2020. évi LXXVI. törvény — mi változott? 2020. július 16.

1. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

„(4a) Mentes az állami tulajdont terhelő vagyoni értékű jog jogosítottjaként őt terhelő építményadó és telekadó alól az egyesület és az alapítvány.”

3. § A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény VI. fejezete a következő 51/K. §-sal egészül ki:

„51/K. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtörvény) hatályon kívül helyezett 41. § (9) bekezdését – függetlenül attól, hogy az üzleti év megegyezik-e a naptári évvel – első alkalommal a Módtörvény hatálybalépése napját magában foglaló adóévben nem kell alkalmazni.”

4. § (1) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

- 1. 11/A. §-a,

- 2. 12/A. §-a,

- 3. 14. § (5) bekezdése,

- 4. 15/A. §-a,

- 5. 16/A. §-a,

- 6. 41. § (9) bekezdése, és

- 7. 51/I. §-a.

(2) Hatályát veszti a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény

- 1. 7. § e) pontjában „ , reklámhordozója” szövegrész, és

- 2. 42/D. § (1) bekezdésében az „és az adóelőleg-kiegészítés összegéről szóló bevallási kötelezettségét” szövegrész.

22. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:)

„b) a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, valamint a megfizetett nyugdíjjárulék;”

23. § (1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés c) pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

„1. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része,”

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés c) pont 7. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

„7. a magánnyugdíjpénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt összeget;”

24. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. § (3) bekezdés c) pontja a következő 5. alponttal egészül ki:

(A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:

egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve)

„5. az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás Egészségbiztosítási Alapot megillető része;”

25. § (1) Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 41. §-a.

(2) Hatályát veszti a társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény

- 1. 4. § (3) bekezdés a) pontjában a „ , munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulék” szövegrész, és

- 2. 5. § (3) bekezdés a) pontjában az „a munkáltatói egészségbiztosítási járulék (ezen belül természetbeni és pénzbeli egészségbiztosítási járulék)” szövegrész.

26. § A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 13. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

29. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 7. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő szöveg lép:

(A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:)

„i) azt az összeget, amelyet a Tbj. szerint

ia) nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából megállapodás alapján, és/vagy

ib) a nem biztosított magánszemély egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszerzése céljából, egészségügyi szolgáltatási járulék címén vagy egészségügyi szolgáltatásra kötött megállapodás alapján

a magánszemély helyett más személy fizet meg (mindkét esetben ideértve bármely EGT-államban a kötelező társadalombiztosítási rendszer keretében történő megfizetést is);”

30. § A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény

- 1. 3. § 15. pontjában a „Tbj.” szövegrész helyébe az „a Tbj.” szöveg, és

- 2. 49/B. § (6) bekezdés f) pontjában az „összegét meghaladó rész 50 százaléka” szövegrész helyébe az „összegét meghaladó rész” szöveg

lép.

32. § A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

- 1. 4. § (1) bekezdés c) pontjában az „elért keresetek, jövedelmek tekintetében a társadalombiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék” szövegész helyébe az „elért, társadalombiztosítási járulékköteles keresetek, jövedelmek tekintetében a társadalombiztosítási járulék, a Tbj. szerint nyugdíjjárulék-köteles keresetek, jövedelmek tekintetében a nyugdíjjárulék” szöveg, és

- 2. 39. § (1) bekezdésében a „g) pontja” szövegrész helyébe az „f) pontja” szöveg

lép.

33. § Hatályát veszti a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 96/E. § (3) bekezdésében a „Tbj.” szövegrész.

34. § (1) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„a) – az Ákr. 8. § (3) bekezdésétől eltérő módon – a Filmiroda által e törvény alapján vezetett nyilvántartásba bejegyezhető adatok körét, az adatszolgáltatásra kötelezettek körét, a Filmiroda részére teljesítendő adatszolgáltatás és nyilvántartásból történő adatszolgáltatás módját,”

(2) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„e) – az Ákr. 8. § (3) bekezdésétől eltérő módon – a nemzetközi egyezményekben meghatározott koprodukciós igazolások, valamint a magyar mozgóképszakma nemzetközi együttműködéséhez szükséges egyéb igazolások kiadásának rendjét,”

(3) A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 38. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a 18. § (2) bekezdésében meghatározott, a Kormány által rendeletben kijelölt miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]

„h) – az Ákr. 8. § (3) bekezdésétől eltérő módon – az e törvény szerint nyilvántartások elektronikus úton kezelhető adatbázisba rendezésének módját és feltételeit,”

35. § A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény

- 1. 14. § (5) bekezdésében a „Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala (a továbbiakban: Hivatal)” szövegrész helyébe a „Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda)” szöveg,

- 2. 14. § (5) bekezdésében a „Hivatal” szövegrész helyébe a „Filmiroda” szöveg,

- 3. 18. § (2) bekezdésében a „Nemzeti Filmiroda (a továbbiakban: Filmiroda)” szövegrész helyébe a „Filmiroda” szöveg,

- 4. 26. § (2) bekezdésében, és 36. § (4) bekezdésében a „Nemzeti Filmiroda” szövegrész helyébe a „Filmiroda” szöveg,

- 5. 26. § (2) bekezdésében az „igazgatójának” szövegrész helyébe a „vezetőjének” szöveg,

- 6. 31/D. § (10) bekezdésében a „kérelmének benyújtását” szövegrész helyébe a „kérelem alapján, a közvetett támogatás nyújtására vonatkozó támogatási szerződés megkötését” szöveg,

- 7. 36/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 36/E. § (1) bekezdésében a „Hivatal” szövegrészek helyébe a „Filmiroda” szöveg,

- 8. 36/A. § (3) bekezdésében a „Hivataltól” szövegrész helyébe a „Filmirodától” szöveg, és

- 9. 36/E. § (1) bekezdésében a „Hivatalhoz” szövegrész helyébe a „Filmirodához” szöveg

lép.

37. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 2. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában:)

„22. szálláshely: szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából létesített vagy használt épület, önálló rendeltetési egységet képező épületrész vagy terület, valamint szálláshely-szolgáltatás folytatása céljából, bérbeadás keretében hasznosított, a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 87. § 29a. pontja szerinti nyaralóhajó,”

39. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény „A jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozó szabályozás” alcíme a következő 7/B. §-sal egészül ki:

„7/B. § (1) A jövedéki adóról szóló 2016. évi LXVIII. törvény (a továbbiakban: Jöt.) szerinti sör, a népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény szerinti üdítőital, a természetes ásványvíz értékesítésével összefüggésben nem tehető olyan jognyilatkozat, vagy nem köthető olyan szerződés, amely alapján vendéglátó üzlet – ideértve az alkalmi rendezvényen való értékesítést is – vagy szálláshely (a továbbiakban e § alkalmazásában együttesen: italt árusító vendéglátó üzlet) a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 1. § 10. pontja szerinti versenytilalmi kötelezettség vállalására köteles.

(2) Az italt árusító vendéglátó üzlet köteles az (1) bekezdés szerinti sör – kivéve csapon értékesített sör –, üdítőital és természetes ásványvíz értékesítése esetén terméktípusonként legalább két különböző gyártó termékeinek értékesítését biztosítani.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérően sör csapon történő értékesítése esetén versenytilalmi megállapodás csak abban az esetben köthető, ha az italt árusító vendéglátó üzlet biztosítja legalább egy olyan, a Jöt. szerinti kisüzemi sörfőzde (gyártó) által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését, amely kisüzemi sörfőzde felett kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerinti közvetlen vagy közvetett irányítással nem rendelkezik.

(4) A (3) bekezdés alapján eljáró italt árusító vendéglátó üzlet a kisüzemi sörfőzde által előállított sör csapon történő folyamatos értékesítését oly módon biztosítja, hogy az így értékesítésre kerülő, kisüzemi sörfőzde által előállított sör az italt árusító vendéglátó üzlet által tárgyévben vagy alkalmi rendezvényen, csapon értékesítésre kerülő összes sörmennyiség legalább 20%-át elérje, vagy legalább a kisüzemi sörfőzdének nem minősülő sörgyártó által gyártott sör kereskedelmi, reklámozási vagy egyéb forgalmazási feltételeinél összességében kedvezőbb feltételek biztosításával reálisan elérhesse.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott tilalom nem érinti az olyan szerződést vagy jognyilatkozatot, amely az (1) bekezdésben meghatározott sör, üdítőital vagy természetes ásványvíz gyártójának kiemelt reklámcélú megjelenítését célozza, és e § rendelkezéseit nem sérti.

(6) Az (1)–(5) bekezdésbe ütköző szerződés vagy jognyilatkozat semmis.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott szerződésre vagy jognyilatkozatra a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 13. § (1)–(3) bekezdése, valamint a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 2–8. §-a nem alkalmazható.”

40. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) A 7/B. § megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint azzal, hogy a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 11. §-ának vizsgálata során a vertikális megállapodások egyes csoportjainak a versenykorlátozás tilalma alóli mentesítéséről szóló 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet 7. §-át is figyelembe kell venni.

(3b) A (3a) bekezdés szerinti versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a 7/B. §-t akkor alkalmazza, ha az Európai Unió működéséről szóló szerződés 101. cikke alkalmazásának szükségességét a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendelet 3. cikk (1) bekezdése alapján nem állapítja meg.”

41. § A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény a következő 11/D. §-sal egészül ki:

„11/D. § (1) A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: 2020. évi LXXVI. törvény) hatálybalépését megelőzően megkötött, a 7/B. § (1) és (3)–(5) bekezdésébe ütköző szerződések vagy jognyilatkozatok 2021. augusztus 1-jén hatályukat vesztik. A 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépését megelőzően megkötött szerződéseknek, jognyilatkozatoknak a 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépését követő módosítása során a 7/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

(2) A 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti szerződéssel vagy jognyilatkozattal rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2021. augusztus 1-jétől köteles alkalmazni. A 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépésekor a 7/B. § (1) bekezdése szerinti szerződéssel vagy jognyilatkozattal nem rendelkező italt árusító vendéglátó üzlet a 7/B. § (2) bekezdését 2020. szeptember 1-jétől köteles alkalmazni.”

42. § Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„8. § E törvény alkalmazásában állami alapító alatt a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 62. § (3) bekezdésében meghatározott alapítót kell érteni. E törvény állami alapítóra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók, ha a Kormány az 1. § (1a) bekezdésében foglaltak szerint hoz létre alapítványt vagy külön törvény rendelkezése alapján csatlakozik az alapítványhoz, ideértve a vagyonkezelő alapítvány alapítását és ahhoz való csatlakozást is.”

43. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény „Központi költségvetési szervek vagyongazdálkodására vonatkozó szabályok” című alcíme a következő 28/A. §-sal egészül ki:

„28/A. § (1) Az MNV Zrt. a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezését állami elhelyezési célú ingatlanokban biztosítja. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami elhelyezési célú ingatlanok állagának megóvásáról, karbantartásáról, üzemeltetéséről, beruházásainak és felújításainak előkészítéséről, illetve megvalósításáról az MNV Zrt. gondoskodik a központi költségvetés terhére.

(2) Az MNV Zrt. az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek elhelyezése érdekében – egyoldalú nyilatkozatával – állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyt létesít, amely jogviszony nem minősül az Nvtv. 3. § (1) bekezdés 4. pontja szerinti hasznosításnak. Az MNV Zrt. kijelölő okiratot állít ki, amely alapján az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv köteles a kijelölő okiratban számára megjelölt ingatlant az abban megjelölt határidőben birtokba venni.

(3) A kijelölő okirattal létrejövő állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében a kijelölő okiratban meghatározott (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv az állami elhelyezési célú ingatlant díjfizetési kötelezettség nélkül jogosult használni az e törvényben és a végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint. A központi költségvetési szerv közfeladat ellátására való tekintettel az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony nem minősül az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény szerinti gazdasági tevékenységnek.

(4) Állami elhelyezési céllal, az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek javára, kizárólag az MNV Zrt. jogosult nem állami tulajdonú, Magyarország területén található ingatlanra vonatkozó használati jogosultságot eredményező megállapodást kötni.

(5) Az állami elhelyezési célú ingatlanok vonatkozásában hasznosítási megállapodást – az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott kivétellel – kizárólag az MNV Zrt. köthet, azzal, hogy a hasznosítás a (2) bekezdés szerint kijelölt használó közfeladat ellátását nem akadályozhatja.

(6) A (2) bekezdés szerinti kijelöléssel érintett állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használatot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba. Az MNV Zrt. egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik az állami elhelyezési célú ingatlan jogi jelleg ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezéséről.

(7) Az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony megszűnik, ha:

a) a kijelölő okiratban meghatározott idő lejár;

b) az MNV Zrt. a kijelölést részlegesen vagy teljesen visszavonja;

c) az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv megszűnik, ide nem értve a központi költségvetési szervek közötti jogutódlást;

d) a kijelölés tárgyát képező állami ingatlan az állami tulajdonból kikerül;

e) a kijelölés tárgyát képező ingatlan megsemmisül.

(8) Az (1) bekezdés szerinti üzemeltetési feladatok ellátása, továbbá az állami elhelyezési célú ingatlanokon végrehajtandó értéknövelő beruházások, felújítások, állagmegóvási és karbantartási feladatok végrehajtása érdekében – közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül – az MNV Zrt.

a) központi költségvetési szervet,

b) 100%-os tulajdonában álló gazdasági társaságot,

c) 100%-os vagy többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaságot,

d) többségi állami tulajdonban álló gazdasági társaság többségi tulajdonában álló gazdasági társaságot

vonhat be.

(9) E § alkalmazásában állami elhelyezési célú ingatlannak minősül:

a) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott, többségében irodai funkciót ellátó, Magyarország területén található, az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 11–13. §-a szerinti önálló ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő összes építmény valamennyi helyiségét együttesen figyelembe véve megállapítható, hogy azok – hasznos alapterületük összessége alapján számított – többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,

b) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott olyan oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan, amely nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátását biztosítja.”

44. § Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 71. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)

„i) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervek elhelyezésére, az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszonyra, valamint az állami elhelyezési célú ingatlanok hasznosítására vonatkozó részletszabályokat.”

46. § (1) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetője gondoskodik a belső ellenőrzési funkció kialakításáról, megfelelő működtetéséről és függetlenségének biztosításáról. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység a tevékenységét a köztulajdonban álló gazdasági társaság első számú vezetőjének közvetlenül alárendelve végzi az (5) bekezdésben foglalt kivételekkel.”

(2) A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 7/J. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) A belső ellenőrzési vezető – egyszemélyes feladatellátás esetén a belső ellenőrzést végző személy – kiválasztásával, jogviszonyának létesítésével, megszűnésével, valamint a belső ellenőrzés erőforrásainak – létszám, költségvetés – biztosításával kapcsolatos döntések a felügyelőbizottság előzetes jóváhagyásával hozhatóak meg.”

47. § A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény

- 1. 7/J. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében az „a Magyar Nemzeti Bank, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény, valamint a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya” szövegrész helyébe az „a Magyar Nemzeti Bank és annak felügyelete” szöveg,

- 2. 7/J. § (5) bekezdés nyitó szövegrészében a „belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység szakmai irányítása keretében” szövegrész helyébe az „a belső ellenőrzést végző személy vagy szervezeti egység tevékenységére vonatkozóan” szöveg, és

- 3. 7/J. § (5) bekezdés f) pontjában a „dolgoz” szövegrész helyébe a „dolgozhat” szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 38. § (7) bekezdése.

51. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény a következő 217/A. §-sal egészül ki:

„217/A. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 4. számú mellékletet a 2020. költségvetési évre akként kell alkalmazni, hogy a közszolgálati hozzájárulásnak a 2020. július 1. napját követő időszakra vonatkozó különbözetét 2020. október 31-ig kell megfizetni az Alap pénzforgalmi számlájára.”

53. § A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 4. számú mellékletében a „mértékével.” szövegrész helyébe a „mértékével. Az indexálás során figyelembe kell venni a technológiai fejlődésből adódó műszaki szinten tartás költségeit. Erre tekintettel a közszolgálati hozzájárulás 2020. évben 94 540 800 000 forint, mely összeget 2021. évtől kezdődően minden évben indexálni kell legalább a tárgyévet megelőző évi magyarországi fogyasztói árindex mértékével. Az Alap 136. § (3) bekezdéséből a közszolgálati feladatainak ellátására nyújtott finanszírozása nem haladhatja meg a közszolgálati feladatok nettó költségeit. Az Alap közszolgálati feladatainak ellátásához szükséges források összegének meghatározása során figyelembe kell venni valamennyi bevételt, ide értve a közszolgálati és kereskedelmi tevékenységből származó bevételeket egyaránt. E követelmény teljesüléséről, a közszolgálati tartalék mértékéről, pénzügyi ellenőrzés módjáról a tárgyévre vonatkozó költségvetés végrehajtásáról szóló törvénynek kifejezett rendelkezést kell tartalmaznia.” szöveg lép.

54. § A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény

- 1. 5. § (4) bekezdés h) pontjában a „minisztérium kormánytisztviselője” szövegrész helyébe a „minisztériumban kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban áll” szöveg,

- 2. 12. § (3) bekezdésében a „minisztérium kormánytisztviselőire” szövegrész helyébe a „minisztériumban kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi jogviszonyban vagy munkaviszonyban állókra” szöveg,

- 3. 40. § (7) bekezdésében a „szervezetnél jogviszonyban álló kormánytisztviselő, honvédelmi alkalmazott, közalkalmazott vagy a munka törvénykönyvének hatálya alá tartozó munkavállaló” szövegrész helyébe a „szervezetnél kormányzati szolgálati, politikai szolgálati, biztosi, honvédelmi alkalmazotti, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban álló személy” szöveg,

- 4. 45. § (1) bekezdésében a „3. § (3) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „3. § (3) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti” szöveg, és

- 5. 45. § (1a) bekezdésében a „3. § (3) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti” szövegrész helyébe a „3. § (3) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés c) pontja, és (7) bekezdése szerinti szöveg

lép.

55. § Hatályát veszti a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény

- 1. 40/A. §-ában a „ , kormányzati ügykezelővel” szövegrész, és

- 2. 81. § (2) bekezdés f) pontjában a „kormányzati ügykezelőknek,” és az „és kormányzati ügykezelők” szövegrész.

56. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény 70. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A jubileumi jutalom)

„e) negyvenöt év ügyészségi szolgálati viszony esetén hathavi”

(illetménynek megfelelő összeg.)

59. § A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény

- 1. 70. § (1) bekezdésében az „illetve negyven” szövegrész helyébe a „negyven, illetve negyvenöt” szöveg, és

- 2. 70. § (2) bekezdés d) pontjában az „öthavi” szövegrész helyébe az „öthavi,” szöveg

lép.

60. § A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény 1. § a) pont aa)–ac) alpontjában az „e)–g) pontja” szövegrész helyébe a „d)–f) pontja” szöveg lép.

63. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A fejezetek címekre, alcímekre, jogcímcsoportokra, jogcímekre tagozódhatnak. A központi költségvetésről szóló törvényben szereplő címek címrendet képeznek.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 15. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetési bevételeit és költségvetési kiadásait tartalmazó fejezet a szabályozási szempontból összetartozó költségvetési bevételi előirányzatokat és költségvetési kiadási előirányzatokat cím, alcím, jogcímcsoport, jogcím szerinti bontásban tartalmazza. A működési bevételek és kiadások alcímként jelennek meg, ezen belül jogcímcsoportot alkotnak a központi hivatali szervek.”

64. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A központi költségvetésről szóló törvény az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek működési kiadásait a személyi juttatások és az egyéb működési kiadások előirányzat szerinti bontásban, a felhalmozási kiadásait és a bevételi előirányzataikat összesítve tartalmazza.”

65. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Állami vagyonelemek – így különösen gazdasági társaságok, befektetési alapok és kockázati tőkealapok – felett törvényben és miniszteri rendeletben kijelölt, továbbá a Vtv. 3. § (5) bekezdése szerinti megállapodás alapján tulajdonosi jogok gyakorlására feljogosított szervezet, vagy személy (a továbbiakban: kijelölt tulajdonosi joggyakorló) által, e minőségében beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat (a továbbiakban: tulajdonosi ügylet) központi kezelésű kiadási előirányzaton kell megtervezni és elszámolni. A fejezet irányítói hatáskörrel rendelkező tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit az általa irányított fejezetben kell elhelyezni. A költségvetési szerv tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi ügyleteit e szerv költségvetését tartalmazó fejezetben kell megjeleníteni. A további szervek, személyek tulajdonosi ügyleteinek elhelyezését ezek tevékenységének szakmai kapcsolódása határozza meg, a gazdasági társaságként működő szerv tulajdonosi ügyletei a felette tulajdonosi jogokat gyakorló szerv költségvetési fejezetében jelennek meg elkülönítve.”

66. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 31/A. §-sal egészül ki:

„31/A. § (1) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt központi kezelésű előirányzatok kezelő szerve mint kedvezményezett számára biztosított, a fejezet költségvetési bevételi előirányzatai javára elszámolandó európai uniós forrásból származó költségvetési támogatások összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatait a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(2) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, az állam Polgári Törvénykönyv szerinti örökléséből adódóan a fejezet költségvetési bevételi előirányzata javára elszámolandó, a tervezettet meghaladó bevétel összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(3) A 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetbe sorolt, ingatlanok fejlesztését, vásárlását szolgáló kiadási előirányzatokat – a központi költségvetésből finanszírozott határozott idejű programok, projektek megvalósítása érdekében – a fejezetet irányító szerv javaslata alapján az államháztartásért felelős miniszter módosíthatja.

(4) A fejezetet irányító szerv a törvényben meghatározott kibocsátási egységek értékesítéséből származó, a központi költségvetésről szóló törvényben megtervezetten felül pénzforgalmilag teljesült bevételeknek a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékével megnövelheti a bevétel felhasználására szolgáló kiadási előirányzatot.

(5) A központi költségvetési szervnek nem minősülő, vonalas közlekedési infrastruktúrát működtető, vagy központosított infokommunikációs közszolgáltatást nyújtó, vagy törvényben meghatározott építtetői feladatokat ellátó vagyonkezelő az állami tulajdonú

a) feladatellátásához nem szükséges – a Vtv. 33. § (2) bekezdése alapján az éves költségvetési törvényben meghatározott értékhatárt meg nem haladó egyedi, könyv szerinti bruttó értékű – immateriális jószágok, tárgyi eszközök, készletek,

b) a hulladéknak nem minősülő vissznyereményi anyagok,

c) a bányászatról szóló törvény szerint ásványi nyersanyagnak minősülő anyagok

az állam nevében, a tulajdonosi joggyakorlóval kötött megbízási szerződés vagy törvény alapján történő értékesítéséből származó bevétel kizárólag az államot illeti meg, amelyet a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezetben kell elszámolni. Az értékesítési bevétel a vagyonkezelő vagyonkezelésében lévő állami vagyon értéke megőrzésének vagy gyarapításának céljára használható fel olyan módon, hogy az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési évben elszámolt bevétel mértékéig új kiadási előirányzat létrehozatalát vagy meglévő kiadási előirányzat növelését engedélyezheti abban a költségvetési fejezetben, amely e cél finanszírozására szolgál.

(6) Az (5) bekezdés szerinti értékesítési eljárás során felmerült, igazolt költségeket az MNV Zrt. a 14. § (4) bekezdés b) pontja szerinti fejezet terhére megtéríti. A megtérítési kötelezettség összegével a fejezet költségvetési kiadási előirányzatát a fejezetet irányító szerv módosíthatja.

(7) Ha a 45. § (7) bekezdése szerinti befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozatalának vagy azokban végrehajtandó tőkeemelés költségvetési fedezetét a kincstár által vezetett fizetési számlák közötti átutalás biztosítja, a fejezetet irányító szerv az átutalás tulajdonosi bevételként elszámolandó összegével az alapok létrehozatala vagy tőkeemelése érdekében a fejezet kiadási előirányzatát módosíthatja vagy ennek érdekében új kiadási előirányzatot hozhat létre az államháztartásért felelős miniszter egyidejű tájékoztatása mellett.”

68. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A Kormány a központi költségvetés költségvetési egyenlegének, vagy a Gst. 4. § (1) bekezdése alapján a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított értékeknek a tervezettől eltérő, kedvezőtlen alakulása esetén, vagy az év közben meghozott kormányzati döntésekből származó feladatok megvalósítása és a kiegyensúlyozott költségvetési gazdálkodás fenntartása érdekében a központi költségvetés költségvetési kiadási előirányzatait – a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel – zárolhatja, csökkentheti, törölheti azon költségvetési kiadási előirányzatok kivételével, amelyek évközi módosításának, átcsoportosításának jogát az Országgyűlés magának tartotta fenn.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 40. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(4) Az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet esetén a Kormány e törvény rendelkezéseitől eltérő átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyről az Országgyűlés legközelebbi ülésén be kell számolnia. E jogkörében a Kormány az (1) bekezdésben foglaltakon túl a központi költségvetésről szóló törvényben nem szereplő költségvetési kiadásokat teljesíthet és rendkívüli fizetési kötelezettséget írhat elő.

(5) Az Alaptörvény 53. cikke szerinti veszélyhelyzet esetén, a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló törvény rendelkezéseivel összhangban a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester, a polgármester e törvény rendelkezéseitől eltérő, a helyi önkormányzat költségvetése körében a (4) bekezdés szerint átmeneti intézkedéseket hozhat, amelyekről a képviselő-testület, a megyei közgyűlés soron következő ülésén be kell számolnia.”

70. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 45. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) Ha az állam befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozatala útján valósítja meg feladatát, az alapok létrehozatala és azokban tőkeemelés az állam nevében, tulajdonosi ügyletként hajtható végre. Az állam nevében létrehozott befektetési alapból vagy kockázati tőkealapból származó bevétel az állam tulajdonosi bevétele. Befektetési alapot vagy kockázati tőkealapot a Vtv. 17. § (1) bekezdés e) pontjától eltérően a befektetés céljának vagy jellegének szakmai kapcsolódása alapján feladat- és hatáskörrel rendelkező költségvetési szerv is létrehozhat. Az így létrejött állami vagyon feletti tulajdonosi joggyakorlás tekintetében a Vtv. rendelkezéseit kell alkalmazni.”

72. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 34. alcíme a következő 49/C. §-sal egészül ki:

„49/C. § Az államháztartás központi alrendszerén kívüli szervezet tulajdonába kerülő befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozása, azokban végrehajtandó tőkeemelés érdekében fejezeti kezelésű előirányzat terhére is nyújtható támogatás.”

74. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 70. § (5) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására jogosult személyekről vezetett nyilvántartás tartalmazza az érintett)

„g) felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét és a kiállítás keltét vagy a szakirányú végzettség alóli felmentést igazoló dokumentum meglétére vonatkozó utalást,”

75. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 104. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) Az átalakítással érintett költségvetési szervnek a törzskönyvi nyilvántartásból való törlése, vagy az alapító okiratának módosítása, a jogutód költségvetési szerv bejegyzése, vagy a jogutód költségvetési szerv alapító okiratának módosítása esetén a törzskönyvi nyilvántartás vezetésére irányuló eljárásban, a (2) bekezdésben meghatározott ügyintézési határidő megkezdésének napja alatt azt a napot kell érteni, amely napon valamennyi, az eljárás lefolytatásához előírt kérelem – ha az átalakítással érintett költségvetési szervek valamelyike az Mötv. 85. § (3a) bekezdése szerinti kormányhivatali kijelöléssel érintett, a kormányhivatal vezetője által hozott kijelölő döntése – a kincstárhoz hiánytalanul, jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő tartalommal beérkezik.”

76. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 69/A. alcímmel egészül ki:

„69/A. Törzsadat-nyilvántartás

106/G. § (1) A kincstárként kijelölt szerv a jogszabályban meghatározott feladatainak ellátásához, annak érdekében, hogy az általa vezetett nyilvántartásokban szereplő adatok az adatkezelés céljai szempontjából megfelelőek és relevánsak legyenek és a szükséges mértékre korlátozódjanak, továbbá az adatok folyamatos, megfelelő minőségének biztosítása, naprakészen tartása, valamint az általa vezetett nyilvántartások informatikai rendszereinek az ügyfelek magasabb színvonalú kiszolgálását biztosító együttműködése céljából azon ügyféladatok tekintetében, amelyek nem tartalmaznak részletes ügyviteli információkat, és ezáltal nem teszik lehetővé az ügyfelek érdemi ügyviteli adatainak jogellenes összekapcsolását (a továbbiakban: törzsadat), a fenti célok eléréséhez szükséges adatkörben és mértékben egységes közhiteles nyilvántartásnak nem minősülő törzsadat-nyilvántartást vezet.

(2) A törzsadat-nyilvántartás e törvényi felhatalmazás alapján a kincstári feladatokra kijelölt szerv adatkezelési körébe tartozó, az (1) bekezdésben meghatározottaknak megfelelő személyes adatokat tartalmazhat.

(3) Az (1) bekezdés szerinti törzsadat-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával a Kormány rendeletben kijelölt szervet vagy szervezetet bízhat meg, kivéve, ha e korlátozás alól az adatkezelő irányítására kijelölt miniszter előterjesztésére a közigazgatási informatika infrastrukturális megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló törvényben meghatározott egyedi felmentést ad.

(4) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás vezetése céljából a kincstárként kijelölt szerv által vezetett nyilvántartások összekapcsolhatók, amelynek során biztosítani szükséges, hogy a törzsadatnak nem minősülő adatok összekapcsolása kizárólag emberi beavatkozás nélküli, gépi úton valósuljon meg, és sem üzemszerű működés, sem rendkívüli esemény során ne jöhessen létre olyan összekapcsolt, ember számára értelmezhető adatokat tartalmazó nyilvántartás, amely a kincstárként kijelölt szerv részére egyes feladatainak ellátáshoz meghatározott célokon túlmenően többlet hozzáférést biztosítana bárkinek az érintettek egymástól elkülönülten kezelendő törzsadatnak nem minősülő adataihoz.

(5) A törzsadat-nyilvántartásban szereplő adatok kizárólag jogszabály szerinti feladatellátás céljából, jogszabályban meghatározott mértékben és időtartamban kezelhetőek.

(6) A törzsadat-nyilvántartásban szereplő adathoz való hozzáférés kizárólag azon szerv, vagy személy részére biztosítható, amely az érintett adat megismerésére, kezelésére törvény alapján jogosult.

(7) A kincstár az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás útján történő adatkezelés jogszerűsége, valamint az adatok kezelésére vonatkozó elveknek való megfelelés ellenőrzése és biztosítása, továbbá ezen megfelelés igazolása érdekében egységes azonosítási, jogosultságkezelési és adatszolgáltatási nyilvántartást vezet.”

77. § (1) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben jelölje ki a törzsadat-nyilvántartás működtetésében közreműködő szervet vagy szervezetet.”

(2) Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (3) bekezdése a következő 9. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy)

„9. a törzsadat-nyilvántartás vezetésének részletes szabályait és a törzsadat-nyilvántartás műszaki követelményeit”

(rendeletben szabályozza.)

78. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

„(3b) A 79. § (2a) bekezdése szerinti felmentéssel rendelkező kincstári körön kívüli számlatulajdonos, – kivéve, ha a felmentés területszerzéssel, a közigazgatási, hatósági és bírósági eljárásokkal, a személyi jellegű ráfordításokkal, a pénzügyi és ajánlati biztosítékokkal, a bírósági és ügyvédi letétbe helyezéssel kapcsolatos feladatok, illetve a magyar honosságú gazdasági társaságok nemzetközi piacra jutásának elősegítésével kapcsolatos feladatok külföldi bankszámlán keresztül történő finanszírozása eseteire vonatkozik – ha a részére megítélt hazai forrásból nyújtott fejlesztési támogatás összege meghaladja az ötvenmillió forintot, a támogatások kincstáron kívüli fizetési számlán kezelt, még fel nem használt összegét a kincstárnál vezetett fizetési számlájára 2020. szeptember 30-ig átutalja. Ezt követően a kedvezményezett a költségvetési támogatás célja szerinti kiadásokat kizárólag a kincstárnál vezetett fizetési számláról teljesítheti. A támogató ellenőrzi az átutalási kötelezettség teljesítését, annak felszólítás ellenére történő elmaradása esetén a jogosulatlanul igénybe vett támogatás jogkövetkezményeit alkalmazza. E rendelkezést a 2020. december 31. napjáig lezáruló projektek esetében nem kell alkalmazni.”

79. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 111/A. §-sal egészül ki:

„111/A. § A befektetési alap vagy kockázati tőkealap létrehozására, azokban tőkeemelésre visszatérítendő költségvetési támogatást nyújtó szerv olyan tartalommal módosíthatja a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Módtv1.) hatálybalépését megelőzően megkötött támogatási szerződést, amely lehetőséget ad számára, hogy a támogatási jogviszonyból eredő követelését a befektetési alap befektetési jegyeinek, vagy a kockázati tőkealapban lévő kockázati tőkejegyeinek megszüntetéséből felszabaduló pénzeszköz értéke alapján határozza meg. Ha a pénzeszközök értéke kevesebb, mint a követelés eredeti összege, akkor ez a veszteség jellegű különbözet elengedett követelésnek minősül.”

80. § Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény a következő 111/B. §-sal egészül ki:

„111/B. § E törvénynek a Módtv1.-el megállapított 15. § (1) és (7) bekezdését valamint 16. § (1) bekezdését első alkalommal a Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló törvény szerkezete tekintetében kell alkalmazni.”

- 2. 6. § (4) bekezdés b) pontjában a „részesedések értékesítésekor” szövegrész helyébe a „részesedések, befektetési jegyek értékesítésekor” szöveg,

- 3. 6. § (6) bekezdés a) pontjában a „részesedések megszerzéséhez” szövegrész helyébe a „részesedések és befektetési jegyek megszerzéséhez” szöveg,

- 4. 6. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában az „értékpapírok vásárlásából” szövegrész helyébe az „értékpapírok – kivéve a befektetési jegyek – vásárlásából” szöveg,

- 5. 11/F. § (1) bekezdésében az „a feladat” szövegrész helyébe az „A feladat” szöveg,

- 9. 48/B. § (1) bekezdés b) pontjában a „helyettes államtitkár” szövegrész helyébe a „helyettes államtitkár, kormánymegbízott, kormánybiztos, miniszterelnöki megbízott, miniszterelnöki biztos” szöveg,

- 10. 48/B. § (1) bekezdés e) pontjában az „és a polgárőr szervezet” szövegrész helyébe az „ , a polgárőr szervezet és az állam által alapított vagyonkezelő alapítvány, valamint azon vagyonkezelő alapítvány, amelyhez az állam csatlakozott” szöveg,

- 11. 60/A. § (2) bekezdésében az „engedélyezett részletfizetés” szövegrész helyébe az „engedélyezett és az előírtaknak megfelelő ütemben teljesített részletfizetés” szöveg,

- 12. 60/A. § (3) bekezdésében a „kamat kivételével” szövegrész helyébe a „kamat és az 53/A. § (2) bekezdés szerinti ügyleti kamat kivételével” valamint a „nincs helye.” szövegrész helyébe a „nincs helye. A részletfizetési kérelem elbírálására vonatkozó eljárás során szünetelésnek nincs helye.” szöveg,

- 13. 77. § (2) bekezdésében a „bekezdése” szövegrész helyébe a „bekezdése és 79. § (4a) bekezdése” szöveg,

- 14. 90. § (5) bekezdés a) pontjában a „21. § (6) bekezdésében és 33. § (1)–(2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „33. § (1) és (2) bekezdésében” szöveg,

- 15. 90. § (5) bekezdés c) pontjában a „június 30-áig” szövegrész helyébe a „december 31-éig” szöveg,

- 16. 109. § (1) bekezdés 15. pont a) alpontjában a „visszakövetelésének” szövegrész helyébe a „visszakövetelésének, a támogatási szerződés módosításának” szöveg,

- 17. 109. § (1) bekezdés 15b. pontjában a „fejezeti” szövegrész helyébe a „fejezeti és központi” szöveg,

- 18. 109. § (1) bekezdés 31. pontjában a „megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek” szövegrész helyébe a „megyei önkormányzat és a megyei jogú város önkormányzat kedvezményezettnek” szöveg,

- 19. 109. § (3) bekezdés 7. pontjában a „rendjét, és” szövegrész helyébe a „rendjét,” szöveg, és

- 20. 109. § (3) bekezdés 8. pontjában a „mértékét” szövegrész helyébe a „mértékét, és” szöveg

- 1. 31. § (2a)–(2c) bekezdése,

(2) Hatályát veszti az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény

- 1. 11/F. § (1) bekezdésében az „az állami tisztviselőkről szóló törvény,” szövegrész, és

- 2. 36. § (2) bekezdésében az „ , megjelölve a forrásbiztosítás végső határidejét” szövegrész.

83. § Hatályát veszti a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény 24/B. § (1) bekezdése.

(4) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A kisadózó vállalkozás – ide nem értve a (9) bekezdés d) pont szerinti esetet – a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig köteles bejelenteni az állami adó- és vámhatósághoz azt, ha a tárgyhónapra vonatkozóan a (9) és (10) bekezdés szerint a kisadózó után nem keletkezik tételesadó-fizetési kötelezettsége. A kisadózó egyéni vállalkozónak a (9) bekezdés d) pont szerinti esetben nem kell bejelentést tennie, azzal, hogy a kötelezettség módosítását a rendelkezésre álló adatok alapján az állami adó- és vámhatóság hivatalból végzi el. A kisadózó egyéni vállalkozónak ugyanakkor be kell jelentenie a tárgyhónapot követő hónap 12. napjáig, ha a szünetelés ideje alatt a kisadózóként folytatott tevékenységébe tartozó munkát végez.”

88. § A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény a következő 32/E. §-sal egészül ki:

„32/E. § (1) Ha a magánszemély több jogviszonya alapján bejelentett kisadózó, a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 7. § (1a) bekezdés szerinti feltételnek 2021. január 1-jétől köteles megfelelni. Amennyiben az említett feltétel 2021. január 1-jén nem teljesül, az állami adó- és vámhatóság 2021. január 1-jével – a kisadózó és az érintett kisadózó vállalkozások részére a határozat megküldése mellett – az elsőként bejelentett jogviszony kivételével a többi jogviszony tekintetében törli a magánszemélyt a bejelentett kisadózók köréből.

(2) A 2020. december 31-éig kifizetővel létesített és 2021-ben még fennálló szerződéses jogviszony esetében a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel megállapított 13. § (2) bekezdés szerinti tájékoztatást az adózó 2021. január 15-éig teljesíti.

(3) A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő átmeneti szabályokról és a járványügyi készültségről szóló 2020. évi LVIII. törvény 34. § (7) bekezdése szerinti mentesség e törvény 8. § (6) bekezdése szerinti értékhatárt nem csökkenti.”

89. § (1) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

„20. kézbesítés: azon tevékenység, amely során a postai küldemény a postai szolgáltató hálózatából, illetve személyes felügyelet alól az átvételre jogosult személy részére történő átadással vagy levélszekrénybe, továbbá egyéb, a küldemény kézbesítésére alkalmas eszközbe történő elhelyezéssel kikerül;”

(2) A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 2. §-a a következő 24a. és 24b. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

„24a. logisztikai szolgáltatás: a postai küldemény továbbítási folyamatának egészét vagy egy részét magában foglaló azon tevékenység, amely során megtervezik, megvalósítják, ellenőrzik a postai küldemények és kapcsolódó információk hatékony és eredményes tárolását és a feladótól a címzettig való eljuttatását;

24b. nem postai funkció: postai szolgáltatásnak nem minősülő tevékenységek, így különösen a postaszolgálat-irányítási, a feladást megelőző és azt követő, valamint a kézbesítést megelőző és azt követő küldeményrendezési szolgáltatások, ezen belül:

a) a postai szolgáltatásokhoz kapcsolódó, nem postai szolgáltató által végzett adatrögzítés;

b) a postai küldemény felvételét követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;

c) a postai szolgáltató általi sikertelen kézbesítést követő tárolási, raktározási, megőrzési tevékenység;

d) a postai szolgáltató által kijelölt, a felhasználók számára elérhető helyiségben vagy helyen megőrzésre elhelyezett postai küldemény kiadása, valamint ahhoz kapcsolódó adatellenőrzési tevékenység.”

90. § A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény 4. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem postai szolgáltatás)

„g) a szállítás, a logisztikai szolgáltatás és a nem postai funkciónak minősülő tevékenység ellátása, amennyiben azt a gazdálkodó szervezet nem postai szolgáltatás keretében látja el.”

91. § A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 31. § (3) bekezdésében a „11. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11/A. §-a” szöveg lép.

93. § Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény 45/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„45/J. § (1) Az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 2021. február 28-ig a 43/Y. § (2) bekezdésében meghatározott és rendelkezésre álló adattartalommal adatot szolgáltat az állami adó- és vámhatóságnak az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó határokon átnyúló konstrukcióról, amely végrehajtásának első lépésére 2018. június 25-e és 2020. június 30-a között került sor.

(2) Az adótervezésben közreműködő 43/U. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakban

a) válik végrehajtás céljából elérhetővé,

b) készül el végrehajtásra, vagy

c) a végrehajtásának első lépésére ebben az időszakban kerül sor

a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(3) Az adótervezésben közreműködő 43/U. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha a közvetlenül vagy más személyen keresztül nyújtott támogatás, segítségnyújtás vagy tanácsadás napja 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakra esik, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(4) Az adótervezésben közreműködő a piacképes konstrukciókra vonatkozó 43/U. § (5) bekezdésében meghatározott bejelentési kötelezettségét először 2021. április 30-ig teljesíti.

(5) Az adótervezésben közreműködő és az érintett adózó 43/W. § (3) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az értesítés kézhezvételére 2020. július 1-je és 2020. december 31-e között kerül sor, a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(6) Az érintett adózó 43/W. § (4) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettsége esetén, ha az adatszolgáltatási kötelezettség alá tartozó, határokon átnyúló konstrukció 2020. július 1-je és 2020. december 31-e közötti időszakban

a) válik végrehajtás céljából elérhetővé,

b) készül el végrehajtásra, vagy

c) a végrehajtásának első lépésére ebben az időszakban kerül sor

a 30 napos teljesítési határidő számítása 2021. január 1-jétől kezdődik.

(7) Az (1)–(6) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási és bejelentési kötelezettség elmulasztása, késedelmes, hibás, valótlan tartalmú vagy hiányos teljesítése esetén az állami adó- és vámhatóság a 43/Z. §-ban foglaltaknak megfelelően jár el azzal, hogy a mulasztási bírság kiszabása az adózói kimentő igazolás megalapozottsága esetén mellőzhető.

(8) Az állami adó- és vámhatóság a 43/Y. § (1) bekezdésében meghatározott adattovábbítási kötelezettségét először 2021. április 30-ig teljesíti.

(9) Az állami adó- és vámhatóság a 43/Y. § (4) bekezdésében meghatározott kötelezettségét a központi adattár működésének megkezdéséig a CCN-hálózaton keresztül elektronikus úton teljesíti.”

94. § A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény 48. §-ában a „11. § (1) bekezdése” szövegrész helyébe a „11/A. §-a” szöveg lép.

95. § A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény 4. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) A tatai Kuny Domokos Múzeum vagyonkezelésében lévő antik gipsz szobormásolat-gyűjtemény a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvény hatálybalépésének napján, a törvény erejénél fogva, ingyenesen a Szépművészeti Múzeum vagyonkezelésébe kerül a korábbi vagyonkezelő vagyonkezelői jogának egyidejű megszűnésével. A vagyonkezelői jog tekintetében vagyonkezelési szerződés megkötése nem szükséges.”

96. § A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény 8. §-ában az „a 4. § (1) és (2) bekezdése” szövegrész helyébe az „a 4. § (1)–(2) bekezdése” szöveg lép.

102. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„75. § [Felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetések elszámolása]

Az adóhatóságnál nyilvántartott adótartozással vagy köztartozással rendelkező adózó esetében az elektronikus fizetéseket és elszámolásokat biztosító alrendszer elszámolási számlájára átutalással teljesített, felosztási rendelkezéssel nem rendezett befizetéseket az adóhatóság először a természetes személy jövedelemadó előlegére, a levont jövedelemadóra, vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra az esedékesség sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában számolja el. Az ezt követően fennmaradó összeget először a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság által nyilvántartott tartozásokra kell elszámolni azok esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a köztartozás jogosultjainak kell átutalni a köztartozás erejéig, a tartozások arányában. Az ezt követően fennmaradó összegre a túlfizetésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”

103. § (1) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az állami adó- és vámhatóság az általa felülvizsgált, az adózót megillető költségvetési támogatást (visszaigénylést, visszatérítést) az általa nyilvántartott 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettség, egyéb adó- és vámtartozás, adók módjára behajtandó köztartozás, az általános közigazgatási rendtartás alapján behajtandó köztartozás, az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 6. és 9–21. pontja szerinti megkeresésen alapuló pénzkövetelés és az önkormányzati adóhatóság megkeresésében közölt – önkormányzati adóhatóságot megillető – tartozás összegéig visszatarthatja, és ezzel ennek erejéig a tartozás megfizetettnek minősül.”

(2) Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 76. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az igényelt költségvetési támogatás (visszaigénylés, visszatérítés) összege az adózót terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt az adóhatóság először a nála nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére számolja el, elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az esedékesség sorrendjében, azonos esedékességű adóknál a tartozás arányában. Az ezt követően fennmaradó összeget a követelések arányában kell átutalni a köztartozás jogosultjainak.”

106. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 131. §-a a következő (25) bekezdéssel egészül ki:

„(25) Az állami adó- és vámhatóság elektronikus úton hivatalból átadja a járási hivatalnak azon adózó természetes személyazonosító adatait, valamint a fizetési kedvezményre irányuló eljárásban feltárt jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeinek adatait, akiről a fizetési kedvezmény engedélyezésére irányuló eljárásában olyan tényt tárt fel, amely a szociális rászorultság megállapítását a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerint megalapozhatja.”

109. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény a következő 274/G. §-sal egészül ki:

„274/G. § [Átmeneti rendelkezés a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel megállapított rendelkezéseihez]

(1) E törvénynek a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel megállapított (a továbbiakban: Módtv5.) 195. §-át, 196. § (1) bekezdését, 196. § (6) bekezdését és 197. § (3) bekezdését a folyamatban lévő eljárásokban és a végleges határozattal lezárt eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A végleges határozattal lezárt eljárásokban az adózó a Módtv5. hatálybalépését követő hat hónapos jogvesztő határidőn belül benyújtott kérelmére az adóhatóság a határozat saját hatáskörű módosításával megállapítja a végleges határozatban megállapított kamat és a mindenkori jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével számított kamatkülönbözetet.

(3) Ha az adózó az Áfa tv.-nek az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény jogharmonizációs módosításáról és az adó-visszaigénylés különös eljárási szabályairól szóló 2011. évi CXXIII. törvénnyel hatályon kívül helyezett 186. § (2)–(4) bekezdésével összefüggésben 2016. december 31-ig benyújtott kérelme alapján az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 124/C. § (6) bekezdése vagy 124/D. § (3) bekezdése szerinti mértéknek megfelelő kamat megállapításáról döntött, az adózó a Módtv5. hatálybalépését követő hat hónapos jogvesztő határidőn belül kérelmezheti a 2016. december 31-ig benyújtott kérelem alapján hozott határozatában megállapított kamat és a mindenkori jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével számított kamatkülönbözet megállapítását.

(4) A (3) bekezdés szerinti kamatkülönbözet iránti kérelem alapján az adóhatóság 2016. december 31-ig benyújtott kérelemre hozott határozatának saját hatáskörű módosításával az elévülésre tekintet nélkül megállapítja a kamatkülönbözetet.

(5) A 2016. december 31-ig benyújtott kérelem alapján hozott határozatban megállapított kamat, illetve a (3) bekezdés szerinti kamatkülönbözet után az adózót megillető kamat összegét az adóhatóság az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 37. § (6) bekezdésének alkalmazásával állapítja meg.”

- 2. 50. § (2) bekezdés 5. pontjában a „gyermekgondozási díj vagy a gyermekgondozást segítő ellátás” szövegrész helyébe a „gyermekgondozási díj, a gyermekgondozást segítő ellátás vagy az örökbefogadói díj” szöveg,

- 4. 195. §-ában és 196. § (1) bekezdésében az „az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusába” szövegrész helyébe az „az Európai Unió kötelező jogi aktusába” szöveg, és

- 5. 196. § (6) bekezdésében és a 197. § (3) bekezdésében a „jegybanki alapkamattal” szövegrész helyébe a „jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével” szöveg

112. § Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 1. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

113. § (1) Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény

- 1. 2. melléklet II/A./1. pont b) alpontja, és

- 2. 3. melléklet II/A/1. pont b) alpontja.

(2) Hatályát veszti az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 3. melléklet II/A./1. pont c) alpontjában az „és adóelőleg-kiegészítés” szövegrész.

114. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, az állami adó- és vámhatóság által folytatott végrehajtási eljárásban behajtott összeget – a végrehajtási eljárás során felmerült végrehajtási költségek, és a végrehajtási költségátalány elszámolását követően – elsőként a büntetőeljárásban a fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetésre, a vagyonelkobzásra, a büntetőeljárásban a jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságra – ideértve az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban bűncselekmény elkövetése miatt kiszabott pénzösszeget, jogi személlyel szemben kiszabott pénzbírságot vagy köz javára fizetendő jóvátételt és az Európai Unió tagállamai közé nem tartozó államban vagy az Európai Unió tagállamában büntetőeljárásban alkalmazott vagyonelkobzást –, ezt követően, a természetes személy jövedelemadójának előlegére, a levont jövedelemadóra vagy a kifizető által a természetes személytől levont járulékokra esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni. A még fennmaradó összeget elsőként a 2020. július 1. napja utáni időszakra vonatkozóan keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulék kötelezettségre, ezt követően az Európai Uniót megillető hagyományos saját forrásból fennálló követelésre, ezt követően az egyéb, az állami adó- és vámhatóság alapfeladataihoz kötötten nyilvántartott tartozásokra az esedékességük sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában, az ezt követően fennmaradt összeget pedig az elkülönített számlán nyilvántartott tartozásokra, több tartozás esetén a tartozások esedékességének sorrendjében, azonos esedékesség esetén a tartozások arányában kell elszámolni.”

115. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 29. § (1) bekezdés 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A végrehajtási eljárásban végrehajtható okirat:)

„5. az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget tartalmazó bejelentés, valamint a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv részéről az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség előírása érdekében teljesített elektronikus adatszolgáltatás,”

116. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 125/C. §-a a következő (2a)–(2c) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A (2) bekezdés alapján lefoglalt ingóság, valamint végrehajtás alá vont dematerializált értékpapír tekintetében az állami adó- és vámhatóság felhívja a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.), hogy az állam nevében 15 napon belül nyilatkozzon, hogy az állam a vagyonelkobzás végrehajtásának keretében a vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, vagy a vagyontárgy birtokba adását kéri.

(2b) Ha az MNV Zrt. a (2a) bekezdésében meghatározott felhívásra a (2a) bekezdésben megállapított határidőn belül nem nyilatkozik, vagy akként nyilatkozik, hogy az állam a vagyontárgy értékesítéséből befolyt vételárra tart igényt, az állami adó- és vámhatóság a 125/B. § (1) bekezdése szerint jár el.

(2c) Ha az MNV Zrt. arról nyilatkozik, hogy az állam a vagyontárgy birtokba adását kéri, az MNV Zrt. a nyilatkozatában megjelöli az ingóság birtokba adásának módját, valamint azt az értékpapírszámlát, amelyre a dematerializált értékpapír átvezetését kéri. Az állami adó- és vámhatóság az MNV Zrt. nyilatkozata alapján haladéktalanul intézkedik az ingóságnak az MNV Zrt. által meghatározott módon történő birtokba adása, dematerializált értékpapír esetén annak a MNV Zrt. által megjelölt értékpapírszámlára történő átvezetése iránt. Ha van olyan közhiteles nyilvántartás, amelyben a vagyontárgyat nyilván kell tartani, az állami adó- és vámhatóság haladéktalanul megkeresi a nyilvántartást vezető hatóságot, hogy a vagyontárgyra a vagyonelkobzásról szóló határozat jogerőre emelkedésének napjával az állam tulajdonjogát jegyezze be.”

117. § Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény 61. alcíme a következő 131/E. §-sal egészül ki:

„131/E. § A Magyarország 2021. évi központi költségvetésének a megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv.4.) megállapított 125/C. § (2a)–(2c) bekezdését a Módtv.4. hatálybalépésekor folyamatban lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben az állami adó- és vámhatóság az értékesítés iránt még nem intézkedett.”

- 2. 125/C. § (4) bekezdésében a „Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban: MNV Zrt.)” szövegrész helyébe az „MNV Zrt.-t” szöveg

121. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 221. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

„(1a) Miniszteri biztossá államtitkár, közigazgatási államtitkár és helyettes államtitkár nem nevezhető ki.”

122. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 222. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Más tisztség, megbízatás, egyéb munkavégzéssel együtt járó tevékenység végzése, illetve jogviszony létrehozása szempontjából a biztosi jogviszony nem minősül munkavégzésre, illetve foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak, továbbá – a 221. § (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel – nem keletkeztet összeférhetetlenséget.”

123. § A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény a következő 298. §-sal egészül ki:

„298. § [Átmeneti rendelkezések a miniszteri biztosi kinevezésre vonatkozó szabályok 2020. évi módosulásához]

E törvénynek a Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2020. évi LXXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv2.) megállapított 221. § (1a) bekezdését és 222. § (3) bekezdését a Módtv2. hatálybalépését követő kinevezések esetén kell alkalmazni.”

124. § Hatályát veszti a kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény 225. § (1) bekezdésében a „ , nem lehet továbbá alapítvány kezelőszervezetének tagja” szövegrész.

125. § Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény 10. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Az (5) bekezdés szerinti fejezetben beruházási tartalékot kell képezni, amely kizárólag az e fejezetben kiadási előirányzattal rendelkező beruházások tervezettől eltérő ütemű elszámolásának kezelésére, a jóváhagyott vagy új beruházások kapcsán év közben meghozott kormányzati döntések finanszírozására, továbbá a Beruházási Ügynökség által megvalósítandó kormányzati magasépítési beruházásokkal összefüggő tulajdonosi joggyakorlása során felmerülő kiadásokra használható fel.”

127. § Hatályát veszti a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény 127. § (5) bekezdésében az „Ez esetben a pedagógus alatt az e törvény alapján a szakképző intézmény munkaviszonyban foglalkoztatott oktatóját is érteni kell.” szöveg.

129. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 22. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

„(7) A (3) bekezdés és a 43. § (1) bekezdés a) pontja alkalmazásában belföldi az a Magyarországon élő magyar állampolgár is, aki

a) a jogviszony vizsgálat időpontjában társadalombiztosítási, szociális, családtámogatási ellátásban részesül, és

b) a jogviszony vizsgálatot megelőző öt éven belül

ba) rendelkezett belföldön legalább tizenkét hónap biztosítási jogviszonnyal, vagy

bb) legalább tizenkét hónapig egészségügyi szolgáltatásra volt jogosult az (1) bekezdés alapján.”

131. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összege 7 710 forint (napi összege 257 forint). A 2020. évet követően az egészségügyi szolgáltatási járulék tárgyévi havi mértéke a tárgyévet megelőző évi egészségügyi szolgáltatási járulék havi mértékének a tárgyévet megelőző év július hónapjára vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztóiár-index előző év azonos időszakához viszonyított változásával valorizált összege, 100 forintra kerekítve. Az egészségügyi szolgáltatási járulék napi mértéke a havi mérték harmincad része, 10 forintra kerekítve. Az előbbiek szerint megállapított járulék mértékeket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a honlapján a tárgyévet megelőző év október 31-ig közzéteszi.”

132. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettség további feltétele, hogy a természetes személy a járulékfizetési kötelezettsége keletkezését, vagy a 71. § (2) bekezdése szerinti bejelentkezését megelőzően megszakítás nélkül legalább egy éve a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkező hontalan személy esetén a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint bejelentett szálláshellyel rendelkezik Magyarország területén. Az egyéves időtartamba beleszámít az a legfeljebb kilencven napos időszak is, amely alatt a belföldi személy nem rendelkezett Magyarország területén bejelentett lakóhellyel. Ha a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv az egyéves időtartamra vonatkozóan a saját nyilvántartásában nem rendelkezik adattal, a járulékfizetési kötelezettség elbírálása céljából a lakcímre vonatkozó adatok közlése érdekében megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szervet, illetve a szálláshellyel kapcsolatos idegenrendészeti nyilvántartást kezelő szervet. Az e bekezdés szerinti feltétel a 22. § (7) bekezdés szerint belföldinek minősülő személyekre nem vonatkozik.”

133. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 45. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, vagy a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnésének bejelentését követően – a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv folyamatos elektronikus adatátadás útján érkező jelzése alapján – az állami adó- és vámhatóság az adatátadást követő 8 napon belül tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személynek. A tájékoztatás tartalmazza az e § szerinti fizetési kötelezettségre, továbbá az Ebtv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat.”

134. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 45. §-a a következő (4)–(10) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az állami adóhatóság elektronikus visszaigazolását követően a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezettet bejegyzi az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak nyilvántartásába.

(5) Ha az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett személy vitatja a fizetési kötelezettség jogalapját, mert az érintett időszakban

a) a 3. §, a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja alapján egészségügyi szolgáltatásra jogosult, vagy

b) a 6. § alapján biztosított

egyeztetést kezdeményezhet.

(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben az egészségbiztosítási szerv megteszi a 69. § (2) bekezdés szerinti intézkedést és a tényállás tisztázása érdekében a 69. § (4) bekezdése szerinti bizonyítást folytatja le. Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben az egyeztetési eljárást az állami adó- és vámhatóság folytatja le. Az egyeztetés eredményéről az eljáró szerv a rá irányadó jogszabályok szerint döntést hoz.

(7) Az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságot, az állami adó- és vámhatóság az egészségbiztosítási szervet haladéktalanul elektronikus úton tájékoztatja az (5) bekezdés szerinti eljárás kezdeményezésének tényéről és a lefolytatott egyeztetés eredményéről a 73. § (12) bekezdés szerinti adattartalommal.

(8) A (6) bekezdés szerinti eljárások, valamint az ezen eljárásokhoz kapcsolódó jogorvoslati eljárások esetében meghozott határozat véglegessé válásáig nem tekinthető hátraléknak az egészségügyi szolgáltatási járulékból felhalmozott tartozás a 46. § (2) bekezdés alkalmazásakor.

(9) Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség határozattal történő megállapítására utólag kerül sor, a fizetési kötelezettséget a határozat véglegessé válásától számított 15 napon belül kell teljesíteni.

(10) Ha az állami adó- és vámhatóság a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatszolgáltatása alapján utólag ír elő fizetési kötelezettséget, azt az adatszolgáltatást követő 30 napon belül kell teljesíteni. A fizetési határidőről az állami adó- és vámhatóság a (3) bekezdés szerinti tájékoztató levélben értesíti a fizetésre kötelezett természetes személyt.”

135. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti és az ebből keletkező hátralék összege meghaladja az egészségügyi szolgáltatási járulék havi összegének hatszorosát, a Társadalombiztosítási Azonosító Jel (a továbbiakban: TAJ szám) egészségügyi szolgáltatás igénybevétele vonatkozásában érvénytelen, az egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen nem vehető igénybe. Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatás járulékfizetési kötelezettség nem teljesítéséből keletkező hátralékról szóló adatot átadja a biztosítotti nyilvántartás kezeléséért felelős szerv részére, amely ez alapján a TAJ számot egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljára érvényteleníti. A biztosítottak nyilvántartás kezeléséért felelős szerv a TAJ szám érvényességét az állami adó- és vámhatóságnak a tartozás megfizetéséről vagy a fizetési kedvezmény engedélyezéséről szóló adatszolgáltatását követő naptól állítja vissza. A tartozás utólagos megfizetése nem eredményezi a TAJ szám visszamenőleges érvényességét.”

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 46. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Ha az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre nem kötelezett személy (így különösen az EGT más tagállamban biztosított személy) egészségügyi szolgáltatási járulék fizetés alapján vesz igénybe egészségügyi szolgáltatást, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. Az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a költségeket, a követelést az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja. A jogalap nélküli egészségügyi szolgáltatási járulék adószámlán előírt kötelezettség összegét az állami adó- és vámhatóság törli. Az egészségügyi szolgáltatási adószámláról a törlésből eredő túlfizetés csak akkor visszaigényelhető, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor, vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került.”

136. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 59. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az állami adóhatóság a társadalombiztosítási ellátások jogosulatlan igénybevételének megakadályozása, az ellátások összegének megállapítása érdekében az e törvényben és az Art.-ban meghatározott adatokat a biztosítottak adóazonosító jelének feltüntetésével szolgáltatja. A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: társadalombiztosítási igazgatási szervek) az átadott nyilvántartás adatait a saját nyilvántartásának adataival a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló törvény szabályai szerinti kapcsolati kód alkalmazásával veti egybe. A társadalombiztosítási igazgatási szervek – ide nem értve a biztosítotti nyilvántartás vezetéséért felelős szervet – a jogosulatlan ellátások igénybe vevőiről adóazonosító jel feltüntetésével tájékoztatják az állami adóhatóságot. A biztosítotti nyilvántartásért felelős szerv a jogosulatlan ellátások igénybevevőiről kapcsolati kód feltüntetésével tájékoztatja az állami adó- és vámhatóságot.”

137. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 68. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1)–(4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatás kiterjed az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatokra. A (2)–(3) bekezdés szerinti esetek kivételével az adatszolgáltatás tartalmazza az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megszűnésének időpontját is, figyelembe véve az Ebtv. 29. § (9) bekezdésében foglalt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság időtartamát is.”

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 68. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(7) Ha az állami adóhatóság tudomást szerez arról, hogy a foglalkoztató megszűnt, azonban a biztosítás megszűnéséről bejelentés nem történt, az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság ellenőrzése céljából a cég nevéről, székhelyéről és a foglalkoztatottak az Art. rendelkezései szerint az adóigazolvány kiállításához szükséges természetes azonosító adatairól tájékoztatja az egészségbiztosítási szervet. Ha az egészségbiztosítási szerv nyilvántartása szerint a természetes személy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága a foglalkoztató megszűnése miatt már nem áll fenn, akkor az egészségbiztosítási szerv a 45. § (3) bekezdése szerinti adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak.”

138. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 71. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„71. § (1) A 43. § (1) bekezdés a) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a biztosítási jogviszony megszűnésének, a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnésének bejelentését követően a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatátadásától számított 8 napon belül az állami adó- és vámhatóság tájékoztatást küld a fizetésre kötelezett természetes személynek. A tájékoztatás tartalmazza a 43–46. § szerinti fizetési kötelezettségre, továbbá az Ebtv. szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságra vonatkozó szabályokat. Az állami adó- és vámhatóság az e törvény szerinti járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán elkülönítetten előírja, a befizetéseket nyilvántartja, és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli.

(2) Ha az adóhatóság bármely okból (így különösen ha a fizetési kötelezettséggel érintett személy nem minősült belföldinek ezt megelőzően, vagy a foglalkoztató nem jelentette be a biztosítási jogviszony végét) az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget nem írta elő, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy a 43. § szerinti fizetési kötelezettségét külön eljárás keretében jelenti be – és egyidejűleg nyilatkozik arról, hogy más EGT-államban vagy szociális biztonsági egyezményes államban nem áll fenn biztosítása – az állami adó- és vámhatóságnak. Az állami adó- és vámhatóság a 73. § (13) bekezdés szerinti adatszolgáltatást követő 8 napon belül a 43. §-ban foglaltak figyelembevételével határozatot hoz. A 43. §-ban foglalt feltételek teljesülése esetén a határozat tartalmazza a biztosítási jogviszony megszűnése, vagy a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja, vagy a 3. §-a szerint fennálló jogosultság megszűnése esetén a fizetési kötelezettség előírását és annak kezdő időpontját. Az állami adó- és vámhatóság a járulékfizetési kötelezettséget az adószámlán előírja, a befizetéseket nyilvántartja és az e törvényben, vagy más törvényben meghatározott esetben a járulékfizetési kötelezettséget törli. Az állami adó- és vámhatóság az adóazonosító jellel nem rendelkező kötelezett személy részére az Art. rendelkezései szerint adóazonosító jelet állapít meg.

(3) Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha e fizetési kötelezettség biztosítással járó olyan jogviszony létesítése miatt szűnik meg, amelyet az állami adó- és vámhatósághoz az Art.-ban foglaltaknak megfelelően bejelentettek. A biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésére tekintettel az adóhatósághoz beérkezett bejelentés figyelembevételével az állami adó- és vámhatóság a megszűnt egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségről a bejelentést követően azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(4) Az adóhatóság a kötelezett személyt az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége megszűnéséről hivatalból értesíti, ha a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja szerint jogosulttá válik egészségügyi szolgáltatásra. Ennek érdekében az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóság részére azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat a 22. § (1) bekezdés a)–u) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság keletkezéséről.

(5) Ha az állami adó- és vámhatóság hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetésre kötelezett személy külföldön tartózkodik, és nem minősül e törvény alapján belföldinek, vagy a kötelezett személy elhalálozott, a 43. § alapján keletkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségének megszűnését nyilvántartásba veszi, és a kötelezett személy részére előírt havi járulékfizetési kötelezettségét a kötelezettség megszűnése napjával, a kötelezett személy elhalálozása esetén annak halála napjával törli.

(6) Ha az állami adó- és vámhatóság az (5) bekezdésben foglaltakról nem az egészségbiztosítási szervtől értesül, azonnal elektronikus úton adatot szolgáltat az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(7) Az állami adó- és vámhatóság kérelemre, visszamenőleges hatállyal törli a külföldön élő kötelezett személy 43. § szerinti járulékfizetési kötelezettségét, ha a magánszemély hitelt érdemlően igazolja (különösen a tartózkodást, illetve az egészségbiztosítási jogviszonyt igazoló okirattal), hogy

a) huzamos ideje, életvitelszerűen Magyarország területén kívül tartózkodik, és

b) a tartózkodási helye jogszabályai szerinti egészségbiztosítási rendszer hatálya alatt áll.

Az állami adó- és vámhatóság a visszamenőleges hatályú törlésről, annak időszakáról és az érintett személy adatairól soron kívül értesíti az érintett személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervet a (8) bekezdésben részletezett eljáráshoz. A törlésből eredő túlfizetés csak akkor visszaigényelhető, ha az egészségbiztosítási szervnél a kötelezésre nem került sor, vagy a kötelezés alapján fizetendő díj igazoltan rendezésre került.

(8) Ha egészségügyi szolgáltatás igénybevételére került sor a (7) bekezdésben foglalt időszak alatt, akkor a természetes személy köteles az egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeit megtéríteni. Az igénybe vett egészségügyi szolgáltatás Egészségbiztosítási Alapot terhelő költségeinek megfizetésére az egészségbiztosítási szerv kötelezi a természetes személyt a közfinanszírozott szolgáltatótól beérkezett teljesítményjelentés alapján. Ha a kötelezett önként nem téríti meg a költségeket, a követelést az egészségbiztosítási szerv az állami adó- és vámhatóságnak adók módjára behajtandó köztartozásként átadja.

(9) Az egészségbiztosítási szerv által vezetett egészségügyi szolgáltatásra jogosultak, biztosítottak nyilvántartásában biztosítottként vagy egyéb jogcímen jogosultként nem szereplő személyek a 68. § vagy a 69. § alapján adóhatóságnak átadott adatait az adóhatóság összeveti

a) az Art. szerinti havi bevallások biztosítottankénti adataival,

b) a 43. § alapján egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetőkről vezetett nyilvántartása adataival, és

c) az Art. alapján a foglalkoztatók által az állami adó- és vámhatósághoz bejelentett biztosított személyek adataival.

(10) Ha az állami adó- és vámhatóság azt állapítja meg, hogy a természetes személy egészségbiztosítási szerv által a 68. § vagy a 69. § alapján átadott adatai a (9) bekezdés a)–c) pontjai szerinti adatok között nem szerepelnek, felszólítja a természetes személyt egészségügyi szolgáltatásra jogosultságának igazolására. Ha a személy a felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül az adóhatóság előtt hitelt érdemlő módon nem bizonyítja egészségügyi szolgáltatásra jogosultságát, az adóhatóság a természetes személynek a 22. § alapján legutóbb fennállt egészségügyi szolgáltatásra való jogosultsága megszűnését követő első naptól az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségét határozattal előírja, a befizetéseket nyilvántartja.

(11) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság igazolására rendelkezésre álló 15 nap a természetes személy kérelmére – indokolt esetben – egy alkalommal további 15 nappal meghosszabbítható.

(12) Ha a (10) bekezdés szerinti felszólítást követően a természetes személy vagy képviselője hitelt érdemlő módon bizonyítja, hogy az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság fennáll, vagy a természetes személy elhalálozott, illetve külföldön tartózkodik, és e törvény alapján nem minősül belföldinek, az ezt bizonyító okirat, nyilatkozat másolatát az adóhatóság haladéktalanul továbbítja a természetes személy lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervnek.

(13) Az állami adó- és vámhatóság az egészségügyi szolgáltatási járulék megfizetésére kötelezett természetes személy adatairól a járulékfizetési kötelezettség előírásáról szóló határozat véglegessé válását követően azonnal elektronikus úton szolgáltat adatot az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv részére.

(14) A 68. § vagy a 69. § alapján teljesített adatszolgáltatásban az adóhatóságnak átadott azon személyek adatait, akiket az adóhatóság beazonosítani nem tud, mert az egészségbiztosítási szerv által ismert és közölt természetes személyazonosító adatok és lakcím alapján az nem lehetséges, az adóhatóság „nem beazonosítható” jelzéssel visszaküldi az egészségbiztosítási szerv részére.”

139. § (1) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 73. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(12) Az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság megállapítása érdekében a 43. § szerint járulékfizetésre kötelezett személyekre vonatkozóan a NEAK adatszolgáltatást teljesít az állami adó- és vámhatóságnak a következő adatokról:

a) a természetes személy családi és utóneve, születési családi és utóneve, születési helye, születési ideje, anyja születési családi és utóneve,

b) a nem magyar állampolgárságú természetes személy állampolgársága,

c) a természetes személy kapcsolati kódja,

d) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség kezdő, illetve záró napja, valamint

e) az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség keletkezésének és megszűnésének jogcíme.”

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 73. §-a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:

„(13) A 71. § (2) bekezdés szerint a természetes személy által teljesített bejelentés esetén a NEAK a (12) bekezdésben meghatározottakon túl arról is adatot szolgáltat, hogy a természetes személy belföldinek minősül és az egészségbiztosítási nyilvántartásban szerepel.

(14) Az egészségbiztosítási szerv a 84. § (2) bekezdés a) pontja és (3) bekezdése szerinti ellenőrzése során a biztosítási jogviszony utólagos megállapításáról vagy törléséről határozatot hoz, ha a járulék utólagos megállapítására elévülés miatt részben vagy egészben már nincs lehetőség.”

140. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A foglalkoztató a foglalkoztatottnak minősülő biztosítottnak a tárgyhónapban kifizetett (juttatott), járulékalapot képező jövedelem, vagy a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ alapján köteles a társadalombiztosítási járulékot megállapítani és a biztosítottat terhelő járulékot levonni. A megállapított tárgyhavi járulékot az Art.-ban meghatározottak szerint kell a tárgyhónapot követő hónap 12-éig bevallani, illetve megfizetni az állami adó- és vámhatóságnak. A megállapított járulékot csökkenteni kell azzal az összeggel, amelyet a foglalkoztató az adott jogviszonnyal összefüggésben a tárgyévre vonatkozó túlfizetés miatt fizetett vissza a biztosítottnak. Ha a tárgyhónapban a 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ után járulék fizetésére kötelezett biztosított részére a járulékfizetési alsó határt elérő jövedelmet nem fizettek, és a tárgyhónapban elszámolt járulék a járulékfizetési alsó határ után számított járulék összegét nem éri el, a foglalkoztató köteles a foglalkoztatottnak minősülő biztosított helyett a járulékalapot képező jövedelem és a járulékfizetési alsó határ közötti különbözet után fizetendő járulékot a törvényben előírt határidőn belül megfizetni. A 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ vonatkozásában a 82. § szerinti járulék különbözet szabályait alkalmazni nem lehet.”

141. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 78. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„78. § (1) Az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen kívül hagyására a nyugdíj-megállapító szervek hatáskörébe tartozó ügyekben akkor van lehetőség, ha

a) a természetes személy a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerinti biztosításának nem kellett volna fennállnia és ő vagy foglalkoztatója eleget tett társadalombiztosítási kötelezettségének és járulékfizetés történt,

b) a természetes személy a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosított volt, és ő vagy foglalkoztatója járulékmegállapítási, -fizetési kötelezettségének eleget tett, de bevallási kötelezettségét nem vagy hiányosan teljesítette,

c) hatóság határozatban helytelenül állapította meg az alkalmazandó jogot, és a természetes személynek belföldön kellett volna a 6. § vagy a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 5. §-a szerint biztosítottnak lennie és társadalombiztosítási kötelezettségeit teljesítenie.

(2) Az Art.-ban meghatározott elévülési idő figyelmen kívül hagyásával a természetes személynek lehetősége van arra, hogy az (1) bekezdés

a) a) pontja szerinti esetben

aa) ha az a) ponttal érintett biztosítási időszakkal együtt az ellátásra való jogosultsága megállapítható, akkor ezen időszak szolgálati időként történő elismerését kérje,

ab) az aa) pont szerinti esettől eltérően a Nyugdíjbiztosítási Alap javára befizetett járulékokat visszaigényelje,

b) b) pontja szerinti esetben a bevallási kötelezettségét utólagosan pótolja,

c) c) pontja szerinti esetben biztosítotti bejelentésének és társadalombiztosítási (különösen a járulékfizetési és -bevallási) kötelezettségeinek az állami adó- és vámhatóságnál eleget tegyen.

(3) Az (1) bekezdésben rögzített esetekben az eljárás a nyugdíj megállapításért felelős szervnél vagy az állami adó- és vámhatóságnál kérelemre indul.

(4) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a nyugdíj megállapításért felelős szerv megvizsgálja, hogy fennállnak-e az érintett időszak szolgálati időként történő figyelembe vételének a (2) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti feltételei. Ha megállapítható olyan időszak amely időszakot nem lehet szolgálati időként figyelembe venni a nyugellátás megállapításához, a nyugdíj megállapításért felelős szerv a nyilvántartásában szereplő adatok alapján határozattal megállapítja a szolgálati időként figyelembe nem vehető időszakot és az erre tekintettel tartozatlanul megfizetett nyugdíjjárulék összegét, amelyet a Magyar Államkincstár a természetes személy részére kifizeti.

(5) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a 2006. december 31-e utáni időszak tekintetében van mód eljárást indítani. A bevallás utólagos benyújtása az állami adó- és vámhatóságnál teljesíthető.

(6) Az eljárás során a nyugdíj megállapításért felelős szerv együttműködik az állami adó- és vámhatósággal, valamint a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szervvel.

(7) Az (1) bekezdés szerinti eljárás esetében az Art. késedelmi pótlékra, önellenőrzési pótlékra, adóbírságra, mulasztási bírságra és intézkedésekre vonatkozó szabályait alkalmazni nem lehet.

(8) A nyugdíjmegállapító szerv (4) bekezdés szerinti intézkedése időpontjában az Art. szerinti elévülési időn belüli tartozatlan járulékfizetés rendezésére a fentiek nem alkalmazhatóak.”

142. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„101. § E törvény rendelkezései a 2020. június 30. napjáig az állami adó- és vámhatósághoz érkezett egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettségre irányuló bejelentésekre, és a 2020. június 30. napján a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 44/A–44/C. §-a alapján folyamatban lévő eljárásokra nem alkalmazhatóak.”

143. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 104. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„104. § (1) Az e törvény hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozó kötelezettségeket az állami adó- és vámhatóság a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján vezetett számlán tartja nyilván.

(2) A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései alapján fennálló egészségügyi szolgáltatási járulék tartozást e törvény 46. § (2) bekezdésének alkalmazásakor nem kell figyelembe venni.

(3) Azon természetes személynek, akinek 2020. június 30-án egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége áll fenn, az állami adó- és vámhatóság 2020. július 1-je után, e kötelezettsége megszűnéséig, az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettséget a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezései szerinti bejelentés vagy a 2020. július 1-jét megelőzően véglegessé vált határozat alapján írja elő.

(4) A (3) bekezdés szerinti esetben e törvény hatálybalépését követő időszakra a járulékfizetési kötelezettség előírása, a befizetések nyilvántartása, illetve a kötelezettség törlése tekintetében e törvény 71. § (1) bekezdése alapján jár el az állami adó- és vámhatóság.

(5) Ha egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség megállapítására utólag, 2020. június 30-át követően kerül sor, és annak kezdő napja 2020. július 1-jét megelőző nap, a fizetési kötelezettség

a) 2020. július 1-je előtti napjaira a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni,

b) 2020. június 30-át követő napjaira e törvény szabályait kell alkalmazni.

(6) Az állami adó- és vámhatóság a fizetési kötelezettséget az azt megállapító végleges határozat illetve a biztosítottak nyilvántartásáért felelős szerv adatszolgáltatása alapján az (5) bekezdés a) pontja szerinti esetben a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény szerint vezetett adószámlán, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben e törvény szerint vezetett adószámlán írja elő.

(7) Az e törvény 27. § (2) bekezdés szerinti járulékfizetési alsó határ és a ténylegesen kifizetett járulékalapot képező jövedelem közötti különbözet után fennálló társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettséget a 2020. július és augusztus hónapra vonatkozóan nem kell teljesíteni. Ezekben az esetekben a járulékalapot képező jövedelmet a 27. § (1) bekezdése szerint kell megállapítani.”

144. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„105. § A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 2019. december 31-én hatályos 4. § k) pont 1. alpontjában, 4. § p) pontjában, 5. § (1) bekezdés b) pontjában, 8. § h) pontjában, 16/A. §-ában, 25/A. § b) pontjában, 31. § (4) bekezdés b) pontjában, 44/A. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt rendelkezéseit kell alkalmazni a tanulószerződéssel foglalkoztatott tanulókra vonatkozóan.”

145. § A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény

- 1. 27. § (1) bekezdés b) pontjában az „adóztatási joga” szövegrész helyébe az „adóztatási joga, vagy kettős adózást kizáró egyezmény hiányában adóelőleg megállapítási kötelezettség nem keletkezik” szöveg,

- 2. 27. § (1) bekezdés b) pont bb) alpontjában a „megszerezett” szövegrész helyébe a „megszerzett” szöveg,

- 3. 34. § (2) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék” szöveg,

- 4. 34. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék” szöveg,

- 5. 60. § (1) bekezdésében a „tarthatják nyilván és kezelhetik” szövegrész helyébe a „tartják nyilván és kezelik” szöveg,

- 6. 60. § (2) bekezdésében a „szolgáltathatnak” szövegrész helyébe a „szolgáltatnak” szöveg,

- 7. 68. § (4) bekezdésében a „szolgáltathat” szövegrész helyébe a „szolgáltat” szöveg,

- 8. 79. § (2) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulék” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási járulék vagy nyugdíjjárulék” szöveg,

- 9. 79. § (3) bekezdésében a „társadalombiztosítási járulékként” szövegrész helyébe a „társadalombiztosítási járulékként, vagy nyugdíjjárulékként” szöveg

lép.

147. § Hatályát veszti a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény 97. § (2) és (3) bekezdése.

„13. számú melléklet az 1992. évi LXXXIV. törvényhez

1. Az állami adóhatóságnál kezelt késedelmi pótlék és bírság bevételi számlákra a tárgyhónapban befolyt bevételekből a Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap számára a havonta átutalásra kerülő összeg meghatározása az alábbiak szerint történik (előirányzaton eredeti előirányzatot kell érteni):

ahol

1.1. A: az adóhatóságnál kezelt azon tárgyévi adó, járulék, hozzájárulás, illeték költségvetési bevételi előirányzata, kivéve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai – a képlet E: és Ny: fogalmak szerinti – bevételek előirányzata, amely befizetési kötelezettségek nem teljesítése esetére jogszabály késedelmi pótlék, illetve bírság fizetési kötelezettséget ír elő.

1.2. E: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Egészségbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból az Egészségbiztosítási Alapot megillető rész, a biztosítotti egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, egészségügyi szolgáltatási járulék bevételi előirányzata, a táppénz-hozzájárulás bevételi előirányzatának harmada, a folyamatos gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek előirányzata.

1.3. Ny: a tárgyévi szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető része, a biztosított által fizetett társadalombiztosítási járulékból a Nyugdíjbiztosítási Alapot megillető rész, a nyugdíjjárulék.

1.4. P: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt késedelmi pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezen a jogcímen visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.

1.5. B: az adóhatóságnál az adóztatási tevékenységgel összefüggően kezelt bírság, mulasztási bírság, önellenőrzési pótlék bevételi számlára a tárgyhónapban befolyt bevételnek az adózók (kifizetők) által ezeken a jogcímeken visszaigényelt és az adóhatóság által a tárgyhónapban visszautalt tételekkel csökkentett összege.

”

- 1. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény 1. melléklet 3. pontja helyébe az következő rendelkezés lép:

„3. A munkáltató és a kifizető (ideértve a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő, a Tbj. 4. § 2. pontja szerinti egyéni vállalkozót és a biztosított mezőgazdasági őstermelőt, és a Tbj. 87. §-a szerinti kötelezettet is), valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése és a Tbj. 85. § alapján eljáró szerv – a munkáltató, kifizető adóazonosító számának, nevének, elnevezésének, székhelyének, telephelyének, lakóhelyének, továbbá jogelődje nevének és adószámának közlésével – az állami adó- és vámhatóságnak elektronikus úton vagy az erre a célra rendszeresített nyomtatványon bejelenti az általa foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, a TAJ számát. Ha a biztosított nem rendelkezik adóazonosító jellel, a születési családi és utónevét, születési helyét, anyja születési családi és utónevét és a biztosított állampolgárságát is kötelező bejelenteni. A bejelentést

3.1. a biztosítás kezdetére vonatkozóan legkésőbb a biztosítási jogviszony első napján, a foglalkoztatás megkezdése előtt, álláskeresési támogatás esetén a támogatást megállapító határozat jogerőre emelkedését követő tíz napon belül, illetve ha a biztosítás elbírálására utólag kerül sor, legkésőbb a biztosítási kötelezettség megállapítását követő napon kell teljesíteni,

3.2. a jogviszony megszűnését, a szünetelés kezdetét és befejezését, a biztosítás megszűnését követően folyósított ellátás kezdő és befejező időpontját közvetlenül követő 8 napon belül kell teljesíteni,

3.3. ha a foglalkoztató személyében jogutódlás következik be, a jogutód munkáltató, kifizető köteles a jogutódlással érintett, a Tbj. 6. § (1) bekezdés a)–c) és f)–g) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti biztosított személyre vonatkozóan teljesíteni; a bejelentési határidőkre a 3.1. és 3.2. pontot, a bejelentendő adatok körére e bekezdést kell alkalmazni, azzal, hogy a bejelentésben fel kell tüntetni a jogelőd nevét, elnevezését és adószámát, a jogutódlás tényét és napját, továbbá a jogutód nevét, elnevezését, adószámát és a jogutód megalakulása napját is.”

- 2. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL törvény 1. melléklet 6–8. pontja helyébe az következő rendelkezések lépnek:

„6. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető, valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése alapján eljáró szerv által elektronikusan bejelentett adatokat azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartása részére.

6/A. A Nemzeti Egészségbiztosítási Alap Kezelője az állami adó- és vámhatóság részére folyamatosan, elektronikus dokumentum formájában megküldi az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartás azon adatait, melyek nem az állami adó- és vámhatóság 6. pont szerinti adatszolgáltatása során kerültek bejegyzésre.

7. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, a munkáltató vagy a kifizető, valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése alapján eljáró szerv által elektronikusan bejelentett adatok közül a foglalkoztatott biztosított családi és utónevét, adóazonosító jelét, születési idejét, biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidejét, a FEOR-számát, azok beérkezését követően elektronikus úton haladéktalanul megküldi az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartása részére. A nyomtatványon teljesített munkáltatói, kifizetői bejelentéseket az állami adó- és vámhatóság soron kívül feldolgozza és elektronikus dokumentum formájában továbbítja az állami szakképzési és felnőttképzési szerv pályakövetési rendszert működtető nyilvántartásának.

8. Az állami adó- és vámhatóság a 3. és 5. pontban meghatározott, munkáltató vagy kifizető, valamint a Tbj. 68. § (2) és (3) bekezdése alapján eljáró szerv által bejelentett adatok közül a munkáltató, több munkáltató által létesített munkaviszony esetén az e törvény szerint munkáltatónak nem minősülő, Mt. szerinti munkáltató azonosítására szolgáló adatokat, a több munkáltató által létesített munkaviszonyban való részvétele kezdetét és a munkaviszonyból való kilépésének idejét, továbbá a kifizető azonosítására szolgáló adatokat, a biztosított személyi adatait, állampolgárságát, a biztosítási jogviszonyának kezdetét, kódját, megszűnését, a biztosítás szünetelésének időtartamát, a heti munkaidőt és a FEOR-számot, valamint ezek bejelentése időpontját, illetve az adózó valamennyi általa ismert pénzforgalmi jelzőszámát, továbbá a 14. pontban foglalt adatokat haladéktalanul, illetve a 6. pont szerinti feldolgozást követően elektronikus úton közli a munkaügyi hatósággal. Az állami adó- és vámhatóság az országos, illetve ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából, a megállapításra törvényben feljogosított hatóság igénylése alapján tizenöt napon belül elektronikus úton megküldi az 1. pontban meghatározott adatok közül a munkáltató fő tevékenységének a mindenkor hatályos TEÁOR-nómenklatúra, egyéni vállalkozók esetén a mindenkor hatályos ÖVTJ-kódok szerinti besorolását, ezenkívül az ágazati érdekegyeztetésben történő részvétel megállapítása céljából a munkáltató bevallásában szereplő, a tárgyévet megelőző második évi éves nettó árbevételére vonatkozó adatokat. Az állami adó- és vámhatóság az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényben meghatározott, munkáltató által bejelentett adatokat a feldolgozást követően haladéktalanul – elektronikus úton – megküldi a munkaügyi hatóságnak, az állami foglalkoztatási szervnek, valamint az egészségbiztosítás biztosítotti nyilvántartásának.”