2020. évi XLV. törvény
a kiskereskedelmi adóról
Az Országgyűlés a fogyasztási-forgalmi adók adórendszerben betöltött szerepének erősítése és a jövedelemadóknak, élőmunka-terheknek – az államháztartás egyensúlyának megőrzése mellett véghezvihető – csökkentése érdekében, figyelemmel a jogalanyok teherviselő képességére, valamint a kiskereskedelmi tevékenység negatív környezeti hatásaira a következő törvényt alkotja:
1. Értelmező rendelkezések¶
1. § E törvény alkalmazásában:
- 1. kiskereskedelmi tevékenység: a 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’25) szerint a 47.1–47.9 alágazatokba sorolt azon tevékenységek – ide nem értve az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítést –, amelyek folytatása esetén a vevő magánszemély is lehet;
- 2. nettó árbevétel:
- a) a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) hatálya alá tartozó adóalany esetén az Sztv-ben meghatározott értékesítés nettó árbevétele,
- b) az egyedi beszámolóját az Sztv. 3. § (10) bekezdés 2. pontjában meghatározott IFRS-ek szerint készítő adóalany esetén, a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 40/C. §-a szerinti nettó árbevétel,
- c) a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló törvény szerinti kisadózó esetén a kisadózó bevétele,
- d) a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti általános forgalmi adó nélküli bevétel,
- e) a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységét nem fióktelep útján kifejtő külföldi illetőségű személy vagy szervezet esetén a belföldön és külföldön átadott áru értékesítéséből származó általános forgalmi adó nélküli ellenérték.
- 3. platform: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. melléklet I/A/1. pontja szerinti platform;
- 4. platformüzemeltető: az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 5. melléklet I/A/2. pontja szerinti platformüzemeltető;
- 5. adómértéket megállapító rendelkezés: a 6. § (1) bekezdése.
2. Adókötelezettség¶
2. § (1) Adóköteles a kiskereskedelmi tevékenység, ideértve a külföldi illetőségű személy vagy szervezet által a vevője részére – az 1. § 1. pontja szerinti tevékenység keretében – belföldön átadott áru nem fióktelep útján való értékesítését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany platformon keresztül történő értékesítése tekintetében adókötelezettség terheli a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltetőt.
3. Adóalany¶
3. § Az adó alanya
- a) a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet üzletszerűen végző kül- vagy belföldi illetőségű személy vagy szervezet,
- b) a 2. § (2) bekezdése szerinti kötelezettség esetén a kül- vagy belföldi illetőségű platformüzemeltető.
4. Adóalap¶
4. § (1) Az adó alapja a 3. § a) pontja szerinti adóalanynak az adóévben a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele.
(1a) A platformüzemeltető adóalapja a platformon keresztül értékesítő 3. § a) pontja szerinti adóalanyok által az adóévben a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összege.
(1b) Amennyiben a platformüzemeltető az 1. § 1. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységet is végez, akkor az adóalapja az (1) bekezdés és az (1a) bekezdés szerinti adóalap együttes összege a saját kiskereskedelmi tevékenység keretében a platformon keresztül eladott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel kivételével.
(2) Az (1) és (1b) bekezdések szerinti adóalapba tartozik
- a) a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt, beszerzett áruk szállítójának (az áru előállítójának, forgalmazójának) – a beszerzett áruk értékesítésével összefüggésben – az adóalany által nyújtott szolgáltatásból származó árbevétele, valamint a kiskereskedelmi forgalomban eladásra szánt áru szállítója által az adóalanynak adott engedmény összege,
- b) a kiskereskedő által kiállított, az értékesítésről szóló bizonylatban megjelenő, a vevő által fizetendő szállítási díj.
(3) Ha az adó alapját nem forintban fejezik ki, akkor annak értékét a Magyar Nemzeti Bank hivatalos – az adóév utolsó napján érvényes – devizaárfolyamának alapulvételével kell átszámítani forintra. Olyan külföldi pénznem esetében, amelynek nincs a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett árfolyama, a Magyar Nemzeti Bank által az adóév utolsó napjára vonatkozóan közzétett, euróban megadott árfolyamot kell a forintra történő átszámításkor figyelembe venni.
5.¶
5. §¶
6. Adómérték¶
6. § (1) Az adó mértéke a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel
- a) az adóalap 1 milliárd forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- b) az adóalap 1 milliárd forintot meghaladó, de 50 milliárd forintot meg nem haladó része után 0,15 százalék,
- c) az adóalap 50 milliárd forintot meghaladó, de 150 milliárd forintot meg nem haladó része után 1 százalék,
- d) az adóalap 150 milliárd forintot meghaladó része után 4,5 százalék.
(1a) A 2025. január 1-jén hatályos Gazdasági Tevékenységek Egységes Osztályozási Rendszere (TEÁOR’25) szerint 47.3 ágazatba sorolt kiskereskedelmi tevékenység – ide nem értve az üzemanyagtöltő állomáson történő szolgáltatás-értékesítést – (a továbbiakban: gépjármű-üzemanyag kiskereskedelem) esetében a 2025-ben és a 2026-ban kezdődő adóévben az adó mértéke
- a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meg nem haladó része után 0 százalék,
- b) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelemből származó adóévi nettó árbevételből keletkezett adóalaprész 500 millió forintot meghaladó része után 3 százalék.
(1b) Az (1a) bekezdés alkalmazásában, amennyiben a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése más termékkel együtt történik, akkor a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi értékesítése után az (1a) bekezdés szerinti adómértékek, az egyéb termék kiskereskedelmi értékesítése után az (1) bekezdés szerinti adómértékek alkalmazásával, egymástól függetlenül, önállóan kell az adókötelezettséget megállapítani.
(2) Ha az adóév 365 napnál rövidebb, a fizetendő adó összege az adóévi 4. § szerinti adóalapnak az adóév naptári napjai alapján 365 napos időszakra számított összege alapján az (1) bekezdés szerinti adómértékkel megállapított adóösszegnek az adóév naptári napjaival arányos része.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § a) pontja szerinti adóalany csökkenti
- a) a gépjármű-üzemanyag kiskereskedelmi tevékenységből származó nettó árbevétel összegére jutó, az (1) bekezdés szerinti adómértékkel, és
- b) a külföldön átadott áru értékesítéséből származó és a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevétel együttes összegére jutó, az (1) bekezdés szerinti adómértékkel
megállapított adóval.
(4) Az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel kiszámított adót a 3. § b) pontja szerinti adóalany csökkenti a platformon keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenység keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.
(5) Amennyiben a platformüzemeltető az 1. § 1. pontja szerinti kiskereskedelmi tevékenységet is végez az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adót csökkenti a saját kiskereskedelmi tevékenysége és a platformján keresztül más által folytatott kiskereskedelmi tevékenysége keretében külföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételre jutó, az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adóval.
7. Eljárási rendelkezések¶
7. § (1) Az adó alanya adókötelezettségét az adóév utolsó napját követő ötödik hónap utolsó napjáig állapítja meg és vallja be az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon.
(1a) A 3. § a) pontja szerinti adóalanynak az adóbevallásában a platformok megjelölésével, platformonként külön-külön fel kell tüntetnie a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételét.
(2) Az adóalany az adóévre – a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben az adóév ötödik hónapjának utolsó napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben a 2. § (1) bekezdés szerinti tevékenység megkezdését, a 2. § (2) bekezdés szerinti kötelezettség esetén a platformon keresztül történő értékesítés megkezdését követő 15 napon belül az állami adó- és vámhatóság által erre a célra rendszeresített űrlapon – adóelőleget vall be. Nem kell adóelőleget bevallani az előtársaságnak.
(3) Az adóelőleg összege
- a) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónap, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével a 6. § szerint számított összeg,
- b) ha az adóalany adóévet megelőző adóéve 12 hónapnál rövidebb, akkor az adóévet megelőző adóévben folytatott 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel 12 hónapra számított összegének alapulvételével a 6. § szerint számított összeg,
- c) a 2. § szerinti tevékenységet az adóévben jogelőd nélkül kezdő adóalany esetében az adóévre várható adó összege,
- d) átalakulással létrejött adóalany esetén a jogelőd(ök) által az adóévben az átalakulás napjáig elért, 2. § szerinti tevékenységből származó nettó árbevétel alapulvételével, a 6. § szerinti adómértékkel számított összeg olyan aránya, amilyen arányban az átalakulással létrejött adóalany (ideértve kiválás esetén a fennmaradó társaságot is) a jogelőd vagyonából részesült.
(4) Az adóalany adófizetési kötelezettségét a bevallás benyújtására előírt határidőig, az adóelőleg-fizetési kötelezettséget a (3) bekezdés a)–b) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig, a (3) bekezdés c)–d) pontja szerinti esetben két egyenlő részletben, a bejelentkezéssel egyidejűleg és az adóév utolsó napjáig teljesíti. Amennyiben az adóévre megfizetett adóelőleg összege több, mint az adóévre bevallott adóösszeg, a különbözetet az adóalany az adóévi adóról szóló bevallás benyújtásának napjától igényelheti vissza az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján.
(5) Az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak adó- és adóelőlegbevallás benyújtási kötelezettsége nincs.
(5a) Az (5) bekezdéstől eltérően a platformon keresztül is értékesítő adóalanynak vagy a 2. § (1) bekezdése szerinti tevékenységet kizárólag a platformon keresztül végző más személynek, szervezetnek az (1a) bekezdés szerinti adatokat akkor is be kell vallania, ha adófizetésre nem kötelezett.
(6) Az adóztatással kapcsolatos hatósági feladatokat az állami adó- és vámhatóság látja el, az adóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele.
(7) Amennyiben az adókötelezettség a 3. § b) pontja alapján keletkezik, a platformüzemeltető bejelentési kötelezettségét az adóalanyiság létrejöttétől számított 15 napon belül teljesíti.
(8) Amennyiben a platformüzemeltető az adófizetési kötelezettségének nem tesz eleget, és az adótartozás tőle be sem hajtható, akkor az adó megfizetésére az állami adó- és vámhatóság az adóalapja arányában a platformon keresztül értékesítő kiskereskedőt kötelezi. A kiskereskedő által fizetendő adó mértéke legalább a platformon keresztül értékesített belföldön átadott áru értékesítéséből származó nettó árbevételnek az adómértéket megállapító rendelkezés szerinti adómértékkel megállapított adója.
8. Záró rendelkezések¶
8. § E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
9. § (1) E törvény hatálybalépésének napját magában foglaló adóévre (a továbbiakban: első adóév) az adó alapja az adóalany teljes első adóévi, 2. § szerinti tevékenységéből származó nettó árbevétele, figyelemmel az 5. §-ban foglaltakra.
(2) Az első adóévre az adó összege az (1) bekezdés szerinti adóalapnak a 6. § szerinti adómértékkel, az 5. §-ra figyelemmel számított összegének a Korm. rendelet hatálybalépése napjától, ha pedig a Korm. rendelet hatályba lépése napján tartó adóév e törvény hatálybalépése napját megelőzően véget ért, akkor az azt követő adóév első napjától az első adóév végéig terjedő időszak napjainak az első adóév naptári napjaiban képviselt arányában megállapított összege.
(3) Az első adóév adóelőlegének összege Korm. rendelet szerint bevallott vagy bevallani elmulasztott havi adóelőleg és e törvény hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónaptól az első adóév végéig terjedő időszak naptári hónapjainak szorzata.
(4) Ha az adóalanynak a Korm. rendelet alapján nem kellett adóelőleget bevallania, akkor az első adóév adóelőlegének összege az első adóévre várható adó összege.
(5) Az adóalany a (4) bekezdés szerinti esetben az első adóév adóelőlegét e törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő második hónap huszadik napjáig köteles megállapítani és bevallani.
(6) Nem kell adóelőleget bevallani az első adóévre:
- a) annak az adóalanynak, aki a Korm. rendelet alapján már vallott be adóelőleget,
- b) az adófizetésre nem kötelezett adóalanynak.
(7) Az adóalany a (3) és (4) bekezdés szerinti adóelőleget két egyenlő részletben, első alkalommal az (5) bekezdésben foglalt napig, második alkalommal e törvény hatálybalépésének napját magában foglaló hónapot követő negyedik hónap huszadik napjáig köteles megfizetni. Ha az első adóév nem foglalja magában a második előleg-fizetési időpontot, akkor az adóelőleget egy összegben, az első előlegfizetési időpontban kell megfizetni, ha pedig az első adóév egyik előlegfizetési időpontot sem foglalja magában, akkor az első adóév utolsó napján kell az adóelőleget megfizetni.
(8) A (3) bekezdés szerinti adóelőleg-fizetési kötelezettség elmulasztása miatt indult végrehajtási eljárásban a Korm. rendelet szerinti adóelőleg-bevallás tekintendő végrehajtható okiratnak, azzal, hogy a végrehajtható adóelőleg összege a (3) bekezdés szerinti adóelőleg meg nem fizetett része.
(9) A Korm. rendelet 8. §-a szerint megfizetett adóelőleget a 7. § (4) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettség, illetve a visszatérítendő adó megállapítása során az első adóévre megfizetett adóelőleg részeként kell figyelembe venni.
10. § (1)
(2) Nem kell
- a) a Korm. rendelet szerinti adóösszeget a Korm. rendelet szerint megállapítani, bevallani, megfizetni, továbbá a Korm. rendelet 8. § (7) bekezdés szerinti különbözetet visszatéríteni,
- b) a Korm. rendelet szerinti adóelőleget megfizetni az e törvény hatálybalépése napját magában foglaló hónapot követő hónapra és az azt követő időszakra.
(3) Ha az adó alanyának a Korm. rendelet hatályba lépése napján tartó adóéve e törvény hatálybalépése előtt ért véget, akkor – eltérően a 9. § (9) bekezdésben és a (2) bekezdésben foglaltaktól – a véget ért adóévre a Korm. rendelet szerint kell teljesíteni az adókötelezettséget azzal, hogy a Korm. rendelet szerint megállapított adó és a Korm. rendelet szerint megfizetett adóelőleg különbözetét a bevallással egyidejűleg kell megfizetni.
11. § (1) Ha az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény és a kiskereskedelmi adóról szóló 2020. évi XLV. törvény módosításáról szóló 2021. évi CLI. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) hatálybalépése napját magában foglaló adóév (a továbbiakban e § alkalmazásában: adóév) egészében az adó alapja több mint 100 milliárd forint, akkor az adóév adóját – az adóalany döntése szerint – a (2) bekezdésben vagy a (3)–(4) bekezdésben foglaltak szerint kell megállapítani.
(2) Az adóév adója az adóévben keletkezett adóalap alapulvételével
- a) a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § szerinti adómértékkel számított adóösszegnek, az adóév első napjától a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig tartó időszak naptári napjai számának és az adóév összes naptári napjai számának hányadosával szorzott (arányosított) összege, növelve,
- b) a Mód. tv. hatálybalépése napján hatályos 6. § szerinti adómértékkel számított adóösszegnek, a Mód. tv. hatálybalépése napjától az adóév utolsó napjáig tartó időszak naptári napjai számának és az adóév összes naptári napjai számának hányadosával szorzott (arányosított) összegével.
(3) A Mód. tv.-vel módosított 6. § szerinti adómértéket az adóévben keletkezett adóalap és a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész különbözetére kell alkalmazni, feltéve, hogy a Mód tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprészt az adóalany könyvviteli zárlattal alátámasztja.
(4) A (3) bekezdés szerinti esetben az adó
- a) a (3) bekezdés szerinti különbözet teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. tv. hatálybalépése napján hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. tv. hatálybalépése napját követő naptári napjaival arányos része, növelve
- b) az adóévben a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napig keletkezett adóalaprész teljes adóévre számított (évesített) összegének alapulvételével a Mód. tv. hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § szerint meghatározott adóösszegnek az adóév Mód. tv. hatálybalépése napjáig terjedő időszak naptári napjaival arányos részével.
(5) Azon adóalanynak, akinek az adóéve nem egyezik meg a naptári évvel az egyes adótörvények módosításáról szóló 2024. évi LV. törvénnyel megállapított rendelkezéseket a 2025. évben kezdődő adóévtől kell alkalmaznia.
(6) E törvény 1. § 3. és 4. pontjának, 3. §-ának, 4. § (1a)–(1b) bekezdésének, 6. §. (3)–(5) bekezdésének, 7. § (1a), (5a) és (7)–(8) bekezdésének a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról szóló, 2015. szeptember 9-i (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv 5–7. cikke szerinti előzetes bejelentése megtörtént.
11/A. § (1) E törvénynek a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdését első alkalommal a 2025. évben kezdődő adóévi adókötelezettségre kell alkalmazni.
(2) Amennyiben az adózó 2025. évben kezdődő adóévére az adóév hetedik hónapjának 20. napjáig és tizedik hónapjának 20. napjáig esedékessé vált és megfizetett adóelőleg összege több, mint a 2025. adóévre várható, a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvénnyel megállapított 6. § (1) bekezdése figyelembevételével meghatározott fizetendő adó összege, a különbözetet – a 7. § (4) bekezdés második mondatában foglaltaktól függetlenül – a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről szóló 2025. évi LXXXIV. törvény hatályba lépését követően, de legkésőbb a 2025. évben kezdődő adóév utolsó napján, az állami adó- és vámhatóság által közzétett nyomtatvány elektronikus úton történő benyújtásával, az adózás rendjéről szóló törvény adóvisszatérítési szabályai alapján visszaigényelheti.
11/B. § E törvénynek a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv végrehajtása érdekében szükséges adóintézkedésekről, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2026. évi XXXV. törvénnyel hatályon kívül helyezett 5. alcímét a 2026-ban kezdődő adóévre nem kell alkalmazni.
12. § Ez a törvény
- a) a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozása NACE Rev. 2. rendszerének létrehozásáról szóló 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról szóló, 2022. október 10-i (EU) 2023/137 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet, és
- b) az (EU) 2020/1197, az (EU) 2022/918 és az (EU) 2022/1092 bizottsági végrehajtási rendeletnek a gazdasági tevékenységek statisztikai osztályozásának az 1893/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott NACE Rev. 2. rendszerére való hivatkozások tekintetében történő módosításáról szóló, 2024. június 27-i (EU) 2024/1840 bizottsági végrehajtási rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.