2021. évi II. törvény — mi változott? 2021. március 13.

(3) A Büat. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (5) bekezdés szerinti bírságot az állami adó- és vámhatóság abban az esetben szabhatja ki, ha a 9. § (2) és (2a) bekezdése szerinti jelentést

a) 2020. tárgyévre vonatkozóan az üzemanyag-forgalmazó

aa) hiánytalanul benyújtotta, és az abban foglaltak alapján megállapítható az (1) bekezdésben előírt kötelezettség elmulasztása, vagy

ab) a 9. § (5) bekezdése szerinti bírságot megállapító határozatban rögzített határidőn belül, de legkésőbb 2021. október 31-ig nem, vagy nem megfelelően nyújtotta be,

b) a csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás szintje fenntartásának igazolása vonatkozásában az üzemanyag-forgalmazó

ba) hiánytalanul benyújtotta, és az abban foglaltak alapján megállapítható a tárgyévi szintentartási kötelezettség nem teljesítése, vagy

bb) a 9. § (5) bekezdése szerinti bírságot megállapító határozatban rögzített határidőn belül, de legkésőbb a tárgyévet követő október 31. napjáig nem, vagy nem megfelelően nyújtotta be.”

(2) Az Nvtv. 12. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és az Nvtv. 12. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az állam kizárólagos gazdasági tevékenységei a következők:)

„n) a hulladékról szóló törvény szerinti állami hulladékgazdálkodási közfeladat,

o) az a)–n) pontban nem szereplő, az állam kizárólagos tulajdonába tartozó dolog létrehozása és működtetése.”

(3) Az Nvtv. 12. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:

„(11b) Az (1) bekezdés n) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység vagy egyes résztevékenységei gyakorlásának joga ágazati törvényben szabályozott módon másnak átengedhető.”

(4) Az Nvtv. V. Fejezete a következő 18/E. §-sal egészül ki:

„18/E. § E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel megállapított 12. § (1) bekezdés n) és o) pontját, valamint (11b) bekezdését – a koncessziós szerződés megkötésére irányuló pályázati eljárás előkészítésével és lefolytatásával, a koncessziós szerződés megkötésével vagy megszűnésével, továbbá a koncesszori feladatellátásra való felkészüléssel összefüggő jogviszonyok kivételével – 2023. július 1-jétől kell alkalmazni.”

58. § A Ht. 48. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hivatal az (1) bekezdésben foglalt intézkedéseken túl, a közszolgáltatóval szemben bírságot szab ki, ha a nem megfelelő adatszolgáltatása következtében került sor jogszabálysértő díj alkalmazására.”

60. § (1) A Ht. 51. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 47/A. § (4) bekezdése vagy a 48. § (1a) bekezdése alapján kiszabható bírság legmagasabb összege gazdálkodó szervezet esetében a gazdálkodó szervezet előző üzleti évi nettó árbevételének 1%-a, de legfeljebb ötvenmillió forint, települési önkormányzat és települési önkormányzati társulás esetében a települések lakosainak száma, szorozva 100 forinttal, de legfeljebb ötvenmillió forint.”

82. § A Ht. X. Fejezete a következő 36/B. alcímmel egészül ki:

„36/B. Hulladékgazdálkodási bírság

86. § (1) Azt a természetes vagy jogi személyt, egyéni vállalkozót, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet, aki vagy amely

a) a hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsérti,

b) hatósági engedélyhez, hozzájáruláshoz, nyilvántartásba vételhez vagy bejelentéshez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély, hozzájárulás, nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, továbbá attól eltérően végez,

c) a melléktermék előállításáról vagy képződéséről a hulladékgazdálkodási hatóságot nem vagy nem megfelelően tájékoztatja, hulladékot termékként vagy melléktermékként használ fel, forgalmaz, tárol, vagy

d) terméket a hulladékképződés megelőzésével kapcsolatos jogszabály, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy hatósági határozat előírásait megsértve forgalmaz,

a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról szóló kormányrendelet szerint hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezi.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető – a tízezer forintot el nem érő hulladékgazdálkodási bírság kiszabása helyett az elhagyott hulladék felszámolása mellett – a hulladékgazdálkodási hatóság által szervezett hulladékgazdálkodással összefüggő képzésen (a továbbiakban: hulladékgazdálkodási képzés) való részvételre kötelezhető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogsértést elkövető a tízezer forintot elérő vagy azt meghaladó bírság esetén e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott hulladékgazdálkodási képzésen való részvételre kötelezhető.

(4) Ha a hulladékgazdálkodási bírság megfizetésére kötelezett a kiszabott bírság megfizetésére előírt határidő lejárta előtt az eredeti állapotot helyreállítja, illetve a jogellenes állapotot megszünteti, a hulladékgazdálkodási hatóság – az (5) bekezdésben meghatározott kivétellel – a bírságot kérelemre a bírság legalacsonyabb mértékéig csökkentheti, ha a bírság célja csökkentett összeggel is elérhető.

(5) A hulladékgazdálkodási bírság

a) a visszafordíthatatlan környezetkárosítást okozó,

b) az ugyanazon jogsértés ismétlődésével vagy egyéb súlyosbító körülmény felmerülésével megvalósuló, vagy

c) a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellenőrző hulladékgazdálkodási hatóság szándékolt félrevezetésével, ellenőrzésének akadályozásával együtt járó

jogsértés esetén nem mérsékelhető.

(6) Azonos tényállású, három éven belüli ismételt jogsértés esetén a bírság összege a korábban kiszabott bírság másfélszeresénél nem lehet kevesebb, de nem haladhatja meg az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott felső határt.

(7) A hulladékgazdálkodási hatóság a joghátrányt megállapító döntésének véglegessé válását követő tizenöt napon belül közzéteszi honlapján – a jogsértés meghatározásával – annak a személynek a nevét, elnevezését, lakóhelyét, székhelyét, telephelyét, akivel szemben a hulladékgazdálkodási hatóság az adott költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírságot állapított meg.

(8) A hulladékgazdálkodási hatóság honlapján lekérdezési lehetőséget biztosít a (7) bekezdésben foglalt adatokra vonatkozóan.

(9) Akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt, két évig nem részesülhet törvény vagy kormányrendelet szerint meghatározott támogatásban.

(10) A hulladékgazdálkodási bírság helyszíni bírságként is kiszabható.

(11) A hulladékgazdálkodási hatóság mellett hulladékgazdálkodási bírságot helyszíni bírságként

a) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal,

b) a rendőr,

c) a jegyző,

d) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv erre felhatalmazott ügyintézője,

e) a közterület-felügyelő,

f) a természetvédelmi őr, az önkormányzati természetvédelmi őr,

g) a mezőőr, a hegyőr,

h) az állami halőr,

i) az erdészeti hatóság rendészeti feladatokat ellátó tagja,

j) az erdészeti, vadászati, természetvédelmi hatóság arra felhatalmazott ügyintézője,

k) az élelmiszer-rendész

(a továbbiakban együtt: közreműködő hatóság) is kiszabhat.

(12) A (11) bekezdés e)–i) pontjában meghatározott személy helyszíni bírságot az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény 2. § b) pontjában meghatározott illetékességi területén szabhat ki.

(13) A vízügyi őrszemélyzet, a polgárőrség, az útellenőr, a vasúti személyzet, a fegyveres biztonsági őr, az erdészeti szakszemélyzet az e törvénybe ütköző magatartás észlelése esetén köteles jelzéssel élni a hulladékgazdálkodási hatósághoz.

(14) A hulladékgazdálkodási hatóság által ellátott feladatok díjtétellel, illetve bírságbevétellel nem ellentételezett költségét a központi költségvetésből kell biztosítani.

(15) A hulladékgazdálkodási bírság megfizetése nem mentesít a büntetőjogi, továbbá a kártérítési felelősség, valamint a tevékenység korlátozására, felfüggesztésére, tiltására vagy a megfelelő védekezés kialakítására, a természetes vagy eredeti környezeti állapot helyreállítására vonatkozó kötelezettség teljesítése alól.

(16) A hulladék mennyiségének meghatározása különösen méréssel, számítással, valamint műszaki becsléssel történhet.”