2021. évi II. törvény — mi változott? 2021. március 2.

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) „A közúti közlekedéssel összefüggő állami feladatok” alcíme a következő 9/E. §-sal egészül ki:

„9/E. § Az útellenőr és a 20/A. § szerinti kezelői ellenőr tevékenysége során a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.”

(2) A Kkt. 34. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A közút kezelője az ingatlanra lépés helyett technikai eszközt is igénybe vehet a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében, amelyet az ingatlan mindenkori tulajdonosa, vagyonkezelője és birtokosa (használója) tűrni köteles.

(8) A közút kezelője a (7) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében a technikai eszköz alkalmazása során rögzített adatok vonatkozásában a 33/D. § alkalmazásával jár el, és jogosult felvétel készítésére. Amennyiben a közút kezelője hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak.”

(3) A Kkt. 45/E. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatal a feladatai ellátásához szükséges mértékben rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra kötelezheti az elektromobilitás szolgáltatót és az elektromos töltőberendezés üzemeltetőjét. A rendszeres és rendkívüli adatszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket, az adatszolgáltatás alóli mentesülés szabályait a Hivatal e törvény végrehajtására kiadott rendeletében határozza meg.

(6) A Hivatal véglegessé vált elektromobilitás szolgáltatásra vonatkozó határozatait – a személyes és védett adatok kivételével – a honlapján közzé teszi.”

(7) A Kkt. 48. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Felhatalmazást kap a Hivatal elnöke, hogy rendeletben állapítsa meg az elektromobilitás szolgáltató és az elektromos töltőberendezés üzemeltetője által rendszeres adatszolgáltatás keretében szolgáltatandó adatok körét, az adatszolgáltatás teljesítésének módjára és esedékességére vonatkozó követelmények, és az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése alól adható mentesség részletes szabályait, továbbá a rendkívüli adatszolgáltatással kapcsolatos szabályokat.”

- a) 27. § (4) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrészek helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg,

- b) 33/D. § (4) bekezdés c) pontjában a „bűncselekmények megelőzése” szövegrész helyébe a „bűncselekmények és közigazgatási szabályszegések megelőzése” szöveg,

- c) 34. § (1) bekezdésében a „jogszabályok szerint” szövegrész helyébe a „jogszabályok szerint és az (5)–(8) bekezdésben foglaltakra tekintettel” szöveg,

(9) Hatályát veszti a Kkt. 45. § (4) bekezdése.

2. § (1) A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Cstv. 65. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Stratégiailag kiemelt jelentőségűnek minősíthető az a gazdálkodó szervezet,)

„e) amely hulladékkezelési tevékenységet végez, vagy

f) amely az a)–e) pont hatálya alá nem tartozó, de nemzetgazdasági stratégiai szempontból kiemelt jelentőségű tevékenységet folytat.”

- a) 27/D. § (5) bekezdésében a „miniszter” szövegrész helyébe a „miniszter, ha az ingatlanon még nem kezelt hulladék van, a hulladékgazdálkodási hatóság” szöveg,

- b) 29. § (1) bekezdés e) pontjában a „környezetvédelmi hatóságot” szövegrész helyébe a „környezetvédelmi hatóságot, a hulladékgazdálkodási hatóságot” szöveg,

- c) 31. § (1) bekezdés c) pontjában a „származhat” szövegrész helyébe a „származhat, továbbá a hulladékgazdálkodási hatóságnak a vállalkozás telephelyein lévő hulladékokról, az ezek kezelésével kapcsolatos, még végre nem hajtott hatósági határozatokról, illetve folyamatban lévő ellenőrzésekről” szöveg,

- d) 48. § (3) és (5) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási, környezetvédelmi” szöveg,

4. § (1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni, a hulladékról szóló törvény rendelkezései alapján megvalósuló védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is –, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.”

(2) A Kvt. 48/F. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:

(A területi környezetvédelmi program kidolgozója a program tervezetét az illetékes)

„b) hulladékgazdálkodási hatóságnak,”

(véleményezésre megküldi.)

(5) A Kvt.

- a) 3. § (1) bekezdés m) pontjában az „a hulladékokról” szövegrész helyébe az „a hulladékról, a hulladékgazdálkodásról és a körforgásos gazdaságra történő áttéréssel kapcsolatos kérdésekről” szöveg,

- b) 6. § (2) bekezdésében a „hulladékkeletkezés” szövegrész helyébe a „hulladékképződés” szöveg,

- c) 48/E. § (1) bekezdés h) pontjában a „településihulladék-gazdálkodással” szövegrész helyébe a „településihulladék-gazdálkodással, valamint az elhagyott hulladék felszámolásával” szöveg,

- d) a 48/F. § (2) bekezdésében az „illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet,” szövegrész helyébe az „illetékes környezetvédelmi igazgatási szervet, a hulladékgazdálkodási hatóságot,” szöveg,

- e) 64/B. § (1) bekezdésében a „keletkező” szövegrész helyébe a „képződő” szöveg, az „(a továbbiakban: állami koordináló szerv) –” szövegrész helyébe az „(a továbbiakban: állami koordináló szerv), továbbá a hulladékgazdálkodási hatóság –” szöveg,

- f) 102. § (6) bekezdésében az „illetve a hulladékgazdálkodásról szóló külön” szövegrész helyébe a „vagy hulladékról szóló” szöveg

lép.

5. § (1) A fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.) 16. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében

a) a termék gyártója, forgalmazója a terméktervezéstől a gyártáson, a kereskedelmen át a termékből képződő hulladék kezeléséig tartó tevékenysége során,

b) a fogyasztó

törekszik a hulladékképződés megelőzésére.

(6) A termék gyártója, forgalmazója a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerint törekszik továbbá

a) a termék tervezett avulásának kizárására, a termék részegységei és alkatrészei élettartam-azonosságának, valamint a termék fejleszthetőségének, kiegészíthetőségének, illetve részegységei moduláris jellegének biztosítására;

b) a pótalkatrészek és a javítóhálózat biztosítására a termék élettartama alatt;

c) az újrahasznosított anyagok használatának, illetve a termék újrahasznosíthatóságának biztosítására;

d) a digitális és csatlakoztatott eszközök élettartamával, és a szoftverek avulásával kapcsolatos kötelezettségek viselésére;

e) az áru megvásárlásával egyidejűleg szállított operációs rendszer és a szoftver frissítéseihez kapcsolódó szoftverek avulása miatti kockázatok csökkentésére; valamint

f) az a)–e) pont elérését célzó intézkedésekről a fogyasztók tájékoztatására.”

(2) Az Fgytv. 55. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy meghatározza a pótalkatrészek kötelező forgalmazására alkalmazandó követelményeket, a gyártók által jogellenesen tervezett avulással kapcsolatos jogkövetkezményeket, a pótalkatrészek és a javítóhálózat biztosításával, a tájékoztatással kapcsolatos kötelezettségeket, a digitális és csatlakoztatott eszközök élettartamával, a szoftverek elavulásával kapcsolatos kötelezettségeket, valamint az áru megvásárlásával egyidejűleg szállított operációs rendszer és a szoftver frissítéseihez kapcsolódó szoftverek elavulása miatti kockázatok csökkentésének lehetséges módjait.”

(3) Az Fgytv. 57. § (1) bekezdése a következő a) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

„a) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelv;”

6. § (1) A kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) III. Fejezete a következő alcímmel egészül ki:

„Tájékoztatás a körforgásos gazdaság érdekében

11. § A REACH 3. cikk 33. pontjában meghatározott árucikk bármely szállítója a REACH 33. cikk (1) bekezdésének megfelelően az e célból biztosított formátum és benyújtási eszköz felhasználásával tájékoztatja az Európai Vegyianyag-ügynökséget.”

(2) A Kbtv. 32. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Az e törvény és a végrehajtását szolgáló jogszabályok, valamint a REACH és a CLP betartásának hatósági ellenőrzését)

„g) a hulladékgazdálkodás vonatkozásában a hulladékgazdálkodási hatóság”

(végzi, és hatáskörében eljár a rendelkezések megsértése esetén.)

(3) A Kbtv. 35. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A 11. § a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.”

7. § (1) A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 4. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A Hivatal e törvény szerinti hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.”

(2) A Tszt. 18/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„18/B. § (1) Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik az engedélyes által kidolgozott számviteli szétválasztási szabályzat e törvény előírásainak való megfelelőségéről.

(2) Az engedélyes könyvvizsgálója a beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérleg és eredménykimutatás a számvitelről szóló törvény előírásaival, valamint az engedélyes számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban áll.”

(3) A Tszt. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A cégjogi eseménnyel összefüggésben a cégjegyzékbe való bejegyzésre vagy változásbejegyzésére irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani a cégbírósághoz. A cégbejegyzési kérelem benyújtási határideje a Hivatal hozzájáruló határozatának közlését követő napon kezdődik.”

- b) 18/A. § (2) bekezdésében a „köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni” szövegrész helyébe az „– a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályzatot dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet” szöveg,

- c) 18/A. § (3) bekezdés záró szövegrészében a „köteles a beszámoló könyvvizsgálatát elvégeztetni” szövegrész helyébe az „a beszámoló könyvvizsgálatát a számviteli szétválasztásra vonatkozóan elvégezteti” szöveg,

- d) 19. § (7) bekezdésében a „való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal hozzájáruló határozatával együtt kell benyújtani” szövegrész helyébe a „történő bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló döntésének közlését követő napon kezdődik” szöveg,

- e) 19. § (8) bekezdésében az „emelkedésétől számított” szövegrész helyébe az „emelkedésétől, vagy – ha a cégjogi esemény később hatályosul – a hatályosulástól számított” szöveg

9. § (1) A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Vet.) 88. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési engedélyt kaphat)

„b) az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak állampolgára, aki ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, vagy ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, amely ezen államok valamelyikében villamosenergia-kereskedelmi tevékenységet folytat, abban az esetben, ha megfelel a Vhr.-ben foglalt feltételeknek, a feltételek fennállását hitelt érdemlően igazolja, valamint Magyarországon történő elérhetőségét legalább kézbesítési megbízott útján folyamatosan biztosítja.”

(2) A Vet. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A 47–48. §-ban, az 56/A. §-ban, továbbá a 92. és 93. §-ban meghatározott rendelkezéseket az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Ptk. szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, a szövetkezet és az európai részvénytársaság esetében kell alkalmazni.”

(3) A Vet. 93. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem kell alkalmazni)

„b) a kiserőművi összevont engedélyesre, valamint a felhasználót el nem látó villamosenergia-kereskedelmi engedélyesre – ha a befolyásszerző a befolyásszerzésről a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt – az (1) és (2) bekezdés”

(rendelkezéseit.)

(4) A Vet. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésében, valamint a 93. § (2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be vagy a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik.”

(5) A Vet. 105. § (2)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályokat dolgoz ki és egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartást vezet, amelyek biztosítják az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, kizárják az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás éves beszámolója kiegészítő mellékletében az engedélyes tevékenységet oly módon mutatja be, mintha azt önálló vállalkozás keretében végezte volna, ahol az engedélyes tevékenységének elkülönült bemutatása legalább az Szt. szerinti önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.

(4) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a (2) bekezdésben előírt számviteli szétválasztási szabályzatban megállapítja az eszköz, a forrás, a bevételek, a költségek és a ráfordítások szétválasztása, valamint az egy adott tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás tevékenységek közötti megosztásának szabályait.

(5) Ha az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás az Szt. szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) éves beszámolója kiegészítő mellékletében az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatja. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása – több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén – halmozott önálló mérlegeket és halmozott eredménykimutatásokat jelent.”

(6) A Vet. 105/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105/A. § (1) A villamosenergia-ipari vállalkozás köteles a beszámoló Szt. szerinti könyvvizsgálatát az e törvényben meghatározott eltérésekre is kiterjedően elvégeztetni.

(2) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás könyvvizsgálója az Szt. szerinti éves beszámolóra és összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről, valamint, hogy az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítja a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(3) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások 105. § (1) bekezdésében foglaltak szerint elkészített éves beszámolójára és összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében a könyvvizsgáló külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a 105. § (3) bekezdése szerint az éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Szt. előírásaival, valamint a villamosenergia ipari vállalkozás – 105. § (2) bekezdésében foglaltak, illetve a Vhr. alapján elkészített – számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították-e össze.

(4) Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnak, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozásnak – engedélyesi tevékenységként elhatárolt – tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elektronikus formában a Hivatalnak benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót.”

(7) A Vet. 168. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(5a) A Hivatal e törvény szerinti hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.”

(8) A Vet. 178/T. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2020. évi CXIII. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő 141. § (10) bekezdése szerinti árszabályozási ciklus 2021. március 31-ig meghosszabbodik. A folyamatban lévő árszabályozási ciklus tekintetében a 143. § (1) bekezdése nem alkalmazandó.”

(9) A Vet. a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított 178/V. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„178/V. § (1) A 146/A. §-nak a nemzeti versenyképesség növeléséhez szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2017. évi CXXXVII. törvénnyel megállapított (10) és (11) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) E törvénynek az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel (a továbbiakban: Ákr.-Kp. Módtv.) megállapított rendelkezéseit az Ákr.-Kp. Módtv. hatálybalépését követően indult és a megismételt eljárásokban kell alkalmazni.”

- a) 6/A. §-ában az „elektronikus nyilvántartásáról” szövegrész helyébe a „megbízható és hiteles elektronikus tárolásáról” szöveg,

- b) 17. § (2) bekezdésében a „tájékoztatásával” szövegrész helyébe a „hozzájárulásával” szöveg,

- c) 95. § (4) bekezdésében az „emelkedésétől számított” szövegrész helyébe az „emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, a hatályosulástól számított” szöveg,

11. § Hatályát veszti a Vet.

- a) 88. § (3) és (4) bekezdése,

- b) az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvénnyel megállapított 178/V. §-a.

12. § A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 7. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) A 4. § (1) bekezdés m) pont mc) alpontja szerinti célból történő kisajátításhoz a hulladékgazdálkodási hatóság véleményének a beszerzése szükséges.”

13. § A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 6. § (2) bekezdés c) pontjában a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg lép.

14. § (1) A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 3. § 14a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„14a. Elszámolóház: központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet (szakosított hitelintézet, illetve annak a teljesítés során közreműködő kapcsolt vállalkozása), amely a következők közül legalább az egyik tevékenységet végzi:

a) egyensúlyozási elszámolás,

b) kereskedési platformon kötött ügyletek anonim elszámolása,

c) ügyletek klíringjével és garantálásával kapcsolatos szolgáltatások nyújtása.”

(2) A Get. 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A felhasználó személyében történő változás esetén a földgázelosztó jegyzőkönyvben rögzíti a fogyasztásmérő berendezés állását, valamint a mérőberendezés és a zárópecsétek (plomba) szemrevételezéssel megállapított állapotát. A jegyzőkönyv egy-egy példányát átadja, postai úton megküldi vagy – a 63/B. §-ban meghatározott esetben – elektronikusan kézbesíti és az új felhasználónak, a felhasználót ellátó földgázkereskedőnek, valamint a korábbi felhasználónak annak ezirányú kérése esetén.”

(3) A Get. 83. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hivatal a 10 éves fejlesztési javaslat (1) bekezdés szerinti vizsgálata és a javasolt projektek beruházási költségszintjének felülvizsgálata során az általa kiadott módszertan alapján jár el. A Hivatal a végleges módszertani útmutatót honlapján közzéteszi.

(1b) A Hivatal az (1a) bekezdés szerinti módszertani útmutatót évente felülvizsgálja és a felülvizsgált módszertani útmutatót egységes szerkezetben honlapján december 31-ig közzéteszi.”

(4) A Get. 113. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A Hivatal kérelemre mentesítheti az üzletszabályzat készítésének kötelezettsége alól az e törvény szerint engedélyköteles földgázkereskedőt, ha legfeljebb egy felhasználónak értékesít földgázt és a felhasználóval kötött szerződés megfelel az e törvényben és a végrehajtására kiadott jogszabályokban, a földgázellátási szabályzatokban, valamint a Hivatal határozataiban foglalt feltételeknek.

(1b) Az üzletszabályzat készítése alól az (1a) bekezdés szerint mentesített engedélyes több felhasználónak földgázt csak abban az esetben értékesíthet, ha az üzletszabályzatát az értékesítés megkezdése előtt a Hivatal jóváhagyta.”

(5) A Get. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„120. § (1) A földgázipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és a közzétételre az Sztv. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás – a számviteli politika részeként – olyan számviteli szétválasztási szabályokat dolgoz ki, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült számviteli nyilvántartásokat vezet, amelyek biztosítják az egyes tevékenységek átláthatóságát, a diszkriminációmentességet, kizárja az egyes tevékenységek közötti keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.

(3) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységeit oly módon bemutatni, mintha azokat külön-külön, önálló vállalkozás keretében végezte volna, ahol az engedélyes tevékenységének elkülönült bemutatása legalább az Sztv. szerinti önálló mérleget és eredménykimutatást, valamint az azok soraihoz fűzött magyarázatot jelent.

(4) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás köteles a (2) bekezdésben előírt számviteli szétválasztási szabályokban az eszközök, a források, a bevételek, a költségek és a ráfordítások szétválasztásának, valamint az egy adott tevékenységhez egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenési leírás tevékenységek közötti megosztásának szabályait megállapítani.

(5) Ha az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás a Sztv. szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált) éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása – több azonos típusú engedélyes tevékenység esetén – halmozott önálló mérlegeket és halmozott eredménykimutatásokat jelent.

(6) A földgázipari vállalkozás köteles a beszámoló Sztv. szerinti könyvvizsgálatát az (1) bekezdésben meghatározott eltérésekre is kiterjedően elvégeztetni.

(7) Az integrált földgázipari vállalkozás, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozás könyvvizsgálója az Sztv. szerinti éves beszámolóra és összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében nyilatkozik a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok jogszabályi előírásoknak való megfelelőségéről, valamint arról, hogy az alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok és az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása biztosítják-e a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.

(8) Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végző vállalkozások (1) bekezdésben foglaltak szerint elkészített éves beszámolójára és összevont (konszolidált) éves beszámolójára vonatkozó független könyvvizsgálói jelentésében a könyvvizsgáló külön véleményt fogalmaz meg arról, hogy a (3) bekezdés szerinti éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatott, tevékenységenként szétválasztott mérlegeket és eredménykimutatásokat az Sztv. előírásaival, valamint a földgázipari vállalkozás – a (2) bekezdésben foglaltak, illetve az e törvény végrehajtási rendelete alapján elkészített – számviteli szétválasztási szabályzatában foglaltakkal összhangban állították össze.

(9) Az integrált földgázipari vállalkozásnak, valamint a több engedéllyel rendelkező vállalkozásnak – engedélyesi tevékenységenként elhatárolt – tevékenységi beszámolót kell készítenie az éves beszámoló elfogadásáig, amelyet a mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig kell elektronikus formában a Hivatalnak benyújtani. A földgázipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be az éves beszámolót.”

(6) A Get. 123. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3a) Nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdést

a) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,

b) a 28. § (3) bekezdés b) pontja szerinti földgázkereskedő,

c) a 28. § (4) bekezdése szerinti korlátozott földgázkereskedelmi engedélyes és

d) a telephelyi szolgáltató

esetében akkor, ha a befolyásszerző a befolyásszerzésről a befolyásszerzés hatályosulásától számított 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt.”

(7) A Get. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti tudomásulvételt, a (2), a (4) és az (5) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha ezen jogügyletek végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását, a szállítási, tárolási, elosztási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyeztetheti, továbbá ha a jogügylet eredményeképpen az engedélyes nem tud megfelelni a 114. § (7) bekezdés b)–d) pontja szerinti követelményeknek, vagy ha a 122. § (1) bekezdésében meghatározott jogügylet végrehajtása a (8) bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértését eredményezi.”

(8) A Get. 123. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A befolyásszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, az (1) bekezdés szerinti tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiányában, a (2), a (4) és az (5) bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a részesedései tekintetében a társasággal szemben – az osztalékra való jogosultságot kivéve – jogot nem gyakorolhat, és a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelem benyújtási határideje a Hivatal előzetes hozzájáruló vagy tudomásul vevő döntésének közlését követő naptól kezdődik.”

(9) A Get. 124. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Hivatal a kiszervezéshez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha a kiszervezés végrehajtása a földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását, a szállítási, tárolási, elosztási, valamint egyetemes szolgáltatási tevékenység árának vagy a szolgáltatás minőségének meghatározására vonatkozó szabályozást, továbbá a legkisebb költség elvének érvényesülését veszélyezteti.”

(10) A Get. 129/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Hivatal e törvényben meghatározott hatáskörében hozott határozataival szembeni közigazgatási perben hozott elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye.”

(11) A Get. 146/L. § (3) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés szerinti árszabályozási ciklus záró időpontja]

„c) a szállításhoz, elosztáshoz kapcsolódó csatlakozási díjak, valamint a szállításhoz, elosztáshoz és az egyetemes szolgáltatáshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. szeptember 30.,

d) a tároláshoz kapcsolódó külön díjak tekintetében 2021. március 31.”

- a) 3. § 7. pontjában a „tartalmazhat” szövegrész helyébe a „tartalmazhat eltérő felhasználó vagy rendszerhasználó esetén” szöveg,

- b) 3. § 75. pont a) alpontjában az „intézmény” szövegrész helyébe a „szolgáltató” szöveg,

- c) 3. § 75. pont d) alpontjában a „honvédelemben közreműködő szerv” szövegrész helyébe a „honvédségi szervezet” szöveg,

- d) 3. § 75. pont f) alpontjában az „intézmény” szövegrész helyébe az „intézmény, és a szakképzésről szóló törvény szerinti szakképző intézmény” szöveg,

- e) 28. § (4) bekezdés nyitó szövegrészében a „székhelye” szövegrész helyébe a „székhelye vagy a tevékenység végzése” szöveg,

- f) 71. § (8) bekezdésében a „naptár szerint” szövegrész helyébe a „naptár szerint vagy ha a 2017/459 bizottsági rendelet ettől eltérő időpontot megenged, a Hivatal által jóváhagyott kapacitásallokációs időpontban” szöveg,

- g) 72. § (2a) bekezdésében az „elszámolóházzal” szövegrész helyébe az „elszámolóházzal – az elszámolóház által meghatározott feltételek szerint – ” szöveg,

- h) 88. § (3a) bekezdésében az „MMK megállapította” szövegrész helyébe a „műszaki-biztonsági hatóság végleges döntésével megállapította” szöveg,

- i) 91/A. § (2) bekezdésében az „A kereskedési” szövegrész helyébe az „A szállítási rendszerüzemeltető által üzemeltetett kereskedési” szöveg,

- j) 113. § (1) bekezdésében az „egyablakos kapacitásértékesítő” szövegrész helyébe az „egyablakos kapacitásértékesítő és az (1a) bekezdés szerinti mentesítés” szöveg,

- k) 123. § (7a) bekezdésében az „emelkedésétől számított” szövegrész helyébe az „emelkedésétől, vagy ha a cégjogi esemény később hatályosul, annak hatályosulásától számított” szöveg,

16. § Hatályát veszti a Get. 132. § 50. pontja.

17. § (1) A megújuló energia közlekedési célú felhasználásának előmozdításáról és a közlekedésben felhasznált energia üvegházhatású gázkibocsátásának csökkentéséről szóló 2010. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Büat.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„2. § A megújuló energiaforrásokból előállított energiának a közlekedés valamennyi formájában felhasznált részaránya (a továbbiakban: tagállami célszám) 2020-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 10%-a, 2030-ban a közlekedési célra felhasznált végső energiafogyasztás 14%-a.”

(2) A Büat. 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az üzemanyag-forgalmazó köteles az Európai Unió jogi aktusában meghatározott kiindulási értékhez képest 2020. december 31-ig 6%-kal csökkenteni és ezen a szinten tartani az általa forgalomba hozott üzemanyagból és más közlekedési célú energiatermékből származó energiaegységre számított üvegházhatású gázkibocsátást. A csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás szintjének fenntartását az üzemanyag-forgalmazó a 9. § (2) és (2a) bekezdése szerinti tárgyévre vonatkozó jelentéstétel során igazolja.”

(4) A Büat. a következő 14/C. §-sal egészül ki:

„14/C. § (1) A csökkentett üvegházhatású gázkibocsátás szintjének fenntartásáról az üzemanyag-forgalmazó először 2022. október 31. napjáig tesz jelentést.

(2) A 10. § (1) bekezdésében meghatározott csökkentett szint fenntartására vonatkozó kötelezettséget az üzemanyag-forgalmazói tevékenységet 2020. december 31. napját követően megkezdő üzemanyag-forgalmazóra is alkalmazni kell.”

(5) A Büat. 15. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény)

„b) a megújuló energiaforrásokból előállított energia használatának előmozdításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2018/2001 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

18. § A Büat. 10. § (4) bekezdésében az „előírt kötelezettség” szövegrész helyébe az „előírt csökkentési kötelezettség” szöveg lép.

20. § (1) A Ktdt.

- a) 3/A. § (1) és (2) bekezdésében, 4. § (3) bekezdésében, 24. § (1) bekezdésében és 27. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg,

- b) 8. § (2) bekezdésében, 29. § (7) bekezdésében és 29/B. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi vagy” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási vagy” szöveg

lép.

23. § (1) A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 6. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) Nemzeti vagyonba tartozó ingatlanok esetében a hulladékról szóló törvény szerinti elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége az ingatlan tulajdonosát terheli azzal, hogy az elhagyott hulladék elszállításáról a 11. §-ban meghatározott személyeknek kell gondoskodnia.”

24. § (1) A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 196. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Aki)

„a) a közterületet, a közforgalom céljait szolgáló épületet, vagy a közforgalmú közlekedési eszközt beszennyezi,”

(szabálysértést követ el.)

(2) A Szabs. tv.

- a) 196. § (3) bekezdésében az „(1) és (2) bekezdésekben” szövegrész helyébe az „(1) bekezdésben” szöveg,

- b) 244. §-ában az „erdészeti szakszemélyzet tagja” szövegrész helyébe az „erdészeti szakszemélyzet” szöveg

lép.

(3) Hatályát veszti a Szabs. tv. 196. § (2) bekezdése.

25. § (1) A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 8. §-a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) Szolgáltató az (1) bekezdésben meghatározott kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvételt a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (9) bekezdése szerinti tisztántartási kötelezettség teljesítéséről való meggyőződés érdekében is felhasználhatja.

(14) A szolgáltató a (13) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében az (1)–(13) bekezdés alkalmazásával jogosult kép-, hang-, valamint kép- és hangfelvétel készítésére. Ha a szolgáltató hulladékot észlel, azt elszállítja és ezt a hulladékról szóló törvény szerint bejelenti, valamint a rendelkezésére álló adatokat továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóságnak. A szolgáltató e körben a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködik és minden elvárható információt megad a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. A szolgáltató a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátja a (13) bekezdés szerinti feladatai ellátása körében készült kép-, hang-, valamit kép- és hangfelvételeket.”

(2) Az Sztv. 8. § (1) bekezdésében a „(2)–(12)” szövegrész helyébe a „(2)–(14)” szöveg lép.

26. § (1) A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 73. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A 72. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben az elkobzás kivételesen mellőzhető, ha az az elkövetőre vagy a tulajdonosra a bűncselekmény súlyával arányban nem álló, méltánytalan hátrányt jelentene, kivéve,]

„c) kábítószer-kereskedelem, kábítószer birtoklása, kábítószer készítésének elősegítése, kábítószer előállításához szükséges anyaggal visszaélés, új pszichoaktív anyaggal visszaélés, teljesítményfokozó szerrel visszaélés, gyógyszerhamisítás, egészségügyi termék hamisítása, méreggel visszaélés, ártalmas közfogyasztási cikkel visszaélés, környezetkárosítás, természetkárosítás, állatkínzás, orvhalászat, orvvadászat, tiltott állatviadal szervezése, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, radioaktív anyaggal visszaélés, nukleáris létesítmény üzemeltetésével visszaélés, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés, kettős felhasználású termékkel visszaélés vagy veszélyes eb tartásával kapcsolatos kötelezettség megszegése esetén.”

(2) A Btk. 248. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„248. § (1) Aki

a) nyilvántartásba vétel vagy bejelentés nélkül, illetve engedély nélkül vagy az engedély kereteit túllépve végez hulladékgazdálkodási tevékenységet, vagy

b) hulladékkal más jogellenes tevékenységet végez és az alkalmas az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki arra a célra hatóság által nem engedélyezett helyen

a) az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas vagy

b) jelentős mennyiségű

hulladékot elhelyez, bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) vagy a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekményt

a) veszélyes hulladékra,

b) különösen jelentős mennyiségű hulladékra, vagy

c) különös visszaesőként

követik el.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott bűncselekmény a (3) bekezdés b) pontja szerint is minősül.

(5) Aki a bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt

a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben egy évig,

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben két évig,

c) a (4) bekezdésben meghatározott esetben három évig

terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(6) E § alkalmazásában

a) különös visszaesés szempontjából hasonló jellegű bűncselekmény a környezetkárosítás és a természetkárosítás;

b) hulladékgazdálkodási tevékenység a hulladékról szóló törvény szerinti hulladékgazdálkodás azzal, hogy a szállítás fogalmába bele kell érteni az országba történő behozatalt, onnan történő kivitelt, valamint az azon történő átszállítást;

c) jelentős mennyiségű hulladék az 1000 kg-ot vagy a 10 köbmétert meghaladó mennyiségű hulladék;

d) különösen jelentős mennyiségű hulladék a jelentős mennyiségű hulladék tízszerese.”

(3) A Btk. 459. § (1) bekezdés 12. pontja a következő s) alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában

közfeladatot ellátó személy:)

„s) az útellenőr, és a kezelői ellenőr a közúti közlekedésről szóló törvényben meghatározott tevékenysége körében.”

27. § A hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Ht.) 1. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ha a hulladékokról és egyes irányelvek hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. november 19-i 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelven kívül más uniós jogi aktust átültető vagy végrehajtó jogszabály e törvényben foglaltaktól eltérően rendelkezik, e törvény hatálya nem terjed ki)

„e) az olyan anyagra, amelyeket a 767/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdés g) pontjában meghatározott takarmány-alapanyagként szándékoznak felhasználni, és amely nem állati melléktermékekből áll, vagy nem tartalmaz ilyet.”

28. § A Ht. a következő 1/A. alcímmel egészül ki:

„1/A. A hulladékkal rendelkezés alapvető szabályai

1/A. § (1) Tilos a hulladékot felhalmozni, a gyűjtés, a szállítás, a kezelés szabályaitól eltérő módon elhagyni, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezni és kezelni.

(2) Hulladék tulajdonjogát másra átruházni jogszabály szerinti feltételekkel lehet. A feltételeknek nem megfelelő hulladék átadás, átruházás nem eredményez tulajdonváltozást, a hulladék eredeti tulajdonosa és az átvevő birtokos egyetemlegesen felelős a hulladék kezelésért.

(3) Hulladék tulajdonjogával felhagyni nem lehet.”

29. § (1) A Ht. 2. § (1) bekezdés 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„1. anyagában történő hasznosítás: bármilyen hasznosítási művelet, így különösen az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és a feltöltés, ide nem értve az energetikai hasznosítást, valamint a tüzelőanyagként vagy más módon energia előállítására felhasználandó anyagokká történő átalakítást;”

(2) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 2a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„2a. betétdíj: a betétdíjas termék árával együtt felszámított, annak visszaváltásakor a forgalmazónak, illetve a visszaváltójának maradéktalanul visszafizetett díj;”

(3) A Ht. 2. § (1) bekezdés 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„3. biohulladék: a biológiailag lebomló, kerti vagy parkból származó hulladék, háztartásban, irodában, étteremben, nagykereskedelmi, étkeztetési, vendéglátóipari és kiskereskedelmi létesítményben képződő élelmiszer- és konyhai hulladék, valamint az élelmiszer-feldolgozó üzemekben képződő hasonló hulladék;”

(4) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 8a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„8a. élelmiszer-hulladék: minden olyan, a 178/2002/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikke szerinti élelmiszer, amely hulladékká vált;”

(5) A Ht. 2. § (1) bekezdés 10. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„10. építési-bontási hulladék: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény szerinti építmény építéséből vagy bontásából származó hulladék;”

(6) A Ht. 2. § (1) bekezdés 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„12. feltöltés: olyan hasznosítási művelet, amely során

a) a célokra alkalmas nem veszélyes hulladékot használnak,

b) talajkiemeléssel érintett területek helyreállítására, vagy mérnöki tájrendezési célokra,

c) a feltöltéshez használt hulladékkal hulladéknak nem minősülő anyagot helyettesítve, valamint

d) szigorúan a célok eléréséhez szükséges mennyiségben;”

(7) A Ht. 2. § (1) bekezdés 21. és 22. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(E törvény alkalmazásában)

„21. háztartási hulladék: a háztartásban, ideértve a lakó-, üdülő, vagy hétvégi házas ingatlanban, valamint a háztartásokhoz tartozó közös használatú helyiségekben képződő vegyes és elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely magában foglalja a papír- és kartonpapír-, üveg-, fém- és műanyaghulladékot, biohulladékot, fa- és textilhulladékot, csomagolási hulladékot, elektromos és elektronikus berendezések hulladékait, elem- és akkumulátorhulladékot, továbbá a lomhulladékot, így különösen a matracokat és bútorokat;

22. háztartási hulladékhoz hasonló hulladék: az a vegyes, illetve elkülönítetten gyűjtött hulladék, amely a háztartáson kívül képződik, és jellegében, összetételében a háztartási hulladékhoz hasonló, így különösen a kiskereskedelemből, közigazgatásból, oktatásból, egészségügyi szolgáltatásokból, szállásadásból, étkeztetésből, valamint egyéb hasonló szolgáltatásokból és tevékenységekből származó hulladék;”

(8) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 22a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„22a. helyes gyakorlat: a legjobb elérhető technika, ennek hiányában olyan műszaki megoldás, amely megfelelő, erőforrás-takarékos, környezetkímélő, költséghatékony, korszerű, és eredményes;”

(12) A Ht. 2. § (1) bekezdés 36a. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 36b. és 36c. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„36a. kiemelt hulladékjogi szabályszegést elkövető: akit a hulladékgazdálkodási hatóság egy költségvetési évben összesen százmillió forintot, természetes személy esetében tízmillió forintot elérő bírsággal sújt;

36b. kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer: olyan intézkedések együttese, amelyek célja annak biztosítása, hogy a termék gyártója viselje a pénzügyi felelősséget, vagy a pénzügyi és szervezési felelősséget a termék életciklusa során a hulladékká válást követő hulladékkezelésért;

36c. közszolgáltatási terület: az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Terv által meghatározott olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyre vonatkozóan a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződést kötött;”

(14) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 38b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„38b. kritikus fontosságú nyersanyag: a biztonságos, fenntartható és megfizethető ellátás biztosítása és az újrafeldolgozása elősegítése céljából, a gazdasági jelentőség és az ellátási kockázat szempontjából stratégiai jelentőségű, az Európai Unió által a kritikus fontosságú nyersanyagok rendszeresen felülvizsgált jegyzékéről szóló bizottsági közleményben meghatározott nyersanyag;”

(15) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 40a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„40a. nem veszélyes hulladék: az 1. mellékletben meghatározott veszélyességi jellemzők egyikével sem rendelkező hulladék;”

(16) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 41a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„41a. szociális jellegű vállalkozás: hátrányos munkaerőpiaci helyzetű munkavállalókat a körforgásos gazdaság céljaival összhangban foglalkoztató vállalkozás;”

(17) A Ht. 2. § (1) bekezdés 43. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„43. települési hulladék: a háztartási és a háztartási hulladékhoz hasonló hulladék, amely nem foglalja magában a termelésből, a mezőgazdaságból, az erdészetből, a halászatból származó hulladékot, a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet, a szennyvízhálózatból és a szennyvízkezelő művekből származó hulladékot, így különösen a szennyvíziszapot, továbbá az elhasználódott járműveket, és az építési-bontási hulladékot;”

(20) A Ht. 2. § (1) bekezdése a következő 50. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„50. zöldhulladék: kertben, vagy kertészeti tevékenység során képződő növényi eredetű hulladék.”

(21) A Ht. 2. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az (1) bekezdés 43. pontja szerinti fogalommeghatározás nem érinti a hulladékgazdálkodással összefüggő felelősségi körök állami és magánszereplők közötti megosztását.”

30. § (1) A Ht. 3. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során – a Kvt.-vel összhangban – a következő alapelveket kell érvényesíteni:)

„a) a hulladékképződés megelőzésének elve:

aa) elő kell segíteni, hogy a megelőzés a hulladékhierarchia legmagasabb szintjeként az erőforrás-hatékonyság fejlesztését és a hulladék környezetre gyakorolt hatásának csökkentését eredményezze,

ab) elő kell mozdítani az olyan innovatív gyártási, üzleti és fogyasztási modelleket, amelyek csökkentik a veszélyes anyagok jelenlétét az anyagokban és termékekben, ösztönöznek a termékek élettartamának növelésére és előmozdítják az újrahasználatot, olyan újrahasználati és javítási hálózatok létrehozása és támogatása révén, mint a szociális jellegű vállalkozások által üzemeltetett hálózatok, a betétdíjas, vagy újratöltő rendszerek, a termékek újragyártását, felújítását és adott esetben rendeltetésük módosítását ösztönző intézkedések, vagy megosztásalapú platformok révén,

ac) a fogyasztók figyelmét fel kell hívni a hulladékképződés megelőzésének jelentőségére, ösztönözni kell, hogy a fogyasztók tevőlegesen működjenek közre az erőforrás-hatékonyság javításában, illetve ennek részeként folyamatos kommunikációs és képzési lehetőségeket kell biztosítani a fogyasztók részére a hulladékképződés megelőzését és a hulladékelhagyást övező kérdésekkel kapcsolatos tudatosság növelésére, valamint

ad) ha szükséges, intézkedni kell a betétdíjas rendszerek használata és mennyiségi célértékek felállítása, valamint a gyártók magatartását meghatározó gazdasági ösztönzők bevezetése érdekében;”

(2) A Ht. 3. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hulladékot eredményező tevékenységek, valamint a hulladékgazdálkodás során – a Kvt.-vel összhangban – a következő alapelveket kell érvényesíteni:)

„g) a költséghatékony hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység biztosításának elve: a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet a költséghatékony környezetvédelmi célok megválasztásával és a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenységet igénybe vevő lakosság fizetőképessége szerint fenntartható üzemeltetési költségekre figyelemmel úgy kell biztosítani, tervezni és fejleszteni, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység körébe tartozó feladatok ellátása a legkisebb mértékben tegye szükségessé a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási díj emelését;”

(3) A Ht. 3. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény rendelkezéseinek alkalmazásakor a körforgásos gazdaságra való áttérés céljával összhangban a hulladékgazdálkodás alapelveinek tiszteletben tartásával kell eljárni, hogy a termékek, alapanyagok és erőforrások az értéküket a lehető legtovább megőrizzék a gazdaságban, a képződő hulladék mennyisége pedig a minimálisra csökkenjen.

(4) Az Alaptörvény P) cikkével összhangban mindenki törekszik minden tőle elvárhatót megtenni az elhagyott hulladék képződésének megelőzése és mennyiségének csökkentése érdekében, valamint az Alaptörvény XXI. cikkével összhangban mindenkit fokozott felelősség terhel az egészséges környezethez való jog biztosítása érdekében a jogellenes hulladéklerakás megelőzése, felszámolása, az ilyen tevékenység bejelentése és az azzal kapcsolatos hatósági eljárásban való együttműködés során.”

31. § A Ht. 7. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A hulladékhierarchia alkalmazását szolgáló gazdasági és egyéb intézkedéseket, illetve az azokkal egyenértékű megoldásokat az 5. melléklet határozza meg.”

32. § A Ht. 6. alcíme a következő 8/A. §-sal egészül ki:

„8/A. § (1) A 8. § szerinti melléktermék státuszhoz szükséges előírásokat – ideértve a szennyező anyagok határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá a lehetséges káros környezeti hatások elkerülésére vonatkozó szabályokat – a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 5. cikk (2) bekezdése végrehajtására kiadott uniós jogi aktus állapítja meg a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel.

(2) Ha a melléktermék státuszhoz szükséges egyedi, illetve részletes előírásról uniós jogi aktus nem rendelkezik, a melléktermék státusz feltételeit e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg.

(3) A melléktermék előállítása során a melléktermék előállítója minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a felhasznált alapanyagok, a gyártási, előállítási folyamatok ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.

(4) A melléktermék státusz megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.

(5) Ha a melléktermék nem felel meg a rá vonatkozó feltételeknek, a (4) bekezdés szerinti hatóságok ennek tényéről a tudomására jutást követő 15 napon belül tájékoztatják a gyártó telephelye szerint illetékes hulladékgazdálkodási hatóságot.”

33. § A Ht. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az újrafeldolgozáson vagy egyéb hasznosítási műveleten átesett hulladék nem minősül hulladéknak, ha megfelel a következő feltételeknek:

a) az anyagot vagy tárgyat meghatározott rendeltetési célra használják fel,

b) rendelkezik piaccal vagy van rá kereslet,

c) megfelel a rendeltetésére vonatkozó műszaki követelményeknek és a rá vonatkozó jogszabályi előírásoknak, szabványoknak, és

d) használata összességében nem eredményez a környezetre vagy az emberi egészségre káros hatást.”

34. § (1) A Ht. 10. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Ha egy hulladékáram vonatkozásában a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről uniós jogi aktus, vagy jogszabály nem rendelkezik, az ilyen feltételek teljesítéséhez szükséges részletes előírásokról a hulladékgazdálkodási hatóság dönt a következő tartalmi elemek meghatározásával:

a) a hasznosítási művelet során engedélyezett hulladékból álló alapanyag;

b) engedélyezett kezelési eljárások és technikák;

c) az alkalmazandó termékszabványokkal összhangban lévő hasznosítási műveletből származó, a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó minőségi kritériumok, ideértve szükség esetén a szennyező anyagokra vonatkozó határértékeket;

d) a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó kritériumoknak való megfelelést bemutató irányítási rendszerekre – ideértve a minőség-ellenőrzésre és az önellenőrzésre, valamint szükség esetén az akkreditációra – vonatkozó követelmények; és

e) a megfelelőségi nyilatkozatra vonatkozó követelmény.

(4) A termék előállítója a hulladékstátusz megszűnése során a hulladékstátusz megszűnésének igazolására alkalmas minőségbiztosítási rendszert üzemeltet, amelynek részletes szabályait e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet állapítja meg. A minőségbiztosítási rendszernek a hasznosítási művelet alapanyagául szolgáló hulladékok átvételi ellenőrzésére, a kezelési műveletek ellenőrzésére, az ellenőrzések nyilvántartására, a minőségbiztosítási rendszer felülvizsgálatára és a képzésre vonatkozó előírásokat, valamint szükség esetén az akkreditációra vonatkozó követelményeket kell legalább tartalmaznia.

(5) A hasznosítási művelet útján előállított anyag vagy tárgy a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó feltételeknek való megfelelését a körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási felügyeleti szervként a hulladékgazdálkodási hatóság szükség szerinti közreműködésével a termék megfelelőségének és biztonságának ellenőrzéséért felelős hatóság, illetve piacának felügyeletéért felelős hatóság ellenőrzi. Az ellenőrzés időpontjáról a hatóság előzetesen tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot.”

(2) A Ht. 10. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 10. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Aki hulladéknak már nem minősülő

a) és forgalomba nem hozott anyagot első alkalommal használ, vagy

b) anyagot első alkalommal hoz forgalomba,

biztosítja, hogy az anyag megfeleljen a kémiai biztonságról szóló 2000. évi XXV. törvény (a továbbiakban: Kbtv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott európai parlamenti és tanácsi rendeletek, a Kbtv. és a végrehajtására kiadott rendeletek követelményeinek.

(7) A 9. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek és a vegyi anyagokra és termékekre vonatkozó jogszabályi előírásoknak a hulladéknak már nem minősülő anyag alkalmazását megelőzően kell teljesülniük.”

35. § A Ht. a következő II/A. Fejezettel egészül ki:

„II/A. FEJEZET

A HULLADÉKKÉPZŐDÉS MEGELŐZÉSE

8. A hulladékképződés megelőzése

11. § A hulladékhierarchia legmagasabb szintjét – a hulladékképződés megelőzésének elvével összhangban – szolgáló minimum követelmények:

a) fenntartható termelési és fogyasztási modellek előmozdítása, támogatása és elterjesztése;

b) az erőforrás-hatékony, tartós, javítható, újrahasználható és korszerűsíthető termékek tervezésének, gyártásának, forgalmazásának és használatának ösztönzése;

c) a kritikus fontosságú nyersanyagokat tartalmazó termékek hulladékká válásának megelőzése;

d) a termékek újrahasználatát, valamint a javítással és újrahasználattal kapcsolatos tevékenységeket elősegítő rendszerek létrehozásának ösztönzése, különösen az elektromos és elektronikus berendezések, a textilanyagok, bútorok, továbbá a csomagoló- és építési anyagok és termékek esetében;

e) a pótalkatrészek, használati utasítások, műszaki információk vagy más eszközök, berendezések vagy szoftverek elérhetőségének szellemi tulajdonjogok sérelme nélküli biztosítása, amelyek lehetővé teszik a minőség és biztonság veszélyeztetése nélkül a termékek javítását és újrahasználatát;

f) az ipari termeléshez, a bányászathoz, a gyártáshoz, az építéshez és a bontáshoz kapcsolódó folyamatok során képződő hulladék mennyiségének csökkentése a legjobb elérhető technika alkalmazásával;

g) az Egyesült Nemzetek Szervezete (a továbbiakban: ENSZ) fenntartható fejlődési céljaihoz való hozzájárulásként az elsődleges termelésben, a feldolgozásban és a gyártásban, az élelmiszerek kiskereskedelmében és egyéb forgalmazásában, az éttermekben és az élelmiszer-ellátásban, valamint a háztartásokban képződő élelmiszer-hulladék mennyiségének csökkentése oly módon, hogy

ga) 2030-ig az egy főre jutó élelmiszer-hulladék a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, és

gb) az élelmiszer-veszteség a termelési és ellátási láncok mentén

csökkenjen;

h) az élelmiszer-adományozás és az emberi fogyasztásra szánt élelmiszerek egyéb újraelosztásának ösztönzése, amely során elsőbbséget élvez az emberi fogyasztásra való felhasználás az állati takarmányozással és a nem élelmiszer jellegű termékekké való feldolgozással szemben;

i) az anyagokra és termékekre vonatkozó veszélyesanyag-tartalom csökkentésének ösztönzése, továbbá az árucikk szállítóra vonatkozó 1907/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 33. cikk (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatási rend biztosítása;

j) a hulladék, különösen az újrahasználatra való előkészítésre vagy újrafeldolgozásra nem alkalmas hulladék képződésének csökkentése;

k) a hulladékelhagyás, az illegális hulladéklerakás fő forrásainak tekinthető termékek azonosítása, és az e termékekből származó hulladékképződés megelőzése és csökkentése érdekében alkalmazott – piaci korlátozás esetén arányos és megkülönböztetés nélküli – intézkedések bevezetése;

l) az ENSZ fenntartható fejlődési céljához való hozzájárulásként a tengerbe eljutó hulladék képződésének megelőzése és jelentős csökkentése;

m) a hulladékképződés megelőzését, a hulladék elhagyását és illegális hulladéklerakás csökkentését és megfékezését szolgáló szemléletformálási kampányok kidolgozása és támogatása.”

36. § A Ht. 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A hulladékbirtokos a hulladékot a 15. § (1) bekezdésében meghatározott hasznosítási művelet megvalósíthatósága, az újrahasználatra való előkészítés, az újrafeldolgozás és egyéb hasznosítási műveletek előmozdítása vagy javítása érdekében az ingatlanon, telephelyen elkülönítetten gyűjti. Az elkülönítetten gyűjtött hulladékot más hulladékkal vagy eltérő tulajdonságokkal rendelkező más anyagokkal összekeverni nem lehet. Ettől eltérni – az elkülönített hulladékgyűjtés helyes gyakorlataira és a hulladékgazdálkodás terén megvalósuló fejlesztésekre figyelemmel – a következő esetekben lehet:

a) a különböző hulladéktípusok együtt történő gyűjtése nem befolyásolja hátrányosan a 15. § (1) bekezdése szerinti műveletet, és a gyűjtést követő hasznosítás eredménye az elkülönített gyűjtéssel hasonló minőségű,

b) az adott hulladékáram kezelésének általános környezeti hatásait figyelembe véve az elkülönített gyűjtés nem hozza a legjobb környezeti eredményt,

c) az elkülönített gyűjtés a hulladékgyűjtés helyes gyakorlatainak figyelembevétele mellett műszakilag nem megvalósítható, vagy

d) az elkülönített gyűjtés aránytalan gazdasági költségekkel járna, figyelembe véve a vegyes hulladékgyűjtés és -kezelés kedvezőtlen környezeti és egészségügyi hatásait, a hulladékgyűjtés és -kezelés hatékonyságának javításában rejlő lehetőségeket, a másodlagos nyersanyagok értékesítéséből származó bevételeket, valamint a szennyező fizet elv és a kiterjesztett gyártói felelősség alkalmazását.”

37. § (1) A Ht. 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 15. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1) A környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak történő megfelelés érdekében a hulladékot hasznosítani kell újrahasználatra való előkészítés, újrafeldolgozás, vagy az egyéb hasznosítás sorrendjében.

(1a) A hulladék hasznosítója az (1) bekezdés előírásainak megfelelően azt a hasznosítási műveletet alkalmazza, amely a hasznosítandó hulladék vonatkozásában az összességében a legjobb környezeti eredményt biztosítja.”

(2) A Ht. 15. §-a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem égethető el, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.

(3b) Az (1) bekezdés szerinti hasznosítási műveletek megvalósításához, illetve azok elősegítése, hatékonyságának javítása érdekében a hasznosítás előtt vagy alatt a veszélyes hulladékokat, keverékeket és alkotórészeket a veszélyes hulladékból el kell távolítani.”

38. § (1) A Ht. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A 12. § (4) bekezdése szerint elkülönítetten gyűjtött hulladék nem ártalmatlanítható, kivéve, ha a hulladékhierarchiára figyelemmel ez biztosítja a legjobb környezeti eredményt.”

39. § A Ht. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A gyártó a hulladékhierarchia helyes alkalmazásának elősegítése érdekében törekszik arra, hogy a terméket és csomagolását – ideértve a csomagolószer előállítását is – úgy tervezze meg, alakítsa ki, továbbá olyan technológia- és termékfejlesztést hajtson végre, amely az elérhető leghatékonyabb anyag- és energiafelhasználással jár, valamint elősegíti a hulladékképződés megelőzését, a többször használható, újrafeldolgozott anyagokat tartalmazó, műszaki szempontból tartós, egyszerűen javítható és a hulladékká válás után újrahasználatra való előkészítésre és újrafeldolgozásra alkalmassá váló termékek és alkatrészeik fejlesztésével, gyártásával és forgalmazásával – figyelembe véve a termék teljes életciklusa során jelentkező hatásokat – a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásokat és az újrahasználat elvét.”

48. § A Ht. a következő 16/A. alcímmel egészül ki:

„16/A. A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerre vonatkozó alapkövetelmények

30/A. § (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek

a) meghatározzák a szereplők, ideértve a belföldön terméket forgalomba hozó gyártók, a nevükben kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetek, a hulladékgazdálkodással foglalkozó magán- vagy közszektorbeli szereplők, a helyi hatóságok, az újrahasználat és az újrahasználatra való előkészítés területén tevékenykedő szereplők és szociális jellegű vállalkozások szerepét és felelősségét,

b) a hulladékhierarchiával összhangban az európai uniós jogi aktusban és hazai jogszabályban előírt célértékek, illetve célkitűzések elérése vagy megvalósítása érdekében nemzeti célértékeket, illetve célkitűzéseket határoznak meg,

c) jelentéstételi rendszert alakítanak ki és működtetnek a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer hatálya alá tartozó termékek gyártói által forgalomba hozott termékekre, valamint az e termékekből származó hulladék – típus és fajta szerint – összegyűjtésére, kezelésére vonatkozó adatok tekintetében,

d) a gyártók származására vagy méretére tekintet nélkül azonos követelményrendszert határoznak meg anélkül, hogy aránytalan szabályozási terhet rónának a terméket kis mennyiségben előállító gyártóra, ideértve a kis- és középvállalkozásokat is,

e) biztosítják a hulladékbirtokosok tájékoztatását a hulladékképződés megelőzésére irányuló intézkedésekről, az újrahasználati és az újrahasználatra való előkészítést végző központokról, a visszavételi és hulladékgyűjtési rendszerekről és a hulladékelhagyás megelőzéséről, és

f) gondoskodnak a hulladékbirtokos kellő mértékű, jogszabályi előíráson alapuló és gazdasági ösztönzéséről annak érdekében, hogy a hulladékbirtokos felelősséget vállaljon a hulladéknak a meglévő, elkülönített gyűjtőrendszerekbe történő juttatásáért.

(2) A kiterjesztett gyártói felelősség rendszerében részt vevő gyártónak és a gyártó nevében kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeket teljesítő szervezetnek meg kell felelnie az alábbi követelményeknek:

a) meghatározott földrajzi területen és meghatározott termékekkel, illetve anyagokkal végez tevékenységet oly módon, hogy a tevékenysége nem korlátozódik a hulladékgyűjtés és -gazdálkodás szempontjából a legjövedelmezőbb területekre;

b) az a) pontban meghatározott földrajzi területen a hulladékgyűjtő rendszerek megfelelő elérhetőségét biztosítja;

c) rendelkezik a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítéséhez szükséges pénzügyi eszközökkel, vagy pénzügyi és szervezési eszközökkel;

d) rendelkezik belső, független auditor által auditált önellenőrzési rendszerrel a pénzügyi gazdálkodás – beleértve a (3) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakat –, valamint az (1) bekezdés c) pontjának megfelelően gyűjtött adatok és az 1013/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglalt hulladékszállítási követelményeknek való megfelelés ellenőrizhetősége érdekében; és

e) a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi a hulladékgazdálkodási célértékek elérésére vonatkozó információkat, valamint a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek kollektív teljesítése esetén a következő adatokat:

ea) a gyártó vagy szervezet tulajdonosi köre és tagja,

eb) a forgalomba hozott termékek tonnában kifejezett mennyisége alapján fizetett pénzügyi hozzájárulás,

ec) a hulladékgazdálkodásban résztvevők kiválasztási eljárása.

(3) A kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségeknek való megfelelés céljából a gyártók által fizetett pénzügyi hozzájárulás

a) legalább a gyártó által forgalomba hozott termékek következő költségeit fedezi:

aa) a hulladék elkülönített gyűjtésének, azt követő szállításának és kezelésének költsége, ideértve a hulladékgazdálkodási célértékeknek való megfeleléshez szükséges kezelés költségeit és az újrahasználatból, a másodnyersanyagok értékesítéséből a visszafizetésre nem kerülő betétdíjakból befolyó bevételek figyelembevételével,

ab) az (1) bekezdés e) pontjában foglaltak alapján a hulladékbirtokosoknak nyújtott tájékoztatás költségeit, és

ac) az (1) bekezdés c) pontjával összhangban történő adatgyűjtés és -szolgáltatás költségét,

b) kollektív felelősségi rendszer esetén, a termékek tartóssága, javíthatósága, újrahasználhatósága, újrafeldolgozhatósága és a veszélyes anyagok jelenléte figyelembevételével, életciklus-alapú megközelítést alkalmazva, a vonatkozó európai uniós jogi aktusok követelményeivel összhangban, valamint – amennyiben rendelkezésre állnak – harmonizált kritériumok alapján a belső piac zökkenőmentes működésének biztosítása érdekében az egyes termékek vagy hasonló termékekből álló termékcsoportok esetében módosításra kerül, és

c) nem haladhatja meg a hulladékgazdálkodási szolgáltatások költséghatékony módon történő nyújtásához szükséges költségeket, amelyeket az érintett szereplők között átlátható módon kell megállapítani.

(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott szempontokat a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, továbbá az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről szóló kormányrendeletek alapján létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek esetében nem kell alkalmazni.

30/B. § (1) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a gyártó és a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettséget a gyártó nevében teljesítő szervezet kötelezettségeinek teljesítése, a pénzügyi eszközök megfelelő felhasználása, a szabályszerű adatszolgáltatás teljesítése érdekében – ideértve a távollevők között kötött szerződés esetét is – magában foglalja a hatékony ellenőrzési rendszer létrehozását és működtetését.

(2) Ha a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerben a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettségek teljesítését a gyártók nevében több szervezet végzi, a gyártói kötelezettség teljesítésének felügyeletét az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet szerinti hatósági ellenőrzés útján vagy egyéni érdekektől független piaci szervezet kijelölésével kell biztosítani.

(3) Az Európai Unió más tagállamában letelepedett és Magyarországon terméket forgalomba hozó gyártó Magyarországon letelepedett jogi vagy természetes személyt meghatalmazott képviselőnek jelölhet ki a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerekkel kapcsolatos gyártói kötelezettségek teljesítése céljából.

(4) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer kormányrendelet előírása esetén magában foglalja a szükséges ellenőrzések biztosítása érdekében a gyártók vagy magyarországi meghatalmazottjuk nyilvántartásba vételi, adatszolgáltatási kötelezettségének előírását is.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság – a kiterjesztett gyártói felelősségi kötelezettség ellenőrzése és az ezzel összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése céljából – a képviseleti jog megszűnéséről szóló értesítés kézhezvételétől számított legfeljebb egy évig kezeli a jogi személy meghatalmazott képviselő nevét, székhelyének, telephelyének címét, adószámát, elektronikus kézbesítési címét, a természetes személy meghatalmazott képviselő családi és utónevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési családi és utónevét, lakóhelyének, tartózkodási és értesítési helyének címét.

(6) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer a működtetésében részt vevő felek között – beleértve a gyártókat és forgalmazókat, a magán- és közszektorbeli hulladékgazdálkodási szereplőket, a települési önkormányzatokat, a civil szervezeteket és a szociális jellegű vállalkozásokat, az újrahasználati és javítási hálózatokkal és az újrahasználatra való előkészítéssel foglalkozó gazdasági szereplőket – a rendszeres párbeszéd lehetőségét biztosítja.

30/C. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság hulladékanalízisen alapuló szakértői becsléssel állapítja meg a kiterjesztett gyártói felelősségi körbe kötelezően tartozó termékekből a települési hulladékként kezelésre, illegális lerakásra, köztisztaság keretében eltávolításra kerülő hulladék évi országos mennyiségét.

(2) A kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek gyártóinak, szervezeteinek a közszolgáltatók illetve az önkormányzatok részére az (1) bekezdés miatti költségeiket kormányrendeletben meghatározott módon és mértékben meg kell téríteni.”

(3) A Ht. 32/A. § (1)–(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Ht. 32/A. §-a a következő (4a)–(4h) bekezdéssel egészül ki:

„(1) Az állami hulladékgazdálkodási közfeladat keretében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel –

a) meghatározza a hulladékgazdálkodás országos céljait, amelyek a 73. § (1) bekezdése szerinti e törvényben megállapított céloknak minősülnek,

b) meghatározza a hulladékgazdálkodás fejlesztésének irányait,

c) elkészíti az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet, amely többek között meghatározza a közszolgáltatás ellátásának optimális területi lehatárolását és az adott területen minimálisan ellátandó közszolgáltatási feladatokat,

d) ellátja a körforgásos gazdaságra való áttéréshez kapcsolódó szakmapolitikai feladatokat,

e) ellátja a hulladékgazdálkodás ágazati, szakmapolitikai felügyeletét,

f) ellátja az elhagyott hulladék felszámolására vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatok koordinációját.

(2) A Hivatal megállapítja, hogy a közszolgáltató, valamint a közszolgáltatói alvállalkozó tevékenysége megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervben foglaltaknak, és arról – a (4e) bekezdésben foglalt feladatok ellátására az állam által létrehozott koordináló szerv (a továbbiakban: Koordináló szerv) véleményének kikérését követően – véleményt állít ki (a továbbiakban: megfelelőségi vélemény).

(3) A Hivatal a (2) bekezdésben meghatározott feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó nyilvántartást vezet, amelyhez minden, a Hivatal feladatkörével érintett szervezet adatot szolgáltat. A Hivatal jogosult az OKIR Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodási közszolgáltatással összefüggő adataihoz való hozzáférésre.

(4) A Koordináló szerv, a hulladékgazdálkodási közszolgáltató és a közszolgáltatói alvállalkozó megad minden adatot és információt, amely a Hivatal megfelelőségi vélemény kiadásával kapcsolatos feladatának ellátásához szükséges.

(4a) A megfelelőségi vélemény kiállítása iránti kérelmet a hulladékgazdálkodási közszolgáltató minden naptári év május 31. napjáig, a közszolgáltatói alvállalkozó minden naptári év június 30. napjáig az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott formában és tartalommal nyújtja be.

(4b) Annak a gazdálkodó szervezetnek, amely megfelelőségi véleménnyel nem rendelkezik, a közszolgáltatói, illetve a közszolgáltatói alvállalkozói tevékenység megkezdése előtt be kell szereznie a Hivatal által kiállított megfelelőségi véleményt.

(4c) A megfelelőségi vélemény kiállítására irányuló eljárásban az ügyintézési határidő 60 nap.

(4d) A (2)–(4) és a (4b) bekezdés szerinti feladatokhoz kapcsolódó nyilvántartások adatait a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter az (1) bekezdés e) pontja szerinti feladatainak ellátása érdekében megismerheti és kezeli.

(4e) A Koordináló szerv:

a) ellátja az önkormányzatok közötti és a regionális koordinációt, amelynek keretében gondoskodik a közszolgáltatás során elkülönítetten gyűjtött és a vegyes hulladék kezelése során keletkezett hasznosítható hulladék hasznosításának megszervezéséről, továbbá koordinálja a hasznosításra nem kerülő hulladékok ártalmatlanítását,

b) megállapítja, hogy a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztése megfelel-e az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervnek,

c) a hulladékgazdálkodás országos szintű céljainak és fejlesztési irányainak teljesülése érdekében kialakítja az infrastrukturális erőforrások optimális használatának rendszerét,

d) kezeli az önkormányzatok, önkormányzati társulások által önkéntesen vagyonkezelés körében rábízott vagyont,

e) beszedi a közszolgáltatási díjat és kifizeti a közszolgáltatóknak a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási és szolgáltatási díj megállapításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében foglaltaknak megfelelően meghatározott szolgáltatási díjat,

f) kezeli a közszolgáltatás keretében keletkező kintlévőségeket.

(4f) A miniszter (1) bekezdésben meghatározott feladatai vonatkozásában a (2) és a (4e) bekezdésben meghatározott szerv javaslatot tehet.

(4g) A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv az állami hulladékgazdálkodási feladatainak ellátása érdekében jogszabályban meghatározott tartalommal a feladatköréhez tartozó hulladékgazdálkodási nyilvántartást vezet, amelyhez minden, az e törvény hatálya alá tartozó szervezet adatot szolgáltat. A hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv jogosult az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer hulladékgazdálkodással összefüggő adatainak kezelésére.

(4h) A (4g) bekezdésben meghatározottakon túl a támogatást nyújtó szerv, a Hivatal, valamint – a hulladékgazdálkodási hatóság részére – a Koordináló szerv megad minden adatot és információt, amely a hulladékgazdálkodási hatóság és a Koordináló szerv feladatkörének gyakorlásához szükséges. A Koordináló szerv az elszámolási, számlázási, és kintlévőség-kezelési feladatai befejezését követő 5 évig kezeli a részére átadott, az e bekezdésben és a 38. § (3) bekezdésében meghatározott adatot.”

51. § (1) A Ht. 33. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A települési önkormányzat önkormányzati hulladékgazdálkodási közfeladat ellátási kötelezettsége nem mentesíti a települési önkormányzatot a Mötv. 13. § (1) bekezdés 5. pontjában foglalt köztisztasági feladatok ellátásának, azon belül is a közterületen elhagyott hulladék felszámolásával összefüggő kötelezettsége alól.”

52. § A Ht. 35. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(A települési önkormányzat képviselő-testülete önkormányzati rendeletben állapítja meg:)

„h) az elhagyott hulladék felszámolásához szükséges helyi intézkedések körét.”

53. § A Ht. 18. alcíme a következő 37/D. §-sal egészül ki:

„37/D. § Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 17. § (2) bekezdése szerinti jogutódlással történő megszűnésnek kell tekinteni a települési önkormányzatok hulladékgazdálkodási feladataik ellátása érdekében létrehozott társulásából a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti kiválással összefüggő vagyonkiadást és az e bekezdés szerinti vagyonbevitelt, ha az így kiadott hulladékgazdálkodási létesítményt, eszközt, vagyonelemet (e szakasz alkalmazásában a továbbiakban együtt: vagyon) az önkormányzat a vagyon kiadásától számított hat hónapon belül hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásához – hulladékgazdálkodási feladat ellátása érdekében létrehozott társulásba történő bevitel útján vagy közvetlenül – rendelkezésre bocsátja akként, hogy a vagyont az adott önkormányzattal, önkormányzati társulással közszolgáltatási szerződéssel rendelkező közszolgáltatónak, a koncesszornak vagy a koncessziós társaságnak üzemeltetésre átadja.”

54. § (1) A Ht. 41. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 41. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A közszolgáltató a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződésben meghatározott, továbbá a (2) bekezdés szerinti célok elérése érdekében a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátására – közbeszerzési eljárás lefolytatása esetén a közbeszerzésekről szóló törvény alvállalkozóra vonatkozó előírásainak megfelelően – megfelelőségi véleménnyel rendelkező közszolgáltatói alvállalkozót vehet igénybe. A közszolgáltatói alvállalkozókról a közszolgáltató a Koordináló szerven keresztül köteles a Hivatalt minden év január 31-ig tájékoztatni az alvállalkozó nevének, székhelyének, cégjegyzék számának, vezető tisztviselői megnevezésének, az alvállalkozói igénybevétel mértékének megjelölésével, a konkrét alvállalkozói feladatok tételes kimutatásával.

(3a) A közszolgáltatói alvállalkozók közszolgáltatás keretében végzett hulladékgazdálkodási tevékenységének megfelelőségét a Hivatal ellenőrzi.”

55. § (1) A Ht. 42. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívüli egyéb, hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet csak abban az esetben végezhet, ha a Hivatal a közszolgáltatási feladatok ellátását megfelelőnek minősítette legalább egy üzleti évre vonatkozóan. Az egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységét a közszolgáltató köteles úgy megszervezni, hogy az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevekénységét ne veszélyeztesse. A közszolgáltató hulladékgazdálkodási közszolgáltatáson kívüli egyéb hulladékgazdálkodási engedélyhez, illetve nyilvántartásba vételhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységéből származó eredményét köteles a közszolgáltatásra fordítani.”

(3) A Ht. 43. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2c) A hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésére irányuló támogatások biztosításának feltételeként előírható, hogy a hulladékokat nemcsak hulladékfajta, hanem használati tárgy jelleg szerint is szét kell válogatni, és a szétválogatott, még használható eszközök újrahasznosítás céljából pályázat útján ingyenesen megszerezhetők. A pályázati rendszer alapján át nem adott termékek karitatív célra felhasználhatók.”

(6) A Ht. 43. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A közszolgáltató (3) bekezdésben meghatározott kötelezettsége a gyártó és a forgalmazó kiterjesztett gyártói felelősségét nem érinti.”

(3) A Ht. a következő 47/C. §-sal egészül ki:

„47/C. § (1) A körforgásos gazdaságra történő áttérés, a megfelelő hulladékgazdálkodás elveit, céljait, a hulladék értékként kezelését, a hulladékok megismertetését az általános iskolai képzésbe, a szakképzésbe és az ismeretterjesztésbe be kell építeni.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feladatok végrehajtását az állami és önkormányzati szervek, valamint az oktatási intézmények kötelesek előmozdítani.

(3) Az állam a jogszabályi előírásoknak megfelelő hulladékgazdálkodási magatartásra neveléssel összefüggő feladata ellátásáért való felelőssége körében, a szükséges ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával járul hozzá a hulladék mennyiségének visszaszorítását, hasznosítását, újrahasználatát ösztönző szemlélet kialakításához.

(4) A hulladékgazdálkodási hatóság

a) szakmailag felügyeli a megfelelő hulladékgazdálkodási előírásokra vonatkozó iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzést és vizsgáztatást,

b) részt vesz a képzés tartalmi követelményeinek kidolgozásában és a képzés szervezésében.”

59. § A Ht. 48. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárásban az ügyintézési határidő huszonöt nap. Az eljárás során hozott véglegessé vált döntések a Hivatal honlapján kerülnek közzétételre.”

63. § (1) A Ht. 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a Ht. 56. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a hulladék keverésére hulladékgazdálkodási engedély nélkül kerül sor, az összekevert hulladékot szét kell választani, ha az műszakilag megvalósítható, és a szétválasztással a környezetre és az emberi egészségre gyakorolt hatások csökkennek vagy nem növekednek.

(3a) Ha a (3) bekezdés szerinti szétválasztásra nincs lehetőség, a hulladékbirtokos gondoskodik az összekevert hulladék kezeléséről.”

(2) A Ht. 60. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) A hulladékolajat a hulladékbirtokos elkülönítetten gyűjti, kivéve, ha a helyes gyakorlatra tekintettel az műszaki szempontból nem megvalósítható.

(2) A hulladékolaj kezelője a hulladékolajat elsősorban regenerálja, vagy a környezet és az emberi egészség védelmére, valamint a hulladékhierarchiára vonatkozó előírásoknak megfelelően olyan hulladékkezelési műveletet alkalmaz, amely a regenerálással egyenértékű, vagy annál jobb környezeti eredményt biztosít.

(3) Hulladékolajat nem lehet összekeverni más tulajdonsággal rendelkező hulladékolajjal, valamint egyéb hulladékkal és anyaggal, ha az összekeverés megakadályozza a (2) bekezdés szerinti kezelést.”

66. § (1) A Ht. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„61. § (1) Hulladéktól a 31. §-ban meghatározottakra figyelemmel, csak kijelölt vagy arra fenntartott helyen, a környezet veszélyeztetését kizáró módon lehet megválni. Nem mentesül a hulladék birtokosára, illetve tulajdonosára vonatkozó szabályok alól az, aki a birtokában, illetve a tulajdonában lévő hulladéktól nem az e törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítésével válik meg. Az ingatlan tulajdonosát felelősség terheli az illegális hulladéklerakás vagy elhagyás megelőzéséért.

(2) Az ingatlanon más által, az ingatlantulajdonos hozzájárulása nélkül, ellenőrizetlen körülmények között elhelyezett vagy elhagyott hulladék elszállításának és kezelésének kötelezettsége (a továbbiakban: elhagyott hulladék felszámolása) – a hulladékgazdálkodási hatóság bírságot, valamint kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntésének véglegessé válásától számított tizenöt napon belül – a hulladék tulajdonosát vagy korábbi birtokosát terheli.

(3) Ha a (2) bekezdés szerinti tulajdonos vagy a korábbi birtokos ismeretlen, az elhagyott hulladék felszámolásának kötelezettsége – ellenkező bizonyításig – azt az ingatlantulajdonost terheli, akinek az ingatlanán a hulladékot elhelyezték vagy elhagyták. Az ingatlan tulajdonosa mentesül a felelősség alól, ha megtett minden tőle elvárható intézkedést, hogy a hulladék elhelyezését vagy elhagyását megakadályozza és a hulladékgazdálkodási hatóság eljárása során bizonyítja a hulladék korábbi birtokosának vagy az ingatlan tényleges használójának személyét. Társasházak esetében az ingatlan tulajdonosa vonatkozásában a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvényben, a lakásszövetkezetek esetében a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvényben foglaltak irányadóak.

(4) Az elhagyott hulladék felszámolására a (2) vagy (3) bekezdés szerint kötelezett személy (e § alkalmazásában a továbbiakban: kötelezett) a kötelezést megállapító közigazgatási hatósági döntés véglegessé válásától számított tizenöt napon belül gondoskodik a hulladék ingatlanról történő elszállításáról, és az elszállítás tényét igazolja a hulladékgazdálkodási hatóság ingatlan fekvése szerint illetékes területi szervénél az átvevő által a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter rendeletében meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal. A hulladékgazdálkodási hatóság a döntést közérdekből azonnal végrehajthatónak nyilváníthatja. A hulladék felszámolásával összefüggésben felmerülő költségek a kötelezettet terhelik.

(5) A kötelezettet terhelő meg nem fizetett hulladékgazdálkodási bírság adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül. Ha a köztartozásnak az adók módjára történő behajtása eredménytelen természetes személy kötelezett esetén a meg nem fizetett közigazgatási bírság helyébe ötezer forintonként hat óra közérdekű munkát kell meghatározni. A meg nem fizetett közigazgatási bírság ötezerrel nem osztható részét nem kell a közérdekű munka előírásánál figyelembe venni.

(6) Közérdekű munkára átváltás esetén a kötelezett személy – figyelemmel egészségi állapotára és képzettségére – köteles a számára meghatározott munkát elvégezni, személyi szabadsága egyébként nem korlátozható.

(7) A hulladékgazdálkodási hatóság a határozatában tájékoztatja a kötelezettet a meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő megváltásáról. A tájékoztatásnak ki kell terjednie

a) a (12) bekezdés szerinti foglalkoztatási akadályokra,

b) arra, hogy a kötelezett a meg nem fizetett pénzbírságot milyen tartamú közérdekű munkával válthatja meg, valamint

c) arra, hogy a közérdekű munka végrehajtása céljából a lakóhelye szerinti települési önkormányzatnál jelentkezhet.

(8) A hulladékgazdálkodási hatóság a (7) bekezdésben meghatározott tájékoztatóban felhívja a kötelezettet a közérdekű munkára átváltását kizáró ok nyolc napon belül történő bejelentésére.

(9) A hulladékgazdálkodási hatóság által elrendelt közérdekű munka végrehajtásáról a kötelezett lakóhelye, tartózkodási helye, ennek hiányában a jogellenes magatartás elkövetésének a helye szerint illetékes jegyző gondoskodik.

(10) A közérdekű munka tartamát órákban kell meghatározni. A közérdekű munka legkisebb mértéke hat, legmagasabb mértéke száznyolcvan óra. Nem lehet végrehajtani a közérdekű munkát, ha az alaphatározat véglegessé válásától számítva egy év eltelt. Az elévülést megszakítja a közérdekű munka. Az elévülés megszakítása napjával az elévülési idő újrakezdődik. A határozat véglegessé válásától számított két év elteltével nincs helye végrehajtásnak.

(11) A meg nem fizetett bírság közérdekű munkával történő átváltása esetén a kötelezett a közérdekű munkára történő jelentkezéstől számított tizenöt munkanapon belül köteles a foglalkoztathatósági szakvéleményt a jegyzőnél bemutatni. A közérdekű munka végzéséhez beszerzett foglalkoztathatósági szakvélemény költségét az állam viseli. A foglalkoztathatósági szakvélemény költségét a bírságot kiszabó hulladékgazdálkodási hatóság téríti meg.

(12) Közérdekű munkára átváltás nem alkalmazható abban az esetben, ha a kötelezett

a) a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvényben meghatározott fogyatékos személy, illetve napi rendszeres, életfenntartó vagy fekvőbeteg-ellátásban részesül,

b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,

c) tizennegyedik életévét be nem töltött gyermekét egyedül nevelő szülő, gyám,

d) fogyatékos, vagy folyamatos ápolást, felügyeletet, gondozást igénylő hozzátartozójáról egyedül gondoskodik.

(13) A közérdekű munka jogszabálysértő elrendelése esetén az elvégzett közérdekű munka után a kötelezettnek kártalanítás jár, ha a jogsértés tényét bíróság jogerős határozata megállapította.

(14) A jegyző a rendőrség útján elővezetését rendeli el annak a kötelezettnek, aki a közérdekű munka végzése céljából a közérdekű munkavégzés helyén a kijelölt időpontban nem jelent meg.

(15) Az elővezetést határozattal kell elrendelni. Az adók módjára be nem hajtható bírság helyébe lépő közérdekű munka végrehajtása során a határozatnak azt is tartalmaznia kell, hogy a kötelezett mentesül az elővezetés foganatosítása, illetve a közérdekű munka végrehajtása alól, ha a kötelezett vagy más személy a közérdekű munka átváltásának alapjául szolgáló bírság közérdekű munkával meg nem váltott fennmaradó összegét az elővezetés megkezdésekor vagy annak foganatosítása alatt hiánytalanul megfizeti és ezt igazolja.

(16) A jegyző által elrendelt elővezetés esetén az elrendelés és az elővezetés között negyvennyolc órának el kell telnie.

(17) A jegyzőnek az elővezetés elrendeléséről az ügyészt haladéktalanul értesíteni kell. Az ügyész az elővezetést elrendelő határozatba, a hulladékgazdálkodási hatóság által lefolytatott eljárás irataiba elektronikus úton tekint be. Ha az ügyész az elővezetéssel nem ért egyet, felhívással él, és abban az elővezetési határozat végrehajtása felfüggesztését indítványozza.

(18) Az elővezetés költségének megfizetésére az elővezetést elrendelő határozatban megjelölt személyt kell kötelezni. Eredménytelen elővezetés esetén az elővezetést elrendelő jegyző a kötelezettet az elővezetési költséget megállapító határozat kézhezvételétől számított három napon belül benyújtott kérelmére, különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli.

(19) A közérdekű munkát a kötelezett hetenként legalább egy napon – a heti pihenőnapon vagy szabadidejében – díjazás nélkül végzi. A közérdekű munkára kijelölt munkahellyel a közérdekű munka tartamára nem létesül munkaviszony.

(20) A közérdekű munka végrehajtása során a napi munkaidő legalább négy óra, legfeljebb nyolc óra, azzal, hogy a közérdekű munka tartama havonta nem lehet kevesebb huszonnégy óránál.

(21) A hulladékgazdálkodási hatóság a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elkövető kérelmére indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb kéthavi halasztást engedélyezhet, ha a kötelezett családi körülményei szükségessé teszik, vagy egészségi állapotában olyan változás következett be, amely a közérdekű munka végrehajtását nem teszi lehetővé. A kérelem előterjesztésének a közérdekű munka megkezdésére előírt időpontig van helye.

(22) A jegyző a közérdekű munkával sújtott kötelezettekről, a közérdekű munka megszervezése és a végrehajtás feltételeinek biztosítása, valamint a közérdekű munka végrehajtásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet (a továbbiakban: foglalkoztatói nyilvántartás), amely a közérdekű munka jellegére tekintettel tartalmazza

a) a foglalkoztató megnevezésére, elérhetőségére,

b) a munkavégzés helyére,

c) a munkavégzés napi időtartamára (tól-ig),

d) a napi munkaidő legkisebb és legmagasabb mértékére,

e) a közérdekű munka szabad- és munkaszüneti napokon történő végezhetőségére,

f) a kötelezett személy azonosítására,

fa) a családi nevére és utónevére (neveire),

fb) a születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),

fc) a nemére,

fd) a születési helyére és idejére,

fe) az anyja születési családi és utónevére (utóneveire), továbbá annak megváltozása esetén előző születési családi és utónevére (neveire),

ff) – külföldi személy esetén – a tartózkodásra jogosító igazolvány vagy útlevél számára,

fg) az állampolgárságára, hontalanságára, és

fh) a lakcímére és értesítési címére, továbbá annak megváltozása esetén előző lakcímére, értesítési címére (címeire),

g) az elvégzendő közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

h) az elvégzett közérdekű munka órákban meghatározott mértékére,

i) a halasztás kezdetére és végére, valamint

j) a félbeszakítás kezdetére és végére

vonatkozó adatokat.

(23) A jegyző a foglalkoztatói nyilvántartás adatait a döntés véglegessé válásától számított két évig kezeli.

(24) A (3) bekezdésben foglaltak esetén a hulladékgazdálkodási hatóság a magyar állam javára a követelés és kamatai összegéig jelzáloggal terheli meg a (3) bekezdésben meghatározott ingatlant, az ingatlanügyi hatóság a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a jelzálogjogot az ingatlan-nyilvántartásba soron kívül bejegyzi.

(25) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) hatálya alá tartozó ingatlanok tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az Nvtv. 6. § (9) bekezdése szerint az elhagyott hulladék felszámolására kötelezett az elhagyott hulladékról való tudomásszerzést követően haladéktalanul megteszi a bejelentést – a hulladék elhagyójának beazonosításához rendelkezésére álló adatok átadásával együtt – a hulladékgazdálkodási hatóságnak, és – a területileg illetékes közszolgáltató útján – a tudomásszerzéstől számított 30 napon belül gondoskodik az elhagyott hulladék felszámolásáról, és a (4) bekezdés szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratot, valamint a hulladék felszámolásával összefüggésben felmerült költségei kimutatását megküldi a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(26) A hulladékgazdálkodási hatóság e § szerinti döntését 15 napon belül hozza meg.

(27) A közigazgatási hatósági eljárás során a kieső ügyfél helyébe a polgári jog szerinti jogutódja lép. Ha e § szerinti kötelezettség végleges határozattal megállapításra került, és a kötelezett helyébe a jogutód lép, számára – indokolt kérelmére új teljesítési határidő megállapításával – lehetőséget kell biztosítani a kötelezettség önkéntes teljesítésére. A hulladékgazdálkodási hatóság jogutódlás előtt hozott végzése hatályos a jogutóddal szemben.

(28) Az eljárás során elkobzás alkalmazásának van helye.”

67. § A Ht. 63. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének nem vagy nem megfelelően tesz eleget, a hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén besorolja és a hulladék megfelelő besorolását határozatban megállapítja.

(3) Ha a hulladék termelője vagy birtokosa besorolási kötelezettségének azért nem tesz eleget, mert az adott anyag vagy tárgy a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendelet szerinti hulladékjegyzékben nem szerepel, a hulladék termelője vagy birtokosa erről a hulladékgazdálkodási hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A hulladékjegyzékben nem veszélyes hulladékként szereplő hulladékot a hulladékgazdálkodási hatóság a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint minősíti, és – ha a besorolás feltételei fennállnak – a hulladék termelőjének vagy birtokosának költségén gondoskodik annak besorolásáról.”

69. § A Ht. 65. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A veszélyes hulladék termelője, birtokosa, gyűjtője, szállítója, közvetítője, kereskedője és hulladékkezelője elektronikus nyilvántartást vezet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről szóló kormányrendelet szerint.”

70. § A Ht. 66. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) A hulladék átvételének és igazolásának megfelelőségét a hulladékgazdálkodási hatóság ellenőrzi.”

71. § (1) A Ht. a következő 28/A. alcímmel egészül ki:

„28/A. A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc szereplőinek feladatai

67. § (1) Az illegális hulladékkeletkezés megakadályozása, illetve a termék értéklánc nyomon követhetőségének és – a szükséges esetekben – forgalomból történő visszahívhatósága érdekében a hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplőjének az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározott, a kellő gondosság elvén alapuló nyomon követhetőségi eljárást kell létrehoznia vagy igénybe vennie és ahhoz kapcsolódóan naprakész dokumentációs rendszert kell működtetnie.

(2) A hulladék képződése kapcsán érintett értéklánc valamennyi szereplője

a) az (1) bekezdés szerinti dokumentációs rendszer adatait öt évig megőrzi és azokat, a hulladékgazdálkodási hatóság felhívásra rendelkezésére bocsátja,

b) igazolja, hogy az ismeretlen eredetű vagy illegális hulladékkezelésből származó hulladék vagy termék forgalomba hozatalának elkerülése érdekében a kockázatcsökkentésről szóló döntéseit az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusaiban meghatározottak szerint hozta meg, illetve csökkentette,

c) a hulladék terméklánchoz tartozó tevékenységével összefüggően az e törvény és az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tesz,

d) együttműködik a hulladékgazdálkodási hatósággal, annak ellenőrzését tűri és segíti,

e) megőrzi az e törvény hatálya alá tartozó hulladék származási helyének megállapításához és forgalmazásának a nyomon követéséhez szükséges dokumentációkat, információkat, ezeket a hulladék kereskedelmi láncban érintett szereplőnek rendelkezésére bocsátja, vagy ezek beszerzését elősegíti,

f) a hulladékstátusszal rendelkező terméket a forgalomból kivonja, visszahívja, valamint egyidejűleg tájékoztatja az hulladékgazdálkodási hatóságot a megtett intézkedésről, okáról és eredményéről, ha a hulladék termék nem felel meg az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban vagy a jogszabályban foglalt előírásoknak.”

72. § A Ht. 69/B. § (3) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Ht. 69/B. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A felvétel és az adatok – megkeresés alapján vagy a hatóság által végzett helyszíni ellenőrzés alkalmával – kizárólag)

„b) bűncselekmény gyanújának észlelése esetén a nyomozó hatóság,

c) a bíróság, és

d) a hulladékgazdálkodási hatóság”

(részére adhatók át.)

73. § A Ht. 30. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

„30. A pénzügyi biztosíték, a céltartalék, a biztosítás”

74. § A Ht. 70. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(1) Az e törvény szerint hulladékgazdálkodási engedélyhez vagy nyilvántartásba vételhez kötött tevékenységet végző gazdálkodó szervezet – a közszolgáltató, és a közszolgáltatói alvállalkozó kivételével – a tárolásra kerülő, vagy ennek hiányában az átvett, de átadásra nem került hulladék mennyiségével arányos pénzügyi biztosítékot képez. A pénzügyi biztosíték mértékét úgy kell megállapítani, hogy a hulladék kezeléséhez szükséges esetleges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

(2) A hulladéklerakó működése során esetlegesen bekövetkező környezetkárosodás felszámolására, valamint a hulladéklerakó rekultivációjára és utógondozására céltartalékot kell képezni. A céltartalékot a működés folyamán, az adózás előtti eredmény terhére kell képezni, és az előre látható kockázat, illetve veszteség figyelembevételével, időarányosan vagy teljesítményarányosan úgy elkülöníteni, hogy a hulladékkezelő létesítmény bezárásakor vagy a létesítményben végzett tevékenység felhagyásakor a céltartalék a létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségeket mindenkor fedezni tudja.

(3) A hulladéklerakó üzemeltetője a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekről az üzleti év végén becslést készít, amelyet az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak benyújt. A becslés, valamint az ahhoz kapcsolódó valamennyi dokumentáció bemutatja, hogy a képzett céltartalék összege a hulladékkezelő létesítmény rekultivációjához és utógondozásához, valamint a hulladék kezeléséhez szükséges jövőbeni költségekhez arányos mértékben lett megállapítva és elkülönítve.”

75. § A Ht. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezett gazdálkodó szervezet, valamint a környezetvédelmi biztosítás kötésére kötelezett személy az üzleti év végét követő év május 31-ig a hulladékgazdálkodási hatóságnak igazolja, hogy a környezetvédelmi biztosítást megkötötte, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék rendelkezésére áll.”

76. § A Ht. 76. § (1) bekezdés h) és i) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az OHT-nek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)

„h) a hulladékkezelő létesítmények és üzemeltetőik bemutatását, figyelemmel a csomagolásról és a csomagolási hulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékká vált gépjárművekről, az elektromos és elektronikus berendezésekkel kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, az elem- és akkumulátorhulladékkal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységekről, a hulladékolajjal kapcsolatos hulladékgazdálkodási tevékenységek részletes szabályairól, a biológiailag lebomló hulladék kezeléséről, az építési-bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, valamint a veszélyes hulladékkal kapcsolatos egyes tevékenységek részletes szabályairól szóló jogszabályban előírtakra, továbbá a kritikus fontosságú nyersanyagokat jelentős mennyiségben tartalmazó hulladékok képződésére és kezelésére;

i) a meglévő hulladékkezelési létesítmények bezárásával, valamint az önellátás és a közelség elvével összhangban a kiegészítő hulladékkezelési infrastruktúrával kapcsolatos igény felmérését, az igények, szükségletek – beleértve a helyi hatóságokéit is – kielégítéséhez szükséges beruházásokat és egyéb pénzügyi eszközök értékelését, továbbá;

ia) információt a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott célok elérését szolgáló intézkedésekről vagy az ország teljes területére kiterjedő egyéb stratégiai dokumentumokról;

ib) a meglévő hulladékgyűjtési rendszerek értékelését, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét és a működésének javítását célzó intézkedéseket, a 12. § (4) bekezdésével összhangban engedélyezett eltéréseket, valamint az új gyűjtési rendszerek szükségességét;”

77. § (1) A Ht. 76. § (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:

(Az OHT-nek legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:)

„n) a hulladékelhagyás minden formájának megszüntetésére és megelőzésére, továbbá valamennyi típusú hulladék összegyűjtésére irányuló intézkedéseket;

o) megfelelő minőségi vagy mennyiségi mutatókat és célértékeket, többek között a képződött hulladék mennyisége és azok kezelése, továbbá az ártalmatlanításra vagy energetikai hasznosításra kerülő települési hulladék mennyisége tekintetében.”

(2) A Ht. 76. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Az OHT-nek és az OMP-nek meg kell felelnie

a) a 94/62/EK irányelv 14. cikkében a hulladékgazdálkodás tervezésével kapcsolatban meghatározott követelményeknek, az ezen irányelv 11. cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt célértékeknek,

b) az 1999/31/EK irányelv 5. cikkében meghatározott követelményeknek, valamint

c) az elhagyott hulladék megelőzése érdekében a tengeri környezetvédelmi politika területén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2008. június 17-i 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikkében és a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 11. cikkében foglalt követelményeknek.”

(3) A Ht. 76. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az OMP-nek különösen az alábbiakat kell tartalmaznia:)

„b) önálló részként az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős miniszter bevonásával kidolgozott élelmiszer-hulladék megelőzési programot,”

78. § A Ht. IX/A. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

„IX/A. FEJEZET

A HULLADÉKGAZDÁLKODÁS ÁLLAMI IRÁNYÍTÁSA

34. Az állam feladatai

78. § (1) Az állam a körforgásos gazdaságra történő átállás, illetve a hulladékgazdálkodásért, azok felügyeletéért, valamint az azokkal összefüggő állami feladatok ellátásáért való felelőssége körében

a) működteti a hulladékgazdálkodási minőségbiztosítási rendszert,

b) az e törvény szerinti hatósági intézkedések megalapozása céljából állami laboratóriumokat működtet,

c) a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben külön az elhagyott hulladék felszámolása, továbbá jogszabályban állami feladatként meghatározott, a körforgásos gazdaságra történő átállással és a hulladékgazdálkodási vizsgálatok fedezetére célelőirányzatot biztosít, valamint

d) ellátja a hulladékgazdálkodási ágazattal összefüggő piacfelügyeleti feladatokat.

(2) Az állam az (1) bekezdésben foglaltak figyelembevételével – az éves költségvetési törvényben meghatározott módon – a központi költségvetésben biztosítja a hulladékgazdálkodási hatóság nemzeti és nemzetközi követelményeknek megfelelő szintű működésének fedezetét.

(3) Az állam az (1) bekezdésben meghatározott feladata ellátásáért való felelőssége körében, különösen emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének védelme, a hulladék mennyiségének mérséklése, a hulladék hierarchia fokozott érvényre juttatása, a hulladékgazdálkodási ágazat piacgazdasági kereteinek megteremtése érdekében

a) hozzájárul az ismeretek széles körű terjesztésével, tájékoztatások, képzések, oktatás biztosításával a fenntartható és tudatos hulladékminimalizáló és hulladék-újrahasznosító, újrafeldolgozó szemlélet kialakításához,

b) adatokat gyűjt – a termék értékláncra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozóan – az elhagyott hulladék felszámolás, a hulladék összetételének, innovatív válogatásának, feldolgozásának és hasznosítási megoldásainak meghatározása érdekében,

c) felméréseket végez a hulladékra, valamint az e törvény hatálya alá tartozó létesítményekre, tevékenységekre, és a tevékenységet végzőkre vonatkozóan.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott felügyeletet a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási hatóság útján látja el.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság feladatait a Kormány által – e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben – kijelölt szerv látja el.

(6) Az (1) bekezdés szerinti felügyeleti tevékenység magában foglalja

a) valamennyi hulladéktípushoz kapcsolódó hulladékgazdálkodási megfelelőségi, minőségbiztosítási, nyilvántartásba vételi, engedélyezési feladatokat,

b) a hulladékgazdálkodási ágazat megfelelőségéhez kapcsolódó minőségbiztosítási és tanúsítási feladatokat,

c) a körforgásos gazdaságra történő átállás érdekében a termék életciklus valamennyi szakaszának ellenőrzésére, minőségbiztosítására és felügyeletére vonatkozó feladatokat, valamint

d) az elhagyott hulladék felszámolásával kapcsolatos, e törvényben a települési önkormányzatok számára előírt feladatok körébe nem tartozó feladatokat.

78/A. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter ellátja az állam 78. §-ban meghatározott feladatait. Ennek keretében

a) irányítja

aa) a törvényben vagy kormányrendeletben feladatkörébe utalt hulladékgazdálkodási tevékenységeket,

ab) a nemzetközi szerződésekből adódó hulladékgazdálkodási feladatok végrehajtását, és

ac) a feladat- és hatáskörébe tartozó hulladékgazdálkodási igazgatást,

b) szakmailag irányítja a hulladékgazdálkodási hatóságot,

c) közreműködik a hulladékgazdálkodási szakképzési rendszer kialakításában és működtetésében,

d) jóváhagyja a hulladékgazdálkodási hatóság által előkészített több éves és éves nemzeti ellenőrzési tervet, valamint

e) ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállással kapcsolatos feladatokat.

(2) A hulladékgazdálkodás, a körforgásos gazdaságra történő átállás környezet állapotára gyakorolt hatásának megismerésére és azok fejlesztésére irányuló kutatások összehangolása, támogatása, értékelése és az állami hulladékgazdálkodással összefüggő kutatási célok teljesítésének biztosítása – a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökével együttműködésben – a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter feladata.

(3) A körforgásos gazdasági és hulladékgazdálkodási ismeretek oktatásának megszervezése és az ismeretekkel kapcsolatos tananyagok, oktatási programok előkészítésének szellemi és anyagi támogatása az oktatásért felelős miniszter, valamint a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter közös feladata, a hulladékgazdálkodási szakterületet érintő szakképzés tekintetében a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter gyakorolja az ágazatért felelős miniszter jogait, ellátja a felsőoktatás szakirányába tartozó állami feladatokat, és segíti a szakirányba tartozó felsőoktatási intézmények oktató munkáját.

(4) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatainak ellátása érdekében jogosult az OKIR és a nemzeti hulladékgazdálkodási információs rendszer (a továbbiakban: NHIR) adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére.

78/B. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a hulladékgazdálkodási igazgatásért való felelőssége körében

a) közreműködik a nemzeti hulladékgazdálkodási politika végrehajtásában,

b) kapcsolatot tart az Európai Környezetvédelmi Ügynökséggel és a körforgásos gazdaság, valamint a hulladékgazdálkodás területén érintett nemzetközi, tagállami és hazai szervezetekkel, különös tekintettel a körforgásos gazdaság kérdéseivel foglalkozó Science Park(ok) tevékenységére,

c) a körforgásos gazdaságra történő átállásra és a hulladékgazdálkodásra vonatkozó szabályozás széles körű megismertetése érdekében konferenciákat szervez,

d) adatokat gyűjt és elemez körforgásos gazdasággal és a hulladékgazdálkodással kapcsolatos tényezőkről,

e) hulladékgazdálkodási, szemléletformálási képzéseket, rendezvényeket szervez,

f) e törvény és a végrehajtására kiadott jogszabályok szerint szervezi, irányítja, felügyeli a 78. § szerinti felügyelettel összefüggő állami feladatok ellátását,

g) részt vesz a hulladékgazdálkodással és körforgásos gazdasággal kapcsolatos kutatásban, és

h) közigazgatási feladataival összefüggésben nyilvántartást vezet.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság

1. a honlapján a beérkezés időpontjában közzéteszi – a személyes adatok megismerhetetlenné tételével – az eljárást kezdeményező kérelem, valamint a hivatalbóli kezdeményezés adatait, az érdemi és a hulladékgazdálkodási ügy véglegessé vált határozatát, továbbá a határozat megtámadására irányuló közigazgatási perben hozott bírói határozatot,

2. kialakítja és működteti, valamint honlapján közzéteszi

a) a jogorvoslati határozatok nyilvános adatbázisát, amelyben biztosítja, hogy a hatósági és a bírósági határozatok elektronikusan, ingyenesen, teljeskörűen, tárgyszavas keresési lehetőséggel bárki által elérhetőek legyenek,

b) a kiemelt hulladékjogi szabályszegéseket elkövetők listáját,

c) a hulladékgyűjtő pontok listáját, és

d) a hulladékudvarok listáját,

3. a körforgásos gazdaság tekintetében a terméklánc különböző etapjaiban részt vevők és a hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatók segítése érdekében – elvi jelentőségű jogértelmezési kérdésekben a hulladékgazdálkodásért felelős miniszterrel szükség szerint egyeztetve – állásfoglalásokat ad,

4. figyelemmel kíséri e törvény, valamint a végrehajtására kiadott jogszabályok érvényesülését, kezdeményezi az arra jogosultnál a szükséges jogszabályok megalkotását, módosítását,

5. véleményezi a körforgásos gazdasággal, a hulladékgazdálkodással és a hulladékgazdálkodási hatóság működésével kapcsolatos jogszabálytervezeteket, valamint jogalkotási koncepciókat,

6. közreműködik az elhagyott hulladék felszámolásában,

7. ellátja a hulladékgazdálkodási hatósági, piacfelügyeleti, tanúsítási feladatokat,

8. ellátja a hulladékgazdálkodási követelmények érvényesítésével összefüggő megfelelőségi és minőségbiztosítási feladatokat, ide nem értve a közszolgáltatók és közszolgáltatói alvállalkozók megfelelőségére vonatkozó, a 32/A. § (2) bekezdésében meghatározott hatásköröket,

9. ellátja a körforgásos gazdaságra történő átállás támogatásához szükséges jogszabályban meghatározott feladatokat a miniszter utasításának megfelelően,

10. ellátja a jogszabályban a hatáskörébe utalt egyéb feladatokat,

11. folyamatos hulladékgazdálkodási adatelemzéseket végez a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter utasításának megfelelően,

12. folyamatos piacelemzést végez, a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter utasításának megfelelően,

13. javaslatot tesz a hulladékstátusz megszűnésére vonatkozó hazai jogszabályokra, egyéb szabályozókra,

14. a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter egyetértésében kidolgozza a hulladékgazdálkodási szabványokat és öko-címkéket,

15. gondoskodik a körforgásos gazdaság és a hulladékgazdálkodás területén az iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzések és vizsgáztatás szervezéséről, illetve végzéséről,

16. végzi az ellenőrzések során vett minták vizsgálati eredményeinek országos értékelését és annak eredményét negyedévente megküldi a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter részére,

17. felügyeli és ellenőrzi a hulladékgazdálkodás e törvényben meghatározott egyes szereplőinek tevékenységét, tapasztalatairól beszámol a miniszternek,

18. az integrált többéves nemzeti ellenőrzési terv alapján kidolgozza a termék értéklánc valamennyi elemére kiterjedő, kockázatalapú, területi éves ellenőrzési tervet, irányítja, szervezi és ellenőrzi annak végrehajtását,

19. ellátja a hulladékgazdálkodási ágazat piacfelügyeleti ellenőrzési feladatait,

20. egységes elveken alapuló kockázatbecslési eljárásokat dolgoz ki és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja azok eredményeiről,

21. kockázatbecslést végez, illetve felkérésre közreműködik más szervek által végzett kockázatbecslésben és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

22. koordinálja az érintett hatóságok között az ellenőrzési tervek, illetve módszerek egyeztetését, összehangolását, és az ellenőrzési tapasztalatok közös értékelését, illetve közös ellenőrzési jelentések készítését és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

23. ellátja az e törvény hatálya alá tartozó termékekkel, szolgáltatásokkal és tevékenységekkel kapcsolatos tanúsítványok ellenőrzési, felügyeleti és minősítési feladatokat,

24. központi kockázatkezelési rendszert működtet a hulladékgazdálkodási szabályok megsértésére irányuló cselekmények megelőzése, felszámolása, utókezelése, valamint a hatósági intézkedések koordinációja érdekében és a hulladékgazdálkodásért felelős minisztert tájékoztatja e tevékenységek eredményéről,

25. ellátja a hatósági feladatokat annak érdekében, hogy minden új hulladékgazdálkodási létesítmény, különösen a hulladéklerakó, vagy egyéb hulladékártalmatlanító helyszín kijelölése, az ilyen tevékenység megkezdése kizárólag a hulladékgazdálkodási hatóság előzetes szakhatósági állásfoglalása vagy engedélye birtokában legyen lehetséges,

26. biztosítja a hulladékgazdálkodási tevékenységet ellátó gépek, berendezések, felszerelések műszaki felülvizsgálatára vonatkozó tevékenység szakmai felügyeletét,

27. ellenőrzi a különböző termékek forgalomba hozatalára, illetve a használatához kapcsolódó hulladékgazdálkodási korlátozásokra vonatkozó jogszabályi előírások betartását,

28. ellenőrzi a települési szennyvíziszap előírásoknak megfelelő elszállítását és lerakását,

29. a termék értékláncban kivizsgálja és felderíti az elhagyott hulladékot, feltárja a hulladékgazdálkodási jogsértő cselekményeket, azok okait, nyilvántartja, összegzi és elemzi az eseményeket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok megelőzése érdekében,

30. működteti az e törvény hatálya alá tartozó engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi kötelezettség alá vont termékek, létesítmények, eszközök, természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve tevékenységek e törvényben, valamint az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott adatait tartalmazó hulladékgazdálkodási nyilvántartást,

31. az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban foglaltak szerint engedélyezi vagy bejelentés alapján nyilvántartásba veszi a hulladék szállítás céljára használt szállítóeszközöket és ellenőrzi a hulladék szállítását, a szállítóeszköz szállításra való alkalmasságát, a kísérő dokumentációt és a szállítóeszközt,

32. részt vesz a hulladék e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott azonosítási és nyilvántartási rendszerének kialakításában és működtetésében, valamint ellátja a hulladék azonosításával és nyilvántartásával kapcsolatos ellenőrzési feladatokat.

(3) A hatóságok és egyéb érintett szervezetek a hatékony, koordinált és magas színvonalú hulladékgazdálkodási és körforgásos gazdasági feladatok ellátása érdekében a feladatkörükben rendelkezésükre álló adatokat a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére – intézkedést igénylő esetben soron kívül – átadják a hulladékgazdálkodási hatóságnak.

(4) Az e törvényben meghatározott hulladékgazdálkodási feladatok ellátása érdekében a 86. § (12) és (14) bekezdése szerinti szervezetek, valamint az utak és a vasutak vonatkozásában elhelyezett informatikai rendszerek adatgazdái kötelesek a hulladékgazdálkodási hatósággal szorosan együttműködni, és minden szükséges információt megadni a hulladékgazdálkodási hatóság hatékony tevékenységének elősegítése érdekében. E szervezetek a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére a hulladékgazdálkodási hatóság rendelkezésére bocsátják a feladatkörükben tudomásra jutott, a hulladékgazdálkodás szempontjából jelentős áruforgalmi, rendészeti és határellenőrzési adatokat.

(5) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter szakmai irányító tevékenysége keretében a megyei kormányhivatalok – személyes adatok kivételével – adatgyűjtést végeznek, nyilvántartást vezetnek, valamint adatot küldenek a hulladékgazdálkodásért felelős miniszternek az országos adatbázisok kialakítása és fenntartása érdekében.

78/C. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság a közigazgatási hatósági feladataival összefüggésben nyilvántartást vezet.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság a 78. § szerinti felügyeleti jogköreivel kapcsolatos feladatainak ellátása érdekében az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint nyilvántartást vezet

1. a hulladékgazdálkodási tevékenységet folytatókról,

2. a hulladékgazdálkodási létesítményekről,

3. a napi adatszolgáltatáson alapuló, összegyűjtött települési hulladék mennyiségéről,

4. a közúti hulladékszállításra engedélyezett hulladékszállítókról és hulladékszállítmányozókról,

5. a hulladékgazdálkodási felügyelet alá tartozó helyekről,

6. az egyes hulladékfajtákra vonatkozó mennyiségi és minőségi adatokról,

7. a hulladékkezelő létesítményekről,

8. az elhagyott hulladék fellelési helye szerinti ingatlanról és az ilyen hulladék mennyiségi, minőségi ismérveiről,

9. a hulladék közúti szállításra engedélyezett szállítóeszközökről,

10. a hulladékképződéssel járó terméket forgalomba hozókról, illetve gyártókról,

11. a tanúsító szervezetekről,

12. a bejelentési, engedélyköteles vagy nyilvántartásba vételi tevékenységhez kötött hulladékgazdálkodási tevékenységekről, azok jogosultjairól,

13. a hulladékgazdálkodási bírságokról, és

14. a hulladékkezelési gépekről, felszerelésekről, berendezésekről.

(3) A (2) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza

a) az ügyfél-azonosító számot,

b) a nyilvántartásba vétel alapjául szolgáló hatósági engedély és hatósági bizonyítvány, számát,

c) természetes személy ügyfél esetén a természetes személyazonosító adatokat, lakcímet, telephelyet, elérhetőséget, adóazonosító jelet, az egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyet és adószámot, őstermelő természetes személy esetén az adószámot, és

d) jogi személy, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetén a (cég)nevet, adóazonosító számot, székhelyet, telephelyet, statisztikai számjelet, elérhetőséget.

(4) A (2) bekezdés 1., 2., 4., 5., 7–13. pontja szerinti nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartás.

(5) A hulladékgazdálkodási tevékenység gyakorlásával, a hulladékkezelési létesítmény létesítésével, bővítésével kapcsolatos engedély kiadásáról, visszavonásáról vagy módosításáról szóló határozatot a környezetvédelmi hatósággal is közölni kell.

(6) Az állami adó- és vámhatóság az országos vámadatbázishoz hozzáférést biztosít – annak hatósági eljárásához szükséges mértékben – a hulladékgazdálkodási hatóság részére, amelynek során a személyes adatok körébe tartozó adatok közül az érintett azonosításához szükséges adatokat is hozzáférhetővé teszi.

(7) Az állami adó- és vámhatóság megkeresésre tájékoztatja a hulladékgazdálkodási hatóságot az adó- és vámtitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyének azonosításához vagy a hulladékgazdálkodási hatóság hatósági feladatának ellátásához szükséges. Az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott, az állami adó- és vámhatóság által működtetett Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszer a hulladékgazdálkodási hatóság felügyeleti hatáskörébe tartozó termékekkel összefüggésben rögzített adatait a rögzítést követően haladéktalanul, továbbítja a hulladékgazdálkodási hatóság részére az ügyfél azonosítása és a hulladékgazdálkodási hatóság feladatának ellátása céljából.

(8) A tanúsító szervezet az általa vezetett nyilvántartásból – a tanúsítási rendszerében részt vevő, hulladékgazdálkodási tevékenységet végző gazdasági szereplővel, a szerződéskötéssel, a gazdasági szereplők ellenőrzésének és tanúsításának folyamatával kapcsolatban – a hulladékgazdálkodási hatóság részére az e törvényben meghatározott feladatok ellátása céljából e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint köteles adatot szolgáltatni.

78/D. § (1) A hulladékgazdálkodás megalapozott irányítása, valamint az Európai Unió követelményeinek teljesítése érdekében a hulladékgazdálkodási hatóság létrehozza és működteti az NHIR-t.

(2) Az NHIR a természetes személy ügyfél személyes adatai, jogi személy és szervezet esetén a cégjegyzékbe bejegyzett adatai, valamint a (3) bekezdés f) pontja kivételével a (3) bekezdés szerinti adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartás.

(3) Az NHIR tartalmazza

a) az e törvény hatálya alá tartozó

aa) ügyfélre vonatkozóan az egységes ügyfél-nyilvántartási rendszerben nyilvántartott adatokat,

ab) ügyfél által végzett hulladékgazdálkodási tevékenységre vonatkozó adatokat,

ac) ügyfél által végzett hulladékgazdálkodási tevékenység helyére vonatkozó adatokat a térinformatikai leíró adatokkal együtt, és az ültetvény kataszterben nyilvántartott adatokat,

b) a termékek, a hulladékfajták nyilvántartási adatait,

c) a hulladékgazdálkodás keretében elvégzett valamennyi ellenőrzés, minősítés és vizsgálat eredményét elektronikusan olyan módon, hogy az ügyfélhez, létesítményhez, és termékhez is köthető legyen,

d) a hulladékgazdálkodási hatóság által vezetett nyilvántartások adatait,

e) a hulladékgazdálkodással összefüggő kérelem, bejelentés, panasz (a továbbiakban együtt: bejelentés) adatait, és

f) az NHIR felhasználók természetes személyazonosító adatait.

(4) Az NHIR kialakításához és működtetéséhez a hulladékgazdálkodási hatóság kezeli

a) a természetes személy természetes személyazonosító adatait, lakcímét, elérhetőségét, adóazonosító jelét, bankszámlaszámát, egyéni vállalkozó természetes személy esetén a székhelyét és adószámát, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: KKVtv.) hatálya alá tartozó vállalkozás KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását és adószámát, őstermelő természetes személy esetén az adószámát,

b) jogi személy esetén a (cég)nevét, adóazonosító számát, székhelyét, telephelyét, elérhetőségét, bankszámlaszámát, a KKVtv. hatálya alá tartozó jogi személy KKVtv. 3. §-a szerinti besorolását,

c) az eljárás egyéb résztvevője, vagy meghatalmazottjaként, illetve törvényes képviselőjeként eljáró személy természetes személyazonosító és lakcímadatait.

(5) Az NHIR működtetője jogosult a működésével és szolgáltatási tevékenységével kapcsolatos adatokat is az NHIR-ben kezelni.

(6) A hulladékgazdálkodási hatóság részére az e törvényben meghatározott feladatai ellátása – különösen az e törvény hatálya alá tartozó termékek nyomon követhetősége – érdekében az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Útdíjtörvény) szerinti útdíjszedő az Útdíjtörvény 26. § (3) bekezdése alapján az általa kezelt adatkörből, valamint a közúti közlekedésről szóló 1988. I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 45. § (5) bekezdésében kijelölt szervezet az általa a Kkt. 45. § (5) bekezdése alapján kezelt adatkörből a hulladékgazdálkodási hatóság megkeresésére elektronikus úton adatszolgáltatást végez.

(7) A hulladékgazdálkodási hatóságtól az adatok, illetve az adatok meghatározott szempontú csoportosításban történő továbbítása, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti egyszerű vagy automatikus információ átadás útján rendszeres vagy eseti jelleggel is igényelhető jogszabályban meghatározottak szerint.”

79. § (1) A Ht. 34a. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„34/A. A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokra vonatkozó különös szabályok

78/E. § (1) A hulladékgazdálkodási hatósági eljárásban

a) a hiánypótlási felhívás teljesítésének határideje legfeljebb tizenöt nap,

b) a hulladékgazdálkodási bírság kivételével a végrehajtást foganatosító szerv a hulladékgazdálkodási hatóság, ideértve a hulladékgazdálkodási hatósági eljárásokban elrendelt meghatározott cselekmények foganatosítását is.

(2) A telepengedélyezési eljárásban, illetve a tárolóhely üzemeltetési szabályzatának jóváhagyására irányuló eljárásban hozható döntés az e törvény szerinti engedélyezési eljárásban hozott döntés feltétele.

78/F. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény szerinti eljárásához és tájékoztatási kötelezettségének teljesítéséhez – ha az az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésének fennállása miatt szükséges – a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény 101. § (1) bekezdésében foglaltak szerint megismerheti az eljárás ügyiratait. A megkeresés irányulhat a lefoglalt dologból történő minta szolgáltatására.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság helyszíni ellenőrzésre feljogosított kormánytisztviselője a hatósági ellenőrzés során jogosult

a) az ellenőrzött ingatlanra, illetve létesítménybe belépni,

b) berendezéseket, eszközöket, technológiai folyamatokat ellenőrizni,

c) az ellenőrzés tárgyát képező vagy azzal kapcsolatos iratokat, dokumentációt, dolgot, adathordozókat – az adatvédelemre, valamint a titoktartásra vonatkozó jogszabályok figyelembevételével – megismerni és azokról másolatot, illetve kivonatot készíteni, zár alá venni, lefoglalni,

d) az eljárása dokumentálására a helyszínen kép-, illetve hangfelvételt készíteni,

e) az eljárásához szükséges vizsgálatok elvégzése céljából térítésmentesen mintát venni,

f) hatósági mintavétel esetén az ügyfél kérésére ellenmintát venni,

g) a hulladék ingatlanon történő elhagyásának, lerakásának alapos gyanúja esetén, továbbá annak elhárítása érdekében a lezárt terület, épület, helyiség felnyitásával, az ott tartózkodó személyek akarata ellenére, illetve a jogosult távollétében is a lezárt ingatlanok területére, üzlethelyiségbe, üzemi helyiségbe belépni és ott az ellenőrzést lefolytatni, továbbá szállítóeszközöket, dokumentációt, számviteli bizonylatokat ellenőrizni – lakás céljára szolgáló ingatlan esetében a (3) bekezdés szerint.

(3) Ha alapos a gyanú, hogy a lakás céljára szolgáló ingatlanon elhagyott hulladék az emberi élet, testi épség, egészség, a föld, a víz, a levegő vagy azok összetevői, illetve élő szervezet egyedének veszélyeztetésére alkalmas, a hulladékgazdálkodási hatóság

a) az ellenőrzést az érintett kíméletével, a korlátozással nem érintett alapvető jogait tiszteletben tartva hajtja végre, az ellenőrzés végrehajtása során figyelemmel kell lenni arra, hogy az az érintetten kívüli személyt csak a legszükségesebb mértékben érintsen;

b) az ellenőrzést lehetőleg a napnak a nyolcadik és huszadik órája között hajtja végre;

c) biztosítja, hogy az ellenőrzés során ne kerüljenek nyilvánosságra az érintett magánéletének az eljárással össze nem függő körülményei, illetve a személyes adatai;

d) az ellenőrzés végrehajtása során kerüli a szükségtelen károkozást;

e) az ellenőrzés során hatósági tanú közreműködését kéri.

(4) A hulladékgazdálkodási hatóság a hatósági ellenőrzésről készített feljegyzés vagy jegyzőkönyv egy példányát az ügyfélnek a helyszínen átadja, vagy azt az ügyfél részére az ellenőrzés befejezésétől számított tíz napon belül megküldi.

(5) A hulladékgazdálkodási hatóság kérelemre indított engedélyezési és ellenőrzési eljárásáért az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározottak szerint igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. Az igazgatási szolgáltatási díjat a hulladékgazdálkodási hatóság számlájára kell befizetni.

(6) A hulladékgazdálkodási hatósági feladatokat ellátó személy az eljárása során jogosult az erdőgazdálkodó, annak hiányában a terület jogszerű használójának engedélye nélkül külön térítés fizetése nélkül az erdészeti feltáró-hálózat részét képező erdei úton, az erdő megközelítéséhez szükséges egyéb úton közlekedni, az erdőt és a fásítást, az ártereket, forgalom elől elzárt területeket bejárni, és a fellelt, elhagyott hulladék felszámolása érdekében a szükséges mértékig vizsgálati mintát venni.

78/G. § (1) A hatósági eljárás eljárási költsége magában foglalja a mintavétel, a mintatovábbítás, a helyszíni ellenőrzés, a szemle, az elvégzett laboratóriumi vizsgálatoknak és ellenőrzéseknek a – jogszabálysértés megállapítását megalapozó – vizsgálati eredménnyel összefüggő, továbbá a hulladék ártalmatlanításával, kezelésével kapcsolatos költségeket.

(2) A helyszíni ellenőrzés és szemle költségét a hulladékgazdálkodási hatóság önköltségszámításra vonatkozó szabályzatában foglaltak szerint kell megállapítani.

(3) A kötelezett jogsértő magatartása miatt felmerült, a hulladékgazdálkodási hatóság által hivatalból végzett vizsgálat költségét a kötelezett viseli.”

80. § A Ht. 36. alcíme helyébe a következő alcím lép:

„36. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos szabályok megsértésének jogkövetkezményei, a közigazgatási szankciókra vonatkozó közös szabályok

84. § (1) A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvényben, a Kvt.-ben, az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban, valamint az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusában meghatározott rendelkezés, illetve hatósági döntésben foglaltak megsértése esetén intézkedést hozhat, bírságot szabhat ki vagy figyelmeztetésben részesíti az eljárás alá vont jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet vagy természetes személyt.

(2) A hulladékgazdálkodási hatóság azt a gazdálkodó szervezetet, amely hulladékot termékként, illetve melléktermékként használ fel, forgalmaz vagy tárol, kötelezi a hulladék melléktermékként történő felhasználásának, forgalmazásának, illetve tárolásának beszüntetésére, valamint a hulladék – a hulladékjegyzékről szóló miniszteri rendeletben meghatározott – hulladékjegyzék szerint történő besorolására.

(3) Eltiltás során a tevékenység korlátozása vagy felfüggesztése a szabályszerű tevékenység visszaállítása érdekében szükséges kötelezettségek teljesítéséig terjedő időtartamra rendelhető el.

(4) Kizárt a figyelmeztetés szankció alkalmazása,

a) ha a hulladékgazdálkodási tevékenységet engedély vagy nyilvántartásba vétel nélkül, vagy attól eltérően végzik,

b) ha a hulladékkal kapcsolatos tájékoztatási, nyilvántartási, adatszolgáltatási vagy bejelentési kötelezettséget egymást követő két naptári évben is megsértik,

c) hulladék jogellenes elhelyezése, illetve elhagyása esetén, vagy

d) a hulladék országhatárt átlépő jogellenes szállítása esetén, kivéve a nemzetközi hulladékszállítás során rendszeresített, szállítmányt kísérő dokumentum hibás vagy hiányos kitöltését, valamint a zöldlistás hulladékok behozatalához és kiviteléhez kapcsolódó adatszolgáltatást.

(5) Nem alkalmazható közigazgatási szankció, ha

a) a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, vagy

b) az elkövetéstől számított öt év

eltelt.”

81. § A Ht. X. Fejezete a következő 36/A. alcímmel egészül ki:

„36/A. Intézkedések

85. § A hulladékgazdálkodási hatóság az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint, a feltárt jogsértés súlyával arányosan, a jogsértésben rejlő kockázat mértékének és jellegének figyelembevételével

a) tevékenység végzését határozott időre, teljesen vagy részlegesen felfüggesztheti, korlátozhatja, a működést megtilthatja, az újbóli működést feltételhez kötheti,

b) vállalkozás, létesítmény működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, felfüggesztheti, visszavonhatja, illetve kezdeményezheti annak visszavonását,

c) vállalkozás, létesítmény nyilvántartásba vételét feltételhez kötheti, határozott időre vagy véglegesen megtagadhatja, a vállalkozást, létesítményt törölheti nyilvántartásából,

d) a hulladékgazdálkodással összefüggő tevékenységet végző nem állami laboratóriumok működési engedélyét feltételhez kötheti, módosíthatja, visszavonhatja,

e) az újbóli engedélyezést az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendeletben meghatározott oktatáson való részvételhez, annak igazolásához, illetve vizsgához kötheti,

f) termék előállítását, tárolását, szállítását, felhasználását, forgalomba hozatalát, behozatalát, kivitelét, illetékességi területén való átszállítását feltételhez kötheti, korlátozhatja, felfüggesztheti, megtilthatja,

g) elrendelheti a termék zár alá vételét, lefoglalását, forgalomból való kivonását, visszahívását, megsemmisítését, ártalmatlanítását,

h) elrendelheti a termék vizsgálatát, forgalmi korlátozását, elkülönítését,

i) szállítóeszköz engedélyének visszavonását kezdeményezheti, használatát megtilthatja,

j) engedélyköteles tevékenység végzésére vonatkozó engedélyt módosíthat, visszavonhat,

k) elrendelheti eszköz, tárgy, anyag vagy termék zár alá vételét, ártalmatlanítását, továbbá szállítójárművet visszatarthat mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra, vagy a szállítmányával kapcsolatos zárolási, lefoglalási, és ártalmatlanítási eljárás be nem fejeződik, illetve annak költsége megfizetésre nem kerül,

l) termék tárolására szolgáló helyiséget zár alá veheti mindaddig, amíg a felelős személye nem kerül megállapításra,

m) a hulladékképződéssel járó termék értéklánc részét képező valamely tevékenység vonatkozásában megtilthatja vagy korlátozhatja a jogszabályban előírtaknak nem megfelelő képesítéssel foglalkoztatottak munkavégzését.”

83. § A Ht. X. Fejezete a következő 36/C. alcímmel egészül ki:

„36/C. Adatvédelem a hulladékgazdálkodási közigazgatási eljárások során

86/A. § E törvény adatkezelési rendelkezései alkalmazásában hulladékgazdálkodási adat a miniszter, a hulladékgazdálkodási hatóság által e törvény hatálya alá tartozó tevékenység során kezelt személyes adat.

86/B. § (1) A hulladékgazdálkodás feladatai ellátása során

a) a hulladékgazdálkodási ágazat állami irányításának szerve a hulladékgazdálkodási irányítás, felügyeleti feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

b) a hulladékgazdálkodási hatóság e törvényben és más jogszabályban meghatározott feladatai ellátásához szükséges személyes adatokat,

c) a hulladékgazdálkodási hatóság az általa lefolytatott közigazgatási eljárásban részt vevők személyes adatait,

d) a hulladékgazdálkodási hatóság a bejelentések fogadása keretében megismert személyes adatokat

kezeli.

(2) A hulladékgazdálkodási adatok kezelésének célja a hulladékgazdálkodási tevékenységek felügyelete, az elhagyott hulladék felszámolása, a hulladékgazdálkodási kötelezettségek teljesítésének ellenőrzése.

86/C. § A hulladékgazdálkodási adat tekintetében adatkezelő a minisztérium és a hulladékgazdálkodási hatóság.

86/D. § A hulladékgazdálkodási hatóság az intézkedéssel érintett természetes személy személyazonosító adatait – nem magyar állampolgár esetében állampolgárságát is –, lakcímét, értesítési címét, az üggyel összefüggő adatait, továbbá a közigazgatási hatósági célú adatkezelésekben a hatósági eljáráshoz kapcsolódó adatokat kezeli és e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerinti képzett azonosító kódokat használhat.

86/E. § A hulladékgazdálkodási hatóság által az e törvény alapján kezelt személyes adatok forrása:

a) állampolgár bejelentése, kérelme, valamint panasz,

b) helyszíni ellenőrzés, képfelvétel, hangfelvétel, kép- és hangfelvétel,

c) mintavétel,

d) bíróság, ügyészség, más hatóság vagy egyéb szerv értesítése,

e) törvény alapján más szervek által vagy külföldről továbbított adatok átvétele,

f) az általa lefolyatott közigazgatási eljárás.”

84. § A Ht. 87. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot a 2008/98/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv)

„c) 10. cikkének végrehajtásáról a települési hulladék és a biohulladék tekintetében, beleértve az elkülönített gyűjtés anyagi és területi lefedettségét, valamint az elkülönített gyűjtéstől való eltéréseket;”

(2) A Ht. 88. § (1) bekezdés 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„19. a pénzügyi biztosíték, a céltartalék képzésére kötelezettek körét, a pénzügyi biztosíték, a céltartalék formáját és mértékét, felhasználásának feltételeit, elszámolásának és nyilvántartásának szabályait, a környezetvédelmi biztosítás részletes szabályait, valamint a gyártók biztosítékadására vonatkozó részletes szabályokat;”

(3) A Ht. 88. § (1) bekezdése a következő 29a. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„29a. a hulladékstátusz megszűnésének feltételeit, a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésének részletes szabályait;”

(4) A Ht. 88. § (1) bekezdése a következő 37–42. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)

„37. a kiterjesztett gyártói felelősséggel kapcsolatos részletes szabályokat;

38. a körforgásos gazdasággal kapcsolatos, a termékek forgalmazásával, azok korlátozásával összefüggő részletes szabályokat;

39. a körforgásos gazdaság szempontjából jelentős anyagok adatszolgáltatásával kapcsolatos előírásokat;

40. az e törvény szerinti NHIR azonosító beszerzésére kötelezett szereplők, a létesítmények, tevékenységek NHIR-ben történő nyilvántartásba vételének, valamint az NHIR azonosító kiadásának, felfüggesztésének, visszavonásának és törlésének, valamint az NHIR működtetését érintő részletes szabályait;

41. a termék értéklánc nyomon követésének eljárási és dokumentálási szabályait, a forgalomból történő visszahívhatóság feltételeit, valamint a bejelentésre és az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályokat;

42. a minőségvédelmi bírság mértékét, megállapításának szempontrendszerét és a bírság megfizetése módjának részletes szabályait.”

(6) A Ht. 88. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben jelölje ki a hulladékgazdálkodási hatóságot és a hulladékgazdálkodási szakhatóságot.”

(7) A Ht. 88. § (2) bekezdése a következő 2. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„2. az elhagyott hulladék ingatlanról történő elszállításának és megfelelő hulladékkezelési helyre történő elszállítás tényének igazolására vonatkozó formai előírásokat;”

(8) A Ht. 88. § (2) bekezdése a következő 11. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg:)

„11. a hulladékgazdálkodási képzés részletes szabályait.”

(9) A Ht. 88. § (3) bekezdés b) pontja a következő bd) alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap:

miniszter, hogy)

„bd) az Országos Hulladékgazdálkodási Közszolgáltatási Tervet.”

(rendeletben állapítsa meg.)

86. § (1) A Ht. 92. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A hulladéklerakókban lerakásra kerülő települési hulladék mennyiségét, a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest 10 tömegszázalékra vagy az alá kell csökkenteni, legkésőbb a 2035. évtől.”

(2) A Ht. 92. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az OMP-ben meg kell határozni a hulladékképződés megelőzése, továbbá a gazdasági növekedés és az ebből eredő hulladékképződés által okozott környezeti hatások megszüntetésének érdekében a 2035. évre elérendő célokat, valamint az intézkedések és az eredmények nyomon követését, értékelését szolgáló minőségi és mennyiségi referenciaszinteket, illetve mutatókat.”

(3) A Ht. 92. §-a a következő (5)–(7) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 55 tömegszázalékra kell növelni 2025. december 31-ig.

(6) A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 60 tömegszázalékra kell növelni 2030. december 31-ig.

(7) A települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 65 tömegszázalékra kell növelni 2035. december 31-ig.”

87. § (1) A Ht. 40. alcíme a következő 92/C–92/G. §-sal egészül ki:

„92/C. § (1) A hulladékgazdálkodásért felelős miniszter a 92. § (2a) bekezdésében, 92. § (5)–(7) bekezdésében meghatározott teljesítési határidő legfeljebb 5 évvel való elhalasztását a 92/D. §-ban meghatározott végrehajtási terv megküldésével

a) a 92. § (2a) bekezdése esetében 2032. december 31-ig,

b) a 92. § (5) bekezdése esetében 2023. december 31-ig,

c) a 92. § (6) bekezdése esetében 2028. december 31-ig,

d) a 92. § (7) bekezdése esetében 2033. december 31-ig

kezdeményezheti az Európai Bizottságnál.

(2) Ha az Európai Bizottság szerint az (1) bekezdés szerinti végrehajtási terv nem felel meg 92/D. §-ban meghatározott követelményeknek, az Európai Bizottság tájékoztatásának kézhezvételétől számított három hónapon belül a végrehajtási tervet a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter felülvizsgálja, és újból benyújtja az Európai Bizottság részére.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott halasztási kezdeményezés Európai Bizottság általi jóváhagyása esetén:

a) a 92. § (2a) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a hulladéklerakókban lerakásra kerülő települési hulladék mennyiségét a tárgyévben országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest 25 tömegszázalékra vagy az alá kell csökkenteni 2034. december 31-ig;

b) a 92. § (5) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 50 tömegszázalékra kell növelni 2025. december 31-ig;

c) a 92. § (6) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 55 tömegszázalékra kell növelni 2030. december 31-ig;

d) a 92. § (7) bekezdésében foglalt célértéktől eltérően a települési hulladék újrahasználatra előkészített és újrafeldolgozott mennyiségét az országos szinten képződött települési hulladék mennyiségéhez képest legalább 60 tömegszázalékra kell növelni 2035. december 31-ig.

92/D. § A 92/C. § (1) bekezdése alapján benyújtandó végrehajtási terv legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a települési hulladék újrafeldolgozására, hulladéklerakókban való elhelyezésére és egyéb kezelésére vonatkozó korábbi, jelenlegi és várható arányok, valamint a települési hulladékot alkotó hulladékáramok értékelése;

b) a hatályos hulladékgazdálkodási tervek és hulladékmegelőzési programok végrehajtásának értékelése;

c) azon okok, amelyek alapján az állapítható meg, hogy a célértékek határidőre nem érhetők el, továbbá a célértékek eléréséhez szükséges határidő-hosszabbítás hatásának értékelése;

d) a célértékek elérése érdekében tervezett intézkedések megjelölése, ideértve a hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző gazdasági eszközök és más intézkedéseket;

e) a d) pontban meghatározott intézkedések végrehajtására vonatkozó ütemterv, a végrehajtásukért felelős szerv meghatározása, valamint a határidő-hosszabbítás esetén alkalmazandó célértékek eléréséhez való egyedi hozzájárulásuk értékelése;

f) a hulladékgazdálkodás finanszírozására vonatkozó információk a szennyező fizet elvvel összhangban;

g) szükség esetén az adatminőség javítására irányuló intézkedések, a hulladékgazdálkodási teljesítmény jobb tervezése és nyomon követése érdekében.

92/E. § (1) E törvénynek az egyes energetikai és hulladékgazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló 2021. évi II. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított 37/D. §-át a Mód. tv. hatálybalépésekor folyamatban lévő, a Mötv. 90. § (4) bekezdése szerinti hulladékgazdálkodási feladatokat ellátó társulásból történő kiválás esetében is alkalmazni kell.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában folyamatban lévő kiválásnak minősül:

a) ha a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatai ellátása érdekében létrehozott társulásból való kiválása a Mód. tv. hatálybalépése előtt megtörtént, de a vagyon kiadása a Mötv. 90. § (5) bekezdése szerint elhalasztásra került és a vagyon kiadására vonatkozó megállapodás még nem került megkötésre, vagy

b) ha a települési önkormányzat hulladékgazdálkodási feladatai ellátása érdekében létrehozott társulásból való kiválása után a vagyon kiadására vonatkozó megállapodás a Mód. tv. hatálybalépése előtt már megkötésre került és az abban foglaltak szerint a vagyon tulajdonosként való rendelkezésre jogosító átengedése a Mód. tv. hatálybalépését követően valósul meg.

92/F. § (1) A közszolgáltató részére a 2020. évben kiállított és 2021. július 31. napját megelőzően lejáró megfelelőségi vélemény hatálya 2021. július 31-ig meghosszabbodik.

(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely közszolgáltatói vagy közszolgáltatói alvállalkozói tevékenységét 2021. január 1-jét követően kezdi meg, a megfelelőségi véleményt első alkalommal 2021. július 31. napjáig köteles beszerezni.

(3) E törvény Mód. tv.-nyel megállapított 16/A. alcíme szerinti követelményeinek a 2018. július 4. előtt létrehozott kiterjesztett gyártói felelősségi rendszereknek 2023. január 5-től kell megfelelni.

92/G. § (1) A Mód. tv. hatálybalépésétől 2023. június 30. napjáig a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatok ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelem átruházásához, a vagyonelemeket érintő szerződéses jogviszony létesítéséhez a miniszter előzetes jóváhagyása szükséges. E bekezdés alkalmazásában szerződéses jogviszonynak minősül a bérleti, a használati, hasznosítási, vagyonkezelési, üzemeltetői, fenntartói, haszonélvezeti jogviszony.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak nem alkalmazandók az olyan szerződéses jogviszonyokra, amelyek

a) a rendes üzletmenet keretein belül a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladat ellátásába bevont hulladékgazdálkodási vagyonelemek napi funkcionális működőképességének biztosításához szükségesek, és nem keletkeztetnek tízmillió forintot meghaladó fizetési kötelezettséget, vagy

b) olyan, az Nvtv. szerinti hasznosítási vagy tulajdonátruházási szerződések, amelyek a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység folyamatos ellátása érdekében a koncesszor nevében eljáró koncessziós társasággal versenyeztetés mellőzésével köthető a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási résztevékenység ellátásához szükséges vagyonra vonatkozónak.

(3) A miniszter a jóváhagyást megtagadja, ha a jogviszony létesítése a koncessziós modellre való átállás szempontjából hátrányos lenne.

(4) Ha a miniszteri jóváhagyás alapján a hulladékgazdálkodási vagyonelem az állam tulajdonába kerül, akkor az azzal kapcsolatos vagyonkezelői feladatokat a Koordináló szerv látja el.

(5) A bíróság a miniszter döntését nem változtathatja meg.

(6) A (2) bekezdésben meghatározott szerződés megkötése előtt előzetesen tájékoztatni kell a minisztert a (2) bekezdésben meghatározott szerződés tervezetének megküldésével.

(7) A miniszter a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási rendszerelem fejlesztésével összefüggő (1) bekezdésben meghatározott szerződés jóváhagyását megelőzően beszerzi a Koordináló szerv véleményét. Ha a Koordináló szerv a véleményt a miniszteri megkeresés kézhezvételétől számított 15 napon belül nem küldi meg a miniszter részére, a miniszter anélkül dönt. A vélemény megadása tekintetében hiánypótlásnak nincs helye.”

(3) A Ht. a következő 40/A. alcímmel egészül ki:

„40/A. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés

92/L. § A 31/A. § az Alaptörvény 23. cikk (4) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.”

88. § (1) A Ht. 93. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

„i) a hulladékokról szóló 2008/98/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/851 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek;

j) a hulladéklerakókról szóló 1999/31/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. május 30-i (EU) 2018/850 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek”

(való megfelelést szolgálja.)

89. § A Ht. az 1. melléklet szerinti 5. melléklettel egészül ki.

90. § (1) A Ht.

- 1. preambulumában a „javítása, továbbá a hulladékképződés, illetve a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének és veszélyességének csökkentése” szövegrész helyébe a „javítása, a versenyképesség hosszú távú biztosítása és a körforgásos gazdaság felé történő átmenet céljából a hulladékképződés megelőzése vagy csökkentése, a képződő hulladék káros hatásainak megelőzése, mennyiségének, illetve veszélyességének csökkentése” szöveg,

- 2. 1. § (2) bekezdés c) pontjában a „szánják, valamint” szövegrész helyébe a „szánják,” szöveg,

- 3. 1. § (2) bekezdés d) pontjában az „is.” szövegrész helyébe az „is, valamint” szöveg,

- 4. 2. § (1) bekezdés 20. pontjában a „művelet, amelynek” szövegrész helyébe a „művelet – ideértve a válogatást is –, amelynek” szöveg,

- 5. 2. § (1) bekezdés 27a. pontjában a „törvény 13” szövegrész helyébe a „törvény (a továbbiakban: Mötv.) 13” szöveg,

- 6. 2. § (1) bekezdés 46. pontjában, 76. § (1) bekezdés l) pontjában az „újrahasználatra előkészítés” szövegrész helyébe az „újrahasználatra való előkészítés” szöveg,

- 7. 6. § (3) bekezdésében az „újrahasználatra előkészítésére” szövegrész helyébe az „újrahasználatra való előkészítésére” szöveg,

- 8. 7. § (1) bekezdés b) pontjában és a 24. § (1) bekezdés b) pontjában az „újrahasználatra előkészítése” szövegrész helyébe az „újrahasználatra való előkészítése” szöveg,

- 9. 8. § nyitó szövegrészében az „anyagot vagy tárgyat, amely olyan előállítási folyamat során képződik” szövegrész helyébe az „anyag vagy tárgy, amely olyan előállítási folyamat eredményeként keletkezik” szöveg, a „lehet tekinteni” szövegrész helyébe a „minősül” szöveg,

- 10. 10. § (1) bekezdésében a „határértékeit, továbbá” szövegrész helyébe a „határértékeit, az anyag vagy tárgy emberi egészséget érintő hatásait, továbbá” szöveg,

- 11. 10. § (2) bekezdésében a „kormányrendelet vagy miniszteri rendelet” szövegrész helyébe az „az e törvény végrehajtására kiadott kormányrendelet” szöveg,

- 12. 15. § (2) és (6) bekezdésében, 17. § (1) bekezdésében, 18. §-ában, 20. § (1), (2) és (5) bekezdésében, 21. §-ában, 29. § (2) és (3) bekezdésében, 55. § (3) bekezdésében, 56. § (4) bekezdésében, 62. § (1) és (3) bekezdésében, 65. § (5) bekezdésében, 68. § (6) bekezdésében, 69. § (1), (2) és (4) bekezdésében, 69/B. § (3) bekezdés a) pontjában, 70. § (4) bekezdésében, 79. § (2) és (4)–(6) bekezdésében, 80. § (1) és (2) bekezdés nyitó szövegrészében, 81. § (1) bekezdésében, 82. § (1), (4) és (5) bekezdésében, 82/A. § (1), (2) és (4) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg,

- 13. 15. § (4) bekezdésében a „műben égetni” szövegrész helyébe a „műben a hulladékhierarchiát betartva égetni” szöveg,

- 14. 20. § (3) és (4) bekezdésében, 55. § (2) bekezdésében, 64. § (1) bekezdésében, 82. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrészek helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg,

- 15. 23. § (4) bekezdésében, 92. § (1) és (3) bekezdésében az „újrahasználatra előkészítésének” szövegrész helyébe az „újrahasználatra való előkészítésének” szöveg,

- 16. 32. § (1) bekezdésében a „hulladékgazdálkodás költségeit” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodás – ideértve a szükséges infrastruktúrát és annak működtetését – költségeit” szöveg,

- 17. 34. § (3) és (4) bekezdésében az „(1) bekezdés f) pontja” szövegrész helyébe a „(2) bekezdése” szöveg,

- 18. 37. § (1a) bekezdésében a „Koordináló szerv a megfelelőségi véleményét visszavonta” szövegrész helyébe a „megfelelőségi vélemény visszavonásra került” szöveg,

- 19. 37/B. §-ában az „(1) bekezdés e)” szövegrész helyébe a „(4e) bekezdés b)” szöveg,

- 20. 38. § (3) bekezdésében a „32/A. §-ban” szövegrész helyébe a „32/A. § (4e) bekezdésében” szöveg,

- 21. 41. § (2) bekezdésében a „Koordináló szerv a 32/A. § (4) és (5) bekezdése szerint adatkezelés keretében” szövegrész helyébe a „Hivatal” szöveg,

- 22. 41. § (4) bekezdésében, 68. § (3) bekezdésében, a „környezetvédelmi hatóságnak” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási hatóságnak” szöveg,

- 23. 42. § (1) bekezdés f) pontjában a „foglaltaknak megfelelően” szövegrész helyébe a „foglaltak szerint a” szöveg,

- 24. 45. § (3) bekezdésében a „Koordináló szerv a megfelelőségi véleményét visszavonta” szövegrész helyébe a „megfelelőségi véleményét visszavonták” szöveg,

- 25. 47/A. § (4) bekezdésében a „hiánypótlási felszólítása” szövegrész helyébe a „felhívása” szöveg,

- 26. 47/B. § (1) bekezdésében az „Azon” szövegrész helyébe az „Az olyan” szöveg,

- 27. 56. § (4) bekezdésében az „a hulladékbirtokost” szövegrész helyébe az „az intézkedésében a hulladékbirtokost” szöveg,

- 28. 57. § c) pontjában a „hatóságnak adatot” szövegrész helyébe a „hatóságnak és a hulladékgazdálkodási hatóságnak adatot” szöveg,

- 29. 66. § (4) bekezdésében a „hulladékról bizonylatot” szövegrész helyébe a „hulladékról jogszabályban meghatározott formában és tartalommal kiállított teljes bizonyító erejű magánokirat formájában bizonylatot” szöveg,

- 30. 68. § (3) bekezdésében a „bejelenti (bejelentés).” szövegrész helyébe a „bejelenti (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: bejelentés).” szöveg,

- 31. 71. § b) pontjában a „végez, valamint az,” szövegrész helyébe a „végez, – ide nem értve a hulladéklerakó üzemeltetőjét –, valamint” szöveg,

- 32. 72. § (2) bekezdésében az „A környezetvédelmi” szövegrész helyébe az „A pénzügyi biztosítékkal, a környezetvédelmi” szöveg,

- 33. 73. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi igazgatási szerv a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek érvényesítésének érdekében elkészíti” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási hatóság a hulladékgazdálkodás stratégiai célkitűzéseinek, az e törvényben megállapított célok elérésének, továbbá az alapvető hulladékgazdálkodási elvek – különösen a hulladékképződés megelőzésének elve – érvényesítésének érdekében előkészíti” szöveg,

- 34. 73. § (2) bekezdésében az „a környezetvédelmi igazgatási szerv, a környezetvédelmi hatóság, valamint a helyi önkormányzatok – szükség esetén – együttműködnek” szövegrész helyébe az „a hulladékgazdálkodásért felelős miniszter együttműködik” szöveg,

- 35. 75. § (2), (4) és (5) bekezdésében a „környezetvédelmi igazgatási szerv” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási hatóság” szöveg,

- 36. 76. § (5) bekezdés c) pont cc) alpontjában a „–, valamint” szövegrész helyébe a „–,” szöveg,

- 37. 76. § (5) bekezdés d) pontjában a „vonatkozásában.” szövegrész helyébe a „vonatkozásában, figyelemmel a 4. és 5. mellékletben felsorolt eszközökre és intézkedésekre.” szöveg,

- 38. 79. § (8) bekezdésében az „55” szövegrész helyébe a „30” szöveg,

- 39. 79. § (10) bekezdésében az „50” szövegrész helyébe a „30” szöveg,

- 40. 82. § (3) bekezdésében a „környezetvédelmi hatóság” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási hatóság” szöveg,

- 41. 37. alcím címében a „Jelentéstétel” szövegrész helyébe az „Adatszolgáltatás, tájékoztatás” szöveg,

- 42. 87. § (1) bekezdésében a „jelentési” szövegrész helyébe az „adatszolgáltatási” szöveg,

- 43. 87. § (2) bekezdés a) pontjában a „miniszteri rendeletről” szövegrész helyébe a „kormányrendeletről” szöveg,

- 44. 88. § (1) bekezdés 3a. pontjában az „eljárások szabályait” szövegrész helyébe az „eljárások, a hatósági feladat- és hatáskörök, valamint a hatósági szervezet kialakításának részletes szabályait, a hulladékgazdálkodási eljárások során és a hatósági eljárásokban vizsgálandó hulladékgazdálkodási szakkérdéseket” szöveg,

- 45. 88. § (1) bekezdés 7. pontjában a „megállapításának és kiszabásának módját, mértékét” szövegrész helyébe a „mértékét, megállapításának szempontrendszerét, a helyszíni bírság kiszabásának és a bírság megfizetése módjának részletes szabályait” szöveg,

- 46. 88. § (1) bekezdés 25. pontjában a „Hivatal által kiszabható bírság felső határát;” szövegrész helyébe a „megfelelőségi vélemény kiállításának részletes szabályait;” szöveg,

- 47. 88. § (1) bekezdés 27. pontjában az „igazolására, valamint” szövegrész helyébe az „igazolására, a minőségbiztosítási rendszer üzemeltetésére, valamint” szöveg,

- 48. 88. § (2) bekezdés 3. pontjában a „szabályait;” szövegrész helyébe a „szabályait és a hulladéklerakás körforgásos gazdasággal összefüggő követelményeit;” szöveg,

- 49. 88. § (4) bekezdés d) pontjában a „pontjának” szövegrész helyébe a „pont” szöveg,

lép.

91. § (1) Hatályát veszti a Ht.

- 1. 42. § (1) bekezdés e) pontja,

- 2. 43. § (2a) bekezdése,

- 3. 48. § (1) bekezdés c) pontja,

- 4. 64. § (1) bekezdésében az „akkor – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel –” szövegrész,

- 5. 64. § (2) bekezdése,

- 6. 68. § (1) bekezdésében az „A hulladéklerakási járulék nem áthárítható.” szövegrész,

- 7. 69. § (5) bekezdés a) pontja,

- 8. 80. § (3) és (4) bekezdése,

- 9. 87. § (2) bekezdés d) pontja,

- 10. 87. § (2) bekezdés h) pontjában az „ , ideértve a 7. cikk (2) és (3) bekezdése alapján az 55. § (2) és (3) bekezdésében foglaltakat” szövegrész,

- 11. 90. § (2) és (3) bekezdése,

- 12. 92/A. és 92/B. §-a.

92. § (1) A behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló 2013. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Kt.) 53. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) E törvény a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 2658/87/EGK tanácsi rendelet I. mellékletének módosításáról szóló, 2019. október 9-i (EU) 2019/1776 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtását szolgálja.”

(2) A Kt.

- a) 2. melléklete a 2. melléklet szerint módosul,

- b) 4. melléklete helyébe a 3. melléklet lép.

93. § A Kt.

- a) 3. § (3) bekezdésében, 3. melléklet 1. pontjában az „1. pont b)–f) alpontja” szövegrész helyébe az „1. pontjában foglalt táblázat 3–8. sora” szöveg,

- b) 42. § (3) bekezdésében a „kombinált nomenklatúra (a továbbiakban: KN) kóddal” szövegrész helyébe a „Kombinált Nómenklatúra-kóddal (a továbbiakban: KN-kód)” szöveg, a „KN kódú” szövegrész helyébe a „KN-kódú” szöveg

lép.

94. § (1) A hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló 2013. évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Minősítési tv.) 3. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Az e törvényben meghatározott környezethasználati célok megvalósulásáról a környezetvédelmi hatóság véleményét kell beszerezni. A környezetvédelmi hatóság a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül állítja ki a véleményt.”

(2) A Minősítési tv. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A környezetirányítási programban foglaltak végrehajtását a környezetvédelmi hatóság ellenőrzi a minősítő kérésére.”

(3) A Minősítési tv.

- a) 1. § a) pontjában a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg,

- b) 19. § (3) bekezdésében az „az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer publikus felületén” szövegrész helyébe az „a hulladékgazdálkodási hatóság honlapján” szöveg

lép.

(5) Hatályát veszti a Minősítési tv.

- a) 4. § (2) bekezdés a) pontjában a „környezetvédelmi ügyfél jele, környezetvédelmi területi jele,” szövegrész,

- b) 14. § (1) bekezdésében az „és a környezetirányítási programban foglaltak végrehajtását” szövegrész,

- c) az Országos Környezetvédelmi Információs Rendszer továbbfejlesztésével összefüggésben egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi LXXXVII. törvénnyel megállapított 22/A. §-a,

- d) a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 22/A. §-a.

(4) Az Ekt. 3. § (1) bekezdésében és 3/H. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg lép.

96. § A fémkereskedelemről szóló 2013. évi CXL. törvény

- a) 5. § (7) bekezdés b) pontjában, 5. § (8) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg,

- b) 9. § (1) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrészek helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg

lép.

97. § A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény 48. § (2) bekezdésében a „környezetvédelmi” szövegrész helyébe a „hulladékgazdálkodási” szöveg lép.

98. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. § (14) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:

(Az adóhatóság megkeresésre vagy adatkérésre tájékoztatja az adótitokról)

„o) a hulladékgazdálkodási hatóságot, ha a tájékoztatás törvényben meghatározott feladata ellátásához szükséges.”

„5. melléklet a 2012. évi CLXXXV. törvényhez

A hulladékhierarchia alkalmazását ösztönző gazdasági eszközök és egyéb intézkedések

1. A hulladéklerakásra és hulladékégetésre kivetett díjak és korlátozások, amelyek a hulladék képződésének megelőzésére és újrafeldolgozására ösztönöznek oly módon, hogy a hulladéklerakás váljon a legkevésbé alkalmazandó hulladékkezelési eszköznek;

2. A hulladékbirtokos által kezelésre átadott hulladék mennyiségével arányos díjakon alapuló rendszerek, amelyek a képződő hulladék tényleges mennyiségét mérséklik, továbbá az újrafeldolgozható hulladék képződésének helyén történő elkülönített gyűjtésre, és a vegyes hulladék csökkentésére ösztönöznek;

3. Pénzügyi ösztönzők a termékek, különösen az élelmiszerek adományozására;

4. Hulladékfajtára és -típusra vonatkozó kiterjesztett gyártói felelősségi rendszerek, valamint ezen rendszerek eredményességét, költséghatékonyságát és irányítását javító intézkedések;

5. Betétdíjas rendszerek és egyéb, a használt termékek és anyagok hatékony gyűjtését ösztönző intézkedések;

6. A hulladékgazdálkodási infrastruktúrához igazodó, így különösen az Európai Unió pénzügyi alapjain keresztül finanszírozott beruházás tervezés;

7. A fenntartható fejlődés szempontú közbeszerzés megteremtése a hulladékgazdálkodás javítása, és az újrafeldolgozott termékek vagy anyagok felhasználásának ösztönzése érdekében;

8. A hulladékhierarchiával ellentétes hatású támogatások fokozatos kivezetése;

9. Pénzügyi intézkedések vagy egyéb eszközök alkalmazása az újrahasználatra előkészített vagy újrafeldolgozott termékek és anyagok felhasználásának ösztönzése céljából;

10. A fejlett újrafeldolgozási technológiákra és újragyártásra irányuló kutatás és innováció támogatása;

11. A hulladékkezelés terén elérhető legjobb technikák alkalmazása;

12. Gazdasági ösztönzők megteremtése az önkormányzatok számára, így különösen a hulladékképződés megelőzése és az elkülönített gyűjtési rendszerek ösztönzése érdekében, elkerülve a hulladéklerakás és hulladékégetés támogatását;

13. A lakossági szemléletformáló kampányok, így különösen az elkülönített gyűjtés, a hulladékképződés megelőzése és az elhagyott hulladék csökkentése terén, valamint e témák beépítése az oktatásba és nevelésbe;

14. A hulladékgazdálkodás hatósági és igazgatási rendszerének koordinációja, különösen az informatikai rendszerek és eszközök segítségével;

15. A hulladékgazdálkodásban közreműködők közötti párbeszéd és együttműködés előmozdítása, valamint az önkéntes megállapodások és a hulladékról szóló vállalati jelentések ösztönzése.”

A Kt. 2. melléklet 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1. Biztonsági kőolajkészlet a következő nyersolajból és kőolajtermékekből képezhető:

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1. | Készletezett anyag | Kombinált Nómenklatúra-kód (KN-kód) |

| 2. | Nyersolaj | 27090090 |

| 3. | Motorbenzin | 27101231-27101270 |

| 4. | Motorikus gázolaj/dízelolaj | 27101943-27101948, 27102011-27102019 |

| 5. | Háztartási és egyéb tüzelőolaj |

| 6. | Fűtőolaj – alacsony kéntartalmú (legfeljebb 0,5 tömegszázalék kéntartalom) | 27101962, 27101966, 27102032 |

| 7. | Fűtőolaj – magas kéntartalmú (0,5 tömegszázalékot meghaladó kéntartalom) | 27101967, 27102038 |

| 8. | Kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag | 27101921” |

4. melléklet a 2013. évi XXIII. törvényhez

A tagi hozzájárulás köteles termékek köre

| | A | B |

| --- | --- | --- |

| 1. | Kőolajtermék megnevezése | Kombinált Nómenklatúra-kód (KN-kód) |

| 2. | Motorbenzinek | 27101231 |

| 3. | 27101241 |

| 4. | 27101245 |

| 5. | 27101249 |

| 6. | 27101250 |

| 7. | 27101270 |

| 8. | Kerozin típusú sugárhajtómű üzemanyag | 27101921 |

| 9. | Gáz- és tüzelőolajok | 27101943 |

| 10. | 27101946 |

| 11. | 27101947 |

| 12. | 27101948 |

| 13. | 27102011 |

| 14. | 27102016 |

| 15. | 27102019 |

| 16. | Alacsony és magas kéntartalmú fűtőolajok | 27101962 |

| 17. | 27101966 |

| 18. | 27101967 |

| 19. | 27102032 |

| 20. | 27102038 |