§Nyílt Jogtár

2022. évi XXIX. törvény — mi változott? 2022. október 26.

A 2022. október 14. és 2022. október 26. között hatályba lépett módosítások. 54 sor került be, 5 sor került ki.

Előző módosítás (2022. október 14.)Következő módosítás (2022. október 27.) →IdőállapotokHatályos szöveg
# 2022. évi XXIX. törvény
az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról
#### 1. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény módosítása
#### 1. §
1. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény a következő 131. és 132. §-sal egészül ki:
#### 2. §
„131. § (1) Az OLAF megkeresése alapján a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyőri támogatást nyújt a helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásához.
(2) A pénzügyőr az OLAF helyszíni ellenőrzésének vagy vizsgálatának támogatása és zavartalan lefolytatásának biztosítása érdekében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben meghatározott intézkedések megtételére jogosult.
132. § (1) Ha a vizsgált személy felróhatóan nem tesz eleget a 130. § szerinti vagy a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben meghatározott együttműködési kötelezettségnek, vele szemben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egymillió forint közigazgatási bírságot szab ki. A bírság ismételten is kiszabható.
(2) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal az (1) bekezdés szerinti közigazgatási szabályszegési ügyben a határozatot az OLAF által a részére megküldött, az (1) bekezdés szerinti együttműködési kötelezettség megszegéséről felvett jegyzőkönyv alapján hozza meg.
(3) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási bírság helyett figyelmeztetés nem alkalmazható, a bírság összegére vonatkozóan nincs helye mérlegelésnek.
(4) Az (1) bekezdés szerinti határozattal szemben közigazgatási per a határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül indítható.
(5) Az e § szerinti eljárásban – az e §-ban foglalt eltérésekkel – megfelelően alkalmazni kell az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.) a nyelvhasználatra és a tolmács igénybevételére, az adatkezelésre, a kapcsolattartás általános szabályaira, a képviseletre, az iratra, a határidő számítására, az igazolási kérelemre, a kézbesítettnek tekintettséggel szembeni kifogásra, a döntés formájára és közlésére, az ellenőrzésre, a hivatalbóli eljárásra, a közigazgatási perre, továbbá a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ahol az Ákr. ügyfelet említ, azon a vizsgált személyt kell érteni.
(6) Az (1) bekezdés szerinti közigazgatási bírságból származó bevétel az államháztartás központi alrendszerének bevételét képezi.
(7) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az (1) bekezdés szerinti bírság megfizetése módjával kapcsolatos részletes szabályokat rendeletben határozza meg.”
2. § Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény
- a) 123. § (2) bekezdés a) pontjában a „személyekre, valamint a felügyeletük” szövegrész helyébe a „személyekre, valamint az ezek irányítása vagy felügyelete” szöveg,
- b) 124. § (1) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg, a „Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg és a „Vám- és Pénzügyőrségnél” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál” szöveg,
- c) 124. § (2) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg,
- d) 124. § (3) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség országos parancsnoka” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal elnöke” szöveg,
- e) 124. § (4) bekezdésében a „Vám- és Pénzügyőrség” szövegrész helyébe a „Nemzeti Adó- és Vámhivatal” szöveg
lép.
#### 2. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosítása
#### 3. §
3. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény 13. § (3) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
#### 4. §
(A NAV)
#### 5. §
„e) támogatást nyújt az OLAF helyszíni ellenőrzéseinek vagy vizsgálatainak zavartalan lefolytatásához.”
4. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény a következő fejezettel egészül ki:
### „III/A. Fejezet — A PÉNZÜGYŐR INTÉZKEDÉSI ÉS SZOLGÁLATI FELLÉPÉSI JOGAIRA ÉS KÖTELEZETTSÉGEIRE, VALAMINT AZ ÁLTALA ALKALMAZHATÓ KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖKRE VONATKOZÓ KÜLÖNLEGES SZABÁLYOK AZ OLAF HELYSZÍNI ELLENŐRZÉSÉNEK VAGY VIZSGÁLATÁNAK TÁMOGATÁSA ESETÉN
50/A. § (1) Az OLAF helyszíni ellenőrzésének vagy vizsgálatának – az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 131. § (2) bekezdése szerinti – támogatása során a pénzügyőr az ellenőrzés vagy vizsgálat zavartalan lefolytatása érdekében a III. Fejezetben meghatározott pénzügyőri intézkedések közül a 36. §-ban, 36/A. §-ban, 36/G. §-ban, 36/I. §-ban és 36/L. §-ban meghatározott intézkedéseket a (2)–(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel alkalmazhatja.
(2) A pénzügyőr az OLAF vizsgáló kérésére felvilágosítást kérhet, ha alaposan feltételezhető, hogy a megkérdezett az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatásához szükséges közlést tehet, valamint igazoltathatja azt, akinek a személyazonosságát az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának végrehajtása érdekében kell megállapítani. Az intézkedés során megszerzett információkat vagy az igazoltatás során a 36/A. § (3) bekezdése alapján rögzített adatokat a pénzügyőr közli az OLAF vizsgálóval.
(3) A pénzügyőr az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatása érdekében magánlakásba nem léphet be, e célból a belépést, behatolást engedélyező hatósági döntés nem adható. A 36/E. § és a 36/F. § (1) bekezdés sérelme nélkül magánlakásnak nem minősülő egyéb helyre, illetve helyiségbe a pénzügyőr csak a birtokos jelenlétében léphet be. Ez kiterjed a 36/L. § szerint megtett lefoglalásra is.
(4) A helyszín biztosítása intézkedés az OLAF ellenőrzésének, helyszíni vizsgálatának lefolytatása érdekében az ahhoz szükséges mértékben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetése gyanújának hiányában is alkalmazható.
(5) A pénzügyőr e Fejezet szerinti intézkedése során kényszerítőeszközöket a III. Fejezetben meghatározottak szerint alkalmazhat.
(6) Ha az OLAF helyszíni ellenőrzéséhez vagy vizsgálatához való segítségnyújtáshoz bírói szerv általi engedély szükséges, az engedélyt a nemzeti csalásellenes koordinációs szolgálat (AFCOS) legalább 72 órával előre kérelmezi. Ilyen engedély alapján az OLAF előre igényelheti pénzügyőr jelenlétét, ha a tervezett helyszíni ellenőrzéssel és vizsgálattal szembeni ellenállás veszélye áll fenn.”
5. § A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény
- a) 13. § (3) bekezdés d) pontjában az „(OLAF)” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: OLAF)” szöveg,
- b) 35. § (1) bekezdésében az „eljárási feladatai” szövegrész helyébe az „eljárási feladatai, valamint az OLAF helyszíni ellenőrzései vagy vizsgálatai lefolytatásának támogatását biztosító feladatai” szöveg
lép.
#### 3. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása
#### 6. §
54 változatlan sor ⋯