatást,
• d) a szervezet alapvető szolgáltatásában bekövetkezett rendkívüli esemény jelentős hatással lehet a közrendre, a közbiztonságra, a közegészségügyre vagy katasztrófavédelmi, lakosságvédelmi, nemzetbiztonsági, terrorelhárítási szempontokra, függőségekre,
• e) alapvető szolgáltatásában bekövetkezett rendkívüli esemény jelentős rendszerszintű kockázatot idézhet elő, különösen azokban az ágazatokban, ahol a rendkívüli eseménynek határokon átnyúló hatása lehet, vagy az ellátási lánc sérül,
• f) a szervezet olyan üzemanyag töltőállomást üzemeltet, amely közlekedési vagy üzemanyag ellátási szempontból stratégiainak minősül, vagy
• g) a szervezet nemzetbiztonsági védelem alatt áll.

9. § (1) Az alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetet a kijelölő hatóság kritikus szervezetként kijelöli, amennyiben megfelel legalább kettő, a 8. §-ban meghatározott horizontális vagy egy, kormányrendeletben meghatározott ágazati kritériumnak.

(2) Ha a szervezet nem nyújt alapvető szolgáltatást, a kijelölő hatóság a szervezetet nem jelöli ki kritikus szervezetként, vagy a kritikus szervezet korábbi kijelölését visszavonja.

(3) A kijelölő hatóság a kijelölés véglegessé válásától számítva legkésőbb négyévente a kijelölés fenntartására vagy a kijelölés visszavonására irányuló eljárást folytat le.

(4) A kijelölő hatóság a kijelölés visszavonásáról

• a) az ágazati vagy horizontális kritériumok megváltozásának eredményeként vagy
• b) a kritikus szervezet adatszolgáltatása alapján

hivatalból dönt.

(5) A kijelölő hatóság a kijelölő határozatban

• a) kijelöli a kritikus szervezetet,
• b) kijelöli az alapvető szolgáltatást nyújtó kritikus infrastruktúrát,
• c) megállapítja a kritikus szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatást,
• d) ellenálló képességi szintbe sorolja a kritikus szervezetet, kritikus infrastruktúrát,
• e) meghatározza az ellenálló képességi terv kidolgozásának határidejét, és
• f) a kritikus szervezet részére az arányosság elvére tekintettel előírhat a kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra ellenálló képességével összefüggő, azok egyedi sajátosságaihoz, környezetéhez és a rendkívüli események által potenciálisan előidézhető hatás mértékéhez igazodó feltételeket, intézkedéseket.

(6) A kijelölő hatóság a kritikus szervezet kijelöléséről a véglegessé vált határozat megküldésével tájékoztatja az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyeletét ellátó hatóságokat és az egységes digitális rádiótávközlő rendszer (a továbbiakban: EDR) kormányzati célú hírközlési szolgáltatóját.

(7) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság a véglegessé vált határozatát megküldi a nyilvántartó hatóság részére.

10. § (1) A kijelölő hatóság a kritikus szervezeteket a szervezet által nyújtott szolgáltatás és a rendkívüli esemény hatása, a szervezet által nyújtott szolgáltatást igénybevevők száma, a szervezet által nyújtott szolgáltatás földrajzi lefedettsége, valamint az érintett ágazat, alágazat és alapvető szolgáltatás jellege alapján kormányrendeletben meghatározottak szerint három fokozatú ellenálló képességi szintbe sorolja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti körülményekben bekövetkezett változás esetén a kritikus szervezet – igazoló dokumentumok benyújtásával – kérheti a kijelölő hatóságtól a kijelölő határozatban megállapított ellenálló képességi szint felülvizsgálatát és alacsonyabb ellenálló képességi szint megállapítását.

(3) A kritikus szervezet az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben foglaltakat a részére megállapított ellenálló képességi szint alapján köteles teljesíteni.

6. Kritikus infrastruktúrák kijelölése¶

11. § (1) A kijelölési eljárás megindítása céljából előzetes adatkéréssel érintett, valamint az adatszolgáltatásra felhívott szervezet a kijelölési eljáráshoz szükséges adatszolgáltatása során bemutatja a szervezet

• a) infrastruktúráit és
• b) a kritikusként értékelt infrastruktúráit.

(2) A kijelölő hatóság az ágazati kritériumok szakkérdés vizsgálata céljából megkeresett ágazati szakhatóság bevonásával kritikus infrastruktúraként jelöli ki azt az infrastruktúrát, amely

• a) a kritikus szervezet által nyújtott alapvető szolgáltatáshoz szükséges,
• b) Magyarország területén helyezkedik el, és
• c) megfelel legalább egy horizontális vagy egy ágazati kritériumnak.

(3) A kijelölő hatóság a kritikus infrastruktúra ellenálló képességi szintjét a kijelölő határozatban állapítja meg.

(4) Kritikus infrastruktúra több ágazatban vagy alágazatban nem jelölhető ki. Ha egy kritikus infrastruktúra az ágazati kritériumok teljesülésének lehetősége alapján több ágazatban vagy alágazatban is kijelölhető, akkor a kritikus infrastruktúra besorolása és kijelölése a jellegadó alapvető szolgáltatás szerint történik.

IV. Fejezet — EURÓPAI KRITIKUS SZERVEZETEK, EURÓPAI KRITIKUS INFRASTRUKTÚRÁK ÉS A TANÁCSADÓ MISSZIÓ¶

7. Az európai kritikus szervezetek és infrastruktúrák kijelölése¶

12. § E törvény, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabály kritikus szervezetekre, kritikus infrastruktúrákra vonatkozó rendelkezéseit az európai kritikus szervezetekre az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

13. § Európai kritikus szervezet az a véglegessé vált hatósági határozattal kijelölt kritikus szervezet,

• a) amely hat vagy több tagállamban vagy tagállam számára alapvető szolgáltatásokat nyújt, és
• b) amelyet az Európai Bizottság értesítése alapján a kijelölő hatóság kijelölő határozatában kijelölt.

14. § (1) Ha a véglegessé vált hatósági határozattal kijelölt kritikus szervezet hat vagy több tagállamban vagy tagállam számára nyújt alapvető szolgáltatásokat, akkor erről kormányrendeletben meghatározottak szerint tájékoztatja az általános kijelölő hatóságot. Az általános kijelölő hatóság a tájékoztatás alapján felterjesztést készít a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter részére.

(2) Az (1) bekezdés alapján – indokolt esetben az érintett miniszter bevonásával – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot.

(3) Az Európai Bizottság – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által továbbított – kezdeményezésére a kijelölő hatóság konzultációt folytat le a többi érintett tagállam illetékes hatóságával és a kritikus szervezettel, majd a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a kijelölés feltételeinek teljesüléséről vagy nem teljesüléséről.

(4) Az Európai Bizottság – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által továbbított – értesítése alapján az általános kijelölő hatóság kormányrendeletben meghatározottak szerint kijelöli a kritikus szervezetet európai kritikus szervezetté és megállapítja az európai kritikus infrastruktúrákat.

8. Az európai tanácsadó misszió¶

15. § (1) Az általános kijelölő hatóság, továbbá az általános kijelölő hatóságnál az ágazati szakhatóság vagy az európai kritikus szervezet kezdeményezhet európai tanácsadó misszió alkalmazását.

(2) Az európai tanácsadó misszió igénylését – az általános kijelölő hatóság vezetőjének javaslatára – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter terjeszti fel a Kormány részére jóváhagyásra.

(3) A Kormány jóváhagyását követően az egyedüli kapcsolattartó pont az Európai Bizottságnál kezdeményezi az európai tanácsadó missziót és megküldi a javasolt képviselők, szakértők adatait.

(4) Az európai tanácsadó misszióban résztvevőként javasolható az általános kijelölő hatóság, az energetikai ágazati kijelölő hatóság által delegált kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető, továbbá az ágazati szakhatóság szakértője, képviselője.

(5) Az európai tanácsadó misszió tagjainak érvényes és megfelelő biztonsági tanúsítvánnyal kell rendelkezniük.

(6) Az egyedüli kapcsolattartó pont a tagállamok és az Európai Bizottság által javasolt szakértők személyével kapcsolatban kifogással élhet.

(7) Az európai tanácsadó misszió keretében az egyedüli kapcsolattartó pont a nemzetbiztonsági érdekek és az üzleti titokra vonatkozó érdekek figyelembevételével az Európai Bizottság részére biztosítja az európai kritikus szervezet

• a) kockázatértékelésének releváns részeinek megismerhetőségét,
• b) működésével kapcsolatos hatósági dokumentumok releváns részeinek megismerhetőségét, és
• c) az európai kritikus szervezet telephelyére történő belépést, vizsgálódást.

(8) Az európai tanácsadó misszió megállapításairól készített jelentést az általános kijelölő hatóság és az érintett ágazati szakhatóság értékeli, elemzi és szükség esetén az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot, hogy az európai kritikus szervezet teljesíti-e az e törvényben, valamint e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban, valamint a kijelölő hatóság határozatában foglalt előírások szerinti kötelezettségeit, és javaslatot tesznek azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyek az említett európai kritikus szervezet ellenálló képességének javítása érdekében szükségesek.

(9) Az Európai Bizottság véleményt alkot az európai tanácsadó misszió jelentése és a tagállamok javaslatai alapján (a továbbiakban: Európai Bizottsági vélemény).

(10) Az Európai Bizottsági véleményt az általános kijelölő hatóság közli az ágazati szakhatósággal és az érintett európai kritikus szervezettel.

(11) Az Európai Bizottsági vélemény alapján az e törvény, illetve e törvény felhatalmazásán alapuló kormányrendelet szerinti intézkedés hozható, hatósági eljárási és felügyeleti tevékenység végezhető.

(12) Az általános kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül tájékoztatja az Európai Bizottságot a megtett intézkedésről, eljárásról, tevékenységről.

(13) Az európai tanácsadó missziónak nem lehet tárgya a közigazgatás ágazatban kijelölt európai kritikus szervezet.

16. § (1) Az Európai Bizottság értesítése alapján a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter és az érintett ágazati miniszter egyetértése esetén Magyarország fogadja az Európai Bizottság által, vagy más tagállam kérésére kezdeményezett európai tanácsadó missziót.

(2) A fogadott európai tanácsadó misszió működésével kapcsolatos szabályok megegyeznek a 15. § (4)–(13) bekezdésében foglaltakkal.

HARMADIK RÉSZ — A KRITIKUS SZERVEZETEK ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE, HATÓSÁGI FELÜGYELETE, TÁMOGATÁSA¶

V. Fejezet — A KRITIKUS SZERVEZETEK ELLENÁLLÓ KÉPESSÉGE¶

9. A kritikus szervezetek kötelezettségei¶

17. § (1) A kritikus szervezeteknek az ellenálló képességük fejlesztését az általuk nyújtott alapvető szolgáltatás folyamatos biztosítottságára figyelemmel kell megvalósítaniuk.

(2) A kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra ellenálló képességének biztosításáért, fejlesztéséért és a szükséges intézkedésekért a kritikus szervezet a felelős.

(3) A kritikus szervezet az ellenálló képesség felmérése és fejlesztése során megvizsgálja a rendelkezésére álló képességeit, amely alapján a fejlesztés meghatározásakor figyelembe veszi

• a) a nemzeti kockázatértékelést,
• b) az ellenálló képességi tervet, a kockázatértékelést, a kockázatkezelést, az ellenálló képességi mátrixot,
• c) a rendkívüli események megelőzését, kezelését, a helyreállítást,
• d) a fizikai védelmi intézkedéseket,
• e) a szervezet sajátosságait és
• f) a vonatkozó szabályrendszereket.

(4) A kritikus szervezetekre vonatkozó ellenálló képességi követelmények teljesítése céljából a kritikus szervezet érdekében eljáró biztonsági személyzet – e törvényben vagy annak végrehajtási rendeletében meghatározott kivételekkel – jogosult a kritikus infrastruktúra elhelyezkedése szerinti létesítmény területére be- vagy kilépő személyek, járművek és tárgyak biztonsági célú átvizsgálására, a be- vagy kilépés korlátozására, megakadályozására.

(5) A kritikus szervezet ellenálló képességével összefüggő feladatok végrehajtása érdekében kötelesek

• a) a foglalkoztatottak, a beszállítók, a szerződött partnerek együttműködni, a számukra előírt feladatrendszerben részt venni,
• b) a kritikus munkakörben foglalkoztatottak az ellenálló képességi tervben foglaltak szerint eljárni,
• c) a szervezet számára beszállítók a szervezet által támasztott követelményeket teljesíteni, és
• d) a létesítmény területére belépők a szervezet által meghatározott korlátozásokat figyelembe venni.

10. A kritikus szervezet kockázatértékelése, kockázatkezelése¶

18. § (1) A kritikus szervezet a külső és belső környezete alapján felméri, azonosítja, értékeli és kezeli mindazon kockázatokat, amelyek a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra biztonságos és üzemfolytonos működésére, az alapvető szolgáltatások nyújtásának folytonosságára hatással lehetnek.

(2) A kockázatértékelés, ellenálló képességi mátrix készítése során vizsgálandó kockázatok lehetnek

• a) a kötelezően vizsgálandó általános és ágazati kockázatok és
• b) a szervezet által azonosított egyéb kockázatok.

(3) A kockázatértékelés és az ellenálló képességi mátrix készítése során figyelemmel kell lenni a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra biztonságos és üzemfolytonos működésére fenyegetést jelentő kockázatok mindazon következményeire, amelyek rendkívüli esemény kialakulásához vezethetnek.

(4) A kockázatértékelés, ellenálló képességi mátrix készítése részletes szempontjait kormányrendelet határozza meg.

11. Ellenálló képességi terv¶

19. § (1) A kritikus szervezet a kijelölő hatóság határozatában meghatározott határidőre kidolgozza, és az általános kijelölő hatóság részére elfogadás céljából – az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bank tájékoztatás céljából –, elektronikus úton megküldi az általános kijelölő hatóság által meghatározott és honlapján közzétett formanyomtatvány kitöltésével elkészített ellenálló képességi tervet és annak mellékletét képező ellenálló képességi mátrixot.

(2) A kritikus szervezet által elkészített ellenálló képességi terv, ellenálló képességi mátrix elfogadásáról, kiegészíttetéséről, módosításáról vagy elutasításáról a tartalmi és formai követelmények vizsgálata alapján az általános kijelölő hatóság dönt az érintett energetikai ágazati kijelölő hatóság vagy ágazati szakhatóság bevonásával.

(3) Az ellenálló képességi terv és az ellenálló képességi mátrix

• a) általános fejezeteinek megfelelőségét az általános kijelölő hatóság,
• b) ágazatspecifikus fejezeteinek megfelelőségét az érintett ágazati szakhatóság vagy energetikai ágazati kijelölő hatóság

vizsgálja.

(4) Az ellenálló képességi terv tartalmazza legalább

• a) a kritikus szervezet, a kritikus infrastruktúra és az alapvető szolgáltatás jellemzését,
• b) azt a szabály-, szervezeti- és eszközrendszert, amely biztosítja a szolgáltatás folyamatos nyújtásának védelmét, és az üzemfolytonosságot, és
• c) a kritikus szervezetre és a kritikus infrastruktúráira vonatkoztatva, kockázat alapú gondolkodással elkészített kockázatazonosítást, kockázatértékelést, ellenálló képességi mátrixot, és ezek figyelembevételével azokat az intézkedéseket, amelyek kialakítása és működtetése biztosítja az alapvető szolgáltatás folyamatosságát és a működés helyreállítását.

(5) A kritikus szervezet felülvizsgálja és szükség esetén módosítja az ellenálló képességi tervet

• a) rendes felülvizsgálattal évente,
• b) soron kívüli felülvizsgálattal
• ba) olyan változás bekövetkezése esetén, amely érinti az alapvető szolgáltatás nyújtását, a kritikus szervezet vagy kritikus infrastruktúra tevékenységét, működésének kijelölést befolyásoló mértékű feltételeit vagy ellenálló képességét,
• bb) rendkívüli esemény bekövetkezése esetén,
• bc) a hatósági ellenőrzés erre irányuló megállapításai esetén a meghatározott határidőn belül,
• bd) a komplex gyakorlat értékelésének erre irányuló megállapításai esetén a meghatározott határidőn belül,
• be) a kritikus szervezet felkészültségének fejlesztése esetén a kijelölő hatóság által meghatározott határidőn belül.

(6) Az ellenálló képességi terv módosítása során a (2)–(4) bekezdés szerint kell eljárni.

(7) Az ellenálló képességi terv kormányrendeletben meghatározott ágazatspecifikus szempontjaihoz az ágazati szakhatóság elkészíti javaslatát, szükség szerint aktualizálja és megküldi azokat az általános kijelölő hatóság számára.

(8) A kritikus szervezet az ellenálló képességi terv soron kívüli felülvizsgálatával a tárgyévben esedékes rendes felülvizsgálatot is teljesíti.

(9) Nukleáris létesítmény esetében az ellenálló képességi terv ágazatspecifikus fejezetét kizárólag a nukleáris létesítmény villamosenergia-átvitelre szolgáló részeire vonatkozóan kell megállapítani.

12. Kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető¶

20. § (1) A kritikus szervezet a kijelölő határozat véglegessé válását követő 90 napon belül köteles

• a) a szervezet vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselőkből álló testület (a továbbiakban együtt: kritikus szervezet vezetője) közvetlen irányítása alá tartozó, önálló, kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető beosztást létrehozni és a beosztásba kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt kinevezni, vagy
• b) szolgáltatás igénybevétele esetén a kritikus szervezet vezetője felé közvetlen beszámolással tartozó, kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt megbízni.

(2) A kritikus szervezet a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető nevét és a 23. § (1) bekezdés f) pont fh) alpontja szerinti nyilvántartási számát, a foglalkoztatást, a megbízást, a feladatrendszert alátámasztó dokumentumokat, továbbá a vezető személyében történt változást a kinevezést, a megbízást és az adatváltozást követő 8 napon belül köteles a nyilvántartó hatóság részére elektronikusan, a nyilvántartó hatóság weboldalán közzétett formanyomtatvány alkalmazásával megküldeni.

(3) A kritikus szervezet folyamatosan biztosítja a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető számára a tevékenységéhez szükséges technikai, humán és pénzügyi feltételeket, biztosítja valamennyi szükséges dokumentum, folyamat és létesítmény megismerését.

(4) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető

• a) kapcsolatot tart a kijelölő hatósággal, az ágazati szakhatósággal és egyéb hatóságokkal,
• b) felméri a kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra biztonságát befolyásoló általános, ágazati és szervezeti követelményeket, szabályozási környezetet,
• c) előkészíti a kockázatértékelést és az ellenálló képességi mátrixot és azok aktualizálását,
• d) előkészíti az ellenálló képességi tervet és annak aktualizálását,
• e) értékeli a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességének helyzetét és javaslatot tesz az ellenálló képesség fejlesztésére,
• f) megszervezi a kritikus szervezet és a kritikus infrastruktúra ellenálló képességét befolyásoló szervezeti egységek közötti koordinációt, bevonja őket a részfeladatok kidolgozásába és
• g) rendszeresen beszámol a kritikus szervezet vezetője számára a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra ellenálló képességi helyzetéről.

(5) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető a kritikus szervezet, a kritikus infrastruktúra és az alapvető szolgáltatás vonatkozásában személyesen látja el a feladatát. A személyes feladatellátásban való akadályoztatása esetére a kritikus szervezet gondoskodhat a helyettesítéséről a 23. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartásba felvett személy útján.

(6) A kritikus szervezet biztosítja, hogy minden általa üzemeltetett kritikus infrastruktúrához és általa nyújtott alapvető szolgáltatáshoz tartozzon kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető. Egy kritikus szervezet több kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt is kijelölhet.

(7) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető büntetlen előéletű, kormányrendeletben meghatározott képzettséggel rendelkező személy lehet. A büntetlen előéletre vonatkozó követelmény teljesülését a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőnek kell igazolnia.

(8) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető önként jelentkezhet a 32. § szerinti Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága tagjának.

(9) A (7) bekezdés szerinti képzettséggel rendelkező természetes személy elektronikus úton jelentkezhet a nyilvántartó hatóság kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőkről vezetett nyilvántartásába, az adatainak és az előírt képesítés meglétét igazoló nyilatkozatának a nyilvántartó hatóság weboldalán közzétett formanyomtatvány megküldésével.

(10) A (2) és (9) bekezdés szerinti, képzettséget igazoló nyilatkozatot a nyilvántartó hatóság, adatlekérdezés céljából továbbítja azon felsőoktatási intézmény részére, ahol a képesítést a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető megszerezte. A felsőoktatási intézmény 5 munkanapon belül tájékoztatja a nyilvántartó hatóságot az adatlekérdezés eredményéről.

(11) Az előírt képesítéssel nem rendelkező, a kötelező továbbképzést elmulasztó vagy a büntetlen előélet előírt feltételének nem megfelelő személyt a nyilvántartó hatóság nem veszi nyilvántartásba.

(12) Nukleáris létesítmény esetében a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető beosztást a nukleáris létesítmény felső vezetőségében vagy a felső vezetőség irányítása alatt kell létrehozni és a nukleáris létesítményre vonatkozó követelmények figyelembevételével kell kinevezni.

VI. Fejezet — A KRITIKUS SZERVEZETEK HATÓSÁGI FELÜGYELETE¶

13. Ellenőrzés¶

21. § (1) A kormányrendeletben kijelölt ellenőrző hatóság (a továbbiakban: ellenőrző hatóság) a kritikus szervezeteket az ágazati szakhatóságok bevonásával rendszeresen, időszakosan, valamint soron kívül komplex hatósági ellenőrzés (a továbbiakban: komplex ellenőrzés) keretében ellenőrzi.

(2) A komplex ellenőrzés keretében az ellenőrző hatóság vizsgálja

• a) az e törvény, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek való megfelelést,
• b) a kijelölő hatóság végleges határozatában foglalt előírások betartását,
• c) a kritikus szervezet ellenálló képességének fenntartása, fejlesztése érdekében hozott intézkedések megfelelőségét, teljesülését,
• d) a kritikus infrastruktúra ellenálló képességének fenntartása, fejlesztése érdekében hozott intézkedések megfelelőségét, teljesülését,
• e) az ellenálló képességi terv megfelelőségét,
• f) a kockázatértékelés, ellenálló képességi mátrix szabályozottságát és megfelelőségét,
• g) a kritikus szervezet vezetője tevékenységének megfelelőségét az ellenálló képesség szempontjából,
• h) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető tevékenységének megfelelőségét,
• i) az ellenálló képességi gyakorlat megfelelőségét,
• j) a kritikus szervezet és az érintett ellátási lánc tagjai, beszállítói együttműködésének megfelelőségét, és
• k) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető személyével kapcsolatos követelmények teljesülését, ennek részeként az ellenőrző hatóság a büntetlen előélet vizsgálatához adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

(3) Azon energetikai ágazati kijelölő hatóság, valamint ágazati szakhatóság, amely foglalkoztat kritikusinfrastruktúra-védelmi biztonsági összekötő személy szakképzettséget szerzett személyt, önállóan is végezhet az (5) bekezdés szerinti ágazati ellenálló képességi ellenőrzést a felügyelt ágazat kritikus szervezetei esetében, az ellenőrző hatósággal egyeztetett módszertan szerint.

(4) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság az ellenőrzési tervét az ellenőrző hatósággal előzetesen, legkésőbb a tárgyévet megelőző év december 1-ig egyezteti, majd az ellenőrző hatóság javaslatai alapján december 31-ig véglegesíti.

(5) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság az önálló ellenálló képességi ellenőrzés keretében vizsgálja

• a) az e törvényben foglalt rendelkezéseknek, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt ágazatspecifikus rendelkezéseknek való megfelelést,
• b) a kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra ellenálló képességének fenntartása, fejlesztése érdekében hozott ágazatspecifikus intézkedések megfelelőségét, teljesülését,
• c) az ellenálló képességi terv ágazatspecifikus megfelelőségét,
• d) az ellenálló képességi mátrix ágazatspecifikus megfelelőségét,
• e) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető ágazatspecifikus tevékenységének megfelelőségét,
• f) az ellenálló képességi gyakorlat ágazatspecifikus megfelelőségét, és
• g) a kritikus szervezet és az érintett ellátási lánc tagjai, beszállítói együttműködésének ágazatspecifikus megfelelőségét.

(6) A kritikus szervezetek ellenálló képességének fejlesztése és a humánkockázatok csökkentése érdekében a kritikus szervezet az ellenálló képességért felelős vezető bejelentésével egyidejűleg, indokolással alátámasztva, a nyilvántartó hatóságnál kérheti az érintett személy háttérellenőrzésének végrehajtását, amely kiterjed

• a) a háttérellenőrzésnek alávetett személy személyazonosságának megerősítésére,
• b) a háttérellenőrzésnek alávetett személy büntetlen előéletének vizsgálatára.

22. § (1) A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető belső audit keretében ellenőrzi az ellenálló képességi tervben foglaltak megvalósításának megfelelőségét, naprakészségét, a kritikus szervezet felkészültségét és a kritikus szervezetekkel, infrastruktúrákkal kapcsolatos rendelkezések érvényesülését.

(2) Az audit tárgya a kritikus szervezetre, a kritikus infrastruktúrára vonatkozó ellenálló képességi követelmények megfelelőségének és megvalósulásának vizsgálata.

(3) Ha a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető az (1) bekezdés szerinti audit során nem megfelelőséget tapasztal, intézkedést kezdeményez a kritikus szervezet vezető tisztségviselőjénél vagy a vezetőjénél.

14. A kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák nyilvántartása¶

23. § (1) A nyilvántartó hatóság a kijelölési eljárásban hozott hatósági határozat véglegessé válását követően az energetikai ágazati kijelölő hatóság, az ágazati szakhatóságok, egyéb állami szervezetek és a kritikus szervezetek adatszolgáltatása, valamint az ellenálló képességért felelős vezetőre irányadó képesítési követelményeknek megfelelő természetes személy jelentkezése alapján nyilvántartást vezet és kezeli az alábbi adatokat:

• a) a kritikus szervezet
• aa) nevét,
• ab) székhelyét,
• ac) cégjegyzékszámát,
• ad) statisztikai számjelét,
• ae) adószámát,
• af) kritikus szervezeti státuszát,
• ag) képviselőjének nevét, közvetlen elérhetőségét biztosító telefonszámát, elektronikus levelezési címét és
• ah) rendkívüli eseményt bejelentő, kezelő szervezeti egységének telefonszámát, elektronikus levelezési címét,
• b) a kritikus infrastruktúra
• ba) megnevezését,
• bb) címét,
• bc) koordinátáit,
• bd) kritikus infrastruktúrai státuszát,
• be) a felügyeletét ellátó EDR-hez tartozó kommunikációs eszközök azonosítóját,
• c) az európai kritikus szervezetre és az európai kritikus infrastruktúrára vonatkozó adatokat, amelyek esetében Magyarország érintett fél,
• d) az alapvető szolgáltatás megnevezését,
• e) az ágazati és horizontális kritériumot alátámasztó dokumentumot,
• f) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető
• fa) természetes személyazonosító adatait,
• fb) közvetlen elérhetőségét biztosító elektronikus levelezési címét,
• fc) közvetlen elérhetőségét biztosító telefonszámát,
• fd) kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetői státuszát,
• fe) tevékenység végzésétől történő eltiltása esetén ennek tényét, időtartamát, és ezáltal inaktív státuszát,
• ff) a 20. § (10) bekezdése szerinti tájékoztatást és
• fg) megbízását, feladatrendszerét igazoló munkaköri leírását vagy megbízási szerződést,
• fh) nyilvántartási számát,
• g) az ellenálló képességi tervet,
• h) a kijelöléséről, a kijelölés fenntartásáról és a kijelölés visszavonásáról szóló határozatot,
• i) a hatósági ellenőrzéssel összefüggő dokumentumokat,
• j) az információbiztonsági szabályzatot,
• k) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személyek
• ka) természetes személyazonosító adatait
• kb) kritikus munkakörben való foglalkoztatotti státuszát,
• l)

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok kezelésének célja

• a) a kijelölésre, a kijelölés fenntartására és a kijelölés visszavonására vonatkozó eljárás lefolytatásának biztosítása,
• b) a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességének támogatása,
• c) a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességével kapcsolatos kötelezettségek hatósági felügyeletének biztosítása,
• d) e törvény, valamint egyéb jogszabály szerinti adatszolgáltatás és együttműködés támogatása,
• e) a rendkívüli események hatékony kezelése,
• f) a kritikus munkakörben foglalkoztatott személy státusza igazolásának biztosítása,
• g) a jogszabályban meghatározott támogatás igénybevétele.

(3) A kijelölő hatóság a kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra kijelölésére vonatkozó véglegessé vált határozatot haladéktalanul köteles megküldeni a nyilvántartó hatóságnak.

(4) A nyilvántartó hatóság a nyilvántartásból adatot szolgáltat

• 1. a kijelölési eljárásban, a kijelölés fenntartására és a kijelölés visszavonására irányuló eljárásban részt vevő szervezetek részére a kijelölési eljárás, a kijelölés fenntartására és a kijelölés visszavonására irányuló eljárás lefolytatásának biztosítása céljából,
• 2. a kritikus szervezetet ellenőrző hatóság részére az ellenőrzési feladatok biztosítása céljából,
• 3. az ellenálló képességi terv ellenőrzésében résztvevő szervezetek számára, az ellenőrzés lefolytatása céljából,
• 4. a kritikus szervezet hatósági ellenőrzésére jogszabály alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező hatóságok részére a hatósági ellenőrzések lefolytatása céljából,
• 5. a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére a védelmi és biztonsági esemény bekövetkezésekor, illetve az erre, vagy különleges jogrendre való felkészülési folyamatban részt vevő, továbbá az eseménykezelésben és a helyreállításban részt vevő szervek tevékenységének támogatása céljából,
• 6. a hivatásos katasztrófavédelmi szerv részére hatósági, megelőzési, kapcsolattartási és tájékoztatási feladatai elvégzése, komplex ellenálló képességi gyakorlat lefolytatása, illetve rendkívüli esemény kezelése céljából,
• 7. a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatóság és kiberbiztonsági incidenskezelő központ, valamint a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben kijelölt egyedüli kapcsolattartó pont részére feladataik ellátása céljából,
• 8. a honvédelemért felelős miniszter részére a honvédelmi feladatok ellátása céljából,
• 9. az EDR biztosítása érdekében az EDR szolgáltatást nyújtó kormányzati célú hírközlési szolgáltatónak,
• 10. nemzetbiztonsági, valamint terrorelhárítási érdekből, a feladatellátásért felelős szerv részére,
• 11. polgári védelmi kötelezettség megállapítása esetén a települési önkormányzat polgármesterének a kritikus munkakörben foglalkoztatott személyek státuszának igazolása céljából,
• 12. a bíróság, az ügyészség és a nyomozó hatóság részére eljárási cselekmény lefolytatása céljából,
• 13. a kritikus szervezet számára a kőolaj- és földgázellátási válsághelyzet, valamint a villamosenergia-rendszer jelentős zavara és villamosenergia-ellátási válsághelyzetre való felkészülés érdekében elvégzett korlátozási besoroláshoz szükséges adatok igazolása céljából,
• 14. a víziközmű-szolgáltató részére, a közműves ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése vagy korlátozása alóli mentesség igazolása céljából,
• 15. az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv részére a közrend védelme és a közbiztonság fenntartása céljából.

(5) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás adatainak megismerésére irányuló igényt az igényelt adatnak az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból való törléséig meg kell tagadni, ha az adat megismerése a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 74. § a) pontjának értelmében Magyarország nemzetbiztonsági érdekeit veszélyezteti. Az igény teljesíthetőségéről – az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat előzetes véleménye alapján – a nyilvántartó hatóság dönt.

(6) A nyilvántartó hatóság a háttérellenőrzés lefolytatása érdekében adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből.

24. § (1) A nyilvántartó hatóság törli a nyilvántartásból

• a) a kritikus szervezetet, illetve a kritikus infrastruktúrát, ha a kijelölése bármely okból megszűnt,
• b) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt
• ba) abban az esetben, ha bármely okból nem teljesülnek a kinevezéséhez, megbízásához szükséges 20. § (7) bekezdésében, valamint kormányrendeletben meghatározott követelmények,
• bb) abban az esetben, ha mulasztás miatt nem vesz részt az évente kötelező legalább egy továbbképzésen,
• bc) saját kérelmére vagy
• bd) halála esetén.

(2) A nyilvántartó hatóság inaktív státusszal tartja nyilván a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt, ha

• a) önhibáján kívül nem vesz részt az évente kötelező legalább egy továbbképzésen,
• b) kinevezése, megbízása a kritikus szervezeteknél megszűnt vagy
• c) feladatának elvégzésére tartósan képtelenné válik.

15. Ellenálló képességi gyakorlat¶

25. § (1) A kritikus szervezet az ellenálló képességi tervben foglaltak megfelelőségének és egyedi ellenálló képességek vizsgálata érdekében

• a) ellenálló képességi gyakorlatot tart,
• b) komplex ellenálló képességi gyakorlatot tart, valamint
• c) a kijelölő hatóság felkérésére stressz-teszten vesz részt.

(2) A kritikus szervezet az ellenálló képességi tervben foglaltak megvalósíthatóságát folyamatosan biztosítja és rendszeresen ellenőrzi. Ennek érdekében a kritikus szervezet a véglegessé vált kijelölését követő évtől kezdődően évente legalább egy alkalommal, a biztonsági környezetre is figyelemmel, ellenálló képességi gyakorlatot tart a rendkívüli esemény kezelésével összefüggésben valamennyi telephelyére, az egyes kockázatokkal összefüggésben legalább egy telephelyére vonatkozóan.

(3) Az ellenálló képességi gyakorlatot a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető az általános kijelölő hatóság által kiadott útmutató alapján értékeli és dokumentálja. A gyakorlat eredményessége függvényében a szervezet felülvizsgálja az ellenálló képességi tervét, az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt kötelezettségek teljesítését.

(4) Az általános kijelölő hatóság által az éves ellenőrzési tervben, továbbá a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvényben foglaltakra is figyelemmel kijelölt kritikus szervezet az általános kijelölő hatóság együttműködésével komplex ellenálló képességi gyakorlatot tart, melyről megkezdését megelőzően legalább 30 nappal értesíti a védelmi és biztonsági igazgatás központi szervét.

(5) A komplex ellenálló képességi gyakorlat célja a kritikus szervezet ellenálló képességi tervében megjelölt szervezeti és eszközrendszer alkalmasságának, továbbá a kritikus szervezet és a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervezetek együttműködésének vizsgálata.

(6) A komplex ellenálló képességi gyakorlat megfelelőségét az általános kijelölő hatóság értékeli. Ha az értékelő azt állapítja meg, hogy az ellenálló képességi terv valamely része, vagy az alkalmazott eljárásrend nem megfelelő, a kritikus szervezetet – az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bank kivételével – az ellenálló képességi terv soron kívüli módosítására, a komplex ellenálló képességi gyakorlat megismétlésére kötelezheti. Az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetként eljáró Magyar Nemzeti Bank esetében az általános kijelölő hatóság a Magyar Nemzeti Bankot tájékoztatja a komplex gyakorlat megfelelőségéről tett megállapításairól.

(7) A kritikus szervezet a komplex ellenálló képességi gyakorlat lefolytatásával a tárgyévben esedékes ellenálló képességi gyakorlatot is teljesíti.

(8) Az érintett kritikus munkakörbe tartozó személyek kötelesek az (1) bekezdés szerinti gyakorlaton és teszten részt venni.

(9) A kritikus szervezet köteles biztosítani az (1) bekezdés szerinti gyakorlaton és teszten a kritikus munkakörbe tartozó érintett személyek részvételét.

(10) A (2) bekezdés szerinti, az egyes kockázatokkal összefüggésben végrehajtásra kerülő ellenálló képességi gyakorlat időpontjáról a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető a gyakorlat előtt legalább 14 nappal korábban értesíti az ellenálló képességi gyakorlaton részvételre kötelezetteket és az általános kijelölő hatóságot.

(11) Nukleáris létesítmény esetében az ellenálló képességi tervben foglaltak megvalósíthatósága a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági követelményeiről és az ezzel összefüggő hatósági tevékenységről szóló OAH rendeletben meghatározott egyéb gyakorlatok keretében is biztosítható, teljesíthető, ha teljesülnek az ellenálló képességi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések.

16. A rendkívüli esemény bejelentése¶

26. § (1) A rendkívüli eseményt az ellenálló képességi tervben a kritikus szervezet rendkívüli esemény kezelésére meghatározott szervezeti egysége az alábbiak szerint köteles bejelenteni:

• a) az 1-es ellenálló képességi szintbe sorolt kritikus infrastruktúra esetében soron kívül, de legkésőbb munkaidőben, az észlelést követő 4 órán belül, munkaidőn túl bekövetkezett rendkívüli esemény esetén a következő munkanapon 12:00 óráig,
• b) a 2-es és 3-as ellenálló képességi szintbe sorolt kritikus infrastruktúra esetében soron kívül, de legkésőbb az észlelést követő 4 órán belül.

(2) A rendkívüli eseményt az általános kijelölő hatóság által közzétett formanyomtatványon

• a) minden esetben
• aa) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervének ügyeleti szolgálata,
• ab) az általános kijelölő hatóság,
• b) az adott ágazatot érintően
• ba) az ágazati minisztérium által meghatározott ügyeleti szolgálat,
• bb) az ágazati szakhatóság által meghatározott kapcsolati hely,
• c) az energetikai ágazati kijelölő hatóság által kijelölt kritikus szervezet, kritikus infrastruktúra esetén az energetikai ágazati kijelölő hatóság

részére kell bejelenteni, amely szervek értesítik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti nemzeti eseménykezelő központot.

(3) A rendkívüli eseményről a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetőt is tájékoztatni kell az általa meghatározott formában és módon.

(4) A rendkívüli esemény bejelentésének tartalmi és formai követelményeit, benyújtásának részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.

(5) A rendkívüli esemény lezárását követően a kialakulásáról, a megtett intézkedésekről, a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedésekről a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető az általános kijelölő hatóság által meghatározott határidőre jelentést nyújt be

• a) a kritikus szervezet vezetője,
• b) valamennyi kritikus szervezet esetében az általános kijelölő hatóság és a kritikus szervezet kijelölésében hatáskörrel rendelkező ágazati szakhatóság, valamint
• c) az energetikai ágazati kijelölő hatóság által kijelölt kritikus szervezet esetében az energetikai ágazati kijelölő hatóság

részére, amely szervek a jelentést megküldik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti nemzeti eseménykezelő központ részére.

(6) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervezetek felhasználják a kritikus szervezetek rendkívüli eseményre történő reagálása, védekezése és helyreállításának fejlesztése érdekében.

(7) Ha a közérdek alapján szükséges, az erre kijelölt közigazgatási szerv, illetve állami vezető a rendkívüli eseménnyel kapcsolatban tájékoztatja a nyilvánosságot, kivéve a Magyar Nemzeti Bankra mint az 1. mellékletben foglalt táblázat 72. és 75. sorában meghatározott alapvető szolgáltatást nyújtó szervezetre vonatkozó rendkívüli eseményt, amelyről a Magyar Nemzeti Bank elnöke döntése szerint kerül a nyilvánosság tájékoztatásra.

(8) A kritikus infrastruktúrát érintő tervezett és soron kívüli karbantartások, javítások és a rendkívüli esemény kezelésében közreműködő szervezetek, valamint a közreműködő természetes személyek, szervezetek és más érintett résztvevők kötelesek biztosítani annak elsődlegességét, hogy a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra, az alapvető szolgáltatás működése a lehető legrövidebb ideig legyen korlátozott.

(9) A kontrollált rendkívüli esemény kialakulásáról, a megtett intézkedésekről, a hasonló események megelőzése érdekében tett intézkedésekről a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető éves jelentést nyújt be

• a) a kritikus szervezet vezetője,
• b) az általános kijelölő hatóság és a kritikus szervezet kijelölésében hatáskörrel rendelkező ágazati szakhatóság, valamint
• c) az energetikai ágazati kijelölő hatóság által kijelölt kritikus szervezet esetében az energetikai ágazati kijelölő hatóság

részére, amely szervek a jelentést megküldik a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló törvény szerinti nemzeti eseménykezelő központ részére.

27. § (1) Ha valamely rendkívüli esemény más tagállamban jelentős hatást gyakorol vagy gyakorolhat más tagállam által kijelölt kritikus szervezetekre, illetve az alapvető szolgáltatások nyújtásának folyamatosságára, a hatóságok az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül értesítik az érintett tagállam egyedüli kapcsolattartó pontját.

(1a) Ha az (1) bekezdés szerinti rendkívüli esemény hat vagy több tagállamot érint, a hatóságok az egyedüli kapcsolattartó ponton keresztül értesítik az Európai Bizottságot.

(2) Az (1) és (1a) bekezdés szerinti értesítés során a bizalmasság elvére tekintettel úgy továbbíthatók információk, hogy azok bizalmas jellege, az érintett kritikus szervezet biztonsági és üzleti érdekei ne sérüljenek.

17. Jogkövetkezmények¶

28. § (1) Ha a kritikus szervezet vagy a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető az e törvényben, az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban vagy a kijelölő hatóság határozatában előírt kötelezettségeit megszegi, azoknak nem tesz eleget, a kijelölő hatóság, az ágazati szakhatóság vagy az ellenőrző hatóság – hatáskörébe tartozóan – a kritikus szervezetet határidő tűzésével a mulasztások megszüntetésére kötelezi, illetve a kritikus szervezettel szemben közigazgatási bírságot szabhat ki.

(2) Az egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok maximális összegét kormányrendelet állapítja meg.

(3) A kiszabott bírság megfizetésére legfeljebb 12 havi részletekben történő teljesítés, illetve legfeljebb 6 hónapra történő fizetési halasztás engedélyezhető a (4) bekezdésben foglaltak alapján.

(4) A kötelezett a bírság megfizetésére nyitva álló határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy részletekben történő teljesítés engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre történő teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

VII. Fejezet — A KRITIKUS SZERVEZETEK TÁMOGATÁSA¶

18. A támogatások rendszere¶

29. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességének fokozása érdekében a kockázatértékeléssel, a kijelölési eljárással, a rendkívüli esemény kezelésével és a biztonságos, üzemfolytonos működéssel érintett állami szervezetek az alábbi módszerekkel biztosítanak támogatást a kritikus szervezet részére:

• a) útmutatók, segédletek, iratminták, formanyomtatványok, módszertani megoldások kidolgozása és közzététele,
• b) az ellenálló képesség mérésére, tesztelésére szolgáló gyakorlatok megosztása,
• c) tanácsadó kijelölése, kirendelése, valamint tanácsadó munkacsoport létrehozása és működtetése,
• d) a kijelölő hatóság és az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága által, szükség szerint az ágazati szakhatóság bevonásával rendszeresen, de legalább évente az aktuális információk, a jogszabály változások és esettanulmányok megosztása érdekében rendezvények szervezése,
• e) a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetők központi továbbképzése vagy ágazati szakmai napjának megszervezése és lebonyolítása,
• f) pályázati kiírások közzététele,
• g) jogszabályban biztosított elsőbbségi eljárások,
• h) a kritikus szervezetek közötti önkéntes információmegosztás,
• i) tudományos kutatás és publikáció közzététele.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott dokumentumokat az általános kijelölő hatóság honlapján kell elérhetővé tenni.

30. § A nyilvántartó hatóság a 29. § (1) bekezdés szerinti támogatások igénybe vétele érdekében szükség szerint igazolja

• a) a kritikus szervezet és kritikus infrastruktúra kijelölt státuszát,
• b) a kritikus munkakörben foglalkoztatottak adatait,
• c) az alapvető szolgáltatás ellátásához feltétlenül szükséges járművek adatait.

31. § Ha szükséges és közérdekű célból indokolt, pénzügyi támogatás biztosítható a kritikus szervezetek ellenálló képességének fejlesztése céljára.

19. Az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága¶

32. § (1) Az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottságát az általános kijelölő hatóság működteti, amely keretében munkacsoportokat hozhat létre egyes szakkérdések, szakmai feladatok végrehajtásának támogatása érdekében.

(2) A kritikus szervezet a saját költségére az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága tagjaiból tanácsadó kijelölését kezdeményezheti az általános kijelölő hatóságnál a kritikus szervezet ellenálló képességi tevékenységének támogatására.

(3) Az általános kijelölő hatóság – szükség szerint az energetikai ágazati kijelölő hatóság vagy az ágazati szakhatóság bevonásával – a kritikus szervezet kezdeményezésére kijelöli a tanácsadót (a továbbiakban: kijelölt tanácsadó) a kritikus szervezethez.

(4) Az (1) bekezdés szerinti munkacsoport résztvevője lehet az általános kijelölő hatóság jóváhagyásával, illetve felkérésére

• a) a kijelölési eljárásban résztvevő hatóság, ágazati szakhatóság tagja,
• b) az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága tagja, valamint
• c) további, az adott ágazatban, vagy szakkérdésben megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező személy.

(5) Az általános kijelölő hatóság – szükség szerint az energetikai ágazati kijelölő hatóság vagy az ágazati szakhatóság bevonásával – a kritikus szervezetnél feltárt hiányosságok kijavításának szakmai felügyeletére, koordinációjára az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottsága tagjaiból e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint tanácsadót rendelhet ki (a továbbiakban: kirendelt tanácsadó) a kritikus szervezethez.

(6) A kirendelt tanácsadó díját és költségeit a kritikus szervezet viseli.

(7) A kijelölt tanácsadó és a kirendelt tanácsadó (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: tanácsadó) – szükség szerint titoktartási nyilatkozat aláírása mellett – megismerheti az érintett kritikus szervezet létesítményeit, adatait, a szervezetre vonatkozó dokumentumokat.

(8) A tanácsadót titoktartási kötelezettség terheli az érintett kritikus szervezettel összefüggésben megismert információk vonatkozásában.

(9) A tanácsadó javaslatot tesz azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket az érintett kritikus szervezet ellenálló képességének javítása érdekében szükségesnek tart.

(10) A tanácsadó megállapításairól, tevékenységéről jelentést készít az általános kijelölő hatóság részére, a központi szerv által meghatározott formában és határidőre.

(11) A tanácsadó jelentését az általános kijelölő hatóság értékeli, és az értékelés eredményét megküldi a kritikus szervezet részére, valamint, ha a kirendelést ágazati szakhatóság kezdeményezte, az ágazati szakhatóság részére, továbbá javaslatot tesz azon intézkedésekre vonatkozóan, amelyeket az érintett kritikus szervezet ellenálló képességének javítása érdekében hozni lehet.

(12) Az általános kijelölő hatóság értékelése alapján a kritikus szervezet ellenálló képességének kialakítása, illetve fejlesztése érdekében az e törvény vagy e törvény végrehajtási rendelete szerinti intézkedés hozható, hatósági eljárási és felügyeleti tevékenység végezhető, kivéve, ha a tanácsadó kijelölésére a kritikus szervezet kezdeményezésére került sor.

(13) A tanácsadó a tevékenysége megkezdése előtt az általános kijelölő hatóság felkészítésén köteles részt venni.

(14) A kritikus szervezet tájékoztatja az általános kijelölő hatóságot a megtett intézkedésről, eljárásról, tevékenységről.

33. § A kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezetővel önhibáján kívül nem rendelkező kritikus szervezet az általános kijelölő hatóság jóváhagyása esetén az ellenálló képességi tervét a kirendelt tanácsadó jóváhagyásával nyújthatja be.

VIII. Fejezet — EGYÜTTMŰKÖDÉS¶

20. Nemzetközi együttműködés és az egyedüli kapcsolattartó pont¶

34. § (1) A határokon átnyúló együttműködést az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban foglalt rendelkezések végrehajtása során a kormányrendeletben kijelölt egyedüli kapcsolattartó pont látja el.

(2) Az egyedüli kapcsolattartó pont összekötő feladatokat lát el

• a) az Európai Bizottság felé,
• b) a többi tagállam egyedüli kapcsolattartó pontjával, valamint
• c) a kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoporttal.

(3) Az egyedüli kapcsolattartó pont feladatköre kiterjed különösen azon kritikus szervezetekkel kapcsolatos kérdések képviseletére,

• a) ahol olyan kritikus infrastruktúrát vesznek igénybe, amely két vagy több tagállam között fizikai összeköttetést eredményez,
• b) amelyek olyan vállalati struktúrákat érintenek, amelyek más tagállamokban lévő kritikus szervezetekkel összeköttetésben vagy kapcsolatban állnak, valamint
• c) amelyek alapvető szolgáltatásokat nyújtanak más tagállamoknak vagy tagállamokban.

(4) A kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoportban az egyedüli kapcsolattartó pont képviseli a nemzeti álláspontot.

21. Nemzeti együttműködés, az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport¶

35. § (1) A nemzeti ellenálló képesség fokozása érdekében előkészítő, javaslattevő, véleményező testületként a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter gondoskodik az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport (a továbbiakban: Munkacsoport) működtetéséről.

(2) A Munkacsoport javaslatot dolgoz ki és előterjesztést készít a Kormány számára

• a) a kritikus szervezetek ellenálló képességére vonatkozó nemzeti stratégiáról és a nemzeti kockázatértékelésről,
• b) a szövetségesi és az Európai Uniós kötelezettségből fakadó ellenálló képességi feladatokról és azok végrehajtásáról,
• c) a 39. § szerinti jelentésekről, valamint
• d) a kritikus szervezetek ellenálló képességének fejlesztési javaslatairól.

(3) A Munkacsoport figyelemmel kíséri a jogalkalmazási gyakorlatot, a hazai és a külföldi ellenálló képességi megoldásokat és újításokat, valamint az ezekhez kapcsolódó szakmai és tudományos kutatásokat, amelyek eredményeit felhasználja a (2) bekezdés szerinti előterjesztés elkészítéséhez.

(4) A Munkacsoport

• a) vezetője a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztériumból kijelölt állami vezető,
• b) állandó tagjai a kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóságok, valamint a rendvédelmi szervek erre a feladatra kijelölt vezetői,
• c) meghívott tagjai a (2) bekezdés szerinti előterjesztés készítéséhez szükséges szakmai ismeretekkel rendelkező személy vagy szerv erre a célra kijelölt képviselői.

(5) A Munkacsoport létrehozásával és működtetésével kapcsolatos szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

22. Hatósági együttműködés¶

36. § (1) A kijelölő hatóság együttműködik és rendszeresen információt cserél a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatósággal a kritikus szervezeteket érintő kiberbiztonsági és – a kijelölő hatóság feladatainak ellátásához szükséges – nem kiberbiztonsági kockázatokról, fenyegetésekről és eseményekről, beleértve a kijelölő hatóság és a kiberbiztonsági hatóság által hozott releváns intézkedéseket.

(2) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatóság javaslatot tehet az általános kijelölő hatóságnak és az energetikai ágazati kijelölő hatóságnak a kijelölési eljárás lefolytatására.

(3) A Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvény szerinti kiberbiztonsági hatóság megküldi a nyilvántartó hatóság részére a kritikus szervezetek, kritikus infrastruktúrák vonatkozásában a Magyarország kiberbiztonságáról szóló törvényben meghatározott dokumentumokat.

(4) A kijelölő hatóság együttműködik és rendszeresen információt cserél a pénzügyi ágazat digitális működési rezilienciájáról, valamint az 1060/2009/EK, a 648/2012/EU, a 600/2014/EU, a 909/2014/EU és az (EU) 2016/1011 rendelet módosításáról szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2554 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti kompetens hatósággal a pénzügyi szektorban kijelölt kritikus szervezeteket érintő kiberbiztonsági és nem kiberbiztonsági kockázatokról, fenyegetésekről és eseményekről.

(5) Az energetikai ágazati kijelölő hatóság, az ágazati szakhatóság és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeleti hatósága az e törvény szerinti eljárásaiban az általános kijelölő hatósággal együttműködve végzi tevékenységét.

(6) Az ellenálló képességi terv, az ellenálló képességi mátrix és a rendkívüli események bejelentésének iratmintái, formanyomtatványai ágazatspecifikus szempontjaihoz az ágazati szakhatóság és az energetikai ágazati kijelölő hatóság elkészíti, szükség szerint aktualizálja javaslatát, és megküldi azokat az általános kijelölő hatóság részére.

23. Adatvédelmi rendelkezések¶

37. § (1)

(2) Az e törvényben meghatározott feladatellátása során, így különösen a kijelölési eljárásban, a rendkívüli esemény kezelésében, valamint a hatósági ellenőrzés keretében, az eljárással összefüggő és ahhoz szükséges ideig, a minősített adatot, személyes adatot vagy különleges adatot, üzleti titkot, banktitkot, fizetési titkot, biztosítási titkot, értékpapírtitkot, pénztártitkot a kijelölő hatóság és az ágazati szakhatóság, illetve az e törvény végrehajtásában részt vevő egyéb szervek – a minősített adatokra, valamint a nemzetbiztonsági és a honvédelmi érdekű információbiztonságra vonatkozó korlátozások figyelembevételével – megismerhetik.

(3) A (2) bekezdés alapján megismert adatokat

• a) a kijelölő hatóság, az ágazati szakhatóság a hatósági eljárás és az ellenőrzés időtartamára,
• b) a nyilvántartó hatóság a nyilvántartás idejéig

kezeli.

(4) A (3) bekezdés alapján kezelt adat – ha törvény eltérően nem rendelkezik – más szerv vagy személy részére nem továbbítható.

38. § (1) A bizalmasság alapelvére tekintettel, akinek tudomására jut, hogy egy szervezet kritikus szervezetként került kijelölésre, köteles ezt az információt és az ezzel összefüggésben megismert adatot nem nyilvánosan kezelni, jogszabályban meghatározott célhoz kötötten felhasználni, valamint jogosulatlan harmadik személy részére nem teheti hozzáférhetővé.

(2) A kritikus szervezet csak e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott célból jogosult információt szolgáltatni és felvilágosítást adni kritikus szervezeti státuszáról.

IX. Fejezet — JELENTÉSTÉTEL¶

24. Jelentés az Európai Bizottságnak¶

39. § (1) Az egyedüli kapcsolattartó pont kétévente összefoglaló jelentést küld az Európai Bizottságnak és a kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoportnak

• a) az európai kritikus szervezetek és európai kritikus infrastruktúrák, kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ágazatonkénti és alágazatonkénti számáról, valamint az Európai Unió azon tagállamainak számáról, amelyek az európai kritikus infrastruktúráktól függenek, valamint
• b) a más tagállamokat érintő rendkívüli eseményekről, beleértve a rendkívüli események számát, jellegét és a meghozott intézkedéseket.

(2) Az egyedüli kapcsolattartó pont az (1) bekezdés szerinti jelentés elkészítéséhez használhatja az Európai Bizottság által – a kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoporttal együttműködve – kidolgozott közös jelentéstételi mintadokumentumot.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jelentés összeállítása érdekében a Munkacsoport részére az ágazati miniszterek és önálló szabályozó szervek vezetői megküldik az ágazatok és alágazatok, valamint az azokban kijelölt kritikus szervezetek és kritikus infrastruktúrák ellenálló képességi helyzetének értékelését a tárgyévet követő év február 15-ig.

(4) A Munkacsoport a (2) bekezdés szerinti ágazati részjelentések, továbbá az aktuális évi védelmi és biztonsági felkészítés egyes kérdéseiről szóló kormányhatározat figyelembevételével elkészíti és felterjeszti a tárgyévi értékelést a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter útján a Kormány részére a tárgyévet követő év április 30-ig.

(5) Az egyedüli kapcsolattartó pont a kijelölési eljárások lefolytatását követően az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja

• a) az alapvető szolgáltatások listáját,
• b) az ágazatok és alágazatokhoz tartozó kritikus szervezetek számát, és
• c) az ágazati és horizontális kritériumokat.

(6) Az egyedüli kapcsolattartó pont az (5) bekezdésben foglalt aktuális adatokat 4 évente az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátja.

(7) Az Európai Bizottság felé ezen § szerinti jelentést és az (5) bekezdés szerinti adatszolgáltatást megelőzően az egyedüli kapcsolattartó pont az érintett adatokat megküldi a védelmi és biztonsági igazgatás központi szerve részére.

NEGYEDIK RÉSZ — ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK¶

X. Fejezet — A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA¶

25. Felhatalmazó és hatályba léptető rendelkezések¶

40. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben

• 1. jelölje ki az általános kijelölő hatóságot,
• 2. jelölje ki az energetikai ágazati kijelölő hatóságot és állapítsa meg a kijelölési eljárásának részletes szabályait,
• 3. állapítsa meg a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák azonosítására vonatkozó általános eljárási szabályokat, valamint a hatósági ellenőrzés általános és az ágazatokra vonatkozó különös szabályait,
• 4. állapítsa meg az ágazati kritériumokat,
• 5. állapítsa meg a kritikus szervezetek és a kritikus infrastruktúrák ellenálló képességi követelményrendszerét és ellenálló képességi szintjeinek rendszerét,
• 6. jelölje ki a nyilvántartó hatóságot, állapítsa meg a nyilvántartás vezetésére, a nyilvántartásba veendő adatok szolgáltatására és a nyilvántartásból történő adatigénylés rendjére vonatkozó részletes eljárási szabályokat,
• 7. jelölje ki az ellenőrző hatóságot,
• 8. határozza meg a kiszabható közigazgatási bírság mértékét, a közigazgatási bírság kiszabására vonatkozó eljárás rendjét, valamint az egyéb alkalmazható jogkövetkezmények részletszabályait,
• 9. a kijelölési eljárásban, a kijelölés fenntartására és a kijelölés visszavonására irányuló eljárásban, a hatósági ellenőrzésben részt vevő hatóságok közötti együttműködés szabályait,
• 10. állapítsa meg a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető feladatkörét és képesítési, továbbképzési követelményeit,
• 11. állapítsa meg a kritikus szervezet ellenálló képességi terve, kockázatértékelése, valamint az ellenálló képességi mátrix általános és ágazati tartalmi és formai követelményeit,
• 12. állapítsa meg a rendkívüli eseményekkel összefüggő részletes szabályokat,
• 13. állapítsa meg az Ellenálló Képesség Fejlesztési Munkacsoport működésével kapcsolatos részletes szabályokat
• 14. állapítsa meg az Ellenálló Képességért Felelős Vezetők Tanácsadó Bizottságának működésére vonatkozó szabályokat,
• 15. állapítsa meg a támogatások részletszabályait, a kritikus szervezetek számára biztosított elsőbbségi eljárásokat, a támogatások igénybevétele érdekében a kritikus szervezet által alkalmazott igazolások adattartalmát,
• 16. jelölje ki az egyedüli kapcsolattartó pontot,
• 17. állapítsa meg a rendkívüli esemény kezelésében érintett szervek irányába történő bejelentés küszöbértékét.

(2) Felhatalmazást kap a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a kritikus szervezet ellenálló képességéért felelős vezető továbbképzésére vonatkozó szabályokat.

(3) Felhatalmazást kap a gazdaságfejlesztésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben meghatározza a kritikus szervezetek anyagi támogatására vonatkozó részletes szabályokat.

41. § (1) Ez a törvény – a (2)–(10) bekezdésben foglalt kivétellel – 2024. december 30-án lép hatályba.

(2) Az ELSŐ–MÁSODIK Rész, a 17–27. §, a 29–40. §, a 26. alcím, a 29. alcím, a 30. alcím, az 51. §, az 54. §, az 55. §, a 32. alcím, a 33. alcím, a 62. §, a 37. alcím, a 77. §, a 78. § (1) bekezdése, a 79. §, a 41. alcím, a 42. alcím, a 44. alcím, a 45. alcím, a 106. § (1) és (2) bekezdése, a 49. alcím, a 114. §, az 51. alcím, az 52. alcím, az 53. alcím, a 137. §, a 138. §, a 143. §, a 144. §, a 147. §, a 152. § a), b) és d) pontja, az 1. melléklet és a 2. melléklet 2025. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 106. § (3) bekezdése 2025. január 2-án lép hatályba.

(4) A 28. § az e törvény kihirdetését követő 16. napon lép hatályba.

(5) A 39. alcím és a 47. alcím az e törvény kihirdetését követő 61. napon lép hatályba.

(6) A 83–86. § és a 46. alcím 2025. március 1-jén lép hatályba.

(7) A 87. §, a 88. § és a 89. § 2025. július 1-jén lép hatályba.

(8) A 34. alcím, a 36. alcím, a 68–70. §, a 73–76. §, a 78. § (2) bekezdése, a 80. §, a 140. §, a 141. §, a 148. §, a 151. § és a 152. § c) pontja 2025. december 9-én lép hatályba.

(9) Az 50. §, az 52. §, a 67. § és az 54. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba.

(10) A 139. § a kapcsolódó informatikai fejlesztések elvégzését követő napon lép hatályba.

(11) A 139. § hatálybalépésének naptári napját a határrendészetért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.

26. Átmeneti rendelkezések¶

42. § (1) A kijelölő hatóság az ezen törvény szerinti kijelölési eljárásokat első alkalommal 2025. április 30-ig megindítja, és az eljárás részeként dönt a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény szerint hozott kijelölő, kijelölést fenntartó határozatok érvényességének megszűnéséről, vagy a kijelölések megszüntetéséről.

(2) A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény alapján kijelölt létfontosságú rendszerelem üzemeltetője az (1) bekezdésben meghatározott kijelölési eljárásban hozott döntés véglegessé válásáig e törvény alkalmazásában kritikus szervezetnek minősül.

(3) A 17. § (3) bekezdés a), b) és d) pontját, a 17. § (5) bekezdés b) pontját, a 18–20. §-t, valamint a 26. § (1) bekezdését csak az e törvény szerint kijelölt kritikus szervezetekre kell alkalmazni.

(4) Ha a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény alapján hozott kijelölő határozatban az ágazati kijelölő hatóság biztonsági összekötő személy alkalmazását írta elő, az (1) bekezdésben meghatározott kijelölési eljárásban hozott döntés véglegessé válásáig a létfontosságú rendszerelem üzemeltetője gondoskodik a biztonsági összekötő személy foglalkoztatásáról, és folyamatosan biztosítja a biztonsági összekötő személy tevékenységéhez szükséges feltételeket. A biztonsági összekötő személy feladata a kapcsolattartás az üzemeltető és az érintett hatóságok között.

(5) A Kormány a 4. § szerinti stratégiát és az 5. § szerinti nemzeti kockázatértékelést 2026. január 17-ig elfogadja. Az egyedüli kapcsolattartó pont a stratégiát és a nemzeti kockázatértékelést – azok elfogadását követő három hónapon belül – megküldi az Európai Bizottság részére.

(6) Az egyedüli kapcsolattartó pont a 39. § szerinti jelentést első alkalommal 2028. július 17-ig küldi meg az Európai Bizottságnak és a kritikus szervezetek ellenálló képességével foglalkozó csoportnak.

(7) Az egyedüli kapcsolattartó pont első alkalommal a kijelölési eljárások lefolytatását követően, de legkésőbb 2026. július 17-ig bocsátja az Európai Bizottság rendelkezésére a 39. § (5) bekezdésében foglaltakat.

27. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶

43. § E törvény

• a) 49. §-a, 50. §-a, 51. §-a, 54. §-a, 55. §-a, 56. §-a és 133. § a) pontja az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján,
• b) 73–76. §-a az Alaptörvény XIV. cikk (5) bekezdése alapján,
• c) 106. § (2) bekezdése az Alaptörvény 52. cikk (5) bekezdése alapján,
• d) 118. §-a és a 129. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (5) bekezdése alapján,
• e) 119. §-a az Alaptörvény XXXI. cikk (6) bekezdése alapján,
• f) 130. §-a és a 132. § b) pontja az Alaptörvény 45. cikk (5) bekezdése alapján

sarkalatosnak minősül.

28. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶

44. § E törvény

• a) a kritikus szervezetek rezilienciájáról és a 2008/114/EK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• b) 9. § (6) bekezdése és 36. § (1) és (2) bekezdése az Unió egész területén egységesen magas szintű kiberbiztonságot biztosító intézkedésekről, valamint a 910/2014/EU rendelet és az (EU) 2018/1972 irányelv módosításáról és az (EU) 2016/1148 irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2022. december 14-i (EU) 2022/2555 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,
• c) 34. alcíme, 36. alcíme, 68. §-a, 69. §-a, 70. §-a, 73. §-a, 74. §-a, 75. §-a, 76. §-a, 78. § (2) bekezdése, 80. §-a, 140. §-a, 141. §-a, 148. §-a, 151. §-a és 152. § c) pontja
• ca) az uniós ideiglenes úti okmány létrehozásáról, valamint a 96/409/KKBP határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 18-i (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek, valamint
• cb) az (EU) 2019/997 tanácsi irányelvnek az uniós ideiglenes úti okmány géppel olvasható vizsgálati zónája tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. május 6-i (EU) 2024/1986 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

45. § E törvény

• a) az (EU) 2022/2557 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek alapvető szolgáltatásokat tartalmazó jegyzék megállapítása révén történő kiegészítéséről szóló, 2023. július 25-i (EU) 2023/2450 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet,
• b) 50. §-a, 52. §-a,67. §-a, 54. alcíme, 55. alcíme, 152. § e) pontja és 154. § (2) bekezdése
• ba) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a határok és a vízumügy területén, továbbá a 767/2008/EK, az (EU) 2016/399, az (EU) 2017/2226, az (EU) 2018/1240, az (EU) 2018/1726 és az (EU) 2018/1861 európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint a 2004/512/EK és a 2008/633/IB tanácsi határozat módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/817 európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
• bb) az uniós információs rendszerek közötti interoperabilitás kereteinek megállapításáról a rendőrségi és igazságügyi együttműködés, a menekültügy és a migráció területén, valamint az (EU) 2018/1726, az (EU) 2018/1862 és az (EU) 2019/816 rendelet módosításáról szóló, 2019. május 20-i (EU) 2019/818 európai parlamenti és tanácsi rendelet,
• c) 51. §-a, 54. §-a és 55. § c) pontja a rendőri együttműködés és a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés terén a Schengeni Információs Rendszer (SIS) létrehozásáról, működéséről és használatáról, a 2007/533/IB tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1986/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 2010/261/EU bizottsági határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2018. november 28-i (EU) 2018/1862 európai parlamenti és tanácsi rendelet 32. cikk (1) bekezdés d) és e) pontjának
• d) 139. §-a a tagállamok külső határait átlépő harmadik országbeli állampolgárok belépésére és kilépésére, valamint beléptetésének megtagadására vonatkozó adatok rögzítésére szolgáló határregisztrációs rendszer (EES) létrehozásáról és az EES-hez való bűnüldözési célú hozzáférés feltételeinek meghatározásáról, valamint a Schengeni Megállapodás végrehajtásáról szóló egyezmény, a 767/2008/EK rendelet és az 1077/2011/EU rendelet módosításáról szóló, 2017. november 30-i (EU) 2017/2226 európai parlamenti és tanácsi rendelet,

végrehajtáshoz szükséges rendelkezéseket állapít meg.

XI. Fejezet — MÓDOSÍTÓ ÉS HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK¶

29. A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény módosítása¶

46. §¶

30. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása¶

47. §¶

48. §¶

31. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása¶

49. §¶

50. §¶

51. §¶

52. §¶

53. §¶

54. §¶

55. §¶

32. A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény módosítása¶

56. §¶

57. §¶

33. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása¶

58. §¶

34. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény módosítása¶

59. §¶

60. §¶

35. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása¶

61. §¶

62. §¶

36. A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosítása¶

63. §¶

64. §¶

37. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosítása¶

65. §¶

66. §¶

38. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása¶

67. §¶

68. §¶

69. §¶

70. §¶

39. A szabálysértési jogsegélyről szóló 2007. évi XXXVI. törvény módosítása¶

71. §¶

72. §¶

40. A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény módosítása¶

73. §¶

74. §¶

75. §¶

76. §¶

77. §¶

78. §¶

79. §¶

80. §¶

41. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása¶

81. §¶

42. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása¶

82. §¶

43. A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény módosítása¶

83. §¶

84. §¶

85. §¶

86. §¶

87. §¶

88. §¶

89. §¶

44. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása¶

90. §¶

45. A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosítása¶

91. §¶

92. §¶

46. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása¶

93. §¶

94. §¶

95. §¶

96. §¶

97. §¶

98. §¶

99. §¶

100. §¶

101. §¶

102. §¶

103. §¶

47. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása¶

104. §¶

105. §¶

48. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása¶

106. §¶

49. A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény módosítása¶

107. §¶

108. §¶

109. §¶

110. §¶

50. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása¶

111. §¶

112. §¶

113. §¶

114. §¶

51. A Magyarország biztonsági érdekét sértő külföldi befektetések ellenőrzéséről szóló 2018. évi LVII. törvény módosítása¶

115. §¶

116. §¶

52. A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény módosítása¶

117. §¶

118. §¶

119. §¶

120. §¶

121. §¶

122. §¶

123. §¶

124. §¶

125. §¶

126. §¶

127. §¶

128. §¶

53. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény módosítása¶

129. §¶

130. §¶

131. §¶

132. §¶

54.¶

133. §¶

55. Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény módosítása¶

134. §¶

56. A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény módosítása¶

135. §¶

136. §¶

137. §¶

138. §¶

139. §¶

140. §¶

141. §¶

142. §¶

143. §¶

144. §¶

145. §¶

146. §¶

147. §¶

148. §¶

149. §¶

150. §¶

151. §¶

152. §¶

153. §¶

57. A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény módosítása¶

154. §¶

1. melléklet a 2024. évi LXXXIV. törvényhez¶

Ágazatok, alágazatok és alapvető szolgáltatások listája¶

2. melléklet a 2024. évi LXXXIV. törvényhez¶