2022. évi XXIX. törvény — mi változott? 2022. október 14.

6. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 36. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1b) Az (1) bekezdés a) pont aa) alpontját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésével összhangban akként kell alkalmazni, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”

7. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 72. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A (2) bekezdés a) pontját a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdésével összhangban akként kell alkalmazni, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”

8. § A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 145. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 27. § (4) bekezdése, a 36. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja és (1b) bekezdése, valamint a 72. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése az Alaptörvény 38. cikk (6) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

9. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 85. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztség betöltése azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”

10. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 87. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői munkakört betöltő köztisztviselő – a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye nélkül – lehet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának és felügyelőbizottságának tagja, valamint betölthet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”

11. § A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 260/F. §-ában az „E törvénynek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2021. évi VIII. törvénnyel megállapított” szövegrész helyébe az „E törvény” szöveg lép.

12. § Az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény 80. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) A képviselő közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában és felügyelőbizottságában tag lehet, valamint közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget betölthet azzal, hogy a képviselő nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”

13. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek:

- a) a minisztérium,

- b) a Kormány által kijelölt központi beszerző szerv,

- c) a következő szervezetek:

- ca) az állam,

- cb) a költségvetési szerv,

- cc) a közalapítvány,

- cd) a helyi önkormányzat,

- ce) a helyi és országos nemzetiségi önkormányzat,

- cf) a helyi és nemzetiségi önkormányzatok társulása,

- cg) a területfejlesztési önkormányzati társulás,

- ch) a térségi fejlesztési tanács,

- d) a 9. § (1) bekezdés h)–i) pontja szerinti jogi személyek,

- e) az a jogképes szervezet, amelyet nem ipari vagy kereskedelmi jellegű, kifejezetten közérdekű tevékenység folytatása céljából hoznak létre, vagy amely bármilyen mértékben ilyen tevékenységet lát el, feltéve, hogy e szervezet felett az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlenül vagy közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni vagy működését többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza,

- f) a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok és az általuk létesített vagy fenntartott jogi személyek.”

14. § A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 3. § 31. pontjában az „5. § (1) bekezdés c)–e) pontja” szövegrész helyébe az „5. § (1) bekezdés c)–f) pontja” szöveg lép.

15. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 95. § (11a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”

16. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 225. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”

17. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény

- a) 182. § (3a) bekezdése,

- b) 332. § (5) bekezdésében az „ , a 182. § (3a) bekezdése” szövegrész.

18. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 51. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5a) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumában, felügyelőbizottságában betöltött tagság, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban betöltött vagyonellenőri tisztség azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amelyet a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”

19. § A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény 51. § (10a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10a) A (10) bekezdésben foglaltaktól eltérően a vezetői álláshelyet betöltő köztisztviselő – a munkáltatói jogkör gyakorlójának az előzetes engedélye nélkül – lehet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány kuratóriumának, felügyelőbizottságának tagja, valamint betölthet közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványban vagyonellenőri tisztséget azzal, hogy az érintett nem vehet részt olyan döntéshozatalban, illetve nem végezhet olyan tevékenységet, amely a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése tilt.”

20. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az alapítvány, illetve az általa létesített vagy fenntartott jogi személyek, beleértve ezek legfőbb szervének és felügyelőbizottságának elnökeit és tagjait, valamint mindezek foglalkoztatottjait, meg kell feleljenek az e bekezdésben rögzített összeférhetetlenségi szabályoknak. Az, aki a feladatai pártatlan, tárgyilagos és elfogulatlan ellátására gazdasági érdeke vagy bármely egyéb közvetlen vagy közvetett személyes érdeke vagy körülménye miatt (ideértve a családi, érzelmi okokat, politikai vagy nemzeti hovatartozást is) nem vagy csak korlátozottan képes, köteles tartózkodni minden olyan tevékenységtől, amely az alapítvány vagy a csatlakozó, vagy mindezek számára közvetlen vagy közvetett módon vagyont juttató érdekeivel ellentétes lehet. Akivel szemben összeférhetetlenség vagy annak a kockázata vagy látszata fennáll, köteles azt a döntéshozatalt megelőzően írásban – vagy előre nem látható körülmények esetén jegyzőkönyvbe rögzítetten szóban – haladéktalanul bejelenteni. Testületi döntéshozatal esetén a testület elnöke vagy tagja a bejelentést a testület felé teszi meg, egyéb esetben a bejelentést a munkáltatói jogok gyakorlója felé kell megtenni. A címzett köteles írásban megerősíteni, hogy az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert-e. A határozatot az alapítvány a döntést követő egy héten belül, legalább egy évig tartó időtartamra elektronikus úton közzéteszi. Amennyiben az összeférhetetlenség fennállta megállapítást nyert, az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett személy az alapítványi döntéshozatalban, illetve az alapítvány által létesített vagy fenntartott jogi személy döntéshozatalában nem vehet részt.”

21. § A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló 2021. évi IX. törvény a következő 31/B. §-sal egészül ki:

„31/B. § E törvénynek az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt, valamint az Európai Csalásellenes Hivatal ellenőrzéseit érintő törvények módosításáról szóló 2022. évi XXIX. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.) megállapított 15. § (3) bekezdésének megfelelő alapító okirat módosításokat 2022. december 31. napjáig kell benyújtani azzal, hogy a Módtv.-nyel megállapított 15. § (3) bekezdése szerinti bejelentést a Módtv. hatálybalépésétől meg kell tenni.”