2019. évi LXVII. törvény — mi változott? 2020. szeptember 3.

3. § (1) A társaság jogosult a részvényesei azonosítására. A társaság vagy a társaság által megjelölt harmadik fél kérésére a közvetítő – a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényesek azonosítására, az információk továbbítására és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2018. szeptember 3-i 2018/1212/EU bizottsági végrehajtási rendeletben (a továbbiakban: 2018/1212/EU rendelet) előírt tartalommal és formában – közli a társasággal a részvényes adatait.

(2) Több közvetítőből álló közvetítői lánc (a továbbiakban: közvetítői lánc) esetén a közvetítő a társaság kérésére közli a társasággal az (1) bekezdésben meghatározott információkon túl a közvetítői láncban következő közvetítő nevét, székhelyét és elektronikus elérhetőségét.

(3) Közvetítői lánc esetén a közvetítő a közvetítői láncban az őt követő közvetítőnek továbbítja a társaság vagy a társaság által megjelölt harmadik fél megkeresését. Erre irányuló kérés esetén továbbá közli a (2) bekezdésben meghatározott, a következő közvetítőre vonatkozó információt a társasággal vagy a társaság által megjelölt harmadik féllel. A részvényes személyazonosságára vonatkozó információt bármely, a közvetítői láncban az információ birtokában lévő közvetítő közvetlenül közli a társasággal vagy a társaság által megjelölt harmadik féllel.

(4) A társaság felhívására a közvetítő köteles nyilatkozni arról, hogy a szavazati jog gyakorlására a részvényes utasítása alapján vagy annak hiányában, saját döntése alapján kerül sor.

(5) A társaság a részvényesek azonosításához szükséges információk összegyűjtésére és a közvetítőkkel való kapcsolattartásra közvetítőnek (a továbbiakban: megbízott) megbízást adhat. A megbízott megkeresése alapján a közvetítők ezen alcímben meghatározott kötelezettségeiket a megbízott felé teljesítik, azonban a közvetítő kérésére a megbízott igazolja a megbízás fennállását.

4. § (1) A természetes személy részvényes a 3. § (1) bekezdésben meghatározott személyes adatait a társaság ezen alcím alapján abból a célból kezeli és dolgozza fel, hogy azonosítani tudja a meglévő részvényeseit annak érdekében, hogy a részvényesi jogok gyakorlása és a részvényesi szerepvállalás biztosítása körében közvetlenül kommunikálhasson velük, valamint, hogy az alapszabály szerinti szavazati jogok gyakorlásának korlátozására vonatkozó rendelkezéseket érvényesítse.

(2) Ha törvény vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa eltérően nem rendelkezik, a közvetítők és a társaság a természetes személy részvényes személyes adatait e törvényben meghatározott célból legfeljebb tizenkét hónapig jogosultak tárolni azt követően, hogy tudomást szereztek arról, hogy az érintett személy már nem részvényese a társaságnak.

(3) A társaság jogosult a közvetítőtől kapott tájékoztatás helyesbítését kérni, ha a részvényes személyazonosságára vonatkozó információ hiányos vagy pontatlan.

(4) A közvetítő ezen alcímben foglalt kötelezettségének teljesítése nem minősül a részvényes személyazonosságára vonatkozó információk nyilvánosságra hozatalának, és nem tekinthető a részvényessel fennálló szerződésben, jogszabályban, hatósági határozatban előírt nyilvánosságra hozatali korlátozás megsértésének.

5. § (1) A társaság – a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában – köteles a közvetítő részére azokat az információkat átadni, amelyek a részvényesi jogok gyakorlásához szükségesek. Ha ezen információk a társaság honlapján elérhetőek, akkor erről a tényről és arról kell a közvetítőt értesíteni, hogy a honlapon hol találhatóak az információk.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, amikor a részvényes a társaságtól közvetlenül kapja meg a tájékoztatást.

(3) A közvetítő az (1) bekezdés szerinti módon a tudomására jutott információkat megküldi a részvényesnek vagy a részvényes által megjelölt személynek.

(4) A közvetítő tájékoztatja a társaságot a részvényes által rendelkezésre bocsátott, a részvényesi jogok gyakorlásával kapcsolatos információkról.

(5) Az e §-ban foglalt kötelezettség fennáll akkor is, ha közvetítői láncon keresztül kell az információt eljuttatni a címzettnek.

(6) A társaság az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének eleget tehet úgy is, hogy a részvényesi jogok gyakorlásához szükséges információkat a központi értéktár részére juttatja el. Ebben az esetben a központi értéktár köteles az információkat az érintett közvetítőknek a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában továbbítani.

6. § A közvetítő a 3–5. §-ban meghatározott, a részvényesek azonosítása során, valamint a társasági eseményekkel összefüggő kommunikáció során előírt kötelezettségének haladéktalanul, de legkésőbb a 2018/1212/EU rendeletben meghatározott határidőn belül köteles eleget tenni.

7. § (1) Ha a Ptk. 3:281. § (3) bekezdése alapján a konferencia-közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő szavazásról – a 2018/1212/EU rendeletben előírt tartalommal és formában – a közvetítő a társaságtól kap visszaigazolást, azt köteles a részvényesnek haladéktalanul továbbítani. E rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha közvetítői láncon keresztül kell a tájékoztatást a részvényesnek eljuttatni.

(2) A Ptk. 3:273. § (5) bekezdése szerinti esetben a részvényes a kérelmét a közgyűlés napját követő harminc napon belül nyújthatja be, és a visszaigazolást a társaság a részvényes kérelme érkezésétől számított tizenöt napon belül köteles közölni. A közvetítővel való közlés esetén az (1) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Ha a társaság az (1) bekezdésben, illetve a (2) bekezdésben meghatározott visszaigazolási kötelezettségének nem tesz eleget, a részvényes a közgyűlés által hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt akkor is jogosult pert indítani, ha a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult.

8. § (1) A közvetítő köteles a 3–7. §-ban meghatározott szolgáltatásokra, továbbá a részvényesek azonosítását szolgáló szolgáltatásra alkalmazandó költségeket szolgáltatásonkénti bontásban nyilvánosságra hozni.

(2) A költségeknek megkülönböztetéstől mentesnek és a szolgáltatások nyújtása során felmerülő konkrét költségekkel arányosaknak kell lenniük. A határokon átnyúló szolgáltatások után felszámolt költségek csak szolgáltatás teljesítése során ténylegesen felmerült többletköltségek mértékével haladhatják meg a belföldi szolgáltatás költségeit.

(3) A 3–7. §-okban és az (1) és (2) bekezdésben foglaltak arra a közvetítőre is kiterjednek, amely a szolgáltatás nyújtásakor sem létesítő okirat szerinti székhellyel, sem központi ügyintézési hellyel nem rendelkezik az Európai Unió területén.

29. § (1) E törvény 2. és 3. alcímét 2020. szeptember 3-át követő részvényesi azonosításra, társasági eseményről való részvényesi tájékoztatásra, közgyűlési szavazásra kell alkalmazni.

(5) A Ptk. e törvénnyel megállapított 3:273. § (5) bekezdését és a 3:281. § (3) bekezdését az 2020. szeptember 3-át követő időpontra összehívott közgyűlésre kell alkalmazni.

(2) A 3–8. § a 2007/36/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a részvényesek azonosítására, az információk továbbítására és a részvényesi jogok gyakorlásának megkönnyítésére vonatkozó rendelkezések tekintetében történő végrehajtására vonatkozó minimumkövetelmények megállapításáról szóló, 2018. szeptember 3-i (EU) 2018/1212 bizottsági végrehajtási rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

90. § A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 149. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Dematerializált értékpapír esetén a kibocsátó kérelme vagy a Felügyelet határozata alapján tulajdonosi megfeleltetésre kerülhet sor. A Felügyelet tulajdonosi megfeleltetésről akkor határozhat, ha ez feladatai ellátása érdekében szükséges. A tulajdonosi megfeleltetést a központi értéktár által meghatározott eljárási rend szerint, a kibocsátó kérelmében vagy a Felügyelet határozatában megjelölt időpontban hatályos adatokra nézve kell végrehajtani. A tulajdonosi megfeleltetést nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosításra vonatkozó előírások sérelme nélkül kell végrehajtani.”

115. § A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 120. §-a a következő w) ponttal egészül ki:

(Nem jelenti az értékpapírtitok sérelmét)

„w) a nyilvánosan működő részvénytársaság számára külön jogszabályban biztosított részvényesi azonosítás érdekében az értékpapírszámla-vezető részéről a nyilvánosan működő részvénytársaság részére nyújtott adatszolgáltatás.”

124. § A Ptk. 3:273. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

„(5) A részvényes kérelmére a részvényesnek vagy az általa megjelölt személynek az igazgatóság köteles visszaigazolni, hogy a részvényes szavazatát a közgyűlésen szabályszerűen rögzítették és azt beszámították, kivéve, ha a szükséges tájékoztatás a részvényes rendelkezésére áll.”

126. § A Ptk. 3:281. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(3) Ha a konferencia-közgyűlésen elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével történő szavazásra kerül sor, biztosítani kell, hogy az elektronikus hírközlő eszközzel szavazó részvényes elektronikus visszaigazolást kapjon a szavazat leadásáról.”