2020. évi LXXXVI. törvény — mi változott? 2020. július 23.

6. § A Kkt. 33/C. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott állami adó- és vámhatósági feladataihoz kapcsolódó ellenőrző tevékenysége, az adózók ellenőrzésre történő kiválasztása céljából – egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével közvetlen adathozzáféréssel vagy megkeresés útján – jogosult átvenni

a) a gépjármű-nyilvántartásból a jármű-azonosító adatokat, a természetes személy üzemben tartó személyes adatait és a nem természetes személy üzemben tartó azonosításához szükséges adatokat,

b) az arra vonatkozó adatot, hogy ellenőrzés alá vont jármű a díjköteles útszakaszok térítésmentes használatára jogosultak nyilvántartásában szerepel,

c) a közút kezelője vagy az általa megbízott közreműködő, továbbá a megengedett legnagyobb össztömeget, tengelyterhelést és méretet meghaladó járművek közúti ellenőrzésére jogosult hatóság, valamint az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri rendelet szerinti útdíjszedő által kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat a mérés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt, valamint

d) a 20. § (11) bekezdés f) pontjában meghatározott ellenőrző hatóság által a behajtási tilalomra, a korlátozott övezetre (zóna) vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzésével kapcsolatban kezelt, a jármű tömegére, tengelyterhelésére, valamint méretére vonatkozó adatokat az észlelés időpontjával, helyszínével és a jármű forgalmi rendszámával együtt.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a feladatai ellátásához átvett adatokat 7 évig kezelheti.”

8. § A Kkt. 24/A. § (2) bekezdésében az „A jármű forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata” szövegrész helyébe az „A jármű honosítási eljárása, forgalomba helyezés előtti és időszakos vizsgálata” szöveg lép.

10. § A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 22. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzemben tartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet szerinti bejelentő hatóság és piacfelügyeleti hatóság Magyarországon a légiközlekedési hatóság.”

11. § Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:)

„y) a pilóta nélküli légijármű-rendszerekről és a pilóta nélküli légijármű-rendszerek harmadik országbeli üzemben tartóiról szóló, 2019. március 12-i (EU) 2019/945 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet 19. cikk (1) bekezdése.”

12. § Az Lt. 61. § (5) bekezdésében a „2019. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2021. december 31-ig” szöveg lép.

14. § A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 26. § (3)–(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(3) A képesítő okmányban megnevezett tevékenység akkor végezhető, ha az okmány tulajdonosa büntetlen előéletű, vagy ha a hajózási képesítéshez kötött foglalkozástól vagy járművezetéstől eltiltás hatálya alatt nem áll.

(4) E § alkalmazásában a továbbiakban büntetlen előéletűnek minősül az, akit

a) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím), kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), zaklatás (1978. évi IV. törvény 176/A. §), magántitok megsértése (1978. évi IV. törvény 177. §), visszaélés személyes adattal (1978. évi IV. törvény 177/A. §), levéltitok megsértése (1978. évi IV. törvény 178. §), magántitok jogosulatlan megismerése (1978. évi IV. törvény 178/A. §), közlekedési bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), kiskorú veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 195. §), erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), szeméremsértés (1978. évi IV. törvény 208. §), embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), kényszervallatás (1978. évi IV. törvény 227. §), jogellenes fogvatartás (1978. évi IV. törvény 228. §), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet 5. cím), hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés a) pont], fogolyzendülés (1978. évi IV. törvény 246. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés), légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), közbizalom elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), fogyasztó megtévesztése (1978. évi IV. törvény 296/A. §), pénzhamisítás [1978. évi IV. törvény 304. § (1)–(3) bekezdés], lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §), szökés [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) és d) pont], zendülés [1978. évi IV. törvény 352. § (2)–(3) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 355. §), valamint

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), testi sértés (Btk. 164. §), foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. § (3) bekezdés], segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184–184/C. §), az emberi szabadság elleni bűncselekmények (Btk. XVIII. Fejezet), szexuális kényszerítés (Btk. 196. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés (Btk. 205. §), kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), zaklatás (Btk. 222. §), magántitok megsértése (Btk. 223. §), levéltitok megsértése (Btk. 224. §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XXII. Fejezet), kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés a)–c) pont], fogolyzendülés (Btk. 284. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), kényszervallatás (Btk. 303. §), jogellenes fogvatartás (Btk. 304. §), a hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–319. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342–343. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §), okirattal visszaélés (Btk. 346. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása (Btk. 348. §), határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás [Btk. 389. § (1)–(2) bekezdés], fogyasztók megtévesztése (Btk. 417. §), szökés (Btk. 434. § a) és d) pont), zendülés [Btk. 442. § (2)–(4) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (Btk. 445. §), elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak (Btk. 446. §)

miatt vagy bűnszervezet keretében elkövetett bűntett miatt nem ítéltek el, vagy a mentesítésre meghatározott időtartam már eltelt.

(5) A hajózási hatóság a hajózási képesítésekről és a kiadott hajózási képesítő okmányokról nyilvántartást vezet. A nyilvántartás – a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl – tartalmazza a következő adatokat:

a) természetes személyazonosító adatok,

b) a képesítéssel rendelkező lakcíme és elérhetőségei (értesítési cím, telefonszám, e-mail-cím),

c) továbbképzésen történt részvétel időpontja,

d) képesítő okmány száma, a kiadás dátuma,

e) a nyilvántartást vezető hajózási hatóság megnevezése,

f) a nyilvántartásba vétel száma, időpontja.

(6) Az (5) bekezdés szerinti nyilvántartás c)–f) pontjában szereplő adatok vonatkozásában közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.”

15. § A Vkt. 48/A. § (4a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4a) A Vizsgaközpont az e törvényben, valamint a hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben meghatározott vizsgáztatási tevékenységével összefüggésben jogosult a (4) bekezdés a) pontjában foglalt, valamint a hajózási képesítő vizsgára jelentkező és a vizsgát tett személy egészségi alkalmasságra vonatkozó adatait a vizsgára jelentkezéstől számítottan két évig, a vizsgára jelentkező és a vizsgát tett személy természetes személyazonosító adatait, képesítéssel kapcsolatos adatait kezelni és – ezek hitelességének utólagos igazolása céljából – nyilvántartani a vizsga letételét követő 40 évig.”

- a) 26. § (2) bekezdésében a „hajózási hatóság” szövegrész helyébe a „hajózási hatóság vagy a vizsgaközpont” szöveg,

17. § Hatályát veszti a Vkt. 60. § (1) bekezdésében az „– a hajózási bírság mértékéről és kivetésének szabályairól szóló kormányrendeletben előírtak szerint –” szövegrész.

20. § A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.). 2. § 1. pontja a következő 1.12.–1.18. alponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában általános fogalmak:)

„1.12. vasúti műszaki bizottság: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelettel a vasúti műszaki előírások és szakmai állásfoglalások kidolgozására létrehozott szakértői testület;

1.13. vasúti műszaki előírás: a vasúti műszaki bizottság által a közlekedési hatóság egyetértésével javaslatként előterjesztett, jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott nemzeti szabály, nemzeti előírás vagy jogszabály felhatalmazása alapján a hatóság és a vasúti műszaki bizottság által térítés- és megkülönböztetésmentesen közzétett nemzeti ajánlás;

1.14. nemzeti szabály: olyan vasúti műszaki előírás, amely az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó uniós vagy nemzetközi szabályoktól eltérő vasútbiztonsági vagy műszaki követelményeket tartalmaz;

1.15. nemzeti előírás: olyan vasúti műszaki előírás, amely a magyar vasúti rendszernek az uniós vasúti rendszerhez nem tartozó részére vonatkozóan jogszabályban kihirdetett vagy jogszabály felhatalmazása alapján kiadott kötelező erejű, az egyes alrendszerekre vagy alrendszerrészekre, a vasúti társaságokra, pályahálózat-működtetőkre vagy harmadik felekre vonatkozó műszaki vagy biztonsági követelményeket határoz meg;

1.16. nemzeti ajánlás: a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja, valamint a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a nemzeti előírásoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait;

1.17. a megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja: a vasúti műszaki bizottság által kiadott, nem kötelező erejű vélemény, amely meghatározza a nemzeti szabályoknak való megfelelés megállapításának különböző módjait;

1.18. helyi jellegű szabály: olyan nemzeti szabály, amely a vasút-villamosra, vagy az uniós vasúti rendszer magyarországi rendszerére vonatkozóan a vasúti pályahálózat egy meghatározott szakaszára vonatkozik, és az uniós vasúti rendszer részét képező magyarországi rendszer egy pályaszakaszára adott esetben olyan előírást is tartalmaz, amely egy adott nemzeti szabályban megfogalmazott előírástól való eltérést határoz meg.”

21. § A Vtv. 3/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A miniszter látja el – az általa kijelölt szervezet útján – a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs feladatokat, valamint az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerintegrációjának ellenőrzését, a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelésének biztosítását. A kijelölt szervezet számára – a jogszabályban meghatározott forrásból a miniszter által vezetett minisztérium igazgatása terhére – a miniszter döntése alapján támogatás is nyújtható.”

23. § A Vtv. „NEMZETI SZABÁLYOK” című alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„NEMZETI SZABÁLYOK, NEMZETI ELŐÍRÁSOK ÉS NEMZETI AJÁNLÁSOK

30. § (1) A nemzeti szabályok és a nemzeti előírások

a) jogszabályban,

b) a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a közlekedési hatóság által közzétett vasúti műszaki előírásokban

kerülnek meghatározásra.

(2) A vasútbiztonságot érintően a Bizottságnak és az Ügynökségnek bejelentett nemzeti szabályoknak meg kell felelniük az alábbi együttes feltételeknek:

a) a következő tárgykörök valamelyikére vonatkoznak

aa) a meglévő nemzeti biztonsági célokra és biztonsági módszerekre vonatkozó szabályok;

ab) a vasúti társaságok biztonságirányítási rendszereinek követelményeire és biztonsági tanúsítására vonatkozó szabályok;

ac) a vasúti hálózatra vonatkozó közös üzemeltetési szabályok, amelyek még nem tartoznak az átjárhatósági műszaki előírások hatálya alá, beleértve a forgalomirányító és jelző-rendszerre vonatkozó szabályokat is;

ad) a kiegészítő belső üzemeltetési szabályokra vonatkozó követelményeket meghatározó szabályok, amelyeket a pályahálózat-működtetők és a vasúti társaságok határoznak meg;

ae) a biztonság szempontjából elengedhetetlen feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó szabályok, ideértve a felvételi követelményeket, az orvosi alkalmasságot, a szakképzést és engedélyezést, amennyiben azokat nem szabályozzák az átjárhatósági műszaki előírások;

af) a balesetek és a váratlan események kivizsgálására vonatkozó szabályok;

b) megfelelnek az európai uniós jogszabályoknak, különös tekintettel az ÁME-kre, a közös biztonsági célokra és a közös biztonsági módszerekre; és

c) nem vezetnek önkényes megkülönböztetéshez vagy a tagállamok közötti vasúti árufuvarozás és személyszállítás burkolt korlátozásához.

(3) A vasútbiztonságot érintően abban az esetben fogadható el új nemzeti szabály:

a) ha bizonyos meglévő biztonsági módszerekre vonatkozó szabályokra nem terjed ki a közös biztonsági módszerek hatálya;

b) ha a vasúti hálózatra vonatkozó üzemeltetési szabályok még nem tartoznak az ÁME-k hatálya alá;

c) sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet vagy váratlan eseményt követően;

d) ha egy korábban már bejelentett szabályt felül kell vizsgálni; vagy

e) ha a biztonság szempontjából elengedhetetlen feladatokat ellátó személyzetre vonatkozó szabályok – ideértve a felvételi követelményeket, a fizikai és pszichológiai alkalmasságot és a szakképzést – még nem tartoznak az ÁME-k sem a 2007/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá.

(4) A vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények végrehajtására vonatkozóan a Bizottság és az Ügynökség részére bejelentett nemzeti szabály és az ennek való megfelelés nemzeti szinten elfogadható módja a következő esetekre vonatkozhat:

a) olyan esetre, amelynél az ÁME-k nem térnek ki vagy nem térnek ki maradéktalanul az alapvető követelményeknek megfelelő aspektusokra, beleértve a nyitott kérdéseket is,

b) olyan esetre, amelynél egy vagy több ÁME valamely része vagy egésze tekintetében az alkalmazás alóli mentesülés bejelentése megtörtént,

c) olyan különleges esetre, amelynél a vonatkozó ÁME-ben nem szereplő műszaki szabályok alkalmazása válik szükségessé,

d) olyan esetre, amelynél olyan meglévő rendszerek meghatározására alkalmazott nemzeti szabály alkalmazása válik szükségessé, amelynek célja, hogy értékelje a járműnek a hálózattal való műszaki összeegyeztethetőségét,

e) az ÁME-k hatályán kívül eső hálózatok és járművek esetére,

f) olyan esetre, amelynél sürgős ideiglenes megelőző intézkedésekre van szükség, különösen balesetet követően.

(5) A (4) bekezdésben foglalt eseteken túl a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságának megteremtésére vonatkozó alapvető követelmények végrehajtására és az ennek való megfelelés nemzeti szinten elfogadható módjára vonatkozó új nemzeti szabályt a következő esetben lehet meghatározni:

a) ha egy ÁME nem felel meg maradéktalanul az alapvető követelményeknek, vagy

b) sürgős megelőző intézkedésként, különösen balesetet vagy váratlan eseményt követően.

(6) A (7)–(8) bekezdésben meghatározott eset kivételével

a) új nemzeti szabály bevezetése esetén,

b) a nemzeti szabály módosításakor,

c) az ÁME alkalmazása alóli mentesülés iránti kérelem benyújtásával egy időben, vagy

d) ha az érintett ÁME közzététele vagy felülvizsgálata nyomán a nemzeti szabályt hatályon kívül kell helyezni

a közlekedési hatóság a nemzeti szabály vagy annak hatályon kívül helyezésére vonatkozó rendelkezés tervezetét – vasúti műszaki bizottság által kiadott vasúti műszaki előírás esetében a közlekedési hatóság 80. § (1) bekezdés g) pontja szerinti vizsgálatát követően – az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján megküldi a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és ismerteti bevezetésének vagy hatályon kívül helyezésének indokait.

(7) Az (5) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a közlekedési hatóság a már kihirdetett nemzeti szabályt küldi meg az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján a Bizottságnak és az Ügynökségnek, és ismerteti a bevezetésének indokait.

(8) Ha a vasút-villamosra vonatkozóan nincs hatályban átjárhatósági műszaki előírás, a rá vonatkozó nemzeti szabályokat úgy kell megalkotni, hogy biztosítsák a vasút-villamosnak a vasúti rendszer kölcsönös átjárhatóságáról szóló rendeletben meghatározott alapvető követelményeknek történő megfelelését.

(9) A helyi jellegű szabályt és korlátozást megállapító, az infrastruktúra-nyilvántartásban feltüntetésre került nemzeti szabály esetében a (6)–(7) bekezdést nem kell alkalmazni.

(10) Ha az Ügynökség az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerinti vizsgálata után a kihirdetett nemzeti szabály módosítását vagy hatályon kívül helyezését kéri, a közlekedési hatóság haladéktalanul intézkedik a nemzeti szabály módosítása vagy hatályon kívül helyezése iránt.

(11) Az (EU) 2016/796 európai parlamenti és tanácsi rendelet 26. cikke szerinti vizsgálata során az Ügynökség és a Bizottság által elfogadott és ezt követően kihirdetett új nemzeti szabályt a közlekedési hatóság az Ügynökség által működtetett informatikai rendszer útján megküldi a Bizottságnak és az Ügynökségnek.

(12) A jogszabályokban – valamint az uniós vasúti rendszer részét képező vasúti pályahálózatot működtető vagy azon közlekedő vasúti társaság esetén az egyéb nemzeti szabályokban – meghatározott keretek között a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő vasúti társasági előírásokat a vasúti társaság biztonsági szabályzatban állapítja meg. A biztonsági szabályzatot a közlekedési hatóság hagyja jóvá.

(13) A bejelentett nemzeti szabályokra nem vonatkozik az áruk és egyes szolgáltatások szabad áramlásának biztosításával összefüggésben egyes európai uniós jogi aktusokban előírt bejelentési, értesítési, tájékoztatási és jelentéstételi kötelezettségek teljesítéséről szóló kormányrendelet szerinti értesítési eljárás.

30/A. § (1) A vasúti jármű tervezése, gyártása, átalakítása, típusvizsgálata, üzembe helyezését és forgalomba adását megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, forgalomba helyezése, karbantartása, üzemeltetése, valamint használata során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályok a vasúti jármű tervezésének, gyártásának, átalakításának, valamint használata során betartandó műszaki és üzemeltetési követelményeknek részletes műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(2) A vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályok a vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelmények szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(3) A vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezésére, vizsgálatára, alkalmazhatóságára, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó műszaki követelményeket a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezése, vizsgálata, alkalmazhatósága, üzemeltetése, karbantartása vonatkozó műszaki követelmények szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(4) A vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokat, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésére, összeállítására, megfékezettségére, a kötelezően elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó szabályokat a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokról, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésének, összeállításának, megfékezettségének, a kötelezően elvégzendő vizsgálatoknak a szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(5) A (4) bekezdés szerinti vasúti műszaki előírásokban meghatározott tárgykörökben és keretek között a vasúti forgalom operatív lebonyolításával összefüggő folyamatokat a vasúti pályahálózat működtetője biztonságirányítási rendszerébe illeszkedő szabályzatokban (a továbbiakban: hálózati forgalmi szabályzatok) állapítja meg. A hálózati forgalmi szabályzatokat a pályahálózat-működtető a közlekedési hatóságnak megküldi.

(6) A vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelményeket a vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelmények műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.

(7) Az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelményeket az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelmények műszaki szabályairól szóló miniszteri rendelet, valamint a vasúti műszaki bizottság által kidolgozott és a hatóság által a jogszabályban megállapított tárgykörben és keretek között kiadott vasúti műszaki előírások határozzák meg.”

(2) A Vtv. 80. §-ának a 2014. évi LXI. törvénnyel megállapított (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A közlekedési hatóság a biztonsági hatósági feladatai végrehajtása során bármikor kérheti a pályahálózat-működtető, vállalkozó vasúti társaságok vagy más minősített testületek műszaki-technikai segítségnyújtását.

(6) A közlekedési hatóság az (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott eljárásában az ügyfél nyilatkozatával a hiányzó bizonyíték nem pótolható.”

29. § A Vtv. 80/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A közlekedési hatóság a 80. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott engedélyezési eljárásokban a hiányosan benyújtott kérelemmel kapcsolatos – a tartalmi és formai követelményekre vonatkozó – részletes hiánypótlási felhívást a kérelem beérkezésétől számított harminc napon belül adja ki. A közlekedési hatóság eljárásaiban két ízben hiánypótlásra hívhatja fel a kérelmezőt.”

(2) A Vtv. 81/A. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az ellenőrzés során megállapított szabálytalanságokról, a vizsgálat megindításáról és az esetlegesen szükségessé váló helyszíni intézkedésekről, a vizsgálat megindítását vagy a helyszíni intézkedést követő 8 napon belül értesíti a közlekedési hatóságot, amennyiben a közlekedési hatóság kizárólagos hatáskörébe tartozó szabálytalanságot is feltárt.

(6) Ha az (5) bekezdés szerint a közlekedési hatóság értesítésére sor került, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a vizsgálat lezárásáról és annak eredményéről, valamint az azzal kapcsolatos döntéséről 8 napon belül értesíti a közlekedési hatóságot.”

(3) A Vtv. 81/A. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a veszélyes áru vasúti szállításának ellenőrzésével kapcsolatos tevékenységéről éves országos kimutatást készít.”

33. § (1) A Vtv. 88. § (1) bekezdés 20–21. pontja helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő 22–23. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

„20. a vasúti járművek

20.1. műszaki engedélyei kiadásával kapcsolatos eljárásokra,

20.2. nyilvántartásának vezetésére,

20.3. használatát megelőző ellenőrzésekre, a típusmegfelelőségi nyilatkozatokra, valamint a felügyeleti tevékenységre

vonatkozó részletes szabályokat,

21. az egységes biztonsági tanúsítványra, a vasútbiztonsági engedélyre, a biztonságirányítási rendszerekre, a biztonsági jelentésre, valamint a felügyeleti tevékenységre vonatkozó részletes szabályokat,

22. a vasutak kölcsönös átjárhatóságának és az ezzel kapcsolatos engedélyezési eljárások, valamint a vasúti pályahálózat nyilvántartása vezetésének részletes szabályait,

23. a kockázatértékelést végző szerv kijelölésére, kijelölést követő ellenőrzésére, tevékenységére vonatkozó szabályokat, továbbá a kockázatértékelő szervezetekkel szembeni – ideértve a felelősségbiztosítás mértékét, valamint a szakmai képzettségi és szakmai gyakorlati – követelményeket,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(2) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 8. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„8. a vasúti igazgatási szerv, valamint a közlekedési hatóság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak körét és mértékét, valamint az azok megfizetésére vonatkozó anyagi jogi, továbbá a közlekedési hatóság és az egyes eljárásokban közreműködők közötti megosztására vonatkozó részletes szabályokat az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben, valamint az Ügynökség eljárásába bevont közlekedési hatóság nemzeti óradíját,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(3) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 14. pont 14.2. és 14.3. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép és a 14. pont a következő 14.4. alponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy a vasúti járművek)

„14.2. karbantartásáért felelős szervezetek feladatainak meghatározását, tanúsításának, értékelésének és nyilvántartásának anyagi jogi szabályait, valamint a karbantartási rendszerre vonatkozó részletes szabályokat,

14.3. időszakos és rendkívüli műszaki vizsgálatát végző szervezetek engedélyezésének és nyilvántartásának anyagi jogi szabályait,

14.4. tervezése, gyártása, átalakítása, valamint használata során betartandó műszaki és üzemeltetési követelmények részletes szabályait,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(4) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 37. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„37. a 3/B. § (7) bekezdésében meghatározott szervezet kijelölését és a szervezet által ellátandó, a vasúti közlekedés biztonságát és környezetvédelmét szolgáló kutatási, fejlesztési és koordinációs, valamint az átjárhatósági rendszerelemek és kapcsolódási pontok rendszerintegrációjának ellenőrzésére, a vonatkozó európai uniós előírásoknak való teljes körű adminisztrációs megfelelésének biztosítására vonatkozó feladatokat,”

(rendeletben állapítsa meg.)

(5) A Vtv. 88. § (2) bekezdés 39. és 40. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő 41–45. pontokkal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

„39. a vasúti műszaki előírások kidolgozásáért és kiadásáért felelős szakértői testület létrehozására, összetételére, feladatkörére és működésére, valamint a tevékenységével összefüggő feladatokra és a közlekedési hatósággal történő együttműködésére vonatkozó részletes szabályokat,

40. az utasok biztonságát szolgáló védelmi rendszerek tervezésére, karbantartására és üzemeltetésére vonatkozó követelmények műszaki szabályait,

41. a vasúti jármű tervezése, gyártása, átalakítása, típusvizsgálata, üzembe helyezését és forgalomba adását megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, forgalomba helyezése, karbantartása, üzemeltetése, valamint használata során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályokat,

42. a vasúti pálya és tartozékai tervezése, építése, kivitelezése, üzembe helyezését megelőző vizsgálata, üzembe helyezése, karbantartása, fenntartásával kapcsolatos vizsgálata, valamint üzemeltetése során betartandó műszaki követelményekre vonatkozó szabályokat,

43. a vasúti közlekedés biztonságával összefüggő munkakörben foglalkoztatott vasúti munkavállalók képzése, oktatása, vizsgáztatása során alkalmazható szimulációs eszközök tervezésére, vizsgálatára, alkalmazhatóságára, üzemeltetésére, karbantartására vonatkozó műszaki követelményeket,

44. a vasúti forgalom lebonyolításával összefüggő alapvető szabályokat, a forgalomban részt vevő vonatok terhelésére, összeállítására, megfékezettségére, a kötelezően elvégzendő vizsgálatokra vonatkozó szabályokat,

45. vasúti rendszer, a vasúti alrendszer és rendszerelem bevezetésével, módosításával és üzemeltetésével kapcsolatos kockázati besorolások rangsorolására, a kockázatértékelés módszertanára, a biztonságintegritás szintjére vonatkozó nemzeti értékek meghatározására és a rendelkezésre állással kapcsolatos követelményeket”

(rendeletben állapítsa meg.)

- 10. 82. § (9) bekezdésében a „36. § (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a „36. § (7) bekezdésben” szöveg,

- 12. 88. § (1) bekezdés 15. pontjában a „kijelölésének szabályait” szövegrész helyébe a „kijelölésére, kijelölést követő ellenőrzésére, valamint tevékenységére vonatkozó szabályokat” szöveg,

- 13. 88. § (2) bekezdés 27. pontjában a „részletes” szövegrész helyébe az „alapvető” szöveg

- e) 80. §-ának a 2017. évi L. törvénnyel megállapított (5) bekezdése,

- f) 88. § (2) bekezdés 3. pontja,

- g) 88. § (2) bekezdés 9. pontja,

- h) 88. § (2) bekezdés 11. pontja,

- i) 88. § (2) bekezdés 12. pontja,

- j) 88. § (2) bekezdés 18. pontja,

- k) 88. § (2) bekezdés 29. pontja.

41. § A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 12. §-a a következő (8a) bekezdéssel egészül ki:

„(8a) Az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kizárólagos gazdasági tevékenység gyakorlásának joga koncessziós pályázat kiírása vagy koncessziós szerződés nélkül, ágazati törvényben meghatározott módon másnak átengedhető.”

42. § A személyszállítási szolgáltatásokról szóló 2012. évi XLI. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott összevont jelentést az ellátásért felelős a felelősségi körébe tartozó közszolgáltatási tevékenységről a tárgyévet követő év október 31. napjáig készíti el. A jelentést az önkormányzat a honlapján, a miniszter a Kormány honlapján teszi közzé. A jelentést az önkormányzat és a miniszter megküldi a KTI Közlekedéstudományi Intézet részére, amely a jelentéseket saját honlapján közzéteszi.”

43. § Az Sztv. 12. §-a a következő (8)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(8) A személygépkocsival végzett közúti személyszállítási szolgáltatás során használt jármű vezetője olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű.

(9) A közlekedési hatóság eljárása során – a bűnügyi nyilvántartó szervtől a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 69. § (2) bekezdésében foglalt adatok megadásával a Bnytv. 71. § (2) bekezdése szerinti adatigényléssel – vizsgálja a (8) bekezdésben meghatározott feltétel teljesülését.

(10) E § alkalmazásában büntetlen előéletűnek minősül az, akit

a) a 2013. június 30. napjáig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti az élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. cím), kényszerítés (1978. évi IV. törvény 174. §), közösség tagja elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 174/B. §), személyi szabadság megsértése (1978. évi IV. törvény 175. §), emberrablás (1978. évi IV. törvény 175/A. §), emberkereskedelem (1978. évi IV. törvény 175/B. §), magánlaksértés (1978. évi IV. törvény 176. §), zaklatás (1978. évi IV. törvény 176/A. §), magántitok megsértése (1978. évi IV. törvény 177. §), visszaélés személyes adattal (1978. évi IV. törvény 177/A. §), levéltitok megsértése (1978. évi IV. törvény 178. §), magántitok jogosulatlan megismerése (1978. évi IV. törvény 178/A. §), közlekedési bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XIII. fejezet), kiskorú veszélyeztetése (1978. évi IV. törvény 195. §), erőszakos közösülés (1978. évi IV. törvény 197. §), szemérem elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 198. §), megrontás (1978. évi IV. törvény 201. §), tiltott pornográf felvétellel visszaélés (1978. évi IV. törvény 204. §), üzletszerű kéjelgés elősegítése (1978. évi IV. törvény 205. §), kitartottság (1978. évi IV. törvény 206. §), kerítés (1978. évi IV. törvény 207. §), szeméremsértés (1978. évi IV. törvény 208. §), a választás, a népszavazás, a népi kezdeményezés és az európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény [1978. évi IV. törvény 211. § a)–b) és e) pont], embercsempészés (1978. évi IV. törvény 218. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (1978. évi IV. törvény 226. §), kényszervallatás (1978. évi IV. törvény 227. §), jogellenes fogvatartás (1978. évi IV. törvény 228. §), hivatalos személy elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XV. fejezet 5. cím), hatósági eljárás akadályozása (1978. évi IV. törvény 242/A. §), hatóság eljárásának megzavarása (1978. évi IV. törvény 242/B. §), bűnpártolás [1978. évi IV. törvény 244. § (3) bekezdés a) pont], fogolyzendülés (1978. évi IV. törvény 246. §), közveszélyokozás (1978. évi IV. törvény 259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (1978. évi IV. törvény 260. §), terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), nemzetközi gazdasági tilalom megszegése [1978. évi IV. törvény 261/A. § (2) bekezdés a) pont és (3) bekezdés], légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), garázdaság (1978. évi IV. törvény 271. §), rendbontás (1978. évi IV. törvény 271/A. §), önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), közbizalom elleni bűncselekmények (1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. cím), visszaélés kábítószerrel (1978. évi IV. törvény 282–282/C. §), visszaélés kábítószer-prekurzorral (1978. évi IV. törvény 283/A. §), visszaélés új pszichoaktív anyaggal (1978. évi IV. törvény 283/B. §), fogyasztó megtévesztése (1978. évi IV. törvény 296/A. §), pénzhamisítás [1978. évi IV. törvény 304. § (1)–(3) bekezdés], lopás (1978. évi IV. törvény 316. §), csalás (1978. évi IV. törvény 318. §), rablás (1978. évi IV. törvény 321. §), kifosztás (1978. évi IV. törvény 322. §), zsarolás (1978. évi IV. törvény 323. §), rongálás (1978. évi IV. törvény 324. §), orgazdaság (1978. évi IV. törvény 326. §), jármű önkényes elvétele (1978. évi IV. törvény 327. §), szökés [1978. évi IV. törvény 343. § (2) bekezdés a) és d) pont], zendülés [1978. évi IV. törvény 352. § (2)–(3) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (1978. évi IV. törvény 355. §), valamint

b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti emberölés (Btk. 160. §), erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 161. §), testi sértés (Btk. 164. §), testi sértés (Btk. 164. §), foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés [Btk. 165. § (3) bekezdés], segítségnyújtás elmulasztása (Btk. 166. §), kábítószer-kereskedelem (Btk. 176–177. §), kábítószer birtoklása (Btk. 178–179. §), kóros szenvedélykeltés (Btk. 181. §), kábítószer készítésének elősegítése (Btk. 182. §), kábítószer-prekurzorral visszaélés (Btk. 183. §), új pszichoaktív anyaggal visszaélés (Btk. 184–184/C. §), az emberi szabadság elleni bűncselekmények (Btk. XVIII. Fejezet), szexuális kényszerítés (Btk. 196. §), szexuális erőszak (Btk. 197. §), szexuális visszaélés (Btk. 198. §), kerítés (Btk. 200. §), prostitúció elősegítése (Btk. 201. §), kitartottság (Btk. 202. §), gyermekprostitúció kihasználása (Btk. 203. §), gyermekpornográfia (Btk. 204. §), szeméremsértés (Btk. 205. §), kiskorú veszélyeztetése (Btk. 208. §), gyermekmunka (Btk. 209. §), kapcsolati erőszak (Btk. 212/A. §), közösség tagja elleni erőszak (Btk. 216. §), személyes adattal visszaélés (Btk. 219. §), magánlaksértés (Btk. 221. §), zaklatás (Btk. 222. §), magántitok megsértése (Btk. 223. §), levéltitok megsértése (Btk. 224. §), a közlekedési bűncselekmények (Btk. XXII. Fejezet), kényszerítés hatósági eljárásban (Btk. 278. §), hatósági eljárás megzavarása (Btk. 279. §), bűnpártolás [Btk. 282. § (3) bekezdés a)–c) pont], fogolyzendülés (Btk. 284. §), bántalmazás hivatalos eljárásban (Btk. 301. §), bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában (Btk. 302. §), kényszervallatás (Btk. 303. §), jogellenes fogvatartás (Btk. 304. §), a hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XXIX. Fejezet), terrorcselekmény (Btk. 314–316/A. §), terrorizmus finanszírozása (Btk. 318–319. §), jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), közveszély okozása (Btk. 322. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 323. §), robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), garázdaság (Btk. 339. §), rendbontás (Btk. 340. §), közokirat-hamisítás (Btk. 342–343. §), biztonsági okmány hamisítása (Btk. 344. §), hamis magánokirat felhasználása (Btk. 345. §), okirattal visszaélés (Btk. 346. §), egyedi azonosító jellel visszaélés (Btk. 347. §), gépjármű kilométer-számláló műszer által jelzett érték meghamisítása (Btk. 348. §), a választás, népszavazás és európai polgári kezdeményezés rendje elleni bűncselekmény [Btk. 350. § (1) bekezdés a)–b) és e) pont], határzár megrongálása (Btk. 352/B. §), embercsempészés (Btk. 353. §), a vagyon elleni erőszakos bűncselekmények (Btk. XXXV. Fejezet), lopás (Btk. 370. §), rongálás (Btk. 371. §), csalás (Btk. 373. §), gazdasági csalás (Btk. 374. §), információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás (Btk. 375. §), orgazdaság (Btk. 379. §), jármű önkényes elvétele (Btk. 380. §), pénzhamisítás [Btk. 389. § (1)–(2) bekezdés], fogyasztók megtévesztése (Btk. 417. §), szökés [Btk. 434. § a) és d) pont], zendülés [Btk. 442. § (2)–(4) bekezdés], elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak (Btk. 445. §), elöljáró vagy szolgálati közeg védelmére kelt vagy arra rendelt személy elleni erőszak (Btk. 446. §)

miatt vagy bűnszervezet keretében elkövetett bűntett miatt nem ítéltek el, vagy a mentesítésre meghatározott időtartam már eltelt.”

44. § Az Sztv. 16. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kötelezettségek további súlyos megszegése esetén az autóbuszos hatóság kezdeményezi a működési engedély felfüggesztését vagy visszavonását.”

45. § (1) Az Sztv. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A szolgáltatási koncesszióra irányuló közszolgáltatási szerződést – az 1370/2007/EK rendelet 5. cikke alapján közvetlenül odaítélhető közszolgáltatási szerződések kivételével – az e törvény pályázatra vonatkozó szabályai szerint kell megkötni.”

(2) Az Sztv. 23. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdésében előírt előzetes tájékoztatási kötelezettség teljesítését követően a pályázati felhívást az ellátásért felelősnek a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben a hivatalos honlapján, továbbá az önkormányzatnak a helyben szokásos módon is közzé kell tennie a pályázat benyújtási határidejét legalább 60 nappal megelőzően. A felhívásban az 1370/2007/EK rendelet 7. cikk (2) bekezdés a), c) és d) pontjában előírtak mellett tájékoztatást kell adni a pályázaton való részvétel és a pályázati kiírás beszerzési lehetőségének feltételeiről, az ajánlattétel határidejéről, az elbírálás módjáról és szempontjairól, az eredményhirdetés és a szerződéskötés legkésőbbi időpontjáról.”

46. § Az Sztv. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

„(9) A személyszállítási közszolgáltatást végző szolgáltató – függetlenül a közszolgáltatási szerződés odaítélésének a módjától – nem köteles a koncesszióról szóló törvény szerinti koncessziós társaságot alapítani.”

47. § Az Sztv. 31. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A díjat, valamint annak alkalmazási feltételeit a közlekedési szolgáltatónak vagy a közlekedésszervezőnek a díjszabásban legalább 30 nappal a hatálybalépést megelőzően közzé kell tennie.”

50. § Az egyes törvények jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2019. évi CXV. törvény 71. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A 3. alcím, az 5. alcím, a 7. alcím, a 12. alcím és a 16. alcím 2022. február 1-jén lép hatályba.”