2023. évi XCI. törvény — mi változott? 2023. december 31.

15. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. § s) és t) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„s) dohányzást imitáló elektronikus eszköz: olyan egyszer használatos (eldobható), vagy nikotinmentes utántöltő flakonnal utántölthető vagy nikotinmentes patronnal működő (többször használható) elektronikus termék, amely szopókán keresztül nikotinmentes pára fogyasztását teszi lehetővé; annak bármely alkatrésze, beleértve a tartályokat és a patron vagy tartály nélküli készüléket is;

t) nikotinmentes utántöltő flakon: dohányzást imitáló elektronikus eszköz utántöltésére szolgáló, nikotinmentes folyadékot tartalmazó tartály;”

(2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 1. §-a a következő z) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„z) nikotinmentes patron: a nikotinmentes utántöltő flakonok azon fajtája, amely egyes dohányzást imitáló elektronikus eszközök használatához szükséges, jellemzően egyszer használatos (nem utántölthető) bármilyen formában nikotinmentes folyadékot tartalmazó tartály.”

16. § (1) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és patron, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék gyártói, importőrei és a magyarországi forgalmazók a forgalomba hozatal előtt hat hónappal bejelentést tesznek az egészségügyi államigazgatási szervnek minden olyan termékről, amelyet forgalomba kívánnak hozni.”

(2) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/D. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelően be kell jelenteni az egészségügyi államigazgatási szervnek

- a) az elektronikus cigarettát, utántöltő flakont és patront, a dohányzást imitáló elektronikus eszközt, a nikotinmentes utántöltő flakont, nikotinmentes patront és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú terméket érintő minden olyan változást, amely a termék e törvény vagy az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározott műszaki jellemzőit érinti, valamint

- b) az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon és patron, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék gyártója, importőre, vagy magyarországi forgalmazója személyében és elérhetőségében bekövetkező változásokat.”

(3) A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/D. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) Az egészségügyi államigazgatási szerv az (1) bekezdés alapján bejelentett termékekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza

- a) a bejelentő, a gyártó, vagy az importőr, a magyarországi forgalmazó megnevezését,

- b) az elektronikuscigaretta-azonosító számot,

- c) a márkanevet, almárkanevet,

- d) a termék típusát,

- e) a bejelentésről kiadott igazolás sorszámát és

- f) a lehetséges forgalomba hozatalnak az (1) bekezdés alapján számított első napját.

(6) A forgalmazási tilalommal érintett, a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet végző személy készletén lévő termékek forgalomból történő kivonásáról, azok visszavásárlásáról a magyarországi gyártónak, importőrnek, forgalmazónak kell gondoskodnia.”

17. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 8. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„a) a kombinált figyelmeztetéseket, egészségvédő figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait, a dohánytermékek fogyasztói csomagolási egységeire és az elektronikus cigaretta, az utántöltő flakon, a dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon, a nikotinmentes patron és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék csomagolási egységeire vonatkozó részletes szabályokat, a dohányzási korlátozásra, valamint a dohányzóhelyek és elektronikus cigaretta, valamint dohányzást imitáló elektronikus eszköz használatának kijelölésére vonatkozó feliratok és jelzések tartalmát, formáját, továbbá a dohánytermékek, valamint az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, a nikotinmentes utántöltő flakon és a dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki adóról szóló törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,”

18. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény a következő 8/B. §-sal egészül ki:

„8/B. § E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 1. § s), t) és z) pontjának, 7/C. §-ának, 7/D. § (1), (3), (5) és (6) bekezdésének, 7/E. § (1)–(5) bekezdésének, 8. § (5) bekezdés a) pontjának, valamint 10. § (4a) bekezdésének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

19. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 10. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A 2023. december 30-án már forgalomban lévő nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron, valamint dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék esetében a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 7/D. § (1) bekezdése szerinti bejelentést 2024. február 28-ig kell megtenni.”

20. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény

- a) 7/C. §-ában az „elektronikus cigaretta akkor” szövegrész helyébe az „elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék akkor” szöveg,

- b) 7/E. § (1) bekezdésében az „az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok” szövegrészek helyébe az „az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék” szöveg,

- c) 7/E. § (2) bekezdésében az „az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok” szövegrész helyébe az „az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék” szöveg,

- d) 7/E. § (3) bekezdésében az „az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok” szövegrész helyébe az „az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék” szöveg,

- e) 7/E. § (4) bekezdésében az „az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok” szövegrész helyébe az „az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék” szöveg,

- f) 7/E. § (5) bekezdésében az „Az elektronikus cigaretták és az utántöltő flakonok” szövegrész helyébe az „Az elektronikus cigaretta, utántöltő flakon, patron, dohányzást imitáló elektronikus eszköz, nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron és dohányzást helyettesítő nikotintartalmú termék” szöveg

lép.

21. § Hatályát veszti a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény 7/I. §-a.

22. § (1) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alkalmazott egészségügyi dolgozókat a munkakör ellátásához előírt iskolai végzettség, egészségügyi szakképesítés, valamint – az e törvényben meghatározott eltérő besorolási szempontok kivételével – a jogviszonyban töltött idő alapján fizetési osztályba kell sorolni.”

(2) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. §-a a következő (3b)–(3d) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) Az egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót a Kormány rendeletében meghatározottak szerinti alap vagy kiemelt fizetési osztályba kell besorolni. A Kormány azon munkaköröket sorolja kiemelt fizetési osztályba, ahol az egészségügyi dolgozó

- a) fokozott fizikai és pszichés körülmények között,

- b) fokozottabb kockázattal, nagyobb munkaterheléssel járó munkaterületen,

- c) különösen nagy felelősséggel járó szakterületen,

- d) kiemelt ellátást végző területen vagy

- e) speciális kompetenciákat igénylő szakmában

végez egészségügyi tevékenységet.

(3c) A miniszter az egészségügyi szolgáltató által ellátott egészségügyi szakmák összetételére, az egyes szakmákhoz az ellátási terület szerint tartozó ellátandó betegkör nagyságára, valamint – amennyiben ez az adott szakma szerint mérhető – a jellemző népegészségügyi és demográfiai összetétele alapján az ellátásba kerülésének valószínűségére figyelemmel megállapítja az ágazati előmeneteli szabályok hatálya alá tartozó egyes egészségügyi szolgáltatóknál kiemelt fizetési osztályban foglalkoztatható egészségügyi szakdolgozók és egyes egészségügyben dolgozók számát.

(3d) A miniszter a (3c) bekezdés alapján megállapított létszámot a honlapján közzéteszi.”

(3) Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény 11/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A Kormány által rendeletben meghatározott munkakörben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozó és egészségügyben dolgozó havi alapbére – a (10) bekezdés szerinti eltéréssel – a (3) és (3b) bekezdés szerinti besorolás alapján az Eszjtv. 1/A. melléklet szerinti határok között a munkáltató által megállapított összeg.”

24. § Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény a következő 34/A. §-sal egészül ki:

„34/A. § (1) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 11/A. § (3), (3b), (3c) és (5) bekezdését első alkalommal – a (2)–(4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – a 2024. március hónapra járó illetmények megállapításakor kell alkalmazni.

(2) A Módtv.-vel megállapított 11/A. § (3), (3b) és (3c) bekezdésében az egészségügyi szakdolgozók és egészségügyben dolgozók vonatkozásában előírt új fizetési osztályt, illetve az ez alapján megállapított illetményt a munkáltató legkésőbb 2024. február 29. napjáig köteles megállapítani.

(3) A Módtv.-vel megállapított 11/A. § (3b) bekezdésében az egészségügyi szakdolgozók és egyes egészségügyben dolgozók vonatkozásában előírt új fizetési osztályt úgy kell megállapítani, hogy a 2. mellékletben meghatározott

- a) „A”, „B”, „C” fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti I. fizetési osztályba,

- b) „D” fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti II. fizetési osztályba,

- c) „E” fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti III. fizetési osztályba,

- d) „F”, „G” fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti IV. fizetési osztályba,

- e) „H”, „I”, „J” fizetési osztályba sorolt egészségügyi szakdolgozót és egyes egészségügyben dolgozót az Eszjtv. 1/A. melléklete szerinti V. fizetési osztályba

kell átsorolni.

(4) A munkáltató az érintetteket az (1) bekezdésben foglaltakról legkésőbb 2024. február 29. napjáig egyoldalú jognyilatkozattal tájékoztatja. Ezen egyoldalú jognyilatkozatot 2024. március 1. napjától az Eszjtv. szerinti egészségügyi szolgálati munkaszerződés módosításnak kell tekinteni.

(5) A (3) bekezdés szerint megállapított egészségügyi szolgálati munkaszerződés-módosítással a foglalkoztatott illetménye nem lehet alacsonyabb, mint a módosítást megelőzően irányadó illetményének és a jogszabály, valamint közjogi szervezetszabályozó eszköz alapján járó rendszeres illetménypótlékainak, illetményelemeinek együttes összege, kivéve, ha a jogszabály szerint járó illetménypótlék, illetményelem megállapításának alapjául szolgáló körülmény a módosítást követően már nem áll fenn.

(6) A miniszter a 11/A. § (3d) bekezdése szerinti létszámot első alkalommal 2024. január 1. napjáig teszi közzé.”

34. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény 27. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A miniszter törvényességi felügyeleti jogkörében vizsgálja a szakmai kamarák választásainak jogszerűségét, a vizsgálat keretében az ellenőrzéshez szükséges mértékben, az ellenőrzés lefolytatásának végéig jogosult kezelni a szakmai kamarák tagsági adatait, valamint a szakmai kamarai tagok természetes személyazonosító adatait és a választáshoz használt egyéb azonosító adatait.”

35. § Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény a következő 33. §-sal egészül ki:

„33. § A Magyar Orvosi Kamara esetében e törvény

- a) III. Fejezetének etikai bizottságra, etikai kódexre, etikai kollégiumra vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni,

- b) 12. § (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az etikai büntetés hatálya nem terjed ki az etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnökére, tagjára,

- c) 12. § (5) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az összeférhetetlenség megállapítását az országos etikai bizottság nem kezdeményezheti,

- d) 14. § (3) bekezdés b) pontját azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy szakmai kamara etikai normái nem minősíthetnek egy tevékenységet az adott egészségügyi tevékenységgel összeférhetetlennek, és

- e) a 17. § (3) bekezdését nem kell alkalmazni.”

42. § A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 95. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Azon egyesült királysági állampolgár, aki hitelt érdemlően igazolja, hogy 2021. január 1. előtt Magyarországon életvitelszerűen tartózkodott, és érvényes úti okmánnyal rendelkezik, nemzeti letelepedési engedélyt kérelmezhet a (4) bekezdés szerint az ott felsorolt tartózkodási okmányok hiányában is, azzal, hogy ha a kérelmet 2021. december 31-e után nyújtja be, igazolnia kell a határidő elmulasztásának észszerű okait is.”

43. § Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény 76. § (9) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy a miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza)

„e) az étrend-kiegészítők előállítására és forgalomba hozatalára”

(vonatkozó előírásokat.)

62. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 28. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 1. § (1) bekezdés e) pontjának és 3. § (2) bekezdés e) pontjának a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.”

63. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény

- a) 1. § (1) bekezdés e) pontjában a „nikotinmentes utántöltő flakon,” szövegrész helyébe a „nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron,” szöveg,

- b) 3. § (2) bekezdés e) pontjában a „nikotinmentes utántöltő flakon,” szövegrész helyébe a „nikotinmentes utántöltő flakon, nikotinmentes patron,” szöveg

lép.

64. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény

- a) 120. § (1) bekezdés c) pontjában a „84 naptári napon át,” szövegrész helyébe a „84, egyedülálló szülőnek 168 naptári napon át,” szöveg,

- b) 120. § (1) bekezdés d) és e) pontjában az „egyedülállónak” szövegrész helyébe az „egyedülálló szülőnek” szöveg,

- c) 247/H. § (1) bekezdésében és a 247/I. § (1), (3) és (4) bekezdésében a „2023.” szövegrész helyébe a „2024.” szöveg,

- d) 247/H. § (9) bekezdésében a „2024.” szövegrészek helyébe a „2025.” szöveg

lép.

- d) 343. § (3) bekezdésében a „2024. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén” szöveg,

- e) 343. § (4) bekezdésében a „2024. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén” szöveg,

- f) 350. § (4) bekezdésében a „2023. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2024. december 31-ig” szöveg

91. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 267. §-ában a „2023. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2024. december 31-ig” szöveg lép.

92. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 2. §-a a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A kölcsönös együttműködési kötelezettség és az általános magatartási követelmények maradéktalan érvényesülése érdekében az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesített személy köteles a munkáltatóját tájékoztatni arról, ha vele szemben közvádra üldözendő bűntett megalapozott gyanúját közölték. A kötelezett a munkáltatót erről a megalapozott gyanú közlését követő tizenöt napon belül köteles írásban tájékoztatni, e határidő elmulasztása esetén a kötelezett igazolással élhet.

(6b) A (6a) bekezdés szerinti igazolásnak nincs helye akkor, ha a büntetőeljárásról a munkáltató az egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesített személy tudomásszerzését követő tizenöt napon túl szerzett tudomást, kivéve, ha a kötelezett a tájékoztatási kötelezettségének önhibáján kívül nem tud eleget tenni, ez esetben az (6a) bekezdésben foglalt határidőt az akadály elhárultát követő naptól kell számítani.”

93. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 4. §-a a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetőjének vezetői megbízatásával összeférhetetlen az egészségügyi szolgáltatást is nyújtó, illetve a munkáltatóval rendszeres gazdasági kapcsolatban álló más gazdasági társaságban betöltött vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság.

(7b) Az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetője és közeli hozzátartozója – a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével – egészségügyi szolgáltatást is nyújtó gazdasági társaságban nem szerezhet részesedést.”

(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 4. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az egészségügyi szolgáltató vezetője az Eütev. 1. §-a szerinti gyógyító-megelőző tevékenységet az általa vezetett egészségügyi szolgáltatónál, a működési nyilvántartás megújítása céljából, a továbbképzése alapján szükséges gyakorlati pontok megszerzése érdekében és az ahhoz szükséges mértékben végezhet.

(11) A (10) bekezdés szerinti tevékenységet, az ott meghatározott feltételekkel az intézményvezető más állami fenntartású egészségügyi szolgáltatónál is végezheti, ha az általa vezetett intézmény az adott szakmában gyógyító-megelőző tevékenységet nem végez.”

94. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, az 1/A. melléklet szerinti

- a) I–II. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi húsz munkanap,

- b) III–V. fizetési osztályba sorolt egészségügyi dolgozó évi huszonegy munkanap alapszabadságra és az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idejének megfelelő Eütev. 2. melléklet szerinti fizetési fokozatnak megfelelő számú munkanap pótszabadságra jogosult. Az 1. melléklet szerinti illetmény- vagy bértáblákhoz tartozó 1. fizetési fokozatban az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló személyt e címen pótszabadság nem illeti meg.”

95. § (1) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Az egészségügyért felelős miniszter az Eütv. 150. § (1) és (2) bekezdése szerinti jogkörében eljárva, ellátásszervezési okból egyedi felmentést adhat a (3) bekezdés szerinti legmagasabb illetményre vonatkozó rendelkezések alkalmazása alól, azzal, hogy a havi illetmény összege így sem haladhatja meg a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi bruttó átlagkereset tízszeresét.

(3b) Az országos gyógyintézet és az állami fenntartású vármegyei fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény intézményvezetőjének vezetői juttatását a miniszter határozza meg, annak mértéke egyoldalú munkáltatói intézkedéssel módosítható.”

(2) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az egészségügyi szakdolgozó az 1/A. melléklet szerinti illetményre, illetménypótlékra, valamint alapilletményen felül járó munkáltatói döntésen alapuló juttatásra jogosult.”

(3) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(8) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló,

- a) (3) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó fizetési fokozatát az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött ideje alapján,

- b) (6) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó besorolását a munkakör betöltéséhez szükséges iskolai végzettsége, szakképzettsége, az általa ellátott szakmai tevékenysége, valamint a Kormány rendeletében meghatározottak szerint

kell megállapítani.”

(4) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyban álló,

- a) (3) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozó a várakozási idő elteltét követő hónap első napjától az egészségügyi szolgálati jogviszonyban töltött idő alapján az 1. melléklet szerint eggyel magasabb fizetési fokozatba lép,

- b) (6) bekezdés szerinti egészségügyi dolgozót a törvényben és a Kormány rendeletében meghatározottak alapján kell besorolni.”

(5) Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 8. § (15) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(15) Ha az egészségügyi szolgálati jogviszonyának általa kezdeményezett megszüntetését követően az érintett személy 12 hónapon belül újabb egészségügyi szolgálati jogviszonyt létesít, akkor az új egészségügyi szolgálati jogviszonyban megállapított illetménye egy évig nem haladhatja meg a korábbi jogviszony megszűnésekor irányadó illetményét. Ebben az esetben az 1. és 1/A. melléklet szerint irányadó illetménytől eltérő összegű illetmény is megállapítható.”

96. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki azt a szervet, amely a 20/A. § (2) bekezdése szerinti engedély megadására jogosult, valamint rendeletben határozza meg az engedély megadásának feltételeit, ideértve a 20/A. § (2a) bekezdése szerinti ellátási érdek meghatározását is.”

97. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 20/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti ellátási érdeket a Kormány rendeletében határozza meg.”

98. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a következő 20/B. §-sal egészül ki:

„20/B. § (1) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 8. § (6) bekezdését, 8. § (8) bekezdés b) pontját, 8. § (10) bekezdés b) pontját, 8. § (15) bekezdését és 1/A. mellékletét első alkalommal a 2024. március hónapra járó illetmények megállapításakor kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a közbiztonság megerősítése és a migráció elleni küzdelem érdekében szükséges törvények módosításáról szóló 2023. évi XCI. törvénnyel megállapított 4. § (7a) és (7b) bekezdése alapján fennálló összeférhetetlenséget az országos gyógyintézet, a vármegyei és városi fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézmény, valamint az irányító vármegyei intézményi feladatokat ellátó klinikai központ intézményvezetője 2024. február 15. napjáig köteles megszüntetni. Ha az intézményvezető e kötelezettségének nem tesz eleget, a vezetői megbízását vissza kell vonni.”

99. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény a 2. melléklet szerinti 1/A. melléklettel egészül ki.

100. § Az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló 2020. évi C. törvény 20/A. § (2) bekezdésében az „ide nem értve” szövegrész helyébe a „kivéve” szöveg, a „kötött szerződést” szövegrész helyébe a „kötött szerződést, és az ellátási érdekből a Kormány által kijelölt szerv előzetes engedélyével létesített szerződést” szöveg lép.

101. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 8. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A foglalkoztatás-felügyeleti hatóság a jogviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettség ellenőrzésére irányuló eljárást a TAJ szám kiadásáig felfüggesztheti, ha a foglalkoztató a TAJ számmal nem rendelkező foglalkoztatott esetében kizárólag a TAJ számra vonatkozó bejelentési kötelezettségének nem tett eleget.”

102. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 10. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) vagy (2) bekezdésben foglalt intézkedés nem alkalmazható, ha a foglalkoztató a TAJ számmal nem rendelkező foglalkoztatott részére a foglalkoztatás megkezdése előtt kérte a TAJ szám kiadását a székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró kormányhivataltól, valamint a TAJ számot az adatképzésről kapott értesítéstől számított nyolc napon belül az adóhatóságnak bejelentette.”

103. § A Kormányzati Személyügyi Döntéstámogató Rendszerről szóló 2020. évi CLXII. törvény 16. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 55. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”

104. § Az egyes vagyongazdálkodási kérdésekről, illetve egyes törvényeknek a jogrendszer koherenciájának erősítése érdekében történő módosításáról szóló 2021. évi CI. törvény I. Fejezete a következő 7/B. alcímmel egészül ki:

#### „7/B. Tartozáselengedés az OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Kft. végelszámolásának megkezdése érdekében

9/G. § Az Országgyűlés 2023. december 30-i hatállyal elengedi a 01-09-921266 cégjegyzékszámú OMSZI Intézményfenntartó Közhasznú Nonprofit Kft. végelszámolásának megkezdése érdekében a 2018–2021. években az XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 28. Gazdasági társaságok által ellátott feladatok támogatása alcím terhére nyújtott támogatások visszatérítési kötelezettségéből adódó, a központi költségvetéssel szemben fennálló, összesen 274 832 454 forint tőkeösszegű tartozást és annak kamatait.”

105. § Az egyes törvényeknek a Magyarország minisztériumainak felsorolásáról szóló 2022. évi II. törvényhez kapcsolódó módosításáról szóló 2022. évi IV. törvény

- a) 244. §-ában a „2024. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén” szöveg,

- b) 248. § (6) bekezdésében a „2024. január 1-jén” szövegrész helyébe a „2025. január 1-jén” szöveg

lép.

106. § A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény II. Fejezete a következő 11/A. alcímmel egészül ki:

#### „11/A. A digitális Covid-igazolvány kiadásának fenntartásához szükséges intézkedések

15/A. § (1) A Kormány rendeletében kijelölt szerv (a továbbiakban: kiállító szerv) kérelemre – díjmentesen – kiállítja a Covid19-világjárvány idején a szabad mozgás megkönnyítése érdekében az interoperábilis, Covid19-oltásra, tesztre és gyógyultságra vonatkozó igazolványok (uniós digitális Covid-igazolvány) kiállításának, ellenőrzésének és elfogadásának keretéről szóló, 2021. június 14-i (EU) 2021/953 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: korábbi uniós rendelet) szerinti uniós digitális Covid-igazolványt (a továbbiakban: digitális Covid-igazolvány).

(2) A digitális Covid-igazolványt a korábbi uniós rendelet és végrehajtási szabályainak 2023. június 29. napján hatályos rendelkezéseinek megfelelő formátumban és adatokkal kell kiállítani.

15/B. § (1) A digitális Covid-igazolványban szereplő személyes adatok – különösen a Covid–19 betegség tekintetében a birtokosra vonatkozó, az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása, SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésből történő felgyógyulása, valamint SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésen való átesettséget igazoló teszteredménye – az egyes országokba történő be- és kiutazáshoz való jog gyakorlásának megkönnyítése érdekében történő hozzáférés és azok ellenőrzése céljából, az ellenőrzéshez szükséges időtartamig, valamint a digitális Covid-igazolvány kiállítása céljából kezelhetők.

(2) A digitális Covid-igazolványok kiállítása céljából kezelt személyes adatokat a kiállító szerv a kiállítást követő egy évig kezeli.

(3) A kiállító szervet a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2016. április 27-i (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet) 4. cikk 7. pontjában meghatározott adatkezelőnek kell tekinteni.

(4) Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 74/C. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tény igazolása esetén az oltást végző, a SARS–CoV–2 koronavírus-fertőzésen való átesettség ellenőrzésére irányuló tesztet egészségügyi tevékenysége körében végző szerv vagy személy továbbítja az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (a továbbiakban: EESZT) működtetőjének a korábbi uniós rendelet 2023. június 29. napján hatályos mellékletében meghatározott adatmezők kitöltéséhez szükséges személyes adatokat.

(5) A kiállító szerv az EESZT működtetőjének adatfeldolgozóként történő bevonásával látja el a 15/A. § (1) bekezdése szerinti feladatát.

15/C. § (1) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolvány kiállítása érdekében jogosult – ha az nem áll a kiállító szerv rendelkezésére – a digitális Covid-igazolványon a 15/A. § (2) bekezdése szerint feltüntetendő adatokat az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) szerinti elsődleges információforrásból – a technikai lehetőségek fennállása esetén automatikus információátadással – átvenni.

(2) A kiállító szerv a digitális Covid-igazolványon a 15/A. § (2) bekezdése szerint feltüntetendő adatokat az elsődleges információforrás akadályoztatása esetén másodlagos információforrásból is átveheti.

(3) Az Eüsztv. 60. § (3) bekezdésétől eltérően e § alkalmazásában elsődleges információforrásnak kell tekinteni bármilyen olyan közfeladatot ellátó vagy egészségügyi tevékenységet végző szervet vagy személyt, amelynél vagy akinél az adat

- a) az általa vezetett közhiteles nyilvántartásban szerepel,

- b) közfeladata ellátása vagy egészségügyi tevékenysége során keletkezett, vagy

- c) tekintetében jogszabály az elsődleges információforrás megjelölésével így rendelkezik.

(4) A kiállító szerv – ha az adat az EESZT-ben nem áll rendelkezésre – jogosult a digitális Covid-igazolványra jogosult (a továbbiakban: érintett) név- és születési idő adatát igényelni – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – a személyiadat- és lakcímnyilvántartást vezető szervtől, a személyiadat- és lakcímnyilvántartásban nem szereplő érintett esetén az idegenrendészeti nyilvántartásokból.

(5) Ha az érintett Társadalombiztosítási Azonosító Jele (a továbbiakban: TAJ-szám) az EESZT-ben nem áll rendelkezésre, a kiállító szerv jogosult az érintett TAJ-számát az azt képző szervtől – szükség esetén az összerendelési nyilvántartás szolgáltatás útján – átvenni.

15/D. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a kiállító szervet, valamint az uniós digitális Covid-igazolvány kiállításának részletes szabályait rendeletben határozza meg.”

107. § (1) A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 232. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) Az 51. § (2) bekezdése 2024. január 1-jén lép hatályba.”

(2) A Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló 2022. évi L. törvény 232. §-a a következő (11a) bekezdéssel egészül ki:

„(11a) A 188. §, a 195. §, a 200. § és a 203. § 2025. január 1-jén lép hatályba.”

110. § Hatályát veszti a digitális Covid-igazolvány kiadásának fenntartásához szükséges intézkedésekről szóló 244/2023. (VI. 22.) Korm. rendelet.

„1/A. melléklet a 2020. évi C. törvényhez

Egészségügyi szakdolgozók, valamint egyes egészségügyben dolgozók bértáblája (Ft/hó, bruttó)

2024. március 1-től

| | A | B | C | D | E | F | G | H | I | J |

| --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- | --- |

| 1 | I. fizetési osztály | | II. fizetési osztály | | III. fizetési osztály | | IV. fizetési osztály | | V. fizetési osztály | |

| 2 | alap | kiemelt | alap | kiemelt | alap | kiemelt | alap | kiemelt | alap | kiemelt |

| 3 | 304 000– 469 000 | 377 000– 529 000 | 381 600– 561 000 | 465 000– 644 000 | 410 000– 684 000 | 498 000– 770 000 | 506 000– 930 000 | 610 000– 1 100 000 | 530 000– 1 142 000 | 635 000– 1 400 000 |

”