2024. évi LV. törvény — mi változott? 2025. január 2.

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 4. pont i) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

Jövedelemszerzés helye:)

- „i) kamat, kamatjövedelem, értékpapír-kölcsönzésből származó jövedelem esetében a kamat, a kamatjövedelem, illetve a díj fizetésére kötelezett személy illetősége szerinti állam – amennyiben a kamat, a kamatjövedelem, a díj fizetésére az említett személy belföldi telephelye (állandó bázisa), fióktelepe, kereskedelmi képviselete útján kötelezett, akkor belföld –, ha azonban a kamat, a kamatjövedelem, a díj fizetésének alapjául szolgáló követelés (jog), értékpapír ténylegesen a jogosult magánszemély belföldi telephelyéhez (állandó bázisához) tartozik, akkor belföld;”

(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„52. Szellemi termék: a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a védjegy, a szerzői jogvédelemben részesülő dolog, a szoftvertermék, az egyéb szellemi alkotás (újítás, műszaki, gazdasági, szellemi szolgáltatás stb.), a jogvédelemben nem részesülő, de titkosság révén monopolizált javak közül a know-how és a gyártási eljárás.”

2. § Az Szja tv. 7. § (1) bekezdése a következő zs) ponttal egészül ki:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

„zs) szellemi termék gazdasági társaság részére nem vagyoni hozzájárulásként történő szolgáltatása esetén a vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke a vagyoni hozzájárulást teljesítő, a szellemi terméket létrehozó (eredeti jogosult) magánszemélynél.”

3. § Az Szja tv. 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bevétel megszerzésének időpontja)

„c) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatás nyújtójának az általános forgalmi adóról szóló törvény rendelkezései szerinti teljesítési időponttal adófizetési kötelezettsége keletkezik vagy keletkezne (függetlenül attól, hogy a szolgáltatás nyújtója az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett vagy sem), ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll;”

5. § Az Szja tv. 29/C. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.”

6. § Az Szja tv. 29/F. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kedvezményt az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgára érvényesítheti.”

7. § Az Szja tv. 52. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az átalányadózás szabályai addig alkalmazhatók, amíg az adóévben)

„b) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet szerinti kiskereskedelmi tevékenységet, vagy e tevékenység végzése mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységet végző egyéni vállalkozó vállalkozói bevétele az éves minimálbér ötvenszeresét”

(nem haladja meg.)

8. § Az Szja tv. 53. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A jövedelmet a bevételből

- a) az egyéni vállalkozó 40 százalék,

- b) az adóév egészében kizárólag a (2) bekezdésben, vagy kizárólag a (2) bekezdésben meghatározott és a c) pont szerinti tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 80 százalék,

- c) az adóév egészében kizárólag a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységből – ide nem értve a (2) bekezdés k) pontja szerinti vendéglátó tevékenységet –, vagy a kiskereskedelmi tevékenység mellett legfeljebb az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői és egyéb tevékenységből bevételt szerző egyéni vállalkozó 90 százalék,

- d) a mezőgazdasági őstermelő 90 százalék

költséghányad levonásával állapítja meg (átalányban megállapított jövedelem).

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti tevékenységek a következők:

- a) mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, (ÖVTJ’24 01, 02) bányászati (ÖVTJ’24 05-től 09-ig) tevékenység, építőipari kivitelezés (ÖVTJ’24 41-től 42-ig);

- b) mezőgazdasági, betakarítást követő szolgáltatás (ÖVTJ’24 016), vadgazdálkodáshoz kapcsolódó szolgáltatás (ÖVTJ’24 017001), erdészeti szolgáltatás (ÖVTJ’24 0240) és zöldterület-kezelés (ÖVTJ’24 8130);

- c) halászati tevékenység (ÖVTJ’24 031), halgazdálkodási tevékenység (ÖVTJ’24 032);

- d) feldolgozóipari termék-előállítás és szolgáltatás (ÖVTJ’24 10-től 32-ig) a bérmunkában végzett szolgáltatások és az egyéb sokszorosítás (ÖVTJ’24 1820) kivételével;

- e) speciális szaképítés (ideértve az épületgépészeti berendezések javítását is) (ÖVTJ’24 43);

- f) ipari gép, berendezés, eszköz javítása (ÖVTJ’24 331), gépjárműjavítás (ÖVTJ’24 4520), személyi, háztartási cikk javítása (ÖVTJ’24 952);

- g) a taxis személyszállítás (ÖVTJ’24 4932), egyéb máshová nem sorolt szárazföldi személyszállítás (ÖVTJ’24 493901), sofőrszolgálat (ÖVTJ’24 493909), közúti áruszállítás (ÖVTJ’24 4941);

- h) számítógép, kommunikációs eszköz javítása (ÖVTJ’24 951);

- i) fényképészet (ÖVTJ’24 7420);

- j) textil, szőrme mosása, tisztítása (ÖVTJ’24 9601), fodrászat, szépségápolás (ÖVTJ’24 9602), hobbiállat-gondozás (ÖVTJ’24 960909-től 960911-ig);

- k) a kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység (ÖVTJ’24 56);

- l) járművezető-oktatás (ÖVTJ’24 855301);

- m) az egyetemes postai szolgáltató megbízása alapján elvégzett postai közreműködői (ÖVTJ’24 532003) és egyéb tevékenység (ÖVTJ’24 821101, 829902, 661901, 662201 és 920003).”

9. § (1) Az Szja tv. 57/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A fizetővendéglátó tevékenységet folytató magánszemély adóévenként az adóév egészére – a 8. számú melléklet rendelkezései szerint – az e tevékenységéből származó bevételére tételes átalányadózást választhat, feltéve, hogy e tevékenységét legfeljebb három, a tulajdonában, haszonélvezetében lévő, a kereskedelemről szóló törvény szerint magánszálláshelynek minősülő ingatlanban folytatja.”

(2) Az Szja tv. 57/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A tételes átalányadó évi összege lakószobánként

- a) 150 ezer forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót,

- b) 38 ezer 400 forint azokon a településeken, ahol a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma nem haladta meg a 2 milliót.”

(3) Az Szja tv. 57/A. §-a a következő (4a)–(4c) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti tételes átalányadót egyenlő részletekben, a 8. számú melléklet rendelkezései szerint – a tevékenység megszüntetése esetén a megszüntetés negyedévét követő 15 napon belül – kell megfizetni.

(4b) A (4) bekezdés alkalmazásában lakószoba a méretétől függetlenül az a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló törvény szerinti lakóhelyiség, amelyben legalább egy fekhely (ágy vagy alvásra használt egyéb bútor) elhelyezhető, azzal, hogy az adót ingatlanonként legalább egy lakószoba után meg kell fizetni.

(4c) Az állami adó- és vámhatóság a honlapján minden év január 31-ig közzéteszi azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a tárgyévet megelőző második évben a vendégéjszakák száma meghaladta a 2 milliót.”

10. § Az Szja tv. 67. § (9) bekezdés a) pontja a következő am) alponttal egészül ki:

[Az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában:

az értékpapír megszerzésére fordított érték:]

- „am) a 7. § (1) bekezdés zs) pont alapján megszerzett értékpapír esetében a szellemi termék megalkotása érdekében az eredeti jogosult magánszemély által a hozzájárulás szolgáltatásáig teljesített, igazolt kiadás.”

11. § (1) Az Szja tv. 70. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Egyes meghatározott juttatásnak minősül

- a) a 71. § (1) bekezdése szerinti juttatásnak a rekreációs keretösszeget meghaladó része;

- b) a 71. § (1a) bekezdése szerinti juttatásnak az Aktív Magyarok keretösszeget meghaladó része;

- c) a 71. § (1b) bekezdése szerinti juttatásnak a lakáscélú keretösszeget meghaladó része;

- d) a 71. § (2) bekezdés a) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része;

- e) a 71. § (2) bekezdés b) pont szerinti juttatásnak az ott meghatározott értékhatárt meghaladó része.”

(2) Az Szja tv. 70. §-a a következő (8a)–(8d) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A (7) bekezdés b) pont alkalmazásában Aktív Magyarok keretösszeg

- a) évi 120 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

- b) a 120 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

- c) évi 120 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(8b) A (7) bekezdés c) pont alkalmazásában lakáscélú keretösszeg

- a) évi 1 millió 800 ezer forint, ha a munkavállaló munkaviszonya egész évben fennáll;

- b) az 1 millió 800 ezer forintnak a munkavállaló által az adott munkáltatónál az adóévben a juttatás alapjául szolgáló jogviszonyban töltött napokkal arányos összege, ha a munkavállaló munkaviszonya csak az év egy részében áll fenn;

- c) az 1 millió 800 ezer forintnak annyiszor egytizenketted része, ahány hónapban a munkavállaló még 35 év alatti életkorban van, azzal, hogy utoljára azt a hónapot kell figyelembe venni, amelyben a munkavállaló a 35. életévét betölti;

- d) évi 1 millió 800 ezer forint, ha a magánszemély munkaviszonya a magánszemély halála miatt szűnik meg.

(8c) A magánszemély a 71. § (1b) bekezdése szerinti lakhatási támogatás igénylésekor a munkáltatónak bemutatja a lakhatási támogatás igénybevételének alapjául szolgáló bérleti vagy hitelszerződést. Ha a magánszemély által a tárgyévben igénybe vett lakhatási támogatás összege meghaladja a lakásbérleti díj vagy a hiteltörlesztés igazoltan megfizetett, őt terhelő összegét, a meghaladó összeg 50 százalékát a magánszemély az adóévre vonatkozó bevallásában különbözeti bírságként tünteti fel és személyi jövedelemadóként fizeti meg.

(8d) A munkáltató a lakhatási támogatás juttatása esetén az adóévet követő év január 31-éig az állami adó- és vámhatóság által meghatározott módon adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére a lakhatási támogatással érintett ingatlan azonosító adatairól és a támogatás céljáról.”

12. § (1) Az Szja tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájára utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott

- a) szálláshely-szolgáltatásra,

- b) melegkonyhás vendéglátóhelyeken (ideértve a munkahelyi étkeztetést is) étkezési szolgáltatásra,

- c) a szabadidő-eltöltést, a rekreációt, az egészségmegőrzést szolgáló szolgáltatásra

- d) 2025. évben lakásfelújításra

felhasználható, a 70. § (8) bekezdése szerinti éves rekreációs keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás, azzal, hogy a d) pont szerint felhasználható összeg nem haladhatja meg a fizetési számlán 2025. év január 1-jén nyilvántartott támogatás és a számlára 2025. évben a felhasználásig utalt támogatás összegének 50 százalékát.”

(2) Az Szja tv. 71. §-a a következő (1a)–(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Béren kívüli juttatásnak minősül – ha a juttató a munkáltató – a munkavállalónak az adóévben a Széchenyi Pihenő Kártya juttatás céljából nyitott korlátozott rendeltetésű fizetési számlájához kapcsolódó Aktív Magyarok alszámlára az (1) bekezdésben foglaltaktól függetlenül utalt, a Széchenyi Pihenő Kártya kibocsátásának és felhasználásának szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott, az aktív életmód elősegítésére felhasználható, a 70. § (8a) bekezdése szerinti Aktív Magyarok keretösszeget – több juttatótól származóan együttvéve sem – meg nem haladó mértékű támogatás.

(1b) Béren kívüli juttatásnak minősül a munkáltató által 35. életévét be nem töltött munkavállalójának az (1) és (1a) bekezdésben foglaltaktól függetlenül lakhatási támogatás címén kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint lakás bérleti díjának megfizetéséhez vagy lakáscélú hitel törlesztéséhez adott, a 70. § (8b) bekezdésben meghatározott lakáscélú keretösszeget meg nem haladó része.”

13. § Az Szja tv. 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § E törvény alkalmazásában a Központi Statisztikai Hivatal Önálló vállalkozók tevékenységi jegyzéke (ÖVTJ’24) szerinti hivatkozással meghatározott tevékenységek esetében a 2024. október 31-én hatályos besorolási rendet kell irányadónak tekinteni.”

16. § Az Szja tv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

17. § Az Szja tv.

- a) 29/B. § (5) bekezdésében a „bármely külföldi állam” szövegrész helyébe a „bármely EGT-állam és a Magyarországgal határos, nem EGT-állam” szöveg,

- b) 70. § (8) bekezdésében a „(7) bekezdés b) pont” szövegrész helyébe a „(7) bekezdés a) pont” szöveg,

- c)

- d) 1. számú melléklet 3. pont 3.3. alpontjában az „egyesületből, alapítványból” szövegrész helyébe az „egyesületből, a sportról szóló törvény szerinti sportköztestületből, alapítványból” szöveg,

- e) 1. számú melléklet 8. pont 8.16. alpontjában a „terrorelhárító, a repülőhajózó” szövegrész helyébe a „terrorelhárító, a személyvédelmi szolgálatot ellátó, a repülőhajózó” szöveg,

- f) 1. számú melléklet 8. pont 8.25. alpontjában a „sportszervezet által az olimpián” szövegrész helyébe a „sportszervezet, sportköztestület által az olimpiai eseményen” szöveg

lép.

25. § A Tao. törvény 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

28. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 20. pont b) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:)

- „b) a 19. pont b) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér a foglalkoztatás első évében, továbbá személyenként bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér 50 százaléka a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában;”

#### 39. §

41. § (1) Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

[Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti:]

„k) az adóalany-kereskedő által teljesített 34. § (1) bekezdés a) pontja szerinti termékértékesítés esetében.”

(2) Az Áfa tv. 142. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Az adóalany az (1) bekezdés i)–k) pontja alá tartozó termékértékesítéséről, illetve az (1) bekezdés i)–k) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzéséről a 6/C. számú melléklet szerinti nyilatkozattételre kötelezett.”

#### 42. §

#### 43. §

#### 44. §

#### 45. §

#### 46. §

#### 47. §

48. § Az Áfa tv. 257/G. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 195/G. § hatálya alá tartozó adóalany az általa e minőségében teljesített 2. § a) pontja szerinti termékértékesítésről, szolgáltatásnyújtásról kiállított, kibocsátott számlákról, számlával egy tekintet alá eső okiratokról az adatszolgáltatást azon, a székhelye, ennek hiányában lakóhelye szerinti tagállami szabályozás szerinti adatszolgáltatással is teljesítheti, mely tartalmában a Héa-irányelv 284b. cikkének felel meg.”

#### 49. §

#### 50. §

51. § Az Áfa tv. a következő 369. §-sal egészül ki:

„369. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés k) pontját, 142. § (9) bekezdését, valamint a 6/C. számú melléklet 1a. és 2a. pontját – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel – azon ügyletek esetében kell először alkalmazni, amelyek teljesítési időpontja 2025. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés k) pontja szerinti termékértékesítés esetén továbbra is a 2024. december 31-én hatályos szabályok szerint kell eljárni, ha a teljesítés időpontja 2025. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik, de a terméket beszerző adóalanynak a 60. § (1)–(3) bekezdése szerint a fizetendő adót 2025. január 1-jét megelőzően kellene megállapítani.

(3) Amennyiben az e törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 142. § (1) bekezdés k) pontja szerinti termékértékesítéshez fizetett előleg jóváírásának, kézhezvételének időpontja 2025. január 1. napját megelőző napra esik, az előleg jóváírására, kézhezvételére tekintettel fizetendő adót az ügyletet saját nevében teljesítő adóalany fizeti az 59. § (1) és (2) bekezdésének megfelelően, a terméket beszerző adóalany adófizetési kötelezettsége – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az adóalapnak az előleg adót nem tartalmazó összegével csökkentett része után keletkezik.”

- d)

- e)

- f)

55. § Az Áfa tv. 6/C. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

56. § Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

- 2.

- 3.

- 4.

- 5.

- 6.

- 7.

58. § Az utasok személyi poggyászában importált termékek általános forgalmi adó és jövedéki adó mentességéről szóló 2008. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Utasforgalmi tv.) 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. § (1) Az egyéb rendelkezésektől függetlenül az adómentesség arra az importra terjedhet ki,

- a) amely alkalmi jellegű,

- b) amelynek keretében az importált termék vagy termékek az utas, annak családtagja személyes használatára vagy ajándékozás céljára szolgálnak, és

- c) amelynek keretében az importált terméknek vagy termékeknek sem a jellege, sem a mennyisége – az a) és b) pont teljesülésétől függetlenül – nem utal kereskedelmi jellegű importra

[a)–c) pontok a továbbiakban együtt: nem kereskedelmi jellegű import].

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott termékek esetében az adómentesség napi egy alkalommal, az első beutazása alkalmával illeti meg

- a) a határövezetben lakóhellyel rendelkező személyt,

- b) a határövezetben dolgozó munkavállalót,

- c) a harmadik államból vagy harmadik állammal egy tekintet alá eső területről való beutazásra használt közlekedési eszköz személyzetét.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó abban az esetben, ha az abban felsorolt kategóriák valamelyikébe tartozó utas igazolni tudja, hogy túllépi a tagállam határövezetét vagy nem tér vissza a szomszédos harmadik ország határövezetéből.”

59. § Az Utasforgalmi tv. 7. § (1) bekezdés a) pontja a következő aj) alponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól a harmadik államból vagy az azzal egy tekintet alá eső területről belföldre beutazó utas személyi poggyászában levő termék vagy termékek nem kereskedelmi jellegű importja, ha a mennyiség személyenként nem haladja meg

dohánytermékek körében:)

- „aj) hevített terméknél légi utas esetében a 200 darabot, egyéb utas esetében a 40 darabot;”

60. § Az Utasforgalmi tv. 9. §-a a következő 6. és 7. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„6. határövezet: olyan övezet, amely légvonalban 15 km-nél nem terjed messzebb egy tagállam határától, és amelybe beletartoznak azok a helyi közigazgatási körzetek, amelyek területe részben az övezetben helyezkedik el;

7. határövezetben dolgozó munkavállaló: minden olyan személy, akinek szokásos tevékenysége szükségessé teszi, hogy munkanapján átjusson a határ túloldalára.”

61. § Az Utasforgalmi tv.

- a) 7. § (2) bekezdésében az „aa)–ad) alpontjaiban meghatározott mennyiségi korlátok” szövegrész helyébe az „aa)–aj) alpontjában meghatározott mennyiségi korlátok” szöveg,

- b) 7. § (3) bekezdésében az „aa)–ad) alpontjaiban meghatározott dohánytermékek” szövegrész helyébe az „aa)–aj) alpontjában meghatározott dohánytermékek” szöveg

lép.

62. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) 3. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)

„6. egyéb ellenőrzött ásványolaj: a 2707 10 00-2707 30 00, a 2707 50 00, a 2710 12 11-2710 12 25, a 2710 12 70-2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29-2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10 00, a 2902 20 00-2902 44 00 KN-kód szerinti, valamint a 2710 19 44-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött energiatermék;”

(2) A Jöt. 3. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az energiatermékek adóztatására vonatkozóan)

„18. gázolaj: a 2710 19 42, a 2710 19 44-2710 19 48 és a 2710 20 11-2710 20 19 KN-kód szerinti termék;”

63. § (1) A Jöt. 110. § (1) bekezdésének f)–h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó mértéke)

„f) földgázra közúti járművek üzemanyagakénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén 36 Ft/nm3, egyébként 0,3879 Ft/kWh,

g) a villamos energiára 398 Ft/megawattóra,

h) a szénre 3230 Ft/ezer kilogramm,”

(2) A Jöt. 110. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adó mértéke)

„k) a tiszta növényi olajat előállító által a 117. § (1) bekezdésében meghatározott mennyiségben és célra felhasznált tiszta növényi olaj esetében 14 290 Ft/ezer liter, egyébként a c) pont szerinti adómérték.”

(3)

(4)

(2) A Jöt. 113. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A 3. § (2) bekezdés 21. pontja szerinti jármű üzembentartója vagy – bérelt jármű esetében – bérlője jogosult visszaigényelni

- a) az üzemanyagtöltő állomáson üzemanyagkártyával megvásárolt, vagy

- b) belföldi telephelyén üzemanyag-tárolásra rendszeresített üzemanyag-tankoló automatával ellátott tartályból elektronikus mérőeszközön keresztül betöltött

kereskedelmi gázolaj után literenként a gázolaj egy literre vetített adómértékének, valamint 0,33 és az Európai Unió Hivatalos Lapjában kihirdetett tárgyévet megelőző év október első munkanapján érvényes euró/forint árfolyam szorzatának különbségét, öttized forintra lefelé kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított adó-visszaigénylés mértékét a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi.”

65. § A Jöt. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A mezőgazdasági termelő az igazoltan használatában lévő

- a) olyan szántó, kert, gyümölcsös, szőlő és gyep (rét, legelő) művelési ágú földterület után, amelyen mezőgazdasági tevékenységet folytat, a mezőgazdasági célú földművelési munkákhoz, valamint a betakarításhoz kapcsolódó közvetlen szállításhoz,

- b) olyan erdő után, amelyben erdőgazdálkodási tevékenységet folytat, az erdőfelújítási célú munkákhoz,

- c) olyan vízjogi üzemeltetési engedély szerinti halastó után, amelyben halgazdálkodási tevékenységet folytat, – a tóterület nettó üzemelő vízfelületét figyelembe véve – közvetlenül a halgazdálkodáshoz

felhasznált, évente hektáronként legfeljebb 97 liter gázolaj megfizetett adójából jogosult visszaigényelni literenként a gázolaj egy literre vetített adómértékének és 14,29 forintnak a különbségét, öttized forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított adó-visszaigénylés mértékét a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi.”

67. § A Jöt. 134. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Egyszerűsített adóraktárban

- a) a 129. § (2) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel adózó egyéb csendes erjesztett ital előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható,

- b) a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból palackos erjesztéssel előállított habzóbor előállítható, átvehető, tárolható, forgalomba hozható,

- c) a saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból nem palackos erjesztéssel előállított, palackozott habzóbor átvehető, tárolható, forgalomba hozható,

azzal, hogy a b) és c) pont szerinti előállított, átvett termék összmennyisége évente legfeljebb 50 000 liter lehet és a b) és c) pont szerinti termék együttes készlete nem haladhatja meg az 50 000 litert, valamint egyszerűsített adóraktárból nem adható fel habzóbor másik egyszerűsített adóraktárnak és kisüzemi bortermelőnek.”

68. § A Jöt. 137. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) A kisüzemi bortermelő

- a) csendes bort a (4c) bekezdésben foglaltak kivételével nem vesz át,

- b) saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból palackos erjesztéssel előállított habzóbort előállíthat, átvehet, tárolhat, forgalomba hozhat,

- c) saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból nem palackos erjesztéssel előállított, palackozott habzóbort átvehet, tárolhat, forgalomba hozhat,

- d) az a)–c) pont szerinti termékeken kívül – a (4d) bekezdésben foglaltak kivételével – más jövedéki terméket nem állít elő, nem tárol és nem hoz forgalomba,

azzal, hogy a b) és c) pont szerinti előállított, átvett termék összmennyisége évente legfeljebb 50 000 liter lehet és a b) és c) pont szerinti termék együttes készlete nem haladhatja meg az 50 000 litert, valamint kisüzemi bortermelőtől nem adható fel habzóbor másik kisüzemi bortermelőnek és egyszerűsített adóraktárnak.”

69. § A Jöt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A jövedéki adó mértéke

- a) a cigarettára 32 300 forint/ezer darab és a kiskereskedelmi eladási ár 24 százaléka, de legalább 45 200 forint/ezer darab,

- b) a szivarra, a szivarkára a kiskereskedelmi eladási ár 14 százaléka, de legalább 5 230 forint/ezer darab,

- c) a finomra vágott fogyasztási dohányra és az egyéb fogyasztási dohányra 28 060 forint/kilogramm,

- d) a töltőfolyadékra 36 forint/milliliter,

- e) az új dohánytermék-kategóriák dohányt tartalmazó vagy dohánnyal együtt fogyasztott

- ea) egyszer használatos termékeire 38 forint/darab (szál),

- eb) folyadékára 76 forint/milliliter,

- f) a füst nélküli dohánytermékre 28 060 forint/kilogramm,

- g) a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termékre 28 060 forint/kilogramm,

- h) a hevített termékre 38 forint/darab (szál).”

70. § A Jöt. 145. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 2025. évet követően az adó mértéke az (1) bekezdés szerinti esetekben a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. Az (1) bekezdés d)–e) és h) pontja szerinti adómértékeket 1 forintra, az (1) bekezdés a)–c) és f)–g) pontja szerinti adómértékeket 10 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.”

- a) 3. § (3) bekezdés 25. pont b) alpontjában és 42. §-ában a „saját előállítású csendes borból előállított palackos erjesztésű” szövegrész helyébe a „saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított” szövegrész,

- b) 28. § (4) bekezdésében a „saját előállítású csendes borából előállított – palackos erjesztésű” szövegrész helyébe a „saját szőlőből vagy saját előállítású csendes borból előállított –” szövegrész,

- d) 110. § (1) bekezdés d) pontjában az „5375” szövegrész helyébe az „5970” szövegrész,

- e) 110. § (1) bekezdés e) pontjában a „14 685” szövegrész helyébe a „16 320” szövegrész

- f) 135. §-ában az „előállítható palackos erjesztésű” szövegrész helyébe az „előállítható vagy tárolható” szövegrész,

- g) 137. § (1), (6) és (8) bekezdésében az „és tárolható palackos erjesztésű” szövegrész helyébe a „vagy tárolható” szövegrész

73. § Hatályát veszti a Jöt.

- a) 19. § (1) bekezdés e) pontjában és 137. § (2)–(4) és (7) bekezdéseiben a „palackos erjesztésű” szövegrész,

- b) 37. § (1) bekezdés d) pontjában az „egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab” szövegrész.

77. § A Rega tv. melléklete I. részében

- a) foglalt 1. táblázat 8. sorában az „5E, 5P, 5N, 5Z” szövegrész helyébe az „5E, 5Z” szöveg lép.

- b) foglalt 2. táblázat 6. sorában az „elektromos és hibrid meghajtású” szövegrész helyébe az „elektromos meghajtású” lép.

79. § A Rega tv. melléklete I. részében foglalt 1. táblázat 9. sora hatályát veszti.

81. § (1) A kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény (a továbbiakban: Kiskeradó tv.) 1. § 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„1. kiskereskedelmi tevékenység: a 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’25) szerint a 47.1–47.9 alágazatokba sorolt azon tevékenységek, amelyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet;”

(2) A Kiskeradó tv. 1. §-a következő 3–5. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. platform: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. melléklet I/A/1. pontja szerinti platform;

4. platformüzemeltető: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. melléklet I/A/2. pontja szerinti platformüzemeltető;

5. adómértéket megállapító rendelkezés: a 6. § (1) bekezdése és az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése.”

82. § A Kiskeradó tv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § (1) Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, ideértve a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére – az 1. § 1. pontja szerinti tevékenység keretében – belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését.

(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany platformon keresztül történő értékesítése tekintetében adókötelezettség terheli a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőt.”

83. § A Kiskeradó tv. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. § Az adó alanya

- a) a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet,

- b) a 2. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség esetén a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltető.”

84. § (1) A Kiskeradó tv. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az adó alapja a 3. § a) pontja szerinti adóalanynak az adóévben a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.”

(2) A Kiskeradó tv. 4. §-a a következő (1a)–(1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A platformüzemeltető adóalapja a platformon keresztül értékesítő 3. § a) pontja szerinti adóalanyok által az adóévben a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege.

(1b) Amennyiben a platformüzemeltető az 1. § 1. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységet is végez, akkor az adóalapja az (1) bekezdés és az (1a) bekezdés szerinti adóalap együttes összege a saját kiskereskedelmi tevékenység keretében a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel kivételével.”

(3) A Kiskeradó tv. 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) és (1b) bekezdések szerinti adóalapba tartozik

- a) a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege,

- b) a kiskereskedő által kiállított, az értékesítésről szóló bizonylatban megjelenő, a vevő által fizetendő szállítási díj.”

85. § A Kiskeradó tv. 6. §-a a következő (3)–(5) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § a) pontja szerinti adóalany csökkenti

- a) az üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenységből származó, és

- b) a külföldön átadott áru értékesítéséből származó, és

- c) a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó

nettó árbevétel együttes összegére jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.

(4) Az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § b) pontja szerinti adóalany csökkenti a platformon keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenység keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.

(5) Amennyiben a platformüzemeltető az 1. § 1. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységet is végez az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adót csökkenti a saját kiskereskedelmi tevékenysége és a platformján keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenysége keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.”

86. § (1) A Kiskeradó tv. 7. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A 3. § a) pontja szerinti adóalanynak az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét.”

(2) A Kiskeradó tv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az adóalany az adóévre – a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § (1) bekezdés szerinti tevékenység megkezdését, a 2. § (2) bekezdés szerinti kötelezettség esetén a platformon keresztül történő értékesítés megkezdését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon – adóelőleget vall be. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.”

(3) A Kiskeradó tv. 7. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően a platformon keresztül is értékesítő adóalanynak vagy a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet kizárólag a platformon keresztül végző más személynek, szervezetnek az (1a) bekezdés szerinti adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre nem kötelezett.”

(4) A Kiskeradó tv. 7. §-a a következő (7)–(8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Amennyiben az adókötelezettség a 3. § b) pontja alapján keletkezik, a platformüzemeltető bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül teljesíti.

(8) Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére az állami adó- és vámhatóság az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőt kötelezi. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke legalább a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételnek az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adója.”

87. § A Kiskeradó tv. 11. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Azon adóalanynak, akinek az adóéve nem egyezik meg a naptári évvel az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a 2025. évben kezdődő adóévtől kell alkalmaznia.

(6) E törvény 1. § 3. és 4. pontjának, 3. §-ának, 4. § (1a)–(1b) bekezdésének, 6. §. (3)–(5) bekezdésének, 7. § (1a), (5a) és (7)–(8) bekezdésének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

88. § A Kiskeradó tv. a következő 12. §-sal egészül ki:

„12. § Ez a törvény

- a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és

- b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”

89. § A Kiskeradó tv.

- a) 1. § 2. pont e) alpontjában a „2. §” szövegrész helyébe a „2. § (1) bekezdése” szöveg, a „belföldön átadott” szövegrész helyébe a „belföldön és külföldön átadott” szöveg,

- b) 5. § (1) bekezdésében a „2. §” szövegrészek helyébe a „2. § (1) bekezdése” szöveg, a „6. § szerinti adómértékkel” szövegrész helyébe a „6. § alapján” szöveg,

- c) 5. § (4) bekezdésében a „2. §” szövegrészek helyébe a „2. § (1) bekezdése” szöveg

lép.

92. § (1) Hatályát veszti a légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény (a továbbiakban: Légiadó tv.) 1–4. §-a.

93. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„13. § (1) Mentes az adó alól:

- a) a szükséglakás,

- b) a kizárólag az önálló orvosi tevékenységről szóló törvény szerinti háziorvos által nyújtott egészségügyi ellátás céljára szolgáló helyiség,

- c) az atomenergiáról szóló törvény szerint kizárólag

- ca) a radioaktív hulladék elhelyezésére,

- cb) a kiégett nukleáris üzemanyag tárolására használt építmény,

- d) a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan a megszerzésének évében és az azt követő három évben,

- e) az ingatlan-nyilvántartási állapot szerint állattartásra vagy növénytermesztésre szolgáló építmény vagy az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó tároló építmény (pl. istálló, üvegház, terménytároló, magtár, műtrágyatároló), feltéve, hogy az építmény az adóalany rendeltetésszerűen állattartási, növénytermesztési tevékenységéhez kapcsolódóan használja, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban nem ilyenként feltüntetett, de az építmény fekvése szerint illetékes mezőgazdasági igazgatási szerv által kiadott hatósági igazolás szerint állattartásra, növénytermesztésre szolgáló és használt építmény és az állattartáshoz, növénytermesztéshez kapcsolódó – ilyenként használt – tároló építmény.

(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerint mentesített összegnek az illetékes önkormányzat rendeletében megállapított mértékkel számított értéke – a természetes személy tulajdonos kivételével – ingatlanonként nem lehet több 100 millió eurónak megfelelő forintösszegnél.”

96. § (1) A Htv. 52. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„3. vagyoni értékű jog: az építményi jog, a kezelői jog, a vagyonkezelői jog, a tartós földhasználat, a haszonélvezet, a használat joga – ideértve a külföldiek ingatlanhasználati jogát is –, a földhasználat és a lakásbérlet;”

(2)

97. § A Htv. 53. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A 13. § (1) bekezdés d) pontja és (2) bekezdése szerinti adómentesség a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (HL L 187, 2014.6.26., 1. o.) 53. cikke szerinti, a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatásnak minősül.”

100. § A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény (a továbbiakban: Gjt) a következő 7/A. §-sal egészül ki:

„7/A. § A 2024. évet követően a gépjárműadó mértéke a tárgyévet megelőző évi gépjárműadó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. A 7. § (1) és (2) bekezdés szerinti mértékeket 5 vagy 10 forintra, a 7. § (3) bekezdésben említett adómértékeket 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.”

101. § A Gjt. a követkető 16. §-sal egészül ki:

„16. § A 2024. évet követően a külföldön nyilvántartott gépjárművek adójának mértéke a tárgyévet megelőző évi külföldön nyilvántartott gépjárművek adójának adómértéke a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. A 15. §-ban említett adómértékeket 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.”

102. § A Gjt. 17/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„17/E. § (1) Az adó havi mértékét személygépkocsinként, a személygépkocsi kilowattban kifejezett teljesítménye és környezetvédelmiosztály-jelzése alapján az 1. melléklet tartalmazza.

(2) A 2025. évet követően a cégautóadó tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi cégautóadó havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 500 vagy 1000 forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.”

104. § A Gjt. 1. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

105. § A Gjt. 18. § 9. pontjában a „2015. július 1-jén” szövegrész helyébe a „2024. szeptember 1-jén” szöveg lép.

106. § Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (továbbiakban: Itv.) 16. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(Mentes az öröklési illeték alól:)

„k) a nemzeti emléknek minősülő műemlék lakóépület, továbbá a nemzeti emléknek minősülő műemlék épületben lévő lakás öröklése;”

107. § Az Itv. Gépjármű és pótkocsi visszterhes vagyonátruházási illetékének mértéke alcíme a következő 24/A. §-sal egészül ki:

„24/A. § A 2024. évet követően a 24. § (1) és (2) bekezdése szerinti illeték mértéke a tárgyévet megelőző évi illeték mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege. A 24. § (1) bekezdés szerinti mértékeket 50 vagy 100 forintra, a 24. § (2) bekezdésben említett illeték mértékeket 1000 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.”

108. § (1) Az Itv. 26. § (18) bekezdés a) pontja a következő ae) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában

nem minősül elidegenítésnek]

- „ae) földön fennálló a tulajdonjognak, vagyoni értékű jognak a földeken fennálló osztatlan közös tulajdon felszámolásáról és a földnek minősülő ingatlanok jogosultjai adatainak ingatlan-nyilvántartási rendezéséről szóló törvény szerinti bekebelezés következtében történő megszűnése.”

(2) Az Itv. 26. § (18) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés p) pontja szerinti illetékmentesség alkalmazásában]

„b) nem minősül az (1) bekezdés p) pont pb) és pc) alpontjaiban foglalt feltételek megszegésének, ha a vagyonszerző a termőföld használatát, hasznosítását

ba) földművesnek minősülő, Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára engedi át, vagy

bb) legalább 25%-ban tulajdonában, vagy a közeli hozzátartozójának legalább 25%-ban tulajdonában álló, a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mezőgazdasági termelőszervezet javára engedi át, vagy

bc) olyan családi mezőgazdasági társaság javára engedi át, amelyben tag, vagy

bd) olyan erdőbirtokossági társulat javára engedi át, amelyben a vagyonszerző vagy a közeli hozzátartozója társulati érdekeltséggel rendelkezik, vagy

be) erdőkezelésbe adja,

feltéve, hogy az 5 éves időtartam hátralévő részére a termőföld használója, hasznosítója vállalja, hogy a termőföldet mező-, illetve erdőgazdasági tevékenység céljára hasznosítja, továbbá mezőgazdasági termelőszervezet részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy a mezőgazdasági termelőszervezetben fennálló tulajdoni hányada nem csökken 25% alá, továbbá erdőbirtokossági társulat részére történő átengedés esetén a vagyonszerző, illetve közeli hozzátartozója vállalja, hogy az erdőbirtokossági társulati tagságát fenntartja.”

- a) 24. § (6) bekezdésében az „értékesíti” szövegrész helyébe a „ruházza át” szöveg,

- d) 26. § (18a) bekezdésében a „termelőszervezet, erdőbirtokossági társulat” szövegrészek helyébe a „termelőszervezet, családi mezőgazdasági társaság, erdőbirtokossági társulat” szöveg,

- f) 91. § (1) bekezdésében az „ingatlanügyi hatósághoz” szövegrész helyébe az „ingatlanügyi hatóságnál” szöveg,

- g) 102. § (1) bekezdés u) pontjában a „szerinti vagyonkezelő alapítvány” szövegrész helyébe a „szerinti vagyonkezelő alapítvány, mezőgazdasági vagyonkezelő alapítvány” szöveg,

114. § A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 1. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[Az (1)–(4) bekezdésen túl adófizetési kötelezettség keletkezik]

„g) az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés c) pont szerinti lekötési hozam”

[Magyarországon adóztatható része után.]

115. § A Szocho tv. 2. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az adó mértéke az 1. § (5) bekezdés g) pontja szerinti adókötelezettség esetén az adóalap

- a) nulla százaléka az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés a) pontja,

- b) 8 százaléka az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés b) pontja,

- c) 13 százaléka az Szja tv. 67/B. § (5) bekezdés c) pontja

szerinti esetben.”

116. § (1) A Szocho tv. 11. § (2)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 365 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve, ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.

(3) Az adókedvezmény összegét a kifizető havonta az adott hónapban fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező munkaviszonyonként külön-külön kiszámított részkedvezmények összegeként állapítja meg. A részkedvezmény a foglalkozatás első évében a foglalkoztatott természetes személyt (munkavállalót) az adómegállapítási időszakra megillető, az adó alapjának megállapításánál figyelembe vett, a munkavállalót terhelő közterhekkel és más levonásokkal nem csökkentett (bruttó) munkabér, de legfeljebb a minimálbér után a 2. § (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított összeg, a foglalkoztatás ezt követő további hat hónapjában pedig legfeljebb a minimálbér után a Szocho tv. 2. § (1) bekezdése szerinti adómérték 50 százalékával megállapított összeg (a továbbiakban e § alkalmazásában: érvényesítési időszak).”

(2) A Szocho tv. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (3) bekezdésben foglalt részkedvezmény azon egész hónap tekintetében is megilleti a kifizetőt, amelyben a kedvezményezett foglalkoztatás első éve, illetve tizennyolcadik hónapja véget ér.”

117. § A Szocho tv. 17/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti adókedvezményt ugyanazon munkáltató ugyanazon munkavállalója tekintetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti azon képzésben részt vevő személy tekintetében, aki a szakirányú oktatást az Szkt. 90/A. §-a szerint saját foglalkoztatónál teljesíti és legkésőbb a szakirányú oktatás befejezését követő második vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz.”

118. § A Szocho tv. 18. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) Az Szja tv. 69. § (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adót a kifizető negyedévente állapítja meg és a negyedévet követő hónap 12-éig vallja be és fizeti meg.”

119. § A Szocho tv. a következő 36/I. §-sal egészül ki:

„36/I. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 1. § (5) bekezdés g) pontja, 2. § (1a) bekezdése, 5. § (6) bekezdés a) pontja, 25. §-a és 29. § (4) bekezdése a 2024. december 31-ét követően kötött tartós befektetési szerződések tekintetében alkalmazandó ideértve a tartós befektetési szerződésnek az Szja tv. 67/B. § (10) bekezdése szerinti újrakötését is.

(2) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 11. § (2), (3) és (6) bekezdése először a 2025. január 1-jétől létesített munkaviszony tekintetében alkalmazandó.

(3) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 17/A. § (2) bekezdése először a 2024. december 31-ét követően induló képzések tekintetében alkalmazandó.”

120. § A Szocho tv.

- a) 5. § (6) bekezdés a) pontjában az „1. § (5) bekezdés a)–d) és f) pontja” szövegrész helyébe az „1. § (5) bekezdés a)–d), f) és g) pontja” szöveg,

- b) 17. § (4) bekezdésében az „esetében az kedvezmények” szövegrész helyébe az „esetében a kedvezmények” szöveg,

- c) 25. §-ában az „1. § (5) bekezdés e) pontjában” szövegrész helyébe az „1. § (5) bekezdés e) és g) pontjában” szöveg,

- d) 29. § (4) bekezdésében az „1. § (5) bekezdés a)–d) és f) pontjában” szövegrész helyébe az „1. § (5) bekezdés a)–d), f) és g) pontjában” szöveg

lép.

121. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 58. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egészségbiztosítási nyilvántartásban az egészségügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódó nyilvántartási feladatok ellátása, és a hatósági ügyintézés során történő felhasználás és azonosítás céljából nyilván kell tartani a TAJ számmal rendelkező természetes személyre vonatkozó alábbi adatokat és azok változását:

- a) TAJ szám,

- b) név (születési családi és utónév, viselt családi név és utónév),

- c) anyja születési neve,

- d) születési hely (születés országa, születési hely),

- e) születési idő,

- f) állampolgárság,

- g) nem,

- h) családi állapot,

- i) címadatok (lakóhely, tartózkodási hely, annak be- és kikerülési dátuma és a fiktiválás dátuma),

- j) külföldi állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme,

- k) külföldön történő letelepedés időpontja, időpontjai,

- l) nyilvántartásba vételi adatok (személyes dokumentum típusa, száma, nyilvántartásba vétel dátuma, jogcíme, adatforrás, BM és ÖNY kapcsolati kód),

- m) a nyilvántartásba történő bekerülés oka,

- n) kiadott TAJ számot tartalmazó hatósági igazolvány lejáratának dátuma,

- o) TAJ érvényesség státusza,

- p) érvényesség kezdeti dátuma,

- q) érvénytelenítés dátuma, oka, dokumentum típusa, azonosítója,

- r) a b)–q) pontban felsorolt adatok változásbejegyzésének időpontja,

- s) elhalálozás időpontja és helye,

- t) foglalkozás, munkakör, tevékenység, munkahely vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó bejelentő, jogosulti jogcím.”

122. § A Tbj.

- a) 22. § (1) bekezdés m) pontjában a „külföldi kiskorú” szövegrész helyébe a „külföldi vagy ismeretlen állampolgárságú kiskorú” szöveg, a (7) bekezdés a) pontjában az „a (3) bekezdés” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdés l) pontja és a (3) bekezdés” szöveg,

- b) 27. § (3) bekezdés a) pontjában a „gyermeknevelést” szövegrész helyébe a „gyermekgondozást” szöveg,

- c) 34. § (6) bekezdésében, 42. § (2) bekezdés nyitó szövegrészében és 80. § (2) bekezdésében a „Tbj. 40. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „40. § (2) bekezdése” szöveg

lép.

123. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 18/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „18/A. § [Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése]

Székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentése esetén az adóhatóság megvizsgálja, hogy a székhelyszolgáltató szerepel-e a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában. Ha a székhelyszolgáltatóként megjelölt személy nem szerepel a székhelyszolgáltatók nyilvántartásában, az adóhatóság tizenöt napos határidő tűzésével felhívja az adózót, hogy a székhelyszolgáltatás igénybevételére vonatkozó bejelentését vonja vissza, vagy gondoskodjon másik megfelelő székhely, székhelyszolgáltató bejelentéséről. Ha az adózó a felhívásnak nem tesz eleget, az adóhatóság a 246. § (1) bekezdés h) pontja szerint jár el.”

124. § Az Art. 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami adó- és vámhatóság az adószám megállapításának megtagadása tárgyában hozott határozatot visszavonja, és az adószámot megállapítja, ha)

„b) az adószám megállapítását a 19. § (2) bekezdés a) pont aa)–ab) alpontja vagy b) pontja alapján tagadta meg, és az a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes, akire tekintettel az állami adó- és vámhatóság az adózó adószámának megállapítását megtagadta, igazolja, hogy a kizáró ok alapjául szolgáló adótartozás már nem áll fenn, illetve megszűnt adózó esetén azt kiegyenlítették,”

125. § Az Art. 26. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Az állami adó- és vámhatóság az adófizetési biztosíték letétele tárgyában hozott határozatot visszavonja, ha annak véglegessé válásáig a vezető tisztségviselő, cégvezető, tag vagy részvényes személyében történt változás következtében az adófizetési biztosíték előírásának (2) bekezdésben meghatározott valamely oka már nem állapítható meg.”

126. § Az Art. 37. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti külföldi munkavállaló adóazonosító jellel nem rendelkezik, akkor a természetes személy adóazonosító jelének megállapítását a munkáltató is kérheti az állami adó- és vámhatóságtól. A kérelmező az adóazonosító jel megállapítása érdekében bejelenti a természetes személy 32. § (1) bekezdése szerinti adatait és kérelméhez csatolja a 32. § (2) bekezdésben megjelölt iratot. A külföldi munkavállaló adóazonosító jeléről az adóhatóság a munkáltatót is tájékoztatja.”

127. § Az Art. 52. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A soron kívüli adóbevallást az éves elszámolású adókról – az általános forgalmi adó kivételével – az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetekben a Számv. tv.-ben a beszámoló készítésére előírt határidőn belül, az (1) bekezdés c)–g) pontjában meghatározott esetekben a soron kívüli bevallási kötelezettséget kiváltó eseményt követő harminc napon – csoportos társasági adóalany megszűnése esetén kilencven napon – belül kell benyújtani.”

129. § Az Art. 106/A. § és 106/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

#### „106/A. § [Az e-pénztárgép adatszolgáltatása, az e-pénztárgép engedélyezésére vonatkozó szabályok]

(1) Az e-pénztárgépről és működésének adatairól az adózó jogszabályban meghatározottak szerint, közvetlen informatikai kapcsolat útján automatikusan, valós idejű adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

(2) Az e-pénztárgépet és működését az állami adó- és vámhatóság hírközlő eszköz, elektronikus hírközlő hálózat, illetve rendszer útján felügyeli. A felügyelet közvetlen adatlekérdezés útján is megvalósulhat.

(3) Az e-pénztárgép forgalmazását és üzembe helyezését jogszabályban meghatározottak szerint kell engedélyeztetni. A forgalmazási eljárás tekintetében az állami adó- és vámhatóság (e § alkalmazásában a továbbiakban: engedélyező hatóság) jár el.

(4) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(5) Az e-pénztárgép forgalmazásával, üzemeltetésével kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségek végrehajtását – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(6) A hardveralapú e-pénztárgépek adatkapcsolatát biztosító hírközlési szolgáltató az e-pénztárgép azonosítóit nem kapcsolhatja össze az e-pénztárgép üzemeltetőjének adataival. Az adatszolgáltatáshoz szükséges adatkapcsolatot biztosító hírközlési szolgáltató a hardveralapú e-pénztárgép üzemeltetője részére biztosított szolgáltatás szüneteltetéséről, illetve megszüntetéséről adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére.

(7) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

- a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező e-pénztárgép megnevezését, engedélyszámát és az engedélyező határozat véglegessé válásának napját, valamint a forgalmazó nevét és címét,

- b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett e-pénztárgép megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,

- c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját és

- d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, az e-pénztárgép, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.

(8) Az e-pénztárgép üzemeltetésével kapcsolatos ellenőrzés során – ha az elektronikus hírközlő hálózat elérhetetlenségére vonatkozó tény vagy adat merül fel – az állami adó- és vámhatóság kérheti a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság szakhatóságként történő közreműködését az elektronikus hírközlő hálózat elérhetősége kérdésében.

(9) Az állami adó- és vámhatóság felügyeleti, valamint ellenőrzési tevékenysége során, ha az e-pénztárgéppel történő visszaélés gyanúját észleli, és a tényállás másként nem tisztázható, az ellenőrzése során talált hardveralapú e-pénztárgépet vizsgálat céljából átvételi elismervény ellenében legfeljebb tizenöt napra bevonhatja, vagy blokkolja. A nem hardveralapú e-pénztárgépet blokkolja, a szoftvert futtató eszközt vizsgálat céljából lefoglalhatja. A bevonás, blokkolás, lefoglalás időszaka alatt az adózó a nyugta kibocsátási kötelezettségét, ha a jogszabályban meghatározottaknak megfelelő, adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adására szolgáló másik e-pénztárgéppel is rendelkezik, annak alkalmazásával, e-pénztárgép hiányában nyomtatvány alkalmazásával előállított nyugtával teljesíti.

(10) Ha az ellenőrzési vagy a felügyeleti tevékenység eredményeként megállapítást nyer, hogy az e-pénztárgép a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg, és ez befolyásolja az adózással összefüggő funkciókat és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, az e-pénztárgépet engedélyező hatóság határozattal előírja az e-pénztárgépet engedélyező hatóság részére történő leadását és megsemmisítését vagy végleges blokkolását.

#### 106/B. § [Vevői alkalmazásra vonatkozó szabályok]

(1) A vevői alkalmazás forgalmazását jogszabályban meghatározottak szerint kell engedélyeztetni. A forgalmazási eljárás tekintetében az állami adó- és vámhatóság (a továbbiakban e §-ban: engedélyező hatóság) jár el.

(2) A forgalmazási engedély kiadásáért, módosításáért jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(3) A vevői alkalmazás forgalmazásával kapcsolatos, jogszabályban meghatározott kötelezettségeket – a kötelezettség fennállása alatt és az azt követő ötödik naptári év végéig – az állami adó- és vámhatóság ellenőrzi.

(4) Az engedélyező hatóság honlapján folyamatosan nyilvánosságra hozza

- a) az érvényes forgalmazási engedéllyel rendelkező vevői alkalmazás megnevezését, engedélyszámát és az engedélyező határozat véglegessé válásának napját, valamint a forgalmazó nevét és címét,

- b) a visszavont forgalmazási engedélyek engedélyszámát, az engedély visszavonásának dátumát, a visszavonás okát, a visszavonással érintett vevői alkalmazás megnevezését, valamint a forgalmazó nevét és címét,

- c) a forgalmazó jogutód nélküli megszűnése miatt érvénytelenné vált forgalmazási engedély számát és az érvénytelenné válás időpontját és

- d) a forgalmazó jogutóddal történő megszűnése esetén a jogelőd és a jogutód nevét és címét, a vevői alkalmazás, valamint a forgalmazási engedély engedélyszámát és a forgalmazási engedély átírásának időpontját.

(5) Ha az ellenőrző vizsgálat vagy a felügyeleti tevékenység eredményeként megállapítást nyer, hogy a vevői alkalmazás a jogszabályban meghatározott követelményeknek nem felel meg és a hiba, hiányosság nem küszöbölhető ki, vagy azt az arra kötelezett az előírt határidőn belül nem teljesíti, a vevői alkalmazást engedélyező hatóság határozattal előírja a vevői alkalmazás végleges blokkolását.”

130. § Az Art. 114. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A belföldi jogi személynek, a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének és az általános forgalmi adó fizetésére kötelezett természetes személynek – ideértve az egyéni vállalkozót is – (a továbbiakban együtt: pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó) legalább egy belföldi pénzforgalmi számlával kell rendelkeznie. Pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó rendszeres gazdasági tevékenysége körében kizárólag pénzforgalmi számlát nyithat. Az első pénzforgalmi számlát a pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adószámának közlésétől számított tizenöt napon belül kell megnyitni. Az adózó bevallásában, valamint kiutalási kérelmében feltünteti azon pénzforgalmi számla számát, amelyre a költségvetési támogatás kiutalását kéri.”

131. § Az Art. 131. §-a a következő (32) bekezdéssel egészül ki:

„(32) Az állami adó- és vámhatóság képviselőjének állandó tagságával vagy vezetésével működő döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező vagy tanácsadói tevékenységet végző, a Kormány által létrehozott testület tagja az állami adó- és vámhatósággal kötött megállapodás alapján megismerheti az adótitkot, ha az a testületnek az állami adó- és vámhatóság által kezelt adatokkal összefüggő feladatai ellátásához szükséges. A tag kizárólag e tevékenységével összefüggésben, a feladatellátáshoz szükséges mértékben és ideig kezelheti az adatokat.”

132. § Az Art. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „138. § [A kockázatelemzési eljárást követő intézkedések]

A feltárt kockázat megszüntetése érdekében az adóhatóság

- a) adategyeztetési eljárást kezdeményez,

- b) támogató eljárást indít,

- c) az adózót ellenőrzésre kiválasztja, vagy

- d) bűncselekmény megelőzése, az adott bűncselekmény felderítése, folytatásának megakadályozása érdekében tájékoztatja az állami adó- és vámhatóság nyomozó hatóságát.”

133. § Az Art. a következő 138/A. §-sal egészül ki:

#### „138/A. § [Adategyeztetési eljárás]

(1) Az állami adó- és vámhatóság felhívására az adózó köteles a felhívásban megjelölt adatok közötti eltérést adategyeztetési eljárás keretében adatszolgáltatás útján tisztázni (a továbbiakban: adategyeztetés).

(2) Az adózó köteles a felhívás kézbesítésétől számított tizenöt napon belül, az erre a célra rendszeresített elektronikus felületen az adategyeztetést elvégezni.

(3) Az állami adó- és vámhatóság az elektronikus felületen az adategyeztetés teljesítéséhez szükséges adatokat, beleértve a másik adózó által nyújtott adatokat, az adózó rendelkezésére bocsátja.”

136. § (1) Az Art. 245. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) Az (1) bekezdés a–c) pontjában meghatározott mulasztás ismételt előfordulása esetén a lezárás alkalmazása – az (1b)–(1c) bekezdésben foglaltak kivételével – nem mellőzhető.”

(2) Az Art. 245. §-a a következő (1b)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Üzletlezárás alkalmazásának nincs helye, ha az adózó a mulasztást megállapító határozat elleni fellebbezési jogáról lemond, és a határozatban előírt mulasztási bírság esedékességéig a bírság mellett, az (1c) bekezdésben meghatározott összegű, határozatban előírt, üzletzárást kiváltó bírságot is befizeti. Ha az e bekezdés szerinti feltételek nem teljesülnek, úgy az adóhatóság ennek tényéről, és az üzletzárás intézkedés foganatosításáról az adózót értesíti.

(1c) Az üzletlezárást kiváltó bírság összege az (1) bekezdés szerinti jogsértések miatt kiszabott mulasztási bírság

- a) tízszerese a tizenkét napra elrendelt üzletlezárás esetén,

- b) húszszorosa a harminc napra elrendelt üzletlezárás esetén.”

138. § Az Art. 267. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „267. § [Adókötelezettség teljesítésének megkerüléséről szóló tájékoztatás]

(1) Ha az adóhatóság az ellenőrzése során olyan, több adózót – egymással összefüggő módon – érintő kapcsolatot, tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése megalapozottan feltételezhető, az érintetteket erről tájékoztathatja.

(2) Ha az állami adó- és vámhatóság a foglalkoztató ellenőrzése során olyan, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó tényt, körülményt észlel, amellyel összefüggésben az adótörvényekben foglalt rendelkezések megkerülése megalapozottan feltételezhető, erről a foglalkoztatottat tájékoztathatja. Az állami adó- és vámhatóság az e bekezdés szerinti tényeket, körülményeket abban az esetben is az érintett tudomására hozza, ha annak jogviszonya az adózóval már nem áll fenn a tájékoztatás időpontjában.”

(3) Az Art. 274/U. §-a a következő (3)–(5) bekezdésekkel egészül ki:

„(3) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 114. § (1) bekezdése szerinti külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe 2025. január 31. napjáig köteles belföldi pénzforgalmi számlát nyitni.

(4) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 207. § (2) bekezdését a 2025. január 1-jén fennálló és az azt követően esedékessé váló kötelezettségek tekintetében a 209. § (1) bekezdésében meghatározott pótlék mértékkel kell alkalmazni. Első alkalommal az állami adó- és vámhatóság 2025. április hónapban írja elő a késedelmipótlék-kötelezettséget a 2025. január–március hónapok vonatkozásában.

(5) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 3. melléklet I. rész „Általános rendelkezések” 4. pontját a 2025. január 1-jén fennálló és az azt követően esedékessé váló kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni. Első alkalommal az állami adó- és vámhatóság 2025. április hónapban írja elő a késedelmipótlék-kötelezettséget kerekítés nélkül a 2025. január–március hónapok vonatkozásában.”

141. § Az Art. 275. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) E törvény 106/A. § (1)–(3) bekezdése és a 106/B. § (1) és (3) bekezdése tervezetének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

142. § Az Art.

- 1.

- 2. 7. § 45. pontjában a „szerinti tartózkodási hely,” szövegrész helyébe a „szerinti tartózkodási hely, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerint az idegenrendészeti hatósághoz bejelentett szálláshely,” szöveg,

- 3. 32. § (1) bekezdés d) pontjában az „állampolgárságát.” szövegrész helyébe az „állampolgárságát, valamint az idegenrendészeti hatósághoz bejelentett szálláshely címét.” szöveg,

- 4. 44. §-ában a „bejelentenie.” szövegrész helyébe a „bejelentenie. A 37. § (4a) bekezdés szerinti esetben a változást a munkáltató is bejelentheti.” szöveg,

- 5. 44. §-ában „megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével” szövegrész helyébe a „személyiadat- és lakcímnyilvántartásban szereplő, megváltozott természetes személyazonosító adatok, lakcím kivételével” szöveg,

- 6.

- 7.

- 8. 207. § (2) bekezdésében az „az ötezer” szövegrész helyébe az „az adózó részére az adószámlán fennálló tartozásai után havonként felszámított, de a naptári évre vonatkozóan az ötezer” szöveg,

- 9. 220. § (1) bekezdésében az „a természetes személy adózót kettőszázezer forintig, nem természetes személy adózót ötszázezer forintig” szövegrész helyébe az „a természetes személy adózót négyszázezer forintig, nem természetes személy adózót egymillió forintig” szöveg,

- 10. 221. § (1) bekezdésében az „adóhatóság a bejelentkezési kötelezettség” szövegrész helyébe az „adóhatóság az adategyeztetési eljárás során történő adatszolgáltatási, a bejelentkezési kötelezettség” szöveg,

- 11. 225. § (1) bekezdésében az „Az adózót egymillió forintig terjedő mulasztási bírsággal” szövegrész helyébe az „Az adózót kétmillió forintig terjedő mulasztási bírsággal” szöveg,

- 12. 228. § (1) bekezdésében az „Az adóhatóság az adózót egymillió forintig terjedő” szövegrész helyébe az „Az adóhatóság az adózót kétmillió forintig terjedő” szöveg,

- 13. 3. melléklet I. rész „Általános rendelkezések” 4. pontjában az „adóját kerekítés” szövegrész helyébe az „adóját, az állami adó- és vámhatóságnál az adószámlán nyilvántartott adó, vagy egyéb fizetési kötelezettség, illetve jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás után felszámított késedelmi pótlékot kerekítés” szöveg

lép.

143. § Hatályát veszti az Art.

- 1. 7. § 36a. pontja,

- 2. 20. § (3) bekezdésében a „vezető tisztségviselőként vagy cégvezetőként” szövegrész,

- 3. 23. § (1) bekezdésében a „vagy minősített többségű befolyással” szövegrész,

- 4. 32. § (2) bekezdésében az „a) és b) pontja” szövegrész,

- 5. 246. § (1) bekezdés h) pontjában az „és az ilyen irányú tevékenység végzésére vonatkozó szándékát sem jelentette be,” szövegrész,

- 6. 262. §-ában az „elnevezését,” szövegrész,

- 7. 262. §-ában a „telephelyét,” szövegrész.

144. § Az adóigazgatási rendtartásról szóló 2017. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Air.) 50. § (5a) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Az ügyintézési határidőbe nem számít be)

„c) az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazásának engedélyezésére irányuló eljárásban a típusvizsgálat időtartama.”

147. § Az Air. 91. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság jogkövetési vizsgálat keretében a bevallási időszak lezárását megelőzően is)

„e) ellenőrizheti, hogy az adózó eleget tett-e a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve e nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettségének, továbbá ellenőrizheti az adózó e nyilvántartásában szereplő adatok, tények, körülmények valóságtartalmát, illetve ezek hitelességét.”

148. § Az Air. 94. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) A jogkövetési vizsgálat határideje hatvan nap, ha azt az adóhatóság a 91. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva folytatja le.”

149. § Az Air. 122. § (3) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott,)

„o) az Áfa tv. XVIII. Fejezete szerinti adó-visszatéríttetési kérelmet elutasító”

(végzés ellen.)

150. § Az Air. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A fellebbezésben és a fellebbezés alapján indult eljárásban – semmisségi okon kívül – nem lehet olyan új tényt állítani, illetve olyan új bizonyítékra hivatkozni, amelyről a fellebbezésre jogosultnak az elsőfokú döntés meghozatala, ellenőrzés esetén az észrevétel benyújtására nyitva álló határidő letelte előtt tudomása volt, azonban a bizonyítékot az adóhatóság felhívása ellenére nem terjesztette elő, a tényre nem hivatkozott. Az e bekezdésben foglaltak nem alkalmazhatóak az Áfa tv. XVIII. Fejezete szerinti adó-visszatéríttetési eljárásokban.”

151. § Az Air. a következő 139/H. §-sal egészül ki:

#### „139/H. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvényhez]

(1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.6.) megállapított 50. § (5a) bekezdés c) pontját a hatálybalépését követően indult engedélyezési eljárások során kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv.6. által megállapított 91. § (1) bekezdés e) pontját és 94. § (1b) bekezdését a Módtv.6. hatálybalépését követően indult ellenőrzések során kell alkalmazni.”

152. § Az Air. 140. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 8. § (1) bekezdése a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

155. § Az Avt. 16. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtási eljárás szünetel)

„c) a halasztó hatály elrendelése iránti kérelemnek az adóhatóság tudomására jutása napját követő naptól a kérelem jogerős elbírálásáig, ha az adóhatósági döntés ellen indított közigazgatási per során az első alkalommal előterjesztett halasztó hatály elrendelése iránti kérelmet jogerősen még nem bírálták el, továbbá a bíróság által elrendelt halasztó hatály esetén annak tartama alatt;”

156. § Az Avt. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A munkáltató a letiltás kézbesítését követő 15 napon belül – ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon – az adós egyidejű tájékoztatása mellett tájékoztatja az adóhatóságot a havonta letiltható jövedelem összegéről, valamint a letiltást befolyásoló körülményekről, különösen a folyósított jövedelem összegéről, valamint az azt terhelő egyéb végrehajtói letiltásokról. A letiltható jövedelem összegét befolyásoló körülményekről, illetve a letiltható jövedelem összegének a változásáról a munkáltató a letiltás teljes időtartama alatt, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül – ha a letiltás elektronikus úton érkezett, akkor elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon – tájékoztatja az adóhatóságot.”

157. § Az Avt. 47. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A (3) bekezdésben foglalt intézkedések költségét az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet készkiadásra vonatkozó szabályai szerint számítja fel az adóhatóság.”

158. § Az Avt. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Vht. 110. § (1) bekezdése szerinti harmadik személy a részére elektronikusan megküldött követelésfoglalással kapcsolatban a Vht. által előírt nyilatkozatot és annak mellékleteit, valamint az elektronikus kapcsolattartásra köteles adós kiegyenlítetlen követelései fennállásáról szóló nyilatkozatot elektronikus úton az e célra rendszeresített nyomtatványon küldi meg az adóhatóság részére.”

159. § Az Avt. 94. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (2) bekezdés szerinti intézkedések költségét az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek és a végrehajtási költségátalány megállapításának és megfizetésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendelet készkiadásra vonatkozó szabályai szerint számítja fel az adóhatóság.”

160. § Az Avt. 119. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része.”

161. § Az Avt. 125/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A késedelmi pótlék mértéke minden naptári nap után a késedelem időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 5 százalékponttal növelt mértékének 365-öd része.”

162. § Az Avt. a következő 131/J. §-sal egészül ki:

„131/J. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.8.) megállapított 119. § (6) bekezdését és 125/H. § (5) bekezdését a 2025. január 1-jén fennálló és az azt követően esedékessé váló kötelezettségek tekintetében kell alkalmazni. Első alkalommal az állami adó- és vámhatóság 2025. április hónapban írja elő az új mértékkel a késedelmipótlék-kötelezettséget a 2025. január–március hónapok vonatkozásában.”

163. § Az Avt.

- 1. 3. §-ában a „Vht. 9. § alkalmazásának” szövegrész helyébe a „Vht. 9. §-ában és 82/A. § (5) bekezdésében foglaltak alkalmazásának” szöveg,

- 2. 29. § (1) bekezdés 25. pontjában a „jogerős végzés” szövegrész helyébe a „jogerős határozat” szöveg,

- 3. 59. § (7) és (8) bekezdésében és 125/E. § (4) bekezdésében a „pénzfizetésre irányuló vagyonelkobzás” szövegrész helyébe a „pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás” szöveg,

- 4. 122. § (9) bekezdésében a „felfüggeszti” szövegrész helyébe a „felfüggesztheti” szöveg,

- 5. 125/C. § (2) bekezdésében a „nem pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás” szövegrész helyébe a „nem pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás” szöveg,

- 6. 125/C. § (3) bekezdésében a „pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás” szövegrész helyébe „pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás” szöveg,

- 7. 125/C. § (4) bekezdésében a „pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzás” szövegrész helyébe a „pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzás” szöveg, a „pénzösszegben elrendelt vagyonelkobzást” szövegrész helyébe a „pénzösszegben kifejezett vagyonelkobzást” szöveg

lép.

174. § Az Szt. 175. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„i) a 2013/34/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mikro-, kis-, közép- és nagyvállalkozásokra vagy csoportokra vonatkozó méretkritériumok kiigazítása tekintetében történő módosításáról szóló, 2023. október 17-i (EU) 2023/2775 felhatalmazáson alapuló bizottsági irányelv.”

175. § (1)

(2) Az Szt. 177. §-a a következő (108)–(110) bekezdéssel egészül ki:

„(108) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 3. § (2) bekezdés 8. pontját, 9. § (2) bekezdés a) és b) pontját, 14. § (7) bekezdését, 117. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 134/B. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, 134/C. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, 134/C. § (4) bekezdés a) és b) pontját, 155. § (3) bekezdés a) pontját először a 2025. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(109) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 3. § (2) bekezdés 8. pontját, 9. § (2) bekezdés a) és b) pontját, 14. § (7) bekezdését, 117. § (1) bekezdés a) és b) pontját, 134/B. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, 134/C. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontját, 134/C. § (4) bekezdés a) és b) pontját a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.

(110) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 14. § (7) bekezdésében meghatározott értékhatárokat teljesítő vállalkozó akkor is mentesül az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat elkészítése alól, ha a megelőző üzleti év(ek)ben a mentesítés lehetőségével nem élhetett.”

176. § Az Szt.

- 1. 3. § (2) bekezdés 8. pontjában a „szóló 1126/2008/EK” szövegrész helyébe a „szóló, 2023. augusztus 13-i (EU) 2023/1803” szöveg,

- 2. 9. § (2) bekezdés a) pontjában az „az 1200 millió forintot” szövegrész helyébe az „a 2000 millió forintot” szöveg,

- 3. 9. § (2) bekezdés b) pontjában a „2400 millió forintot” szövegrész helyébe a „4000 millió forintot” szöveg,

- 4. 14. § (7) bekezdésében az „az egymilliárd forintot” szövegrész helyébe az „a négymilliárd forintot” szöveg, az „az ötszáz millió forintot” szövegrész helyébe az „a kétmilliárd forintot” szöveg,

- 5.

- 6. 117. § (1) bekezdés a) pontjában a „6000 millió forintot” szövegrész helyébe a „10 000 millió forintot” szöveg,

- 7. 117. § (1) bekezdés b) pontjában a „12 000 millió forintot” szövegrész helyébe a „20 000 millió forintot” szöveg,

- 8. 134/B. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „6000 millió forintot” szövegrész helyébe a „10 000 millió forintot” szöveg,

- 9. 134/B. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „12 000 millió forintot” szövegrész helyébe a „20 000 millió forintot” szöveg,

- 10. 134/C. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában a „6000 millió forintot” szövegrész helyébe a „10 000 millió forintot” szöveg,

- 11. 134/C. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „12 000 millió forintot” szövegrész helyébe a „20 000 millió forintot” szöveg,

- 12. 134/C. § (4) bekezdés a) pontjában a „6000 millió forintot” szövegrész helyébe a „10 000 millió forintot” szöveg,

- 13. 134/C. § (4) bekezdés b) pontjában a „12 000 millió forintot” szövegrész helyébe a „20 000 millió forintot” szöveg,

- 14.

- 15.

- 16.

- 17. 155. § (3) bekezdés a) pontjában a „300 millió forintot” szövegrész helyébe a „600 millió forintot” szöveg

lép.

187. § (1)

(2)

(3) A NAV tv. 13. § (9) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A NAV végzi továbbá)

„d) üzemanyagtöltő állomáson forgalmazott folyékony motorhajtóanyagok esetében a piacfelügyeleti hatósági feladatokat.”

197. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (továbbiakban: Bt.) 20. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § kiegészül a következő (5a)–(5c) bekezdéssel:

„(3) A bányajáradék mértéke a hatósági engedély alapján kitermelt ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek

- a) földgáz és a magas inertgáztartalmú földgáz esetében, ha a TTF földgáz tőzsdei jegyzésárának a havi átlaga

- aa) nem haladja meg a 15 EUR/MWh jegyzésárat, az 5%-a,

- ab) meghaladja a 15 EUR/MWh-ás jegyzésárat, de nem haladja meg a 25 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F1%-a, ahol F1=20–(225/PTTF),

- ac) meghaladja a 25 EUR/MWh-ás jegyzésárat, de nem haladja meg az 40 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F2%-a, ahol F2=40–(725/PTTF),

- ad) meghaladja az 40 EUR/MWh-ás jegyzésárat, de nem haladja meg a 100 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F3%-a, ahol F3=45–(925/PTTF),

- ae) meghaladja 100 EUR/MWh-ás jegyzésárat, F4%-a, ahol F4=50–(1425/PTTF);

- b) kőolaj esetében, ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga

- ba) nem haladja meg a 25 USD/bbl jegyzésárat, az 5%-a,

- bb) meghaladja 25 USD/bbl jegyzésárat, de nem haladja meg az 50 USD/bbl jegyzésárat, K1%-a, ahol K1=15–(250/PBrent),

- bc) meghaladja az 50 USD/bbl jegyzésárat, de nem haladja meg a 80 USD/bbl jegyzésárat, K2%-a, ahol K2=30–(1000/PBrent),

- bd) meghaladja a 80 USD/bbl jegyzésárat, de nem haladja meg a 110 USD/bbl jegyzésárat, K3%-a, ahol K3=45–(2200/PBrent),

- be) meghaladja a 110 USD/bbl jegyzésárat, K4%-a, ahol K4=60–(3850/PBrent);

- c) az a)–b) ponttól eltérően

- ca) a nem hagyományos eredetű szénhidrogén esetében 2%-a,

- cb) a növelt hatékonyságú művelési eljárások alkalmazásával kitermelt többlet szénhidrogén esetében 1%-a,

- cc) a bányavállalkozó, vagy a bányavállalkozó a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás) saját maga által energia előállítási célból felhasznált magas inertgáztartalmú földgáz esetében 2%-a,

- cd) a szénhidrogén-kitermelés fokozása érdekében visszasajtolásra kerülő magas inertgáztartalmú földgáz esetében 1%-a,

- ce) a szén-dioxid-tartalom visszasajtolásával megvalósuló dúsítási technológiával kezelt magas inertgáztartalmú földgáz esetében 2%-a,

- d) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz esetében 12%-a,

- e) szén-dioxid gáz esetében 12%-a,

- f) termálvízzel kitermelt földgáz hasznosítása esetében 2%-a,

- g) az energiahordozók kivételével a külfejtéssel termelt nemfémes ásványi nyersanyag esetében 5%-a;

- h) kőszén bányászata esetében 0%-a;

- i) egyéb ásványi nyersanyag esetében 2%-a.

(4) A (3) bekezdés

- a) a) pontjának alkalmazásában:

- aa) F1–4: a bányajáradék százalékos mértéke (%),

- ab) PTTF: a TTF földgáz bevallási időszakra elérhető napi záró jegyzésárainak számtani átlaga (EUR/MWh);

- b) b) pontjának alkalmazásában:

- ba) K1–4: bányajáradék százalékos mértéke (%),

- bb) PBrent: Brent kőolaj bevallási időszak napi jegyzésárainak számtani átlaga (USD/bbl).

(5) A (3) bekezdés a) és b) pontja szerinti bányajáradék mértéket két tizedesjegy pontosságúra kerekítve kell meghatározni.

(5a) A bányajáradék mértéke

- a) az 1. § (7) bekezdése szerinti más hatósági engedély alapján kitermelt és az engedélyben foglalt tevékenységgel össze nem függő célra, vagy

- b) a 3. § (1a) bekezdés b) pontja szerint a katasztrófaveszély vagy az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet megszűnését követően más célra

felhasznált, hasznosított vagy értékesített ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek az 50%-a.

(5b) A föld alatti szénelgázosítással történő kitermelés esetében a bányajáradék mértéke az igénybe vett ásványi nyersanyag mennyisége után keletkező értéknek a 2%-a.

(5c) A bányajáradék mértéke a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű közlekedési infrastruktúra-beruházás során a magyar állam nevében és javára eljáró építtetővel szerződéses jogviszonyban álló személy tulajdonába került ásványi nyersanyag értéknek az 50%-a.”

(2) A Bt. 20. § (6) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Nem kell bányajáradékot fizetni)

„g) a 2007. július 1-jét megelőzően működésbe állított föld alatti gáztárolás kényszerű párnagáz lecseréléséből származó földgáz esetében, ha a lecserélésből származó párnagázt a kitermeléssel megegyező mennyiségben a föld alatti gáztárolóba visszapótolják.”

198. § (1) A Bt. 49. § 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„25. „Növelt hatékonyságú művelési eljárás”: olyan elsődleges és másodlagos művelési eljárásnak nem minősülő többletszénhidrogén-kihozatali eljárás, amely a szénhidrogéntelítettség csökkentését eredményezi, és ezzel megnöveli az elsődleges és másodlagos művelési eljárásokkal kitermelhető szénhidrogén mennyiséget.”

(2) A Bt. 49. § 25b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„25b. „Másodlagos művelési eljárás”: olyan többletszénhidrogén-kitermelésére irányuló művelet, amely kívülről alkalmazott energiatárolóba juttatásával a korábbi termelés során lecsökkent nyomás további termeléshez szükséges mértékű megemelését és fenntartását célozza, víz, szén-dioxid- vagy szénhidrogén-gáz besajtolásával.”

(3) A Bt. 49. § 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„38. „Nem hagyományos eredetű szénhidrogén”: az olyan szénhidrogén, amely jelentős kiterjedésű, kőzettanilag homogénnek tekinthető, földgáz esetében legfeljebb 0,1 mD, kőolaj esetében legfeljebb 1 mD áteresztőképességgel jellemezhető tároló térrészben helyezkedik el, és kizárólag repesztési műveletekkel mobilizálható.”

199. § A Bt.

- a) 20. § (6) bekezdés e) pontjában az „után, valamint” szövegrész helyébe az „után,” szöveg,

- b) a 20. § (6) bekezdés f) pontjában az „után.” szövegrész helyébe az „után, és” szöveg,

- c) a 20. § (8) bekezdésben a „kitermelési helyenként” szövegrész helyébe a „koncessziós területenként” szöveg,

- d) a 27. § (8) bekezdés b) pontjában az „a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás)” szövegrész helyébe az „a kapcsolt vállalkozása” szöveg

lép.

(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/E. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A vízkészletjárulék-fizetés bizonylatait a vízügyi hatóság ellenőrzi. Ha a fizetésre kötelezett a bejelentkezési, a nyilatkozattételi, a nyilvántartási, illetve a vízkészletjárulék- és pótlékbefizetési kötelezettségének nem tesz eleget, az adózás rendjéről szóló törvényt kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az adóhatóságra vonatkozó rendelkezéseket a vízügyi hatóságra kell alkalmazni. Az adózás rendjéről szóló törvény, valamint az adóigazgatási rendtartásról szóló törvény alkalmazásakor a vízügyi hatóság eljárása adóigazgatási eljárásnak minősül, amely eljárásban hozott döntéssel szemben nincs helye fellebbezésnek.”

201. § A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 15/B. § (1) bekezdés

- a) a) pontjában a „4,50” szövegrész helyébe a „9,00” szöveg,

- b) b) pontjában a „9,00” szövegrész helyébe a „18,00” szöveg,

- c) c) pontjában a „28,90” szövegrész helyébe a „60,00” szöveg, és a „külön” szövegrész helyébe az „e törvény végrehajtására kiadott” szöveg

lép.

202. § A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 65. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1a) A miniszter a lakossági és nem lakossági felhasználókra irányadó hatósági díjakat külön rendeletben is megállapíthatja. A miniszter által kiadott rendeletben megállapított hatósági díj minden évben a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző éves átlagos infláció mértékével növekszik.”

203. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 1.) 1. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

206. § A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában a „megszerzését az első képesítő vizsga befejezéséig és” szövegrész helyébe a „megszerzését – ideértve a 607/2023. (XII. 22.) Korm. rendelet szerinti mérlegképes könyvelői, adótanácsadói hatósági képesítéseket is – az első képesítő vizsga befejezéséig és” szöveg lép.

212. § Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet

- a)

- b)

- c) 21. § (3b) bekezdése.

213. § Hatályát veszti a veszélyhelyzet idején a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni adó-visszaigénylésről szóló 95/2024. (V. 3.) Korm. rendelet.

214. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 181/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet.

215. § Hatályát veszti a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény egyes rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról szóló 182/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet.

- 1. Az Szja tv. 1. számú melléklet 3. pont 3.2. alpontja a következő 3.2.7. ponttal egészül ki:

(A közcélú juttatások körében adómentes:

3.2. az az összeg, amelyet)

„3.2.7. a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportoló a sportról szóló törvény szerinti sportköztestülettől annak alapszabályban rögzített közhasznú céljával összhangban a versenyzésre való felkészülésre, versenyzésre kap;”

- 2. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.21. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.21. a magánszemély által külön jogszabály szerint felszolgálási díj címen megszerzett bevétel, valamint a vendéglátó üzlet felszolgálójaként a fogyasztótól közvetlenül kapott borravaló, ideértve a vendéglátó üzlet üzemeltetője által vezetett nyilvántartással igazolható módon a vendéglátó üzlet munkavállalója számára juttatott borravalót is;”

- 3. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.49. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.49. a magánszemély által nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében a villamos energiáról szóló törvény szerinti aktív felhasználóként, energiaközösség tagjaként megszerzett

a) villamos energia értékesítésből származó bevétel legfeljebb évi 12 000 kWh értékesített villamos energia mennyiségig;

b) rendszerszintű szolgáltatás, illetve elosztói rugalmassági szolgáltatás közvetlenül vagy ilyen tevékenység folytatására jogosult harmadik személyen keresztül történő nyújtásából származó bevétel együttesen számított összege legfeljebb évente a minimálbér összegéig,

figyelemmel a 9. pont 9.9. alpont rendelkezésére is;”

- 4.

- 5.

- 6. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pont 6.1. alpontjának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes:

6.1. az a juttatás, amelyet a magánszemély kap)

„c) kártalanításként (ideértve a kisajátítással összefüggő járulékos költségek megtérítését, valamint a kisajátítás alapjául szolgáló közérdekű célra megvásárolt ingatlan vételárát is), kárpótlásként, kártérítésként, sérelemdíjként (ide nem értve a felek peren kívüli megállapodása alapján kifizetett sérelemdíjat), vagyoni elégtételként, kivéve a jövedelmet pótló kártalanítást, kárpótlást és kártérítést,”

- 7. Az Szja tv. 1. számú melléklet 6. pontja a következő 6.9. alponttal egészül ki:

(A károk megtérülése, a kockázatok viselése körében adómentes)

„6.9. az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár azon kiegészítő szolgáltatása, melyet az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló törvény 74. §-ában szereplő feltételekkel juttat a pénztártag részére;”

- 8. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.38. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.38. a hallgatói hitelrendszerről szóló kormányrendelet

a) alapján a gyermekvállaláshoz kapcsolódóan elengedett hallgatói hiteltartozás összege,

b) szerinti kötött felhasználású hitelről szóló hallgatói hitelszerződés alapján fennálló tartozás törlesztéséhez, előtörlesztéséhez a munkáltató által a munkavállaló számára kifizetett juttatás;”

- 9.

- 10.

- 11. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.48. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.48. a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlannak a megszerzését követő 36 hónapon túli értékesítéséből származó jövedelem, feltéve, hogy a magánszemély az ingatlant a megszerzést követően a műemlékvédelmi előírásoknak megfelelően felújította, műemléki helyreállítását elvégezte, és erről rendelkezik az örökségvédelmi hatóság által az adózás rendjéről szóló törvényben az adókedvezményre jogosító igazolással kapcsolatos adatszolgáltatásra előírt rendben és határidőig kiállított igazolással, azzal, hogy nem érvényesíthető az adómentesség, ha az ingatlan értékesítése gazdasági tevékenység vagy egyéni vállalkozói tevékenység keretében történik.”

- 12. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.7. az a szolgáltatás, amelyet

a) a kifizető az általa fenntartott vagy használt sportlétesítményben szervezett sportrendezvényen nyújt (kivéve az utazást, az elszállásolást),

b) a sportszervezet, országos sportági szakszövetség a versenysport, diáksport érdekében szervezett edzés vagy verseny – vele munkaviszonyban, megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban nem álló – résztvevőjének az edzési vagy versenyfeladathoz tartozó utazás, szállás és étkezési szolgáltatás révén juttat, azzal hogy a sportoló 30 napnál hosszabb folyamatos elszállásolására (így különösen szállodai elhelyezésére) csak akkor lehet e rendelkezést alkalmazni, ha az az olimpiai játékokon, a világbajnokságon, az Európa-bajnokságon, a speciális világjátékokon vagy a Heraklész program keretében való versenyzést, illetve az arra történő közvetlen felkészülést szolgálja;

c) a kifizető az általa fenntartott sportolási célú létesítmény és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használatának biztosítása útján juttat;”

- 13. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.12. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.12. az olyan juttatás, amelyet a sportról szóló törvény szerinti sportszervezet, sportköztestület a vele bármilyen jogviszonyban álló, a sportról szóló törvény szerinti amatőr vagy hivatásos sportolónak

a) az edzési vagy versenyfeladathoz közvetlenül kapcsolódó sportszolgáltatás, utazás, szállás és étkezés,

b) a sportegészségügyi ellátás és sportegészségügyi ellátás fedezetéül szolgáló biztosítás díja,

c) a sportot és tanulást segítő program keretében nyújtott szolgáltatás

révén juttat, azzal, hogy e pont alkalmazásában sportegészségügyi ellátás az a szolgáltatás, amely az amatőr vagy a hivatásos sportoló egészségének megőrzését vagy helyreállítását szolgálja;”

- 14. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pont 8.28. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.28. a kifizető által ugyanazon magánszemélynek ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott

a) a sportról szóló törvény hatálya alá tartozó sportrendezvényre szóló belépőjegy, bérlet,

b) kulturális szolgáltatás igénybevételére (muzeális intézmény és művészeti létesítmény (kiállítóhely) kiállítására, színház-, tánc-, cirkusz- vagy zeneművészeti előadásra, közművelődési tevékenységet folytató szervezet által nyújtott kulturális szolgáltatás igénybevételére) szóló belépőjegy, bérlet, továbbá könyvtári beiratkozási díj,

c) az állatok védelméről és kíméletéről szóló törvény hatálya alá tartozó állatkertbe szóló belépőjegy, bérlet

az adóévben legfeljebb – az a), b) és c) pont szerinti juttatási körben külön-külön – a minimálbért meg nem haladó értékben, feltéve, hogy a belépőjegy, bérlet – a magánszemélynek ki nem osztott (nem juttatott) belépőjegyek, bérletek visszaváltása kivételével – nem visszaváltható, továbbá azzal, hogy nem adómentes az említett juttatásokra szóló utalvány;”

- 15. Az Szja tv. 1. számú melléklet 8. pontja a következő 8.46. alponttal egészül ki:

(A nem pénzben kapott juttatások közül adómentes:)

„8.46. a reprezentáció és az üzleti ajándék, ha azt a kifizető – feladat- és hatáskörét tekintve közfeladat ellátása során – a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság kijelöléséről és egyes feladatainak meghatározásáról szóló kormányrendelet szerinti kiemelt sportesemény, nemzeti rendezvény megrendezése keretében biztosítja.”

- 16. Az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.9. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Adómentességre vonatkozó vegyes rendelkezések.)

„9.9. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő, rendszerszintű szolgáltatás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásából bevételt szerző magánszemély adómentességével és az e személynek bevételt juttató kifizető (ezen alpont alkalmazásában: kifizető) adókötelezettségével összefüggő rendelkezések.

9.9.1. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti magánszemélynek bevételt juttató kifizető a bevétel alapján adóelőleget nem állapít meg és nem von le.

9.9.2. A kifizető az általa az adóévben juttatott bevételekről az adóévet követő január 31-ig összesítő igazolást állít ki a magánszemély részére, külön feltüntetve

a) a 4. pont 4.49. alpont a) pontja szerinti mennyiségi határig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,

b) a 4. pont 4.49. alpont b) pontja szerinti értékhatárig terjedő és az azt meghaladó bevételrészt,

és a kiállított igazolásról elektronikus úton adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak.

9.9.3. A 4. pont 4.49. alpontja szerinti, villamos energiát értékesítő, rendszerszintű szolgáltatás, elosztói rugalmassági szolgáltatás nyújtásából bevételt szerző magánszemély az ott meghatározott mértéket meghaladó bevétele esetében választhatja, hogy a meghaladó bevételrész egészét tekinti jövedelemnek vagy az éves bevétel egészéből az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó költségelszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg a jövedelmet.

9.9.4. A 9.9.3. alpont alkalmazása esetében a magánszemély a jövedelmet az adóhatóság közreműködése nélkül elkészített bevallásában vagy az adóbevallási tervezet adatait kiegészítve vallja be, és az adót a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.”

- 1. A Tao. törvény 3. számú melléklet B) része a következő 27. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

- „27. az adóévi gazdasági, vagy gazdasági-vállalkozási tevékenységből származó árbevétele legalább 75 százalékát sporttevékenységből (ideértve többek között a sporttevékenység szervezését, sporttevékenység feltételeinek megteremtését, sportszer értékesítést, sporteseményre szóló belépőjegy- és bérletértékesítést, sporttevékenységgel kapcsolatos reklámszolgáltatást) szerző látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet számára az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz, a térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke, az adózó által ellenérték nélkül átvállalt kötelezettségnek az adóévi adózás előtti eredmény terhére elszámolt összege, az adóévben térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értéke, valamint e juttatásokkal kapcsolatban ráfordításként elszámolt általános forgalmi adó, összesen legfeljebb a juttató adóévi árbevétele 1 százalékát meg nem haladó értékig, ha a juttatásra nem a 7. § (1) bekezdés z) pontja vagy a 22/C. § (1) bekezdése alapján került sor, feltéve, hogy a juttató rendelkezik a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet által az adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet és a juttató megnevezését, székhelyét, adószámát, a juttatás összegét, valamint a látvány-csapatsportban működő hivatásos sportszervezet nyilatkozatát a hivatásos sportszervezetre vonatkozó árbevételi feltétel teljesítéséről.”

- 1. Az Áfa tv. 6/C. számú melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „1. Az adóalany bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, a 142. § (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a termék beszerzőjének adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint – a 6/A. és 6/B. számú mellékletben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – az értékesített termék forintban meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.”

- 2. Az Áfa tv. 6/C. számú melléklete a következő 1a. ponttal egészül ki:

- „1a. Az adóalany bevallásában nyilatkozik az adómegállapítási időszakban teljesített, a 142. § (1) bekezdés k) pontja alá tartozó termékértékesítése tekintetében a termék beszerzőjének adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint az értékesített termék forintban meghatározott adóalapjáról és köbméterben meghatározott mennyiségéről.”

- 3. Az Áfa tv. 6/C. számú melléklet 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „2. Az adóalany bevallásában azon, a 142. § (1) bekezdés i) és j) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint – a 6/A. és 6/B. számú mellékletben meghatározott vámtarifaszám szerinti bontásban – a beszerzett termék forintban meghatározott adóalapjáról és kilogrammban meghatározott mennyiségéről.”

- 4. Az Áfa tv. 6/C. számú melléklete a következő 2a. ponttal egészül ki:

- „2a. Az adóalany bevallásában azon, a 142. § (1) bekezdés k) pontja alá tartozó termékértékesítésnek megfelelő termékbeszerzései tekintetében, amelyek után termékbeszerzőként az adott adómegállapítási időszakban adófizetési kötelezettsége keletkezett, nyilatkozik a termékértékesítő adószámáról, a termékértékesítés teljesítésének időpontjáról, valamint a beszerzett termék forintban meghatározott adóalapjáról és köbméterben meghatározott mennyiségéről.”

- 1. Az Áfa tv. 10. számú mellékletének 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

- „12. A 9–11. pont szerinti nyilatkozatra a bevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy az adatokról forintra kerekítve kell adatot szolgáltatni.”

„1. melléklet az 1991. évi LXXXII. törvényhez

A cégautóadó havi mértéke

| | A | B | C | D |

| --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | Teljesítmény (kW) | „0”–„4” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „6”–„10” környezetvédelmi osztályjelzések esetén | „5”; „14–15” környezetvédelmi osztályjelzések esetén |

| 2 | 0–50 | 37 000 forint | 19 000 forint | 17 000 forint |

| 3 | 51–90 | 49 000 forint | 24 000 forint | 19 000 forint |

| 4 | 91–120 | 73 000 forint | 49 000 forint | 24 000 forint |

| 5 | 120 felett | 97 000 forint | 73 000 forint | 49 000 forint |

”

- 1. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. melléklete a következő 40a. ponttal egészül ki:

- „40a. Kamerun”

- 2. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 58c–58e. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 58f. ponttal egészül ki:

- „58c. Örményország

- 58d. Pakisztán

- 58e. Panama

- 58f. Peru”

- 3. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 69b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 69c. ponttal egészül ki:

- „69b. Szenegál

- 69c. Szingapúr”