2022. évi XIX. törvény — mi változott? 2022. augusztus 2.

1. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szerződés alapján a tulajdonszerzésre még nem került sor, az önkormányzat a törzsvagyon részét képező tereken, parkokon és egyéb közterületeken létesített építmény tekintetében köteles zártkörű pályázatot vagy a Kbt. szerint közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárást kiírni. Zártkörű pályázat vagy a Kbt. szerinti közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás esetén érdekeltnek kell tekinteni a hatályos építésügyi hatósági engedély engedélyesét.”

2. § (1) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az állam nevében pályázat kiírására, elbírálására, ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására és a koncessziós szerződés megkötésére a kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv jogosult.”

(2) A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 5. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az állam nevében pályázat kiírására, ajánlattételi felhívásra, ajánlattételi eljárás, valamint a 10/A. § szerinti eljárás lefolytatására és a koncessziós szerződés megkötésére a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (a továbbiakban: Hatóság) előzetes egyetértésével kerülhet sor.”

3. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 11/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„11/A. § Ha e törvény 4. § (3) bekezdése alapján lefolytatott pályázat vagy a Kbt. szerint közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás eredményes, az annak eredményeként létrejövő szerződés megkötésével egyidejűleg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (5) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelő szerződés megszűnik.”

4. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvénnyel megállapított 3/A. §-át, 4. § (3) bekezdését és 11/A. §-át azon eljárásokra is alkalmazni kell, amelyeknek alapjául szolgáló – a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 18. § (5) bekezdése szerinti – szerződés a kihirdetés napján már hatályos volt.”

5. § A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény

- a) 3/A. §-ában a „4. §” szövegrész helyébe a „4. § (1) és (2) bekezdése” szöveg,

- b) 5. § (4) bekezdésében a „követően a” szövegrész helyébe a „követően – az (1) bekezdés szerinti kijelölő és az e kijelölés alapján eljáró központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter által a koncessziós szerződés végrehajtása körében ellátandó feladatait meghatározó kormányrendeletben foglaltak figyelembe vételével – a” szöveg,

- c) 30/A. § a) pontjában a „vonatkozó részletes” szövegrész helyébe a „vonatkozó és az e kijelölés alapján eljáró központi kormányzati igazgatási szerv vagy miniszter által a koncessziós szerződés végrehajtása körében ellátandó feladatait meghatározó részletes” szöveg

lép.

29. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 27/C. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) Ha a Hatóság a felszámolót a felszámolói névjegyzékbe felveszi, a Hatóság névjegyzék-vezetést támogató informatikai rendszere – a felszámoló által lefolytatott csődeljáráshoz, felszámolási eljáráshoz kapcsolódó bírósági vagy más hatósági eljárásban a bíróság vagy a hatóság számára történő adatszolgáltatás céljából – a felszámoló névjegyzékből való törlését követő 5 évig tárolja a felszámoló által szolgáltatott, a közérdekből nyilvános adatok körét meghaladó (4) bekezdés szerinti adatokat.”

33. § A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény

- a) 27/C. § (5) bekezdés d) pontjában a „vállalt többletfeltételeket” szövegrész helyébe a „vállalt feltételeket” szöveg,

- b) 27/C. § (6) bekezdés j) pontjában a „vállalt többletfeltételeket” szövegrész helyébe a „vállalt feltételeket” szöveg

lép.

34. § Hatályát veszti a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (1) bekezdés d) pontja.

35. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 1. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A (7) bekezdésben foglaltakat a bejelentés alapján vagy hatósági engedélyhez és bejelentéshez nem kötött, ásványinyersanyag-kitermeléssel járó tevékenységekre is alkalmazni kell.”

36. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 5. § (4b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4b) A kérelmező nyilatkozik, hogy vele szemben a (4a) bekezdésben foglaltak nem állnak fenn. Ha a kérelmező valótlan nyilatkozatot tesz, a bányafelügyelet a kiadott engedélyt visszavonja.”

37. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 6/A. és 6/B. §-sal egészül ki:

„6/A. § (1) A hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházása esetén a magyar államot elővásárlási jog illeti meg.

(2) A bányászati jogot átadó a hatósági engedély alapján gyakorolt bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelem benyújtását megelőzően a bányászati jog átruházásáról szóló szerződést igazolt módon köteles – 60 napos válaszadási határidővel – megküldeni a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv részére.

(3) Ha a magyar állam tulajdonosi jogait gyakorló szerv az elővásárlási jogot nem gyakorolja, vagy 30 napon belül nem nyilatkozik, a bányászati jogot átvevő a bányászati jog átruházásához történő hozzájárulás iránti kérelmet benyújthatja a bányafelügyelethez.

6/B. § (1) A bányafelügyelet előzetes hozzájárulása szükséges

a) a bányavállalkozó polgári törvénykönyvről szóló törvény rendelkezései szerinti szétválásához, más vállalkozással történő egyesüléséhez, átalakulásához,

b) a nyilvánosan működő részvénytársaság kivételével a bányászati joggal rendelkező gazdasági társaság tulajdonrészének visszterhes és ingyenes átruházásához,

c) a bányászati joggal rendelkező nyilvánosan működő részvénytársaság részvényeinek 25%-át meghaladó mértékű visszterhes és ingyenes átruházásához és

d) a bányászati jog mint vagyoni értékű jog nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként jogi személy részére történő átruházásához.

(2) Az (1) bekezdés a)–b) és d) pontja szerinti esetben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésre irányuló kérelmet a cégbírósághoz a bányafelügyelet határozatával együtt kell benyújtani.

(3) A bányafelügyelet az (1) bekezdésben meghatározott jogügyletekhez történő előzetes hozzájárulást megtagadja, ha ezen jogügyletek végrehajtása a nemzetgazdaság nyersanyagellátási szükségleteinek kielégítését, a közbiztonságot, a bányavállalkozó bányászati tevékenységének ellátását veszélyezteti, továbbá ha a jogügylet eredményeképpen a bányavállalkozó nem tud megfelelni a 6. § (5) bekezdése szerinti követelményeknek.”

38. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként a Hatóság elnökének rendeletében zárt területté nyilvánított területet lehet figyelembe venni.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 9. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés szerinti érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatot a bányafelügyelet folytatja le. A vizsgálatban a Hatóság elnökének rendelete szerinti adatszolgáltatási és véleményezési körben közreműködik

a) a környezetvédelmi és természetvédelmi hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

b) a kulturális örökségvédelmi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

c) az erdészeti hatáskörben eljáró megyei kormányhivatal,

d) a hajózási hatósági hatáskörben eljáró fővárosi kormányhivatal,

e) az ingatlanügyi és földügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

f) a népegészségügyi hatáskörben eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal,

g) a légiközlekedési hatóság,

h) a katonai légügyi hatóság,

i) a közlekedésért felelős miniszter,

j) a vízügyi és vízvédelmi hatóság,

k) a honvédelemért felelős miniszter,

l) a települési önkormányzat jegyzője, fővárosban a főjegyző,

m) a közút kezelője,

n) a vízvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv és

o) a természetvédelemért felelős miniszter által kijelölt szerv.

(2b) Az érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatban a (2a) bekezdés szerint közreműködő szervezet arról nyilatkozik, hogy a zárt területen fennáll-e a bányászati tevékenység végzését vagy a geotermikus energia kutatását és kinyerését kizáró vagy korlátozó ok. A kizáró vagy korlátozó ok fennállását a közreműködő szervezetnek indokolnia kell.

(2c) A közreműködő szervezet a nyilatkozatában foglaltakhoz a koncessziós tevékenység teljesítéséhez szükséges hatósági eljárások tekintetében kötve van, kivéve, ha a nyilatkozat megadásakor fennálló állapotokhoz képest olyan változások történtek, amelyek alapján a nyilatkozatban foglaltak nem tarthatók fenn. A megváltozott körülményeket a közreműködő szervezetnek kell igazolni.”

39. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 22. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) A bányavállalkozó a kutatási területet vagy annak egy részét a bányatelek-megállapítási kérelem benyújtásáig visszaadhatja. A bányafelügyelet a terület-visszaadást akkor fogadja el, ha a visszaadásra bejelentett területen a bányakárokat megtérítették, továbbá a tájrendezési, a környezetvédelmi, a földvédelmi és talajvédelmi kötelezettségeket teljesítették. A visszaadott területen a határozat véglegessé válásának napján az adományozott kutatási joga megszűnik vagy a jogosult kutatási engedélye hatályát veszti.”

40. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 25. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A bányavállalkozó köteles)

„b) a kitermelés megkezdését követően a bányatelekben található ásványi nyersanyag elhelyezkedésére vonatkozó információt, a földtani és kitermelhető vagyon mennyiségében és minőségében bekövetkezett változásra vonatkozó adatokat, illetve a kinyert és a hasznosított geotermikus energia mennyiségére vonatkozó jelentést évente, továbbá”

(az állami földtani feladatokat ellátó szervnek megküldeni.)

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 25. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

„(2b) A (2) bekezdés b) pontja és a (2a) bekezdés szerinti jelentést a jelentés benyújtására kötelezett a jelentés benyújtását követő egy éven belül helyesbítheti, a teljes, javított jelentés ismételt benyújtásával. Helyesbítés esetén a jelentés benyújtására kötelezettel szemben szankció nem alkalmazható.”

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 25. § (3a) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az adat keletkezésének idejétől függetlenül közérdekből nyilvános adatnak minősül:)

„e) a kitermeléssel, kinyeréssel érintett bányatelek védnevére, szénhidrogén-kitermelés esetén a mező megnevezésére, és”

(vonatkozó információ.)

41. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 26/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha a bányafelügyelet törli a bányatelket, a törlés tényét a nyilvántartásában átvezeti és a véglegessé vált törlő határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a bányatelek-bejegyzés ingatlan-nyilvántartásból történő törlése végett. A bányatelek volt jogosultjának kötelezettségei a bányakárok megtérítése, a tájrendezés és a biztonság, valamint a környezet- és természetvédelem tekintetében a bányatelek törlését követően is fennállnak.”

43. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 27/B. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A bányafelügyelet az (1) bekezdés szerinti rendeletben az (1) bekezdés b) és c) pontja kapcsán meghatározott előírások teljesítésének elmulasztása esetén törli a bányavállalkozó bányászati jogát.”

45. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény „Műszaki üzemi terv” alcíme a következő 27/D. §-sal egészül ki:

„27/D. § (1) Ha a világörökségi helyszín által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzése érdekében szükséges, a Hatóság elnöke – a világörökségről szóló törvénnyel összhangban – rendeletben meghatározza a világörökségi területre vonatkozóan az ásványi nyersanyag kitermelésének a feltételeit, valamint ha a kitermelés már megkezdődött, az ezeknek a feltételeknek való megfelelés határidejét.

(2) A bányafelügyelet a világörökségi területen található bányatelek esetében

a) az (1) bekezdés szerinti rendeletnek való megfelelést a kitermelési műszaki üzemi terv jóváhagyása vagy módosítása során vizsgálja,

b) az érvényes kitermelési műszaki üzemi tervet hivatalból felülvizsgálja, és amennyiben nem felel meg az (1) bekezdés szerinti rendeletnek, kötelezi a bányavállalkozót a kitermelési műszaki üzemi terv módosítására és a módosítás kidolgozásához szükséges észszerű határidő tűzésével annak bányafelügyelet részére történő benyújtására.

(3) A bányafelügyelet a kitermelést megtiltja, ha

a) a (2) bekezdés szerinti határidőt a bányavállalkozó elmulasztja, vagy

b) a kitermelési műszaki üzemi terv módosítása iránti kérelmet végleges döntésében elutasítja vagy az eljárást megszünteti.”

46. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A bányafelügyelet által a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység végzésére jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, iskolai végzettségének megnevezését és oklevelének számát.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 28. §-a a következő (4b) bekezdéssel egészül ki:

„(4b) A (4) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a bányaüzemi felelős műszaki vezetők jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a bányaüzem típusát, amelyre a bányaüzemi felelős műszaki vezető bejelentése vonatkozik.”

47. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 30. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„30. § (1) A bányavállalkozó a kitermelést 12 hónapot meghaladóan – az építőipari nyers- és alapanyagra megállapított bányatelkek kivételével – a bányafelügyelet engedélyével, jóváhagyott szüneteltetési műszaki üzemi terv alapján szüneteltetheti.

(2) A szüneteltetés időtartamára a miniszter a koncessziós szerződésben, más bányavállalkozó esetében a bányafelügyelet a szüneteltetésre készült műszaki üzemi tervet jóváhagyó határozatban a kieső bányajáradék pótlására díjfizetési kötelezettséget állapít meg. A bányajáradék pótlására díj nem állapítható meg, ha a kitermelés szüneteltetését elemi csapás vagy bányaveszély tette szükségessé.

(3) A kiesett bányajáradék pótlására a bányavállalkozó által fizetendő díj mértékének meghatározásánál a jóváhagyott műszaki üzemi tervet vagy az alapjául szolgáló művelési tervet kell figyelembe venni. A bányavállalkozó által fizetendő éves díj mértéke a szünetelést megelőző kitermelési műszaki üzemi tervben az utolsó évre jóváhagyott kitermelési mennyiség értéke után a 20. § szerint meghatározott bányajáradék mértékének 30%-a.

(4) Ha az építőipari nyers- és alapanyagot kitermelő bányavállalkozó hat hónapot meghaladóan nem végez kitermelést (a továbbiakban: szünetelés), az első félévben a kieső bányajáradék pótlására a bányatelek kitermelhető ásványvagyon értéke 0,5‰-nek megfelelő összeget kell fizetnie, amely hat hónapot meghaladó szünetelés esetén a második félévtől, félévenként további 0,5‰-kel növekszik. A bányatelek kitermelhető ásványvagyonának értékét úgy kell meghatározni, hogy a bányatelek szünetelést megelőző év december 31-én kitermelhető ásványvagyon mennyiségét meg kell szorozni az ásványi nyersanyagok és a geotermikus energia fajlagos értékének, valamint az értékszámítás módjának meghatározásáról szóló kormányrendeletben szereplő ásványi nyersanyag fajlagos értékével.

(5) A bányafelügyelet – a mélyműveléses ércbánya kivételével – hivatalból elrendeli a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését, ha

a) a kitermelés szüneteltetésének időtartama eléri a 6 évet,

b) a szünetelés időtartama eléri a 48 hónapot,

c) a bányavállalkozó a kiesett bányajáradék pótlására megállapított díjfizetési kötelezettségének felhívás ellenére határidőre nem tesz eleget vagy

d) a bányavállalkozónak a szüneteltetést követő időszakra vonatkozó műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmét – a bányabezárási és tájrendezési műszaki üzemi terv kivételével – a bányafelügyelet véglegessé vált döntésben elutasította vagy az eljárást megszüntette.

(6) A bányavállalkozó a bánya bezárását és a tájrendezés elvégzését elrendelő bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított 30 napon belül köteles a 42. § szerinti műszaki üzemi terv jóváhagyása iránti kérelmet benyújtani.

(7) Ha a bányavállalkozó a (6) bekezdésben előírt kötelezettségét nem teljesíti vagy az általa benyújtott bányabezárási műszaki üzemi tervet a bányafelügyelet véglegessé vált határozatával elutasította, vagy az eljárást véglegessé vált döntéssel megszüntette, a koncessziós szerződés alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a koncessziós szerződés megszűnik, a bányafelügyeleti engedély alapján folytatott bányászati tevékenység esetén a bányafelügyelet törli a bányavállalkozó bányászati jogát.

(8) Ha a (7) bekezdés alapján

a) a koncessziós szerződés megszűnik, a 12. § (3) bekezdésében, vagy

b) a bányafelügyelet a bányászati jogot törli, a 26/A. § (6b) és (7) bekezdésében

foglaltakat kell alkalmazni.”

48. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 34/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„34/A. § (1) A szállítóvezetékek, a gázelosztó vezetékek és a cseppfolyós propán-, butángáztartályok létesítési és üzemeltetési tapasztalatainak figyelemmel kísérése, valamint a műszaki haladás eredményeinek a gázelosztás és forgalmazás biztonságát növelő széles körű alkalmazásának elősegítése a szakági műszaki bizottságok feladata.

(2) A szakági műszaki bizottság a működési rendjét maga határozza meg, és évente legalább két bizottsági ülést tart.

(3) A szakági műszaki bizottság a tárgyévet követő év március 15-ig beszámol a Hatóság elnökének a tárgyévben elvégzett tevékenységéről.”

49. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A bányafelügyelet a tájrendezéshez szükséges feladatokról a 27. § és 42. § szerinti műszaki üzemi terv és az (5) bekezdés szerinti használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezési tervének jóváhagyási eljárása során dönt. A tájrendezéssel kapcsolatos ingatlanhasználat esetén az ingatlan igénybevételi jogosultságot nem kell igazolni.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások állapotáról a tulajdonos vagy vagyonkezelő a Hatóság elnökének az e törvény végrehajtásának egyes szabályairól szóló rendelete szerinti kockázatelemzést készít és nyújt be a bányafelügyelethez. A tulajdonos vagy vagyonkezelő a kockázatelemzést háromévente felülvizsgálja.

(5) A benyújtott kockázatelemzés alapján a bányafelügyelet dönt a kockázatelemzés megfelelőségéről és a kockázat mértékéről. Ha a kockázatelemzés nem megfelelő, a bányafelügyelet határidő tűzésével új kockázatelemzés benyújtására kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt. Ismételt elutasítás esetén a bányafelügyelet a kockázatelemzést a tulajdonos vagy vagyonkezelő költségére elkészítteti.”

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) Ha a bányafelügyelet magas vagy nagyon magas kockázatot állapít meg, kötelezi a tulajdonost vagy vagyonkezelőt a tájrendezési terv 60 napon belül történő benyújtására. Egy tájrendezési tervben kell valamennyi érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás tájrendezését megtervezni. A bányafelügyelet a tájrendezés határidejét a tulajdonos vagy üzemeltető által a tervhez mellékelt ütemtervre figyelemmel határozza meg.”

(4) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha a (8) bekezdés szerinti bányafelügyeleti határozat véglegessé válásától számított egy éven belül

a) a tulajdonos vagy vagyonkezelő nem kezdeményezi a nem bányászati célú hasznosítás engedélyezését az arra hatáskörrel rendelkező hatóságnál,

b) az a) pont szerinti engedély iránti kérelmet a hatóság végleges döntésével elutasította vagy az eljárást megszüntette, vagy

c) a tulajdonos vagy vagyonkezelő az a) pont szerinti engedélyben meghatározott hasznosítást nem kezdi meg

köteles ezt a tényt a bányafelügyeletnek jelezni.”

(5) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 36. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:

„(9a) A tulajdonos vagy vagyonkezelő a (9) bekezdés szerinti esetekben az ott meghatározott határidőtől számított 60 napon belül az érintett használaton kívüli bányászati célú mélyfúrás adataira vonatkozóan a (3) bekezdésben foglaltak szerinti nyilvántartáshoz adatot szolgáltat, valamint a (4) bekezdés szerinti kockázatelemzést elvégezi.”

50. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Szabálytalanul folytatja a bányászati tevékenységet a bányavállalkozó, ha azt)

„f) az ásványvagyonban bekövetkezett változásra vonatkozó éves adatszolgáltatási kötelezettség hibás, hiányos vagy késedelmes teljesítésével, illetve annak elmulasztásával”

(gyakorolja.)

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 41. §-a a következő (3d) bekezdéssel egészül ki:

„(3d) Ha a bányafelügyelet a 43. § (3) bekezdése szerinti hatásköreiben lefolytatott eljárásai alapján az első szankcionált jogsértést követő két éven belül újabb három jogsértést állapít meg, a negyedik jogsértés esetén a bányavállalkozó bányászati jogát törli.”

51. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(10) A Hatóság a bányászati hatósági feladatokat ellátó személy részére igazolványt állít ki. Az igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát a Hatóság elnöke rendeletben állapítja meg. Az igazolvány személyes adatként tartalmazza a bányászati igazgatási feladatokat ellátó személy nevét és arcképét, valamint az igazolvány okmányazonosítóját.”

52. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/B. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bányafelügyelet az általa kiadott engedélyek módosítását, a módosításokat külön jelölve, egységes döntésbe foglalva kiadmányozza.”

53. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

„(2) A bányafelügyelet együttes eldöntés céljából elrendelheti az előtte folyamatban lévő olyan eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg. Az eljárások egyesítése esetén a bányafelügyelet a legkorábban indult ügy ügyintézési határidején belül jár el.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. §-a a következő (4) és (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A bányafelügyelet az ellenőrzés során, az ellenőrzéssel összefüggésben a hatásköre gyakorlásának keretei között az ügyfél vagy képviselője mellett az ellenőrzés helyszínén tartózkodó bármely más személytől is adatot és tájékoztatást kérhet, az ügyfelet nyilatkozat tételére hívhatja fel, a helyszínről, a megszemlélt tárgyakról, folyamatokról kép- és hangfelvételt készíthet, mintavételt eszközölhet, továbbá egyéb bizonyítást folytathat le.

(4a) A bányafelügyelet az ellenőrzés során a tényállás tisztázása szempontjából fontos iratot és más tárgyi bizonyítékot lefoglalhat.”

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 43/C. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt előterjesztett kérelmében annak igazolásával kérheti a hatóságtól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés engedélyezését (a továbbiakban: fizetési kedvezmény), hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(8) Ha a kötelezett a fizetési kedvezményben foglaltak szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti, a tartozás járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik.”

54. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A bányafelügyelet által a szakértői tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatokat nem tartalmazó adatokat. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/A. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a földtani szakértők jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét és kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a földtani szakértő szakterületének megnevezését.”

55. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A hites bányamérői tevékenységet folytató személyekről a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás tartalmazza a tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét, valamint a Hatóság elnökének rendeletében előírt további, személyes adatokat nem tartalmazó adatokat. A nyilvántartásból kizárólag a hites bányamérői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.”

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 44/B. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás – a természetes személyazonosító adatok kivételével – közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.

(5) A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján a bányafelügyelet a honlapján naprakészen közzéteszi a hites bányamérői tevékenységet folytató személyek jegyzékét, amely tartalmazza a tevékenységet folytató személy nevét, kapcsolattartásra megjelölt elérhetőségét és a hites bányamérő szakterületének megnevezését.”

56. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 49. § 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„49. „Üzemszerű kitermelés”: az ásványi nyersanyag olyan kitermelése, ahol a tényleges kitermelési mennyiség a tevékenységre vonatkozó, első, módosítás nélküli műszaki üzemi tervben jóváhagyott legnagyobb kitermelési mennyiségnek legalább a felét eléri az üzemszerű kitermelésre meghatározott időtartamon belül.”

58. § (1) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdés 14. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)

„14. a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedély vagy bejelentés alapján történő építésére, használatbavételére, javítására, átalakítására,”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(2) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1b) bekezdése a következő 37. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke)

„37. a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra”

(vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.)

(3) A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény 50/A. § (1d) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Hatóság elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg)

„a) a bányafelügyeleti hatósági feladatokat ellátó személyek részére biztosítandó szolgálati igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát,”

59. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény a következő 50/I. §-sal egészül ki:

„50/I. § (1) Ha az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény hatálybalépésekor az üzemszerű kitermelés megkezdésére vonatkozó, a 26/A. § (4) vagy (6b) bekezdésében megállapított határidőidőből kevesebb, mint egy év van hátra, ezt az időtartamot kell alkalmazni a 26/A. § (5) bekezdése szerinti jogkövetkezmény alkalmazása tekintetében.

(2) Az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény által megállapított 30. §-t az egyes gazdaságszabályozási tárgyú törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény hatálybalépésekor fennálló tényekre, jogviszonyokra és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

60. § A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

- 1. 5. § (4a) bekezdés nyitó szövegrészében a „kutatási engedélyt nem ad, bányatelket nem állapít meg, és az (1) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet – a bányabezárási és tájrendezési” szövegrész helyébe a „kutatási engedély, bányatelek megállapítása, feltárási és kitermelési” szöveg és a „jóváhagyási kérelem kivételével –” szövegrész helyébe a „jóváhagyása, valamint meddőhányóhasznosítás-engedélyezés iránti kérelmet” szöveg,

- 2. 5. § (5) bekezdésében az „A kiesés okát” szövegrész helyébe az „Az önhiba hiányát” szöveg,

- 3. 9. § (4) bekezdésében a „személy” szövegrész helyébe a „személy is” szöveg,

- 4. 20. § (2) bekezdés b) pontjában az „engedélyes,” szövegrész helyébe az „engedélyes, az 1. § (7a) bekezdése szerinti tevékenységet végző,” szöveg,

- 5. 25. § (2) bekezdés c) pontjában az „ásványvagyonról” szövegrész helyébe az „ásványvagyon mennyiségéről, minőségéről és elhelyezkedéséről” szöveg,

- 6. 25. § (3) bekezdés b) pontjában a „bányatelken belül a bányavállalkozó által szolgáltatott” szövegrész helyébe a „bányatelek megállapítását követően a bányavállalkozó által a feltárás és a kitermelés során szolgáltatott” szöveg,

- 7. 26/A. § (1) bekezdésében a „joga” szövegrész helyébe a „kizárólagos joga” szöveg,

- 8. 26/A. § (2) bekezdésében az „esetén a bányafelügyelet” szövegrész helyébe az „esetén – ha a (3a) bekezdés szerinti feltételek teljesülése a kérelemben igazolt – a bányafelügyelet” szöveg,

- 9. 26/A. § (4) bekezdésében a „2 éven” szövegrész helyébe az „1 éven” szöveg és a „2 évvel” szövegrész helyébe az „1 évvel” szöveg,

- 10. 26/A. § (6b) bekezdésében a „két éven” szövegrész helyébe az „1 éven” szöveg és az „ötéves” szövegrész helyébe az „ötéves, illetve egyéves” szöveg,

- 11. 26/A. § (6c) bekezdésében az „időtartam.” szövegrész helyébe az „időtartam. Az (5) bekezdésben foglalt jogkövetkezményeket az új jogosult tekintetében is alkalmazni kell.” szöveg,

- 12. 26/A. § (8) bekezdésében a „követően” szövegrész helyébe a „követően – a szénhidrogénre megállapított bányatelek kivételével –” szöveg,

- 13. 26/B. § (4) bekezdésében a „kérelemre” szövegrész helyébe a „kérelemre vagy hivatalból” szöveg,

- 14. 26/C. § (3) bekezdésében a „megfizetni.” szövegrész helyébe a „megfizetni. A bányafelügyelet a határozatot hozó hatóság megkeresésére – szükség szerint – hivatalból módosítja a bányatelket.” szöveg,

- 15. 27. § (2b) bekezdés b) pontjában a „kapcsolt vállalkozása” szövegrész helyébe a „kapcsolt vállalkozása (a továbbiakban: kapcsolt vállalkozás)” szöveg,

- 16. 27/B. § (1) bekezdés d) pontjában a „30. § (1) és (7) bekezdésétől” szövegrész helyébe a „30. § (4) bekezdésétől” szöveg,

- 17. 27/B. § (2) bekezdés b) pontjában a „bányavállalkozónak a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 23. pontja szerinti kapcsolt vállalkozása” szövegrész helyébe a „bányavállalkozó kapcsolt vállalkozása” szöveg,

- 18. 28. § (5) bekezdésében az „a 27. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben” szöveg,

- 19. 31. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „engedélye” szövegrész helyébe az „engedélye vagy bejelentés” szöveg,

- 20. 38/A. § (7) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „ „nem kereste” vagy „elköltözött”, vagy” szövegrész helyébe a „ „nem kereste”, „elköltözött”, „ismeretlen” vagy „kézbesítés akadályozott”, vagy” szöveg,

- 21. 38/D. § (1) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe az „illetve” szöveg,

- 22. 41. § (3c) bekezdésében a „30. § (7) bekezdése” szövegrész helyébe a „30. § (4) bekezdése” szöveg,

- 23. 41. § (7b) bekezdésében az „alkalmazni.” szövegrész helyébe az „alkalmazni. A kilencvennapos határidő jogvesztő határidőnek minősül.” szöveg,

- 24. 41/A. § (5) bekezdésében a „vezetőt, aki a műszaki” szövegrész helyébe a „vezetőt, aki a 28. § (5) bekezdésében foglaltakat, a műszaki” szöveg,

- 25. 41/A. § (10) bekezdésében az „ötvenmillió” szövegrész helyébe az „egymillió” szöveg,

- 26. 41/B. § (1) bekezdésében a „(1) és (4) bekezdésében, továbbá a 41/A. § (10) bekezdésében” szövegrész helyébe a „(1), (3) és (4) bekezdésében, továbbá a 41/A. § (5) és (10) bekezdésében” szöveg,

- 27. 43. § (3) bekezdésében a „munkavédelmi,” szövegrész helyébe a „munkavédelmi, foglalkoztatásfelügyeleti hatósági,” szöveg,

- 28. 49. § 54. pontjában a „szénhidrogén-lelőhely” szövegrész helyébe a „szénhidrogén-lelőhely kutatási fázisú próbatermelésére,” szöveg,

- 29. 50/A. § (1b) bekezdés 11. pontjában az „eljárásra,” szövegrész helyébe az „eljárásra, és a meghirdetett bányászati jog ellenértékének meghatározására,” szöveg,

- 30. 50/A. § (1b) bekezdés 16. pontjában a „hatósági eljárás,” szövegrész helyébe a „hatósági eljárásra és bejelentésre,” szöveg,

- 31. 50/A. § (1b) bekezdés 26. pontjában a „szabályzatra,” szövegrész helyébe a „szabályzatra és a robbantásvezetői és robbantómesteri képzés és vizsgáztatás rendjére, valamint a képzési programra,” szöveg

lép.

61. § Hatályát veszti a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény

- a) 6. § (4) bekezdése,

- b) 6. § (6)–(9) bekezdése,

- c) 26/B. § (6) bekezdése,

- d) 43/B. § (1) bekezdés d) pontja,

- e) 50/A. § (1b) bekezdés 22. pontjában a „valamint az ilyen munkakörben foglalkoztatottak alaptanfolyami és időszakos továbbképzésére,” szövegrész,

- f) 50/A. § (1b) bekezdés 27. pontjában az „a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataik és működésük rendjére,” szövegrész,

- g) 50/A. § (3) bekezdése.

62. § A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 100. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

„d) meghatározza a közbiztonságra veszélyt jelentő egyes eszközök és anyagok gyártására, forgalmazására, szállítására, tárolására, birtoklására és használatára, valamint a polgári felhasználású robbanóanyagok szállítására és belföldi átadására vonatkozó szabályokat,”

63. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 234/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„234/A. § (1) A Hatóság elnöke a végrehajtó által előterjesztett kérelem alapján – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – további hét évre megállapítja a szolgálat folyamatosságát, ha a kinevezését követően a végrehajtót legfeljebb kettő alkalommal sújtották jogerősen fegyelmi büntetéssel, amelyek közül legfeljebb egy volt súlyosabb figyelmeztetésnél, de egyik sem volt súlyosabb írásbeli megrovásnál.

(2) Ha a kérelem elbírálása idején a végrehajtóval szemben a kérelem elbírálására kihatással bíró fegyelmi eljárás van folyamatban, a végrehajtó szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás jogerős befejeződését követő, a végrehajtó szolgálati jogviszonya folyamatosságának megállapítására irányuló kérelme elbírálása napjáig meghosszabbodik.

(3) A végrehajtói szolgálat folyamatosságának megállapítása iránti kérelem benyújtási határidejének elmulasztása esetén igazolásnak nincs helye. A kérelmet elbíráló eljárásban az ügyintézési határidő harminc nap.

(4) A Kar hivatali szerve a végrehajtó kinevezésének lejártát megelőző egy éven belül tájékoztatja a végrehajtót a kinevezése lejártának időpontjáról és a (3) bekezdésben foglaltakról.

(5) Ha a szolgálat folyamatosságának megállapítása a kérelmező végrehajtóval szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárás eredményétől függ, a Hatóság elnöke a szolgálat folyamatosságának megállapítása iránti eljárását a kérelmező végrehajtóval szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti.

(6) Ha a kérelmező végrehajtó az (5) bekezdés szerinti fegyelmi eljárás során az írásbeli megrovásnál súlyosabb fegyelmi büntetést kapott, a fegyelmi eljárás jogerős befejezését követően a Hatóság elnöke a kérelmező végrehajtót a kérelme elbírálása napjáig szolgálatából felfüggeszti.”

65. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 239. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Ha a végrehajtó szolgálati ideje alatt másik szolgálati helyre is végrehajtói kinevezést kap, a pályázat benyújtásának időpontja szerinti szolgálati helyén fennálló szolgálata az új szolgálati helyre történő kinevezését megelőző napon megszűnik.”

66. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 297. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„297. § (1) A fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények – a 234/A. §-ban foglalt kivétellel – megszűnnek, ha a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számítva figyelmeztetés esetén egy év, más fegyelmi büntetés esetén 3 év eltelt. Pénzbírság kiszabása esetén a fegyelmi büntetés hatálya – a 3 év eltelte után is – mindaddig fennáll, amíg az eljárás alá vont személy a pénzbírságot nem fizette ki. A fegyelmi büntetés felfüggesztése esetén – ha annak végrehajtására nem kerül sor – a fegyelmi büntetés hatálya a fegyelmi határozat jogerőre emelkedésétől számított 5 évig áll fenn.

(2) A Kar hivatali szerve a fegyelmi büntetést

a) a végrehajtó végrehajtói szolgálata folyamatosságának a fegyelmi büntetés kiszabását követő első alkalommal történő megállapítását követően, vagy

b) ha a végrehajtó szolgálata folyamatosságának megállapítására az (1) bekezdésben említett idő eltelte előtt kerül sor, az (1) bekezdésben említett idő eltelte után

törli a végrehajtók névjegyzékéből.

(3) Az (1) bekezdésben említett idő eltelte után a Kar hivatali szerve a fegyelmi büntetést törli a végrehajtó-helyettesek és a végrehajtójelöltek névjegyzékéből.”

67. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 306/Z. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) E törvénynek az egyes gazdaságszabályozási törvények módosításáról szóló 2022. évi XIX. törvény 63. §-ával megállapított 234/A. §-át és 69. § d) pontjával megállapított 306/I. §-át a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló 2022. évi V. törvény 8. § (1) bekezdése alapján benyújtott, az önálló bírósági végrehajtó szolgálati jogviszonya folyamatosságának megállapítására irányuló kérelmek elbírálására is alkalmazni kell.”

69. § A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény

- a) 230. § (4) bekezdésében az „a Kormány” szövegrészek helyébe az „a Hatóság elnökének” szöveg,

- b) 235. § (1) bekezdés a) pontjában a „végrehajtói állás betöltése” szövegrész helyébe a „végrehajtói állás (2) bekezdésben foglaltak szerint történő betöltése” szöveg,

- c) 235. § (4) bekezdésében az „esetét kivéve – eredeti” szövegrész helyébe az „esetét, valamint azt az esetet kivéve, amikor a végrehajtó áthelyezést megelőző álláshelye megszűnik – eredeti” szöveg,

- d) 285. § (2a) bekezdésében a „végrehajtói szolgálata megszűnt” szövegrész helyébe a „végrehajtói szolgálata – a 239. § (1a) bekezdés szerinti okból történő megszűnés kivételével – megszűnt” szöveg,

- e) 306/I. §-ában a „követő cselekményekkel összefüggésben” szövegrész helyébe a „követően” szöveg

lép.

74. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17/A. § (1) bekezdésében a „homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag – ideértve mindezek változatait és keverékeit is – (a továbbiakban együtt: töltésanyag)” szövegrész helyébe az „ásványi nyersanyag (a továbbiakban: töltésanyag)” szöveg lép.

75. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény 6/S. § (1) bekezdésében a „homok, kavics és agyag ásványi nyersanyag – ideértve mindezek változatait és keverékeit is – (a továbbiakban együtt: töltésanyag)” szövegrész helyébe az „ásványi nyersanyag (a továbbiakban: töltésanyag)” szöveg lép.

76. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. A külfejtéses bányászati tevékenységgel összefüggő hatósági eljárásban való szakhatósági közreműködés esetén akkor is meg kell tagadni a szakhatósági hozzájárulást, ha a bányatelek megállapítása iránti kérelemmel érintett település külterületén lévő földrészletek összterületének 25%-át meghaladja az ilyen célból már igénybevett és az ilyen célra felhasználni engedélyezett, de még igénybe nem vett termőföldek együttes területe.”

(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 3. § (1) bekezdése a következő 15. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„15. jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelem: az 1. § (1) bekezdés szerinti termékek e törvény szerinti dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedély nélküli vagy a 10. § (1) bekezdés szerinti feljogosítás hiányában történő értékesítése; továbbá olyan termék értékesítése, amelynek a dohánytermékek előállításáról, forgalomba hozataláról és ellenőrzéséről, a kombinált figyelmeztetésekről, valamint az egészségvédelmi bírság alkalmazásának részletes szabályairól szóló kormányrendelet alapján, Magyarországon történő forgalomba hozatala tilos.”

78. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A kormányrendeletben kijelölt miniszter vagy központi kormányzati igazgatási szerv)

„e) kijelöli a 10. § (1) bekezdés szerinti, a dohánytermék-kiskereskedelmi jogosultság gyakorlására külön feljogosított személyt.”

(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]

„j) fogadja a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó nyilvántartás-vezetési és adatszolgáltatási kötelezettségről, valamint a dohánygyártmányok árbejelentésének és árközzétételének részletes szabályairól szóló rendeletében meghatározott, dohányboltban forgalmazott termékek regisztrációs adatait, és ezeket a dohány-kiskereskedők, valamint a dohány-kiskereskedelmi ellátó részére publikálja; készletnyilvántartó minősítési rendszert működtet, a dohánytermék-kiskereskedők készlet- és forgalmi adatait kezeli, feldolgozza,”

(3) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:

[A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (a továbbiakban: Hatóság)]

„m) eljár a jogosulatlan dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet folytatókkal szemben.”

80. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 13. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A Hatóság az engedélyes kérelmére a Hatóság elnökének a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységhez kapcsolódó engedélyezés és ellenőrzés szabályairól szóló rendeletében meghatározott feltételek szerint engedélyezi a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenység szüneteltetését.”

81. § A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Hatóság a dohánytermék-kiskereskedelem hatósági felügyeletét látja el, eljár a jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelmet folytatókkal szemben, tevékenységének célja a dohánytermék-kiskereskedelmi piac zavartalan és eredményes működésének, a fiatalkorúak védelmének, továbbá a dohánytermék-kiskereskedelemmel szembeni bizalom erősítésének érdekében a dohánytermék-kiskereskedelmi piac folyamatos felügyelete.”

82. § (1) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A jogosulatlan dohánytermék kiskereskedelmi tevékenységet folyató személyt a Hatóság

a) természetes személy esetében 1 millió forinttól 50 millió forintig,

b) gazdasági társaság esetében – ideértve az egyéni vállalkozót is – 5 millió forinttól 500 millió forintig

terjedő bírsággal sújtja. Különös méltánylást érdemlő esetben a Hatóság a bírságot 50%-kal mérsékelheti.”

(2) A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 22. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A (2)–(3) bekezdés szerinti bírságot a kötelezett a döntés véglegessé válásától számított 15 napon belül köteles megfizetni a Hatóság számlájára. A bírság megfizetésének módjára az adóigazgatási eljárás részletszabályairól szóló kormányrendeletnek az adófizetésre vonatkozó rendelkezései az irányadóak.”

- a) 4. § (2) bekezdés c) pontjában a „feladatokat, és” szövegrész helyébe a „feladatokat,” szöveg,

- b) 4. § (2) bekezdés d) pontjában a „feladatokat.” szövegrész helyébe a „feladatokat, és” szöveg,

- d) 13. § (3) bekezdésében az „akit – a 10. §-ban foglaltak kivételével – érvényes” szövegrész helyébe az „akit érvényes” szöveg,

- e) 13. § (10) bekezdésében az „a Hatóság az engedélyt visszavonja.” szövegrész helyébe az „az engedély hatályát veszti.” szöveg,

- f) 13. § (14) bekezdésében az „a (4) bekezdést” szövegrész helyébe az „a (4) és a (7a) bekezdést” szöveg és az „a 10. § (1) bekezdés b) pontja” szövegrész helyébe az „a 10. § (1) bekezdése” szöveg,

- g) 15. § (4) bekezdésében a „legfeljebb két alkalommal – június 30-i, illetve december 31-i fordulónappal” szövegrész helyébe a „legfeljebb négy alkalommal – március 31-i, június 30-i, szeptember 30-i, illetve december 31-i fordulónappal” szöveg, az „e szándékát legalább 15 nappal megelőzően köteles a vámhatóságnak bejelenteni, és köteles biztosítani azt is,” szövegrész helyébe a „köteles biztosítani,” szöveg,

- h) 15/D. § (4) bekezdésében a „fogyasztó részére terméket” szövegrész helyébe az „az 1. § (1) bekezdés szerinti és dohányterméket, kiegészítő terméket” szöveg,

- j) 26. § c) pontjában a „jogsító” szövegrész helyébe a „jogosító” szöveg,

- k) 26. § d) pontjában az „ellenőrzésére, és” szövegrész helyébe az „ellenőrzésére,” szöveg

- b) 24/C. § b) pontja.

86. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Különös hatáskörű foglalkoztatásfelügyeleti hatóság a honvédelemért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó foglalkoztató foglalkoztatásfelügyeletét, a rendvédelmi szerv foglalkoztatásfelügyeletét, vagy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történő munkáltatásának foglalkoztatásfelügyeletét ellátó, a Kormány rendeletében kijelölt hatóság, továbbá a bányafelügyelet.”

87. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 7. § (2) bekezdésében a „nem tartozik a Kormány rendeletében” szövegrész helyébe a „nem tartozik törvényben vagy a Kormány rendeletében” szöveg lép.

(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Hatóság látja el a szerencsejátékot népszerűsítő reklám tekintetében a gazdasági reklám tevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény 5. § (1) bekezdésében és 21. §-ában foglaltak, valamint a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 17. § (2) bekezdése szerinti rendelkezések tekintetében a fogyasztóvédelmi hatósági feladatokat.”

(3) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 3. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság feladata, hogy a közérdeket figyelembe véve hatékonyan közreműködjön a koncessziós szerződésekkel kapcsolatos egységes joggyakorlat alakításában. A Hatóság e feladatkörében:)

„g) előzetes egyetértési jogot gyakorol az állam nevében történő koncessziós pályázat kiírása, ajánlattételi felhívás, ajánlattételi eljárás, valamint a koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10/A. §-a szerinti eljárás lefolytatása, továbbá a koncessziós szerződés megkötése, a koncessziós szerződés módosítása, az állam nevében történő megszüntetése tekintetében.”

(2) A Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Hatóság elnöke)

„o) megállapítja a földtani kutatásra, a Bt. hatálya alá tartozó, hatósági engedély vagy koncessziós szerződés alapján végezhető tevékenységek engedélyezésére, a kutatás engedélyezésére és a kutatási munkaprogram alapvető tartalmi követelményeire, a kutatási jogadományhoz, illetve a kutatási engedélyhez tartozó pénzügyi biztosítékra, valamint a kutatási terület kialakítására és mértékére, valamint kutatási jogadománnyal vagy kutatási engedéllyel érintett olyan részben vagy egészben fedő vagy magában foglaló földtani szerkezetek esetében, amelyekre más bányavállalkozó bányászati jogát már megállapították, a kötendő megállapodás hatósági jóváhagyásának feltételeire vagy a megállapodás hiányában az együttműködés szükségességének és tartalmának megállapítására, a biztonsági övezet és a védőpillér kijelölésére, biztonsági övezetben érvényesítendő tilalmakra és korlátozásokra, a bányatérképek elkészítésére és változásokkal történő kiegészítésére, a bányászati és gázipari tevékenység biztonságára és üzemi felügyeletére, a bányavállalkozó, a gázipari engedélyes ezzel kapcsolatos kötelezettségeire, a bányamentő és kitörésvédelmi szolgálat működtetésére, az üzemzavar elhárítási, kitörésvédelmi tervre, a bányának a fő bányaveszélyek szempontjából való minősítésére, a jogosulatlan, szabálytalan bányászati tevékenység végzése, kitermelés engedély nélküli szünetelése, hatósági engedélyhez kötött gázipari tevékenység engedély nélküli, vagy jogszabályban vagy a bányafelügyelet határozatában foglalt előírásoktól eltérő végzése, a biztosítékadási kötelezettség megsértése esetén alkalmazható intézkedésekre, a bányászati tevékenységből eredő kötelezettségek teljesítésének pénzügyi fedezetére szolgáló biztosítékokra, a Bt. szerinti polgári robbantási, polgári felhasználású robbanóanyag-forgalmazási, a nyomástartó berendezést vizsgáló szakértői és felügyeleti tevékenységek folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységekre jogosító eljárás rendjére, az e tevékenységeket végzőkről vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a robbanóanyag forgalmazására és e tevékenységek hatósági felügyeletére, az ásványvagyon-gazdálkodás részletes követelményeire, a szolgáltatásra köteles földtani adatok körére és az adatszolgáltatás rendjére, a bányászati jog új jogosítottjának kijelölésére vonatkozó hatósági pályázati eljárásra, és a meghirdetett bányászati jog ellenértékének meghatározására, a geotermikus védőidom meghatározására és kijelölésére, valamint a geotermikusenergia-hasznosító létesítmények, a kitermelt és hasznosított geotermikus energia mennyiségének, és a megállapított geotermikus védőidomok nyilvántartására, az ásványi nyersanyag és a geotermikus energia természetes előfordulási területén elvégzendő érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat lefolytatására, valamint a vizsgálatban részt vevő közigazgatási és egyéb szervek közreműködésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó egyes nyomástartó berendezések engedély vagy bejelentés alapján történő építésére, használatbavételére, javítására, átalakítására, az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek vonatkozásában a potenciális tárolóhely felmérésére, a szén-dioxid geológiai tárolásához kapcsolódó földtani kutatás és a tárolás engedélyezésére, a kutatási engedély átruházására, szén-dioxid-áram besajtolására, az üzemeltető és a bányafelügyelet ellenőrzésére, a pénzügyi biztosítékra és pénzügyi hozzájárulásra, a tárolóhely bezárására, a bányafelügyelet által vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó tartalmi követelményeire, a korrekciós intézkedések elvégzésére, az új tárolási engedélyes kijelölésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó építésügyi hatósági eljárásra és bejelentésre, az építési tevékenységek körére, az eljárás megindítására irányuló kérelemhez csatolandó műszaki dokumentáció tartalmára, az ásványi nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartására, a Bt. 26/A. § (4) bekezdése szerinti kitermelési határidő meghosszabbítása esetén fizetendő térítés mértékének és a megfizetés módjának megállapítására, a használaton kívüli bányászati célú mélyfúrások nyilvántartására, azok kockázatelemzésére, besorolására, valamint a céltartalék képzésére, a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területek listájának közzétételére, a vizek kártételei elleni védelem és védekezés célját szolgáló közcélú vízilétesítmények létesítéséhez szükséges anyagnyerő hely engedélyezésére, az engedély iránti kérelem tartalmi követelményeire, a komplex műveleti terv tartalmára, az anyagnyerő hely létesítéséhez szükséges biztosítékokra, az anyagnyerő hely megszüntetésére irányuló kérelem tartalmi követelményeire, a műszaki-biztonsági szempontból jelentős munkakörök betöltéséhez szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, az egyes munkabiztonsági szaktevékenységnek minősülő feladatok ellátásához szükséges szakmai képesítésre és gyakorlatra, a hites bányamérőre, a bányatérképek méretarányára és tartalmi követelményeire, a polgári robbantási tevékenység műszaki-biztonsági követelményeit tartalmazó szabályzatra és a robbantásvezetői és robbantómesteri képzés és vizsgáztatás rendjére, valamint a képzési programra, a bányászati és gázipari biztonsági szabályzatokra, a létesítmények tervezésére, létesítésére, üzembe helyezésére, üzemeltetésének és megszüntetésének műszaki biztonsági követelményeire, és egyéb feltételeit tartalmazó biztonsági szabályzatokra, a műszaki-biztonsági irányítási rendszerek alkalmazási szabályaira, a Bt. szerinti földtani szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati és gázipari biztonságtechnikai és munkabiztonsági vizsgák tematikájára és rendjére, a hites bányamérői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányászati hulladékok kezelésére, a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági követelményeire és a szén-dioxid-szállítóvezetékek biztonsági szabályzatára, a bányaüzemi felelős műszaki vezetői tevékenység folytatásának részletes feltételeire, az e tevékenységre jogosító eljárás rendjére, a nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, valamint a nyilvántartás vezetésére, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavarok és súlyos balesetek körére, az arról szóló jelentéstételi kötelezettségre és vizsgálati rendjére vonatkozó részletes szabályokat, rendeletben a koncessziós pályázatra kijelölhető zárt területeket, a szakági műszaki bizottságok létesítésére, feladataikra,”

- e) 11. § (1) bekezdésében a „10. § (1) bekezdés a) és b) pontja” szövegrész helyébe a „10. § (1) bekezdés a) és d) pontja” szöveg,

- g) 13. § k) pontjában a „módját, az általános költségátalány megfizetéséről szóló szabályokat, az elektronikus” szövegrész helyébe a „módját, az elektronikus” szöveg,

- i) 13. § l) pontjában az „árközzétételének részletes szabályaira vonatkozó részletes szabályokat,” szövegrész helyébe az „árközzétételének részletes szabályaira, az állami adó- és vámhatóság részére szolgáltatandó – személyes adatnak nem minősülő – adatok körére, az adatszolgáltatás módjára és rendszerességére, az 1. § (1) bekezdésében meghatározottakon kívül a dohányboltban forgalmazható termékekre és nyújtható szolgáltatásokra vonatkozó részletes szabályokat,” szöveg,

- j) 13. § u) pontjában az „igazolvány és jelvény biztosítására, használatára, az érintett személy azonosításához szükséges” szövegrész helyébe az „igazolványra vonatkozó részletes szabályokat, valamint az igazolvány személyes adatot nem tartalmazó” szöveg,

- l) 21. § (1) bekezdés a) pontjában a „koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény (a továbbiakban: Ktv.)” szövegrész helyébe a „Ktv.” szöveg,

98. § Hatályát veszti a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról szóló 2021. évi XXXII. törvény 13. § a) pontjában az „azzal, hogy a 3. § (1) bekezdés a) pontja szerinti feladatkörben eljáró önálló szervezeti egységek tevékenységét külön elnökhelyettes irányítja, feladatkörében kiadmányozási joggal felruházva,” szövegrész.