2024. évi LV. törvény — mi változott? 2024. november 30.

14. § Az Szja tv. 80. §-a a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben meghatározza)

„e) a magyar építészetről szóló törvény szerint műemléknek minősülő ingatlan értékesítéséből származó jövedelem adómentességét megalapozó igazolás kiállításának szabályait;

f) a béren kívüli juttatásként adható lakhatási támogatás juttatásának részletes feltételeit;”

15. § Az Szja tv. a következő 108. §-sal egészül ki:

„108. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 9. § (2) bekezdés c) pontjának alkalmazása során, ha a vásárolt szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja 2025. január 1-je előtti napra esik, de az arról szóló bizonylat 2024. december 31-ét követően áll rendelkezésre, a bevétel megszerzésének időpontja – eltérően a 9. § (2) bekezdés 2024. december 31-én hatályos c) pontjában szereplő időponttól – az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll.

(2) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 4. pont 4.52. alpontja a 2024. január 1-jétől keletkezett jövedelemre alkalmazható.

(3) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 57/A. § (4) bekezdés szerinti tételes átalányadó 2025. évre vonatkozó mértékének megállapítása érdekében az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2025. január 15-ig teszi közzé a honlapján azon települések listáját, ahol a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett adatok alapján a vendégéjszakák száma 2023-ban meghaladta a 2 milliót.”

- c) 84. § (7) bekezdésében a „2013. december 18-i 1407/2013/EU rendelet (HL L 352 2013.12.24. 1–8. o.)” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831. rendelet (HL L 2023.12.15.)” szöveg,

18. § Hatályát veszti az Szja tv. 62. § (1) bekezdés c) pontjában az „ , ideértve az adott ingatlannal kapcsolatban az állammal szemben vállalt kötelezettség alapján igazoltan megfizetett összeget is” szövegrész.

19. § A társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao. törvény) 16/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az (1) bekezdés szerinti költség, ráfordítás figyelembevétele, adózás előtti eredmény csökkentése elszámolható a figyelembevételt, a csökkentést követő adóévekben az érintett különbséghez kapcsolódóan felmerülő, a 4. § 57. pont g) alpontja szerinti államok társasági adóra vagy annak megfeleltethető adóra vonatkozó adójogszabálya szerint belföldön adóztatható bevétellel szemben.”

20. § (1) A Tao. törvény 22/C. § (1) bekezdés a) pontja a következő ag) alponttal egészül ki:

[Látvány-csapatsport támogatása (e § alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) keretében az adózó a következő jogcímekre nyújthat támogatást (juttatást):

a látvány-csapatsport országos sportági szakszövetsége részére]

- „ag) sportcélú ingatlan üzemeltetésének költségeire;”

21. § A Tao. törvény 29/A. §-a a következő (124) és (125) bekezdéssel egészül ki:

„(124) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 1. számú melléklet 5. pont i) alpontja szerinti értékcsökkenés az adózó választása szerint első alkalommal a 2024. adóévre alkalmazható.

(125) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 22/C. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontját az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő sportfejlesztési programok megvalósítása során is alkalmazni kell.”

(2) A Tao. törvény 30/I. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 22/C. § (1) bekezdés a) pont ag) alpontja, b) pont bg) alpontja és d) pont dg) alpontja szerinti jogcímeken nyújtott támogatás nem minősül a 651/2014/EU bizottsági rendelet 55. cikke szerinti sportlétesítményhez nyújtott működési támogatásnak, amennyiben a támogatással érintett sportcélú ingatlan tekintetében teljesülnek

- a) a korlátozott mértékű gazdasági célú létesítmény feltételei, vagy

- b) a kizárólag helyi hatással bíró sportcélú ingatlan feltételei.”

23. § A Tao törvény a következő 30/N. §-sal egészül ki:

„30/N. § E törvény 22. § (1)–(12) bekezdése szerinti támogatás a Magyarország filmszakmai támogatási programjáról szóló SA.111638 (2024/N) számú határozattal meghosszabbított és módosított SA.50768 (2018/N) számú európai bizottsági határozat hatálya alá tartozó támogatásnak minősül.”

24. § A Tao. törvény 1. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

- a) 4. § 3a. pontjában az „Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (1) bekezdése” szövegrész helyébe az „európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.)” szöveg,

- b) 4. § 23/d. pontjában az „alapján megillető” szövegrész helyébe az „alapján a mikro-, kis- és középvállalkozásokat megillető” szöveg,

- c) 7. § (8b), (8d) és (31) bekezdésében, 22/F. § (4) bekezdésében, valamint 30/B. § b) pontjában a „2013. december 18-i 1407/2013/EU” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831” szöveg,

- d) 7. § (12) bekezdés b) pontjában és 22/A. § (4) bekezdés b) pontjában a „támogatásnak, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak” szövegrész helyébe a „támogatásnak minősül, vagy az adóévben igénybe vett csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható,” szöveg,

- e) 7. § (12) bekezdés c) pontjában és 22/A. § (4) bekezdés c) pontjában a „csekély összegű (de minimis) támogatásnak” szövegrész helyébe a „csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható” szöveg,

- f) 7. § (17) és (20) bekezdésében a „csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül” szövegrész helyébe a „csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható” szöveg,

- g) 22/B. § (2a) bekezdésében az „európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.)” szövegrész helyébe az „Atr.” szöveg,

- h) 22/C. § (1) bekezdés c) pont ce) alpontjában a „csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható” szövegrész helyébe a „csekély összegű (de minimis) támogatásnak minősül, amely az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szabályaival összhangban nyújtható,” szöveg,

- j) 29/A. § (118) bekezdésében az „első alkalommal a 2024. adóévi elszámolható költségre” szövegrész helyébe az „első alkalommal a 2024. január 1-jén vagy azt követően megkezdett kutatás-fejlesztési projekt elszámolható költségére” szöveg,

- k) 30/A. §-ában a „22/A. § (4) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe a „22/A. § (4) bekezdés b) és c) pontja” szöveg,

- l) 30/F. § (1) bekezdésében a „34. pontja” szövegrész helyébe a „33. pontja” szöveg,

- m) 30/F. § (2) bekezdésében a „35. pontja” szövegrész helyébe a „34. pontja” szöveg,

- n) 30/I. § (2) bekezdésében az „5. cikkével” szövegrész helyébe a „31. cikkével” szöveg

- m) 29/A. § (109)–(111) bekezdése,

- n) 29/A. § (113) bekezdése,

- o) 30/H. §-a,

- q) 4. számú melléklete.

29. § (1) A Katv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A kisvállalati adó szerinti adóalanyiság – a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével – a választás állami adó- és vámhatósághoz történő bejelentését követő hónap első napjával jön létre. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon, elektronikus úton lehet megtenni. A kisvállalati adóalanyiság keletkezése napjával önálló üzleti év kezdődik. Az üzleti év kezdetét megelőző nappal mint mérlegfordulónappal üzleti év zárul, mely üzleti évről az adóalanynak az Szt. általános szabályai szerint beszámolót kell készítenie, és az elkészített beszámolót letétbe kell helyeznie, közzé kell tennie.”

(2) A Katv. 19. § (5) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kisvállalati adóalanyiság megszűnik)

„d) a (8a) bekezdésben foglaltak kivételével az adóalany egyesülése, szétválása napját megelőző nappal;”

(3) A Katv. 19. § (8a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8a) Amennyiben az adóalanyiság könyv szerinti értéken megvalósított egyesülés, szétválás miatt szűnik meg, az egyesüléssel, szétválással érintett adózó az egyesülés, szétválás napját követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatósághoz megtett bejelentéssel, az adóalanyiság keletkezésére vonatkozó feltételek betartásával ismételten választhatja az adóalanyiságot. Ez esetben az adóalanyiság az egyesülés, szétválás napján jön létre.”

30. § A globális minimum-adószintet biztosító kiegészítő adókról és ezzel összefüggésben egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Minimumadó törvény) 40. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többletet a 10. melléklet szerint kell kiszámítani.”

31. § A Minimumadó törvény 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A belföldi csoporttag – vagy az összes belföldi csoporttag nevében eljáró kijelölt helyi szervezet – az 1. § szerinti kiegészítő adóalanyiságáról bejelentést tesz az állami adó- és vámhatóság részére a kiegészítő adókötelezettséggel érintett adóév kezdő napjától számított 12 hónapon belül az állami adó- és vámhatóság által rendszeresített nyomtatványon, amelyben bemutatja a multinacionális vállalatcsoport, a nagyméretű belföldi vállalatcsoport egyes adatait, valamint feltünteti az (5) bekezdés a) és b) pontja szerinti egyes adatokat.”

34. § A Minimumadó törvény 1. melléklete helyébe a 4. melléklet lép.

35. § A Minimumadó törvény az 5. melléklet szerinti 10. melléklettel egészül ki.

36. § A Minimumadó törvény

- a) 3. § 23. pontjában, 32. § (2) bekezdés c) pontjában az „a társaságiadó-információkat tartalmazó” szövegrész helyébe az „az országonkénti” szöveg,

- b) 3. § 47. pontjában az „a nevükben benyújtsa a kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásokat és nyilatkozatokat” szövegrész helyébe az „az összes belföldi csoporttag nevében benyújtsa a kiegészítő adóval kapcsolatos bejelentést, adatszolgáltatást, bevallást és nyilatkozatot” szöveg,

- c) 11. § (9) bekezdésében a „multinacionális csoport” szövegrész helyébe a „multinacionális vállalatcsoport” szöveg,

- d) 11. § (13) bekezdés c) és d) pontjában a „27. § (5)” szövegrész helyébe a „27. § (4)” szöveg,

- e) 32. § (2) bekezdésében az „államban illetőséggel bíró csoporttagokra az adóévi társaságiadó-információkat tartalmazó” szövegrész helyébe az „államban illetőséggel bíró csoporttagokra az adóévi országonkénti” szöveg,

- f) 44. § (2) bekezdésében az „adóbevallás (GloBE információs bevallás, elismert belföldi kiegészítőadó-bevallás) benyújtására és adatszolgáltatásra” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatás, adóbevallás benyújtására” szöveg, az „ , elismert kiegészítő adó bevallására és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatásra” szövegrész helyébe a „bevallására és az adatszolgáltatásra” szöveg, az „űrlapon” szövegrész helyébe a „nyomtatványon” szöveg,

- g) 44. § (3) bekezdésében a „bevallást” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatást” szöveg, a „bevallási” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatási” szöveg,

- h) 44. § (4) bekezdésében az „adatszolgáltatást benyújtó szervezet” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatást teljesítő vagy az adatszolgáltatásra kijelölt csoporttag” szöveg, a „bevallás” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatás” szöveg,

- i) 44. § (5) bekezdésében a „kapcsolatosan adóbevallásnak (GloBE információs bevallásnak)” szövegrész helyébe a „kapcsolatos adatszolgáltatásnak” szöveg,

- j) 44. § (5) bekezdés b) pontjában a „részesedését” szövegrész helyébe a „részesedésére vonatkozó információkat” szöveg,

- k) 44. § (5) bekezdés e) pontjában és (7) bekezdés h) pontjában a „bevalláshoz” szövegrész helyébe a „kiegészítő adó megállapításához” szöveg,

- l) 44. § (6) bekezdésében a „kiegészítő adóval kapcsolatosan” szövegrész helyébe a „belföldi kiegészítő adóval kapcsolatos” szöveg, az „a bevalláshoz” szövegrész helyébe az „az elismert belföldi kiegészítő adó megállapításához” szöveg,

- m) 44. § (7) bekezdésében a „képviselője által benyújtott, kiegészítő adóval kapcsolatos bevallásnak” szövegrész helyébe a „kijelölt helyi szervezet által benyújtott, kiegészítő adóval kapcsolatos adatszolgáltatásnak” szöveg,

- n) 44. § (8) bekezdésében a „(6)–(7) bekezdés szerinti” szövegrész helyébe a „(2)–(7) bekezdés szerinti adatszolgáltatás,” szöveg,

- o) 44. § (9) bekezdésében a „bevallást legkésőbb az adatszolgáltatással” szövegrész helyébe az „adóbevallást, adatszolgáltatást legkésőbb az adókötelezettséggel” szöveg,

- p) 45. § (6) bekezdésében az „űrlapon” szövegrész helyébe a „nyomtatványon” szöveg,

- q) 49. §-ában az „adatszolgáltatást és a 44. § szerinti adatszolgáltatási, bevallási kötelezettséget” szövegrész helyébe az „adóbevallást, adatszolgáltatást” szöveg,

- r) 9. mellékletében a „napjától” szövegrész helyébe a „napját követően” szöveg

lép.

37. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 77. § (4a) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„(4a) A (4) bekezdés szerinti adóalap-csökkentési jog akkor is megilleti az adóalanyt, ha a pénzvisszatérítést – függetlenül attól, hogy azt az adóalany szerződésben vállalt kötelezettség vagy jogszabályi előírás alapján teljesíti – úgy biztosítja, hogy azt nem közvetlenül azon adóalany vagy nem adóalany részére teljesíti, aki (amely) részére a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást teljesítették (ezen bekezdés alkalmazásában: végső fogyasztó), feltéve, hogy:

- a) a végső fogyasztó a pénzvisszatérítésre jogosító ügylet tekintetében előzetesen felszámított adó levonására sem részben, sem egészben nem jogosult, és

- b) a pénzvisszatérítés adó nélküli összege a pénzvisszatérítésre jogosító termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás adóalapjába beletartozik.”

49. § Az Áfa tv. a következő 367. §-sal egészül ki:

„367. § (1) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel módosított 77. § (4a) bekezdése azokban az esetekben alkalmazható, amikor a pénzvisszatérítést az adóalany ezen rendelkezések hatálybalépésének napján vagy azt követő időpontban teljesíti.

(2) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel módosított 77. § (4a) bekezdése ezen rendelkezések hatálybalépésének időpontját megelőzően, de a 2023. december 31-ét követően teljesített pénzvisszatérítések esetében is alkalmazható feltéve, hogy az adóalany a pénzvisszatérítésből fakadó adóalap-csökkentési igényét más módon nem érvényesítette.”

- a) 6. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének” szövegrész helyébe az „a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés” szöveg,

- b) 86. § (1) bekezdés j) pont jb) alpontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének” szövegrész helyébe az „a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés” szöveg,

- c) 188. § (3) bekezdés c) pont cb) alpontjában a „vagy a használatbavétel tudomásulvétele, vagy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti egyszerű bejelentés alapján épített lakóingatlan felépítésének” szövegrész helyébe az „a használatbavétel tudomásulvétele vagy a felépítés” szöveg,

- g) 3. számú melléklet I. részében foglalt táblázat 59. sor „Megnevezés” oszlopában az „Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvényben” szövegrész helyébe a „Jogszabályban” szöveg

(3) A Jöt. 110. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti, január 1-jétől, április 1-jétől, július 1-jétől, illetve október 1-jétől érvényes adómértékek megállapítása a Platts Crude Oil Marketwire – tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszakra vonatkozó – Brent (Dated) napi jegyzései Mid értékeinek és a tárgynegyedévet megelőző negyedév első hónapjának első napja és utolsó hónapjának 15. napja közötti időszak egyes napjaitól számított mindenkori harmadik havi szállítású Brent napi jegyzések Mid értékeinek számtani átlaga alapján történik.”

(4) A Jöt. 110. §-a a következő (4) és (5) bekezdésekkel egészül ki:

„(4) Az adó mértéke

- a) az (1) bekezdés a)–c) pontja, a d) és e) pontjának üzemanyagcélú adómértékei és az i) pontja szerinti esetekben a 2024. évet követően,

- b) az (1) bekezdés d) pontjának tüzelő-, fűtőanyagcélú adómértéke, e) pontjának egyéb motorikus célú adómértéke és f)–h) pontja szerinti esetekben a 2025. évet követően

a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege.

(5) A (3) és (4) bekezdések figyelembe vételével meghatározott adómértékeket

- a) az (1) bekezdés a)–e) és h)–i) pontja szerinti esetekben 10 forintra,

- b) az (1) bekezdés f) pontja szerinti üzemanyag célú adómérték és az (1) bekezdés g) pontja esetében 1 forintra,

- c) az (1) bekezdés f) pontja szerinti egyéb adómérték esetében egytízezred forintra

kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti esetben a tárgynegyedévet megelőző hónap 15. napját követő 5. munkanapig, az (1) bekezdés d)–i) pontja szerinti esetben a tárgyévet megelőző év október 31-ig az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján közzéteszi.”

66. § A Jöt. a következő 88/A. alcímmel egészül ki:

#### „88/A. Valorizáció

132/A. § A 2024. évet követően az adó mértéke a 125–132. § szerinti esetekben a tárgyévet megelőző évi adó mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, amelyet 10 forintra kerekítve kell megállapítani. Az előbbiek szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság internetes honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.”

71. § A Jöt 150. §-a a következő (40)–(41) bekezdéssel egészül ki:

„(40) A 110. § (5) bekezdésétől és a 132/A. §-tól eltérően a 2024. évi közzététel határideje 2024. december 15.

(41) Az állami adó- és vámhatóság az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel kihirdetett 113. § (5) bekezdés és 117. § (1) bekezdés szerinti, 2025. január 1-jétől alkalmazandó adó-visszaigénylések mértékeit 2024. december 15. napját követő 5. munkanapig közzéteszi internetes honlapján.”

80. § A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény

- a) 5/A. §-ában a „2024. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2025. december 31-ig” szöveg,

- b) 11. § (1) bekezdésében a „2024. december 31.” szövegrész helyébe a „2025. december 31.” szöveg

lép.

90. § A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Távhő. törvény) 6. § (15) bekezdésében a „2013. december 18-i 1407/2013/EU” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831” szöveg lép.

91. § Hatályát veszti a Távhő. törvény 18. § (16), (17) és (19) bekezdése.

94. § (1) A Htv. 42/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állami adó- és vámhatóság naponta, elektronikus úton megküldi az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. melléklet 1. pont

- a) 1.1.–1.3. alpont,

- b) 1.4. alpont (ide nem értve a cég székhelyétől különböző központi ügyintézés helyét),

- c) 1.5. alpont (ide nem értve a honlapját),

- d) 1.8. alpont (ide nem értve a könyvvizsgálójának nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, e jogviszony keletkezésének és – határozott idejű jogviszony esetén – megszűnésének időpontját, könyvvizsgáló szervezet esetén annak a személynek a nevét és lakóhelyét is, aki a könyvvizsgálatért személyében felelős),

- e) 1.9. alpont (ide nem értve 1.9.1. és 1.9.2. alpont szerinti főtevékenységen kívül ténylegesen végzett tevékenységi köröket),

- f) 1.10. alpont,

- g) 1.14. alpont,

- h) 1.18.–1.19. alpont,

- i) 1.21.–1.23. alpont (ide nem értve az 1.23. pont alpont szerinti főtevékenységen kívül ténylegesen végzett tevékenységi köröket)

szerinti, az Art. 1. melléklet 17. pontja, 18. pontja, 20–21. pontja alapján az állami adó- és vámhatósághoz – az önkormányzati adóhatósághoz teljesített korábbi adatszolgáltatást követően – érkezett adatokat és az Art. 1. melléklet 29. pontja alapján bejelentett adatokat az Art. 1. melléklet 17. pont szerinti adózó székhelye szerinti önkormányzati adóhatóság, valamint azon telephelyei szerinti önkormányzati adóhatóságok (a továbbiakban e § alkalmazásában: telephely szerinti önkormányzati adóhatóság) részére, amely telephelyeket az adózó az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett.”

(2) A Htv. 42/E. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő adózó:]

„b) a képviselőjéről az önkormányzati adóhatóságnak bejelentést tehet.”

95. § A Htv. a következő 51/S. §-sal egészül ki:

„51/S. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 52. § 31. pont f) alpontja a 2024. évi adókötelezettségre is alkalmazható.”

(2) A Htv. 52. § 31. pont f) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:

telephely:)

- „f) légi személyszállítást végző vállalkozó esetén azon önkormányzat illetékességi területe, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan e vállalkozó járatai indulnak, azzal, hogy nem keletkezik e rendelkezés alapján Magyarországon telephelye annak a külföldi vállalkozónak, amelynek illetősége szerinti állama részese a nemzetközi polgári repülésről Chicagóban 1944. december hó 7. napján aláírásra megnyitott Egyezménynek;”

98. § A Htv.

- a) 39/F. § (2) bekezdésében az „1407/2013/EU bizottsági rendelet” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet” szöveg,

- b) 53. § (1) bekezdésében a „2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet” szöveg

lép.

99. § Hatályát veszti a Htv.

- a) 51/L. §-a,

- b) 51/N. §-a,

- c) 51/O. §-a.

103. § A Gjt. a következő 19/D. §-sal egészül ki:

„19/D. § (1) 2025. január 1-je előtt 5P, illetve 5N környezetvédelmi osztályjelzéssel forgalomba helyezett, vagy hatósági nyilvántartásba bejegyzett gépjármű 2026. december 31-ig – az e törvény 2024. december 31-én hatályos rendelkezései szerint – mentes a gépjármű adó alól [5. § g) pont], illetve nem tartozik a cégautó adó hatálya alá [17/A. § (1) bekezdés].

(2) A 7/A. § és a 16. § szerint megállapított adómértékeket az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig teszi közzé honlapján.”

110. § Az Itv. a következő 102/H. §-sal egészül ki:

„102/H. § A 24/A. § szerint megállapított illetékmértékeket az állami adó- és vámhatóság első alkalommal 2024. december 15-éig teszi közzé honlapján.”

- b) 26. § (16) bekezdésében a „de minimis támogatásnak” szövegrész helyébe az „az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatásnak” szöveg,

- c) 26. § (17) bekezdésében az „a de minimis támogatás” szövegrész helyébe az „az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet szerinti de minimis támogatás” szöveg,

- h) 103. § (6) bekezdésében a „ , 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (HL L 352., 2013. 12.24., 1.o.)” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet” szöveg

112. § A pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. (a továbbiakban: Pti. törvény) a következő 8/B. alcímmel egészül ki:

#### „8/B. Kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték

8/B. § (1) Az 1. § szerinti adóalanyt kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték-fizetési kötelezettség terheli – a (2) és (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – a különböző pénznemek közötti átváltást (konverziót) tartalmazó,

- a) a 3. § (1)–(3) bekezdése szerinti fizetési művelet, továbbá a 3. § (4) bekezdés a) pontja és – a pénzforgalmi szolgáltató által más belföldi és külföldi hitelintézet, illetve a központi szerződő fél részére vezetett fizetési számla terhére megvalósított fizetési művelet kivételével – a 3. § (4) bekezdés e) pontja szerinti fizetési művelet,

- b) a 8/A. § (1) bekezdése szerinti vétel,

- c) az ügyfél javára, továbbá – a hitelintézet kivételével – más belföldi, illetve külföldi pénzforgalmi szolgáltató, pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, befektetési alapkezelő, valamint befektetési alap javára a befektetési szolgáltatást nyújtó által a Bszt. 4. § (2) bekezdés 12. pontja szerinti csereügyletre vonatkozó megbízás végrehajtása

esetében.

(2) Amennyiben egy ügylet vonatkozásában az (1) bekezdés a) vagy b) pontja és c) pontja alapján is keletkezne kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség, akkor a kötelezettséget csak az (1) bekezdés c) pontja alapján kell teljesíteni.

(3) Nem terheli kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség

- a) a fizető fél által a kedvezményezett útján kezdeményezett fizetést és

- b) – az (1) bekezdés a) pontja figyelembevételével – a 3. § (4) bekezdése szerinti műveletet.

(4) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti ügylet teljesítésének napján, az (1) bekezdés c) pontja esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján keletkezik.

(5) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

- a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetén a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre az 5. § alapján kötelezett személy,

- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy,

- c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében az 1. § (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti személy

köteles megfizetni.

(6) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség alapja

- a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti művelet esetében a 6. § (1) bekezdés a)–g) és i) pontja szerinti adóalap,

- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti vétel esetében a 8/A. § (2) bekezdése szerinti adóalap figyelemmel a 8/A. § (5) bekezdés b) pontjára,

- c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti csereügylet esetében az az összeg, amelyre a csereügyletre vonatkozó megbízás vonatkozik, azzal, hogy magánszemély – ide nem értve az egyéni vállalkozót – megbízó esetén a csereügyletre vonatkozó megbízás 50 ezer forintot meghaladó összege.

(7) Külföldi pénznemre szóló művelet esetén a (6) bekezdés szerinti összeget az (1) bekezdés a)–b) pontja szerinti művelet esetében a teljesítési napon, az (1) bekezdés c) pontja szerinti művelet esetében, amennyiben a csereügylet egy azonnali és egy határidős adásvételi ügyletből áll, akkor az azonnali ügylet értéknapján, amennyiben a csereügylet több határidős ügyletből áll, akkor az első határidős ügylet értéknapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani.

(8) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettség a kiegészítő pénzügyi tranzakciós illeték alapjának 0,45 százaléka, de fizetési műveletenként, vételenként, illetve csereügyletenként legfeljebb 20 ezer forint.

(9) A kiegészítő pénzügyi tranzakciós illetékfizetési kötelezettséget

- a) az (1) bekezdés a) és c) pontja szerinti ügyletre a 8. § (1)–(2a) bekezdésének,

- b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti ügyletre a 8/A. § (6) bekezdésének

megfelelően kell megállapítani, bevallani és megfizetni.”

113. § A Pti. törvény

- a) 3. § (4) bekezdés k) pontjában az „amennyiben” szövegrész helyébe a „ha” szöveg,

- b) 6. § (1) bekezdés c) és i) pontjában, továbbá 8/A. § (5) bekezdésében a „20” szövegrész helyébe az „50” szöveg,

- c) 7. § (1) bekezdés a), b) és h) pontjában, továbbá 8/A. § (3) bekezdésében a „0,3” szövegrész helyébe a „0,45” szöveg,

- d) 7. § (1) bekezdés a) és h) pontjában, továbbá 8/A. § (3) bekezdésében a „10” szövegrész helyébe a „20” szöveg,

- e) 7. § (1) bekezdés c) pontjában a „0,6” szövegrész helyébe a „0,9” szöveg

lép.

135. § Az Art. a következő 229/B. §-sal egészül ki:

#### „229/B. § [Adategyeztetési eljárásra vonatkozó szabályok megsértése]

Az állami adó- és vámhatóság az adózót háromszázezer forint összegű mulasztási bírsággal sújtja, ha az adózó a 138/A. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségét nem teljesíti.”

139. § Az Art. 269. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(13) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg az e-pénztárgép használatára kötelezettek körével, az e-pénztárgép forgalmazásával, szervizelésével, engedélyezésével, üzemeltetésével, felügyeletével és ellenőrzésével összefüggő szabályokat, valamint az e-pénztárgép és a vevői alkalmazás forgalmazási engedélyének kiadásáért, módosításáért, kiterjesztéséért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj mértékével, valamint a díj beszedésével, kezelésével, nyilvántartásával és visszatérítésével kapcsolatos részletes szabályokat.”

140. § (1) Az Art. a következő 274/U. §-sal egészül ki:

#### „274/U. § [Átmeneti rendelkezés az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvényhez]

E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.13.) megállapított 83. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adattartalommal a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszerből elektronikus úton adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóság részére 2024. december 31. napjáig.”

(2) Az Art. 274/U. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) E törvénynek a Módtv.13.-mal megállapított 177. § (1) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.”

- 1. 7. § 12. pontjában a „2013. december 18-i 1407/2013/EU” szövegrész helyébe a „2023. december 13-i (EU) 2023/2831” szöveg,

- 6. 107. § (1c) bekezdésében az „E paragrafus alkalmazásában” szövegrész helyébe az „Az (1a) és (1b) bekezdés alkalmazásában” szöveg,

- 7. 177. § (1) bekezdésében a „hatvan nappal” szövegrész helyébe a „kilencven nappal” szöveg,

153. § Az Air. 71. § (1) bekezdésében az „az e törvényben” szövegrész helyébe a „jogszabályban” szöveg lép.

154. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény (a továbbiakban: Avt.) 7. § (1) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„6. Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelés: az Európai Unió saját forrásainak rendszeréről és a 2014/335/EU, Euratom határozat hatályon kívül helyezéséről szóló 2020. december 14-i 2020/2053/EU Euratom tanácsi határozat 2. cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti, az Európai Unió által a tagsággal nem rendelkező országokkal folytatott kereskedelemre megállapított vámok, egyéb vámok, valamint a cukorágazat piacának közös szervezése keretein belül nyújtott hozzájárulások;”

165. § A Vtv. 90. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Az elkobzott járművek – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel kötött vagyonkezelési szerződés, valamint rendvédelmi feladatot ellátó szerv vezetőjének írásbeli jóváhagyása alapján – értékesítés helyett, a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátása céljából a rendvédelmi feladatot ellátó szerv vagyonkezelésébe adhatók.”

167. § A Vtv. 198. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hatóság a vonatkozó jogszabályokban előírt kötelezettségek teljesítésére vagy megsértésére vonatkozó megállapításait jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell)

„k) az ellenőr nevét és aláírását, az EMGA utólagos ellenőrzést végző szerv bélyegzőlenyomatát és a keltezést; elektronikus hitelesítés esetén az ellenőr nevét és az elektronikus hitelesítésre szolgáló bélyegzőt.”

168. § A Vtv. 216. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E törvény

- a) 34. §-a és a Negyedik Része a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 123/2006/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

- b) 84. § (11) bekezdése és a 89. § (1) bekezdése a jövedéki adóra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról szóló, 2019. december 19-i (EU) 2020/262 tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.”

169. § A Vtv.

- 1. 69. § (6) bekezdésében a „kifüggesztését” szövegrész helyébe a „vámhatóság honlapján történő közzétételének napját” szöveg,

- 2. 71. § (2) bekezdés a) pontjában a „kifüggesztés” szövegrész helyébe a „vámhatóság honlapján történő közzététel” szöveg,

- 3. 84. § (11) bekezdésében a „jogsértés megállapításától” szövegrész helyébe a „kötelezettségszegés vagy mulasztás megállapításához kapcsolódóan biztosított meghallgatáshoz való jog közlésének napjától” szöveg,

- 4. 85. § (1) bekezdés c) pontjában a „kötelezettségszegést vagy mulasztást az annak megállapításától” szövegrész helyébe a „kötelezettségszegés vagy mulasztás megállapításához kapcsolódóan biztosított meghallgatáshoz való jog közlésének napjától” szöveg,

- 5. 89. § (1) bekezdésében a „keletkezett vámhiány” szövegrész helyébe a „Vámkódex 79. cikk (1) bekezdése alapján keletkezett vám- és egyéb terhek összege” szöveg,

- 6. 139. § (2) bekezdésében a „kifüggesztésének” szövegrész helyébe a „vámhatóság honlapján történő közzétételének” szöveg,

- 7. 56. alcím címében a „134.” szövegrész helyébe a „134. és 267.” szöveg,

- 8. 171. §-ában a „beszállított” szövegrész helyébe a „beszállított vagy onnan kiszállítandó” szöveg,

- 9. 172. § (2) bekezdésében a „kiskereskedelmi vagy vendéglátóipari tevékenységet folytat” szövegrész helyébe az „a jövedéki adóról szóló törvény szerinti, vagy az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti adómentes termékértékesítést végez” szöveg

lép.

170. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 154. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) Ha a vállalkozó nem tett eleget e törvény szerinti bármely letétbe helyezési, valamint közzétételi kötelezettségének (ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is), harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.”

171. § Az Szt. 155. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7a) Semmis a vállalkozóra vonatkozó olyan szerződéses rendelkezés vagy egyéb jognyilatkozat, amely a jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre, adott esetben a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységre történő megválasztás tekintetében a vállalkozó legfőbb szervét meghatározott könyvvizsgáló, könyvvizsgáló cég vagy könyvvizsgáló cégcsoport választására kötelezi, illetve meghatározott könyvvizsgálók, könyvvizsgáló cégek vagy könyvvizsgáló cégcsoportok bizonyos típusaira vagy csoportjaira korlátozza.”

172. § Az Szt. 158/A. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Amennyiben a vállalkozó fenntarthatósági jelentés vagy összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett, vagy azt önkéntes alapon készíti, akkor a vállalkozó legfőbb szerve az üzleti évről készített fenntarthatósági jelentésre vonatkozó (1) bekezdésben szereplő kötelezettségek teljesítéséhez köteles fenntarthatósági minősítéssel rendelkező kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget választani legkésőbb az előző üzleti év éves beszámolójának, összevont (konszolidált) éves beszámolójának legfőbb szerv általi elfogadásakor.

(4) Amennyiben a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására könyvvizsgáló cég kerül megválasztásra, azzal egyidejűleg a fenntarthatósági jelentésre vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására a személyében felelős kamarai tag könyvvizsgálót is ki kell jelölni.”

173. § Az Szt. a következő 158/C. §-sal egészül ki:

„158/C. § A fenntarthatósági jelentés, valamint az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés készítésére kötelezett, a 95/E. § (1) bekezdés a) pontja vagy a 134/I. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó vállalkozó – kivéve az a vállalkozó, amelynek átruházható értékpapírjait az Európai Gazdasági Térség valamely államának szabályozott piacán kereskedésre befogadták – azon tagja (részvényese) vagy tagjai (részvényesei), akik egyénileg vagy együttesen eljárva a vállalkozó szavazati jogainak vagy jegyzett tőkéjének több mint öt százalékát képviselik, jogosultak arra, hogy a legfőbb szerv által elfogadandó olyan határozattervezetet terjesszenek elő, amely előírja, hogy a fenntarthatósági jelentésre, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosságot nyújtó kamarai tag könyvvizsgálótól vagy könyvvizsgáló cégtől eltérő kamarai tag könyvvizsgáló vagy könyvvizsgáló cég készítsen jelentést a fenntarthatósági jelentés vagy az összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentés egyes elemeiről, és e jelentést a legfőbb szerv elé terjessze.”

175. § (1) Az Szt. 177. §-a a következő (107) bekezdéssel egészül ki:

„(107) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 158/A. § (3) és (4) bekezdése a 2024. üzleti évre vonatkozó fenntarthatósági jelentéssel, összevont (konszolidált) fenntarthatósági jelentéssel összefüggésben úgy alkalmazandó, hogy a vállalkozó legfőbb szerve helyett a vállalkozó ügyvezető szerve választja meg a kamarai tag könyvvizsgálót, könyvvizsgáló céget, legkésőbb a mérleg fordulónapjáig.”

- 5. 70. § (2) bekezdésében a „csökkentett” szövegrész helyébe a „csökkentett, valamint a halasztott adókülönbözettel – előjelének megfelelően – módosított” szöveg,

- 14. 134/G. § (3) bekezdés b) pontjában a „leányvállalat” szövegrész helyébe a „leányvállalat vagy kapcsolt vállalkozás” szöveg,

- 15. 134/G. § (3) bekezdés c) pontjában a „fióktelep” szövegrész helyébe a „fióktelep, a fióktelepet nyitó vállalkozás vagy egy kapcsolt vállalkozás” szöveg,

- 16. 134/K. § (4) bekezdésében a „közzétenni” szövegrész helyébe a „közzétenni, legkésőbb azon üzleti év mérlegfordulónapját követő 12 hónapon belül, amelyre vonatkozóan a fenntarthatósági jelentést elkészítették” szöveg,

177. § A Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 35/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„35/C. § Ha a 35. § és a 35/A. § (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti.”

178. § A Kkt. 50. § (1d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1d) Ha a 49. § szerinti minősítés iránti kérelem, valamint az 50. § (2c) bekezdés szerinti igazolás iránti kérelem a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem bírálható el, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti.”

179. § A Kkt. 67. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Nem jelenti a titoktartási kötelezettség megszegését a 4. § (5) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti standardoknak, valamint az etikai követelményeknek való megfelelés.”

180. § A Kkt. 67/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységet (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet is) ellátó kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég évente december 31-ig tájékoztatja a közfelügyeleti hatóságot a december 31-én hatályban lévő, közérdeklődésre számot tartó gazdálkodóval kötött jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenységre (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet is) vonatkozó megbízásairól.”

181. § A Kkt. IV/A. Fejezete a következő 67/E. §-sal egészül ki:

„67/E. § A közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál végzett jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) ellátása esetén

- a) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó szavazati jogainak vagy a jegyzett tőkéjének legalább 5%-át képviselő tag vagy tagok;

- b) a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó más szervei (ideértve többek között annak legfőbb szervét, az auditbizottságot, valamint a felügyelőbizottságot); továbbá

- c) a közfelügyeleti hatóság

a megfelelő indokok fennállása esetén az illetékes bíróságnál keresetet nyújthat(nak) be a kamarai tag könyvvizsgáló vagy a könyvvizsgáló cég jogszabályi kötelezettségen alapuló könyvvizsgálói tevékenység ellátására vonatkozó megbízásának megszüntetése céljából.”

182. § A Kkt. 173/B. §-a a következő (16) bekezdéssel egészül ki:

„(16) A közfelügyeleti hatóság a kormányzati portálon tárgyév március 31-ig közzéteszi a tárgyévet megelőző üzleti évekre vonatkozó könyvvizsgálati megbízások (ideértve a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtását is) minőségellenőrzési eljárása során alkalmazandó kérdőíveket, valamint a könyvvizsgáló cégek minőségirányítási rendszerének minőségellenőrzési eljárása során alkalmazandó kérdőíveket.”

183. § A Kkt. 195. §-a a következő (4)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatásához közreműködőként a 173/B. § (6) bekezdés e) pontjában foglaltaknak megfelelő, speciális szaktudással rendelkező személyek is bevonhatóak. A közreműködő önálló írásos véleményt nem készít, a döntéshozatalban nem vesz részt. A közreműködőnek a helyszíni ellenőrzés megkezdése előtt titoktartási nyilatkozatot kell adnia az ellenőrzöttnek.

(5) Az ellenőrnek, a közreműködőnek és az ellenőrzöttnek az ellenőrzés megkezdése előtt nyilatkoznia kell a függetlenségi és összeférhetetlenségi követelményeknek való megfelelésről.

(6) Ha az (1) bekezdés szerinti eljárás a közfelügyeleti hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem folytatható le, vagy ha a döntéshez szükséges előkérdés megválaszolása más szerv hatáskörébe tartozik, a közfelügyeleti hatóság az eljárást felfüggeszti.”

184. § A Kkt. a következő 208/V. és 208/W. §-sal egészül ki:

„208/V. § E törvénynek a 90. § h) pontja szerinti fenntarthatósági jelentés könyvvizsgálata című modult először annak a természetes személynek kell teljesítenie, akit 2024. január 1-jét követően vettek fel az okleveles könyvvizsgálói képzési programba.

208/W. § A fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására irányuló tevékenységet végző kamarai tag könyvvizsgálónak és a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének áttekintését végző személynek a 2024–2026. üzleti évek tekintetében elegendő a 49/A. § h) pontja szerinti fenntarthatósági minősítéssel rendelkeznie a fenntarthatósági jelentésre vonatkozó bizonyosság nyújtására, a fenntarthatósági bizonyosság nyújtására irányuló megbízás minőségének az áttekintésére vonatkozóan, és nem szükséges a gazdálkodó könyvvizsgálatához előírt, egyéb minősítéssel rendelkeznie.”

185. § A Kkt. 173/C. § (2) bekezdésében a „tizenöt napon belül” szövegrész helyébe a „harminc napon belül” szöveg lép.

186. § (1) A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: NAV tv.) 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A (3a) bekezdésben foglalt kivétellel a Kormány rendeletében megjelölt területi szervek által első fokon hozott döntésekkel (intézkedésekkel) szemben induló jogorvoslati eljárásokban felettes szervként a Fellebbviteli Igazgatóság jár el.”

(2) A NAV tv. 12. §-a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A Központi Irányítás jár el felettes szervként azon fizetési kedvezmények esetén, amelyben a kérelemmel érintett összeg az 1 milliárd forintot eléri vagy meghaladja.”

187. § (1) A NAV tv. 13. § (8) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:

(A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében)

„f) ellátja a közúti áru- és személyszállításra vonatkozó egyes rendelkezések betartásának vizsgálatára irányuló, a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. § (11) bekezdése, valamint a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 17. §-a szerinti hatósági feladatokat,”

(2) A NAV tv. 13. § (8) bekezdés a következő h)–i) ponttal egészül ki:

(A NAV rendészeti és igazgatási jogkörében)

„h) ellátja az Unió területére belépő, illetve az Unió területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről és az 1889/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2018/1672 európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2021. évi XLI. törvény 1. § (2) bekezdés szerinti hatósági feladatokat,

i) végzi a fémkereskedelmi hatósági feladatokat.”

188. § A NAV tv. 36/D. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A pénzügyőr a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság elé állíthatja azt,)

„b) aki a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény miatt indult büntetőeljárás terheltje, vagy a NAV nyomozó hatósága hatáskörébe tartozó bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.”

189. § A NAV tv. 36/H. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Magánlakás, illetve közterületnek nem minősülő egyéb hely átvizsgálása során a pénzügyőr pórázon vezetve szájkosár nélküli szolgálati keresőkutyát is alkalmazhat.”

190. § (1) A NAV tv. 36/O. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az (1) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel a törvényben meghatározott tájékoztatási feladatok teljesítése, illetve az állomány képzése, oktatása érdekében személyazonosításra alkalmatlanná tett módon abban az esetben használható fel, ha az a felvétel készítésének alapjául szolgáló eljárás eredményességét nem sérti.”

(2) A NAV tv. 36/O. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A (1) bekezdés alapján rögzített felvételt a személyes adat végleges módon történt azonosíthatatlanná tételét követően a (3a) bekezdés szerinti tájékoztatást követő 30 nap elteltével törölni kell. Oktatási célból a felvétel korlátlan ideig felhasználható.”

191. § A NAV tv. 80. § (3) bekezdése helybe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az EU váminformációs rendszeréből a nemzeti hatóság által rögzített személyes adatok csak a vámügyben meghatározott cél eléréséhez szükséges ideig, de legfeljebb öt évig őrizhetők meg. Kivételes esetben az adatok legfeljebb további két évig őrizhetők meg, ha egyedi esetben megállapításra kerül, hogy az említett cél elérése érdekében erre feltétlenül szükség van.”

192. § A NAV tv. 81. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Kormány rendelete alapján a NAV elnöke vámügyekben a vármegyei igazgatóságok illetékességét az (1) bekezdés b) pontjától eltérően jelölheti ki.”

193. § A NAV tv. 106. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

(E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg:)

„c) a 2009/917/IB tanácsi határozatnak a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós szabályokhoz való hozzáigazítása tekintetében történő módosításáról szóló 2024. március 13-i (EU) 2024/868 európai parlamenti és a tanácsi rendelet [80. § (3) bekezdés]”

194. § A NAV tv.

- 1. 35/F. § (2) bekezdésében a „vezetője” szövegrész helyébe a „vezetője, illetve a nyomozó szerv vezetője” szöveg,

- 2. 36/O. (4) bekezdésében a „(3) bekezdésben” szövegrész helyébe a (3) és a (3a) bekezdésben” szöveg

lép.

195. § A Munkavállalói Résztulajdonosi Programról szóló 1992. évi XLIV. törvény (a továbbiakban: MRP tv.) 24/B. §-a a következő (1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1c) Az (1b) bekezdéstől eltérően amennyiben a jogi személynél első alkalommal kerül sor MRP indítására és a javadalmazási politika a juttatás tárgyát képező vagy annak alapjául szolgáló értékpapírt kibocsátó jogi személy gazdasági teljesítményének jövőbeli javulásához kapcsolódó feltételt határoz meg, a feltétel megvalósulásának megállapítása az MRP megindításának napjától számított 24 hónap elteltét követően történhet meg.”

196. § Az MRP tv. a következő 26/C. §-sal egészül ki:

„26/C. § E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított 24/B. § (1c) bekezdését a 2024. január 1-ét követően a jogi személynél első alkalommal indított MRP esetében kell alkalmazni.”

204. § Az országonkénti jelentések cseréjéről szóló illetékes hatóságok közötti multilaterális Megállapodás kihirdetéséről szóló 2017. évi XCI. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 2.) 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

208. § Nem lép hatályba az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 51. §-a és 53. § 6. pontja.

209. § Hatályát veszti az egyes adótörvények módosításáról szóló 2022. évi XLV. törvény 154. § (7) bekezdése.

210. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 194. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) A 30. §–32. §, 35. §, 41. §; 44. §–53. §; 55. §, 67. § b) és c) pontja, 80. §, 98. §, 113. §, 119. § (2) bekezdése, 122. § (3) bekezdése, 123. § 17. pontja, 127. §, 131. §, 133. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”

(2) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvény 194. §-a a következő (9a) és (9b) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A 37. §–40. §; 42. §; 54. §; 61. §; 66. § és a 7. melléklet 2025. július 1-jén lép hatályba.

(9b) A 114. § (2) bekezdése 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.”

211. § (1) A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény 82. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) A 7. § (1) és (3)–(5) bekezdése, a 8. § a) és e) pontja, a 15. § (3) bekezdése és a 16. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”

(2) A hazai gazdasági szereplők versenyképességének erősítésével és a közigazgatás hatékonyságának növelésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2023. évi CIX. törvény 82. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A 71. § (2) bekezdése 2025. szeptember 1-jén lép hatályba.”

- a) 15. §-a,

- b) 15/A. §-a,

216. § Hatályát veszti az egyes juttatások adózásának veszélyhelyzetben alkalmazandó szabályairól szóló 451/2023. (X. 4.) Korm. rendelet.

- 4. Az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pontja a következő 4.52. alponttal egészül ki:

(Egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes:)

„4.52. a végső felhasználó magánszemély az energiahatékonyságról szóló törvény szerint hitelesített energiamegtakarítást eredményező – nem egyéni vállalkozóként végzett – cselekményére (így különösen beruházásra, korszerűsítésre, felújításra) tekintettel e magánszemély által megszerzett bevétel, így különösen a magánszemély javára nyilvántartásba vett hitelesített energia megtakarítás (vagyoni értékű jog), az energia megtakarítás érdekében igénybe vett szolgáltatás, vásárolt termék árengedménye, továbbá az említett magánszemély által a hitelesített energia megtakarítás mint vagyoni értékű jog átengedése ellenében megszerzett bevétel.”

- 9. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pont 7.46. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.46. a hulladékról szóló törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alapján a hulladék átadásának ösztönzése érdekében adott juttatás a juttatás időpontjától függetlenül, továbbá a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott termékekre vonatkozó kötelező visszaváltási rendszer keretében a magánszemély részére a forgalmazó által kifizetett, juttatott visszaváltási díj (ideértve az automata visszaváltó berendezés által kibocsátott utalvány formájában juttatott visszaváltási díjat, valamint azt a visszaváltási díjat is, amely felett a jogosult más személy javára rendelkezik), de ide nem értve ha a hulladék átadása gazdasági tevékenység [3. § 46. pont] keretében történik;”

- 10. Az Szja tv. 1. számú melléklet 7. pontja a következő 7.47. alponttal egészül ki:

(Egyéb indokkal adómentes:)

„7.47. az a jövedelem, amely a kifizető által megvásárolt – a visszaváltási díj megállapításának és alkalmazásának, valamint a visszaváltási díjas termék forgalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott – visszaváltási díjas termékek magánszemély részére bármely módon történő átengedése révén keletkezik.”

- 1. A Tao. törvény 1. számú melléklet 5. pontja a következő i) alponttal egészül ki:

[A számvitelről szóló törvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenés (ideértve az egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírást is) érvényesíthető]

- „i) a veszélyes hulladék tárolására igénybe vett földterület, telek esetén.”

„1. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

#### Az UTPR százalékos arány meghatározása

Magyarországra jutó UTPR százalékos arány =

50% x munkavállalói létszám Magyarországon / munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban +

50% x tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon / tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban

ahol:

a) a munkavállalói létszám Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró összes tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma;

b) a munkavállalói létszám valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport valamennyi olyan államban illetőséggel bíró tagjánál foglalkoztatott munkavállalók teljes létszáma, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban;

c) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke Magyarországon: a multinacionális vállalatcsoport Magyarországon illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke;

d) a tárgyi eszközök könyv szerinti értéke valamennyi UTPR államban: a multinacionális vállalatcsoport olyan államban illetőséggel bíró valamennyi tagjánál nyilvántartott tárgyi eszközök együttes könyv szerinti nettó értéke, ahol az adott adóévben elismert aluladóztatott kifizetések szabálya van hatályban.”

„10. melléklet a 2023. évi LXXXIV. törvényhez

#### Az adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet meghatározása

adott államban fizetendő kiegészítőadó-többlet =

fizetendő kiegészítőadó-többlet x csoporttag elismert nyeresége / adott állam elismert nettó nyeresége

ahol:

a) a csoporttag elismert nyereségét az V. Fejezetnek megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat;

b) az állam elismert nettó nyereségét a 26. § (2) bekezdésének megfelelően kell megállapítani minden olyan adóévre vonatkozóan, amelyben az adott állam tekintetében a vélelmezett osztalékadó újramegállapítását szolgáló számla egyenleget mutat.”

- 1. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 1–1c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 1d. ponttal egészül ki:

- „1. Albánia

- 1a. Andorra

- 1b. Anguilla

- 1c. Argentína

- 1d. Aruba”

- 2. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. mellékletének 8a–8c. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 8d. ponttal egészül ki:

- „8a. Dominikai Köztársaság

- 8b. Egyesült Arab Emírségek

- 8c. Egyesült Királyság

- 8d. Feröer szigetek”

- 3. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 17b. ponttal egészül ki:

- „17b. Kamerun”

- 4. A Megállapodást kihirdető törvény 2. 1. melléklete a következő 23b. ponttal egészül ki:

- „23b. Mauritánia”