2020. évi LXXVI. törvény
Magyarország 2021. évi központi költségvetésének megalapozásáról
1. A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény módosítása¶
1. §
2. §
3. §
4. §
2. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása¶
5. §
3. A koncesszióról szóló 1991. évi XVI. törvény módosítása¶
6. §
7. §
4. A szerencsejáték szervezéséről szóló 1991. évi XXXIV. törvény módosítása¶
8. §
9. §
10. §
11. §
12. §
13. §
14. §
15. §
16. §
17. §
18. §
19. §
20. §
5. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény módosítása¶
21. §
6. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása¶
22. §
23. §
24. §
25. §
26. §
7. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása¶
27. §
8. A Bérgarancia Alapról szóló 1994. évi LXVI. törvény módosítása¶
28. §
9. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása¶
29. §
30. §
10. Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény módosítása¶
31. §
11. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása¶
32. §
33. §
12. A mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény módosítása¶
34. §
35. §
13. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása¶
36. §
14. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása¶
37. §
38. §
39. §
40. §
41. §
15. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása¶
42. §
16. Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása¶
43. §
44. §
17. A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény módosítása¶
45. §
18. A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény módosítása¶
46. §
47. §
19. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény módosítása¶
48. §
20. Az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény módosítása¶
49. §
21. A médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény módosítása¶
50. §
51. §
52. §
53. §
22. A honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény módosítása¶
54. §
55. §
23. A legfőbb ügyész, az ügyészek és más ügyészségi alkalmazottak jogállásáról és az ügyészi életpályáról szóló 2011. évi CLXIV. törvény módosítása¶
56. §
57. §
58. §
59. §
24. A korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény módosítása¶
60. §
25. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása¶
61. §
26. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény módosítása¶
62. §
63. §
64. §
65. §
66. §
67. §
68. §
69. §
70. §
71. §
72. §
73. §
74. §
75. §
76. §
77. §
78. §
79. §
80. §
81. §
82. § (1)
(2)
27. A fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításáról és a dohánytermékek kiskereskedelméről szóló 2012. évi CXXXIV. törvény módosítása¶
83. §
28. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása¶
84. §
85. § (1)
(2)
(3)
(4)
86. §
87. §
88. §
29. A postai szolgáltatásokról szóló 2012. évi CLIX. törvény módosítása¶
89. §
90. §
30. A honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény módosítása¶
91. §
31. Az üvegházhatású gázok közösségi kereskedelmi rendszerében és az erőfeszítés-megosztási határozat végrehajtásában történő részvételről szóló 2012. évi CCXVII. törvény módosítása¶
92. §
32. Az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény módosítása¶
93. §
33. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása¶
94. §
34. A megyei könyvtárak és a megyei hatókörű városi múzeumok feladatának ellátását szolgáló egyes állami tulajdonú vagyontárgyak ingyenes önkormányzati tulajdonba adásáról szóló 2015. évi LXXV. törvény módosítása¶
95. §
96. §
35. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása¶
97. §
36. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosítása¶
98. §
99. §
100. §
37. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása¶
101. §
102. §
103. §
104. §
105. §
106. §
107. §
108. §
109. §
110. §
111. §
112. §
113. §
38. Az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló 2017. évi CLIII. törvény módosítása¶
114. §
115. §
116. §
117. §
118. §
39. A turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény és kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi XCVII. törvény módosítása¶
119. §
120. §
40. A kormányzati igazgatásról szóló 2018. évi CXXV. törvény módosítása¶
121. §
122. §
123. §
124. §
41. Az állami magasépítési beruházások megvalósításáról szóló 2018. évi CXXXVIII. törvény módosítása¶
125. §
42. A szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény módosítása¶
126. §
127. §
43. A fővárosi és megyei kormányhivatalok működésének egyszerűsítése érdekében egyes törvények módosításáról szóló 2019. évi CX. törvény módosítása¶
128. §
44. A társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény módosítása¶
129. §
130. §
131. §
132. §
133. §
134. §
135. §
136. §
137. §
138. §
139. §
140. §
141. §
142. §
143. §
144. §
145. §
146. §
147. §
45. A központi költségvetési szervek elhelyezésére vonatkozó szabályok¶
148. § (1) A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv az irányítását vagy felügyeletét ellátó szerv vezetője által záradékolt ingatlan-minősítő nyilatkozatban (továbbiakban: ingatlan-minősítő nyilatkozat) 2020. július 31-ig nyilatkozik – a település, a helyrajzi számok meghatározásával, valamint a vagyonkezelésében lévő állami tulajdoni hányad megjelölésével – a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen működő Részvénytársaság (a továbbiakban: MNV Zrt.) felé arról, hogy mely általa vagyonkezelt, Magyarország területén található ingatlan minősül elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlannak.
(2) Amennyiben az ingatlan-minősítő nyilatkozatban szereplő valamely ingatlannak nem az MNV Zrt. a tulajdonosi joggyakorlója, az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv az (1) bekezdésben meghatározott határidőben és módon a tulajdonosi joggyakorló részére is megküldi az ingatlan-minősítő nyilatkozatot.
(3) E törvény erejénél fogva az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervek vagyonkezelői joga, valamint vagyonkezelési szerződése megszűnik
- a) 2020. augusztus 1. napjával az ingatlan-minősítő nyilatkozatban meghatározott azon ingatlanok tekintetében, amelyek a főváros közigazgatási határán belül helyezkednek el,
- b) 2021. január 1. napjával az ingatlan-minősítő nyilatkozatban meghatározott azon ingatlanok tekintetében, amelyek a főváros közigazgatási határán kívül helyezkednek el.
(4) A (3) bekezdés szerinti vagyonkezelői jog megszűnésével érintett, jogszabály alapján nem az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alatt álló állami tulajdonú ingatlanok tekintetében a tulajdonosi joggyakorló tulajdonosi joggyakorlása – ide nem értve a Beruházási Ügynökség, valamint a Nemzeti Földügyi Központ tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanokat – e törvény erejénél fogva a (3) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2020. augusztus 1. napjával, a (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2021. január 1. napjával megszűnik. Ezen ingatlanok felett a tulajdonosi jogok és kötelezettségek összességét tulajdonosi joggyakorlóként a (3) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2020. augusztus 1. napjától, a (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2021. január 1. napjától az MNV Zrt. gyakorolja.
(5) A vagyonkezelői jog (3) bekezdés szerinti megszűnésének időpontjától az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervet az érintett ingatlanok vonatkozásában – a (6) bekezdés szerinti kijelölő okirat kiállításáig – átmeneti használati jog illeti meg e törvény erejénél fogva. Az átmeneti használati jog az ingatlan-nyilvántartásba nem jegyeztethető be. Az átmeneti használati jog időtartama alatt a költségvetési szerv jogosult a (3) bekezdése szerinti ingatlan ingyenes használatára a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény haszonkölcsön-szerződésre vonatkozó rendelkezései szerint, az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott eltérésekkel.
(6) Az MNV Zrt. – az ingatlan-minősítő nyilatkozat, valamint a központi költségvetési szervek jogszabályban előírt adatszolgáltatása alapján – felülvizsgálja az érintett ingatlanok használati viszonyait és gondoskodik az állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony létrehozására irányuló kijelölő okiratok kiadásáról.
(7) A (6) bekezdés szerinti kijelöléssel érintett állami tulajdonú ingatlanok tekintetében az állami elhelyezési célú ingatlanként történő használatot az ingatlan jogi jellegeként kell bejegyezni az ingatlan-nyilvántartásba.
(8) A kijelölés kezdő napjával az elhelyezési célú vagy rekreációs célú ingatlanokkal kapcsolatos jogviszonyokba – ide nem értve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, valamint az európai uniós vagy egyéb pályázattal összefüggő jogviszonyokat – az (1) bekezdés szerinti költségvetési szerv helyébe e törvény erejénél fogva jogutódként az MNV Zrt. lép.
(9) Az (1) bekezdés szerinti költségvetési szervtől átvett elhelyezési célú ingatlanokat és rekreációs célú ingatlanokat érintő – ide nem értve az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott, valamint a nem európai uniós vagy egyéb pályázattal összefüggő – beruházások, felújítások beszerzésére vonatkozóan
- a) a (3) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2020. augusztus 1. napján folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokba az MNV Zrt. – a (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően 2020. augusztus 1. napján – a költségvetési szerv helyébe jogutódlással belép,
- b) a (3) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok tekintetében 2021. január 1. napján folyamatban lévő közbeszerzési és beszerzési eljárásokba az MNV Zrt. – a (8) bekezdésében foglaltaktól eltérően 2021. január 1. napján – a költségvetési szerv helyébe jogutódlással belép.
(10) Az MNV Zrt. jogosult azon szerződéseket, amelyekbe a (8) és (9) bekezdés alapján jogutódként belép, a jogutódlástól számított kilencven napon belül felmondani.
(11) E § alkalmazásában
- a) állami elhelyezési célú ingatlan:
- aa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott többségében irodai funkciót ellátó, Magyarország területén található ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő építmény valamennyi helyiségét figyelembe véve megállapítható, hogy azok többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,
- ab) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv részére állami elhelyezési célú ingatlanhasználati jogviszony keretében használatba adott olyan oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló, Magyarország területén található ingatlan, amely nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátását biztosítja,
- b) elhelyezési célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv munkaszervezetének elhelyezését szolgáló, többségében irodai funkciót ellátó ingatlan, ahol az ingatlanon fekvő építmény valamennyi helyiségét figyelembe véve megállapítható, hogy azok többsége irodai rendeltetésű vagy azok tényleges hasznosítása irodai célokat szolgál,
- c) rekreációs célú ingatlan: a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv által használt, nem a költségvetési szerv szakmai alapfeladataként meghatározott tevékenység ellátásához szükséges oktatási, üdültetési vagy egyéb rekreációs célt szolgáló ingatlan.
(12) A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 2. mellékletében meghatározott kiemelt nemzeti emlékhely területén található állami tulajdonban álló ingatlanok tekintetében az (1)–(10) bekezdést nem kell alkalmazni.
149. § (1) Az MNV Zrt. 2020. december 31-éig jogosult a vagyonkezelési szerződést egyoldalú nyilatkozattal felmondani
- a) az üres ingatlanok vonatkozásában, valamint
- b) azon ingatlanok tekintetében, amelyek vonatkozásában a 148. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgálat alapján megállapítja, hogy az ingatlan-minősítő nyilatkozatban nem szerepelnek.
(2) Az MNV Zrt. az egyoldalú nyilatkozatát tartalmazó kérelemmel gondoskodik
- a) a 148. § (3) bekezdése alapján, valamint az (1) bekezdés szerinti felmondás alapján megszűnő vagyonkezelői jognak, kezelői jognak az ingatlan-nyilvántartásból történő törléséről,
- b) az állami elhelyezési célú ingatlan jogi jellege ingatlan-nyilvántartási bejegyzésének kezdeményezéséről, valamint
- c) a tulajdonosi joggyakorló személyében bekövetkezett változás ingatlan-nyilvántartásban történő átvezetéséről.
(3) E § alkalmazásában üres ingatlannak minősül a központi költségvetési szervek vagyonkezelésében vagy kezelésében lévő, átmenetileg vagy tartósan nem használt, nem hasznosított, Magyarország területén található ingatlan, vagy – nem 1/1 állami tulajdonú ingatlan esetén – az állami tulajdoni hányadnak természetben megfelelő ingatlanrész.
46. Hatályba léptető rendelkezések¶
150. § (1) Ez a törvény – a (2)–(8) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2) A 6–20. § az e törvény kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.
(3) A 130. § az e törvény kihirdetését követő harmincadik napon lép hatályba.
(4) A 97. § 2020. augusztus 1-jén lép hatályba.
(5) A 81. § 1. pontja, a 119. §, a 120. § és a 128. § 2020. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6) A 100. § 2020. szeptember 2-án lép hatályba.
(7) Az 50. § és az 52. § 2020. szeptember 20-án lép hatályba.
(8) A 2. §, az 5. §, a 21. §, a 27. §, a 28. §, a 31. §, a 36. §, a 38. §, a 45. §, a 49. §, az 57. §, az 58. §, a 61. §, a 62. §, a 67. §, a 69. §, a 71. §, a 73. §, a 81. § 6–8. pontja, a 82. § (1) bekezdés 2. és 3. pontja, a 84. §, a 85. § (1)–(3) bekezdése, a 86. §, a 87. §, a 92. §, a 98. §, a 99. §, a 101. §, a 104. §, a 105. §, a 107. §, a 108. §, a 110. §, a 111. § 1. és 3. pontja, a 118. § 1. pontja, a 126. § és a 146. § 2021. január 1-jén lép hatályba.
47. Az Alaptörvény sarkalatosságra vonatkozó követelményének való megfelelés¶
151. § E törvény
- 1. 50–53. §-a az Alaptörvény IX. cikk (6) bekezdése és 23. cikke,
- 2. 54. § 1., 2., 4. és 5. pontja és 55. § 2. pontja az Alaptörvény T) cikk (1) bekezdése, XXXI. cikk (3) bekezdése, 45. cikk (5) bekezdése, valamint 54. cikk (4) bekezdése,
- 3. 56. §-a és 59. §-a az Alaptörvény 29. cikk (7) bekezdése,
- 4. 61. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése,
- 5. 95. §-a az Alaptörvény 38. cikk (1) bekezdése
alapján sarkalatosnak minősül.
48. Az Európai Unió jogának való megfelelés¶
152. § E törvény 8. §-a és 10. §-a a pénzügyi rendszerek pénzmosás vagy terrorizmusfinanszírozás céljára való felhasználásának megelőzéséről, a 648/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 2005/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2006/70/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2015. május 20-i (EU) 2015/849 európai parlamenti és tanácsi irányelv 47. cikk (2) bekezdésének való megfelelést szolgálja.