2024. évi LVI. törvény — mi változott? 2024. december 7.

1. § Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

15. § A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 67. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti hatósági kötelezés állami tulajdonban álló védett kulturális örökségi elemre vonatkozik, a tulajdonosi joggyakorlót kizárólag abban az esetben hívja fel a hatóság a kötelezettség teljesítésére, ha az érintett vagyonelem a tulajdonosi joggyakorló közvetlen kezelésében és használatában áll.”

16. § (1) Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 156. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A felhasználóval, előfizetővel kapcsolatos forgalmi adatokon kívüli helymeghatározási adatokat – a 158. §-ban foglalt adatfeldolgozás kivételével – az elektronikus hírközlési szolgáltató kizárólag az értéknövelt szolgáltatás nyújtásához szükséges mértékben és időtartamig kezelheti, ha

- a) az adatok anonimizálásra kerültek, vagy

- b) a felhasználók, vagy az előfizetők az adatkezeléshez hozzájárultak.”

(2) Az Eht. 156. §-a a következő (19) bekezdéssel egészül ki:

„(19) A (14) bekezdés szerint kezelt adatokat az elektronikus hírközlési szolgáltató a Központi Statisztikai Hivatal részére annak kérésére és a statisztikai cél előzetes igazolása alapján, statisztikai célra átadja, és ezen adatok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatók. Az átadásra kerülő adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”

17. § A lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény 40/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A tag halála esetén az időleges üdülőhasználati jogra az öröklés szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy az állam időleges üdülőhasználati jogot nem örökölhet, ezért egyéb örökös hiányában az időleges üdülőhasználati jog a tag halálával megszűnik.”

21. § Hatályát veszti a Kertv. 12. § (1) bekezdés k) pontja.

28. § A Vtv. 20/G. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) A vezérigazgató és a vezérigazgató-helyettesek felett az alapvető munkáltatói jogokat – így a munkaviszony létesítését és megszüntetését, javadalmazás megállapítását – a részvényesi jogokat gyakorló miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az Igazgatóság gyakorolja.

(4) Az MNV Zrt. munkavállalói – kivéve a vezérigazgató-helyetteseket – felett a munkáltatói jogokat a vezérigazgató gyakorolja.”

30. § A Vtv. 24. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a Vtv. 24. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés d) pontja alapján versenyeztetés mellőzésével megkötött szerződés nem hosszabbítható meg, továbbá ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között új határozott idejű szerződés a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával – a (2b) bekezdésben foglalt kivétellel – nem köthető.

(2b) A (2a) bekezdéstől eltérően ugyanarra a vagyonelemre vonatkozóan ugyanazon felek között a (2) bekezdés d) pontja alkalmazásával új határozott idejű szerződés köthető, amennyiben a hasznosítás célja természeténél fogva időszakos jellegű, rövid távú használat – így különösen rendezvények tartásának – biztosítása és az új szerződés időtartama a 30 napot nem haladja meg.”

31. § (1) A Vtv. 36. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Állami vagyon tulajdonjoga ingyenesen átruházható)

„a) nemzetközi szerződésben vállalt, vagy nemzetközi szervezetben viselt tagságból eredő segítségnyújtási vagy más kötelezettség teljesítése érdekében, továbbá nemzetközi megállapodásban foglalt együttműködési feladatok megvalósítása és a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése érdekében,”

(2) A Vtv. 36. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Kormány nyilvános határozatával dönthet ajándékozás vagy ajándékról való lemondás jogcímén állami tulajdonba került és állami feladatellátáshoz nem szükséges ingóság helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet javára ajándékként történő ingyenes átadásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében, amennyiben az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta.”

(3) A Vtv. 36. §-a a következő (12)–(15) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Állami vagyonba tartozó ingóság reprezentációs célból, protokolláris ajándékként (a továbbiakban: protokolláris ajándék) ingyenesen átruházható. A protokolláris ajándék tulajdonjogának ingyenes átruházására az átadás során az állam protokolláris képviseletében eljáró személy e törvény erejénél fogva jogosult.

(13) A köztársasági elnök – ha az állam javára ajándékozó az ajándék továbbadását az ajándék adásakor nem korlátozta – nyilvános határozatával dönthet az ajándékozás vagy ajándékról való lemondás jogcímén állami tulajdonba és a Sándor-palota vagyonkezelésébe került ingóság:

- a) helyi önkormányzat, egyház, egyházi jogi személy, közalapítvány, közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány, valamint civil szervezet részére történő ingyenes tulajdonba adásáról vagy ingyenes használatba adásáról a feladataik ellátásának elősegítése érdekében vagy

- b) nyilvános árverés útján történő értékesítéséről azzal, hogy a befolyt vételár feletti rendelkezésre a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény (a továbbiakban: KEtv.) 14/A. § (2)–(5) bekezdését, illetve ha az árverés útján történő értékesítésről szóló döntés és az árverés időpontja között a köztársasági elnök megbízatása megszűnik, a KEtv. 21. § (2)–(5) bekezdését kell alkalmazni.

(14) A köztársasági elnök (13) bekezdés szerinti döntéseihez ellenjegyzés nem szükséges, a (13) bekezdés szerinti tulajdonba adásra, használatba adásra, valamint nyilvános árverés útján történő értékesítésre irányuló szerződést az állam nevében a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetője köti meg.

(15) Az MNV Zrt. állami tulajdonú ingatlanban lévő ingóság tulajdonjogát ingyenesen átruházhatja az ingatlan értékesítése során annak vevője részére, ha az érintett ingóság (több ingóság esetén együttes) nyilvántartási értéke nem éri el a 300 000 forintot.”

32. § A Vtv. 36. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A (2) bekezdés a) és b) pontja, valamint a (10), (12), (13) és (15) bekezdés szerint átruházott állami tulajdonú ingóság tekintetében nem kell alkalmazni az Nvtv. 13. § (4) bekezdését.”

40. § A Vtv. a következő 69/H. §-sal egészül ki:

„69/H. § (1) A Maradványvagyon-hasznosító Zrt. (a továbbiakban: MVH) 2024. december 31. napjával jogutód nélkül megszűnik.

(2) Az MVH-t a cégbíróság az MNV Zrt. kérelmére törli a cégjegyzékből.

(3) Az MVH megszűnésével az MVH saját vagyona – ideértve a Nemzeti Eszközkezelő programban részt vevő természetes személyek otthonteremtésének biztosításáról szóló 2018. évi CIII. törvény 22/A. §-a alapján lebonyolítóként ellátott feladatok ellátásához kapcsolódó immateriális javakat és pénzeszközöket is –, továbbá az azzal kapcsolatos jogok, követelések és kötelezettségek a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel e törvény erejénél fogva, a jogutód nélküli megszűnés államháztartási számviteli elszámolási szabályainak megfelelően, a 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken az állam tulajdonába, az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásába kerülnek.

(4) Az MVH megszűnésével az MVH szervezetének működéséhez szükséges, saját vagyonába tartozó számviteli törvény szerinti immateriális javak, tárgyi eszközök, készletek, továbbá az ezekkel kapcsolatos jogok, követelések és kötelezettségek, az MVH saját vagyonába tartozó – az e bekezdés szerint átkerülő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges – pénzeszközök, valamint a személyi jellegű ráfordításokkal kapcsolatos követelések és kötelezettségek e törvény erejénél fogva ingyenesen, a 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken az MNV Zrt. saját vagyonába kerülnek.

(5) Az MVH megszűnésével az MVH tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami vagyonelemek és a rábízott vagyonába tartozó pénzeszközök, továbbá a (4) bekezdés hatálya alá nem tartozó jogok, követelések, kötelezettségek e törvény erejénél fogva, a 2024. december 31. napján érvényes nyilvántartási értéken az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá kerülnek, és az ezekkel összefüggő jogviszonyokban az MVH helyébe az MNV Zrt. lép.

(6) Az MVH megszűnésével a (3) és (5) bekezdés szerinti vagyonelemekkel, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviszonyokban, továbbá peres és nemperes eljárásokban az MVH helyébe az állam törvényes képviselőjeként az MNV Zrt. lép. A (4) bekezdés szerinti vagyonelemekkel, valamint az azokhoz kapcsolódó jogokkal, követelésekkel és kötelezettségekkel kapcsolatos jogviszonyokban, továbbá peres és nemperes eljárásokban az MVH helyébe az MNV Zrt. lép.

(7) Az MNV Zrt. e §-ra való hivatkozását tartalmazó egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik a tulajdonos, valamint tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban, valamint egyéb hatósági vagy jogszabály alapján vezetett nyilvántartásban történő átvezetéséről.

(8) A (3)–(5) bekezdés szerinti átadás-átvételről az MVH és az MNV Zrt. jegyzőkönyvet vesz fel, amelyben rögzítik, hogy az MVH vagyona, iratai, számviteli és adóbizonylatai, a bíróságokkal, hatóságokkal fennálló, valamint megszüntetett jogviszonyokra vonatkozó iratai átadásra kerültek, a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével kapcsolatban a munkavállalókkal az elszámolások megtörténtek, továbbá az MVH nyilatkozik arról, hogy a saját vagyonában lévő pénzforgalmi számlái milyen feladatokhoz kapcsolódnak.

(9) Az MVH vezető tisztségviselői a (8) bekezdés szerinti jegyzőkönyvben nyilatkoznak

- a) az átadott vagyontárgyak és iratok teljességéről,

- b) az MVH fennálló jogviszonyaira vonatkozó tájékoztatás teljességéről,

- c) az MVH vagyonára vonatkozóan a közhiteles nyilvántartásokba való bejegyzéshez szükséges okiratok kiállításának megtörténtéről és azok átadásáról, valamint

- d) az MVH részvételével működő szervezetekben az állam tagként történő bejegyzéséhez szükséges okiratok kiállításáról és azok átadásáról.

(10) Az MVH vezető tisztségviselői korlátlanul és egyetemlegesen felelnek azért a kárért, amely abból keletkezik, hogy a vagyonátadással, az iratátadással és a jogszabályban meghatározott nyilatkozattétellel összefüggő kötelezettségeiket nem vagy nem teljeskörűen teljesítették, vagy valótlan tartalmú nyilatkozatot tettek.

(11) Az MNV Zrt. elkészíti az MVH saját vagyonára vonatkozó 2024. évi éves számviteli beszámolóját és adóbevallásait, és intézkedik a legfőbb szerv által jóváhagyott beszámolónak az MVH állandó könyvvizsgálója által kiadott független könyvvizsgálói jelentéssel együtt történő letétbe helyezése és közzététele érdekében. A feladatok ellátása során az MNV Zrt. igénybe veheti az állam 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaság közreműködését. A mérlegkészítés időpontja 2025. február 28. napja.

(12) Az MVH mérlegében szereplő (3) bekezdés szerinti eszközök az MNV Zrt. általi átvétel során az MVH könyveiben szereplő 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken, eredményágon – pénzügyi műveletek eredményszemléletű bevételei, továbbá pénzügyi műveletek ráfordításai terhére – kerülnek elszámolásra az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlói könyvében.

(13) Az MVH mérlegében szereplő (4) bekezdés szerinti eszközök az MNV Zrt. általi átvétel során a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 36. § (1) bekezdés f) pontja alapján, az MVH könyveiben szereplő 2024. december 31. napján érvényes könyv szerinti értéken, a tőketartalék javára kerülnek elszámolásra.

(14) Az MNV Zrt. az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet 33. § (3) bekezdése szerinti határidőben elkészíti az MVH rábízott vagyona tekintetében a 2024. évre vonatkozó éves költségvetési beszámolóját, és intézkedik a legfőbb szerv által jóváhagyott beszámoló, valamint az MVH állandó könyvvizsgálója által kiadott független könyvvizsgálói jelentés közzététele érdekében. A mérlegkészítés időpontja 2025. február 28. napja.

(15) Az Áht. 100. § (2) bekezdése szerinti, 2024. december 31. napján az MVH kezelése és érvényesítése alatt álló fejezeti kezelésű előirányzatok, az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai javára elszámolandó, a kötelezett által nem teljesített befizetéseken alapuló követelések fejében átvett vagyonelemek – ideértve a vagyontárgyanként átvett követeléseket is – az MVH megszűnésével az MNV Zrt. kezelésébe és érvényesítése alá kerülnek.

(16) A (15) bekezdés szerint átvett vagyontárgyak tekintetében a (6) és (7) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(17) A (3) és (4) bekezdés szerinti vagyonátadások az általános forgalmi adó szempontjából az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (3) bekezdés h) pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá.”

- a) 20/D. § (4) bekezdésében a „Felügyelő Bizottság” szövegrész helyébe a „Felügyelőbizottság” szöveg,

- b) 20/G. § (5) bekezdésében az „általános vezérigazgató-helyettese” szövegrész helyébe a „vezérigazgató-helyettese” szöveg,

56. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Postatv.) 2. § 37a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„37a. rögzített ajánlott levélküldemény: az a könyvelt levélküldemény, amelyhez a postai küldemény feladója az ajánlott szolgáltatáson túl egyéb többletszolgáltatást nem vesz igénybe;”

57. § (1) A Postatv. 32. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az egyetemes postai szolgáltató jogosult a sérelmére történő, továbbá a közfeladatot ellátó alkalmazottjai élete, személye, testi épsége, valamint a rájuk bízott értékek és vagyontárgyak elleni bűncselekmények, egyéb jogellenes cselekmények elkövetésének megelőzése, megszakítása, vagy a bűncselekmények vagy egyéb jogellenes cselekmények elkövetőjének, körülményeinek felderítése érdekében

- a) sérülést vagy egészségkárosodást nem okozó technikai eszközt vagy csapdát alkalmazni;

- b) kockázatelemzés alapján a kézbesítési pontnak nem minősülő címhelyen való kézbesítéssel vagy szolgáltatás teljesítésével összefüggésben elektronikus biztonságtechnikai rendszeren keresztül működtetett emberi testre vagy ruházatra, ruházati kiegészítőre felszerelt testkamerát alkalmazva képfelvételt, hangfelvételt, vagy kép- és hangfelvételt készíteni.”

(2) A Postatv. 32. §-a a következő (6)–(14) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az egyetemes postai szolgáltató biztosítja a testkamera viselője általi rögzítés indításának és befejezésének technikai lehetőségét fenyegetettség, jogellenes cselekmény észlelése esetén.

(7) Az egyetemes postai szolgáltató a testkamera alkalmazásáról az annak látóterében megjelenő személyek számára jól látható módon figyelemfelhívó jelzést helyez el, továbbá a honlapján – a vakok és gyengénlátók tájékoztatására alkalmas módon, valamint a magyar nyelvet nem ismerők számára legalább angol nyelven – a személyes adatok kezeléséről tájékoztatást nyújt.

(8) Az egyetemes postai szolgáltató – jogszabály vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusának eltérő rendelkezése hiányában – a testkamerával készített felvételt a rögzítéstől számított 14. napon törli.

(9) Akinek jogát vagy jogos érdekét a testkamarával rögzített felvétel érinti, jogának vagy jogos érdekének igazolásával, aki a felvételen maga is szerepel (a továbbiakban: érintett), jogának vagy jogos érdekének igazolása nélkül is kérheti, hogy a felvételt az egyetemes postai szolgáltató a (8) bekezdésben meghatározottak szerint ne törölje. Ez a jog nem érinti a személyes adatok védelmére vonatkozó, az Európai Unió jogi aktusa, illetve a nemzeti jog alapján az érintett által gyakorolható egyéb jogokat.

(10) Bíróság vagy hatóság erre irányuló, az adatkérésre irányadó jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő, a kért felvétel, felvételrész azonosítását lehetővé tevő, az átadás célját, és annak szükségességét alátámasztó megkeresése esetén az egyetemes postai szolgáltató a felvételt a megkereső részére – az általa megállapított határidőn belül – továbbítja.

(11) A (9) bekezdés szerint benyújtott kérelmet követően a felvétel mindaddig nem törölhető, amíg bírósági vagy hatósági megkeresés nem érkezik az egyetemes postai szolgáltatóhoz vagy az érintett által a (9) bekezdés szerint előterjesztett kérelemben esetlegesen megjelölt indok miatt annak további kezelésére szükség van, de legfeljebb a kérelem beérkezését követő hat hónapig.

(12) Amennyiben bíróság vagy hatóság erre irányuló megkeresése alapján a felvétel továbbítására kerül sor, az egyetemes postai szolgáltató a felvételt a bíróság vagy hatóság részére történő továbbítást követő 90. napon törli, kivéve, ha a (4) bekezdésben meghatározott célra irányuló belső vizsgálat lefolytatása miatt, vagy az érintett által a (9) bekezdés szerint előterjesztett kérelemben esetlegesen megjelölt indok miatt a felvétel további kezelése szükséges.

(13) Amennyiben nem kerül sor belső vizsgálat alapján bírósági vagy hatósági eljárás kezdeményezésére, a felvételt a vizsgálat lezárását követő 14. napon törölni kell.

(14) Ha bírósági vagy hatósági eljárás kezdeményezésére sor kerül, akkor az egyetemes postai szolgáltató a felvételt a bírósági vagy hatósági eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséről vagy véglegessé válásáról szóló bírósági, hatósági tájékoztatás kézhezvételét követő 14. napon törli.”

58. § A Postatv. 49. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az utánküldés-szolgáltatás nem vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén fizetendő kártérítési átalány a szolgáltatás díjának kétszerese. Ha a díj időtartam-alapú, a kártérítési átalány alapját a legrövidebb fizethető időtartamra vonatkozó díj képezi azzal, hogy nem vagy nem szerződésszerű teljesítés esetén a kártérítési átalányt az annak alapját képező időtartamon belül egy alkalommal kell megfizetni, függetlenül a nem vagy nem szerződésszerű teljesítésben érintett postai küldemények számától.”

59. § A Postatv. 78. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„d) a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz funkcionalitására, tervezésére, műszaki leírására, telepítésére és üzemeltetésére vonatkozó előírásokat, a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszközök hatósági nyilvántartását vezető szervezetet, valamint a kézbesítést lehetővé tevő automatizált eszköz üzembe helyezésével kapcsolatos hatósági nyilvántartásba vétel és a nyilvántartást vezető hatóság eljárásának;”

(részletes szabályait.)

60. § A Postatv.

- a) 2. § 21a. pontjában a „telepítésére vonatkozóan megállapított feltételeknek és követelményeknek” szövegrész helyébe a „telepítésére és üzemeltetésére vonatkozóan megállapított előírásoknak” szöveg,

- b) 48. § (2) bekezdésében a „szolgáltatásért fizetett díj kétszerese” szövegrész helyébe a „szolgáltatásért, vagy amennyiben a feladó azt többletszolgáltatásként veszi igénybe a többletszolgáltatásért fizetett külön díj kétszerese” szöveg

lép.

61. § Hatályát veszti a Postatv.

- a) 17. § (3) bekezdése,

- b) 61. § k) pontja,

- c) 78. § (3) bekezdés a) pontja.

70. § A Turizmus törvény 12/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azon vendéglátó üzlet esetében, amely a működését 2025. január 1. napja előtt kezdte meg, a vendéglátó üzlet üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2025. március 31. napjáig köteles befejezni.”

71. § A Turizmus törvény 12/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Azon turisztikai attrakció esetében, amely a működését 2025. január 1. napja előtt kezdte meg, a turisztikai attrakció üzemeltetője a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központba történő regisztrációt 2025. március 31. napjáig köteles befejezni.”

72. § A Turizmus törvény 9/H. § (1) bekezdés a) pontjában az „állampolgárságát valamint” szövegrész helyébe az „állampolgárságát, valamint” szöveg lép.

103. § Az Egészségügyi Világszervezet Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezménye dohánytermékek illegális kereskedelmének felszámolásáról szóló Jegyzőkönyvének kihirdetéséről szóló 2020. évi LVI. törvény

- a) 5. § (1), (4), (6), (8), (14) és (15) bekezdésében az „az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért” szövegrész helyébe az „a településfejlesztésért és településrendezésért” szöveg,

- b) 5. § (7) bekezdésében az „az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért” szövegrészek helyébe az „a településfejlesztésért és településrendezésért” szöveg

lép.

104. § Az Európa Kulturális Fővárosa 2023 cím viselésével összefüggésben, az Európa Kulturális Fővárosa 2023 programsorozat sikeres megrendezéséhez és megszervezéséhez kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2020. évi CXLIV. törvény 2. § (4) bekezdésében a „223, 224, 225, 226, 227, 228, 230, 231, 233, 234, 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 297” szövegrész helyébe a „211, 219/A/1, 219/A/2, 223, 225, 226, 227, 228, 230, 231, 233, 234, 242, 290, 291, 292, 293, 294, 295, 296, 297, 700” szöveg lép.

115. § A veszélyhelyzettel összefüggő átmeneti szabályokról szóló 2021. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Veszélyhelyzeti tv.) 77. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha 2025. december 31-ig legalább a 76. § (2) bekezdése szerinti feltétel teljesült, a leválasztás e törvény 2025. december 31-én hatályos rendelkezései alapján 2025. december 31-ét követően is lefolytatható.”

116. § A Veszélyhelyzeti tv. 21. alcíme a következő 77/B. §-sal egészül ki:

„77/B. § E törvénynek az egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2024. évi LVI. törvénnyel módosított 74. § (3) bekezdését az e rendelkezés hatálybalépése napját követően kezdeményezett felszámolási eljárásokban kell alkalmazni.”

117. § A Veszélyhelyzeti tv.

- a) 74. § (1) bekezdésében és 78. §-ában a „2024.” szövegrész helyébe a „2025.” szöveg,

- b) 74. § (3) bekezdésében az „a 400 000 Ft-ot” szövegrész helyébe az „az 1 000 000 Ft-ot” szöveg

lép.

118. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény 4/E. §-ában az „átruházása tekintetében” szövegrész helyébe az „átruházásával összefüggésben” szöveg lép.

119. § Az egyes vagyongazdálkodási tárgyú rendelkezésekről, valamint egyes vagyongazdálkodást és nemzeti pénzügyi szolgáltatásokat érintő törvények módosításáról szóló 2021. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: 2021. évi CXXXIII. törvény) 5. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) Az Nvtv. 13. § (3) bekezdése és a Vtv. 36. § (1) bekezdése alapján az állam tulajdonában lévő, az ingatlan-nyilvántartás szerint Gyöngyös belterület 2140 helyrajzi szám alatt nyilvántartott, természetben a 3200 Gyöngyös, Zrínyi Miklós utca 3. szám alatt található ingatlan (e § alkalmazásában a továbbiakban: Ingatlan) ingyenesen – köznevelési, oktatási és hitéleti feladatok elősegítése céljából – az Egri Főegyházmegye tulajdonába kerül.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházás feltétele, hogy az átvevő egyházi jogi személy az Ingatlant terhelő kötelezettségeket a (3) bekezdés szerinti szerződés alapján teljeskörűen átvállalja.

(3) Az (1) bekezdés szerinti tulajdonátruházásnak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére alkalmas szerződést az állam nevében a tulajdonosi joggyakorló készíti elő és köti meg. A szerződésben az Ingatlan forgalmi értékeként a tulajdonosi joggyakorló által megállapított értéket kell megjelölni.

(4) Az (1) bekezdés alapján történő vagyonjuttatást úgy kell tekinteni, hogy az az Áfa tv. 17. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek szerinti juttatással esik egy tekintet alá.”

Az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény Mellékletének I. pont B) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „B) Szolgáltatások

| | A | B | C |

| --- | --- | --- | --- |

| 1 | Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere(TESZOR kód) | Megnevezés | A hatósági ár megállapítója |

| 2 | 46.18.11 (ebből: a gyógyszer ügynöki nagykereskedelme), 46.46.11 (ebből: gyógyszer nagykereskedelem), 47.00.74 | Humán célú, a járóbeteg-ellátás keretében társadalombiztosítási támogatással forgalmazható gyógyszerek kereskedelmi árrése | egészségügyért felelős miniszter |

| 3 | az 56.10 kódból | a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 210/2009. (IX. 29.) Korm. rendelet 4. mellékletében meghatározott vendéglátóhely üzlettípusokban felszámított felszolgálási díj | vendéglátásért felelős miniszter |

”