2021. évi XLIII. törvény — mi változott? 2021. május 23.

28. § A Pmt. 3. §-a a következő 38a. és 38b. ponttal egészül ki:

[E törvény alkalmazásában:]

„38a. tényleges tulajdonosi nyilvántartás: a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 14. pontjában meghatározott tényleges tulajdonosi nyilvántartás;

38b. többségi állami tulajdonú vállalat: teljes mértékben állami vagy helyi önkormányzati tulajdonban álló vállalat, többségi állami tulajdonban álló vállalat, valamint a helyi önkormányzat többségi tulajdonában álló vállalat;”

29. § A Pmt. 7. § (7) és (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(7) Ha az ügyfél és az üzleti kapcsolat azonosításához kockázatérzékenységi megközelítés alapján ez indokolt, a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a szolgáltató jogosult a (3)–(6) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően a személyazonosságra vonatkozó adat felügyeletet ellátó szerv által meghatározott nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.

(8) A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, az e törvényben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében

a) a b) pontban meghatározott eset kivételével, a (2) bekezdésben meghatározott adatokat tartalmazó, a (3) bekezdés alapján bemutatott okiratról – ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot –, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít, vagy

b) a (2) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában a (3) bekezdés alapján elvégzett közhiteles nyilvántartásból történő adatlekérdezés eredményét rögzíti és nyilvántartja.”

30. § (1) A Pmt. 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az ügyfél (1) bekezdésben meghatározott nyilatkoztatása kockázatérzékenységi megközelítés alapján mellőzhető, ha a szolgáltató az (1) és (2) bekezdésben meghatározott adatokat a részére bemutatott okiratok, valamint a tényleges tulajdonosi nyilvántartás és más olyan nyilvántartás alapján rögzíti, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult.”

(2) A Pmt. 9. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6a) A szolgáltató a (3)–(6) bekezdésben meghatározott eljárások elvégzését követően az (1) bekezdésben meghatározott adatok rögzítésének dátumát nyilvántartásában rögzíti.”

32. § (1) A Pmt. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a)–(1c) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A szolgáltató a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló, belső szabályzatban rögzített alacsony kockázatú esetekben az alábbi ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles elvégezni:

a) az azonosítás során

aa) természetes személy ügyfél esetében legalább a 7. § (2) bekezdés a) pont aa), ac) és af)–ag) alpontjában meghatározott adatokat rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés a) pont ab), ad)–ae) alpontjában meghatározott adatokat rögzítheti;

ab) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében legalább a 7. § (2) bekezdés b) pont ba)–bb) és bf) alpontjában meghatározott adatokat rögzíteni, valamint ezen adatokon túlmenően kockázatérzékenységi megközelítés alapján a 7. § (2) bekezdés b) pont bc)–be) és bg) alpontjában meghatározott adatokat rögzítheti;

b) a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 7. § (3) bekezdésében meghatározott okiratok másolatát beszerezni vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérést végezni és annak eredményét rögzíteni és nyilvántartani;

c) a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a 8. és 9. §-ban meghatározott eljárásokat elvégezni;

d) a kiemelt közszereplői jelleg meghatározásával kapcsolatban a 9/A. és 9/B. §-ban meghatározott eljárásokat elvégezni;

e) a 11. és 12. §-ban meghatározott monitoring kötelezettségeket elvégezni.

(1a) A szolgáltató – az (1b) bekezdés kivételével – az üzleti kapcsolat létesítése előtt köteles elvégezni az (1) bekezdés a)–d) pontjában meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.

(1b) A szolgáltató

a) az ügyfél személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében az (1) bekezdés b) pontjában,

b) a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzése érdekében a 8. § (4)–(5) bekezdésében, valamint a 9. § (3)–(4) bekezdésében, és

c) a kiemelt közszereplői jelleggel meghatározásával kapcsolatban a 9/A. § (3) bekezdésében és a 9/B. § (3) bekezdésében

meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket – kockázatérzékenységi megközelítés alapján – az üzleti kapcsolat során is elvégezheti, ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély, és pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény nem merül fel.

(1c) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az (1b) bekezdésben meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket legkésőbb a 12. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott ellenőrzési kötelezettség teljesítése során köteles elvégezni.”

(2) A Pmt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéseket

a) a szolgáltató által üzemeltetett, biztonságos, védett, az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által meghatározott módon, előzetesen auditált elektronikus hírközlő eszköz útján,

b) az ügyfél személyes megjelenése hiányában

ba) az ügyfél által postai úton küldött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján,

bb) a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített esetekben az ügyfél által az ügyfél azonosított elektronikus levelezési címéről biztonságosan küldött vagy a szolgáltató által az ügyféllel való kapcsolattartás érdekében üzemeltetett elektronikus felületre feltöltött okiratmásolatok és nyilatkozatok alapján, vagy

bc) az okiratmásolatokat és nyilatkozatokat magába foglaló jognyilatkozatokat is tartalmazó, az azokban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas, az ügyfél által a szolgáltató részére hozzáférhetővé tett elektronikus dokumentumok alapján

is elvégezheti.”

33. § A Pmt. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A szolgáltató fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedéseket köteles alkalmazni, ha az ügyfél magas kockázatú. Az ügyfelet magas kockázatúnak kell tekinteni az alábbi esetekben:

a) az ügyfél stratégiai hiányosságokkal rendelkező, kiemelt kockázatot jelentő harmadik országból származik,

b) a 65. §-ban meghatározott saját kockázatértékelésén alapuló belső szabályzatban rögzített egyéb esetekben,

c) a 17. §-ban meghatározott távoli azonosítás esetén,

d) az ügyfél vagy tényleges tulajdonosa – a többségi tulajdonú állami vállalat 3. § 38. pont f) pont alapján megállapított tényleges tulajdonosa kivételével – kiemelt közszereplő vagy a kiemelt közszereplő közeli hozzátartozója vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személy,

e) az ügyfél az Afad-törvény alapján „megbízhatatlan” minősítésű tényleges tulajdonosi adatokkal rendelkező adatszolgáltatónak minősül, valamint

f) az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv által kiadott útmutatóban meghatározott egyéb esetekben.”

34. § A Pmt. 29. § helyébe a következő rendelkezés lép:

„29. § (1) A miniszter a bűncselekmények megelőzéséért felelős miniszterrel együttműködve gondoskodik a koordinált nemzeti kockázatértékelés elkészítéséről és annak legalább háromévenként történő felülvizsgálatáról, a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelvben meghatározott, a határon átnyúló pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás kockázatait feltáró szupranacionális kockázatértékelés eredményeinek a figyelembevételével.

(2) A miniszter tájékoztatja a Bizottságot és a tagállamokat a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeiről.

(3) A miniszter nyilvánosságra hozza a koordinált nemzeti kockázatértékelés mindenkori aktualizált eredményeinek minősített adatokat nem tartalmazó összefoglalását.

(4) A koordinált nemzeti kockázatértékelés elkészítésében közreműködő szervek – a nemzetközi együttműködésüket szabályozó rendelkezéseknek is megfelelő módon – információt szolgáltathatnak az Európai Unió tagállamai által készített kockázatértékeléshez.”

35. § A Pmt. 66. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az 5. §-ban meghatározott felügyeletet ellátó szerv (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenysége kiterjed a szolgáltatónak a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló jogszabályi rendelkezéseknek való megfelelésének biztosítására is.”

36. § (1) A Pmt. 77. § (2) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés f), h–k) és n–r) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

„i) a tényleges tulajdonos személyazonosságának megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre”

[vonatkozó részletszabályokat.]

(2) A Pmt. 77. § (3) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

[Felhatalmazást kap a Magyar Nemzeti Bank elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az 1. § (1) bekezdés a–e) és m) pontjában meghatározott szolgáltatók tekintetében]

„i) a tényleges tulajdonos személyazonosságának megállapítása érdekében megteendő intézkedésekre”

[vonatkozó részletszabályokat.]

37. § A Pmt. 82. § (1) bekezdés a következő c) és d) ponttal egészül ki:

(E törvény)

„c) a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d) a pénzügyi és egyéb információk bizonyos bűncselekmények megelőzése, felderítése, nyomozása és a vádeljárás lefolytatása céljából történő felhasználásának megkönnyítését szolgáló szabályok megállapításáról, valamint a 2000/642/IB tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről szóló, 2019. június 20-i (EU) 2019/1153 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

38. § A Pmt. 16. § (2) és (3) bekezdésében az „(1) bekezdés b)–e) pontjában” szövegrészek helyébe az „(1) bekezdés b)–f) pontjában” szöveg lép.

39. § A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 39. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az MNB a 4. § (9) bekezdésében meghatározott feladatkörében látja el a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 1. § (1) bekezdés a)–e) és m) pontja szerinti szolgáltatók vonatkozásában a Pmt.-ben, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvényben, valamint a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló 2021. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Afad-törvény) 3. § 12. pontja szerinti szolgáltató minőségében eljáró szolgáltató vonatkozásában az Afad-törvényben meghatározott felügyeleti feladatokat.”

40. § Az MNBtv. 185. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„21. a biztosítási és viszontbiztosítási üzleti tevékenység megkezdéséről és gyakorlásáról szóló 2009/138/EK irányelv (Szolvencia II.), a pénzügyi eszközök piacairól szóló 2014/65/EU irányelv és a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről szóló (EU) 2015/849 irányelv módosításáról szóló, 2019. december 18-i (EU) 2019/2177 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

41. § Az egyes fizetési szolgáltatókról szóló 2013. évi CCXXXV. törvény 60. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

„(7a) A fizetési titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha a pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény alapján szolgáltat adatot.”

42. § A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 161. § (3) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A banktitok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben sem, ha)

„b) a pénzügyi intézmény a pénzügyi és egyéb szolgáltatók azonosítási feladatához kapcsolódó adatszolgáltatási háttér megteremtéséről és működtetéséről szóló törvény alapján szolgáltat adatot,”

43. § Hatályát veszti a Pmt. 25. §-a, 77. § (4) bekezdése és 80. § (5) és (6) bekezdése.

44. § Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 84. § (1) bekezdésének az „a székhely szerint illetékes gazdasági kamarával, valamint a székhely szerint illetékes önkormányzati jegyzővel” szövegrésze.