2020. évi LXXXVI. törvény — mi változott? 2020. július 30.

1. § (1) A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kkt.) 29. § (1b) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állam tulajdonába és ellenérték nélkül az építtető vagyonkezelésébe kerül)

„a) az országos közút fejlesztéséhez szükséges megvásárolt, kisajátított vagy az építtető által más jogcímen a magyar állam javára megszerzett földrészlet;”

(2) A Kkt. 29. §-a a következő (11b) bekezdéssel egészül ki:

„(11b) A gyorsforgalmi utak pihenőhelyein, várakozóhelyein – a magyar állam által szerződéses jogviszonnyal hasznosított területen – létesülő és már meglévő üzemanyagtöltő állomásokhoz, elektromos gyorstöltő állomásokhoz, vendéglátóipari egységekhez, kereskedelmi szálláshelyekhez és egyéb, a közúti forgalom kiszolgálása érdekében megvalósított létesítményekhez kapcsolódó közlekedési létesítmények építtetője az állam képviselőjével a terület hasznosítására irányuló szerződéses jogviszonyban álló beruházó.”

2. § (1) A Kkt. 32. § (1)–(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az úthálózat közutakból és a közforgalom elől el nem zárt magánutakból áll. Az országos közúthálózat az állam tulajdonában, a helyi közúthálózat a települési vagy területi önkormányzat tulajdonában van. Magánútnak minősülnek a természetes személyek és a jogi személyek tulajdonában álló területen lévő utak. Magánútnak minősül továbbá az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, közforgalom elől elzárt út, továbbá az állam tulajdonában és a vízügyi igazgatási szerv kezelésében vagy vagyonkezelésében lévő elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon a kerékpáros-forgalom számára megnyitott út.

(2) A közutakat az ingatlan-nyilvántartásban közútként kell feltüntetni. Közútnak kell tekinteni az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló területen lévő, de az ingatlan-nyilvántartásban nem közútként feltüntetett

a) hidakon vezetett utakat, alagútban vezetett utakat,

b) elsőrendű árvízvédelmi fővonalakon vezetett, közforgalom számára nyitva álló utakat,

c) aluljárókat, valamint

d) a közparkokban és a telepszerű beépítésű lakóövezetben elhelyezhető épületek megközelítéséhez, és a területükön elhelyezkedő létesítmények parkolási igényének kielégítéséhez szükséges utakat és parkolókat vagy az azokon keresztülvezető gyalogutakat, gyalog- és kerékpárutakat, valamint kerékpárutakat.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt utak forgalmi jellege – ideértve az út jelentőségét, forgalmi terhelését és a forgalom összetételét – megváltozik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározottak szerint, a 29. §, valamint a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság országos közút esetén a vagyonkezelő, helyi közút és magánút esetén a tulajdonos kérelmére dönt a vonatkozó elfogadott terület-, vagy településrendezési eszközök szükség szerinti módosítását követően az országos közút helyi közúttá vagy magánúttá, a helyi közút országos közúttá vagy magánúttá, az állami vagy önkormányzati tulajdonú magánút helyi közúttá vagy országos közúttá minősítéséről.”

(2) A Kkt. 32. §-a a következő (3a)–(3c) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Ha az utak tulajdonosai a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 6. § (3b) és (3c) bekezdése alapján az utak tulajdonjogát egymás javára – helyi és országos közutak esetén – ingyenesen átruházzák, arról a változások ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást kötnek. Ha a közlekedési hatóság állami tulajdonú ingatlanon megépített utat helyi közúttá vagy önkormányzati tulajdonú ingatlanon megépített utat országos közúttá minősít vagy akként helyez forgalomba, az érintett ingatlan tulajdonosa és országos közút esetén a magyar állam képviseletében eljáró szerv, helyi közút esetén a helyi önkormányzat a közút tulajdonjogának átruházására köteles – az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas – megállapodást kötni, és köteles azt átadni és átvenni. Az átruházásra ingyenesen, könyv szerinti értéken kerül sor.

(3b) A közút 33. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti kezelője és a helyi önkormányzat együttes kérelmére a 29. §, valamint a 46/A. § szerint hatáskörrel rendelkező közlekedési hatóság hatósági bizonyítványt állít ki a közútként forgalomba helyezett ingatlan esetében annak igazolására, hogy az országos közútnak vagy helyi közútnak minősül, függetlenül a közút által érintett ingatlanok művelési ágától és azok ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett tulajdoni helyzetétől.

(3c) A (3b) bekezdés szerinti hatósági bizonyítvány alapján az érintett ingatlanok – amennyiben azok kizárólag a magyar állam és a helyi önkormányzat tulajdonában állnak – és szükség esetén a közút tulajdonjogának átruházására vonatkozóan a magyar állam képviseletében eljáró szerv és a helyi önkormányzat az ingatlan-nyilvántartáson való átvezetésére alkalmas megállapodást köthet. Az átruházásra ingyenesen, könyv szerinti értéken kerül sor.”

3. § A Kkt. 33. § (1) bekezdés b) pont bb) és bc) alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek és a b) pont a következő bd) és be) alponttal egészül ki:

[E törvény szerint az út kezelői:

az a) pontban nem említett]

„bb) helyi közutak, a lakott területen lévő járda tekintetében a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv, vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

bc) a bb) alpont szerinti helyi közutak, járdák tekintetében a bb) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet;

bd) a lakott területen kívül lévő autóbusz-megállóhely tekintetében – eltérő megállapodás hiányában – a közút kezelője, a lakott területen lévő autóbusz-megállóhely tekintetében – nem beleértve a járművek közlekedésére szolgáló felületet, amely vonatkozásában a közút kezelője – a helyi önkormányzat vagy a fenntartásra, a fejlesztésre és a fejlesztéssel összefüggő üzemeltetésre alapított költségvetési szerv vagy olyan gazdálkodó szervezet, amelyben a helyi önkormányzat 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik;

be) a bd) alpont szerinti lakott területen lévő autóbusz-megállóhelyek tekintetében a bd) alpont szerinti gazdálkodó szervezet 100%-os tulajdonában álló gazdálkodó szervezet;”

4. § A Kkt. 33/A. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Az (1) bekezdésben meghatározott díjak beszedésének feladatait, a használati díjak megfizetéséhez kapcsolódó, jogszabályban meghatározott korrekciós szolgáltatásokat, szolgáltatás jellegű feladatokat, valamint a díjellenőrzési létesítmények üzemeltetését, működtetését a NÚSZ Zrt. látja el. E feladatai ellátása tekintetében a NÚSZ Zrt. jogosult a közúti közlekedési nyilvántartás adataihoz a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló törvényben foglaltak szerint hozzáférni. Ennek végrehajtása érdekében a NÚSZ Zrt. által nyújtott szolgáltatások biztosítására vonatkozó szerződés megkötésével kapcsolatos feladatokat a miniszter látja el.”

5. § A Kkt. 33/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A használati díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve erre irányuló szerződés esetén a 33. § (1) bekezdés a) pontja szerinti kezelő által működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait, a használati díj, ennek megfizetése elmaradása esetén a pótdíjat vagy meghatározásának módját, valamint a fizetés módját és feltételeit – a Kormány által jóváhagyott elvek alapján – a miniszter az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben, rendeletben állapítja meg.”

7. § (1) A Kkt. 48. § (3) bekezdés b) pont 2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„2. az útügyi igazgatás eljárási szabályait, a közútkezelői hozzájárulás kiadásának feltételeit, a közút nem közlekedési célú igénybevételéért fizetendő díj feltételeiről szóló szabályokat”

(rendeletben állapítsa meg)

(2) A Kkt. 48. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap)

„g) a miniszter, hogy az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben

1. a díjfizetéssel érintett országos közutakat – ideértve az erre irányuló koncessziós szerződés alapján működtetett országos közutat is – vagy azok egyes szakaszait,

2. a 33/A. § szerinti használati díj, valamint ezek megfizetésének elmaradása esetén a pótdíjat valamint a pótdíj megfizetésének elmaradása esetén a többletpótdíjat vagy meghatározásának módját,

3. a díjfizetés módját és feltételeit,

4. a 33/A. § szerinti időtartamot,”

(rendeletben állapítsa meg)

- c) 60. § (2) bekezdésében a „legfeljebb 1 000 000 forint” szöveg helyébe a „legfeljebb 5 000 000” forint szöveg

18. § A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A Kormány a 6. §-ban említett rendeletben – amennyiben a műszaki feltételek ezt lehetővé teszik – az (1) bekezdésben meghatározottnál keskenyebb területsávot is megállapíthat. Ebben az esetben az (1) bekezdés szerinti korlátozás a rendeletben megállapított területsávra vonatkozik.”

19. § Hatályát veszti az Aptv. 17. § (3) és (4) bekezdése, valamint (6)–(10) bekezdése.

30. § (1) A Vtv. 81/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során jogszabálysértést állapít meg, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv eljárásai során a veszélyes áruk vasúti és belvízi szállításának ellenőrzésére és a bírság kivetésére vonatkozó egységes eljárás szabályairól szóló kormányrendeletben foglaltak szerinti intézkedést és 1 000 000 forintig terjedő bírságot alkalmaz a jogsértővel szemben. A veszélyes áru vasúti szállítása esetében a jogsértő lehet a feladó, a csomagoló, a berakó, a kirakó, az átrakó, a töltő, a tároló, a fuvarozó (szállító), az üzembentartó, a karbantartásért felelős szervezet (ECM), a szállításban érintett vállalkozás vezetője, a biztonsági tanácsadó, a vasúti pályahálózat működtetését végző vasúti társaság, a vonatszemélyzet, a szabálytalanságért felelős egyéb személy.”

#### 9. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény módosítása

37. § A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Ngtv.) 6/H. § (14) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(14) Ha az építtető a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztését az építési engedélyezési eljárásban igazolja, az építési engedélyt a jegyző (főjegyző) településrendezési követelmények és a helyi építési követelmények megfelelőségéről szóló szakhatósági állásfoglalásának hiányában vagy a hozzájárulás elutasítása esetén is ki kell adni. Ha nem került kiadásra a 6/D. § (3) bekezdése szerinti rendelet, akkor az építési engedély akkor válik hatályossá és az építési tevékenység akkor kezdhető meg, amikor a településrendezési eszköz olyan módosítása lép hatályba, amellyel a kiadott engedély összhangban van.”

38. § (1) Az Ngtv. 6/L. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az ingatlannak állami tulajdonként az építtető általi birtokbavételéig a 6/D. § (3) bekezdésében megjelölt rendelet vagy a Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény 17. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti nyomvonalon – a területsáv védettségének időtartamán belül – a közlekedési hatóság előzetes engedélyével

a) kezdhető meg és folytatható építési, bontási, tereprendezési és egyéb értéknövekedést eredményező építési tevékenység,

b) változtatható meg a földrészlet művelési ága és minőségi osztálya.”

(2) Az Ngtv. 6/L. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A (4) bekezdés szerinti engedélyt a közlekedési hatóság akkor adja meg – egyidejűleg a közlekedési infrastruktúra beruházás építtetőjét is tájékoztatva –, ha

a) a tevékenység az állékonyságot, életet, egészséget, közbiztonságot veszélyeztető károk megelőzését, vagy a károk elhárítását szolgálja,

b) a tevékenység értéknövekedést nem eredményez vagy eredményez ugyan, de a tulajdonos – kisajátítás vagy a közút építtetőjével kötendő adásvételi szerződés esetére vagy bármilyen egyéb jognyilatkozattal – véglegesen lemond az ebből eredő értékveszteségnek a kártalanítás körében való megtérítéséről vagy a vételár részeként történő érvényesítéséről vagy

c) a tevékenység az állami fejlesztési célokat nem akadályozza vagy nem okoz aránytalan költséget az állami fejlesztési célok megvalósítása során.

(7) A közlekedési hatóság az engedély kiadása iránti kérelem benyújtásától számított öt napon belül tizenöt napos határidő tűzésével hívja fel a közlekedési infrastruktúra beruházás építtetőjét a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott tartalmú nyilatkozat megtételére. Amennyiben a közlekedési infrastruktúra beruházás építtetője határidőn belül nem nyilatkozik, a közlekedési hatóság a (6) bekezdés c) pontja szerinti tartalom alapján kérelmezett engedély kiadását megtagadja.”

39. § Az Ngtv.

- a) 6/L. § (8) bekezdésében az „A (3)–(4) bekezdés szerinti tilalom, illetve használati korlátozás” szövegrész helyébe az „A (4) bekezdés szerinti használati korlátozás” szöveg,

- b) 6/L. § (9) bekezdésében a „A (3) és (4) bekezdés szerinti használati korlátozással” szövegrész helyébe az „A (4) bekezdés szerinti használati korlátozással” szöveg,

- c) 6/L. § (10) bekezdésében a „(3) bekezdés szerinti tilalom és (4) bekezdés szerinti használati korlátozás figyelmen kívül hagyásával megállapított” szöveg helyébe az „a (4) bekezdés szerinti használati korlátozás figyelmen kívül hagyásával megállapított” szöveg

lép.

40. § Hatályát veszti az Ngtv. 6/L. § (2)–(3) és (5) bekezdése.

#### 12. Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény módosítása

49. § Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő, megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény 28. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„c) rendeletben állapítsa meg az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben – a Kormány által rendeletben megállapított díjpolitikai alapelvek alapján – az útdíjköteles elemi útszakaszok használatáért fizetendő útdíj – beleértve az infrastruktúra díjat és a külsőköltség-díjat – alapmértékét,”