2023. évi XCI. törvény — mi változott? 2024. január 1.

#### 1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

1. § A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 22. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok igénylésére jogosultak:]

„c) a rendészeti feladatokat ellátó igazgatási szervek a polgári kézi lőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai tevékenységekkel, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységgel, továbbá a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;”

#### 2. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

2. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény a következő 15/A. §-sal és az azt megelőző alcím-címmel egészül ki:

### „A kényszerítő eszköz alkalmazásának a helyettesítése

15/A. § (1) Kényszerítő eszköz alkalmazása, illetve a kényszerítő eszköz további alkalmazása helyett a rendőr – szükség esetén – a tárgyra vagy a levegőbe leadott lövéssel élhet, ha az eset összes körülményei alapján okkal feltételezhető, hogy a rendőri intézkedés célja ilyen módon is elérhető.

(2) Ha a lőfegyverhasználat e törvényben meghatározott feltételei nem állnak fenn, az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesülése esetén sem adható le lövés abban az esetben, ha az ember életét vagy testi épségét veszélyeztetné.”

3. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„55. § Nincs helye lőfegyverhasználatnak

- a) – a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, fegyveres ellenállás leküzdése, illetve a tömegben lévő személlyel szembeni használat (57. §) kivételével –, ha olyan személy életét vagy testi épségét veszélyezteti, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;

- b) abban az esetben, ha a rendőri intézkedés célja

- ba) állatra leadott lövéssel, vagy

- bb) a kényszerítő eszköz alkalmazásának a helyettesítésével (15/A. §)

is elérhető.”

4. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény „A rendőrségi adatkezelés és adatfeldolgozás általános szabályai” alcíme a következő 80/B. §-sal egészül ki:

„80/B. § (1) A rendőrség az e fejezetben rögzített adatkezelési és adatfeldolgozási feladat- és hatáskörök gyakorlásának támogatása céljából integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó, elektronikus iratkezelő és folyamattámogató rendszert (a továbbiakban: ügyviteli rendszer) működtet. A rendőrség biztosítja, hogy az ügyviteli rendszer funkcióihoz és a benne tárolt adatokhoz csak olyan személy és olyan terjedelemben fér hozzá, akinek és amennyiben a feladatai ellátásához ez szükséges.

(2) A rendőrség az ügyviteli rendszerben kezelt adatok felhasználásával az (1) bekezdésben foglalt műveleteken kívül – a feladat- és hatáskörébe tartozó feladatok ellátása céljából – emberi döntést informatikai alkalmazással támogató adatkigyűjtést, adatelemzést végezhet. Az informatikai alkalmazással támogatott adatkigyűjtés, adatelemzés a rendszer azt alkalmazó felhasználójának személyes adatkezelési jogosultsága alapján kezelhető adatok körén nem terjeszkedhet túl.

(3) Az ügyviteli rendszer használata során kezelt személyes adatok vonatkozásában megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel kell biztosítani

- a) a személyes adatok kezelésének törvényben meghatározott adatkezelési célhoz kötöttségét,

- b) az ügyviteli rendszerben kezelt személyes adat forrásául szolgáló nyilvántartáshoz a rendőrség által történő hozzáférést lehetővé tévő feltétel ellenőrzését, ha törvény e hozzáférést valamely feltétel teljesítéséhez köti, valamint

- c) a személyes adathoz hozzáférő személynek, a hozzáférés jogcímének, valamint a hozzáféréssel érintett adatok forrásának beazonosíthatóságát.”

5. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény

- a) 53. § (1) bekezdésében a „személyre” szövegrész helyébe az „emberre” szöveg, valamint

- b) 101. § (1) bekezdés e) pontjában az „eszközök, a” szövegrész helyébe az „eszközök és az ezeket helyettesítő intézkedéstaktikai elemek, a” szöveg

lép.

#### 3. A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény módosítása

6. § A személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény 32. § 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A személyi azonosító kezelésére – az adattovábbítás kivételével – jogosult)

„12. a rendőrség a polgári kézilőfegyverekkel, lőszerekkel, gáz- és riasztófegyverekkel, ipari célokat szolgáló robbantóanyagokkal, pirotechnikai tevékenységekkel, a kábítószerekkel és pszichotrop anyagokkal, személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenységgel, továbbá a rendészeti feladatokat ellátó személyekkel kapcsolatos engedélyezési és nyilvántartási eljárásokhoz;”

#### 4. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

7. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 35/K. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A működtető a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzíti és a 4. § (1) bekezdés e)–g) pontjában és (2) bekezdés f)–o) és q)–zs) pontjában meghatározott célból az egészségügyi dokumentáció megismerésére jogosultak számára elérhetővé teszi az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv által az oktatási nyilvántartásról szóló törvény alapján átadott, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait.”

8. § Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 14/A. § (3) bekezdésében az „egy éven belüli” szövegrész helyébe a „három éven belüli” szöveg lép.

#### 5. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

9. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 68. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Nem kell lefolytatni a megtérítésre irányuló eljárást, ha az e § szerinti követelés érvényesítése a 18. § (8) bekezdésében foglaltakon alapul és a megtérítési kötelezettség összege nem haladja meg a közleményben közzétett, aktív fekvőbeteg-szakellátás teljesítményegysége mindenkori országos alapdíjának 50 százalékát.”

10. § A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény

- a) 44. § g) pontjában az „akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak” szövegrész helyébe az „aki nem beteg, ugyanakkor közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak” szöveg,

- b) 75/A. §-ában az „eljárások illeték- és költségmentesek” szövegrész helyébe az „eljárások – a 18. § (8) bekezdésében foglaltakon alapuló, az egészségbiztosító által lefolytatott eljárások kivételével – költségmentesek” szöveg

lép.

#### 6. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

11. § Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 81. § (3) bekezdésében a „kiskorú személy részvételéről a szűrővizsgálaton” szövegrész helyébe a „kiskorú személy szűrővizsgálaton történő részvételéről” szöveg lép.

#### 7. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

12. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek

- a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),

- b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy

- ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy

- bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),

- c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetve magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),

- d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

- e) helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),

- f) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,

- g) szerzett vagy fejlődési károsodásból eredően a hangképzése, beszélt vagy írott nyelvi megértési, illetve kifejező képessége olyan súlyos funkciózavart mutat, amely kommunikációját, a szolgáltatásokhoz és információkhoz való hozzáférését középsúlyosan vagy súlyosan akadályozza (beszédfogyatékos),

- h) – a b) pont bb) alpontja és a g) pont szerinti fogyatékosságok együttes fennállása kivételével – az a)–g) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos) vagy

- i) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)–g) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),

és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.”

13. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23/A. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A fogyatékossági támogatás havi összege a 23. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben megfelel az (1) bekezdés a) pontja, az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja és a (3) bekezdés alkalmazásával megállapított összegnek.”

14. § A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény

- a) 23/A. § (1) bekezdés a) pontjában az „a)–e) és h)” szövegrész helyébe az „a)–f)” szöveg,

- b) 23/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az „f) és g)” szövegrész helyébe a „h) és i)” szöveg,

- c) 23/A. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában az „a), c)–e) és h)” szövegrész helyébe az „a) és c)–f)” szöveg

lép.

23. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 28. § (3) bekezdés a) pont aa) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

az egészségügyi ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó)

- „aa) egészségügyi szakdolgozói, egyes egészségügyben dolgozói, valamint felsőfokú végzettséggel betölthető munkakörök körét, a munkakörbe sorolás és a béremeléssel összefüggő besorolás részletes szabályait, a besorolás alapjául szolgáló alap és kiemelt fizetési osztályokat,”

(rendeletben meghatározza.)

25. § A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. §-a a következő 52. ponttal egészül ki:

(E törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:)

„52. a lőfegyverhez (tűzfegyverhez) tartozó (használható) lőszer: kaliberjelére való tekintet nélkül a jogszerűen tartott lőfegyverhez (tűzfegyverhez) rendeltetésszerűen használható lőszer, ha annak a lőfegyverrel (tűzfegyverrel) – az engedélyezett célra – történő együttes használatát a jogszabály nem zárja ki.”

#### 13. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

36. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 23. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A határozatokban a (3) bekezdés szerinti finanszírozás kezdőnapját úgy kell megállapítani, hogy az a határozat véglegessé válását követő 5 évnél későbbi időpont nem lehet.”

37. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 27. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az új, még nem támogatott hatástani csoport támogatási kategóriákba történő felvételét az új hatóanyagot tartalmazó gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja kezdeményezésére, az egészségbiztosítási szerv a hazai, valamint nemzetközi orvos- és gyógyszerészszakmai vélemények ismeretében, az egészségügyért felelős miniszter jóváhagyásával közleményben állapítja meg minden naptári negyedév 1. napjával.”

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 27. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha az egészségbiztosítási szervhez olyan gyógyszer támogatása iránti kérelem érkezik, amelynek kiemelt, illetve emelt indikációhoz kötött támogatásba való befogadásához új betegségcsoport, illetve indikációs terület miniszteri rendeletben történő meghatározása szükséges, az egészségbiztosítási szerv javaslata alapján az egészségügyért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – rendeletben állapítja meg az új kiemelt, illetve emelt támogatási csoportba tartozó betegségcsoportokat, indikációs területeket, valamint a támogatással történő felírásra jogosultak körét. Ezen döntés megszületéséig az egészségbiztosítási szerv a gyógyszer támogatásba való befogadásának eljárását az egészségbiztosításért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével meghozott – rendeletének hatálybalépéséig, legfeljebb azonban a kérelem beérkezésétől, illetve a hiánypótlás teljesítésétől számított 90 napig felfüggeszti.”

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 27. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Az (5) bekezdés alkalmazásában új indikáció alatt kizárólag az egészségbiztosításért felelős miniszter rendeletében szereplő indikációs pontban elfogadhatóként rögzített BNO kódtól vagy kódoktól eltérő BNO-kódot kell érteni.”

38. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 29. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az egészségbiztosítási szerv a gyógyszerek befogadására irányuló kérelmekben a 23. § (3) bekezdés szerinti határidőben jár el, amikor a kérelem]

„b) új indikációra, vagy új BNO kódot nem érintő indikációs változásra,”

(érkezett.)

39. § (1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A gyógyászati segédeszköz forgalmazója a társadalombiztosítási támogatással történő kiszolgáltatás során az egészségbiztosítási szerv által a támogatás megállapítására irányuló eljárásban)

„b) a közfinanszírozás alapjául elfogadott árnál a miniszteri rendeletben foglalt eszközcsoportok esetében legfeljebb a miniszter rendeletében meghatározott mértékkel magasabb áron értékesítheti az adott eszközt,”

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. §-a a következő (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6b) A közgyógyellátásra jogosultak részére közgyógyellátás jogcímen rendelt gyógyászatisegédeszköz-javítás esetén a betegtől térítés semmilyen jogcímen nem kérhető.”

(3) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 35. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Közgyógyellátás jogcímen támogatásba befogadott olyan gyógyszer rendelhető, amelyet az Országos Gyógyszerterápiás Tanács (a továbbiakban: OGYTT) által – az egészségügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott támogatási szempontok szerint – kiadott iránymutatás alapján az egészségbiztosítási szerv meghatároz és a 24. § (4) bekezdés szerinti közleménnyel egyidejűleg honlapján közzétesz. Az OGYTT figyelembe veszi a közgyógyellátás tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvényben, valamint a végrehajtására kiadott, a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat is.”

40. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

- a) 25. § (1) bekezdésében az „árát érintő” szövegrész helyébe az „árát, illetve a finanszírozás – döntésben megjelölt – kezdőnapját érintő” szöveg,

- b) 26. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási szerv közleményében” szöveg és a „külön jogszabály” szövegrész helyébe az „az egészségbiztosítási szerv közleménye” szöveg,

- c) 27. § (3) bekezdésében az „a (2)–(2a) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (2a) bekezdés” szöveg,

- d) 27. § (8) bekezdésében az „a (2)–(3) bekezdésben” szövegrész helyébe az „az (5) bekezdésben” szöveg,

- e) 44. § (2) bekezdésében az „A gyógyszerész” szövegrész helyébe az „A gyógyszert kiadó személy jogszabályban meghatározott módon” szöveg, az „a külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a jogszabályban” szöveg,

- f) 44. § (3) bekezdésében az „A gyógyszerész” szövegrész helyébe az „A gyógyszert kiadó személy jogszabályban meghatározott módon” szöveg,

- g) 77. § (2) bekezdés x) pontjában a „térítési díjtól,” szövegrész helyébe a „térítési díjtól, valamint ezen eltérés mértékét,” szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény

- a) 27. § (2) bekezdése,

- b) 33. § (2) bekezdés b) pontja,

56. § A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

- a) 35/B. § (3) bekezdésében az „a 32. § (1) bekezdés h) pontjában” szövegrész helyébe az „a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 38. § d) pontjában” szöveg és az „a 66. § (1) bekezdés b) pontjában” szövegrész helyébe az „a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 26. § (1) bekezdés a) pontjában” szöveg,

- b) 35/B. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében az „A 64. § (4a) bekezdése” szövegrész helyébe az „A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 97. § (10) bekezdése” szöveg,

- c) 35/B. § (4) bekezdés záró szövegrészében az „a 32. § (1) bekezdés h) pontjában” szövegrész helyébe az „a pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 38. § d) pontjában” szöveg,

lép.

57. § Hatályát veszti a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény

- a) 32. § (1) bekezdés h) pontja,

- b) 65. § (1)–(9a) bekezdése,

- c) 65. § (9c) és (10) bekezdése,

- d) 65. § (11) bekezdésében a „magasabb vezetői,” szövegrész és a „magasabb vezető,” szövegrész,

- e) 65. § (13) bekezdése.

#### 18. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

58. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 259. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a helyi önkormányzatokért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a polgármester tisztségének megszűnése esetére a munkakör-átadására vonatkozó szabályokat.”

72. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet négy óránál rövidebb, és – a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, az őr- és a készenléti jellegű szolgálati beosztásokat, a (2) bekezdésben, valamint a 135/A. §-ban foglaltakat kivéve – tizenkét óránál hosszabb.”

73. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 135/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 135. § (1) bekezdésétől eltérően tizenkét órát meghaladó, de tizenhat óránál nem hosszabb napi szolgálatteljesítési idő határozható meg]

„a) a folyamatos szolgálatteljesítést igénylő, folyamatos beavatkozási vagy intézkedési feladatok ellátására rendszeresített szolgálati beosztásokban,”

74. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 152. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szabadság tartamának 50%-át egybefüggően, a 25%-át, de legalább tíz napot, valamint a 144. § (1) és (2) bekezdése szerinti pótszabadságot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a rendvédelmi szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A rendvédelmi szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját harminc nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.”

75. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 285/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az (1) és (2) bekezdés szerinti esetben a rendvédelmi tisztjelöltet a 285/C. § (1) bekezdés szerinti megtérítési kötelezettség nem terheli.”

76. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/F. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A rendvédelmi alkalmazott igazgatási jogviszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha)

„f) hivatása gyakorlására érdemtelen.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/F. §-a a következő (7)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Érdemtelenségnek minősül, ha a rendvédelmi alkalmazott a munkahelyén kívül olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy az őt foglalkoztató rendvédelmi szerv jó hírnevét vagy a rendvédelmi szerv működésébe vetett bizalmat súlyosan rombolja.

(8) Az érdemtelenség jogcímén történő felmentés jogát a rendvédelmi szerv

- a) az ennek alapjául szolgáló ok tudomásszerzésétől számított harminc napon belül, legfeljebb azonban az annak bekövetkezését követő egy éven belül,

- b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig

gyakorolhatja.

(9) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó döntés meghozatala előtt a rendvédelmi alkalmazottnak lehetőséget kell adni a döntés alapjául szolgáló körülmények megismerésére és arra, hogy az arról való tájékoztatástól számított tizenöt napon belül védekezését előadhassa, bizonyítékait előterjeszthesse, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően az a rendvédelmi szervtől nem várható el.

(10) Az érdemtelenség megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.”

77. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a rendvédelmi alkalmazott felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni az igazgatási jogviszonyát, ha a rendvédelmi alkalmazott

- a) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,

- b) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, vagy

- c) hivatása gyakorlására érdemtelen.”

78. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a rendvédelmi alkalmazottra, ha]

„a) nyugdíjasnak minősül,”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/H. § (2) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a rendvédelmi alkalmazottra, ha]

„c) a 288/F. § (2) bekezdés c) pontja alapján alkalmatlanná vált, vagy

d) a 288/F. § (2) bekezdés f) pontja alapján érdemtelen.”

79. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 288/I. § (5) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(Végkielégítésre nem jogosult a rendvédelmi alkalmazott, ha)

„d) a felmentésére azért került sor, mert hivatása gyakorlására érdemtelen.”

80. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 289/Q. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója

- a) a próbaidőt kivéve az évente tíz munkanap alapszabadságot, valamint a pótszabadságot – a b) pont szerinti pótszabadság kivételével – két részletben,

- b) a gyermek után járó pótszabadságot annak a 144. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott mértéke erejéig

a rendvédelmi alkalmazott kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni.”

81. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 317/B. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó)

„e) esetében az a) pont alapján figyelembe vett gyakorlati időhöz tartozó várakozási idő leteltét követő hónap első napjától kell az Eszjtv. 1. melléklet szerinti, eggyel magasabb fizetési fokozatot figyelembe venni az illetmény megállapítása során.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 317/B. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A rendvédelmi igazgatási szolgálati viszonyban álló egészségügyi feladatot ellátó dolgozó)

„d) esetében az a) pont alapján figyelembe vett gyakorlati időhöz tartozó várakozási idő leteltét követő hónap első napjától kell az Eszjtv. 1. melléklet szerinti, eggyel magasabb fizetési fokozat szerinti illetményt megállapítani.”

82. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 317/C. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Az egészségügyi feladatot ellátó szakdolgozó részére az (5) bekezdés szerinti miniszteri rendelet által meghatározott gyakorlati idő következő fokozata szerinti, magasabb szakdolgozói pótlékot a várakozási időt leteltét követő hónap első napjától kell megállapítani.”

83. § (1) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/L. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A határvadász a szerződéses jogviszonya alapján alapilletményre, a (8) bekezdés szerinti pótlékra, határvadász szolgálati pótlékra vagy kiemelt határvadász szolgálati pótlékra jogosult.”

(2) A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 319/L. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A kiemelt határvadász szolgálati pótlék jelentős igénybevétellel járó határvadász feladatellátáshoz kapcsolódhat. A kiemelt határvadász szolgálati pótlékra jogosító szolgálati körülményeket és a folyósítás rendjét az országos parancsnok közjogi szervezetszabályozó eszközben határozza meg.

(1b) A határvadász szolgálati pótlék mértékét és folyósításának rendjét, valamint a kiemelt határvadász szolgálati pótlék mértékét a rendészetért felelős miniszter rendeletben határozza meg.”

84. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/A. § (1) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a rendvédelmi igazgatási alkalmazottak tekintetében rendeletben határozza meg)

„p) az érdemtelenség megállapítására vonatkozó eljárási szabályokat.”

85. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 342/E. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a szerződéses határvadászok tekintetében rendeletben határozza meg)

„17. az illetmény és – a kiemelt határvadász szolgálati pótlék kivételével – a pótlékok megállapításának és folyósításának rendjét, továbbá a határvadász szolgálati pótlék és a kiemelt határvadász szolgálati pótlék mértékét,”

86. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

- a) 148. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontjában a „nyolcvannégy naptári napon” szövegrész helyébe a „nyolcvannégy, egyedülálló szülőnek százhatvannyolc naptári napon” szöveg,

- b) 289/I. §-ában a „142. § (2) bekezdését” szövegrész helyébe a „142. § (2) bekezdés alap- és pótszabadságra vonatkozó rendelkezését” szöveg,

- c) 317/C. § (3) bekezdésében a „600” szövegrész helyébe a „850” szöveg,

88. § Hatályát veszti a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 140. § (9) bekezdésében, valamint 289/L. § (13) bekezdésében a „pihenőnapon,” szövegrész.

#### 24. Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény módosítása

89. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 4. alcíme a következő 7/B. §-sal egészül ki:

„7/B. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a Magyar Diáksport Szövetség által, a részére az Nkt. 44/B. § (5) bekezdése alapján átadott, a Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt adatait a tanulók célzott egészségfejlesztése, a fiatalkori egészségügyi állapot és a későbbi betegségek közötti kapcsolatok elemzése, az iskolaorvosi és védőnői szolgáltatások igénybevételének optimalizálása, továbbá a betegségek minél korábban történő felismerésének céljából az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője részére – az adatok Nkt. szerinti rendelkezésére állását követő 30 napon belül – TAJ számhoz rendelt módon átadja. Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv – kizárólag az adatátadás céljából és idejére – a tanuló mérési azonosítóját és TAJ számát egymásnak megfelelteti, majd az átadását követően az adatokat haladéktalanul törli a nyilvántartásából.”

90. § Az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény a következő 9/C. §-sal egészül ki:

„9/C. § Az oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a 7/B. § szerinti adatokat a 2024-et megelőző évekre vonatkozóan 2024. január 31-ig adja át az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér működtetője részére.”

#### 33. A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény módosítása

108. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény 105. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

„(4) Ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya

- a) áthelyezés vagy elbocsátás esete kivételével megszűnik és legkésőbb a megszűnés időpontjában nyugdíjasnak minősül, vagy

- b) felmentésére nyugdíjjogosultság megszerzésének indokával kerül sor

és legalább harmincöt évi szakmai gyakorlattal rendelkezik, a negyven évhez kötődő köznevelési foglalkoztatotti jutalmat részére a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnésekor ki kell fizetni.”

109. § A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény

- a) 2. § nyitó szövegrésze a „munka során” szövegrész helyett „munka és azt közvetlenül segítő feladatok elvégzése során” szöveggel,

- b) 2. § a) pontja az „a munkáltató” szövegrész helyett az „a köz szolgálatára irányuló jogviszony keretében az állam és az állam nevében eljáró munkáltató” szöveggel és az „álló a” szövegrész helyett az „álló, valamint a köznevelési dolgozó a” szöveggel,

- c) 73. § (12) bekezdése az „A címmel vezetői megbízási díj jár.” szövegrész helyett az „A címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár.” szöveggel,

- d) 102. § (6) bekezdése a „(2) bekezdés” szövegrész helyett a „(2) és (3) bekezdés” szöveggel,

- e) 132. § (1) bekezdése a „bekezdésben foglalt” szövegrész helyett a „bekezdésben, valamint a 17. alcímben foglalt” szöveggel

lép hatályba.

- 1. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „A” munkaköri kategória táblázat B:2 mezője helyébe a következő mező lép:

„

| | (B) |

| --- | --- |

| 1 | Felső határ (Ft)) |

| (2) | 550 000 |

”

- 2. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „B” munkaköri kategória táblázat 2. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

| 2. | 350 000 | 620 000 |

| --- | --- | --- |

”

- 3. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „C” munkaköri kategória táblázat 2–7. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

| 2. | 1 | 0 | 3 | garantált bérminimum | 465 000 |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 3. | 2 | 4 | 7 | garantált bérminimum | 496 000 |

| 4. | 3 | 8 | 14 | garantált bérminimum | 528 000 |

| 5. | 4 | 15 | 23 | garantált bérminimum | 554 000 |

| 6. | 5 | 24 | 34 | 300 000 | 580 000 |

| 7. | 6 | 35 | | 325 000 | 612 000 |

”

- 4. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „D” munkaköri kategória táblázat 2–7. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

| 2. | 1 | 0 | 3 | garantált bérminimum | 510 000 |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 3. | 2 | 4 | 7 | garantált bérminimum | 536 000 |

| 4. | 3 | 8 | 14 | 300 000 | 552 000 |

| 5. | 4 | 15 | 23 | 325 000 | 584 000 |

| 6. | 5 | 24 | 34 | 340 000 | 615 000 |

| 7. | 6 | 35 | | 370 000 | 668 000 |

”

- 5. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet „E” munkaköri kategória táblázat 2.–7. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„

| 2. | 1 | 0 | 3 | garantált bérminimum | 546 000 |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 3. | 2 | 4 | 7 | 320 000 | 583 000 |

| 4. | 3 | 8 | 14 | 350 000 | 620 000 |

| 5. | 4 | 15 | 23 | 380 000 | 651 000 |

| 6. | 5 | 24 | 34 | 410 000 | 688 000 |

| 7. | 6 | 35 | | 420 000 | 725 000 |

”

- 6. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet Vezetői munkaköri osztály táblázat C:2 mezője helyébe a következő mező lép:

„

| | (C) |

| --- | --- |

| 1 | A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény felső határa (Ft)) |

| (2) | 1 283 000 |

”

- 7. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet Vezetői munkaköri osztály táblázat C:3 mezője helyébe a következő mező lép:

„

| | (C) |

| --- | --- |

| 1 | A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény felső határa (Ft)) |

| (3) | 1 022 000 |

”

- 8. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 12. melléklet Vezetői munkaköri osztály táblázat C:4 mezője helyébe a következő mező lép:

„

| | (C) |

| --- | --- |

| 1 | A vezetői munkaköri kategória szerinti alapilletmény felső határa (Ft)) |

| (4) | 900 000 |

”