2022. évi XIX. törvény — mi változott? 2022. augusztus 15.

44. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„27/C. § (1) Piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot esetén a (2) és (3) bekezdés szerinti vállalkozás az e § szerinti kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles.

(2) Kiegészítő bányajáradék fizetésére köteles az a vállalkozás, amely

a) a 20. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerint bányajáradék fizetésére köteles, és

b) főtevékenységként

ba) építőipari nyers- és alapanyag bányászata, valamint

bb) építési alapanyagként szolgáló termék gyártása

tevékenységi körön belül a Hatóság elnöke által rendeletben meghatározott gazdasági tevékenységet végez, és

c) a Hatóság elnöke által rendeletben megállapított piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapotot megelőző második adóévben az árbevétele – ide nem értve a kapcsolt vállalkozást – elérte vagy meghaladta a 3.000.000.000 forintot.

(3) Kiegészítő bányajáradék fizetésre köteles a (2) bekezdés szerinti vállalkozás kapcsolt vállalkozása a (6) bekezdés szerinti értékesítés esetén.

(4) A (2) bekezdés b) pontja alkalmazásában főtevékenység az a TEÁOR nómenklatúra szerinti gazdasági tevékenység, amelyet a vállalkozás a piacfelügyeleti intézkedésre okot adó állapot hatálybalépését megelőző második adóév során, bármely időpontban főtevékenységként végzett.

(5) A (2) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az általa kitermelt, illetve feldolgozott, építési alapanyagként szolgáló termék értékesítése esetén, ha a számviteli bizonylaton szereplő általános forgalmi adó nélküli tonnára vetített értékesítési ár meghaladja a Hatóság elnöke rendeletében megállapított tonnára vetített viszonyítási egységárat, kiegészítő bányajáradékot fizet. A kiegészítő bányajáradék összege a tonnára vetített értékesítési ár és a tonnára vetített viszonyítási egységár különbözete és az értékesített mennyiség szorzatának 90%-a. A számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.

(6) Ha (2) bekezdés szerinti fizetésre kötelezett az építési alapanyagként szolgáló terméket kapcsolt vállalkozásának értékesíti, és a kapcsolt vállalkozás a terméket a vételi árnál és a viszonyítási egységárnál magasabb értékesítési áron tovább értékesíti, a kapcsolt vállalkozás kiegészítő bányajáradékot fizet. A kiegészítő bányajáradék összege a tonnára vetített vételi ár és a tonnára vetített továbbértékesítési ár különbözete és az értékesített mennyiség szorzatának 90%-a. A számviteli bizonylaton szereplő értékesítési ár szolgáltatás költségét nem tartalmazhatja, az értékesítési ár szolgáltatás költségével nem csökkenthető.

(7) A kiegészítő bányajáradékot önbevallásban kell meghatározni, és az önbevallást a bányafelügyeletnek megküldeni. Az önbevallás megküldésével egyidejűleg a kiegészítő bányajáradékot is meg kell fizetni. A befizetett kiegészítő bányajáradék költségként számolható el.

(8) A kiegészítő bányajáradékot forintban, havonta kell teljesíteni, a tárgyhót követő hónap 15. napjáig. Késedelmes befizetés esetén a bányafelügyelet a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot számít fel.

(9) Ha a kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezett a (7) bekezdés szerinti önbevallási, illetve a kiegészítő bányajáradék fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, vagy a kötelezettségét hibásan teljesíti, a bányafelügyelet a terhére a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék általános forgalmi adó nélküli értékének 40 százalékáig terjedő közigazgatási bírságot szab ki, és a meg nem fizetett kiegészítő bányajáradék megfizetésére kötelezi. Figyelmeztetés közigazgatási szankció alkalmazásának nincs helye.”