2024. évi LVI. törvény — mi változott? 2025. január 1.

#### 2. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

2. § Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés c) pontjában az „a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság,” szövegrész.

#### 3. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása

3. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Helyi adó tv.) a következő 54. §-sal egészül ki:

„54. § Ez a törvény

- a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és

- b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

4. § A Helyi adó tv.

- a) 52. § 24. pontjában a „2008.” szövegrész helyébe a „2025.” szöveg, és a „(TEÁOR’08)” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25” szöveg,

- b) 52. § 31. pont b) alpont ba) pontjában a „[TEÁOR’08 61.2]” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25 61.1” szöveg,

- c) 52. § 31. pont b) alpont bb) pontjában a „[TEÁOR’08 61.2]” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25 61.1” szöveg,

- d) 52. § 52. pontjában a „[TEÁOR’08 93.1]” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25 93.1” szöveg,

- e) 52. § 63. pontjában a „TEÁOR’08” szövegrész helyébe a „TEÁOR ’25” szöveg

lép.

5. § Hatályát veszti a Helyi adó tv. 3. § (5) bekezdésében az „a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaságra,” szövegrész.

#### 4. A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény módosítása

6. § Hatályát veszti a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17/D. § h) pontjában a „használati jogát a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság, vagy a” szövegrész.

#### 6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

9. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 210/C. § (4) bekezdésében a „Maradványvagyon-hasznosító” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő” szöveg lép.

10. § Hatályát veszti a Vht. IX. Fejezet „Az állam képviselete törvényes öröklése esetén” alcíme.

#### 7. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény módosítása

11. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao tv.) 31. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Ez a törvény

- a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és

- b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

12. § A Tao tv. 15. § (9) bekezdés b) pontjában az „épületépítési projekt szervezésével (TEÁOR 4110)” szövegrész helyébe az „ingatlanfejlesztéssel (TEÁOR’25 6812)” szöveg lép.

13. § Hatályát veszti a Tao tv. 5. számú melléklet 6. pontjában az „a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság,” szövegrész.

#### 8. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

14. § Hatályát veszti az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 72. § (1) bekezdés d) pontjában az „a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság,” szövegrész.

18. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. §-a a következő 42. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„42. borravaló: a vendéglátás szolgáltatással való elégedettség kifejezéseként a fogyasztó által önkéntesen juttatott pénzösszeg.”

19. § A Kertv. „A kereskedelmi tevékenységek folytatásának egyéb feltételei” alcíme a következő 5/G. §-sal egészül ki:

„5/G. § (1) A vendéglátás tevékenységet folytató kereskedő által kiállított számla adóval növelt végösszegén felül a fogyasztó által fizetett többletösszeg borravalónak minősül.

(2) A felszolgálónak közvetlenül juttatott borravaló kivételével a kereskedő köteles napi szintű nyilvántartást vezetni a hozzá beérkezett borravalóról.

(3) Az (1) bekezdés szerinti borravalót legalább havonta kell a vendéglátó üzlet munkavállalóinak kifizetni. A munkavállalóknak történő kifizetést a kereskedő által vezetett nyilvántartásban rögzíteni kell.

(4) A borravaló munkavállalók közötti felosztásának szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a borravaló felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a munkavállalókkal kell írásban megállapodnia.”

20. § A Kertv. a következő 11/H. §-sal egészül ki:

„11/H. § (1) Új magánszálláshely és új egyéb szálláshely 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.

(2) A (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni, ha 2024. december 31. napjáig a szálláshely-minősítő szervezethez a szálláshely-minősítési eljárás iránti igény benyújtásra került. A szálláshely-minősítési eljárás iránti igény akkor minősül benyújtottnak, ha a szolgáltató a szálláshely-minősítő szervezet elektronikus felületén az önértékelését befejezte.

(3) A 2024. december 31. napjáig nyilvántartásba vett magánszálláshely és egyéb szálláshely esetében a szálláshely-szolgáltató személyében bekövetkezett változás 2026. december 31. napjáig a kereskedelmi hatóság által nem vehető nyilvántartásba Budapest főváros közigazgatási területén.”

22. § A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (a továbbiakban: Ctv.) a következő 131. §-sal egészül ki:

„131. § (1) Azokat a cég által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett főtevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a TEÁOR’08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs szerint átkódolhatók az új TEÁOR’25 tevékenységi szakágazati kódra, az állami adó- és vámhatóság 2025. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt. Azon cégnek, amelyik az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.

(2) Azokat a cég által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs szerint átkódolhatók az új TEÁOR’25 tevékenységi szakágazati kódra, az állami adó- és vámhatóság 2025. január 31. napjáig hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően és intézkedik a változás cégjegyzékben való átvezetése iránt. Azon a cég által, 2024. december 31. napjáig az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR-kódokat, amelyek a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott fordítókulcs alapján automatikusan nem sorolhatók át, a cégnek az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelenteniük legkésőbb 2025. július 1. napjáig. 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy a cég jelentett-e be TEÁOR’25 kód szerinti egyéb tevékenységet.

(3) A cégek 2024. december 31. napját követően, de legkésőbb a cégjegyzékben vezetett adataik – ide nem értve az (1) bekezdés szerint módosuló adatokat – 2025. július 1-jét követő első változásakor kötelesek a cégbíróságnak benyújtani a létesítő okiratuk Rendeletnek megfelelő módosítását. Ha a létesítő okirat módosítása kizárólag a Rendeletnek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.”

24. § A Ctv. 132. § (2) bekezdése a következő h) és i) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

„h) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet;

i) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet.”

- c) 132. § (2) bekezdés d) pontjában a „2. rendszerének” szövegrész helyébe a „2.1. rendszerének” szöveg

lép.

26. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 5/C. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az állam öröklése útján állami tulajdonba került, illetve kerülő, kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó, a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény szerinti hagyaték egészét, vagy annak egymástól elkülönülő elemeit, amelyeket valamely tulajdonságuk vagy rendeltetésük összekapcsol, az MNV Zrt. hagyatéki gyűjteményként kezelheti (a továbbiakban: hagyatéki gyűjtemény).”

27. § A Vtv. 17. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az MNV Zrt.:)

„j) ellátja a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek értékesítésével, hasznosításával, kezelésével és a vagyonelemként átvett követelések érvényesítésével kapcsolatos feladatokat.”

29. § A Vtv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Vtv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az MNV Zrt.

- a) egyes értékesítési tranzakciók esetében – a tranzakció lezárásáig – a biztosítékok, óvadékok, letétek elhelyezésére, illetve vételár-kifizetések lebonyolítása céljából, továbbá

- b) a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai ellátása érdekében

pénzügyi intézménynél, befektetési szolgáltatónál és központi letétkezelőnél, értéktárnál számlát vezethet.

(4) A kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó forgóeszközök között kimutatott készletek értékvesztésének elszámolása során a különbözetet akkor kell jelentős összegűnek tekinteni, ha az értékvesztés összege meghaladja a bekerülési érték 10%-át, de legalább a százezer forintot.”

33. § A Vtv. 42/A. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

### „A kivezetésre szánt állami vagyon, az MNV Zrt. kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos feladatai”

34. § (1) A Vtv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartoznak az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti:

- a) az állam szükségképpeni törvényes öröklése útján állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek,

- b) az 1. § (6a) bekezdése szerinti, köztartozások fejében állami tulajdonba került vagy kerülő vagyonelemek,

- c) az MNV Zrt. által – a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló, általa közvetlenül kezelt – kivezetésre szánt állami vagyonba tartozó vagyonnak minősített

- ca) kis értékű vagyonelemek, továbbá

- cb) terhelt vagyonelemek,

- d) az államra öröklés útján átszállt, továbbá az 1. § (6a) bekezdése szerinti köztartozások fejében átvett követelések, valamint

- e) állami tulajdonban álló, hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok.”

(2) A Vtv. 42/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti terhelt vagyonelemnek minősül az az ingatlan, amely tekintetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jelzálogjoggal, zálogjoggal biztosított követelések, valamint az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett végrehajtandó követelések összesített értéke meghaladja az ingatlan egyedi, nyilvántartási értékének 70%-át. A követelések értékének megállapítása során az ingatlan-nyilvántartásba devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség biztosítására bejegyzett követelés, teher mértékét az ingatlan állami tulajdonba kerülése napján érvényes MNB devizaárfolyamon kell figyelembe venni.”

35. § A Vtv. 42/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/B. § (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja a 42/A. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kivezetésre szánt állami vagyonként nyilvántartott vagyonelemeket, és ha a vagyonelem nem felel meg az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerinti feltételeknek, az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint átminősíti, ha

- a) az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott ingóságnak minősül,

- b) egyedi tulajdonságai vagy a rendelkezésre álló információk alapján állami feladatok ellátásához felhasználható lehet, vagy

- c) annak egyedi nyilvántartási értéke meghaladja a 42/A. § (2) bekezdése szerinti értéket és tehermentes vagy teljes tehermentesítésére került sor.

(2) Az MNV Zrt. – az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás vonatkozásában az Nvtv. 7. §-ában meghatározott követelményeknek való megfelelés érdekében – átminősítheti azt az (1) bekezdés c) pontja szerinti vagyonelemet, amely tekintetében a fennálló teher alapjául szolgáló követelés pontos mértéke nem haladja meg a 42/A. § (2a) bekezdése szerinti értéket.

(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti vagyonelemek tekintetében az átminősítés napjától az e Fejezetben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak.”

36. § A Vtv. 42/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„42/D. § (1) Az MNV Zrt. folyamatosan vizsgálja az állami tulajdonba és a tulajdonosi joggyakorlása alá kerülő vagyonelemeket, és ha valamely vagyonelem az e törvény, valamint az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint kivezetésre szánt állami vagyonnak minősül, átsorolja a kivezetésre szánt állami vagyon körébe.

(2) Az (1) bekezdés szerinti átsorolás napjától a vagyonelem tekintetében a kivezetésre szánt állami vagyonra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.”

37. § (1) A Vtv. 42/H. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNV Zrt. a kivezetésre szánt állami vagyon típusára, jellegére, fizikai állapotára, a piaci viszonyokra, továbbá az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási követelményekre, valamint a várható bevételekre és a kivezetéssel járó költségekre figyelemmel dönt a vagyontárgy állami tulajdonból való kivezetésének módjáról.”

(2) A Vtv. 42/H. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti értékesítési eljárás során az MNV Zrt. jogosult arra, hogy a vagyontárgy ellenértékének megállapításakor a vagyontárgy rendelkezésre álló forgalmi értéke mellett figyelembe vegye különösen:

- a) az értékesítésre szánt vagyonelem tárolásának, állagmegőrzésének, őrzés-védelmének és működtetésének költségeit,

- b) az esetleges újabb értékesítési eljárás költségeit,

- c) a terhelt vagyontárgyak esetében a végrehajtási eljárás költségeit,

- d) az állagromlásból eredő értékcsökkenést,

- e) ingóság esetén a vagyontárgy szállításával, megsemmisítésével vagy hulladékként történő kezelésével kapcsolatos ráfordításokat, továbbá

- f) a fennálló piaci keresleti viszonyokat.”

38. § A Vtv. 42/I. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az MNV Zrt. az értékesítést – a 42/H. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel – a vagyontárgy jellegétől függően

- a) elektronikus árverési rendszer útján,

- b) egyszerűsített pályázat útján,

- c) versenyeztetés mellőzésével, vagy

- d) egyéb módon

végezheti.”

39. § A Vtv. 42/O. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A kivezetésre szánt állami vagyon tulajdonjogát – a fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek kivételével – az MNV Zrt. ingyenesen átruházhatja:

- a) helyi önkormányzat,

- b) egyház, egyházi jogi személy,

- c) karitatív tevékenységet folytató civil szervezet,

- d) közhasznú szervezet,

- e) nemzetiségi önkormányzat, vagy

- f) nem központi költségvetési szervként működő egészségügyi, továbbá oktatási, nevelési intézmény

részére.

(2) Az MNV Zrt. – az (1) bekezdésben foglaltakon túl – az Nvtv. 7. § (3) bekezdésében meghatározott vagyongazdálkodási célok megvalósítása érdekében a kivezetésre szánt állami vagyon körébe tartozó

- a) osztatlan közös tulajdonban álló ingatlan állami tulajdoni hányadát a tulajdonostárs részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam legfeljebb az ingatlan tulajdoni hányadának a felével rendelkezik és az állami tulajdonban álló ingatlanhányad értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;

- b) beépítésre vagy önmagában hasznosításra nem alkalmas önálló, így különösen a kisajátításból visszamaradt ingatlan tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az érintett ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa vagy – amennyiben az ingatlannal közvetlenül határos magántulajdonban álló ingatlan tulajdonosa az ingatlant nem kívánja tulajdonba venni vagy az részére egyéb okból tulajdonba nem adható – az ingatlan fekvése szerinti településen ingatlantulajdonnal rendelkező személy részére, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;

- c) földhasználati joggal terhelt ingatlant a földhasználati jog jogosultja részére ingyenesen átruházhatja, ha az ingatlan értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;

- d) társasági részesedést a társaság vagy a társaság tagja részére ingyenesen átruházhatja, ha az állam kisebbségi társasági részesedés tulajdonosa, és az állami tulajdonban álló társasági részesedés értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartási értéket;

- e) hagyatékból származó állami tulajdonú ingatlanban lévő ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja

- ea) az ingatlanban bejelentett lakóhellyel rendelkező, vagy huzamos ideje, életvitelszerűen az ingatlanban tartózkodó személy, az ingatlan tulajdoni lapjára bejegyzett haszonélvező, vagy özvegyi jog jogosultja, valamint – közös tulajdonban álló ingóság esetén – a tulajdonostárs, továbbá

- eb) az ingatlan értékesítése során annak vevője

részére, ha az ingóság nyilvántartási értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értéket;

- f) hagyatékból származó, muzeális és történeti értéket nem képviselő állami tulajdonú könyv, folyóirat, kiadmány ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja Magyarország területén lévő vagy határon túli nem központi költségvetési szervként működő könyvtárak vagy azok fenntartója részére, ha az ingóság nyilvántartási értéke nem éri el az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott értéket.”

- c) 22. § (2) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (4)” szöveg,

- d) 42/A. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében a „c) pontja” szövegrész helyébe a „c) pont ca) alpontja” szöveg,

- e) 42/A. § (3) bekezdésében, 42/G. § (2)–(4) bekezdésében, (5) bekezdés nyitó szövegrészében és (5) bekezdés b) pontjában, (8) és (9) bekezdésében, 42/H. § (4) és (7) bekezdésében, 42/I. § (2) és (3) bekezdésében, 42/K. § (1) és (2) bekezdésében, 42/L. §-ában, valamint 42/O. § (3) bekezdésében az „MVH” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.” szöveg,

- f) 42/G. § (11) bekezdésében, 42/H. § (2) és (5) bekezdésében és 42/O. § (5) bekezdésében az „MVH” szövegrészek helyébe az „MNV Zrt.” szöveg

lép.

42. § Hatályát veszti a Vtv.

- a) 3. § (1a) bekezdése és (7) bekezdése;

- b) 3. § (2) bekezdés b) pontjában a „vagy – a 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában – az MVH” szövegrész;

- c) 17. § (3) bekezdésében az „és az MVH” szövegrészek;

- d) 42/C., 42/E., 42/F. és 42/M. §-a;

- e) V/A. Fejezet „Az MNV Zrt. és az MVH közötti vagyonátadások” alcím címe;

- f) 42/G. § (1) bekezdése;

- g) 42/H. § (9) és (10) bekezdése;

- h) 42/J. § (3) bekezdése;

- i) 66. § (2) bekezdésében a „ , a kivezetésre szánt állami vagyonnal kapcsolatos elővásárlási vagy vételi jog gyakorlására az MVH” szövegrész;

- j) 71. § (1) bekezdés k) pontjában az „átadás-átvételére, az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló vagyon számviteli nyilvántartására,” szövegrész;

- k) 71. § (1) bekezdés l) pontjában a „ , valamint az MVH részére átadásra nem kerülő kis értékű vagyonelemek meghatározására” szövegrész.

#### 15. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény módosítása

43. § Hatályát veszti az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény 8. § (11) bekezdése.

#### 16. Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása

44. § Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) 6. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bejelentésnek tartalmaznia kell:)

„c) a főtevékenységet, és a folytatni kívánt egyéb tevékenységet (tevékenységeket) a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (a továbbiakban: ÖVTJ) szerinti ÖVTJ kód szerint megjelölve,”

45. § Az Evectv. 36. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet (a továbbiakban: Rendelet) végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

(4) E törvény az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

46. § Az Evectv. „Átmeneti rendelkezések” alcíme a következő 38/F. §-sal egészül ki:

„38/F. § (1) Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett főtevékenységeket azonosító ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatóak a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon egyéni vállalkozónak, aki az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.

(2) Azokat az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett egyéb tevékenységeket azonosító ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatóak a hatályos ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A fordítókulcs alapján automatikusan át nem fordítható és az egyéni vállalkozók nyilvántartásába 2024. december 31. napjáig bejegyzett tevékenységi kör változását az egyéni vállalkozónak az új, hatályos ÖVTJ kód alapján a 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak megfelelően kell a nyilvántartást vezető szervhez bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig. 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy az egyéni vállalkozó jelentett-e be TEÁOR’25 kód szerinti egyéb tevékenységet.”

#### 17. A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény módosítása

47. § A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 16. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az e törvény hatálya alá tartozó földrészlet felett az állam mint örökös tulajdonjogot szerez, az MNV Zrt. a hagyatékátadó végzés (öröklési bizonyítvány) jogerőre emelkedését követő 30 napon belül egyoldalú nyilatkozatával átadja a földrészletet az NFK-nak. A számviteli nyilvántartásba vétel alapja – külön megállapodás, jegyzőkönyv felvétele nélkül – az egyoldalú nyilatkozat. Az NFK tulajdonosi joggyakorlói minősége ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez kizárólag az MNV Zrt. – település és helyrajzi szám megjelölést tartalmazó – e bekezdés szerinti egyoldalú nyilatkozata képezi a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot.”

48. § Az Nfatv. 34. § (6a) bekezdésében az „az NFK és az MNV Zrt. vagy az NFK és az MVH” szövegrész helyébe az „az NFK és az MNV Zrt.” szöveg lép.

49. § Hatályát veszti az Nfatv.

- a) 3. § (3) bekezdésében a „ , vagy – az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában – a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársasággal (a továbbiakban: MVH)” szövegrész;

- b) 8. § (1) bekezdés h) pontjában a „vagy – a Vtv. 42/A. § (1) bekezdése szerinti kivezetésre szánt állami vagyon vonatkozásában – az MVH-val ” szövegrész.

#### 19. A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény módosítása

52. § A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló 2012. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: NAK tv.) 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„i) TEÁOR: a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere, amely a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendeletnek (a továbbiakban: TEÁOR’25) felel meg;”

53. § A NAK tv. a következő 61. és 62. §-sal egészül ki:

„61. § (1) A gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról és a 3037/90/EGK tanácsi rendelet, valamint egyes meghatározott statisztikai területekre vonatkozó EK-rendeletek módosításáról szóló, 2006. december 20-i, 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti NACE Rev. 2. rendszer (a továbbiakban: TEÁOR’08) szerinti tevékenység alapján nyilvántartásba vett kamarai tag tagsági jogviszonya folyamatos a TEÁOR’08 kódról TEÁOR’25 kódra való átkódolást (a továbbiakban: átkódolás) követően is.

(2) A TEÁOR’08 szerinti tevékenységet folytató, természetes vagy nem természetes személy agrárkamarai tagsági jogviszonya e törvény alapján létrejön akkor is, ha a kamarai tagságot keletkeztető nyilvántartásba vételről, bírósági bejegyzésről, az agrárgazdasági tevékenység folytatásának kezdő napjáról vagy az 5. § (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéb feltételről az agrárkamara 2025. január 1. napján vagy ezt követően szerez csak tudomást, illetve a bejegyzés, nyilvántartásba vétel 2025. január 1. napján vagy azt követően történik.

(3) Ha 2025. január 1. napján vagy azt követően valamely természetes vagy nem természetes személy esetében az e törvény alapján az agrárkamara részére adatszolgáltatásra kötelezett közigazgatási nyilvántartási feladatokat ellátó szervnek vagy a cégbíróságnak az érintett személyről vezetett nyilvántartásában az e törvény 2024. december 31-én hatályos állapota szerinti 1–3. mellékletben felsorolt ÖVTJ- és TEÁOR kódszámú tevékenységek szerepelnek, azt e törvény alkalmazásában agrárgazdasági tevékenység folytatásának kell tekinteni 2024. december 31. napját követően is, és e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.

62. § A 2. és 3. melléklet

- a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és

- b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

54. § A NAK tv. 3. melléklete helyébe a 2. melléklet lép.

55. § A NAK tv.

- a) 2. mellékletében foglalt táblázat A:1 mezőjében a „TEÁOR’08” szövegrész helyébe a „TEÁOR’25” szöveg,

- b) 2. mellékletében foglalt táblázat B:4 mezőjében a „halgazdálkodás” szövegrész helyébe az „akvakultúra” szöveg,

- c) 2. mellékletében foglalt táblázat B:11 mezőjében az „élőállat” szövegrész helyébe az „élő állat” szöveg,

- d) 2. mellékletében foglalt táblázat B:13 mezőjében a „berendezés” szövegrész helyébe a „berendezés, tartozék” szöveg

lép.

#### 21. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény módosítása

62. § Hatályát veszti a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény 2. § (9) bekezdésében az „és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság vagyonkezelésében” szövegrész.

#### 23. A tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény módosítása

64. § Hatályát veszti a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló 2014. évi LXXVI. törvény 15. § (2) bekezdés c) pontjában az „és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság” szövegrész.

#### 24. A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény módosítása

65. § A természetes személyek adósságrendezéséről szóló 2015. évi CV. törvény 42. § (7) bekezdésében a „Maradványvagyon-hasznosító” szövegrész helyébe a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő” szöveg lép.

66. § A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény (a továbbiakban: Turizmus törvény) 9/C. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szálláshely-szolgáltató, a vendéglátó üzlet üzemeltetője, valamint a turisztikai attrakció üzemeltetője a tevékenysége bejelentését megelőzően elektronikus úton regisztrál a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba.”

67. § A Turizmus törvény 9/E. § (3) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központnak a turisztikai attrakció üzemeltetője által nyújtott adataihoz hozzáférési jogosultsággal rendelkezik)

„e) a helyi önkormányzat, valamint

f) a fővárosi, vármegyei kormányhivatal.”

68. § A Turizmus törvény II/A. Fejezete a következő 6/C. alcímmel egészül ki:

#### „6/C. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központhoz kapcsolódó regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségek ellenőrzése és alkalmazandó jogkövetkezmények

9/J. § A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs kötelezettség elmulasztása esetén nincs helye figyelmeztetés szankció alkalmazásának.

9/K. § (1) A turisztikai attrakció üzemeltetője által az e törvény szerinti Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációs és adatszolgáltatási tevékenységekre vonatkozó jogszabályi előírások megtartását a Vhr. szerinti hatóságok ellenőrzik.

(2) A turisztikai attrakció üzemeltetője általi Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal összefüggő regisztrációs kötelezettség megsértése esetén az (1) bekezdés szerinti hatóságok közigazgatási bírság szankciót alkalmazhatnak.

(3) A turisztikai attrakció üzemeltetője általi Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség megsértése esetén az (1) bekezdés szerinti hatóságok közigazgatási bírság szankciót alkalmaznak.”

(2) A Turizmus törvény 10. § l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a)

„l) turisztikai attrakció üzemeltetőjének a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központtal kapcsolatos regisztrációs és adatszolgáltatási kötelezettségei ellenőrzésére jogosult szervet, a kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket;”

(rendeletben határozza meg.)

73. § Hatályát veszti a Turizmus törvény 9/E. § (3) bekezdés c) pontjában a „valamint” szövegrész.

74. § A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A 26. § az 1. § (1) bekezdés a) és b), valamint e) pontjában meghatározott szolgáltatóra és az MNB-re alkalmazandó, amennyiben ezen szolgáltató és az MNB Magyarország területén a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 3. cikk 9. pontja szerinti pénzátutalási vagy a 3. cikk 10. pontja szerinti kriptoeszköz-átruházási szolgáltatást nyújt.”

75. § (1) A Pmt. 3. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„5a. befektetési alap: a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény (továbbiakban: Kbftv.) 4. § (1) bekezdés 62. pontjában meghatározott kollektív befektetési forma;”

(2) A Pmt. 3. §-a következő 19b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„19b. kollektív befektetési értékpapír: a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 61. pontjában meghatározott kollektív befektetési értékpapír;”

(3) A Pmt. 3. § 23. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

levelező kapcsolat)

- „b) kapcsolat kettő vagy több hasonló szolgáltatást nyújtó hitelintézet vagy pénzügyi szolgáltató között, ideértve különösen az értékpapírügyletek és a fizetési műveletek elszámolását, valamint a kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását;”

(5) A Pmt. 3. § 28. pont l) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

pénzügyi szolgáltató:)

- „l) a befektetési alapkezelő – ideértve a kockázati tőkealap-kezelőt is – a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatali és forgalmazási tevékenysége tekintetében, továbbá a Bszt.-ben meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenysége, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége tekintetében,”

(7) A Pmt. 3. § 38. pontja a következő g) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

tényleges tulajdonos:)

- „g) zártkörű befektetési alap esetében ga) az a természetes személy, aki egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, gb) olyan jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén, amely a befektetési alapban kibocsátott befektetési jegyek legalább 25%-át tulajdonolja, e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, gc) az a természetes személy, aki az általa egyedül vagy a Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 1. pontja szerinti közeli hozzátartozójával együttesen birtokolt befektetési jegyek alapján jogosult a zártkörű befektetési alap kezelési szabályzata meghatározott feltételeinek módosításának jóváhagyására vagy az alapkezelés átruházásának jóváhagyására; továbbá ilyen jogosultsággal egyedül rendelkező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet befektető esetén e befektető a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, valamint gd) az a természetes személy, aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a zártkörű befektetési alap felett”

(8) A Pmt. 3. § 41. pontja a következő c)–e) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

ügyfél:)

- „c) a kollektív befektetési értékpapír forgalomba hozatala és forgalmazása esetében: ca) olyan természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely saját nevében, és nem más, mögöttes befektetők nevében, közvetlenül vásárol kollektív befektetési értékpapírt, cb) olyan gazdasági társaság vagy egyéb gazdálkodó szervezet, amely gazdasági tevékenységének részeként saját nevében közvetlenül kollektív befektetési értékpapírt vásárol, és a befektetés felett ellenőrzést gyakorol egy vagy több olyan harmadik fél javára, akik nem ellenőrzik a befektetést vagy a befektetési döntéseket,

- d) fizetés-kezdeményezési szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely fizetési számlával rendelkezik, és e számláról fizetési megbízást kezdeményez. Ha a fizetés-kezdeményezési szolgáltató nem a fizető féllel, hanem a kedvezményezettel áll üzleti kapcsolatban fizetés-kezdeményezési szolgáltatás nyújtása céljából, és a fizető fél az adott fizetés-kezdeményezési szolgáltatót veszi igénybe abból a célból, hogy egyetlen vagy egyszeri fizetési műveletet kezdeményezzen az adott kedvezményezett részére, akkor a fizetés-kezdeményezési szolgáltató ügyfele nem a fizető fél, hanem a kedvezményezett,

- e) számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltató esetében az a természetes személy vagy jogi személy, aki vagy amely szerződést kötött a számlainformációs szolgáltatást nyújtó szolgáltatóval és a fizetési számlával rendelkezik.”

(9) A Pmt. 3. § 42. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

ügyfél-átvilágítás:)

- „a) a 6. §-ban meghatározott esetekben aa) üzleti kapcsolat létesítésekor az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az üzleti kapcsolat céljának és jellegének megismerése, folyamatos figyelemmel kísérése, valamint ab) ügyleti megbízás esetében az ügyfél azonosítása, az ügyfél kockázati besorolása, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának ellenőrzése, az ügyleti megbízás tárgyának, összegének, és teljesítése körülményeinek rögzítése, valamint az ügyleti megbízásokat rendszeresen adó ügyfelek részére teljesített ügyleti megbízások folyamatos figyelemmel kísérése;”

76. § A Pmt. 5. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény alkalmazásában felügyeletet ellátó szerv az 1. § (1) bekezdés]

„g) m) pontjában meghatározott szolgáltatók vonatkozásában a bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló törvény szerinti hivatal (a továbbiakban: Hivatal), kivéve az üzletszerű bizalmi vagyonkezelési tevékenységet végző ügyvédi irodát, amely vonatkozásában a területi ügyvédi kamara.”

77. § A Pmt. 3. alcíme a következő 6/B. §-sal egészül ki:

„6/B. § A pénzügyi szolgáltatók kizárólag olyan névre szóló bank- és fizetési számlákat, értékpapírszámlákat és ügyfélszámlákat, takarékbetétkönyveket és széfeket, virtuális fizetőeszköz-számlákat vezethetnek, amelyek esetében az ügyfél vagy az ügylet azonosítható. Amennyiben a pénzügyi szolgáltatóknál nem névre szóló bank- és fizetési számlák, takarékbetétkönyvek és széfek, vagy virtuális fizetőeszköz-számlák állnak fenn, azok tulajdonosaira és kedvezményezettjeire a 7. §-ban meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket kell alkalmazni.”

78. § A Pmt. 7. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3a) A (2) bekezdés a) pont ab) és ae) alpontjában meghatározott adat rögzítése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza.

(3b) A (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában meghatározott adat ellenőrzése mellőzhető, ha a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében bemutatott okirat azt nem tartalmazza. Az ellenőrzés mellőzése esetén a szolgáltató köteles az arra vonatkozó információt rögzíteni, hogy az adat rögzítésére az ellenőrzés mellőzésével került sor.”

79. § A Pmt. 9. § (1) és (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a Pmt. 9. §-a a következő (1b) és (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A 6. § (1) bekezdésében meghatározott esetben a szolgáltató köteles a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosát azonosítani és további, a felügyeleti szervek által útmutatóban meghatározott intézkedéseket megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos kilétéről és tényleges tulajdonosi minőségéről meggyőződhessen.

(1a) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfelek vonatkozásában a szolgáltató köteles feltárni az ügyfél tulajdonosi és irányítási rendszerét is.

(1b) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője – az ügyfél által vezetett pontos és naprakész nyilvántartás alapján – köteles a szolgáltatónak a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatokat megadni:

- a) családi és utónevét,

- b) születési családi és utónevét,

- c) állampolgárságát,

- d) születési helyét, idejét,

- e) lakóhelyét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

- f) a tulajdonosi érdekeltség jellegét és mértékét.

(1c) A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője az (1b) bekezdés szerinti adatszolgáltatásában köteles minden, a 3. § 38. pontjában foglaltaknak megfelelő természetes személyt feltüntetni tényleges tulajdonosként.”

80. § A Pmt. 9/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Pmt. 9/A. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A szolgáltató köteles olyan kockázatkezelési rendszert kialakítani és fenntartani, amely alapján a szolgáltató képes annak folyamatos megállapítására, hogy az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e.

(1a) A természetes személy ügyfél a szolgáltató felhívására köteles a szolgáltató részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, vagy a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a 4. § (2)–(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.”

81. § A Pmt. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 1. § (1) bekezdés e)–h), j)–k), m), p) és q) pontjában meghatározott szolgáltató – a 6. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettség végrehajtása érdekében – a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű, virtuális fizetőeszköz átváltás esetén a százezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés a) pont aa) és ad) alpontjában, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében a 7. § (2) bekezdés b) pont ba) és bb) alpontjában, valamint a 14/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokat köteles rögzíteni, és a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok bemutatását kérheti.”

82. § A Pmt. 6. alcíme a következő 18. és 19. §-sal egészül ki:

„18. § (1) Az 1. § (1) bekezdés a)–e) pontjában meghatározott szolgáltató a magyarországi lakcímmel rendelkező természetes személy ügyfél erre irányuló döntése esetén – a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével – a 7–10. §-ban, a 12. § (3) bekezdésében és a 16. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségek végrehajtását az általa jogszabályi felhatalmazás alapján, ténylegesen üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján is köteles lehetővé tenni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szolgáltató az ügyfél erre irányuló döntése esetén is megtagadhatja az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettségek általa üzemeltetett biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján történő végrehajtását, amennyiben ilyen eszközt nem alkalmaz, vagy az ügyfél a 16. § (1) bekezdés a) vagy f) pontjának hatálya alá tartozik, vagy amennyiben az ügyfél vonatkozásában az e törvény végrehajtására kiadott, a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeiről rendelkező rendeletben meghatározott magasabb kockázatra vonatkozó ügyfélkockázati vagy földrajzi kockázati tényező merül fel.

19. § Ahol e törvény a személyazonosítást vagy a lakcím igazolását írja elő, ott az adatszolgáltatás és az adatok igazoló ellenőrzése a digitális állampolgárság szolgáltató által digitálisan kiállított hiteles igazolás alapján is elvégezhető.”

83. § (1) A Pmt. 24/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató külföldi székhelyű szolgáltatóval történő, pénzösszeg elszámolását, pénzösszeg elszámolására irányuló ügylet teljesítését, valamint a kriptoeszközökre vonatkozó tanácsadáson kívüli kriptoeszköz-szolgáltatás nyújtását is magában foglaló levelező kapcsolat létesítését megelőzően köteles

- a) a külföldi székhelyű szolgáltatóról a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen alkalmazott eszközrendszere felmérése és értékelése céljából feltáró elemzést készíteni;

- b) a levelező kapcsolat vonatkozásában a saját és a külföldi székhelyű szolgáltató felelősségi körét rögzíteni;

- c) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató elvégezte a levelezőszámlához közvetlen hozzáféréssel rendelkező ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzését, valamint a levelezőszámlához történő közvetlen hozzáférést folyamatosan figyelemmel kíséri; és

- d) meggyőződni arról, hogy a külföldi székhelyű szolgáltató kérésre közölni tudja a vonatkozó ügyfél-átvilágítási adatokat.”

(2) A Pmt. 24/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az 1. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szolgáltató köteles nyilvántartást vezetni az (1) bekezdés a)–d) pontjában foglaltakról.”

84. § A Pmt. 9. alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „9. A pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatok”

85. § (1) A Pmt. 26. § (1)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A Rendelet 8., 12., 17. és 21. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni rendelkezéseknek való megfelelés monitoringjáért felelős illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.

(2) A Rendelet 24. cikke által meghatározott, a pénzmosás és a terrorizmusfinanszírozás elleni küzdelem területén illetékes tagállami hatóság a Felügyelet és a pénzügyi információs egység.

(3) A szolgáltató a Rendelet 24. cikke által meghatározott célból a feladatkörükben eljáró (2) bekezdés szerinti szervek megkeresésére köteles átadni részükre a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre, valamint a Rendelet 14. cikke szerinti kriptoeszköz-átruházást kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat.

(4) A szolgáltató a Rendelet 4. cikke szerinti, a fizető félre és a kedvezményezettre, valamint a Rendelet 14. cikke szerinti kriptoeszköz-átruházást kezdeményezőre és a kriptoeszköz-kedvezményezettre vonatkozó adatokat az 57. és az 58. §-ban meghatározottak szerint köteles megőrizni.

(5) A Rendelet 28. cikk (4) és (7) bekezdése, valamint a Rendelet 30–33. cikke által meghatározott illetékes hatóság a Felügyelet, az MNB vonatkozásában a pénzügyi információs egység.”

(2) A Pmt. 26. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) A Rendelet 2. cikk (5) bekezdésében, 5. cikk (2) bekezdésében, 6. cikk (2) bekezdésében, továbbá 7. cikk (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetekben az átutalt pénzösszeg, továbbá a Rendelet 14. cikk (5) bekezdésében és 16. cikk (2) bekezdésében meghatározott esetekben teljesített kriptoeszköz-átruházás euró értékének kiszámításakor a pénzátutalásra vagy kriptoeszköz-átruházásra vonatkozó megbízás átvételének napján az MNB által közzétett hivatalos árfolyamot, az MNB hivatalos árfolyamlapján nem szereplő pénznemek esetében az ezek euróra átszámított árfolyamairól szóló, a pénzátutalásra vonatkozó megbízás átvételének napján érvényes MNB közleményben foglalt árfolyamot kell alkalmazni.”

(3) A Pmt. 26. §-a a következő (14) bekezdéssel egészül ki:

„(14) A szolgáltató a Rendelet 4. cikke szerinti, fizető félre és kedvezményezettre vonatkozó adatok hiánytalan meglétének folyamatos biztosítására olyan monitoringrendszert köteles kialakítani és fenntartani, amely alapján intézkedéseket tud tenni a hiányos adattartalmú átutalások végrehajtásának megakadályozása érdekében.”

87. § A Pmt. 42. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A pénzügyi információs egység a (2) bekezdésben meghatározott megkeresést a kijelölt személynek küldi meg, továbbá a megkeresésben megjelölt adatot, titkot a kijelölt személy köteles megküldeni a pénzügyi információs egység részére.”

91. § (1) A Pmt. 73. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:]

„d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonrendelő által a vagyonkezelő részére teljesített vagyonjuttatás,”

(2) A Pmt. 73. § (1a) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a kamarai jogtanácsost – az (1b) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:]

„d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonrendelő által a vagyonkezelő részére teljesített vagyonjuttatás.”

(3) A Pmt. 73. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség a közjegyzőt – a (4) bekezdésben foglalt kivétellel – akkor terheli, ha bizalmi őrzést végez, vagy a Kjtv.-ben meghatározott más polgári nemperes eljárást folytat le a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatban:]

„d) bizalmi vagyonkezelési szerződés vagy bizalmi vagyonkezelés létesítésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat, valamint bizalmi vagyonkezelési jogviszonyban vagyonrendelő által a vagyonkezelő részére teljesített vagyonjuttatás.”

92. § (1) A Pmt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg

- a) a belső szabályzat kötelező tartalmi elemeit, valamint a vagyon forrására vonatkozó nyilatkozat kötelező tartalmi elemeit,

- b) a nemzeti kockázatértékelés elkészítése és annak felülvizsgálata érdekében teljesítendő adatszolgáltatási kötelezettségeket.”

(2) Pmt. 77. § (2) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h), j), k) és n)–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

„j) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában a kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására”

[vonatkozó részletszabályokat.]

(3) A Pmt. 77. § (3) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

„l) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására”

[vonatkozó részletszabályokat.]

(4) A Pmt. 77. § (3a) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

„f) a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére, valamint a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára,”

[vonatkozó részletszabályokat.]

(5) A Pmt. 77. § (3a) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

„i) az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására”

[vonatkozó részletszabályokat.]

93. § A Pmt. 80. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

„(8) Az e rendelkezés hatálybalépésekor működő – a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény szerint már nyilvántartásba vett –, belső szabályzattal még nem rendelkező befektetési alapkezelő a belső szabályzatát az e rendelkezés hatálybalépését követő 90 napon belül köteles kidolgozni. Az így kidolgozott szabályzat a 65. § (4) bekezdésének megfelelően kidolgozott szabályzatnak minősül.”

94. § A Pmt. 20. alcíme a következő 81/A. §-sal egészül ki:

„81/A. § Nem jelenti az adótitok, banktitok, értékpapírtitok, fizetési titok, pénztártitok, biztosítási titok, foglalkoztatói nyugdíjtitok és üzleti titok sérelmét, ha a pénzügyi információs egység az MNB számára ezen titokkörbe eső adatokat ad át a pénzügyi információs egységtől 2025. január 1-i hatállyal az MNB-hez átkerülő feladatok ellátása érdekében.”

95. § A Pmt. 82. § (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„a) a pénzátutalásokat és egyes kriptoeszköz-átruházásokat kísérő adatokról és az (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2023. május 31-i (EU) 2023/1113 európai parlamenti és tanácsi rendelet”

(végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.)

- 1. 1. § (2) bekezdés b) pontjában a „szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja, illetve segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja” szöveg,

- 2. 3. § 38. pont d) pont da) alpontjában a „meghatározták,” szövegrész helyébe a „meghatározták, vagy” szöveg,

- 3. 3. § 38. pont e) pont ee) alpontjában a „tényleges tulajdonosa, továbbá,” szövegrész helyébe a „tényleges tulajdonosa,” szöveg,

- 4. 3. § 41. pont b) alpontjában az „ajánlatot kér” szövegrész helyébe az „ajánlatot kér vagy tesz” szöveg,

- 5. 7. § (2) bekezdés a) pont af) alpontjában a „lakcímét” szövegrész helyébe a „lakóhelyét” szöveg,

- 6. 7. § (6) bekezdésében az „a rendelkezésre jogosult” szövegrész helyébe az „az ügyfél szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultjának” szöveg,

- 7. 8. § (2) bekezdés e) pontjában a „lakcímét” szövegrész helyébe a „lakóhelyét” szöveg,

- 8. 9. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) bekezdésben” szöveg, a „4. § (2) bekezdés” szövegrész helyébe a „4. § (2)–(4) bekezdés” szöveg,

- 9. 9. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) bekezdésében” szöveg,

- 10. 9. § (5) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) és (2) bekezdésben” szöveg,

- 11. 9. § (6) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) és (2) bekezdésben” szöveg,

- 12. 9. § (6) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) bekezdésben” szöveg,

- 13. 9. § (6a) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) bekezdésben” szöveg,

- 14. 9. § (9) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1b) és (2) bekezdésben” szöveg,

- 15. 9. § (10) bekezdés a) és b) pontjában az „(1) és (2) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1b) és (2) bekezdés” szöveg,

- 16. 9/A. § (2) és (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1a) bekezdésben” szöveg,

- 17. 9/A. § (3) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1a) bekezdés” szöveg,

- 18. 9/A. § (5) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrészek helyébe az „(1a) bekezdésben” szöveg,

- 20. 30. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében, 30. § (3) bekezdésében, 33. § (1) bekezdésében és a 63. § (3) bekezdésében a „szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja és segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője és foglalkoztatottja” szöveg,

- 21. 31. § (1) bekezdésében a „szolgáltató vezetőjétől, foglalkoztatottjától és segítő családtagjától” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetőjétől és foglalkoztatottjától” szöveg, a „szolgáltató vezetője, alkalmazottja vagy segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője és alkalmazottja” szöveg,

- 22. 43. § (1) és (2) bekezdésében a „központi államigazgatási szerv” szövegrész helyébe a „központi és területi államigazgatási szerv, helyi önkormányzat” szöveg,

- 23. 56. § (1) bekezdésében a „közreműködő vezetője, segítő családtagja és foglalkoztatottja” szövegrész helyébe a „közreműködő vezetője és foglalkoztatottja” szöveg,

- 25. 65. § (11) bekezdésében a „kereskedelmével” szövegrész helyébe a „forgalmazásával vagy közvetítésével” szöveg,

- 26. 69. § (1) bekezdés f) pontjában a „szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja, segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője vagy a jogsértésért felelős foglalkoztatottja” szöveg,

- 27. 69. § (1) bekezdés k) pontjában az „a)–e) pontjában” szövegrész helyébe az „a)–r) pontjában” szöveg,

- 28. 69. § (1) bekezdés l) pont nyitó szövegrészében a „szolgáltató jogsértésért felelős vezetőjét, foglalkoztatottját, segítő családtagját” szövegrész helyébe a „szolgáltató jogsértésért felelős vezetőjét és foglalkoztatottját” szöveg,

- 29. 69. § (1) bekezdés l) pont lb) alpontjában a „foglalkoztatott, segítő családtag esetében” szövegrész helyébe a „foglalkoztatott esetében” szöveg,

- 30. 69. § (6) bekezdésében a „szolgáltató foglalkoztatottja vagy segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató foglalkoztatottja” szöveg,

- 31. 72. § (1) bekezdésében a „szolgáltató vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja” szövegrész helyébe a „szolgáltató vezetője vagy foglalkoztatottja” szöveg, a „szolgáltató (vezetője, foglalkoztatottja vagy segítő családtagja)” szövegrész helyébe a „szolgáltató (vezetője vagy foglalkoztatottja)” szöveg,

lép.

97. § Hatályát veszti a Pmt.

- a) 3. § 22a. pontja, és

- b) 9. § (3) bekezdése.

#### 27. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

98. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) a következő 274/T. §-sal egészül ki:

#### „274/T. § [A TEÁOR’25-tel összefüggő átmeneti rendelkezések]

(1) Az adószámos magánszemélyek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek által az állami adó- és vámhatósághoz 2024. december 31. napjáig bejelentett azon főtevékenységeket azonosító TEÁOR és ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelettel (e § alkalmazásában a továbbiakban: Rendelet) bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatók a hatályos TEÁOR és ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. Azon adószámos magánszemélynek és cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetnek, aki vagy amely az átvezetett főtevékenység kódot módosítani kívánja, a főtevékenységét azonosító TEÁOR-kódot az új TEÁOR’25-kód alapján kell az állami adó- és vámhatósághoz bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.

(2) Az adószámos magánszemélyek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezetek által az állami adó- és vámhatósághoz 2024. december 31. napjáig bejelentett azon egyéb tevékenységeket azonosító TEÁOR és ÖVTJ kódokat (tevékenységi köröket), amelyek a TEÁOR’08 és a Rendelettel bevezetett, a Központi Statisztikai Hivatal honlapján nyilvánosságra hozott új TEÁOR’25 közötti fordítókulcs alapján automatikusan átkódolhatók a hatályos TEÁOR és ÖVTJ kódra, 2025. január 31. napjáig az állami adó- és vámhatóság hivatalból módosítja a Rendeletnek megfelelően. A fordítókulcs alapján automatikusan át nem fordítható és a nyilvántartásba 2024. december 31. napjáig bejegyzett tevékenységi kör változását adószámos magánszemélynek és a cégbejegyzésre nem kötelezett szervezeteknek az új, hatályos TEÁOR és ÖVTJ kód alapján kell a nyilvántartást vezető szervhez bejelentenie legkésőbb 2025. július 1. napjáig.

(3) 2025. augusztus 31. napjával az állami adó- és vámhatóság valamennyi TEÁOR’08-as (vagy korábbi) egyéb tevékenységet – 2024. december 31-ei hatállyal – hivatalból lezárhatja, függetlenül attól, hogy a jogalany jelentett-e be TEÁOR’’25 kód szerinti egyéb tevékenységet.”

99. § Az Art. 275. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Ez a törvény

- a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és

- b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

#### 28. A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény módosítása

100. § A Nemzeti Eszközkezelő Programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a korábbi, lebonyolítói feladatokat ellátó gazdasági társaság jogai, kötelezettségei, valamint az e törvényben, és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt lebonyolítói feladatai a megszűnésének időpontjától a Kormány által, az (1) bekezdés szerint kijelölt lebonyolító szervezetre szállnak. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a jogviszonyok módosításának.”

#### 29. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása

101. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj. tv.) 106. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ez a törvény

- a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és

- b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

102. § A Tbj. tv. 3. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

#### 32. A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény módosítása

105. § A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Sztfh. tv.) 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság feladatai ellátása során együttműködik az állami vagyon felügyeletéért, az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért felelős és a koncessziós tevékenység tárgya szerint hatáskörrel rendelkező miniszterrel, az igazságügyért felelős miniszterrel, az állami adó- és vámhatósággal, a rendvédelmi szervekkel, a fogyasztóvédelmi hatóságként és a mérésügyi hatóságként kijelölt szervezettel, valamint a 3. § (1) és (8) bekezdésében meghatározott jogszabályok hatálya alá tartozó szervezetek, személyek ellenőrzését ellátó más hatósággal, ezen jogszabályok alapján létrehozott köztestülettel, továbbá az AMLA-val. A Hatóság az együttműködés érdekében együttműködési megállapodást köthet.”

106. § Az Sztfh. tv. 13. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

„m) megállapítja a Pmt. 1. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltatók) számára kiadandó, az Európai Unió és a Pvkit. szerinti szűrőrendszer kidolgozására és működtetésének minimumkövetelményeire vonatkozó részletszabályokat, a szolgáltatók tekintetében a belső kockázatértékelés elkészítésének szabályrendszerére, a belső ellenőrző és információs rendszer működtetésére, az egyszerűsített és a fokozott ügyfél-átvilágítás esetköreire és azok felügyeleti jóváhagyásának szabályaira, az auditált elektronikus hírközlő eszköz és működtetésének minimum követelményeire, auditálásának módjára, valamint az ilyen eszköz útján végzett ügyfél-átvilágítás végrehajtására, a megerősített eljárás esetköreire és feltételrendszerére, a kijelölt felelős vezető és a megfelelési vezető kijelölésére és helyettesítésére, valamint a kockázatérzékenységi megközelítés alapján üzleti kapcsolat létesítéséhez vagy ügyleti megbízás teljesítéséhez a kijelölt felelős vezető döntését igénylő esetek meghatározására és e döntések meghozatalára, a képzési programra, az ügylet felfüggesztésére, az ügyfél és a tényleges tulajdonos vonatkozásában kiemelt közszereplői minőség megállapításával kapcsolatos kockázatkezelési rendszer kialakítására vonatkozó részletszabályokat,”

107. § Az Sztfh. tv. 16. alcíme a következő 36/C. §-sal egészül ki:

„36/C. § A 3. § (3) bekezdése és a 4. § (1) bekezdése a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

108. § Az Sztfh. tv. 3. § (3) bekezdésében a „megakadályozásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.)” szöveg, a „végrehajtásáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (a továbbiakban: Pvkit.)” szöveg, az „érintően.” szövegrész helyébe az „érintően. A Hatóság ellátja a Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság létrehozásáról, valamint az 1093/2010/EU, az 1094/2010/EU és az 1095/2010/EU rendelet módosításáról szóló, 2024. május 31-i (EU) 2024/1620 Európai Parlamenti és Tanácsi rendelet szerinti Pénzmosás és Terrorizmusfinanszírozás Elleni Hatóság (a továbbiakban: AMLA) hatáskörében való közreműködésből eredő, a Hatóságra háruló feladatokat.” szöveg lép.

#### 33. A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény módosítása

109. § A pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad.) 1. § (1) bekezdése a következő 30. ponttal egészül ki:

(E törvény hatálya a Magyarország területén nyilvántartásba vett alábbi szervezetekre terjed ki:)

„30. zártkörű befektetési alap.”

110. § Az Afad. 9. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és az Afad. 9. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 8. § (6) és (7) bekezdésében meghatározott adatigénylés esetén a harmadik személy köteles feltüntetni a miniszter által kiadott előzetes engedély számát.

(5) A miniszter a kiadott előzetes engedélyt a kérelem jóváhagyását követő 5 munkanapon belül a nyilvántartó szerv által meghatározott módon megküldi a nyilvántartó szervnek.

(6) Az előzetes engedély egyszeri alkalommal biztosítja az abban meghatározott adatszolgáltatók tényleges tulajdonosi adatainak a megismerését, abban az esetben is, ha az adatigénylés nem az előzetes engedélyben megjelölt minden adatszolgáltató tényleges tulajdonosainak megismerésére vonatkozik.

(7) A nyilvántartó szerv a 8. § (6) és (7) bekezdése szerinti egyedi adatszolgáltatást az előzetes engedélyt alapul véve teljesíti.”

111. § Az Afad. 15. alcíme a következő 26/B. §-sal egészül ki:

„26/B. § Azon zártkörű befektetési alapok vonatkozásában, amelyek felügyeleti nyilvántartásba történő bejegyzése az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés 30. pontja hatálybalépésének napjáig megtörtént, a 7. § szerinti adattovábbítást először a 2026. július hónapra vonatkozó adatszolgáltatás keretében kell elvégezni.”

112. § Az Afad.

- 1. 4. § (1) bekezdés g) pont gf) alpontjában a „d)–f) pontjai” szövegrész helyébe a „d)–g) pontja” szöveg,

- 2. 8. § (2a) bekezdésében az „irányító hatósági vagy közreműködő szervezeti” szövegrész helyébe az „irányító hatósági, közreműködő szervezeti vagy audit hatósági” szöveg

lép.

#### 34. Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény módosítása

113. § Az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény

- a) 1. § (2) bekezdésében az „az MVH-hoz” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorlóhoz” szöveg,

- b) 1. § (8) bekezdésében az „az MVH-nak” szövegrész helyébe az „a tulajdonosi joggyakorlónak” szöveg

lép.

114. § Hatályát veszti az egyes otthonteremtési állami feladatok karitatív szervezetek általi átvállalásáról szóló 2021. évi LXXXVI. törvény 1. § (1) bekezdésében az „és a Maradványvagyon-hasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MVH) vagyonkezelésében” szövegrész.

#### 38. A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény módosítása

120. § Nem lép hatályba a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2023. évi CXI. törvény 10. §-a.

#### 39. Az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény módosítása

121. § Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 20. §-a.

122. § Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 21. §-a.

123. § Nem lép hatályba az egyes gazdasági és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi IX. törvény 31. §-a.

„3. melléklet a 2012. évi CXXVI. törvényhez

Az agrárkamara tagjai a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozás rendszerének (TEÁOR) jegyzéke alapján

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| | TEÁOR’25 kód | Megnevezés |

| 1 | 38.21 | Hulladékanyag-hasznosítás szakágazatból: a komposzt előállítása |

| 2 | 38.23 | Egyéb hulladékhasznosítás szakágazatból: a szennyvíziszap előkészítése mezőgazdasági vagy ökológiai javulást eredményező talajművelési célú hasznosításához |

| 3 | 46.85 | Vegyi áru nagykereskedelme szakágazatból: műtrágya és agrokémiai termékek nagykereskedelme |

”

- 1. A Tbj. tv. 3. melléklet 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 90. § szerint a munkáltató a következő adatokat szolgáltatja:)

„c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-szám (egyéni vállalkozó esetén a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód), amelynek megfelelő tevékenységre a kiküldött munkavállalót a kiküldetés ideje alatt foglalkoztatja.”

- 2. A Tbj. tv. 3. melléklet 4. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 92. § (1) bekezdése szerint az önálló vállalkozó a következő adatokat szolgáltatja:]

„b) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2020/1197, az (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-számokból képzett, a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet a másik államban folytat.”

- 3. A Tbj. tv 3. melléklet 5. pont 5.1. alpont c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 93. § (1) bekezdése szerint a munkavállaló, az önálló vállalkozó az alábbi adatokat szolgáltatja:]

„c) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló, 2006. december 20-i 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeleten és az (EU) 2020/1197, az (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendeleten alapuló TEÁOR-szám vagy a mindenkor hatályos Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke szerinti ÖVTJ kód, amelynek megfelelő tevékenységet végez a munkavállaló a külföldi munkáltató részére, illetve amelynek megfelelő tevékenységet végez az önálló vállalkozó a másik államban.”