2024. évi LXXXIV. törvény — mi változott? 2024. december 31.

49. § (1) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A terrorizmust elhárító szerv)

„d) a Kormány döntése alapján részt vesz a magyar állampolgár vagy más személy életét, testi épségét Magyarország területén kívül fenyegető veszélyek esetén a bajba jutott személy külföldről történő kimenekítésében,”

(2) A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 7/E. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a terrorizmust elhárító szervnek az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott személyvédelmi feladata ellátásához külföldre vonatkozó, valamint külföldi eredetű információk megszerzése szükséges, azok beszerzése érdekében

- a) megkeresi a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálatot, vagy

- b) az információkat saját hatáskörben megszerzi.

(1b) Az (1a) bekezdésben foglaltak végrehajtásának rendjét a terrorizmust elhárító szerv és a hatáskörrel rendelkező nemzetbiztonsági szolgálat megállapodásban rögzíti.”

53. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 91/T. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„91/T. § (1) A terrorizmust elhárító szerv kezeli azokat az adatokat, amelyek a 7/E. § szerint meghatározott feladatai ellátásához – bűnmegelőzési, bűnfelderítési, illetve személyvédelmi célból – szükségesek.

(2) Ha a terrorizmust elhárító szerv kezelésében álló, a terrorizmust elhárító szerv

- a) objektumaival,

- b) személyi állományával, illetve

- c) beszerzéseivel és a 7/E. § szerint meghatározott feladataival közvetlenül összefüggő egyéb szerződéseivel

kapcsolatos közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat megismerése Magyarország bűnüldözési, illetve bűnmegelőzési érdekeit veszélyeztetné, az ezen adat megismerésére irányuló igény teljesítését a megtagadás alapjául szolgáló érdek fennállásáig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 30 évig meg kell tagadni.

(3) A (2) bekezdés szerinti igény teljesíthetőségéről – Magyarország bűnüldözési, illetve bűnmegelőzési érdekeit mérlegelve – a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója dönt.”

61. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 58. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem terjed ki:]

„b) a rendőrség vízi rendészeti szervének, a rendőrség terrorizmust elhárító szervének, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vízijárműveire,”

111. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/C. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:

„(11b) A terrorizmust elhárító szervnél foglalkoztatott munkavállaló munkaviszonyára a XXXI. Fejezet rendelkezései közül a 124/B. alcím rendelkezéseit alkalmazni kell.”

112. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 287/F. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A terrorizmust elhárító szervnél foglalkoztatott rendvédelmi alkalmazottra a XXXI. Fejezetbe tartozó rendelkezések közül a 124/B. alcím rendelkezéseit alkalmazni kell.”

113. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény a következő 124/B. alcímmel egészül ki:

#### „124/B. A terrorizmust elhárító szerv állományára vonatkozó szabályok

319/N. § (1) A terrorizmust elhárító szerv tagja – a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója által elrendelt időszakban – köteles bejelenteni a szolgálaton kívüli tartózkodási helyét, valamint elérhetőségét.

(2) A terrorizmust elhárító szerv tagja magáncélú külföldre utazásával kapcsolatban köteles a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának bejelenteni

- a) külföldre utazási és vízumigénylési szándékát,

- b) külföldre utazásának tervezett napját, célját, időtartamát, az útvonallal érintett országok listáját,

- c) a terv szerint vele együtt utazó közeli hozzátartozóinak nevét,

- d) hazatérésének tervezett napját.

(3) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója a külföldre utazást szolgálati és biztonsági érdekből megtilthatja vagy korlátozhatja. A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója köteles a döntését megindokolni. A magáncélú külföldre utazás korlátozása vagy megtiltása miatt felmerült, máshonnan meg nem térülő kár tekintetében a terrorizmust elhárító szerv tagját a terrorizmust elhárító szerv kártalanítja.

(4) A (2) bekezdés szerinti bejelentés és a (3) bekezdés szerinti megtiltás vagy korlátozás eljárási szabályait – különös tekintettel a bejelentés és a megtiltás vagy korlátozás közlésének határidejére – a terrorizmust elhárító szerv főigazgatója közjogi szervezetszabályozó eszközben állapítja meg.

(5) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója közjogi szervezetszabályozó eszközben megállapíthatja azon esetköröket, helyzeteket vagy időszakokat, amikor a (2) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettséget nem kell teljesíteni.

(6) A (2) bekezdés c) pontja szerinti adatokat a terrorizmust elhárító szerv a megvalósult utazásról történő hazatérésről való tudomásszerzést követően haladéktalanul törli.

319/O. § A terrorizmust elhárító szerv tagja a gyülekezési törvény hatálya alá eső gyűlésen történő megjelenési szándékát köteles a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának bejelenteni, aki a részvételt megtilthatja, ha az a hivatással vagy az ellátott szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, vagy a rendvédelmi szerv szolgálati érdekeit sérti vagy veszélyezteti. A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója köteles a döntését megindokolni.

319/P. § A 108. § (1) bekezdésében foglaltak megsértése a terrorizmust elhárító szerv tagja esetében összeférhetetlenségnek minősül.

319/Q. § (1) A terrorizmust elhárító szerv tagja köteles a terrorizmust elhárító szerv főigazgatójának bejelenteni

- a) a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását,

- b) bármely gazdasági társaságban fennálló tagságát.

(2) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés, valamint a gazdasági társaságban fennálló tagság ellentétes a terrorizmust elhárító szerv feladataival, vagy veszélyezteti a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, vagy a terrorizmust elhárító szerv tekintélyét.

(3) A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója az (1) bekezdés szerinti és a 109. § (3) bekezdése szerinti tevékenység folytatását korlátozhatja, ha veszélyezteti a szolgálati érdeket. A terrorizmust elhárító szerv főigazgatója köteles a döntését megindokolni.”

134. § Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény

- a) 244. §-ában a „2025. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2027. január 1-jén” szöveg,

- b) 248. § (6) bekezdésében a „2025. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2027. január 1-jén” szöveg

lép.

135. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (2) bekezdés c) pont cb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Vendégbefektetői vízumot az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki úgy nyilatkozik, hogy a (3) bekezdés szerinti befektetések legalább egyikével rendelkezik vagy tervez rendelkezni, a tervezett befektetés esetén pedig]

- „cb) írásbeli kötelezettségvállalást nyújt be arról, hogy vállalja legalább az egyik, a (3) bekezdésben meghatározott összegű és típusú befektetés megvalósítását a vendégbefektetői vízum érvényességi ideje alatt.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés a) pontjában és a 22. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak alkalmazásában nemzetgazdasági érdeknek kell tekinteni az alábbi befektetések megvalósítását:

- a) a Magyar Nemzeti Bank által nyilvántartásba vett ingatlanalap által kibocsátott, legalább 250 000 euró összegű befektetési jegy megszerzése, vagy

- b) legalább 1 000 000 euró értékben, oktatási, tudományos kutatási, művészeti alkotótevékenység támogatása céljából pénzbeli adomány nyújtása valamely közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány által fenntartott felsőoktatási intézmény részére.”

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 16. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vendégbefektetői vízum érvényességi ideje hat hónap. Ha az úti okmány érvényességi ideje rövidebb mint 6 hónap, akkor az engedélyezett tartózkodás időtartamát úgy kell megállapítani, hogy a harmadik országbeli állampolgár úti okmánya az engedélyezett tartózkodás lejártakor még legalább 30 napig érvényes legyen.”

136. § (1) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelmet a harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői vízummal vagy az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen Magyarország területére történő első belépését követően, legkésőbb 30 napon belül az illetékes idegenrendészeti hatóságnál vagy az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül terjeszti elő a (7) bekezdésben foglaltak figyelembevételével.”

(2) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A harmadik országbeli állampolgár a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása iránti kérelmének (5) bekezdés szerinti benyújtását követően erre vonatkozó hiánypótlásra történő külön felhívás nélkül, a vendégbefektetői vízum érvényességének ideje alatt vagy az (EU) 2018/1806 európai parlamenti és tanácsi rendelet II. mellékletében szereplő harmadik ország állampolgáraként jogszerűen Magyarország területére történő első belépését követő hat hónapon belül – az idegenrendészeti ügyindítási elektronikus felületen keresztül a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelemhez hiánypótlásként mellékelve – köteles igazolni, hogy a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozata alapján vállalt valamely befektetést teljesítette. Az idegenrendészeti hatóság a befektetéssel kapcsolatos igazolás elmulasztására való tekintettel az eljárást a vendégbefektetői vízum érvényességének ideje alatt nem szüntetheti meg.”

(3) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A harmadik országbeli állampolgárnak legalább öt évig a 16. § (3) bekezdés a) pontjában foglaltak teljesítéséhez olyan ingatlanalap által kibocsátott befektetési jegyet kell közvetlenül jegyeznie és azzal folyamatosan rendelkeznie, amely ingatlanalapnak

- a) nettó eszközértéke legalább 40%-át Magyarországon megvalósuló, lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések teszik ki, és

- b) ingatlan-alapkezelője a védelmi és biztonsági célú beszerzésekről szóló 2016. évi XXX. törvény (a továbbiakban: Vbt.) szerinti minősített piaci szereplők jegyzékén szerepel.”

(4) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) Az ingatlan-alapkezelőnek a minősített piaci szereplők jegyzékére történő felvételekor rendelkeznie kell olyan ingatlanalappal, amelyben a lakás funkciójú ingatlanok tekintetében az ingatlanalap nettó eszközértékét – a (9b) bekezdésben foglaltak kivételével – legalább 40%-ban kizárólag használatbavételi engedéllyel rendelkező lakás funkciójú ingatlanok teszik ki.

(9b) A (9a) bekezdésben foglalt feltételeknek már megfelelt ingatlan-alapkezelő a 40%-os nettó eszközértékre vetített minimum limitbe a (9a) bekezdésben meghatározottakon túl egyéb, a Kormány rendeletében meghatározott lakás funkciójú ingatlanba történő befektetéseket is beszámíthat.”

(5) A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 22. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) A vendégbefektetői tartózkodási engedély (6) bekezdés szerinti meghosszabbítása – a 19. § (3) bekezdésében foglaltak kivételével a törvényben meghatározott egyéb feltételek teljesítése esetén – akkor engedélyezhető, ha

- a) a harmadik országbeli állampolgár a 16. § (3) bekezdés a) pontja szerinti befektetéssel a kérelem benyújtásának időpontjában rendelkezik, vagy

- b) a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadásának alapját a 16. § (3) bekezdés b) pontja szerinti befektetés képezte.”

142. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 173. § (3) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

„j) a vendégbefektetői tartózkodási engedély kiadása esetén a kérelem benyújtása és a 16. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyilatkozat alapján vállalt befektetés teljesítéséről szóló igazolás 22. § (7) bekezdése szerinti benyújtása, illetve ennek elmaradása esetén a 22. § (7) bekezdés szerinti igazolás benyújtásra nyitva álló határidő között eltelt időtartam.”

145. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 224/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„224/A. § A vendégbefektetői vízumot vissza kell vonni, ha a harmadik országbeli állampolgár

- a) esetében megállapítható a 17. § (1) bekezdés h)–i) pontjában foglalt valamely feltétel fennállása,

- b) a vízum megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot megtévesztette.”

146. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 144/A. alcíme a következő 224/B. §-sal egészül ki:

„224/B. § A vendégbefektetői vízum kiadását – ha e törvény másként nem rendelkezik – meg kell tagadni, ha

- a) a harmadik országbeli állampolgár nem felel meg a 17. § (1) bekezdés a), c), d) pontjában, valamint f)–i) pontjában foglalt valamely feltételnek,

- b) a harmadik országbeli állampolgár a vízum megszerzése érdekében az eljáró hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, vagy az eljáró hatóságot megtévesztette,

- c) a rendelkezésre álló adatok és tények alapján valószínűsíthető, hogy a harmadik országbeli állampolgár nem valósítja meg a 16. § (2) bekezdés c) pontjában vállalt befektetést, vagy

- d) a rendelkezésre álló adatok alapján a 16. § (2) bekezdés c) pontjában vállalt befektetés megvalósításának jogi akadálya van.”

149. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény 283. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„c) meghatározza az ingatlanalap nettó eszközértékébe beszámítható lakás funkciójú ingatlanba történő befektetések részletszabályait.”

150. § A harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény a következő 290/A. §-sal egészül ki:

„290/A. § (1) A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 2024. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépése előtt véglegesen el nem bírált vendégbefektetői vízum és vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelemmel kapcsolatos eljárásban a Módtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A Módtv. hatályba lépése előtt benyújtottnak minősül a vendégbefektetői tartózkodási engedély iránti kérelem, ha a kérelem díját a harmadik országbeli állampolgár megfizette.”

- e) 285. § (3) bekezdésében a „2025. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2027. január 1-jén” szöveg

153. § Hatályát veszti a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló 2023. évi XC. törvény

- a) 22. § (11) bekezdése,

- b) 218. § (7) bekezdése,

- c) 227. § (2), (2a) és (4) bekezdése,

- d) 286. § (18) és (19) bekezdése.

154. § (1) A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény 254. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 6. §, a 8. § a) pontja, a 77. §, a 131. §, a 132. §, a 149. §, a 157. §, a 159. §, a 164. §, a 166. § a) pontja, a 102. alcím, a 108. alcím, a 113. alcím és a 209. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”

(2) A digitális állam megvalósítása érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2024. évi XII. törvény 254. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 145. § (2) bekezdése, a 147. §, a 150. § és a 111. alcím 2027. január 1-jén lép hatályba.”