2020. évi XLV. törvény — mi változott? 2025. január 1.
A 2023. december 1. és 2025. január 1. között hatályba lépett módosítások. 55 sor került be, 16 sor került ki.
← Előző módosítás (2023. december 1.)Következő módosítás (2025. július 20.) →IdőállapotokHatályos szöveg
⋯ 7 változatlan sor ⋯
1. § E törvény alkalmazásában:
- 1. kiskereskedelmi tevékenység: a 2020. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere szerint
- a) a 45.1 ágazatba – ide nem értve a gépjármű, pótkocsi nagykereskedelmét –,
- b) a 45.32 ágazatba,
- c) a 45.40 ágazatba – ide nem értve a motorkerékpár javítását, nagykereskedelmét –, továbbá
- d) a 47.1–47.9 ágazatokba
sorolt azon tevékenységek, melyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet;
- 1. kiskereskedelmi tevékenység: a 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’25) szerint a 47.1–47.9 alágazatokba sorolt azon tevékenységek, amelyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet;
- 2. nettó árbevétel:
- a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Sztv-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
- b) az egyedi beszámolóját az Sztv. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-a szerinti nettó árbevétel,
- c) a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózó esetén a kisadózó bevétele,
- d) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
- e) a 2. § szerinti tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön átadott áru értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték.
- e) a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön és külföldön átadott áru értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték.
- 3. platform: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. melléklet I/A/1. pontja szerinti platform;
- 4. platformüzemeltető: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. melléklet I/A/2. pontja szerinti platformüzemeltető;
- 5. adómértéket megállapító rendelkezés: a 6. § (1) bekezdése és az extraprofit adókról szóló 197/2022. (VI. 4.) Korm. rendelet 21. § (3) bekezdése.
#### 2. Adókötelezettség
2. § Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, ideértve a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére – az 1. § 1. pontja szerinti tevékenység keretében – belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését.
2. § (1) Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, ideértve a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére – az 1. § 1. pontja szerinti tevékenység keretében – belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany platformon keresztül történő értékesítése tekintetében adókötelezettség terheli a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőt.
#### 3. Adóalany
3. § Az adó alanya a 2. § szerinti tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet.
3. § Az adó alanya
- a) a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet,
- b) a 2. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség esetén a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltető.
#### 4. Adóalap
4. § (1) Az adó alapja az adóalanynak az adóévben a 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
4. § (1) Az adó alapja a 3. § a) pontja szerinti adóalanynak az adóévben a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalapba tartozik a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege.
(1a) A platformüzemeltető adóalapja a platformon keresztül értékesítő 3. § a) pontja szerinti adóalanyok által az adóévben a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege.
(1b) Amennyiben a platformüzemeltető az 1. § 1. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységet is végez, akkor az adóalapja az (1) bekezdés és az (1a) bekezdés szerinti adóalap együttes összege a saját kiskereskedelmi tevékenység keretében a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel kivételével.
(2) Az (1) és (1b) bekezdések szerinti adóalapba tartozik
- a) a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege,
- b) a kiskereskedő által kiállított, az értékesítésről szóló bizonylatban megjelenő, a vevő által fizetendő szállítási díj.
(3) Ha az adó alapját nem forintban fejezik ki, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.
#### 5. Adóalap-összeszámítás az adóelkerülés kizárása miatt
5. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a 6. § szerinti adómértékkel kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.
5. § (1) A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülő adóalanyok adóját úgy kell megállapítani, hogy az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységéből származó nettó árbevételét össze kell adni, és az eredmény alapulvételével a 6. § alapján kiszámított összeget az egyes adóalanyok között olyan arányban kell megosztani, mint amilyen arányt az általuk elért, 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok által elért összes, 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységből származó nettó árbevételben képvisel.
(2) Az adó (1) bekezdésben foglalt számítási módja szerint kell – a 7. §-ban foglaltakra is figyelemmel – megállapítani az adóelőleget is.
(3) Az (1)–(2) bekezdés szerinti számítások végrehajtása érdekében az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok kötelesek együttműködni. A számítások dokumentálását (ideértve az elkészítést és a megőrzést is) az egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban álló adóalanyok mindegyike köteles elvégezni. A számítások dokumentációját az adóhatóság kérésére be kell mutatni.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezéseket azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre vagy, ha a Korm. rendelet kihirdetését követően a 2. § szerinti tevékenységet végző jogalany a 2. § szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a Korm. rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.
(4) Az (1)–(3) bekezdés szerinti rendelkezéseket azon kapcsolt vállalkozásoknak kell alkalmazni, amelyek esetén a kapcsolt vállalkozási viszony a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a Járványügyi Alap feltöltését szolgáló kiskereskedelmi adóról szóló 109/2020. (IV. 14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) kihirdetését követő szétválással, kiválással jött létre vagy, ha a Korm. rendelet kihirdetését követően a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet végző jogalany a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet lehetővé tevő eszközeit a Korm. rendelet kihirdetését követően más kapcsolt vállalkozás gazdálkodó szervezet számára adta át vagy adta használatba.
(5) Nem kell az (1)–(4) bekezdésben foglaltakat alkalmazni, ha az adóalany bizonyítja, hogy a (4) bekezdésben említett ügyleteket nem az e törvényben foglalt rendelkezések megkerülése céljából, hanem kizárólag gazdasági okok miatt hajtotta végre.
⋯ 8 változatlan sor ⋯
(2) Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
(3) Az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § a) pontja szerinti adóalany csökkenti
- a) az üzemanyag-kiskereskedelmi tevékenységből származó, és
- b) a külföldön átadott áru értékesítéséből származó, és
- c) a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó
nettó árbevétel együttes összegére jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.
(4) Az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § b) pontja szerinti adóalany csökkenti a platformon keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenység keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.
(5) Amennyiben a platformüzemeltető az 1. § 1. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységet is végez az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adót csökkenti a saját kiskereskedelmi tevékenysége és a platformján keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenysége keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.
#### 7. Eljárási rendelkezések
7. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon.
(2) Az adóalany az adóévre – a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § szerinti tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon – adóelőleget vall be. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.
(1a) A 3. § a) pontja szerinti adóalanynak az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét.
(2) Az adóalany az adóévre – a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § (1) bekezdés szerinti tevékenység megkezdését, a 2. § (2) bekezdés szerinti kötelezettség esetén a platformon keresztül történő értékesítés megkezdését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon – adóelőleget vall be. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.
(3) Az adóelőleg összege
- a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével a 6. § szerint számított összeg,
⋯ 5 változatlan sor ⋯
(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően a platformon keresztül is értékesítő adóalanynak vagy a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet kizárólag a platformon keresztül végző más személynek, szervezetnek az (1a) bekezdés szerinti adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre nem kötelezett.
(6) Az adóztatással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
(7) Amennyiben az adókötelezettség a 3. § b) pontja alapján keletkezik, a platformüzemeltető bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül teljesíti.
(8) Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére az állami adó- és vámhatóság az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőt kötelezi. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke legalább a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételnek az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adója.
#### 8. Záró rendelkezések
8. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
⋯ 41 változatlan sor ⋯
- a) a (3) bekezdés szerinti különbözet teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. tv. hatálybalépése napján hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. tv. hatálybalépése napját követő naptári napjaival arányos része, növelve
- b) az adóévben a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. tv. hatálybalépése napjáig terjedő időszak naptári napjaival arányos részével.
(5) Azon adóalanynak, akinek az adóéve nem egyezik meg a naptári évvel az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a 2025. évben kezdődő adóévtől kell alkalmaznia.
(6) E törvény 1. § 3. és 4. pontjának, 3. §-ának, 4. § (1a)–(1b) bekezdésének, 6. §. (3)–(5) bekezdésének, 7. § (1a), (5a) és (7)–(8) bekezdésének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
12. § Ez a törvény
- a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
- b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.