2024. évi LV. törvény — mi változott? 2025. január 28.

109. § (1) Az Itv. 42. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 39–41. §-ban meghatározott illetékalap után – ha e törvény másként nem rendelkezik – az illeték mértéke:)

„a) peres eljárásban

aa) 300.000 forintig 18.000 forint;

ab) 300.001–3.000.000 forintig 18.000 forint és a 300.000 forint feletti rész 4,5%-a;

ac) 3.000.001–10.000.000 forintig 139.500 forint és a 3.000.000 forint feletti rész 5%-a;

ad) 10.000.001–30.000.000 forintig 489.500 forint és a 10.000.000 forint feletti rész 7%-a;

ae) 30.000.001–50.000.000 forintig 1.889.500 forint és a 30.000.000 forint feletti rész 4,5%-a;

af) 50.000.001–100.000.000 forintig 2.789.500 forint és az 50.000.000 forint feletti rész 2,5%-a;

ag) 100.000.001–250.000.000 forintig 4.039.500 forint és a 100.000.000 forint feletti rész 2%-a;

ah) 250.000.001–500.000.000 forintig 7.039.500 forint és a 250.000.000 forint feletti rész 0,5%-a;

ai) 500.000.001 forint felett 8.289.500 forint és az 500.000.000 forint feletti rész 0,5%-a;”

(2) Az Itv. 42. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a peres eljárásban a követelés lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal kapcsolatos, és a pertárgyérték 10.000.001–250.000.000 forint közötti, az (1) bekezdés a) pont ad)–ag) alpontja alapján megállapított illeték 50%-át, de legalább 489.500 forintot kell megfizetni.

(1b) Ha a követelésnek csak egy része kapcsolatos lakástulajdonnal vagy ahhoz kapcsolódó vagyoni értékű joggal, az illetéket e követelésrész tekintetében külön kell megállapítani, és az illeték megállapítása során az (1a) bekezdésben foglaltakat alkalmazni.”

(3) Az Itv. 42. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a fizetési meghagyásos eljárás perré alakul – ideértve azt az esetet is, ha a felperes a keresetlevelet a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet visszautasító, illetve az eljárást megszüntető végzés jogerőre emelkedését követő harminc napon belül a bírósághoz benyújtja –, az (1a) és (1b) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével megállapított, az (1) bekezdés a) pontja szerinti mértékű illetéket kell fizetni, amelybe a fizetési meghagyásos eljárásért fizetendő díj – esetleges kedvezményekkel csökkentett – összegét be kell számítani.”

205. § A költségmentesség és a költségfeljegyzési jog polgári és közigazgatási bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló 2017. évi CXXVIII. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény szerinti mikro-, kis- és középvállalkozásnak minősülő fél részére a 6. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával teljes vagy részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető, kivéve, ha a mikro-, kis- és középvállalkozás felszámolás alatt áll.

(2) A nem természetes személy fél részére, amely nem minősül az (1) bekezdés szerinti vállalkozásnak, a 6. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kizárólag az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jog engedélyezhető.”