2023. évi IX. törvény — mi változott? 2023. május 12.

36. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 25/B. §-sal egészül ki:

„25/B. § A miniszterelnök havi illetményének összegét a 25/A. § alapján minden év július 1-napjával meg kell állapítani, amire a miniszterelnök a következő év június 30. napjáig jogosult.”

37. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 52. §-sal egészül ki:

„52. § A miniszterelnök a 31. § (1) és (2) bekezdése szerinti díjazás, valamint a 39. §, a 40. § és az 51. § szerint illetmény összegét minden év július 1. napjával állapítja meg. Az így megállapított díjazásra vagy illetményre az érintett – a díjazásra, illetve illetményre jogosultság egyéb feltételeinek fennállása esetén és a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – a következő év június 30. napjáig jogosult.”

38. § A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény a következő 92. §-sal egészül ki:

„92. § E törvénynek az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvénnyel megállapított 25/B. §-a és 52. §-a alapján az illetményt és a díjazást első alkalommal 2024. július 1. napjával kell megállapítani.”

(2) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/E. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező személy – kivételesen, a szenátus vagy a rektor döntése alapján – oktatói vagy tanári munkakörben foglalkoztatható. Az Nftv. 32. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott címet az Egyetemen a rektor is adományozhat. A címadományozással kapcsolatos feltételeket és részletes szabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni azzal, hogy eltérő feltételek és részletes szabályok állapíthatók meg az oktatói munkakörben foglalkoztatott, címüket a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személyek és az Nftv. 32. § (2) bekezdésében meghatározott címmel rendelkező, címüket a (2) bekezdés alapján nem eltérő elnevezéssel viselő személyek tekintetében. A munkakör betöltésével kapcsolatos további feltételeket és részletes szabályokat az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerében kell meghatározni.”

(3) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 16/E. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személy rektori megbízás kivételével bármilyen vezetői megbízást kaphat, azzal, hogy rektorhelyettesi, dékáni, tanszékvezetői, kutató-intézetvezetői megbízást abban az esetben kaphat, ha rendelkezik tudományos fokozattal.

(4) Az (1) bekezdés szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a (2) bekezdés alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő személy az Egyetem alapfeladatai ellátása és az azokhoz kapcsolódó felelősségi és hatáskörök gyakorlása tekintetében rendelkezik mindazon jogosítvánnyal és – a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – betöltheti mindazon tisztséget, felelősségi és hatáskört, mint más oktatói vagy kutatói munkakörben foglalkoztatott személy azzal, hogy az ezek betöltésével kapcsolatos feltételek tekintetében teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal és megfelelő szakterületi szakmai kompetenciával rendelkező oktatóként kell figyelembe venni és az e személy által megszerzett kiemelkedő gyakorlati tapasztalatot eredményező tevékenység időtartamát felsőoktatási oktatói szakmai gyakorlatnak, tapasztalatnak kell elismerni.”

(4) A Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény

- a) 13. § (1) bekezdés b) pontjában a „törvény hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel vagy” szövegrész helyébe a „2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) hatálya alá tartozó állomány tagja vezényléssel, illetve a Hszt. 71. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátására, többletfeladatként történő megbízással vagy” szöveg,

- b) 13. § (1) bekezdés e) pontjában a „foglalkoztatás” szövegrész helyébe a „foglalkoztatás, illetve a Hszt. szerinti tartós átirányítás” szöveg,

- c) 16/E. § (2) bekezdésében az „alapján” szövegrész helyébe az „alapján, illetve az (1) bekezdés szerint a rektor által” szöveg,

- d) 18. § (2) bekezdésében a „docens” szövegrész helyébe a „docens, valamint a 16/E. § (1) bekezdése szerinti, oktatói munkakörben foglalkoztatott, címét a 16/E. § (2) bekezdése alapján a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott – az Egyetemre vagy az oktató hivatására utaló – elnevezéssel viselő, tudományos fokozattal rendelkező személy” szöveg,

- e) 21/A. § (1) bekezdés b) pontjában a „rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény” szövegrész helyébe a „Hszt.” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény 9/B. § (1) bekezdésében a „felnőttképzésért felelős miniszter, a” szövegrész.

46. § A Kit. 182. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az országgyűlési képviselői megbízatással nem rendelkező államtitkár és a miniszterelnök politikai igazgatója a Kormány előzetes engedélyével lehet a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának, a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak, az Országos Betétbiztosítási Alap igazgatótanácsának, a Szanálási Alap igazgatótanácsának, a Likviditási Bizottságnak és a Fenntartható Gazdaságfehéredésért Felelős Bizottságnak, a közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő befektetési alapkezelő irányító testületének, illetve felügyeleti feladatokat ellátó irányító testületének, valamint közvetlen vagy közvetett többségi állami tulajdonban lévő gazdasági társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagja, továbbá a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet Birtokpolitikai Tanácsának elnöke és tagja.”

47. § A Kit. 208. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A főispán további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, nem lehet országgyűlési képviselő, európai parlamenti képviselő, helyi önkormányzati képviselő, fővárosi, vármegyei közgyűlés tagja, polgármester, vármegyei közgyűlés elnöke, főpolgármester, alpolgármester, vármegyei közgyűlés alelnöke, főpolgármester-helyettes, nemzetiségi önkormányzat elnöke és nemzetiségi önkormányzati képviselő.”

48. § A Kit. 209. § helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „209. § [A főispán megbízatásának megszűnése és megszüntetése]

(1) A főispán megbízatása megszűnik:

- a) a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével,

- b) a főispán halálával,

- c) ha a főispán az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

- d) a főispán összeférhetetlenségének megállapításával,

- e) a főispán álláshelyének elvonásával, visszavonásával vagy megszüntetésével.

(2) A főispán megbízatása megszüntethető:

- a) a főispán lemondásával,

- b) a főispán felmentésével,

- c) a felek közös megegyezésével.

(3) Ha a főispán megbízatása a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével szűnt meg, az új Kormány megalakulásáig gyakorolja hatáskörét.”

49. § A Kit. 213. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A főispán a megbízatása keletkezését követő harminc napon belül, majd azt követően évente, valamint a megbízatásának megszűnését, illetve a hatáskörgyakorlás 209. § (3) bekezdése szerinti megszűnését követő harminc napon belül az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.) szerinti vagyonnyilatkozatot tesz, amelyhez csatolni köteles a vele közös háztartásban élő házas- vagy élettársának, gyermekeinek Vnytv. szerinti vagyonnyilatkozatát.”

50. § A Kit. 230. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „230. § [A közigazgatási államtitkár illetménye]

(1) A közigazgatási államtitkár a miniszterelnök által megállapított mértékű illetményre jogosult. A közigazgatási államtitkár illetménye eltérhet az 1. mellékletben meghatározott illetménysáv felső határától.

(2) A miniszterelnök az (1) bekezdés szerint illetmény összegét minden év július 1. napjával állapítja meg. Az így megállapított illetményre – az illetményre jogosultság egyéb feltételeinek fennállása esetén és a miniszterelnök eltérő rendelkezése hiányában – a közigazgatási államtitkár a következő év június 30. napjáig jogosult.”

51. § A Kit. 255. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Hivatalvezetőnek az nevezhető ki, aki büntetlen előéletű, az országgyűlési képviselők választásán választható, felsőfokú végzettséggel és legalább öt év közigazgatási gyakorlattal vagy felsőfokú végzettséggel és közigazgatási szervnél vezetői munkakörben vagy vezetői álláshelyen eltöltött legalább három év gyakorlattal rendelkezik. E § tekintetében közigazgatási gyakorlatnak minősül az országgyűlési képviselői tevékenység, a vármegyei közgyűlési elnöki és a polgármesteri tisztség ellátása is. A főispán kérelmére a kormányhivatal irányítására kormányrendeletben kijelölt miniszter a közigazgatási gyakorlat, illetve a vezetői gyakorlat megléte alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.”

52. § A Kit. 258. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

#### „258. § [A hivatalvezető kormányzati szolgálati jogviszonyának megszűnése és megszüntetése]

(1) A hivatalvezető kormányzati szolgálati jogviszonya megszűnik:

- a) a hivatalvezető halálával,

- b) ha a hivatalvezető az országgyűlési képviselők választásán már nem választható,

- c) a hivatalvezető összeférhetetlenségének megállapításával,

- d) a hivatalvezető álláshelyének elvonásával, visszavonásával vagy megszüntetésével.

(2) A hivatalvezető kormányzati szolgálati jogviszonya megszüntethető:

- a) a hivatalvezető lemondásával,

- b) a hivatalvezető felmentésével,

- c) a felek közös megegyezésével.”

53. § A Kit. a következő 300/A. §-sal egészül ki:

#### „300/A. § [Átmeneti rendelkezés az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvényhez]

E törvénynek az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről szóló 2023. évi IX. törvénnyel megállapított 230. § (2) bekezdése alapján az illetményt első alkalommal 2024. július 1. napjával kell megállapítani.”

- d) 281. § (4) bekezdés 3. pontjában az „a főosztályvezetői és az osztályvezetői álláshely” szövegrész helyébe az „az álláshely” szöveg