2023. évi IX. törvény az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről

2023. évi IX. törvény

az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszonyról, valamint egyes kapcsolódó rendelkezésekről

Az Országgyűlés az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok hatékony és eredményes ellátása érdekében a következő törvényt alkotja:

1. Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony¶

1. § (1) Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos feladatok ellátására irányuló jogviszony (a továbbiakban: EU-elnökségi jogviszony) közfeladat ellátása céljából létrehozott, munkavégzésre irányuló különös jogviszony, amelyben az érintett alapjogviszonnyal rendelkezik.

(2) Az EU-elnökségi jogviszonyra az e törvényben és az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(3) E törvény alkalmazásában alapjogviszony alatt a Kormány rendeletében meghatározott szervnél fennálló, a 2. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyt kell érteni.

2. Az EU-elnökségi jogviszony létesítése¶

2. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony az alábbi feladatok ellátására létesíthető:

• a) az Európai Unió Tanácsának munkacsoportja vagy előkészítő bizottsága Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége alatti elnöklési feladatainak ellátása;
• b) az Európai Unió Tanácsának munkacsoportja vagy előkészítő bizottsága Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége alatti elnökhelyettesi feladatainak ellátása;
• c) az Európai Unió Tanácsának munkacsoportja vagy előkészítő bizottsága Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége alatti, Magyarország képviseletével kapcsolatos tartalmi és ügykezelői feladatainak ellátása;
• d) az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségéhez kapcsolódó, a hazai központi közigazgatásban végzendő központi és horizontális tartalmi, valamint ügykezelői koordinációs feladatok ellátása, ideértve az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségét előkészítő és lezáró feladatokat is;
• e) az Európai Unió Tanácsa különböző formációinak munkájához kapcsolódó, egy-egy témával vagy szakkérdéssel kapcsolatos feladatok Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnöksége alatti ellátása.

(2) EU-elnökségi jogviszony a Kormány rendeletében meghatározott szervnél

• a) a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény szerinti közalkalmazotti jogviszonyban,
• b) a honvédek jogállásáról szóló kormányrendelet szerinti szolgálati viszonyban,
• c) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény szerinti hivatásos szolgálati viszonyban, rendvédelmi igazgatási alkalmazotti jogviszonyban,
• d) a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Kit.) szerinti kormányzati szolgálati jogviszonyban, politikai szolgálati jogviszonyban,
• e) a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szóló 2018. évi CXIV. törvény szerinti honvédelmi alkalmazotti jogviszonyban,
• f) a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Küt.) szerinti közszolgálati jogviszonyban,
• g) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal személyi állományának jogállásáról szóló 2020. évi CXXX. törvény szerinti adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyban, vagy
• h) munkaviszonyban

foglalkoztatott személlyel (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) létesíthető.

3. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony elsősorban meghívásos, kivételesen pályázati eljárás alapján létesíthető. Pályázati eljárás esetén csak olyan foglalkoztatottal lehet EU-elnökségi jogviszonyt létesíteni, aki a pályázaton részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.

(2) EU-elnökségi jogviszony létesítésére pályázatot az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter írhat ki, amelynek tartalmaznia kell

• a) a pályázóval szemben támasztott feltételeket,
• b) az EU-elnökségi jogviszony keretében ellátandó feladatokat,
• c) a pályázat benyújtására nyitva álló határidő megjelölését,
• d) a pályázat elbírálásának várható időpontját,
• e) az 1. melléklet szerinti pályázói adatlapot, és
• f) mindazokat az egyéb tartalmi és formai elemeket, amelyeket jogszabály előír.

(3) A (2) bekezdés szerinti pályázat kiírása előtt az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter és az általános politikai koordinációért felelős miniszter egyeztet a (2) bekezdés b) pontja szerinti feladatokról.

(4) A pályázói adatlaphoz mellékelni kell a pályázó alapjogviszonya fennállásáról szóló – 2. melléklet szerinti – munkáltatói igazolást és a Kormány rendeletében meghatározott nyilatkozatokat.

(5) A pályázat tartalmával, benyújtásával és elbírálásának rendjével kapcsolatos részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.

4. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium – ha a foglalkoztatott alapjogviszonya az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztériumnál áll fenn, az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium – és a foglalkoztatott között szerződéssel jön létre.

(2) Szerződés azzal köthető, aki

• a) büntetlen előéletű,
• b) cselekvőképes,
• c) a Kormány által meghatározott szervnél alapjogviszonyban áll,
• d) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvény szerinti vagyonnyilatkozatot tett,
• e) esetében a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot nem állapítottak meg,
• f) megfelel a (6) bekezdés szerinti, a Kormány rendeletében meghatározott feltételeknek, és
• g) vállalja az e törvényben, illetve a Kormány rendeletében meghatározott kötelezettségek teljesítését.

(3) Az EU-elnökségi jogviszony létesítését megelőzően a 2. § (2) bekezdés h) pontja szerinti alapjogviszonyban álló foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű.

(4) A foglalkoztatott vagyonnyilatkozatára az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy a foglalkoztatottnak nem kell e törvény alapján vagyonnyilatkozatot tennie akkor, ha az alapjogviszonya keretében vagyonnyilatkozat-tételre köteles és vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét teljesítette.

(5) Az EU-elnökségi jogviszony nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esik azzal, hogy nem kell a nemzetbiztonsági ellenőrzést lefolytatni, ha a foglalkoztatott nemzetbiztonsági ellenőrzését a foglalkoztatott alapjogviszonyára tekintettel lefolytatták és érvényes, valamint kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel rendelkezik.

(6) A Kormány rendeletében a szerződéskötés feltételéül előírhatja, hogy a foglalkoztatottnak részt kell vennie az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségi képzésben, továbbképzésben, idegennyelv-képzésben (a továbbiakban együtt: képzés). A kötelezettség teljesítésének időpontja a szerződésben meghatározható, ebben az esetben az EU-elnökségi jogviszony a kötelezettség teljesítése előtt is létrehozható.

(7) A (6) bekezdés szerinti képzés időtartamára az alapjogviszony szerinti munkáltatói jogkör gyakorlója köteles a foglalkoztatottat a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettség teljesítése alól mentesíteni a képzés teljesítéséhez szükséges, igazolt időtartamra.

(8) Az EU-elnökségi jogviszony a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés aláírásának napján jön létre.

(9) Az EU-elnökségi jogviszony – legfeljebb 2025. június 30-ig tartó – határozott időre hozható létre.

(10) A foglalkoztatott legkésőbb a szerződés megkötését követő nyolc napon belül köteles írásban tájékoztatni az alapjogviszonya szerinti munkáltatói jogkör gyakorlóját az EU-elnökségi jogviszony létrejöttéről és annak időtartamáról, valamint a (6) bekezdés szerinti képzés várható időtartamáról.

3. Összeférhetetlenségi szabályok¶

5. § (1) Nem létesíthető EU-elnökségi jogviszony olyan foglalkoztatottal, akinek az alapjogviszonya a 2. § (1) bekezdésében meghatározott feladat ellátására jött létre.

(2) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a foglalkoztatott alapjogviszonya.

(3) Ha az alapjogviszony munkaviszony, és a foglalkoztatott vezető állású munkavállalónak minősül, a foglalkoztatott – a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 211. § (1) bekezdésétől eltérően – EU-elnökségi jogviszonyt létesíthet.

4. A szerződésből eredő jogok és kötelezettségek¶

6. § (1) A szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket – a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium, illetve az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban együtt: minisztérium) nevében a minisztériumot vezető miniszter (a továbbiakban: miniszter) által kijelölt politikai vagy szakmai felsővezető gyakorolja.

(2) A miniszter az EU-elnökségi jogviszonnyal kapcsolatos szakmai irányítási jogkör gyakorlására kijelöli a foglalkoztatott alapjogviszonya szerinti

• a) szervet vezető miniszter által kijelölt politikai vagy szakmai felsővezetőt, ha az alapjogviszony szerinti foglalkoztató szerv minisztérium,
• b) szerv vezetője által kijelölt vezetőt az egyéb szervnél fennálló, a 2. § (2) bekezdése szerinti alapjogviszony esetében.

A szakmai irányítási jogkör gyakorlását – a Küt. szerinti különleges jogállású szerv esetén a szerv vezetőjének egyetértésével – az (1) bekezdés alapján kijelölt felsővezető ellenőrizheti.

(3) A foglalkoztatott a szerződésen alapuló feladatellátása mellett az alapjogviszonya szerinti feladatokat is köteles ellátni.

(4) A foglalkoztatott a szerződés szerinti feladatait a kapott utasításoknak megfelelően, a magyar nemzeti érdekek figyelembevételével, az elvárható legmagasabb szakmai elhivatottsággal, a jogszabályoknak, a feladatokra irányadó szakmai szabályoknak és követelményeknek megfelelően köteles ellátni.

(5) A foglalkoztatottat a szerződés szerinti feladatellátásért szerződésben meghatározott díjazás illeti meg.

(6) A díjazás számításának és kifizetésének általános alapelveit a Kormány rendeletben állapítja meg.

(7) A foglalkoztatott a visszaszolgáltatási vagy elszámolási kötelezettséggel átvett dologban bekövetkező kárért az alapjogviszonyára irányadó jogszabály szerinti kártérítési felelősséggel tartozik.

5. Az EU-elnökségi jogviszony megszűnése és megszüntetése¶

7. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony megszűnik

• a) a határozott idő lejártával a szerződésben megállapított időpontban,
• b) a foglalkoztatott halálával,
• c) – a d) pontban foglaltak kivételével – a foglalkoztatott alapjogviszonyának megszűnését követő harmincegyedik napon,
• d) a foglalkoztatott alapjogviszonyának azonnali hatályú megszűnése vagy megszüntetése esetén az alapjogviszony megszűnésének napján,
• e) ha az EU-elnökségi jogviszony létesítési feltételeinek a foglalkoztatott már nem felel meg.

(2) Az (1) bekezdés c) pontja alapján az EU-elnökségi jogviszony nem szűnik meg, ha a foglalkoztatott alapjogviszonyának megszűnésétől számított harminc napon belül újabb alapjogviszonyt létesít.

(3) Az EU-elnökségi jogviszony az alapjogviszonynak a Kit. 89. § (6) bekezdése szerinti nyugvása alatt nem szűnik meg, ha a nyugvás kezdő időpontját követő harminc napon belül a foglalkoztatott új beosztási okiratát a fogadó szerv kiállítja.

(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti esetekben a foglalkoztatott EU-elnökségi jogviszonya folyamatosnak tekintendő.

(5) Az alapjogviszony szerinti munkáltató köteles az (1) bekezdés b)–d) pontja szerinti feltételek bekövetkezéséről a minisztériumot tájékoztatni.

8. § (1) Az EU-elnökségi jogviszony megszüntethető

• a) a felek közös megegyezésével,
• b) azonnali hatályú felmondással,
• c) felmondással.

(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a felmondást indokolni kell.

(3) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a felmondási idő harminc nap. A felmondási idő nem terjedhet túl azon az időponton, amikor az EU-elnökségi jogviszony a 7. § (1) bekezdés a) pontja alapján felmondás nélkül is megszűnt volna.

(4) A minisztérium részéről az EU-elnökségi jogviszony az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor szüntethető meg, ha a foglalkoztatott

• a) neki felróható okból nem teljesíti a jogviszony létesítésekor vállalt, jogszabályon alapuló és a szerződésben rögzített kötelezettségeket, egyéb feltételeket,
• b) neki felróható okból nem látja el a szerződés szerinti feladatait,
• c) vonatkozásában lefolytatott ellenőrzés során az 5. § (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenség kerül megállapításra,
• d) vonatkozásában a nemzetbiztonsági ellenőrzés nemzetbiztonsági kockázatot állapított meg.

(5) Ha a foglalkoztatott EU-elnökségi jogviszonya a (4) bekezdés d) pontja alapján került megszüntetésre, vele új EU-elnökségi jogviszony nem létesíthető.

(6) A foglalkoztatott részéről az EU-elnökségi jogviszony az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor szüntethető meg, ha a minisztérium

• a) neki felróható okból megszegte a szerződésben vállalt kötelezettségeit,
• b) olyan magatartást tanúsít, amely az EU-elnökségi jogviszony fenntartását lehetetlenné teszi.

9. § A foglalkoztatott az EU-elnökségi jogviszonya megszűnésekor, illetve megszüntetésekor köteles a 6. § (1) bekezdése szerinti minisztériummal elszámolni.

6. Adatkezelési szabályok¶

10. § (1) A minisztérium

• a) a 4. § (2) bekezdésében foglalt feltételnek való megfelelés ellenőrzése,
• b) a szerződés szerinti feladatellátás és egyéb, a szerződésből eredő kötelezettségek ellenőrzése,
• c) az EU-elnökségi jogviszonnyal összefüggő intézkedések és jognyilatkozatok előkészítésének és meghozatalának biztosítása, valamint
• d) az EU-elnökségi jogviszonnyal összefüggő jogok gyakorlásának és kötelezettségek teljesítésének biztosítása

céljából kezeli a meghívásos eljárásban EU elnökségi jogviszonyt létesíteni szándékozó vagy pályázó személy és az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő foglalkoztatott személyes adatait, valamint azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(2) A minisztérium az (1) bekezdés szerinti adatokat az EU-elnökségi jogviszonyt létesíteni szándékozó és az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő foglalkoztatott alapjogviszonya szerinti munkáltató szerv által vezetett nyilvántartásba történő betekintés útján is megismerheti.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak alapján megismert személyes adatokat a minisztérium az EU-elnökségi jogviszonyt létesíteni szándékozó személy esetében a jogviszony létesítéséről szóló döntés meghozatalának időpontját követő harmincadik napig, ha az EU-elnökségi jogviszony létesítésére sor kerül, az EU-elnökségi jogviszony megszűnésének időpontját követő hatvanadik napig kezeli.

(4) A minisztérium az EU-elnökségi jogviszony létesítéséhez – a Kormány rendeletében – előírt iskolai végzettséget, szakképzettséget igazoló oklevelet, bizonyítványt, illetve a szakmai tapasztalat igazolásának másolati vagy elektronikus példányát az EU-elnökségi jogviszony megszűnését követően öt évig kezeli.

(5) A foglalkoztatott köteles öt napon belül bejelenteni a nyilvántartott adataiban bekövetkezett változást.

(6) A minisztérium a foglalkoztatottra vonatkozó tényt, adatot harmadik személlyel csak törvényben meghatározott esetben vagy a foglalkoztatott hozzájárulásával közölhet.

(7) A foglalkoztatottat előzetesen tájékoztatni kell arról, ha az EU-elnökségi jogviszonyból származó kötelezettségek teljesítése céljából a minisztérium a foglalkoztatott személyes adatait – az adatszolgáltatás céljának megjelölésével, törvényben meghatározottak szerint – az adatfeldolgozó számára átadja.

(8) A foglalkoztatottra vonatkozó adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra – a foglalkoztatott hozzájárulása nélkül, személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók.

11. § (1) Az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő foglalkoztatottakról – az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő szerződés végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása érdekében – az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium nyilvántartást vezet, amely a 3. mellékletben meghatározott adatokat tartalmazza.

(2) Azon foglalkoztatott esetében, akinek az EU-elnökségi jogviszonya az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztériummal jött létre, az általános politikai koordinációért felelős miniszter által vezetett minisztérium – az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából – átadja az európai uniós ügyek koordinációjáért felelős miniszter által vezetett minisztérium számára az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban rögzítendő – rendelkezésére álló – adatokat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba – eljárásukban indokolt mértékig – a miniszter és az általa a 6. § (1) és (2) bekezdése alapján kijelölt személy, továbbá a törvényben erre feljogosítottak jogosultak betekinteni és abból adatokat átvenni.

7. Igényérvényesítés¶

12. § Az EU-elnökségi jogviszonyból származó igények érvényesítésére az alapjogviszonyra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

8. Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatos egyéb rendelkezések¶

13. § (1) Az Európai Unió Tanácsa 2024. második félévi magyar elnökségével kapcsolatosan – a Kormány kérésére az Európai Unió tisztviselőinek személyzeti szabályzata alapján – Magyarországra kirendelt európai uniós tisztviselő (a továbbiakban: kirendelt tisztviselő) munkafeltételeit – ideértve az esetleges kiküldetési és napidíj költségek fedezetét – a fogadó minisztérium biztosítja.

(2) A kirendelés nem hoz létre munkavégzésre irányuló jogviszonyt. A kirendelt tisztviselő a kirendelés tárgyát képező feladatokat a fogadó minisztériumnál álláshelyre történő kinevezés nélkül elláthatja.

(3) A kirendelt tisztviselő a kirendelés keretében végzett tevékenységére vonatkozó írásbeli titoktartási nyilatkozatot tesz a tevékenysége megkezdését megelőzően.

9. Záró rendelkezések¶

14. § Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg

• a) azoknak a szerveknek a körét, amelyeknek a 2. § (2) bekezdése szerinti jogviszonyban álló foglalkoztatottjával létesíthető EU-elnökségi jogviszony,
• b) az EU-elnökségi jogviszony létesítésére irányuló pályázat további tartalmára, kiírására, benyújtására, a pályázathoz csatolandó nyilatkozatokra, valamint a pályázat elbírálásának rendjére vonatkozó részletes szabályokat,
• c) a 4. § (6) bekezdése szerinti feltétel alkalmazási körét,
• d) a díjazás számításának és kifizetésének általános alapelveit.

15. § (1) Ez a törvény – a (2)–(6) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 20. §, a 23–24. §, a 27. §, a 29. §, a 30. § (1) bekezdése, valamint a 32. § c) és e)–h) pontja az e törvény kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(3) Az 1–8. alcím, a 14. §, a 16. és 17. §, a 33–35. §, a 39. § (1) bekezdése, a 40–45. §, az 54. § a) és c) pontja, az 55–57. § és az 1–3. melléklet 2023. május 15-én lép hatályba.

(4) A 18. §, a 19. § (1) bekezdése, a 21. §, a 30. § (2) bekezdése és a 32. § a) pontja 2023. július 1-jén lép hatályba.

(5) Az 54. § b) pontja 2023. szeptember 1-jén lép hatályba.

(6) A 19. § (2) és (3) bekezdése, a 22. §, a 25. §, a 26. §, a 28. §, a 30. § (3) bekezdése, a 31. §, a 32. § b) és d) pontja és az 58. § 2023. október 1-jén lép hatályba.

16. § (1) A 4. § (5) bekezdése az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(2) A 35. § az Alaptörvény 23. cikk (1) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

(3) Az 58. § az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

17. §¶

18. §¶

19. §¶

20. §¶

21. §¶

22. §¶

23. §¶

24. §¶

25. §¶

26. §¶

27. §¶

28. §¶

29. §¶

30. §¶

31. §¶

32. §¶

33. §¶

34. §¶

35. §¶

36. §¶

37. §¶

38. §¶

39. §¶

40. §¶

41. §¶

42. §¶

43. §¶

44. §¶

45. §¶

46. §¶

47. §¶

48. §¶

49. §¶

50. §¶

51. §¶

52. §¶

53. §¶

54. §¶

55. §¶

56. §¶

57. §¶

58. §¶

1. melléklet a 2023. évi IX. törvényhez¶

A pályázói adatlap tartalmi elemei¶

A pályázói adatlap tartalmazza:

• 1. a pályázó
• 1.1. nevét,
• 1.2. születési nevét,
• 1.3. anyja nevét,
• 1.4. születési helyét, idejét,
• 1.5. lakóhelyét,
• 1.6. tartózkodási helyét,
• 1.7. értesítési e-mail címét,
• 1.8. telefonszámát,
• 2. a pályázó alapjogviszonya szerinti munkahelye
• 2.1. típusát,
• 2.2. megnevezését,
• 2.3. adószámát,
• 3. a pályázó nyilatkozatát arról, hogy az e törvény szerinti alapjogviszonyban áll-e,
• 4. a pályázónak a pályázat szerinti szakterületen szerzett tapasztalatának időtartamát,
• 5. a jogviszony létesítéséhez szükséges nyilatkozatok meglétének igazolását.

2. melléklet a 2023. évi IX. törvényhez¶

A foglalkoztatott alapjogviszonya fennállásáról szóló munkáltatói igazolás tartalmazza

• 1. a foglalkoztatott alapjogviszony szerinti munkáltatója
• 1.1. megnevezését,
• 1.2. székhelyének címét,
• 1.3. telefonszámát,
• 1.4. adószámát,
• 1.5. nyilvántartási számát (törzskönyvi azonosító szám, cégjegyzékszám),
• 1.6. törvényes képviselőjének adatait (név, beosztás, telefonszám),
• 2. a foglalkoztatott
• 2.1. nevét,
• 2.2. születési nevét,
• 2.3. születési helyét, idejét,
• 2.4. anyja nevét,
• 2.5. munkahelyi telefonszámát,
• 2.6. munkakörét, feladatkörét, illetve beosztását,
• 2.7. alapjogviszonyának típusát,
• 2.8. alapjogviszonyának kezdetét,
• 2.9. kinevezése, illetve munkaszerződése időtartamát,
• 3. az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy
• 3.1. a foglalkoztatott nem áll felmentés vagy felmondás hatálya alatt, továbbá alapjogviszonyának bármely jogcímen történő megszüntetését sem az 1. pont szerinti munkáltató, sem a foglalkoztatott nem kezdeményezte,
• 3.2. a foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy büntetlen előéletű vagy nem hatósági erkölcsi bizonyítványhoz kötött munkakörben dolgozik,
• 3.3. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a foglalkoztatottnak az alapjogviszonya tekintetében vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége fennáll-e,
• 4. a vagyonnyilatkozat tételére kötelezett foglalkoztatott
• 4.1. vagyonnyilatkozat-tételének időpontját,
• 4.2. következő vagyonnyilatkozat-tételének esedékességét,
• 5. a foglalkoztatott nyilatkozatát arról, hogy vállalja, hogy az 1–4. pont szerinti adatokban történő változásról – különösen a foglalkoztatási jogviszony megszűnésének, megszüntetésének tényéről – a minisztériumot haladéktalanul tájékoztatja.

3. melléklet a 2023. évi IX. törvényhez¶

Az EU-elnökségi jogviszonyt létesítő foglalkoztatottak nyilvántartása tartalmazza

• 1. a foglalkoztatott
• 1.1. nevét,
• 1.2. születési nevét,
• 1.3. születési helyét, idejét,
• 1.4. anyja nevét,
• 1.5. adóazonosító jelét,
• 1.6. Társadalombiztosítási Azonosító Jelét,
• 1.7. fizetési számláját kezelő pénzforgalmi szolgáltató megnevezését,
• 1.8. bankszámlaszámát,
• 1.9. munkahelyi telefonszámát,
• 1.10. munkakörét, feladatkörét illetve beosztását,
• 2. az alapjogviszony
• 2.1. típusát,
• 2.2. szerinti munkáltató megnevezését és elérhetőségét,
• 2.3. kezdő időpontját,
• 2.4. kinevezés, közszolgálati munkaszerződés, illetve munkaszerződés szerinti időtartamát,
• 3. az alapjogviszony szerinti munkáltató nyilatkozatát arról, hogy
• 3.1. a foglalkoztatott nem áll felmentés vagy felmondás hatálya alatt, továbbá alapjogviszonyának bármely jogcímen történő megszüntetését sem a 2.2. pont szerinti munkáltató, sem a foglalkoztatott nem kezdeményezte,
• 3.2. a foglalkoztatott hatósági bizonyítvánnyal igazolta, hogy büntetlen előéletű,
• 3.3. az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény szerint a foglalkoztatottnak az alapjogviszonya tekintetében vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége fennáll-e,
• 4. a foglalkoztatott vagyonnyilatkozat-tételének időpontját, és következő vagyonnyilatkozat-tételének esedékességét,
• 5. az EU-elnökségi jogviszony tekintetében
• 5.1. a jogviszonyt létesítő minisztérium megnevezését,
• 5.2. a jogviszony létrejöttének és megszűnésének időpontját,
• 5.3. a jogviszony keretében ellátandó feladatkört,
• 5.4. a szerződés szerinti díjazás összegét.