2023. évi LXXXIII. törvény — mi változott? 2024. január 1.

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 3. § 4. pont g) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:

4. Jövedelemszerzés helye:)

- „g) előadói, művészeti és sporttevékenységre, bemutatóra (kiállításra) tekintettel megszerzett jövedelem esetében – az a) és d) alpontban foglaltaktól függetlenül – a tevékenység végzésének helye szerinti állam, ideértve azt is, ha az e tevékenységből származó jövedelem nem a magánszemélynél, hanem egy másik személynél keletkezik;”

(2) Az Szja tv. 3. §-a a következő 19. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„19. Induló vállalkozás: a legfeljebb öt éve bejegyzett, tőzsdén nem jegyzett mikro- és kisvállalkozás, amely még nem osztott nyereséget és nem egyesülés vagy szétválás útján jött létre;”

(4) Az Szja tv. 3. §-a a következő 82. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:)

„82. Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset.”

2. § Az Szja tv. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A belföldi illetőségű magánszemély által megszerzett, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó külön adózó jövedelem esetében az adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó. Ha e törvény másként nem rendelkezik, a fizetendő adó – nemzetközi szerződés hiányában – a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadó beszámítása következtében nem lehet kevesebb az adóalap 5 százalékánál, és nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.”

3. § Az Szja tv. 9. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bevétel megszerzésének időpontja)

„c) igénybe vett szolgáltatás esetében az a nap, amelyen a szolgáltatásról szóló bizonylat rendelkezésre áll, ha azonban a szolgáltatás juttatója nem azonos a szolgáltatás nyújtójával, a szolgáltatás igénybevételére való jogosultság megszerzésének napja;”

4. § Az Szja tv. 28. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Egyéb jövedelem az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által vagy az ilyen jogi személy, egyéb szervezet megbízása alapján fizetett kamat és osztalék, valamint az alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy, egyéb szervezet által kibocsátott értékpapír elidegenítéséért kapott bevételnek az értékpapír megszerzésére fordított értéket meghaladó része. Az értékpapír megszerzésére fordított értéket az árfolyamnyereségből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelő alkalmazásával kell megállapítani. Ugyancsak egyéb jövedelem az olyan államban belföldi illetőséggel bíró személy által fizetett kamat, amely állammal Magyarországnak nincs hatályos egyezménye a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén. E bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által kibocsátott értékpapírból származó jövedelemre, valamint az OECD-tagállamban székhellyel rendelkező személy által fizetett kamatra.”

7. § Az Szja tv. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„32. § (1) Ha az adóévi összevont adóalapnak olyan, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó jövedelem is részét képezi, amely után a belföldi illetőségű magánszemély a jövedelemszerzés helye szerinti államban jövedelemadót fizetett, – ha nemzetközi szerződésből más nem következik – a számított adót csökkenti a jövedelem után a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett adó 90 százaléka, de legfeljebb e jövedelem adóalapjára az adó mértékével megállapított adó. Nemzetközi szerződés hiányában nem vehető figyelembe külföldön megfizetett jövedelemadó azon jövedelmet terhelő adóval szemben, amely esetében a jövedelemszerzés helye belföld. Továbbá nem vehető figyelembe a jövedelemszerzés helye szerinti államban megfizetett jövedelemadóként az az összeg, amely törvény, nemzetközi szerződés rendelkezése vagy külföldi jog alapján a jövedelem után fizetett adó összegéből a magánszemély részére visszajár.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezését az átalányadózást választó magánszemélynek azon bevétele alapján átalányban megállapított, a jövedelemszerzés helye szerint külföldről származó jövedelmére kell alkalmaznia, amelyre vonatkozóan a jövedelemszerzés helye szerinti államban jövedelemadót fizetett.”

9. § Az Szja tv. 67/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül a befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerint meghatározott – csereügyletnek nem minősülő – pénzügyi eszközre (ide nem értve a zárt körben kibocsátott értékpapírt), árura kötött ügylet, valamint a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti pénzügyi szolgáltatás keretében, illetve a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló törvény szerinti szolgáltatás keretében devizára/valutára kötött, pénzügyi elszámolással lezáródó azonnali ügylet, bármely esetben akkor, ha az megfelel az említett törvények ügyletre vonatkozó rendelkezéseinek, ide nem értve az olyan ügyletet, amelynek teljesítése a befektetési szolgáltatót megbízó, és/vagy az általa képviselt felek (a magánszemély, és/vagy vele akár közvetve is érdekközösségben lévő bármely személy) által meghatározott – a szokásos piaci értéktől eltérő – ár alkalmazásával történik, és

- a) amely a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét ellátó szerv (a továbbiakban: Felügyelet) által felügyelt tevékenység tárgyát képezi,

- b) amelyet bármely EGT-államban, OECD-tagállamban vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye, és

- ba) az adott állam hatáskörrel rendelkező felügyeleti hatósága által felügyelt tevékenység tárgyát képezi, és

- bb) ha az adott állam nem EGT-állam, biztosított az említett felügyeleti hatóság és a Felügyelet közötti információcsere, és

- bc) amelyre vonatkozóan a magánszemély rendelkezik az adókötelezettség megállapításához szükséges, az adóévben megkötött valamennyi ügylet minden adatát tartalmazó, a befektetési szolgáltató által a nevére kiállított igazolással.”

10. § Az Szja tv. 69. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közterheket a kifizetőnek – eltérő rendelkezés hiányában –)

„a) a juttatás hónapját magában foglaló negyedév kötelezettségeként;”

(kell megállapítania és a kifizetésekkel, juttatásokkal összefüggő adó és járulékok bevallására, megfizetésére az adózás rendjéről szóló törvényben előírt módon és határidőre kell bevallania és megfizetnie.)

11. § (1) Az Szja tv. 76. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A nyeremény esetében – ha az nem tartozik a kamatjövedelemre vonatkozó rendelkezések hatálya alá – a szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Szjtv.) 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből, a fogadásból származó nyeremény (a továbbiakban együtt: adóköteles nyeremény) címén kapott bevétel egészét jövedelemnek kell tekinteni.”

(2) Az Szja tv. 76. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Nem számít jövedelemnek a jogszerűen szervezett, az Szjtv-ben meghatározott engedélyhez kötött sorsolásos játékból, az Szjtv. 16. §-a alapján engedélyhez nem kötött sorsolásos játékból, a játékkaszinóból, a bukmékeri rendszerű fogadásból, a lóversenyfogadásból, a kártyateremben szervezett kártyajátékból, a távszerencsejátékból valamint – az Szjtv. 29/Q. §-a szerinti külföldi jackpot rendszerből származó nyeremény kivételével – az online kaszinójátékból származó nyeremény.”

12. § Az Szja tv. 77/A. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

(Nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély:)

„m) induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban ingyenesen vagy kedvezményesen tagsági jogot megtestesítő részesedést (üzletrészt, részvényt), ideértve azt az esetet is, amikor az említett magánszemély a részesedést jog gyakorlása révén a jog alapításakor induló vállalkozásnak minősülő jogi személyben szerezte, feltéve, hogy a tagsági jogot megtestesítő részesedés (üzletrész, részvény) juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, és a munkavállaló, vezető tisztségviselő a megszerzett részesedést

ma) a szerzést,

mb) a 77/B. § (12) bekezdés szerinti jogszerzés esetén a jog gyakorlásának megnyíltát

követő legalább három évig nem értékesíti; az induló vállalkozás magánszemélyenként az adóévet követő év január 31-ig adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóság részére az – állami adó- és vámhatóság által a honlapján közzétett módon – az adóévben átadott összes részesedés könyv szerinti értékéről, valamint a részesedés ellenértékének a magánszemély által megfizetett összegéről.”

13. § Az Szja tv. 77/B. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) Nem minősül bevételnek a jog formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély induló vállalkozás munkavállalójaként, vezető tisztségviselőjeként szerez az induló vállalkozásban tagsági jogot megtestesítő részesedés megszerzésére vonatkozó jogot, feltéve, hogy a tagsági jogot megtestesítő részesedésre (üzletrészre, részvényre) vonatkozó jog juttatása megfelel a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének, és a munkavállaló, a vezető tisztségviselő a tagsági jogot megtestesítő részesedésre vonatkozó jogot a szerzést követő legalább három évig nem ruházza át másra.”

- b) 3. számú melléklete a 2. melléklet,

szerint módosul.

17. § Az Szja tv.

- a) 29/F. § (2) bekezdésének záró szövegrészében és a 29/G. § (3) bekezdésének záró szövegrészében az „a teljes munkaidőben alkalmazásban állók Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetének szorzata” szövegrészek helyébe az „a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozóan közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkeresetnek a szorzata” szöveg,

- b) 70. § (6) bekezdés a) pontjában az „egy” szövegrész helyébe a „három” szöveg,

- c) 1. számú melléklet 2.1.1. pontjában az „a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet” szövegrész helyébe az „a használt lakás vásárlásához, bővítéséhez igényelhető családi otthonteremtési kedvezményről szóló kormányrendelet, a kistelepüléseken nyújtható otthonteremtési támogatásokról szóló kormányrendelet, a családok otthonteremtését támogató kedvezményes CSOK Plusz hitelprogramról szóló kormányrendelet” szöveg

lép.

(2) A Tao. törvény 4. § 11. pont h) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

ellenőrzött külföldi társaság:)

- „h) az a) pont alkalmazásában nem kell figyelembe venni a külföldi személy olyan állandó telephelyét, amely a külföldi személy illetősége szerinti államban adómentes vagy nem adóköteles,”

23. § A Tao. törvény 3. számú melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

- o) 3. számú melléklet A) rész 9. pontjában a „megalapozó okokat” szövegrész helyébe a „megalapozó okokat. Nem kell még egyszer növelni az adózás előtti eredményt azzal a költséggel, ráfordítással, amellyel az adózó az 1. pont alapján adóalapját megnövelte” szöveg

lép.

25. § (1) Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Efo tv.) 8. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti közteher szociális hozzájárulási adónak minősül, azzal hogy a Szocho tv. mentességeket és kedvezményeket megállapító rendelkezései nem alkalmazhatók. Az adókötelezettség teljesítésére és a közteher felosztására e törvény szabályait kell alkalmazni.”

(2) Az Efo tv. 8. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott közteher megfizetésével nem terheli]

„a) a munkáltatót a Szocho tv. 1. § (1) bekezdése szerint terhelő szociális hozzájárulási adó és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény szerinti rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv.-ben a munkáltatóra előírt adóelőleg-levonási kötelezettség,”

26. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény (a továbbiakban: Katv.) 2. § 20. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény:)

- „e) a 19. pont e) alpontja szerinti kedvezményezett foglalkoztatott esetében személyenként a bruttó munkabér havi összege, de havonta legfeljebb a minimálbér kétszerese;”

29. § Hatályát veszti a Katv.

- a) 2. § 19. pont e) alpontjában az „a) pontja” szövegrész,

- b) 2. § 19. pont f) alpontja, és

- c) 2. § 20. pont f) alpontja.

33. § Az Áfa tv. 82. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A 8. számú melléklet I. részében felsorolt műalkotások 24. § szerinti importja esetében az adó mértéke az adó alapjának 5 százaléka.”

34. § (1) Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Mentes az adó alól:)

„e) humán fogorvosi, fogtechnikusi tevékenységet végző által – ilyen minőségében – teljesített szolgáltatásnyújtás és fogászati protézis értékesítése;”

(2) Az Áfa tv. 85. § (1) bekezdése a következő q) ponttal egészül ki:

(Mentes az adó alól:)

„q) a hatósági engedéllyel végzett sérült- vagy betegszállítás, a speciálisan e célra felszerelt közlekedési eszközökben.”

36. § Az Áfa tv. 142. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adót a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője fizeti: )

„b) a szolgáltatás nyújtásának minősülő olyan építési-szerelési és egyéb szerelési munka esetében, amely ingatlan létrehozatalára, bővítésére, átalakítására, az ingatlan bontással történő megszüntetésére és rendeltetésének megváltoztatására (a továbbiakban együtt: ingatlanra vonatkozó tevékenység) irányul, feltéve, hogy az ingatlanra vonatkozó tevékenység hatósági engedélyhez vagy hatósághoz történő bejelentéshez kötött, amelyről a szolgáltatás adóalany igénybevevője előzetesen és írásban köteles nyilatkozni a szolgáltatás nyújtójának, azzal, hogy ha a hatósági engedély vagy hatósághoz történő bejelentés a szolgáltatásnyújtó által végzett, ingatlanra vonatkozó tevékenységhez kapcsolódik, a nyilatkozattétel az utóbbit terheli a szolgáltatás adóalany igénybevevője felé;”

43. § Az Áfa tv. 184. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„184. § (1) Az adót önadózással megállapító adófizetésre kötelezett a megállapított adóról az Art. szerint bevallást tesz az állami adó- és vámhatóságnak.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bevallási kötelezettség az alábbi módok valamelyikén teljesíthető:

- a) Az adóalany az Art. szerinti nyomtatványt nyújt be.

- b) Az adóalany az állami adó- és vámhatóság által az adó megállapításához az erre a célra biztosított elektronikus felületen rendelkezésére bocsátott adatokat kiegészíti, módosítja, az adólevonási jogáról és annak gyakorlásáról nyilatkozik, és az így előállított adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet ugyanezen a felületen bevallásként jóváhagyja.

- c) Az adóalany az állami adó- és vámhatóság által közzétett módon és adatszerkezetben gépi interfész alkalmazásával továbbítja a fizetendő adó megállapításának és az adólevonási jog gyakorlásának alapjául szolgáló bizonylat szintű adatokat és az ezen adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként gépi úton jóváhagyja.

(3) A (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti bevallástervezet jóváhagyása a bevallás benyújtásának minősül.

(4) Amennyiben az adóalany a (2) bekezdés c) pontja szerinti adónyilvántartásból összeállított bevallástervezetet bevallásként nem hagyja jóvá, úgy a bevallási határidőt követő hónap utolsó napján az állami adó- és vámhatóság törli az adónyilvántartást és az abból összeállított bevallástervezetet.

(5) A (2) bekezdés c) pontja szerint jóváhagyott bevallás alapjaként elkészült adónyilvántartást az elektronikus felületen a bevallás jóváhagyását követő kilencvenedik napig töltheti le az adóalany.

(6) Ha az adóalany a bevallási kötelezettségét a (2) bekezdés a)–c) pontjai közül több módon is teljesíti, akkor az elsőként benyújtott bevallás minősül az adóalany bevallásának.

(7) Az adóalany a (2) bekezdés a) pontja szerint benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.

(8) Az adóalany a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint benyújtott bevallásában szereplő adóalapot, adót a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel. Amennyiben az adóalany a (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint benyújtott bevallásban szereplő adóalapot, adót az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítette önellenőrzéssel, a bevallásban szereplő adóalapot, adót a továbbiakban kizárólag az erre a célra rendszeresített nyomtatványon helyesbítheti önellenőrzéssel.

(9) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus felületet elektronikus azonosítási szolgáltatás útján éri el.

(10) Az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus felületen megjelölhet más természetes személyt is (a továbbiakban: másodlagos felhasználó), akinek jogot ad az elektronikus felületen szereplő adatok módosítására, kiegészítésére. A másodlagos felhasználó jogosultsága nem terjed ki a bevallástervezet bevallásként való jóváhagyására.

(11) A másodlagos felhasználó (10) bekezdés szerinti jogosultsága addig az időpontig áll fenn, amíg azt az adóalany, illetve annak Air. szerinti állandó meghatalmazottja a (2) bekezdés b) pontja szerinti elektronikus felületen vissza nem vonja.

(12) A (2) bekezdés c) pontja szerinti gépi interfész használatának feltétele a gépi interfész használatához szükséges adatoknak a bevallásra kötelezett adóalany állami adó- és vámhatósághoz tett bejelentésén alapuló nyilvántartásba vétele.”

57. § Az Áfa tv. a következő 362. §-sal egészül ki:

„362. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 184. §-t a 2024. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakról teljesítendő bevallási kötelezettségre kell először alkalmazni.

(2) Jogutódlás esetén – ide nem értve a 17. § (3) bekezdés g) és k) pontjai szerinti jogutódlást – az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogutód a jogelődnek 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozóan fér először hozzá az állami adó- és vámhatóság által rendelkezésre bocsátott adatokhoz, valamint a jogutód a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti elektronikus felületen a jogelőd által kizárólag ezen az elektronikus felületen a 2025. január 1-jét megelőző nappal végződő adómegállapítási időszakra vonatkozóan benyújtott bevallását 2025. január 1-jét követően helyesbítheti önellenőrzéssel.

(3) Az adóalany az Art. 52. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozóan teljesítheti a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint.

(4) A felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlés alatt álló adóalany az Art. 53. §-a szerinti bevallási kötelezettségét először a 2025. január 1-jét magában foglaló adómegállapítási időszakára vonatkozóan teljesítheti a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint.

(5) Az adóalany a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint benyújtott bevallását az elektronikus felületen 2024. július 1-jétől helyesbítheti önellenőrzéssel.”

58. § Az Áfa tv. a következő 363. §-sal egészül ki:

„363. § Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel módosított 108. § (3) bekezdés a 2024. naptári évre alkalmazható először.”

59. § Az Áfa tv. a következő 364. §-sal egészül ki:

„364. § (1) Az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 82. § (5) bekezdést azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.

(2) A 3/A. számú melléklet I. részében foglalt táblázatnak az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 5. pontját azokban az esetekben kell alkalmazni, amelyekben a 84. § szerint megállapított időpont 2024. január 1-jére vagy azt követő időpontra esik.”

62. § Az Áfa tv.

- a) 83. § b) pontjában a „82. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „82. § (2) és (5) bekezdésében”,

- b) 108. § (3) bekezdésében a „300 000” szövegrész helyébe a „600 000” szövegrész

lép.

63. § (1)

(2) Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részében foglalt táblázat a 4. melléklet 2. pontja szerinti 6. sorral egészül ki.

64. § Az Áfa tv. 3/A. számú melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

65. § Az Áfa tv. 10. számú melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

- b) 13. § (2) bekezdésében a „300 ezer forintot” szövegrész helyébe a „600 ezer forintot” szöveg,

- d) 113. § (5) bekezdésének záró szövegrészében a „3,5 Ft” szövegrész helyébe a „10 Ft” szöveg és a „13,5 Ft” szövegrész helyébe a „20 Ft” szöveg,

79. § Hatályát veszti a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény

- 1. 1. § 1. pontjában a „ , valamint hírközlési” szövegrész,

- 2. 1. § 2. pontja,

- 3. 10. §-a,

- 4. 11. §-a,

- 5. 14. §-a.

83. § (1) A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban: Htv.) 52. § 22. pontja a következő j) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

nettó árbevétel:)

- „j) gyártó, forgalmazó esetén: az a) és e)–i) alpontok szerinti nettó árbevétel, csökkentve a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével;”

(2) A Htv. 52. § 36. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„36. eladott áruk beszerzési értéke: a kettős könyvvitelt vezető vállalkozások esetében a vásárolt és változatlan formában eladott anyagoknak, áruknak – a számvitelről szóló törvény szerint az eladott áruk beszerzési értékeként elszámolt – bekerülési (beszerzési) értéke, ide nem értve a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díjat. Az egyszeres könyvvitelt, valamint – a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó – pénzforgalmi nyilvántartást vezető vállalkozók esetében a tárgyévi árubeszerzésre fordított kiadás, csökkentve a kifizetett árukészlet leltár szerinti záró értékével, növelve a kifizetett árukészlet leltár szerinti nyitó értékével, azzal, hogy a hulladékról szóló törvény szerinti visszaváltási díjat nem lehet figyelembe venni sem kiadásként, sem a kifizetett árukészlet leltár szerinti értékeként. Csökkenti az eladott áruk beszerzési értékét az az érték, amellyel az adóalany a 37. pont szerint anyagköltségként, a 32. pont szerint alvállalkozói teljesítés értékeként, a 40. pont szerint közvetített szolgáltatások értékeként nettó árbevételét csökkentette,”

(3) A Htv. 52. §-a a következő 39. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„39. gyártó, forgalmazó: a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény szerinti gyártó és forgalmazó;”

(4) A Htv. 52. § 53. pontja a következő o) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:

közszolgálati kötelezettség:)

- „o) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény szerinti jogviszony”

(keretében végzett kötelezettség;)

84. § A Htv. 52. § 22. pont a) alpontjában a „b)–i) alpontokban” szövegrész helyébe a „b–j) alpontokban” szöveg lép.

86. § Az Itv. 74. §-a a következő (1e)–(1g) bekezdéssel egészül ki:

„(1e) A bírósági eljárásban elektronikus kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bírósági eljárási illetéket készpénz-átutalási megbízással is megfizetheti azon bíróság Magyar Államkincstárnál (a továbbiakban: Kincstár) vezetett illetékbevételi számlája javára, amely bíróság előtti eljárásban az illetékfizetési kötelezettség keletkezik. A feladóvevényt az illetékköteles irathoz kell csatolni. A készpénz-átutalási megbízás közlemény rovatában fel kell tüntetni az eljáró bíróság nevét, az eljárási illetékfizetésre kötelezett fél nevét és – ha az ismert – a beadvány bírósági lajstromszámát. A készpénz-átutalási megbízással történő illetékfizetés tényét az eljáró bíróság a Kincstártól kapott illetékbevételi számlakivonat adatai alapján, a számlaforgalomba történő betekintéssel ellenőrzi.

(1f) Amennyiben a bírósági eljárási illetéket az elektronikus úton történő kapcsolattartásra nem kötelezett fél a bíróság Kincstárnál vezetett illetékbevételi számlájára készpénz-átutalási megbízással fizeti meg

- a) a fellebbezési illetéket

- aa) ha a fellebbezett határozatot járásbíróság, kerületi bíróság vagy törvényszék hozta, a határozatot hozó bíróság székhelye szerinti törvényszék;

- ab) ha a fellebbezett határozatot ítélőtábla hozta, a határozatot hozó ítélőtábla;

- b) a csatlakozó fellebbezési illetéket a fellebbezési eljárást lefolytató törvényszék vagy ítélőtábla;

- c) a felülvizsgálati illetéket a felülvizsgálati kérelemmel érintett határozatot hozó elsőfokú bíróság székhelye szerinti törvényszék;

- d) a csatlakozó felülvizsgálati illetéket a Kúria

illetékbevételi számlájára kell teljesíteni.

(1g) Ha készpénz-átutalási megbízás útján anélkül fizettek illetéket, hogy bírósági eljárást kezdeményeztek volna, a megfizetett illeték visszatérítése iránti kérelem az állami adóhatóságnak címezve annál a bíróságnál terjeszthető elő, amelynek illetékbevételi számlájára az illetéket megfizették. A kérelemhez csatolni kell a feladóvevényt. A kérelemben meg kell jelölni a befizető nevét (elnevezését), lakóhelyét (székhelyét), adóazonosító számát, az illetékbevételi számla számát és a befizetés napját. A bíróság a kérelem megküldésével egyidejűleg az állami adóhatóságot tájékoztatja arról, hogy a kérelemben megjelölt befizetésre hivatkozással indult-e eljárás, illetve a befizetést bírósági eljárásban felhasználták-e. A bíróság által továbbított kérelem alapján az illeték visszatérítése ügyében az állami adóhatóság az adó-visszatérítés általános szabályai szerint jár el.”

87. § Az Itv.

- a) 26. § (2g) és (2h) bekezdésében a „családi otthonteremtési kedvezmény” szövegrész helyébe a „családi otthonteremtési kedvezmény vagy családok otthonteremtési kamattámogatása” szöveg,

- b) 26. § (2h) bekezdésében a „családi otthonteremtési kedvezményben” szövegrész helyébe a „családi otthonteremtési kedvezményben vagy CSOK Plusz kölcsönben” szöveg,

- c) 86. § (4) bekezdésében a „családi otthonteremtési kedvezményt” szövegrész helyébe a „családi otthonteremtési kedvezményt vagy családok otthonteremtési kamattámogatását” szöveg

lép.

88. § (1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) 5. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem keletkezik az 1. § (1)–(3) bekezdése szerint adófizetési kötelezettsége – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –]

„h) a Tbj. szerint külföldinek minősülő személynek az általa megszerzett, járulékalapot képező olyan jövedelemre tekintettel, amely után járulékfizetési kötelezettség nem merül fel, ide nem értve az olyan jövedelmet, ami az 1. § (9) bekezdésének figyelembevételével adóalapot képez;”

(2) A Szocho tv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Nem esik az 1. § (1)–(3) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség alá – e tevékenysége, jogállása alapján szerzett jövedelme tekintetében –

- a) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja részére kifizetett, juttatott bevétel;

- b) a külföldi állam Magyarországra akkreditált diplomáciai és konzuli képviselete személyzetének külföldi állampolgárságú tagja által munkaviszony keretében háztartási alkalmazottként foglalkoztatott külföldi állampolgár részére kizárólag e jogviszonyára tekintettel, vagy azzal összefüggésben kifizetett, juttatott bevétel;

- c) a nemzetközi szervezet nemzetközi szerződés alapján mentességet élvező tisztviselője, alkalmazottja és vele közös háztartásban élő családtagja (házastárs, gyermek) részére kifizetett, juttatott bevétel, feltéve, hogy kiterjed rájuk a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszere;

- d) a külföldi kifizető által Magyarországon kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében munkaviszonyban foglalkoztatott olyan – bevándorolt vagy letelepedett jogállással nem rendelkező – természetes személy részére kifizetett, juttatott bevétel (ideértve a munkaszerződésben meghatározott alapbért is), aki harmadik állam állampolgára, feltéve, hogy a foglalkoztatás időtartama nem haladja meg a két évet, valamint az említett feltételek szerinti korábbi foglalkoztatásától számítva a foglalkoztatás ismételt megkezdéséig legalább három év már eltelt; e rendelkezés olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, függetlenül attól, hogy a kiküldött személy állampolgársága szerinti állammal Magyarországnak szociális biztonsági egyezménye áll-e fenn, továbbá olyan harmadik államból kiküldött személy esetében is alkalmazható, aki a harmadik államban fennálló biztosítását igazolja, és nem tartozik a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek hatálya alá;

- e) a kifizető által megállapított és folyósított társadalombiztosítási ellátás, valamint az általa folyósított szociális ellátásból a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló törvény szerint nem a kifizetőt terhelő rész;

- f) táppénz, baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, gyermeknevelési támogatás, gyermekgondozási díj, a kifizetés (juttatás) időpontjától függetlenül a Tbj. szerinti álláskeresési támogatás;

- g) az olyan személynek juttatott bevétel, akire a Tbj. 3. §-a, 17. §-a, és 18. §-a szerint a biztosítási kötelezettség nem terjed ki;

- h) az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem;

- i) az a jövedelem, amelynek kifizetése (juttatása) olyan időszakra tekintettel történik, amely időszakban a Tbj. 3. §-a, 17. §-a, vagy 18. §-a alapján nem áll fenn biztosítási jogviszony, függetlenül a kifizetés (juttatás) időpontjától;

- j) a magánnyugdíjpénztár és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, a kedvezményezett részére a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 28. § (1) bekezdésének a) pontja alapján fizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosítópénztár megszűnése esetén a tag részére teljesített adóköteles pénztári kifizetés, valamint a volt pénztártagnak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépése miatt visszafizetett magán-nyugdíjpénztári tagdíj-kiegészítés;

- k) az egyes bányászati dolgozók társadalombiztosítási kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján nyújtott keresetkiegészítés;

- l) az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 51/C. §-ában meghatározott szolgáltatás;

- m) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés miatt a volt pénztártagnak kifizetett, a hozamgarantált tőke összege feletti összeg.”

(3) A Szocho tv. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletek hatálya alá tartozó, másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményei által biztosított személy jövedelme után nem kell adót fizetni, ide nem értve az olyan jövedelmet, ami az 1. § (9) bekezdésének figyelembevételével adóalapot képez. Az adófizetési kötelezettség alóli mentességet a természetes személy az illetékes külföldi hatóság által kiállított, a másik tagállamban vagy az Európai Unió intézményénél fennálló biztosítást tanúsító igazolással igazolja.”

89. § A Szocho tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépő az a magyar állampolgár, aki az állami adó- és vámhatóság rendelkezésére álló adatok szerint a kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének hónapját megelőző 275 napon belül legfeljebb 92 napig rendelkezett a Tbj. szerint biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonnyal, egyéni, társas vállalkozói jogviszonnyal. E szabály alkalmazása szempontjából a biztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyba, egyéni, társas vállalkozói jogviszonyba nem kell beszámítani a csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy a gyermeknevelési támogatás (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: anyasági ellátás) folyósításának időszakát, kivéve ha ezen időszakokban az ellátás folyósítása mellett egyéb biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony áll fenn, valamint a közfoglalkoztatásban történő részvétel időtartamát. A kedvezményezett foglalkoztatás kezdetének minősül az anyasági ellátásban részesült, illetve részesülő természetes személynek a korábbi kifizetőjénél történő ismételt munkába állásának kezdete is. E § alkalmazásában munkaerőpiacra lépőnek minősül a Magyarországgal határos, nem EGT-állam állampolgára is.”

90. § A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés a) pont záró szövegrészében az „esik)” szövegrész helyébe az „esik), továbbá azzal, hogy a megváltozott munkaképességű munkavállaló [13. § (3) bekezdés] esetében – az előbbi arányosítást mellőzve – valamennyi duális képzőhelyen folytatott szakirányú oktatással érintett nap figyelembe vehető” szöveg lép.

92. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 4. §-a a következő 22. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

„22. Nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset: a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, teljes munkaidőben alkalmazásban állókra tekintettel megállapított bruttó átlagkereset.”

93. § A Tbj. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A biztosítás nem terjed ki a következő jogviszonyokra:

- a) a magyar jogszabályok szerint be nem jegyzett külföldi munkáltató által Magyarország területén foglalkoztatott, harmadik állam állampolgárságával rendelkező és külföldinek minősülő munkavállalóra, ha a munkavégzésre kiküldetés, kirendelés vagy munkaerő-kölcsönzés keretében kerül sor, feltéve, hogy e munkavégzés a két évet nem haladja meg, és az előző belföldi munkavégzés befejezésétől számítva három év eltelt;

- b) az Nftv. 44. § (1) bekezdés a) pontja szerint a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött jogviszonyra;

- c) az Szja tv. 1. számú melléklet 4. pont 4.51. alpontja szerinti munkaviszonyra vagy díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb (megbízási szerződés, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási szerződés alapján létrejött) jogviszonyra.”

94. § A Tbj. 27. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Járulékalapot képező jövedelem)

„b) az a) ponttól eltérően, ha nemzetközi szerződés alapján Magyarországnak nem áll fenn adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik,

ba) az alapbér, (ha a munkát külföldi jog hatálya alá tartozó munkaszerződés alapján végzik, a szerződésben meghatározott díj havi összege), de legalább a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset, vagy – ha a munkát munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján végzik – a szerződésben meghatározott díj havi összege, vagy

bb) a tevékenység ellenértékeként a tárgy hónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem, ha az nem éri el az alapbér (szerződésben meghatározott díj havi összege) vagy a tárgyévet megelőző év július hónapjára közzétett nemzetgazdasági szintű bruttó átlagkereset közül az egyiket;

bc) a tevékenység ellenértékeként harmadik ország állampolgára által a tárgyhónapban megszerzett – munkaviszony esetében a tárgyhónapra elszámolt – jövedelem.”

99. § Az Art. 50. § (2) bekezdése a következő 37. és 38. ponttal egészül ki:

[Az (1)–(1b) bekezdés szerinti bevallás tartalmazza:]

„37. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező adózó részére az illetőségének tagállama által kiadott adóazonosító számot, kivéve akkor, ha a kifizető az Szja tv. szerinti kamat, illetve osztalék kifizetését, jóváírását a természetes személy részére adóazonosító jel hiányában is teljesíthet;

38. az Európai Unió más tagállamában illetőséggel rendelkező személy részére irodalmi, művészeti vagy tudományos munka szerzői jogának, beleértve a filmművészeti alkotások és szoftverek szerzői jogát is, bármely szabadalom, védjegy, formaterv vagy minta, terv, titkos összetétel vagy eljárás használatáért vagy használati jogáért, vagy ipari, kereskedelmi vagy tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként fizetett jogdíj összegét.”

100. § Az Art. 89. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti adatszolgáltatás adatait az adóhatóság

- a) az Szja tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban,

- b) az elektronikus kapcsolattartásra kötelezett vagy azt választó adózót érintő eljárásában,

- c) az adózó képviselőjével való kapcsolattartáshoz,

- d) joghatás nélküli tájékoztatás küldéséhez és

- e) az Áfa tv. szerinti adóbevallási tervezethez kapcsolódó eljárásban

használhatja fel.”

102. § Az Art. 107. §-a a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó köteles a jogszabályban meghatározott adattartalommal – automataberendezésenként – a felügyeleti szolgáltató részére évente, az adott év október 31. napjáig elektronikus úton bejelenteni:

- a) az automataberendezés üzemeltetési helyének címét, helyrajzi számát,

- b) a helyszínen lévő automataberendezés regisztrációs számát,

- c) a helyszínen lévő automataberendezésben található automata felügyeleti egység (a továbbiakban: AFE) számát,

- d) a helyszínen lévő automataberendezés üzemeltetőjének nevét és adószámát és

- e) amennyiben a b)–d) pontok szerinti adat nem áll rendelkezésre, ennek tényét.

(1b) Az automataberendezés üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó köteles bármely az (1) bekezdés a)–d) pontjában bekövetkezett adat változását, az adatváltozás tudomására jutásától számított tizenöt napon belül a felügyeleti szolgáltató részére bejelenteni.

(1c) E paragrafus alkalmazásában automataberendezés az AFE-vel rendelkező automataberendezés.”

107. § Az Art. 130. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az önkormányzati adóhatóság helyi adó vonatkozásában az ötszázezer forintot elérő, kilencven napon keresztül folyamatosan fennálló adótartozással rendelkező jogi személy, egyéb szervezet és vállalkozási tevékenységet folytató természetes személy nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát és az adótartozás összegét a helyben szokásos módon közzéteheti. A különleges gazdasági övezet tekintetében az e bekezdés szerinti közzététel az állami adó- és vámhatóság honlapján is teljesíthető.”

110. § Az Art. 154. §-a a következő (5)–(6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A megbízható adózó Áfa tv. 184. § (2) bekezdés c) pontja alapján benyújtott bevallását az állami adó- és vámhatóság nem ellenőrizheti annak esedékességétől számított tizenöt napig.

(6) Nem alkalmazható az (5) bekezdésben foglalt rendelkezés, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan feltételezhető, hogy az adózó a bevételét eltitkolja, vagy adóelszámolásához hamis bizonylatokat használ fel.”

115. § (1) Az Art. 256. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „256. § [Az állami adó- és vámhatóság által nyújtott szolgáltatások]

Az állami adó- és vámhatóság

- 1. támogatja a kezdő vállalkozásokat adókötelezettségeik teljesítésében,

- 2. jogszabályban meghatározott ügykörben ügyfélszolgálatain országos illetékességgel intézi az adóügyeket,

- 3. törvényben meghatározott módon közreműködik a természetes személyek személyi jövedelemadó bevallási kötelezettségének teljesítésében,

- 4. jogszabályban meghatározott telefonos ügyféltájékoztató és ügyintéző rendszert működtet,

- 5. erre kijelölt ügyfélszolgálatain az egyéb szolgáltatásokon kívül a jogszabályban meghatározott adófizetési kötelezettség bankkártyával történő teljesítését biztosítja,

- 6. az adókötelezettségek, valamint adótörvényben vagy adótörvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott más kötelezettség teljesítéséhez, illetve kérelem benyújtásához nyomtatványt, elektronikus űrlapot rendszeresít,

- 7. a honlapján személyes adónaptárat, kalkulátorokat, késedelmi pótlék prognózist, ügyfélszolgálat-kereső felületet működtet,

- 8. lekérdezési lehetőséget biztosít az adózók számára az e törvényben, illetve jogszabályban meghatározott, általa nyilvántartott adatokhoz,

- 9. köztartozásmentes adózói adatbázist működtet és tesz közzé,

- 10. a bejelentési, változásbejelentési kötelezettség teljesítéséhez online felületet biztosít,

- 11. elektronikus úton tájékoztatja az elektronikus bevallásra kötelezett adózókat az általános forgalmi adó bevallási kötelezettségük gyakoriságáról, amely tájékoztatás mellőzését az adózó elektronikus úton kérheti,

- 12. az adózó kérelmére szerkeszthető formátumú adószámla-kivonatot készít,

- 13. mobilalkalmazás-használatot biztosít,

- 14. honlapján adónem szerinti csoportosításban az adózással összefüggő általános és összefoglaló, valamint egyedi jellegű tájékoztatókat tesz közzé,

- 15. honlapján az adózó az ügyfélszolgálat és az ügyintézés honlapon meghatározott típusa megjelölésével előzetesen időpontot foglalhat, az időpontot lemondhatja, a foglalás adatairól elektronikus visszajelzést kérhet,

- 16. honlapján az adókötelezettségek jogszerű teljesítésének, valamint az adózói jogosultságok érvényesítésének elősegítése, illetve az adózó gazdasági érdekeinek védelme érdekében teljesíti e törvényben és jogszabályban meghatározott közzétételi kötelezettségét,

- 17. évente, a tárgyévet megelőző hónap tizenötödik napjáig a Magyar Közlönyben közzéteszi a tárgyévi adóteljesítményre, valamint a kiemelt adózói minősítésre vonatkozó értékhatárokat,

- 18. az állami adó- és vámhatóság az adózót érintő, nyilvántartásában szereplő általános forgalmi adóalapra és adóra vonatkozó adatok rendelkezésre bocsátásával – ide nem értve az alanyi adómentességben részesülő, mezőgazdasági tevékenységet folytatóként eljáró vagy kizárólag adómentes tevékenységet végző általános forgalmi adóalanyra vonatkozó adatokat – és az Áfa tv. szerinti bevallás-tervezet összeállításával közreműködik az általános fogalmi adó bevallási kötelezettség teljesítésében.”

116. § Az Art. 263. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „263. § [Nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzététele]

(1) Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő harminc napon belül – honlapján a nagy összegű adóhiánnyal rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személynek, a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló, vállalkozási tevékenységet végző jogi személynek és egyéb szervezetnek a nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát, a megállapított adóhiány és jogkövetkezmény összegét, akinek, amelynek a terhére az előző negyedév során véglegessé vált határozatban százmillió forintot meghaladó összegű adóhiányt állapított meg, feltéve, hogy az erről szóló határozatban előírt fizetési kötelezettségének a határozatban megállapított határidőben nem tett eleget. E § alkalmazásában nem tekinthető véglegesnek az adóhatóság határozata, ha a kereset megindítására nyitva álló határidő még nem telt el, illetve az adózó által indított közigazgatási per jogerősen nem zárult le.

(2) Az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül kérelemre törli az adózót az e § szerinti közzétételi listáról, ha az adózó az előző negyedév során véglegessé vált határozatban előírt fizetési kötelezettségét maradéktalanul teljesíti.”

117. § Az Art. 264. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „264. § [Nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzététele]

(1) Az állami adó- és vámhatóság negyedévenként – a negyedévet követő harminc napon belül – honlapján a nagy összegű adótartozással rendelkező adózók közzétételi listáján közzéteszi annak a vállalkozási tevékenységet végző természetes személynek, a csőd- vagy felszámolási eljárás vagy kényszertörlés alatt nem álló, vállalkozási tevékenységet végző jogi személynek vagy egyéb szervezetnek a nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát, amelynek száznyolcvan napon keresztül folyamatosan fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott túlfizetéssel csökkentett adótartozása összességében számítva a százmillió forintot meghaladja.

(2) Az állami adó- és vámhatóság nyolc napon belül kérelemre törli az adózót az e § szerinti közzétételi listáról, ha az adózó a kérelem benyújtásának időpontjában fennálló, az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adótartozását hiánytalanul megfizeti.”

118. § Az Art. 264/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „264/A. § [Lekérdező felület biztosítása nagy összegű adóhiánnyal és nagy összegű adótartozással rendelkező adózók adataihoz]

Az állami adó- és vámhatóság a honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a 263. § és 264. § szerinti, 2014. december 31-ét követően és 2021. június 10-ét megelőzően keletkezett adatokra vonatkozóan. A lekérdezési lehetőség biztosítása nem érinti a 263. § és 264. § szerinti közzétételi kötelezettséget.”

120. § Az Art. 269. § (8) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy)

„b) a 107. § (2)–(3) bekezdése szerinti kötelezettségek teljesítésére kötelezettek, és az e kötelezettségek alól mentesülők körének, a kötelezettségek teljesítési határidejének, továbbá az automata üzemeltetési helye felett rendelkezési joggal bíró adózó bejelentési kötelezettségének,”

(3) Az Art. 274/Q. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek a Módtv.12. által megállapított 107. § (1a) bekezdésében foglalt bejelentési kötelezettséget a már üzembe helyezett automataberendezések tekintetében először 2024. február 29. napjáig kell teljesíteni.”

122. § (1) Az Art. 275. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) E törvénynek a Módtv.12.-vel megállapított 50. § (2) bekezdés 37. és 38. pontja az adózás területén történő közigazgatási együttműködésről szóló 2011/16/EU irányelv módosításáról szóló, 2021. március 22-i (EU) 2021/514 tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

- 12. 260. § (1) bekezdésben az „adózó nevét, elnevezését, adóazonosító számát” szövegrész helyébe az „az adózók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adóazonosító számát” szöveg,

- 13. 261. §-ában az „adózók nevét, adószámát” szövegrész helyébe az „adózók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét és adószámát” szöveg,

- 14. 262. §-ában az „egyéni vállalkozók bevételi, jövedelmi adatait” szövegrész helyébe az „egyéni vállalkozók nevét, elnevezését, székhelyét, telephelyét, adószámát, bevételi, jövedelmi adatait” szöveg,

- 15. 268. § (4) bekezdésében az „hogy azokat az értékhatárokat és feltételeket” szövegrész helyébe a „hogy azokat a feltételeket” szöveg,

125. § Az Art. 2. melléklete a 8. melléklet szerint módosul.

145. § (1) Az Avt. 123. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha a 122. § (6) bekezdés szerinti végrehajtáshoz olyan szakértelem, hatósági engedély vagy eszköz szükséges, amellyel a végrehajtást foganatosító adóhatóság nem rendelkezik és a beszerzés nem tartozik az (1) bekezdés hatálya alá, az állami adó- és vámhatóság a közreműködő szervezetek névjegyzékében szereplő, az adott földrajzi területre vagy országosan regisztrált, a végrehajtandó meghatározott cselekményhez a szükséges szakértelemmel rendelkező szervezeteket – az elvégzendő feladatot tartalmazó műszaki leírás megküldése mellett – elektronikusan értesíti a feladatról, és ajánlattételre hívja fel azokat. Az ajánlattételre nyitva álló határidőt az adóhatóság állapítja meg, a felhívás keltétől számított 5, legfeljebb 60 nap közötti időtartamban.”

(2) Az Avt. 123. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az ajánlattételre felhívott közreműködő szervezet az adóhatóság által meghatározott határidőn belül tehet ajánlatot a műszaki leírásban szereplő feladat elvégzésére. E határidő jogvesztő. Amennyiben a határidőn belül nem érkezik érvényes ajánlat, úgy a közreműködő szervezet kiválasztására a (11) bekezdésben foglaltak szerint kerül sor.”

(3) Az Avt. 123. § a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) A közreműködő szervezetet az állami adó- és vámhatóság akkor is törli a névjegyzékből, ha a

- a) nem természetes személy közreműködő szervezet jogutód nélkül megszűnt, vagy a természetes személy közreműködő szervezet elhunyt, vagy

- b) közreműködő szervezet a névjegyzékből való törlését maga kérte.”

(4) Az Avt. 123. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:

„(12) A közreműködő szervezetet kirendelő végzés elleni fellebbezésnek a döntés végrehajtására nincs halasztó hatálya.”

149. § (1) Az Avt. 126. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Felhatalmazást kap az adópolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a meghatározott cselekmények végrehajtása kapcsán közreműködő szervezetek, valamint a romlandó dolgok értékesítése kapcsán közreműködő kereskedők névjegyzékére, az ajánlat kérésre, az ajánlatok tartalmára, valamint a kiválasztásra vonatkozó részletes szabályokat.”

(2) Az Avt. 131/I. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) E törvénynek a Módtv.7. által megállapított 123. § (12) bekezdését a hatálybalépését követően indult végrehajtási eljárásokban kell alkalmazni.”

152. § A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 73. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:)

„f) az újrahasználható termék és az önkéntes visszaváltási díjas termék után a helyesbítő számviteli bizonylatban rögzített, visszafizetett visszaváltási díj összegét (a helyesbítés a visszafizetés időpontjára vonatkozik).”

153. § Az Szt. 78. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az eladott áruk beszerzési értéke az üzleti évben – általában – változatlan formában eladott anyagok, áruk bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értékét foglalja magában. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni az értékesített betétdíjas göngyölegek bekerülési értékét, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszavett betétdíjas göngyölegek bekerülési értékével. Az eladott áruk beszerzési értékét növelő tételként kell kimutatni a visszaváltási díjas termékek bekerülési értékének részét képező visszaváltási díjat, míg az eladott áruk beszerzési értékét csökkenteni kell a visszakapott visszaváltási díj összegével.”

154. § Az Szt. 81. §-ának (2) bekezdése a következő r) ponttal egészül ki:

(Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni:)

„r) a vállalkozó által – a nem újrahasználható termék után – a koncessziós társaságnak fizetett (fizetendő) kötelező visszaváltási díj összegét.”

156. § Az Szt. 177. §-a a következő (92) és (93) bekezdéssel egészül ki:

„(92) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (7) bekezdés 1. pontját, 26. § (3) bekezdését, 29. § (8) bekezdését, 37. § (1) bekezdés g) és h) pontját, 45. § (5) bekezdését, 47. § (2) bekezdés d) pontját, 48. § (4) bekezdését, 72. § (4) bekezdés d) pontját, 73. § (2) bekezdés f) pontját, 78. § (2) és (5) bekezdését, 81. § (2) bekezdés r) pontját először a 2024. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.

(93) E törvénynek az egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LXXXIII. törvénnyel megállapított 3. § (7) bekezdés 1. pontját, 26. § (3) bekezdését, 37. § (1) bekezdés g) és h) pontját, 45. § (5) bekezdését, 48. § (4) bekezdését, 72. § (4) bekezdés d) pontját a 2023. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazni lehet.”

157. § Az Szt.

- 1. 3. § (7) bekezdés 1. pontjában a „csomagolás” szövegrész helyébe a „csomagolás, a kiterjesztett gyártói felelősség” szöveg,

- 2. 26. § (3) bekezdésében a „bérleti jog” szövegrész helyébe a „bérleti jog, az építményi jog” szöveg,

- 3. 29. § (8) bekezdésében a „követeléseket is” szövegrész helyébe a „követeléseket, a vállalkozó (forgalmazó) által a koncessziós társaság helyett visszafizetett visszaváltási díjból származó követeléseket is” szöveg,

- 4. 37. § (1) bekezdés g) és h) pontjában a „gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „vállalkozó” szöveg,

- 5. 45. § (5) bekezdésében a „használati” szövegrész helyébe a „használati, építményi” szöveg,

- 6. 47. § (2) bekezdés d) pontjában a „termékdíj” szövegrész helyébe a „termékdíj, visszaváltási díj” szöveg,

- 7. 48. § (4) bekezdésében a „bérleti jog” szövegrész helyébe a „bérleti jog, építményi jog” szöveg és a „bérleti jogként” szövegrész helyébe a „bérleti jogként, építményi jogként” szöveg,

- 8. 72. § (4) bekezdés d) pontjában a „használati” szövegrész helyébe a „használati, építményi” szöveg,

- 9. 78. § (2) bekezdésében a „termékdíj” szövegrész helyébe a „termékdíj, visszaváltási díj” szöveg

lép.

165. § Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény (a továbbiakban: 2010. évi XC. törvény) 2. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A háztartási munkára e fejezet szerint foglalkoztatott természetes személy nem minősül a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló törvény szerinti biztosítottnak.”

166. § Hatályát veszti a 2010. évi XC. törvény

- a) 2. § (4) bekezdésében az „a regisztrációs díjfizetési kötelezettségét és/vagy” szövegrész,

- b) 4. §-a,

- c) 6. §-ában az „és regisztrációs díjfizetési” szövegrész.

167. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1. 21. § (6) bekezdésében az „államháztartásért felelős miniszter” szövegrész helyébe az „állami beruházásokért felelős miniszter – az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett –” szöveg,

- 2. 21. § (7) bekezdésében a „államháztartásért” szövegrész helyébe az „állami beruházásokért” szöveg,

- 3. 36. § (4h) bekezdésében az „államháztartásért felelős minisztert” szövegrész helyébe a „állami beruházásokért felelős minisztert, valamint az államháztartásért felelős minisztert” szöveg,

- 4. 98. §-ában a „családok otthonteremtési kedvezményével” szövegrész helyébe a „családok otthonteremtési kedvezményével, családi otthonteremtési kedvezménnyel, családok otthonteremtési kamattámogatásával és a családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönhöz kapcsolódó gyermekvállalási támogatással” szöveg, a „megelőlegező kölcsönnel összefüggésben” szövegrész helyébe a „megelőlegező kölcsönnel, családok otthonteremtési kamattámogatásával érintett kölcsönnel összefüggésben” szöveg

lép.

187. § A légitársaságok hozzájárulásáról és egyes adótörvények módosításáról szóló 2023. évi LIX. törvény 2. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„a) ha az utas végső úti célja az Albán Köztársaság, az Andorrai Fejedelemség, Bosznia-Hercegovina, az Észak-macedón Köztársaság, Izrael Állam, az Izlandi Köztársaság, a Koszovói Köztársaság, a Liechtensteini Fejedelemség, a Moldovai Köztársaság, a Monacói Hercegség, Montenegró, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága, a Norvég Királyság, San Marino Köztársaság, a Svájci Államszövetség, Szerbia Köztársaság, a Török Köztársaság, Ukrajna és az Európai Unió területén található,”

190. § A pénzügyi számlákkal kapcsolatos információk automatikus cseréjéről szóló, illetékes hatóságok közötti többoldalú Megállapodás kihirdetéséről szóló 2015. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Megállapodást kihirdető törvény 1.) 1. melléklete a 10. melléklet szerint módosul.

192. § Hatályát veszti az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 5. §-a.

1. Az Szja tv. 3. számú melléklet II. Igazolás nélkül, költségként elszámolható tételek fejezete a következő 12. ponttal egészül ki:

„12. a nemzetközi vízi és légi árufuvarozásban és személyszállításban nemzetközi forgalomban üzemeltetett jármű fedélzetén foglalkoztatott, külföldön is munkát végző magánszemély esetében a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet 1. §-a szerint naponta elszámolható összeg.”

1. A Tao. törvény 3. számú melléklet A) része a következő 1. ponttal egészül ki:

[A 8. § (1) bekezdésének d) pontja alkalmazásában nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költségnek, ráfordításnak minősül különösen:]

„1. – a kettős nem adóztatás elkerülése érdekében – az a költség, ráfordítás, amely az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti adózási szempontból nem együttműködő államban vagy a 19. § szerinti mértéknél alacsonyabb mértékű társasági adónak megfelelő adót (ideértve a nulla adómértéket és a társasági adónak megfelelő adó hiányát is) alkalmazó államban illetőséggel rendelkező külföldi személynek, ott fekvő telephelynek kifizetett (kifizetendő) jogdíj és kamat következtében merül fel, olyan mértékben, amilyen mértékben a külföldi személy, telephely a társasági adónak megfelelő adót nem fizette meg kivéve, ha a jogdíj, a kamat adóévi felmerülésének a fő célja adóelőnyön kívüli valós gazdasági, kereskedelmi előny, azzal, hogy ennek fennállását az adózó köteles bizonyítani. Az adózó bizonyítási kötelezettségét az éves bevallás benyújtásának napjáig, de legkésőbb annak határidejéig teljesíti, amelynek körében költségenként, ráfordításonként legalább az alábbi információkat veszi figyelembe:

a) a külföldi személy, külföldi telephely nevét, székhelyét, adószámát (vagy annak megfelelő azonosítót, ezek hiányában cégjegyzékszámát vagy nyilvántartási számát), a cégjegyzéket (nyilvántartását) vezető bíróság (hatóság) megnevezését és székhelyét,

b) a költség, ráfordítás hátteréül szolgáló szerződés tárgyát (tárgyait), megkötésének és módosításának időpontját, a szerződés időbeli hatályát, a teljesítés módját, feltételeit,

c) a költség, ráfordítás felmerülését megalapozó célokat, ennek részeként többek között a valós gazdasági kereskedelmi előnyök és az adózási előnyök számszerűsítését,

d) azon kamat, jogdíj összegét, amelyre a külföldi személy, telephely a társasági adónak megfelelő adót megfizette és ezt hitelt érdemlő módon igazolta;”

- 2. Az Áfa tv. 3. számú melléklet II. részben foglalt táblázat a következő 6. sorral egészül ki:

[A 82. § (2) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások

II. rész: szolgáltatások

| Sorszám | Megnevezés] |

| --- | --- |

„

| 6. | A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló törvény végrehajtásáról szóló 235/2019. (X. 15.) Korm. rendelet – 2023. május 8-án hatályos – 3. melléklet IV. pont b) alpontja szerinti buszos személyszállítási szolgáltatás, feltéve, hogy a szolgáltatás igénybevevője számára folyamatos rendelkezésre állással kizárólag elektronikus fizetési lehetőség biztosított. |

| --- | --- |

”

- 1. Az Áfa tv. 3/A. számú melléklet I. részében foglalt táblázat a következő 5. sorral egészül ki:

| Sorszám | Megnevezés | vtsz.] |

| --- | --- | --- |

„

| 5. | Desszert jellegű sajtkészítmény | 1806-ból 2106-ból |

| --- | --- | --- |

”

[A 82. § (3) bekezdésének alkalmazása alá tartozó termékek, szolgáltatások

- 1. Az Áfa tv. 10. számú melléklete a következő 15. ponttal egészül ki:

- „15. Mentesül a 9–10. pontban meghatározott nyilatkozattételi kötelezettség alól az az adóalany, aki (amely) bevallási kötelezettségét a 184. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerint teljesíti.”

1. Az Art. 2. számú melléklet I/A. 2. pont 2.2 alpontja az alábbiak szerint módosul:

(Az Adatszolgáltatásra kötelezett platformüzemeltető a következő információt jelenti be az állami adó- és vámhatósághoz:)

„2.2 a gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § b)–c), e)–f), h), j)–k) pontjában, valamint 13. §-ában írt mentesség fennállásáról és megszűnéséről.”

- 1. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. melléklete a következő 26a. ponttal egészül ki:

- „26a. Georgia”

- 2. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 60a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 60b. ponttal egészül ki:

- „60a. Ruanda

- 60b. Saint Kitts és Nevis”

- 3. A Megállapodást kihirdető törvény 1. 1. mellékletének 72b. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a melléklet a következő 72c. ponttal egészül ki:

- „72b. Ukrajna

- 72c. Uruguay”